Új Világ, 1992. március-december (21. évfolyam, 13-49. szám)

1992-07-10 / 28. szám

va világ Dr. Zsuffka Viktor: A BARCELONAI XXV. OLIMPIA KÜSZÖBÉN - A sport vicces történelmi háttere - Közeledünk az ünnepélyes pillanathoz, amikor felharsan­nak az olimpiai kürtök, fellobban a görögországi Olimpiából hozott tűz a barcelonai stadion hatalmas fáklyáján és felrepül a sokezer galamb, hogy hirdesse a magasságban a békét és szeretetet, mely összekapcsolja a nemzeteket és az emberek millióit, amely nélkül nincs fejlődés, műveltség és civilizáció. Ami pedig a sportot illeti, - minthogy az emberek is külön­bözők, így vélemények is erősen megoszlanak - nem em­lékszem már pontosan a híres mondásra, amit a latin tanár vert a fejünkbe, hiszen régen jártam már oskolába, de valahogy így volt: "De gustibus non est Suspensorium"... Summa summarum, az újkori olimpiák is csak azért indultak meg olyan lassan és nehézkesen, mert a sportolást sokan "úri huncutságnak" nézték és a mindentudó tekintélyes és pocakos apák sem engedték nagyon futkározni a fiaikat - mondván­­ "fu­tni a bolond is tud" és egy komoly ember csak vigyázzon a tempós és kimért lépteire. Nos, ezek után én is tanulmányozva a régi könyveket, sportleírásokat, szakemberek véleményeit, igyekeztem ismereteimet kiterjeszteni, tudásomat öregbíteni és tapasztala­taimat sokkal szélesebb látókörre kiterjeszteni, Így tehát most kedves kötelességem, hogy olvasottságomat és tapasztalataimat ne zárjam el kedves olvasóimtól és a tudományokra annyira szomjas közönségtől. Tehát tartsunk sorrendet és vegyük sorjába széleskörű tudásomat, melyet nagy szorgalommal, munkával és kitartással kifejlesztettem magamban. A SPORT ÉS TESTÉSZET Sport alatt értjük mindazokat a mozgásokat és görcsöket, amiket az evégből felheccelt emberek, részben egyes testré­szeikkel külön-külön, részben az egész testükkel végeznek abból a célból, hogy egyetlen rész se maradjon azon a helyen, ahová az Isten teremtette, hanem ellenkezőleg olyan helyzetet foglaljon el, amire az illető testrésze egyáltalán nincs berendezve. Nos, ehhez a művészethez a test összes részeit fel lehet használni, kivéve az agyvelet, melynek működése zavarólag hat, mert a görcsöket és ficamodásokat marhaságnak minősíti. TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS Áttanulmányozva Magyarország legnevesebb sporttudósai­nak munkáit, így pl. Dr. Mező Ferencnek olimpiai győztes könyvét, "Az Olimpiai Játékok Története" címen, mellyel Amsterdamban győzött 1928-ban a szellemi olimpián, avagy Karinthy Frigyesnek híres írását "Lógok a szeren", mellyel még Mező Feri bácsit is felülmúlta, de Karinthy még­sem győzött, mert a zsűri pikkelt rá. Most azonban legyen szabad a saját tudományos kutatásaim­ról is beszélnem. Ugyanis kétségtelen bizonyossággal megálla­pítottam, hogy a sportot már a régi görögök is művelték és ismerték. Nyilvánvaló bizonyítékok erre a megmaradt görög és római szoborművek, melyeknek hol a keze, hol a lába, hol a feje hiányzik, hol a hasuk van bekötve, hol a bordájuk van kirúgva. Ez pedig csak a közkedvelt és diadalmas futball nagy népszerűségét és egykori virágzását jelentheti. A rómaiak közmondása /ezt még a suliban tanultam/ "Mens sana in corpore sano" magyarul "Menj szanatóriumba Szánó őrmester!" is erre mutat, valamint az ó-asszír nyelven írt "Meneteket fáresz", vagyis "törd ki a nyakad a teniszpályán"... Most pedig lássuk csak az egyes sportágakat. A birkózást Jákob találta fel, aki elég szép eredménnyel mérkőzött és 4 perc 25 mp alatt "nelson" fogással fektette vállra Gábor főangyalt, a biztosnak látszó favoritot. Atlétikában kiváló eredményeket értek el: Sámson, aki oszloprázásban lett első helyezett, de izomhúzódás miatt korán abbahagyta a versenyzést, mert a templom maga alá temette...