Új Világ, 1981. július-december (10. évfolyam, 26-50. szám)

1981-11-06 / 43. szám

...................... Merénylet az anyanyelvünk ellen Az idegen szavak használa­tánál — mint mindennél — tudni kell a mértéket: amennyire bántó a szemnek vagy a fülnek az a szöveg, melyben indokolatlanul túltengenek a nem-magyar kifejezések, ugyanúgy túlzás azok álláspontja is, akik tűzzel­­vassal ki akarnak irtani nyelvünkből minden idegen vagy idegen eredetű szót és rokonértelmű magyar megfele­lővel próbálják azokat helyettesíteni. Noha magyar szókincsünk hihetetlenül gazdag, vannak esetek — főleg a szaknyelvekben — amikor nem lehet mindenre árnyalati pontosságú magyar kifejezést találni s ilyenkor oktalanság makacskodni. A mai élő magyar nyelvben elburjánzott divatos — főleg angol eredetű —jövevényszavak ellen hadakozni kell, de olyan latin és görög eredetű kifejezések mellőzése, mint pld. demok­rácia, politika és kultúra, hiábavaló igyekezet lenne. Ezek és a hozzájuk hasonlók már beláthatatlan idő óta élnek nyelvünkben és helyettesítésük csak erőltetett körülírással volna lehetséges. Mindamellett azért az is visszatetsző, ha valaki egy beszédben úton-útfélen ilyen kifejezésekkel él s mellettük alig használja saját anyanyelvét. Erre találtunk most ékes példát a Magyarok Világszövetsége lapjában, a Magyar Hírek­ben, melynek egyik legutóbbi száma közli azt a beszédet, amit Bognár József professzor, a Magyarok Világszövetsége elnöke mondott el az idei Anyanyelvi Konferencia megnyitásakor Pécsett. Az aránylag nem túl hosszú, nyomtatva két kis oldalt megtöltő beszédben — a címmel együtt — 113 idegen szót számoltunk meg, ami már elismerésre méltó nyelvi teljesítmény, még a Magyarok Világszövetsége elnökétől is! Az "etnikum" szó szerepel a címben s még vagy tucatszor a szövegben, de legalább ennyiszer köszön ránk a konferencia, a probléma, a referátum, a kontinens, a motívum, a technika, a prognózis, a krízis, a konfliktus, a koncepció, a konklúzió, no meg természe­tesen a kultúra és a politika. (Majdnem mindig egymáshoz közel, mivelhogy az Anyanyelvi Konferenciákon ez a két fogalom igen-igen összetar­tozik...) Ezek fölött tán még napirendre lehetne térni, azonban az már bosszantó, hogy a szónok csőstül használ olyan kifejezéseket, amelyek aligha sorolhatók a közkeletű idegen szavak közé és legtöbbjüknek van jó magyar megfelelője. Ezek közül említést érdemelnek például a multiplikáció, a fundamentális, a tolerencia, a prognosztizálás, az alternatíva, az emocionális, a szféra, a kooperáció, az institucionális, a strukturális, a minimalizálódás, a regionális, a komplex és a potenciális. Még hosszan sorolhatnék a különböző közkeletű és kevésbé közkeletű idegen szavakat, melyekkel Bognár József telitűzdelte szónoklatát, de a pálmát minden bizonnyal a "trend" szó érdemli, ami az újabban kialakult sajátos pesti nyelvjárás, a "mongol" terméke. Azé a magyar-angol keverék­nyelvé, ami hovatovább a régi amerikás kivándorlók nyelvéhez lesz hasonlatos, azokéhoz, akik magyarul már félig elfelejtettek, de soha nem tanultak meg jól angolul és a kettőből gyúrtak össze valamiféle összvérnyelvet. Ma már a hazai beszédet tükröző újságokban annyi angol kölcsönszóval találkozhatunk — mint pld. a design (gyakran a hátborzongató "dizájn"-nak nyomtatva), team, snack, hot dog, poster, happening —, hogy nehéz ráismerni saját anya­nyelvünkre. Ez a szónoklat riasztó példája annak, hová torzulhat ez a szép magyar nyelv, ha használója tudálékosságból vagy művelt­sége fitoktatása okából idegen szavak özönével hígítja föl. Érthetetlen, miért esett bele ebbe a hibába az a Bognár József, akinek már csak azért is illene szabatosan beszélnie anya­nyelvét, mert a budapesti Piarista Gimnázium padjaiban olyan tanárok oktatták arra, mint Sik Sándor és Balanyi György. De úgy látszik, mindez nem fogott rajta és az idegen szavak szükségtelen halmozásán túl bonyolult fogalmazása miatt is nehezen megfejthető beszédével