Zeneiskola, Újpest, 1936

Újpesti tanítványai közül kiemeljük Szelepcsényi Ankát, aki a drezdai Residenz-Theater koloratúrénekesnője lett és Diósi Bertát, a budapesti Operaszínház művésznőjét. De az újpesti társadalom nemcsak művészetéért, hanem nemes jelleméért is bálványozta a mestert. Sereg ingyen-növen­déket nevelt. Fölfelé csontkeményen­ büszke, lefelé demokratikusan­­egyszerű, humánus ember volt. Liszt szerette, Delibes rajongott érte. Kedves kávéházainak törzsvendégei — az Árpád- és Váczi-út sarkán álló néhai Széchenyi kávéházba, meg a Brück- (mostani Kör-) kávéházba­ járogatott karambolászni — tiszteletteljes mosoly­gással emlegették, hogy Erkel Gyula megint kicsavarta az ostort egy brutális bérkocsis kezéből, mert nem tűri az állatkínzást. Halála hírére — 1909 márc. 22 — fekete posztóba vonták asz­talát, dákóját eltörték. Sokáig itt élt Újpesten a legifjabb Erkel-fiú is, Erkel István postafőfelügyelő, a konzervatóriumnak egy ideig alelnöke. Ő nem örökölt kiváló zenei talentumot, de zeneértő széplélek volt, aki intelligenciáját olykép váltotta aprópénzre, hogy pl. a La Grange­­áriát mint nőimitátor hajszálpontossággal végigénekelte. Deák­ utcai háza a művészvilág meghitt otthona volt, mert a gazda nemcsak a hangszínek, hanem a konyhai ízek és szagok keverését is virtuóz tökélyre emelte. Erkel Gyula lánya, Erkel Sarolta következik fölsorolásunk­ban, a jeles Chován-növendék, aki azonban messze, igen messze elszármazott tőlünk. Jelenleg a marosvásárhelyi áll. zeneiskola zongoratanárnője. Kiváló zongorapedagógus , lánya, Erkel Sárika Mezőtúron működik, fia pedig egyike ünnepelt olimpikonjainknak. Az Erkel-név tehát a harmadik, sőt negyedik generációban is jócsengésű. A más vidékekre szakadtakkal szemben ma is városunkban lakik Erkel Ferenc két unokája. Erkel Sándor az egyik, Erkel Gyula elsőszülött fia, aki miután a világháborút önkéntes jelent­kezéssel végigharcolta, városi tisztviselőként működik, de emellett sokfelé ágazó munkásságot is fejt ki. Volt színházi karnagy, középiskolai énektanár, orgonista és az Újpesti Dalkör vezetője. Ez utóbbi egyesület fejlesztésében különösen sok érdeme van ; ő rendezte és vezényelte többek között az 1897-es jubiláris hang­versenyt. Ötletes, finom kompozíciói között vannak férfi- és vegyeskarok, szimfonikus művek, zongora-impromptok és nagy sikert aratott a Jancsi és Juliska filmszkeccs zenéjével. A másik unoka, Erkel Gyula második fia , Erkel Jenő több­szörösen kitüntetett tart, honvédszázados, városi tisztviselő. Ő is tehetséges muzsikus és rutinos pianista, aki már kilenc éves korában komponáló készségével vonta magára édesapja figyelmét, írt hangulatos, magyar ötvözetű dalokat, — legtöbbnek szövegét is ő írta, — kisebb zongoraműveket s az egész sajtó fölfigyelt Masinka c. operettjére, melyet a régi Népszínház adott elő 1903-ban. Konzervatóriumunknak alapító- és választmányi tagja.

Next