Ujság, 1925. augusztus (1. évfolyam, 18-41. szám)

1925-08-06 / 22. szám

12 K­ÖZGAZDASÁG A beruházások összegszerű megállapítása és szétosztása még nem történt meg. Az állami üzemeket takarékosság és üzletmenet szempontjából revízió alá veszik. A közelmúltban híre terjedt, hogy az ország érdekében annyira szükséges beruházási hitele­ket már megállapították és azok szétosztása a közeljövőben meg is történik. Alkalmunk volt a kérdés felől illetékes helyen érdeklődni, ahol oly értelmű felvilágosítást nyertünk, hogy a beruhá­zási hitelek összegszerű megállapítására és azok­nak fix szétosztására vonatkozó hírek még ko­raiak. A helyzet jelenleg úgy áll, hogy a hitelek igénybevétele céljából történtek az egyes minisz­tériumok között előzetes megbeszélések, azonban döntés még semmi irányban nem volt. A vonat­kozó tervezet jelenleg a pénzügyi főbiztos előtt fekszik s igen valószínű, hogy még alapos meg­beszélés tárgyát fogja képezni. Úgy halljuk, hogy ebben a fontos kérdésben valószínűleg a kor­mány nem is dönt addig, amíg a miniszterelnök hivatalát át nem veszi. Az eddigi tervezet szerint elvileg annyit szögeztek le, hogy a beruházási hitelek legnagyobb részét a népjóléti minisztérium hatásköre alá tartozó építkezésekre, az állami üzemek restaurálá­sára, a vízügyi törvény alá tartozó intézmé­nyekre, valamint a csepeli kereskedelmi ki­kötő építésére és befejezésére fordítják. Tekintve azt, hogy a későbben döntésre kerülő tervezet még egyszer minisztertanács elé kerül, nem valószínű, hogy a beruházások végrehajtása hamarosan megindul. A takarékossági bizottság munkája a beru­házások ügyével kapcsolatban kiterjedt az állami üzemekre is és itt is nagyobb arányú reformokat kíván. Az állami üzemek reformmunkálataival a kereskedelemügyi minisztériumnak egyik volt ma­gasabb állású szakembere foglalkozik, aki már eddig is több ízben külföldön járt a kérdés ala­pos felderítése végett. Az állami üzemek közül elsősorban az Állami Gépgyár és a Diósgyőri Vas­gyár üzemeit veszik revízió alá, majd sorra a többieket Az üzemi kérdésben a kereskedelmi és takarékossági szempontokat akarják teljes mér­tékben érvényesíteni. Komoly formában van szó ezenkívül több állami üzem bérbeadásáról is. Londoni értékpiac, Anglo-Austrian Bank Limited jelentése. Az elmúlt héten a piac a szénbányatulajdono­sok és bányászok közötti viszály hatása alatt ál­lott A megegyezésről szóló csütörtök esti hírek a hét végén általános javulást eredményeztek. Aranyszélű értékek közül a hadikölcsön ICOV2 és a 3­1%-os konverziós kölcsön 7771e-al zárul­tak. Külföldi kötvények közül a 6%-os osztrák kölcsön a hét folyamán 75%-ot vesztett árfolya­mából és 9472-en zárult, míg a 7%-os német kölcsön 9876-os záróárfolyam mellett egy kissé gyengült. Az ipari értékek piacán a Courtaulds megtartotta javuló irányzatát és 10-es (magasab­ban 118) árfolyamon zárult. Az Imperial Tobacco 99-es árfolyama inkább gyengülésről tanúsko­dik, míg a British American Tobaccot 1-es (ala­csonyabban 104) záróárfolyamon jegyezték.­­ A gummipiac kevés élénkséget mutatott. Mint­hogy a gummiáru átlagban 1/io-re esett vissza, a hét közepén az egész piacon alacsonyabb árfo­lyamok voltak feljegyezhetők­, míg a hét végén szilárdabb irányzat érvényesült. A Rubber Trust 46-os (az Anglo Dutch 58-as) árfolyammal zá­rult.