olyan elismerésre pályázik, amilyent az egyszeri képviselőjelölt hordószónoklata után mondogattak egymásnak a falusi atyafiak: — Nagyon okos ember lehet a képviselő úr, mert egy szavát sem értettük!... Ha Bognár József egy nemzetközi tudóstalálkozón, vagy tudományos értekezleten mondta volna el ezt a beszédet, még hagyján. De az az Anyanyelvi Konferencia megnyitásakor hangzott el, egy olyan tanácskozáson, melynek állítólagos célja a magyar nyelv megőrzése, tisztaságának, szépségének megóvása. Bognár professzor az anyanyelvi mozgalom egyik legfőbb védnöke és népszerűsítője, de ahelyett, hogy jó példát mutatna, épp ő követ el merényletet a magyar nyelv ellen. Mert ez a beszéd az. Merénylet. Mely a megnyitás első ünnepélyes pillanataiban meghökkenti az embert: vajon várható-e eredmény a magyar nyelv ápolása tekintetében ott, ahol ilyen a beköszöntő? Vagy tán mégiscsak igaz lenne a gyanú, hogy az anyanyelvi konferenciák elsődleges célja nem a magyar nyelv ápolása?... Mert akkor nem szóltam semmit! STIRLING GYÖRGY ELŐFIZETETT MÁR AZ ÚJ VILÁGRA? úTVILÁG• A NYÁR VÉGE rigi a vonat ablakában állt és mosolygott. Pedig sírni lett volna kedve. Péter a peronon állt és mosolygott. Pedig dühöngeni szeretett volna, fejét a falba verni, vagy kínjában üvölteni. Brigi ugyanis két hétig itt nyaralt Pesten a nagynén­­jénél, de­­ csak az utolsó nap délelőttjén ismerkedett meg vele a Széchenyiben. Alig huszon­négy óra jutott tehát nekik egymásból. Ez pedig iszonyúan kevés. Ennyi idő alatt két ember éppen csak bemutatkozni tud, de valójában felfedezni a másikat képtelen. Brigi a vonat ablakában állt és mosolygott. Pedig tulajdon­képpen azt szerette volna, ha a forgalmista felemeli végre a tárcsáját és a szerelvény nekiindul a távolba nyújtózó síneken. Mert akkor legalább kibőghette volna magát úgy istenigazában. A vonat azonban nem indult és ezért türtőztetnie kellett magát. Péter sután és nagyon tehetségtelenül mosolygott. Nem volt még gyakorlata a kötelező muszáj mosolygásban. Ezért a mosolya majdnemhogy fintorrá torzult. Szánalmas és kínos grimasszá. A mosolyában az volt: miért csak az utolsó napon kellett megkeresnem a napszemüvegedet a nagyme­dence fenekén? Miért nem előbb, miért nem sokkal előbb vesztetted el, akkor milyen csodálatos napokat tölthettünk volna együtt, milyen gyönyörű nyarat. Egy kegyes pillanatában azonban mégis felemelte tárcsáját a forgalmista, s a szerelvény méltóságteljesen kihúzódott a pályaudvar csarnokából. Nem kellett többet mosolyogniuk. Végre nyugodt és őszinte szomorúsággal keres­hették egymás egyre távolodó tekintetét. Péter kiszámította, hogy Brigi délben ér haza az alföldi nagyvárosba. Ezek szerint négy óra múlva felhívhatja. Micsoda meglepetés lesz. Brigi ugyanis nem sejti, hogy tudja a telefonszámát. Pedig amikor a strand büféjében egy barát­nőjének le­diktált­a — és az rendkívül lassú körülmé­nyességgel felírta — , megjegyezte. Négy óra ilyen lassan talán még soha nem telt el. Péter legalább is úgy érezte Nyakába vette a várost, hogy odázza az időt, ténfergett a Körúton, beült egy eszpresszóba, majd végignézett egy filmet, melyre egyáltalán nem figyelt oda. Aztán még negyed óráig toporgott a főpostán, mert arra számított, hogy a vonat esetleg késik, és Brigi később ér haza. Négy és negyed óra Brigi nélkül. Ez luxus. Ilyen fényűzést nem engedhet meg magának egy harmadéves joghallgató. Tovább tehát nem várhatott. Gyorsan és kapkodva tárcsázott, a crossbar azonban mégis pontos és precíz volt, szinte pillanatok alatt kapcsolt. Három csengetés után egy férfi vette fel a kagylót: — Halló, tessék... — Elnézést a zavarásért, a Brigivel szeretnék beszélni... — lehelte Péter olyan fulladtan a kagylóba, mintha váratlanul minden oxigén kifogyott volna körülötte. — Kérem... — válaszolta rendkívül udvarias nyuga­lommal a férfi. — Azonnal küldöm a feleségem... Ebben a pillanatban a főposta fülledt telefonfül­kéjében hirtelen vége lett a nyárnak. Pedig kint, a Petőfi Sándor utcában még javában sütött a nap és a lányok könnyű libbenésű, tarka ruhákban sétálgattak. A.T. 1981. november 6.