Ujság, 1925. október (1. évfolyam, 67-93. szám)
1925-10-28 / 90. szám
6 A védőbeszéd után a törvényszék ítélethozatalra vonult vissza. Az izgalmas várakozás moraja futott végig a közönség soraiban, mikor az elnök kihirdeti ítéletét, amely szerint martosi Mórócz Jánost felmenti a sajtó útján elkövetett rágalmazás alól. A főmagánvádló tevékenysége okot szolgáltatott a cikk megírására és beigazolódott, hogy a vádlott jogosan használta a megbélyegző kifejezéseket a sértettel szemben. A költségekben a sértettet marasztalták el. A zömök, evikkeres Wertz József sápadtan hallgatja az indokolást és rögtön bejelenti, hogy fellebbez. Martosi Mórócz János boldogan rohan barátaihoz, akik ölelgetik és csókolják őt. A tárgyalás közönsége oszladozik, az ébredők csoportja lógó orral oldalog ki a városháza épületén. Mórócz belekarol feleségébe, csillogó szemmel tekint fel az égre, ahol a késő őszi derűs napon halvány napfény ragyog. . — Látod asszolyt — hajol a feleségéhez —, felettünk is kiderül az ég... Ketsér Andor. n*" . Elfogadták a kultusztárca költségvetését. Sok pénzbe kerül a két állami színház. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma ülést tartott, amelyen a kultusztárca költségvetését tárgyalta. A kormány részéről Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter volt jelen. Nagy János dr. előadó ismertette a kultusztárca költségvetését Kiemelte, hogy egy nemzet politikai és gazdasági talpraállásának első feltétele a szellemi és kulturális légkör megteremtése. Kimutatta, hogy a kiadások mintegy 6%-os emelkedést, a bevételek pedig 9%-os emelkedést mutatnak a múltévi állapothoz képest. A bevételek legnagyobb kontingensét a klinikák adják. Hangsúlyozta, hogy a mostani költségvetésben az egyetemekre fordított összeggel nem lehet mindazokat a célokat és terveket megvalósítani, amelyeket a kultuszkormány maga elé tűzött. Ezt a mostani költségvetést a tanyai iskolák fejlesztésének programmja jellemzi. Az állami népiskolák továbbfejlesztésére 800 millióval nagyobb összeg esik, mint a múlt tanévben. Az általános vita bezárása után Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter az alábbiakban ismertette a tárca költségvetését. -1- A kiadások 36 milliárd emelkedést mutatnak. Az egyházak dotációja 9 milliárddal emelkedik, az állami színházaké 10,2 milliárddal. Az állami színházakat csak úgy lehetett megmenteni, hogy a felesleges személyzetet könyörtelenül elbocsátották, de még így is 10.2 milliárdot kellett a dotáció emelésére fordítani, hogy a két színházat megmenthessük. A debreceni egyetem céljaira 11.6 milliárdot vettünk fel, a következő budget-évben pedig még 4 millió aranykoronát fogunk e célra fordítani. A pécsi egyetem építkezéseinek befejezésére 1.16 milliárdot, a szolnoki bábaképző létesítésére 4.3 milliárdot, állami iskolák építésére 1.9 milliárd koronát irányoztunk elő. Tanyai és egyéb falusi iskolák céljaira 29 milliárdot vettünk fel. A részletes tárgyalásnál Hoyos Miksa gróf azt kérte, hogy a legközelebbi költségvetésbe az orr- és gégegyógyászati tanszék a Baross utca 40. sz. házba helyeztessék és e célból megfelelő összeg vétessék fel. Erdélyi Aladár pedig azt kérte, hogy az eddigi költségvetésben 11 klinikai gyakornoki állás fedezésére szükséges összeg vetessék fel. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter megjegyezte, hogy az orr- és gégegyógyászati tanszéknek visszahelyezése tetemes költségbe kerülne s így csak annak a jelentésbe való felvételéhez járulhatna hozzá, hogy a visszahelyezés költségei a jövő évi költségvetésekbe állíttassanak be. Erdélyi Aladár kérelméhez a pénzügyi viszonyokra való tekintettel nem járult hozzá a miniszter. Ugrón Gábor a szegedi egyetem fejlesztése érdekében szólalt fel. A kultuszminiszter megnyugtató felvilágosítást adott. Ivády Béla, Ugrón Gábor és Erdélyi Aladár helytelenítették a közgazdasági tudományi kar mezőgazdasági fakultásának budapesti elhelyezését s kérdezték, nem volna-e célszerűbb a mezőgazdasági fakultást egy vidéki gazdasági akadémiának egyetemmé való átszervezésével vidékre kihelyezni. Felhívták a miniszter figyelmét arra, hogy a békeidőkben Bécsben működő konzuli akadémia és a pesti kereskedelmi akadémia igen jól megfeleltek hivatásuknak, a mostani beosztás azonban nem volt egyáltalában szerencsés. Erdélyi Aladár a Horthy Miklós-kollégium nagy kiadási tételeire vonatkozólag kért felvilágosítást A kultuszminiszter felszólalásában kilátásba helyezte, hogy mihelyt az elemi iskolai oktatás reformja, a nőnevelés reformja, továbbá az ösztöndíj-ügy újjászervezése megtörténik, azonnal e kérdés megoldásához is hozzá fog fogni. A Horthy Miklós-kollégiummal kapcsolatban kijelentette, hogy internátus céljára megkapták a sasadi laktanyának két pavillonját, ahol 600 ifjú nyer elhelyezést. Ivády Béla keveselte azt az összeget, amely az ifjúsági könyvtárak segélyezésére fel van véve. A miniszter megnyugtató felvilágosítása után a feímet változatlanul elfogadták. Mándy Sámuel keveselte a kisdedóvó-intézetek céljaira felvett összeget. A kultuszminiszter megjegyezte, hogy a csökkenés a személyi kiadásoknál jelentkezik, ami a B-lista következménye. Mándy Samu a hírlapírók nyugdíjintézetének segélyezésére előirányzott 10.000 koronának 20.000 koronára való felemelését kérte. A kultuszminiszter ezt a jövő évre kilátásba helyezte. A tárca többi címeit észrevétel nélkül fogadta el a bizottság. Az ülés este 7 órakor ért véget. ÚJSÁG SZERDA, 1925 OKTÓBER 28 Nemzetközi bizottság utazott a görög-bolgár határra. Görögország megígérte csapatai visszavonását. — A Nemzetek Szövetsége helyreállítja a rendet. — Az ágyúzás még tart. Páris, október 27. (Wolff.) A Nemzetek Szövetségének tanácsa ma délelőtt Briand elnöklésével folytatta a görög-bolgár határincidens tárgyalását. Karapanosz, Görögország képviselője, felolvasta kormányának nyilatkozatát, mely szerint az athéni román követ és a görög miniszterelnök közt a megszállt területek kiürítésére nézve megegyezés jött létre. Bulgária képviselője kijelentette, hogy bolgár csapatok egyetlen pillanatra sem hatoltak görög területre és nem tartottak görög területül megszállva. Chamberlain kérdésére Karapanosz kijelentette, hogy a bolgár csapatok 400—500 méter mélységben hatoltak be görög területre, míg a görög csapatok a fronttámadás elkerülése kedvéért mintegy nyolc kilométernyire hatoltak előre bolgár területen. Holnap déli 12 órakor ülés lesz. Szófia, október 27. A határról jelentik, hogy az elmúlt éjjel, valamint ma reggel görög részről megszakításokkal tovább folytatták a puskatüzelést és az ágyúzást. A tüzelés a déli órákig nem szűnt meg. Újabb áldozatokról nem adtak hírt. A halottak és sebesültek teljes száma tegnap estig ötvenöt volt. Közöttük nemcsak katonák, hanem polgári lakosok is vannak. A görög tüzérség 1 órakor Petrovo helységet bombázta. Belgrád, október 27. (Az Újság tudósítójának távirata.) Anglia, Franciaország és Olaszország belgrádi katonai követei megbízást kaptak kormányuktól, hogy a népszövetség határozata értelmében azonnal utazzanak a görög-bolgár határra. Ez a bizottság először a 67., 68. és 69. számú görög őrségeket