­­ A legutóbbi napokban az olajrészvénye­ket keresték anélkül, hogy azok árában jelentő­­sebb eltolódás lett volna észlelhető.­­ A bá­nyaértékek piacán az Union Corporation 44/6-ra emelkedett és a gyémántértékekben eszközölt tekintélyes vásárlások felhajtották a de Beers és Jagers Fontein árfolyamait, mely emelkedés folyamán a de Beers részvények­ 10,13/16-ról 11.5/16-ra javultak. Tekintve, hogy a nyomasztó munkaviszonyok néhány hónapra megenyhültek, a piacokon kedvezőbb hangulat felülkerekedése várható.­­ Az értéktőzsdei üzlet ma sem változott. A for­galom mindvégig szűk korlátok között mozgott és csak néhány favorizált értékben, mint a Nová­­ban, Gummiban, az őstermelőben és egyes köz­lekedési értékekben volt lényegesebb üzlet mér­sékelt áremelkedés mellett. Zárlatkor az irányzat nyugodt volt és a forgalom minimális. A bank­papírok közül a Magyar Hitel elővételi jogában ma volt utoljára üzlet. Az ipari értékekben álta­lában tartózkodó volt a spekuláció. Az utótőzs­­dén a favoritpapírokon kívül csak a Magyar Hi­telben volt némi üzlet. Az áruivó nagyjában a zárlati kurzusokhoz képest igazodott. Az utótőzs­dén előfordult néhány tájékoztató árfolyam a kö­vetkező: Földhitelbank 203, Hazai 117, Magyar Hitel 361.5—362, Leszámítoló Bank 67, Kereskedelmi Bank 935. — Általános Takarék 121, Pesti Hazai 2085—2090. — Első Magyar Bizto­sító 5180, Fonciere 100, Jég 28—30. — Borsod-miskolci 189, Concordia 42, Első Budapesti Gőz 149—150, Hungária 111, Pesti Viktória 450—452. — Beocsini 1000, Szászvári 222, Drasche 175, Magnezit 1300—1325, Általános Kőszén 3010— 3020, Salgó 452, Urikányi 1050. — Athenaeum 71, Franklin 61, Glóbus 36—37, Rigler 64. — Fegyver 620, Ganz-Danibius 2230—2235, Kistarcsai 55, Hofherr 138, Lipták 25, Rimamu­rányi 122, Schlick 37. — Gutmann 440, Hazai Fa 80, Kron­­berger 3­8, Malomsoky 9­5, Ófa 550, Rézbányái 43, Szlavónia 53, Nasici 1830—1840. — Búr 128, Nova 271—272, Tröszt 228, MFTR 208. — Magyar Cukor 1910—1920, Georgia 319— 320, Mezőhegyesi 127. — Óceán 13, Püspöki 8, Villányi 33. — Izzó 1175—1180, Auer 950, Phöbus 80. — Részvénysör 442— 444, Fővárosi Sör 47, Gschwrindt 232, Krausz Szesz 50. Pan­nónia Sör 15. — Égisz 70, Lukácsfürdő 15. — Gyapjúmosó 35, Szövőkötő 35­5, Goldberger 128, Karton 53, Kender 60— 65, Szegedi Kender 350—355. — Ghinoin 8­5, Danica 82, Spódium 88—90, Hungária Műtrágya 116, Keleti-Murányi 59—60, Szikra 57—58. — Bóni 56, Győri Bor 85, Brassói 380, Dorogi 15, Német Mezőgazdasági 79, Őstermelő 238, Gummi 340, Telefon 132. Délután a korai órákban egyes, az utótőzsdén is favorizált értékek iránt, mint Gummi, Tröszt, Nova és Georgia mutatkozott elvétve érdeklődés, azonban változás már nem történt. Bécsi értéktőzsde. Augusztus 5. A bécsi érték­tőzsdén a nyitáskor kedvező volt a hangulat, ké­sőbb azonban egyenetlen irányzat kerekedett felül. A legtöbb kulisszpapír árveszteséggel zárult. A korlátban nem volt nagyobb változás. Záróárfo­lyamok: Magyar Hitel 361, Osztrák Hitel 126.2, Angol-Magyar Bank 35, Magyar Ú­eszámítoló 62, Államvasut 381.1, Délivasút 