Zeneiskola, Újpest, 1936
Újpesti tanítványai közül kiemeljük Szelepcsényi Ankát, aki a drezdai Residenz-Theater koloratúrénekesnője lett és Diósi Bertát, a budapesti Operaszínház művésznőjét. De az újpesti társadalom nemcsak művészetéért, hanem nemes jelleméért is bálványozta a mestert. Sereg ingyen-növendéket nevelt. Fölfelé csontkeményen büszke, lefelé demokratikusanegyszerű, humánus ember volt. Liszt szerette, Delibes rajongott érte. Kedves kávéházainak törzsvendégei — az Árpád- és Váczi-út sarkán álló néhai Széchenyi kávéházba, meg a Brück- (mostani Kör-) kávéházba járogatott karambolászni — tiszteletteljes mosolygással emlegették, hogy Erkel Gyula megint kicsavarta az ostort egy brutális bérkocsis kezéből, mert nem tűri az állatkínzást. Halála hírére — 1909 márc. 22 — fekete posztóba vonták asztalát, dákóját eltörték. Sokáig itt élt Újpesten a legifjabb Erkel-fiú is, Erkel István postafőfelügyelő, a konzervatóriumnak egy ideig alelnöke. Ő nem örökölt kiváló zenei talentumot, de zeneértő széplélek volt, aki intelligenciáját olykép váltotta aprópénzre, hogy pl. a La Grangeáriát mint nőimitátor hajszálpontossággal végigénekelte. Deák utcai háza a művészvilág meghitt otthona volt, mert a gazda nemcsak a hangszínek, hanem a konyhai ízek és szagok keverését is virtuóz tökélyre emelte. Erkel Gyula lánya, Erkel Sarolta következik fölsorolásunkban, a jeles Chován-növendék, aki azonban messze, igen messze elszármazott tőlünk. Jelenleg a marosvásárhelyi áll. zeneiskola zongoratanárnője. Kiváló zongorapedagógus , lánya, Erkel Sárika Mezőtúron működik, fia pedig egyike ünnepelt olimpikonjainknak. Az Erkel-név tehát a harmadik, sőt negyedik generációban is jócsengésű. A más vidékekre szakadtakkal szemben ma is városunkban lakik Erkel Ferenc két unokája. Erkel Sándor az egyik, Erkel Gyula elsőszülött fia, aki miután a világháborút önkéntes jelentkezéssel végigharcolta, városi tisztviselőként működik, de emellett sokfelé ágazó munkásságot is fejt ki. Volt színházi karnagy, középiskolai énektanár, orgonista és az Újpesti Dalkör vezetője. Ez utóbbi egyesület fejlesztésében különösen sok érdeme van ; ő rendezte és vezényelte többek között az 1897-es jubiláris hangversenyt. Ötletes, finom kompozíciói között vannak férfi- és vegyeskarok, szimfonikus művek, zongora-impromptok és nagy sikert aratott a Jancsi és Juliska filmszkeccs zenéjével. A másik unoka, Erkel Gyula második fia , Erkel Jenő többszörösen kitüntetett tart, honvédszázados, városi tisztviselő. Ő is tehetséges muzsikus és rutinos pianista, aki már kilenc éves korában komponáló készségével vonta magára édesapja figyelmét, írt hangulatos, magyar ötvözetű dalokat, — legtöbbnek szövegét is ő írta, — kisebb zongoraműveket s az egész sajtó fölfigyelt Masinka c. operettjére, melyet a régi Népszínház adott elő 1903-ban. Konzervatóriumunknak alapító- és választmányi tagja.