Új Zenei Szemle, 1953. (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-04-01 / 4. szám

ionra s így ebben az előadásban is be lehet majd mutatni a Szövetség egyik ülésén. Bizonyára nagyon tanulságos lesz a zeneszerzők számára, ha ily módon közvetlen tapasztalatra tehetnek szert arra nézve, hogy üzemi kórusok hogyan boldogulnak ezekkel a feldolgozá­sokkal. Ujfalussy József hozzászólásában három dologra hívja fel a figyelmet. Elsősorban arra figyelmeztet, hogy nem lenne helyes módszer, ha az itt elhangzott népdalfeldolgozások közül zeneszerzőink csak egyet-kettőt választanának ki és azt egyedüli sémaszerű mintául használnák fel. Ma, a sematizmus elleni harc idején, különösen fontos, hogy bő választék áll­jon a kórusok rendelkezésére. A most folyó kultúrverseny egyik tanulságaként felemlíti, hogy a nemhivatásos kórusok igen sok színt, gazdagságot tudnak a művekhez hozzáadni. Ennek figyelembe­vétele is fontos, ezért is nagyon hasznos lenne, ha a zeneszerzők az egyes kórusok­kal együttműködve dolgoznának. Fel­hívja továbbá a figyelmet arra is, hogy vegyeskaraink mellett még mindig na­gyon sok férfikar működik az országban, ezeknek a repertoárja még elhanyagol­­tabb, mint a vegyeskaroké. Szükség lenne a férfikarok műsorának a felfrissítésére is. Kadosa Pál felszólalásában hangoz­tatja, hogy a művek között természet­szerűleg vannak jobban és kevésbbé jól sikerült művek, meg kell azonban azt mondania, hogy Tardos Béla feldolgozása nem felel meg az eredeti célkitűzésnek, annak, hogy a keletkező új művek a trükkös eszközöket felhasználó népdal­­feldolgozásokat kiszorítsák. Tardos ebben a népdalfeldolgozásban ugyanazokkal az eszközökkel dolgozik, mint a trükkös feldolgozók. Tardos Béla Kadosa Pálnak válaszolva­­elmondja, hogy szándékosan tréfás eszkö­zökkel igyekezett ezt a népdalfeldolgozá­sát kialakítani, most azonban már érzi, hogy komponálás közben elragadta a lendület. A népdalfeldolgozást jó iskolá­nak tekinti. Ez volt az első komolyabb népdalfeldolgozása. Érzi, hogy még küsz­ködik bizonyos hatásokkal, keresi a saját hangját. Sokat fog dolgozni ebben az irányban, mert szeretné megtalálni azt a zeneszerzői hangot, ami a magyar nép­dalból nő ki. Szelényi István a népdal és a feldolgo­zás viszonyához szól hozzá. Véleménye szerint baj van, hogyha a feldolgozás keretként külön válik a népdaltól. A fel­dolgozás elemeinek éppúgy össze kell forrnia a népdallal, amint a művésznek és a népnek eggyé kell válni. Ennek a szempontnak Vincze Imre kórusműve felel meg a legjobban. Ebben a többi szólam is a népdalhoz hasonló anyagból van megoldva. A népdal nem válik külön a feldolgozástól és mégis meg tudjuk jegyezni. Szabó Ferenc kórusa Széll Jenő szavai szerint népdalintonációjú önálló műnek hat. Ez nem tekinthető hibá­nak, mert ez csupán azt jelenti, hogy a mű egyéb elemei tökéletesen egybeolvad­tak a népdallal. Vass Lajos kórusa nem­csak tömött, hanem mélyen is fekszik, magasabbra transzponálva fényesebben szólna a kórus. Székely Endre művének befejezése formális. Sem zeneileg, sem hangulatilag nincs megindokolva. Öröm­mel fogadja a kezdeményezést, úgy látja, hogy már az első elindulás is eredménye­ket hozott. A vitákban felszólaltak még: Dávid Gyula, Maróthy János, Jemnitz Sándor, Keveházi Lajos, Kelen Hugó. HANGVERSENYKRÓNIKA Zeneművészeti Főiskola nagyterme Márc. 3 : Emil Gilelsz zongoraestje. Cho­pin : 24 prelűd, Liszt : h-moll szonáta. Márc. 4 : Magy. Áll. Hangverseny­kar. Vez. Ferencsik János. Közrem. Báthy A.,Tiszay M., Remsey Gy., Littasy Gy., Budapesti Kórus. Liszt : Faust-szim­­fónia. Kodály: Budavári Te Deum. Márc. 6 : MÁV-zenekar. Vez. Lukács Miklós. Liszt­: Haláltánc — Varsányi László. Glier : Hárfaverseny — Würtz­­ler Arisztid, Prokofjev : Klasszikus­szimfónia. Márc. 10 . Budapesti Kórus hangver­senye. Vez. Forrai Miklós és Lukin László. Közrem. Margittay Sándor (orgona). Sosztakovics 10 forradalmi kóruskölteményéből 2 részlet (bemu­tató). Szabó-, Kadosa- és Bárdos-kóru­sok (bemutató). Kodály-, Borogyin- és preklasszikus művek. Márc. 9 : Magy. Áll. Hangversenyzkar. Vez. Ferencsik János. Mjaszkovszkij : Hegedűverseny — Garay György: Rim­­szkij-Korzakov- és Erkel-művek. Márc. 14 : Rádiózenekar és énekkar.

Next