41.9, Klotild 20, Rima 121.7, Szlavónia 54, Kohó 236.5, Salgó 448, Általános Kőszén 2095, Urikányi 1060, Magyar Hofherr 143.1, Magyar Vasutforgalmi 180. Az állampapírok piaca. Az állampapírok piaca ma megszilárdult, a hadikölcsöncímletek iránt is mutatkozott érdeklődés. Az árfolyamok így ala­kultak: népszövetségi kölcsön: 68.500—68.750, ha­­dikölcsönök: 6% I—V 1800, VI—VII 1200, 57s V II és VII 1250, IV—V 750, VIII 800. Itt említjük meg, hogy az 1914. évi kibocsátású fővárosi köl­­csönkötvények 265.000 koronás árban kerültek­ forgalomba. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1925 AUGUSZTUS 6 Berlini és prágai tőzsde. Berlinből telefo­nozza az Újság tudósítója. A mai tőzsde nyu­godtan indult, később azonban ellanyhult, mivel a Stinnes-koncern helyzetét és az ipari építkezés híreit kedvezőtlenül ítélték meg. Nagy eladások következtében az árfolyamok hanyatlottak. A napipénz iránt erős volt a ke­reslet, mert a bankok a gazdasági helyzetre való tekintettel tartózkodóan viselkedtek A tőzsdeidő vége felé a kontremin vásárlá­sára az irányzat megszilárdult.­­ Prágából telefonozza az Újság tudósítója:" A mai tőzsdenap irányzata szilárd volt A kulisszban a favoritpapírok vitték a főszerepet. A nyitás után majdnem az összes papírok árfolyamai megjavultak. Különösen szilárd volt a be­fektetési piac. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai augusztus 5-én: Amsterdam 28.540—28.710, hol­landi forint 28.240—28.510, Belgrád 1276—1284, dinár 1256—1278, Bukarest 366—368, lei 371—375, Brüsszel 3228—3248, belga frank 3098—3228, Ko­­penhága 16.240—16.330, dán korona 16.040— 16.190, Oslo (Krisztiánia) 13.100—13.180, norvég korona 12.900—13.080, London 34.000—347.000, angol font 345.000—347.000, Milánó 2579—2595, lira 2584—2606, Newyork 70.960—71.390, dollár 70.560—71.390, Paris, francia frank 3361—3391, Prága 2103—2115, cseh korona 2103—2119, Szófia 516—520, leva 511—519, Stockholm 19.075— 19.185, svéd korona 18.825—18.985, Zürich 13.793 —13.873,­ svájci frank 13.813—13.913, Bécs 99.88 —100.48, osztrák korona 99.85—100.63, Berlin 16.890—16.990, márka 16.890—16.990. Üzlettelen a pénzpiac. Ma sem a nyiltpiacon, sem pedig a pénzintézetektől nem igényeltek pénzt Kínálat elég akad. Több mint 110 milliárdot fizettek ki eddig a B-listás állami alkalmazottaknak. A­ kor­mánynyilatkozatok szerint a további B-listá­­kat július elsejével megszüntették s a további redukciókat a státuszrendezési javaslat kap­csán intézik. Érdekes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy az eddigi B-listák vég­­kielégítési összege milyen terhet rótt az or­szágra. Értesülésünk szerint a B-listások ré­szére a pénzügyi kormány által eddig kiutalt és kifizetett végkielégítések összege a 110 mil­liárd koronát meghaladja. A takarékossági bizottság meg akarja szüntetni a felső szabadalmi bíróságot A takarékossági bizottság többféle tervezete közül kétségkívül egyik legkülönösebb a felső szabadalmi bíróság megszüntetésének terve. Akkor, amidőn külföldön a szabadalmi bírósá­gokat természetszerűleg mindenütt kifejlesztik, azok működésére a legnagyobb súlyt helyezik, nálunk úgy látszik, ez másodrendű kérdés. Érte­sülésünk szerint már