fogja megvizsgálni, ahol az első összeütközés folyt le. Ezután Petrics városának környékét tekintik meg. Mint illetékes körök jelentik, a katonai bizottságnak célja, hogy a népszövetség tanácsának a stratégiai helyzetről is jelentést tegyen. A bizottság olyan intézkedéseket fog javasolni a népszövetségnek, amelyek szükségesnek látszanak a határvidék biztosítására és rendjének megvédeknezésére. Lemondott a francia kormány. a baloldali kartel is Caillaux ellen és a vagyonváltság mellett van. Herriot valószínűleg tagja lesz az ujj kormánynak. Attól félnek, hogy konfliktus tör ki a szenátus és a kamara között. Vagyonváltság vagy új adók — ezen fordul meg a kormányválság. A csoda, amelyet a franciák Caillauxtól vártak, nem következett be. Azzal jött, hogy rendezi Franciaország háborús adósságait Angliával és Amerikával s hogy egy nagy belső kölcsönnel feltölti a kincstár megüresedett kasszáit. Mindkét törekvése hajótörést szenvedett. Az angolokkal már féligmeddig rendbejött, de az amerikai fiaskóval az angol megállapodások is a levegőben lógnak. Ez a balsiker roppantul megtépázta Caillaux presztízsét s azok a politikai pártok, amelyek ellenszenvvel, sőt gyűlölettel fogadták Caillaux rehabilitálását, nyomban megkezdték ellene az aknamunkát. Ez annál könnyebb volt, mert az úgynevezett Cail- Saux-kölcsön, amelytől a pénzügyminiszter húsz milliárdot várt, mindössze alig hat milliárdot eredményezett. A francia frank pedig, amelyet a Morgan-kölcsön már kétszer mentett meg a katasztrófától, újból a hanyatlás válságába jutott. Franciaország pénzügyi válságát legélesebben illusztrálják az alábbi számok: a hosszúlejáratú államkölcsönök 150 milliárdot, a rövidlejáratúak 50 milliárdot tesznek ki. A nemzeti védelem 50 milliárdnyi bonjával és a bankelőlegek 40 milliárdjával együtt kerek 300 milliárdra rúgnak a belső adósságok. Hogy mennyit tesznek ki a külföldi adósságok, az majd csak akkor fog kiderülni, ha a francia kormánynak valamikor sikerül hadiadósságait rendezni. A feldúlt területek újjáépítése átlag 15—20 milliárdot emészt föl évenként. Rettentő számok ezek s Caillaux nem ok nélkül hárítja az előző kormányok könnyelmű fináncpolitikájára s könnyelmű adósságcsinálásaira a felelősséget a fenyegető katasztrófáért. Tetézi a financiális válságot a gyarmati háború, amely máris milliárdokat emésztett fel s amelynek vége szinte beláthatatlan. A válság kitörését közvetlenül az az ellentét idézte elő, amely a francia kabinetben magában élesedett ki. Caillaux szanálási programmot akart a kamara elé terjeszteni, amelyben az adórendszer demokratikus kialakulását vélte elérhetni. Különadókat minden formájú vagyonra, különadókat a luxusra, megtakarítások a közigazgatás egész vonalán stb. S terveit a legutolsó pillanatban terjesztette elő, holott a Painlevé-kormány s a mögötte álló pártok e tervek jelentékeny részét ellenezték. Caillaux-t a kormány tagjai lemondásra akarták bírni, de a pénzügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy fináncterveit az október 29-én egybeülő parlament elé terjeszti. Ez kényszerítette a kormányt, hogy az egész kabinet lemondásával szabadítsa meg magát Caillauxtól s hogy megpróbáljon egy oly kabinetalakítást, amely a parlamenti jobboldal előrenyomulásának útját állja s vállalja a felelősséget azokért a pénzügyi tervekért, amelyektől a francia financiák szanálását remélhetik. ELFOGADTÁK a lemondást. Páris, október 27. Délután 2 órakor Painlevé miniszterelnök a köztársaság elnökéhez ment, hogy bejelentse neki a kormány lemondását. Miután Painlevé ezt a bejelentést