­­ ! ! MEGJELENT ! ! Kertész Sándor DÉRYNÉ VOLTAM KANADÁBAN című könyve Rengeteg story. Humor és könny.­­ Először a világon: egy magyar színház élete külföldön ! Két nyelven egy kötetben, magyarul és angolul, 1 800 oldalon többszáz fényképpel. Keménykötésben Ára $ 30.00 Megrendelhető a szerzőnél: Kertész Sándor 392 St. Germain Ave., Toronto M5M 105, Canada I Kérjük pontos cím, név, zipcode megadását és a könyv árát, a plusz $ 2.00 szállítási és kezelési költséget előre beküldeni. Utánvéttel nem áll módunkban a könyvküldés. Az Új Világ könyvosztályán kapható könyvek: Ágoston Ede: Fény és árnyék................................................. 3.50 Géniusz.......................................................... 10.00 Csonka Emil: A forradalom oknyomozó története........ . 19.80 A száműzött bíboros............................... 11.00 Dezséry András: Kétlaki.................................................... 6.50 Visszatekintés......................................... 4.00 Dr. Endrey Antal: The Kingdom to come...................... 9.50 Sons of Nimrod...................................... 8.00 Pride of my Country.............................. 6.50 Eszterhás István: Száműzött a szabadság igájában....... 10.00 Faludy György: Összegyűjtött versei............................... 22.00 Villon balladái........................................ 6.00 Fáy Ferenc: Áradás, Törlesztőének(versek)................... 5.00 Gerle Gizella: Négy körmöci arany.................................. 5.00 Gimes Ibolya: Tücsökzene (versek).................................. 7.00 Héczey Iván: Hölgyeim és uraim......................................... 6.00 Melyik fülem cseng?.......................... 9.50 Kenneth Claire: Különös kaland...................................... 9.50 Kopácsi Sándor: Az 1956-os magyar forradalom és a Nagy Imre per.......................................... 5.00 Kovács Imre: Magyarország megszállása........................ 15.00 A Márciusi front...................................... 7.00 Krúdy Gyula: Ál-Petőfi...................................................... 10.00 Márai Sándor: ítélet Canidosban.................................. 4.50 Szindbád hazamegy................................ 9 00 Maeterlinck Maurice: A méhek élete................................ 5 00 Mészáros László: Jelmezbál Batyufalván........................ 5.00 Mindszenty: Emlékirataim (fűzve $ 10.00), kötve......... 15.00 Nádas Gyula: Séta betűországba.......................................... 4.90 Nehéz Ferenc: Aranydió..................................................... 8.00 Ezüstkönny.............................................. 8.00 Nyisztor Zoltán: Idegen az idegenben.................................. 5.00 Padányi Victor: Történelmi tanulmányok.......................... 8.00 Májusi fagy.................................................. 8.00 Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv és irodalom............... 12.00 Székely Molnár Imre: Az apostol és a paradicsommadár 10.00 Forgókomédia............................................ 10.00 Szitnyai Zoltán: A sátán követe........................................ 5.00 Tollas Tibor: Eszterlánc, (versek)........................................ 6.00 Vajda Albert: ...És mégis mozog a föld............................ 12.50 Tettes a mellényzsebben........................ 8.50 Postai szállításnál kérjük pontos cím, név, zipcode megadását és a könyv árát, plusz $ 2­00 szállítási és kezelési költséget előre beküldeni. Utánvéttel nem áll módunkban a könyvküldés. (Kalifornia államban az fentiekhez 6 % adót is szíveskedjenek számolni!) Nyitva naponta 11-től 2-ig, szombaton is. Kedden és szerdán zárva Szerkesztőségünk címe: ÚJ VILÁG, 5017 Melrose Ave., Los Angeles, CA.90038 Telefon: 462-1316£

Next