hosszabb tárgyalások folynak a felső szaba­dalmi bíróság megszüntetése körül A takarékossági bizottság terve az, hogy a bíró­ságot megszüntetik és a kereskedelemügyi mi­nisztériumba olvasztják be, mint annak egyik szakosztályát. Úgy halljuk azonban, hogy a terv nem igen valósulhat meg, mert érdekelt körök­ben a legteljesebb erővel azon vannak, hogy a bíróság önálló fennállásának szükségességét iga­zolják. Ez a legfelsőbb bíróság eddig nemcsak a szó szoros értelmében maga tartotta fenn magát, hanem valutáris szempontból is jelentékeny pluszt mutatott ki Angol—magyar kereskedelmi szerződés ké­szül. Az ősz elején, valószínűleg még a jövő hónap folyamán megindulnak a tárgyalások az angol—magyar kereskedelmi szerződés léte­sítése ügyében. A tárgyalások az angol fő­városban lesznek és a magyar kormányt an­gol követünk képviseli majd. A későbbi tár­gyalásokra delegáció utazik majd — főleg a szakkérdések elintézésére — Londonba. A Magyar Nemzeti Bank részvényeinek­ árfo­lyama a mai tőzsdei magánforgalomban elérte a másfélmillió koronát. Ismét az a hír került elő­térbe, hogy jegybankunk részvényei iránt a kül­föld érdeklődik. Külföldi valuta- és devizajegyzések. Bécsben: Magyar korona 99 schilling 95 gr, dollár 7 schil­­ling 07 gr, svájci frank 1 schilling 38 gr, cseh korona 21.05 gr. — Zürichben: Budapest 0.007250, Berlin 122.621/7, Bécs 72.47, Newyork 515, Lon­don 2501.50, Páris 24.20, Prága 15.277, Belgrád 9.30, Szófia 3.75, Bukarest 2.70. A forgalmi adó késedelmi kamatai. A pénzügy­­miniszter közölte az illetékes hatóságokkal, hogy mennyi késedelmi kamatot szedhetnek a forgalmi adótételek késedelmes beszolgáltatásáért: 8 napig fél százalék, 15 napig egy százalék, egy hónapig két százalék, azontúl minden megkezdett hónapért három százalék késedelmi kamat kerül felszámí­tásra. A munkanélküliek száma júlus végén. Ez évi júliusban a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tar­tozó szervezetekben 30.2%-kal több munkanélküli volt, mint az elmúlt év június végén, de 11.5%-kal több a munkanélküliek száma, mint 1924 július végén 4.8%-kal több, mint az elmúlt év végén. Pedig ebben az esztendőben már csökkent a munkanélküliek száma. Július havában ez a csökkenés 3,8%-ot tesz ki és ma mégis 4,8%-kal több a kereset nélkül állók száma, mint volt de­cemberben, amikor minden építkező munka szü­netelt. Tavaly június végén 24.598 munkanélkülit se­gélyeztek a szakszervezetek, tehát a tagok 12,8%-át, július végén 28.734-et, a tagok 15%-át, decemberben 30.508-at, a tagok 16%-át, míg ez év július végén 52.041-et, a tagok 17,9%-át. Júliusi csőd- és kényszeregyezségi kimutatás. Az elmúlt hónapban Budapesten 22, a vidéken 23 csődöt nyitottak és a fővárosban 48, a vidéken 119 esetben indult meg a csődönkívüli kényszer­eljárás. A fővárosban két bank került csődbe, a vidéken egy sem, a fővárosban nem indult bank ellen kényszeregyezségi eljárás, a vidéken csak egy. A fővárosban a következő szakmákban nem for­dult elő sem csődeset, sem nem indult meg csődön­­kívüli kényszeregyezségi eljárás: bőr, kávéház, szűcs. A legtöbb csődönkívüli kényszereljárás a fő­városban a rövid- és nür­nbergi áruk szakmájában volt 6 esettel, a vidéken 28 vegyes- és szatócscég esett ilyen eljárás alá és 10 bornagykereskedő. A bécsi gyümölcspiac. A bécsi gyümölcspia­con a felhozatal bőséges volt, az üzlet a szoká­sos keretek között mozgott. Magyar áru egyálta­­l­­ában nem érkezik. Ma először került olasz szőlő­­ a piacra 160 garasos árban. Legfontosabb hét export-cikkünk: a bor és a liszt a hely­telen tarifális intézkedések miatt nem versenyképes. A borkereskedők és a termelők mai gyűlése. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületé­nek, Magyar Szállodások, Vendéglősök és Kocs­­márosok Országos Szövetségének és a Magyar Bor­­kereskedők Országos Egyesületének kiküldöttei­ből alakított vegyes bizottság a Magyar Kereske­delmi Csarnokban Drucker Jenő dr. elnök­ veze­tése alatt ma ülést tartott, amelyen beható meg­beszélés tárgyát képezte a magyar bor értékesíté­sének ügye. Az ülés tárgyát Gráf Ferenc, a Magyar Borkereskedők Országos Egyesületének társelnöke ismertette, rámutatott arra, hogy a kereskedelmi szerződések hiánya, a bornak a kivitelét viszont a túl magas fogyasztási adó és a bort terhelő egyéb közterhek, a bornak belföldi fogyasztását a mini­mumra csökkentik le. Az Ausztriába való export­nak 13 maligand fokhoz való kötése ugyancsak egyjelentőségű az export kizárásával, mert ilyen magas szeszfok-tartalmú borok a kivételek közé tartoznak. * Grosz Oszkár egy monstre deputáció­ szerve­zését tartja szükségesnek, amelyben az ország minden figyelembe jövő részének szőlősgazdái és borkereskedői, nemkülönben a vendéglői és szál­lodai ipar képviselői is bevonatnának. Baross Endre dr., a Magyar Szőlősgazdák Or­szágos Egyesületének igazgatója előadja, hogy a most nevezett egyesület egy nagyszabású akció­nak az előkészítésén fáradozik, amelynek érdeké­ben az ország összes szőlősgazdáit mozgósítja. Ennek az akciónak első etapja egy legközelebb tartandó nagygyűlés lesz az OMGE-ban, amelynek legfőbb tárgyát a bor értékesítése fogja képezni. Malosik Ferenc dr.,­ a Vendéglős Ipartestület csatlakozását jelenti be. Gipsz Lipót dr. titkár a fogyasztási adó tárgyában a pénzügyminisztérium­ban beszerzett információkról számol be. Keszeg Vince szigorúbb büntető intézkedések életbelépte­tését tartja szükségesnek­ a borhamisítások meg­­gátlása érdekében. Kimutatja, hogy az italmérési illeték sok esetben egymagában véve akkora ösz­­szegre rúg, amennyit az iparűzők összes állami egyenes adói együttesen kitesznek. Staub Elemér dr. államtitkár a mezőgazdasági érdekeltség nevé­ben jelenti be a csatlakozást és kifejti, hogy legfontosabb két export-cikkünk a liszt és a bor közül az előbbi helytelen tarifális intéz­kedések miatt nem versenyképes és ezért minden rendelkezésére álló eszközzel a bornak­ az exportját kell előmozdítani. A legsürgő­sebb követelmény a fogyasztási adó leszállítása, mert teljesen tarthatatlan helyzet az, hogy 2000 koronás borárak mellett a bor literjét 2380 korona fogyasztási adó terhelje. Fontos továbbá úgy a borra nézve, mint a boroshordókra nézve a leg­kedvezményesebb vasúti szállítási díjtételek so­­ronkívüli életbeléptetése. Grosz Oszkár indítvá­nyára a bizottság elhatározta, hogy mindaddig, míg a bortermelés és borkereskedelem jogos