megtette, közleményt adtak ki, de a közlemény nyilvánosságra hozatalával mindaddig vártak, amíg a népszövetségi tanács be nem fejezte ülését. A közlemény így hangzik: A minisztertanács legutóbbi ülésén megkezdte azoknak a szanálási terveknek megvizsgálását, amelyeket Caillaux pénzügyminszter dolgozott ki. Ezt a vitát, amelynek során a kormány tagjai között semmiféle lényegesebb nézeteltérés nem merült fel, megszakította, hogy alkalmazkodjék a politikai parlamenti helyzethez, úgy, amint az a pártok különböző állásfoglalásai alapján kialakul. Miután a kormány abban a meggyőződésben van, hogy a nemzeti kiegyezésre irányuló sürgős erőfeszítésre nem vállalkozhatik anélkül, hogy már előre ne lenne bizonyos a szilárd többségről, ezért egyhangúlag elhatározta, hogy benyújtja lemondását a köztársaság elnökének. A köztársaság elnöke elfogadta a Painlevékormány lemondását és már a délután folyamán tanácskozott a szenátus és a kamara elnökével a kormányválság nyomán tandult helyzetről. Délután, hat órakor a Painlevé-kormány tagjai búcsúlátogatást tettek a köztársaság elnökénél. Az Elyséeből való távozása után Painlevé miniszterelnök az újságírók előtt kijelentette, hogy mai lépésére már pénteken elhatározta magát, de minisztertársaival egyetértésben ennek az elhatározásnak megvalósítását mára halasztotta, hogy Briand a Nemzetek Szövetsége tanácsának ülését teljes külügyminiszteri tekintéllyel nyithassa meg és vezethesse. Painlevé kijelentette, hogy hajlandó az új kormányban is közreműködni. Nem hiszi azonban, hogy az új kormány a képviselőházban már holnapután bemutatkozhassál. A kamara folyosóin az a hír jár, hogy a kormány átalakításának esetére Painlevé meghívta Herriot-t a kormányba. Herriot kijelentette, hogy mielőtt dönt, tanulmányozza az általános helyzetet. A francia kormányválság két főszereplőjének karrikatúrája. Balról Painlevé, a lemondott miniszterelnök, jobbról Caillaux volt pénzügyminiszter, a válság tulajdonképpeni oka. Paris, október 27. A baloldali kartelhez tartozó négy kamarai párt elnöksége ma délután a kormány lemondása után tanácskozásra ült össze és hosszabb eszmecsere után magáévá tette azt az elvet, hogy a pénzügyi felépülés eszköze a vagyonadó. Compére-Morel javaslatára elhatározták, holnap délelőtt pártközi ülést tartanak és megállapodnak arra nézve, hogy ha a vagyonadó kérdésében a szenátus és a kamara közt konfliktus tör ki, a harcot végigvigyék-e vagyis követeljék-e ebben az esetben a kamara feloszlatását és új választások kiírását, hogy így alkalmat adjanak a választóknak a döntésre a vagyonadó vagy új adók kérdésében. A vita színhelye a radikális párt lesz, ahol mind a két irányzat hívei képviselve vannak. A baloldali kartel pártjainak tanácskozásán azt is elhatározták, hogy a szenátus köztársasági pártjaival érintkezésbe lépnek. A szocialisták nevében Blum kijelentette, hogy hajlandó minden olyan kormányt támogatni, amely Herriot politikai formuláját elfogadja és hozzátette, hogy a szocialisták a kormány jövendő politikájához való hozzájárulásuk első feltételéül a vagyonadóra vonatkozó tervük elfogadását szabják meg. Tisza István emléke. Október 31-én kegyeletes ünnepség színhelye lesz a parlament. Ünnepi ülést tartanak, amely után az országház miniszteri folyosóján két emlékművet lepleznek le. Az egyik a Tisza István gróf és Návay Lajos tragikus halálának, a másik pedig az országgyűlés hősi halottainak emlékétfogja hirdetni. A Tisza— Návay emlékműnél Zsitvay Tibor, a képviselők és tisztviselők emlékművénél pedig Huszár Károly alelnökök fognak ünnepi beszédet mondani. Damko József szobrászművész készítette azt a bronzemléket, melyen a következő szöveg áll: 1918—19. A hősi küzdelem összeomlását követő rémuralmi idők vértanúi és azok élén borosjenői és szegedi Tisza István gróf és földeáki Návay Lajos volt képviselőházi elnökök emlékének Magyarország nemzetgyűlése. Leselkedik a gonosz az igazra és halálra keresi azt, de az Úr nem hagyja azt annak kezében. (Zsoltárok 37. 