Újítók Lapja, 1978 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1978-12-04 / 23. szám
Dr. Paris György, az Oktatási Minisztérium Tudományszervezési és Számítástechnikai Főosztályának vezetője Ulrich Ferencné, az OM Egyetemi Számítóközpont Kutatásszervezési Osztályának tudományos munkatársa Újító mozgalom az oktatásügy területén 1977-ben az oktatási miniszter rendeletben szabályozta a pedagógus újítómozgalommal kapcsolatos teendőket, egyidejűleg az Oktatási Minisztériumnak a kutatások szervezésével foglalkozó Tudományszervezési és Számítástechnikai Főosztálya feladatává tette az újítói-feltalálói tevékenység gondozását, irányítását az oktatásügy területén. Az újító-feltaláló mozgalom az oktatásügy intézményeiben sajátos körülmények között bontakozik ki A felsőoktatási intézményekben — összhangban az oktató-nevelő-kutató munka egységével — mind a három területen új eredmények születnek. Az oktatási-nevelési eljárásokat fejlesztő újításokat maguk az oktatási intézmények hasznosítják, a kutatás során létrejött eredményeket a gyakorlat, a vállalatok, s más intézetek. A közoktatásban a pedagógus újítómozgalom sajátos helyzetét meghatározza: az oktatás tartalma olyan gyorsan változik, hogy az egymást követő generációk alig-alig ismernek valamit abból a tananyagból, amelyet az utánuk következők tanulnak majd; az oktatás tartalmi változásai mellett a nevelés-oktatás módszerei, eszközei is a gyorsan változó társadalmi-technikai követelményekhez való alkalmazkodás következtében szinte állandóan módosulnak. Ebben a forrongásban az újat kezdeményező, a munkáját alkotó módon végző pedagógus szerepe soha nem látott mértékben megnő. Az újító alkotó pedagógusok gyakorlati tapasztalatai nélkül aligha lennének megvalósíthatók az oktatásügy céljai Pedagógiai oldalról nézve tehát az állandó változás, a megújulás permanens igénye ösztönzés és egyben követelmény a társadalom részéről. A pedagógus újító mozgalomnak más sajátos jegyei is vannak Talán a legszembetűnőbb a különbség a „pénzben kifejezhető, hasznos eredmény” kiszámításában. Tény, hogy az ipari-mezőgazdasági területen, születő ötletek, javaslatok zömében pontosan kiszámítható a haszon, a nyereség. Ki tudja azonban kiszámítani azt a hasznot, amelyet a lelkesen dolgozó, újító pedagógusok munkájának eredményeként az egész társadalom élvez majd akkor, amikor a mai fiatal generáció lesz már abban a helyzetben, hogy dolgozzon? Továbbá az oktatásügy területén azért is rendkívül fontos az újítómozgalom fejlesztése, mert az a szellem, amely az újat akarókat, a lelkesedőket körülveszi, szinte felmérhetetlen pedagógiai hasznot jelent. Az elmúlt időszakban egy sor intézkedés született, amely hosszabb távon biztosítja a pedagógus újítómozgalom folyamatos fejlődését: • az OM és a Pedagógusok Szakszervezete szoros, elvi alapon nyugvó együttműködést alakított ki, • az OM Tudományszervezési és Számítástechnikai Főosztálya, az érintett többi főosztály, az Országos Pedagógiai Intézet, az Országos Oktatástechnikai Központ, az Országos Tanszerértékesítő Vállalat és az Oktatástechnológiai Tudományos és Tárcaközi Bizottság közreműködésével — szakértők bevonásával — rendszeres konzultációt szervezett az újítások gyors, szakszerű elbírálásának elősegítésére. Az értekezleten megfigyelőként rendszeresen részt vesz a Pedagógusok Szakszervezetének képviselője; • jelentősen megnöveltük a kifizetett újítási díjakat; • vitás esetekben a szakértői értekezelet meghallgatja az újítókat, illetve a helyszínen tanulmányozza az újítást; • a Pedagógus Szakszervezettel közösen rendszeresen megrendezzük a közoktatás területén a megyei állami és szakszervezeti újítási felelősök értekezletét; • kiadtuk a „Pedagógus újítási kézikönyvet”; • szorgalmazzuk az illetékes megyei, fővárosi művelődésügyi osztályoknál az erkölcsi elismerés formáinak erősítését, a kiváló újító kitüntetés adományozását; • az országosan hasznosítható újításoknál különös figyelmet fordítunk az újítások megvalósítására. Szükség esetén — például taneszközre vonatkozó javaslatoknál — megkeressük az újítást alkalmazó vállalatot stb. t Az intézkedések hatásának kezdőeredményei már mutatkoznak, azonban még számos tennivaló vár ránk mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban, intézeteinknél és vállalatainknál A közoktatás területén az újítómozgalom továbbfejlesztése érdekében Országos újítási pályázatot írunk ki a • nevelési módszerek fejlesztésére, • az iskolákban levő eszközök hatékonyabb kihasználása érdekében, • az új tantervek bevezetéséhez szükséges ajánlott eszközök kifejlesztésére, • az iskolai vezetés, adminisztráció egyszerűsítésére. Javítjuk az újítómozgalom propagandáját, az elfogadott újításokat széles körben igyekszünk elterjeszteni. A felsőoktatási intézmények újítói-feltalálói tevékenysége fejlesztésének még csak a kezdetén vagyunk. A mozgalom kibontakoztatása itt is nagyon fontos. Különös figyelmet kell fordítani a kutatási eredmények hasznosítására. A közeljövőben több intézkedés megtételét tervezzük: • áttekintjük az újítói feltalálói tevékenység helyzetét felsőoktatási intézményeinkben, • kiadjuk a „Találmányi-újítási kézikönyvet” a felsőoktatási intézmények, intézetek, vállalatok feltalálói-újítói mozgalmának segítésére, • létrehozzuk intézményeinkben az újítási-szabadalmi ügyintézők hálózatát, • újítási-szabadalmi ügyintézők számára a Pedagógusok Szakszervezetével értekezletet szervezünk, • újítási-szabadalmi ügyintézőink számára az OTH-val közösen iparjogvédelmi tanfolyamot szervezünk, • néhány jelentősebb intézményünkben megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogyan lehetne felsőoktatási intézményeink hasznosítható eredményeinek bevezetését meggyorsítani Az újítói-feltalálói mozgalom az oktatásügyi területén fejlődik. Bizonyítják ezt a pedagógus újítókfeltalálók legjobbjainak nemrég átnyújtott kitüntetések. De természetesen ez nem jelentheti, hogy csökkenhetjük a mozgalom fejlesztésére tett erőfeszítéseket. Mert nemcsak az oktatásnak, hanem egész társadalmunknak érdeke, hogy minél több pedagógus, oktató-kutató kapcsolódjon be e fontos mozgalomba, segítve céljaink mielőbbi elérését, társadalmi-gazdasági fejlődésünket. 9