pana­szai orvosolva nem lesznek, permanenciában fog maradni. Az ülés berekesztése után a bizottság testületileg átment a földmivelésügyi minisztérium borászati osztályába, hogy ott közvetlen eljárással eszközöljön ki megfelelő intézkedéseket. Tovább tart a bankóidba való betétözönlés. A betétözönlés a nagybankok felé ma már igen erős volt és igen nagy tételek kerültek a né­hány elsőrangú nagybank pénztárába. Ezzel kap­csolatosan a nagybankok szívesen helyezik ki, különösen rövid lejáratra a pénzeket, a hosz­­szabb lejáratú hitelek piacán még alig észlelhető némi mozgalom. A Pénzintézeti Központ 10—­ 13%-ért nyújt tárcaváltóhiteleket, a nagybankok 13—16% között folyósítanak tárcaváltókra le­számítolási hiteleket. A középbankoknál még mindig gyakori a 16, sőt a 17% is. A vidéki hi­telélet is javulóban van, a jelentősebb vidéki in­tézetek átlagosan 18% évi kamatokat számítanak a váltók leszámítolásánál. A bankoknál a bete­vők heti pénzre elhelyezett összegeiket kötött be­tétekre alakítják át A valutakölcsönök terén a következő tételek hallhatók: dollár- és svájci frankkölcsönök 6%—­ 67­% évente, az angol és a cseh pénzek után 9%, az olasz és az osztrák pénzek után 17­—1­2%, francia pénzek után (ez utóbbi a marokkói hadjárat okozta pénzszűkével függ egybe) 5—6 százalékot kérnek a dollár hivatalos kamatlába felett. A kereskedelmi, és iparkamara sz­afcumi szakosztályokat szervez. A budapesti kereske­delmi és iparkamara az egyes szakmákon be­lül most külön szakosztályokat szervez, ame­lyek a kamara hivatalos keretein kívül ala­kulnának és tulajdonképpen érdekképviseleti működést fejtenének ki. Ez a szervezés ugyan még kezdetleges állapotban van, az érdekkép­viseletek körében azonban jogos megütközést keltett, mert a kamara hivatása élesen elkülde­nül a szabad érdekképviseletek hivatásától és az utóbbiak szerint a kamarának minden az érdekképviseletek körébe vágó szakmai kér­dés felmerülése esetén módja van a már fenn­álló érdemes érdekképviseleti testületekhez fordulni, de teljesen felesleges a kereskedők és iparosok újabb anyagi megterhelésével kü­lön szakmai szervezeteket létesíteni. Az érdek­­képviseletek remélik, hogy a kamara elnök­sége nem fog hozzájárulni a szakcsoportok megindult szervezéséhez és a kamara legelső ülésén szóvá fogják tenni ezt a kérdést. A vidéki állomásokon kövezetvámot szednek a vasúti szállítmányok után. A mezőgazdasági termés értékesítésével kapcsolatban az érdekelt­ségek intenzíven foglalkoznak azzal a kérdéssel,­­hogyan lehetne az áruszálítás olcsóbbá tételével a termés értékesítését biztosítani. Az erre vonat­kozó tanulmányok során az OMKE irodájába szá­mos panasz érkezett a kereskedők részéről, akik bejelentették, hogy egyes vidéki állomásokon az átmenő vasúti küldemények után is kövezetvá­mot szednek, ami vagononként átlagosan 100.000 korona külön megterhelést jelent. Szabolcs me­gyében jóformán az összes állomásokon kiróják a kövezetvámot és igy amig az árurakomány Sza­bolcs megyéből Budapestre érkezik a fuvardíjon kívül mintegy 1.500.000 korona terheli vagonon­ként a közbeeső állomások által szedett kövezet­vám miatt. Az OMKE előterjesztést fog tenni, hogy a vasúti szállítmányoknak