­­távgyaloglásban győzött Mohamed, amikor Mekkából­­ Medinába gyalogolt... A nemzetközi toronyugró bajnokságban Magyarország-Törökország mérkőzésen Dugonics Titusz győzött a páros ugrásban, amikor auerbach-csuka mozdulatos előrefejes szabóval együtt ugrott egy török versenyzővel. Az ugrást Dugonics Titusz csak úgy tudta volna megismételni, ha a török kerül alulra, de egyszerre érkeztek a földre s így a második bemutató elmaradt. KÖZÉPKORI SPORTOK A vadászat igen elterjedt sport volt a középkorban. Egyre jobban divatba jött a Hozomány-vadászat. Egyébként a vadá­szatot a politikusok is nagyon megkedvelték, s különösképpen gyakorolták a baklövést. Gróf Széchenyi, a nagy vadász könyvet is írt az afrikai vadászatokról. A Safari-ban leírja, hogy micsoda rátermettséget és ügyességet igényel el a puma vadászata, éppen az állat fürgesége és gyorsasága miatt. Széchenyi részletes szakszerűséggel írja le könyvében, hogy különféle testhelyzettel lövik a pumát. Legcélszerűbb testhelyzet és legbiztosabb a lövés fekvő testhelyzetben, bár állva is szokták lőni a pumát, de a vadászoknak utána reszket a térdük, s ezért a célzás sem olyan biztos, mint fekvő testhelyzetben. FUTBALL Magyarul labdarúgás... Játsszák huszonketten, vég­kimerülésig, bandázs nélkül. Ebben a játékban labda is szere­pel, melyet azonban nem kell komolyan venni és semmi jelentősége sincs, csupán afféle szimbólum, melynek fő célja, hogy meg­legyen az ürügy a "labdarúgás" elnevezésre. Kézzel nem szabad játszani, tehát csak lábbal lehet rúgni úgy fejbe, mint gyomorba, hátba, nyakcsigolyákba, fogba, orrlikba, torokba és belekbe. Aki ezt kézel csinálja, a bíró azonnal lefújja, mert "hent"... A játék egyébként gólokra megy. Ez úgy történik, hogy a kapus keresztbe fekszik a háló előtt, mire a csatárok addig rúgják a hasát, amíg átlukad. Ezen a lükön keresztül a labdát begyömöszölik a hálóba s a kapust elviszik hordágyon. BIRKÓZÁS Ezt a sportot végezhetik professzionisták és amatőrök. Az előbbi módszer sokkal nehezebb. Nagy edzettséget, izomerőt, bátorságot és lélekjelenlétet, férfias nyugalmat és hidegvért igényel, hogy egy profi­ birkózó véletlenül földhöz ne vágja ellenfelét, ha úgy van fizetve, hogy az ellenfél vágja földhöz őt. Az amatőr birkózás már sokkal egyszerűbb. Két ember addig nyomja, gyömöszöli, tördeli és furdalja egymást, amíg nem marad más, csak két váll, amit aztán hoz­zányomnak a földhöz. MAGASUGRÁS Ez úgy történik, hogy a magasugró először koncentrál. Vagyis figyeli a közönséget, hogy a közönség figyeli-e őt? Addig nem ugrik, amíg a tribünön beszélgetnek, vagy gumit rág valaki, vagy mondjuk szendvicset majszol. Ha már mindenki az ugrót figyeli és még lassan sem rágja senki a szendvicsét, mert a magasugró azonnal észreveszi, az atléta lassan nekidarálja magát és neki poroszkál a lécnek. Van, aki csak kocog, van aki gyorsabban üget. A léc előtt belerúg a földbe, mire a föld visszarúg és feldobja az embert. Most így megy felfelé az ember, amíg a léc fölé nem ér, ezt átlépi s a másik oldalon megint lefelé megy. Régen angolban és ollózó ún. "Porter" stílusban ugrottak. Ma már a modern ún. "ahogy esik úgy puffan" stílusban, de úgy is mondhatjuk, hogy "fosberg" stílusban ugranak. Minthogy azonban hanyatt fekve, háttal mennek át a léc fölött, így az atléták nem tudják, hogy mi a nagy büdös helyzet s ezért behányják a szemüket. Ugyanis nem lehessen tudni, hogy hátra, nagyszirtre, gerincre, avagy fejre fognak-e esni. Hogy meghosszabbítsák az életüket, a magasugrók manapság egy puha és magas gumimatracra esnek, de sok ugró még így is ütődött a sok puffanástól. Ha nem is annyira ütődött, mint a bokszoló Mohamed Ali, aki nyugodtan