32.) Reviczky Hugó műve a másik emlék, melynek következő a szövege: 1914—18. Magyarország nemzetgyűlése hálás kegyelettel örökíti meg évezredes állami létünk és alkotmányos életünk márványfalán azoknak a nevét, akik az 1910-ben összeült országgyűlés két házának tagjai, valamint a törvényhozás tisztviselői és egyéb alkalmazottai közül a világháború négy éve alatt életjogunk védelmében ránk kényszerített itáni küzdelemből hősi halálukkal vették ki részüket. Csaba vezér soha el nem fogyó szellemi táborában harcolnak tovább és hívják a további nemzedékeket honszerető őseik örökének védelmére. A törvényhozás tagjai köréből: galánthai Eszterházy Pál gróf örökösjogi főrend, a 7. huszárezred főhadnagya 1915 jan. 16., Dahinten Ernő országgyűlési képv., a 32. honvédgyalogezred főhadnagya f 1914 szept. 6., Désy Zoltán ny. államtitkár, országgyűlési képviselő, a 22. népf. zlt. hadnagya f 1915 máre. 24. A tisztviselők és alkalmazottak közül: Nagy Sándor segédkönyvtáros, Hugonnay Viktor gróf könyvtári gyakornok, Szakács László építészmérnök, Szilágyi Lajos segédfogalmazó, Takács Ferenc altiszt, Gubányi Pál műszaki alkalmazott, Kiss Gábor, Töry Sándor, Fábián Vilmos, Skultéty József altisztek. Az előbbi emléken egy gyermeket védő hős és Hungária alakja, az utóbbin egy magyar katonát védő kardos turulmadár ,és Csaba vitéz paripás, kardos, pajzsos sereg® áll. Lőw Lipót-emlékünnep az OMIKÉ-ben. Az OMIKE Kultúrotthona tegnap Vészi Józsefné elnöklésével nyitotta meg ez évi nyilvános előadásainak sorozatát és az első estét Lőw Lipót volt szegedi főrabbi halálának félszázados évfordulója alkalmából a XIX. század legnagyobb magyar rabbija emlékének szentelte.’ Az ünnepélyen nagy és díszes közönség gyűlt össze, melyet az OMIKE elnöksége nevében Weller Ernő dr. ügyv. alelnök fogadott. A pesti izr. hitközséget Kaszab Aladár udvari tanácsos, Glückstahl Samu és Zahler Emil dr. elöljárók, a budai izr. hitközséget Baracs Károly udv. tanácsos, elnök, Katona Gyula főtanácsos és Edelstein Bertalan dr. főrabbi, a pesti Chevra Kadisát Adler Gyula elnök és Endrei Simon Henrik dr., főtitkár, az újpesti izr. hitközséget Kálmán Ödön dr. hitk. elnök képviselte. Megjelent teljes számban a budapesti rabbikar, a rabbi és tanítóképző intézetek tanári kara. Baracs Marcell dr. az OMIKE elnöke Lőw Lipót unokája, tartotta meg nagyhatású emlékbeszédét, melyben Lőw Lipótnak a zsidóság magyarosodása terén kifejtett törekvéseit helyezte megfelelő világításba. Hangsúlyozta, hogy Lőw Lipót nemcsak külső formákban akart magyarrá lenni, de egész egyéniségével, minden érzésével belegyökerezett a magyar nemzetbe és ilyen értelemben adott irányítást az egész magyar zsidóságnak. Megrajzolta annak a Lőw Lipótnak a^sllfosil«^ki bátran és gerincesen kiizi v.„íi közönség |A /iipációjáért. Baracs beszédé'psolta. Ezután rj«X~ iogatta és Percekig Löw Lipótról .MV Annin kulturtanár.. melyben különösen■r*l4n£4Í olvasta fölfje'el való viszonyát a haladas ef*m®OD dr. főrabbi zárniJ, !a meß- Hevesi Silódon, rabbi ideálját méha? V"’ LÍPÓ401* n Mí{ ¡1 a kor bWoi , UII,kU aki nem zárkó!% tradíciókhoz is m°nyci ef, ha ragaszkodik !