ezt a méltányta­lan megterhelését szüntessék meg, mert ennek fentartása azoknak a vidékeknek a termelőit, ahol a kövezetvám szedésére az álomásoknak joguk van, továbbá az ezeken az állomásokon ke­resztül szállítást folytató kereskedőket rendkívül súlyosan terhelik. A magyar pénz ára a külföldi piacokon. A budapesti kifizetés a következő árfolyamokon cserélt gazdát a kül­földi piacokon, a zárójelbe tett számok a bécsi kifizetés árát jelentik: 0.0072.50 (72.47.5). Prága 4.667.5-4.867.5 (4.77.25). Berlin 5.887—589. Zágráb 780—790 (773-783). Lon­don 345.000 (34.50). Newyork 0.0014 (14). Belgrád 780—782 (782—783). Kormányrendeletek. A hivatalos lap szerdai száma két rendeletet közöl; az egyiket a pénz­ügyminiszter bocsátotta ki és az 1924—25. évi zárszámadások (pénzkezelési kimutatások) és az ezzel összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szól. A körrendelet az ország valamennyi szám­vevőségének és a magyar kir. központi állam­pénztárnak szól. A másik rendeletet a földműve­lésügyi miniszter bocsátotta ki és a tejellátó­vállalatok iparűzése tekintetében megállapított rendelkezések végrehajtásáról szól. A rendelet legfontosabb része az, hogy a jövőben mindenki, aki tejcsarnokot, tejgyűjtőtelepet, tejkereske­delmi vagy tejtermékeket feldolgozó vállalatot kíván fentartani, iparengedélyt köteles szerezni, kivéve, ha a vállalkozás napi forgalma az ötven liter tejet el nem éri. Az sem köteles engedélyt szerezni, aki saját vagy általa haszonbérben bírt mezőgazdasági üzemben termelt tejet vagy tej­terméket értékesít. A nemesfémek piaca. A nemesfémek" piacán ma gyengébb árfolyamok kerültek" felszínre, 20 koronás magyar arany 282—284.000, 20 koronás osztrák arany 280—282.000, ezüst egykoronások 5400—5600, régi ezüst forintosok 12—13.000, ezüst ötkoronások 24—26.000 koronás árban cse­rélnek gazdát. Nagy fizetésképtelenségek a bécsi piacon. Bécsből a következő fizetésképtelenségeket jelen­tik: Popp Hermann gombgyár (a gyár Neufel­­denben van) 182.071 schilling passzívával, az aktívák összege 83­.800 schilling. A gyár élénken igyekezett tért foglalni a magyar gyöngyház­­gombpiacon. — Thalhummer és Társa korlátolt felelősségű társaság. Adatok még hiányoznak. Csődök és kényszeregyezségek. A debreceni törvényszék Go­­­d Sándor elektrotechnikus, Friedmann Hermann és neje Goldstein Piroska hajdúnánási teherautótu­­lajdonos, a miskolci törvényszék P­i­t­z József kalapos ellen a kényszeregyezségi eljárást a mai napon megindította.­­ A pécsi törvényszék M­a­y­e­r Gyula és Társai cég, a buda­pesti törvényszék Fekete Nándor (Thököly­ út 25.) szap­pankereskedő vagyonára a csődöt a mai napon megnyitotta. Kik akarnak rendkívüli közgyűlést a tőzsdén? A Gabonahatáridő-Alkuszok Egyesülete felkért bennünket annak megállapítására, hogy »Rend­kívüli közgyűlést akarnak összehívni a tőzsdén­­című cikkbe jóhiszemű tévedés csúszott be, ameny­­nyiben az egyesület rendkívüli közgyűlés össze­hívásával nem foglalkozott és nem foglalkozik. Az egyesület a határidő-üzlet visszaállításáért a tőzsde elnökségével karöltve dolgozik, önös érdekeit­ nem tolja előtérbe, mert ez üzletág visszaállítása tisztán és kizárólag közérdek.

Next