elégetheti a katonai behívóját, mert a katonai parancsnokság így sok saját katonája életét kíméli meg, ha nem ad puskát egy ütődött Mohamed Ali kezébe. Végezetül még annyit a sportról, hogy a sikerek, a túlteljesítmények, ünneplések, tapsok és ajnározások igen sokszor elrontják, beképzeltté és önhitté teszik a versenyző­ket, és csak igen kérésünknek adatik meg, hogy a velünk szü­­letett szerénységünk átütő ereje uralni tudja öntudatunkat, mellyel soha nem lépjük át a szerénység határait... Eladás Programozás Javítás Tanácsadás ATE-MATE E­NGINEERHVO 1214-4- Louise Ave. Granada Hills. CA 91344-1930 Máté Péter Computer Mérnök Tel: (818) 363-5206 | Fax: (818) 831-7662 A MÜNCHENI MAGYAR kereskedel­mi kirendeltség és a helyi ipari és kereskedelmi kamara által közösen rendezett gazdasági fórumon A pi­acgazdasági átalakulás magyar út­ja címmel előadást tartott szerdán Kádár Béla külgazdasági miniszter. Az eseményen, amelyen több mint kétszáz bajorországi üzletember, bankár és vállalkozó vett részt, a magyar miniszter mellett társelnök­­séget vállalt és felszólalt August Lang bajor gazdasági miniszter is. Kádár Béla négyszemközt is tár­gyalt Lang miniszterrel. Megbeszé­lésükön a kétoldalú együttműködés fejlesztése mellett elsősorban a 250 millió márkás bajor hitelkeret ki­használtságának javítása, illetve a magyar külgazdasági alaphoz törté­nő esetleges bajor hozzájárulás le­hetőségei kerültek szóba. AZ UKRÁN VILLAMOS ERŐMŰVEK a jelenleginél nagyobb mennyiségű exportra képesek. Ám úgy tűnik, egész Kelet-Európában lecsökkent a fogyasztás, ez az oka annak, hogy az utóbbi időben Magyarországra is a korábbiaknál kevesebb villamos energia érkezik. Piaci alapon, mind­két fél számára kedvező módon bő­víthető az export Magyarországra - mondotta A. Gricenko ukrán energe­tikai és villamosítási miniszterhelyet­tes az Ipari és Kereskedelmi Minisz­tériumban tartott sajtótájékoztatón. A MAGYAR NEMZETI BANK július el­sején kezdi meg a Magyar Köztár­saság címerével ellátott 100 forintos címletű bankjegyek forgalomba ho­zatalát. A bankjegyek 1992. január 15-ei keltezésűek. A korábbi címer­rel kibocsátott papírpénzek tovább­ra is forgalomban maradnak. A ren­delkezés a Magyar Közlöny 1992/64. számában jelent meg. ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI KÖZ­PONTOT hoznak létre a Peugeot cég támogatásával Szekszárdon, az 505. számú Ipari Szakmunkás­­képző Intézet és Szakközépiskolá­ban. Az intézet rendkívül jó körül­mények között oktatja az autószere­lő szakma gyakorlati fogásait, ami­óta rendelkezésére áll az egykori pártszékház javítóbázisa. Egy ideje már a lakosság részére is vállalnak autójavítást. Ezt a munkát erősítette korszerű eszközök és saját technoló­giája átadásával a francia gépko­csigyártó cég, amikor a tavasszal megnyitotta a szekszárdi szakmun­kásképző intézet épületeiben a Peu­geot márkaszervizt. MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELOR­SZÁG kevesli és elutasítja az EFTA importvám-csökkentési ajánlatát, s ezért a két ország kereskedelemli­beralizálási tárgyalásai az EFTA-val megakadtak - jelentette a Financial Times szerdai száma a magyar kor­mány közlésére hivatkozva. A ma­gyar kormány szerint ugyanis gyen­gül a rokonszenv Kelet-Európa iránt, és tovatűnik a politikai akarat a pro­tekcionista lobbyk leküzdésére. Ez meglátszik mind az EFTA-val folyta­tott tárgyalások akadozásán, mind azon, hogy az EK-országok parla­mentjei késlekednek a társulási szer­ződések ratifikálásával - írta a Fi­nancial Times, és hozzátette: Ma­gyarországnak különösen Ausztriá­val lenne fontos egy jó megállapo­dás, de akadály, hogy az osztrák parasztok ellenzik a magyar mező­gazdasági import növelését. skick fit 1992. július 10. :

Next