Ujság, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-28 / 22. szám
CSÜTÖRTÖK, 1926 JANUÁR 28 ÚJSÁG Gondnokság alá helyezték Zichy Rafael grófot és elrendelték a zárlatot vagyonára A grófi házaspár háborúskodásának uj fejezete. — Beszélgetés Zichy Rafael gróffal. Harc a hitbizományi és családi vagyonért. — Zichy Rafael gróf fellebbez a székesfehérvári törvényszék vagyoni zárlatot elrendelő és gondnokság alá helyező végzése ellen. — Csak védekezem ... — mondja Zichy Rafael gróf. Zichy Rafael grófnak és őrgróf Pallavicini Ede leányának, Edwardinának szerelmi házassága talán egy hónapig sem volt boldog. Zichy Rafaelt öt gyermekkel, négy fiúval és egy leánynyal ajándékozta meg felesége, de a bő gyermekáldás sem tudott harmóniát varázsolni és szeretetet ébreszteni a viszálykodó, ellentétes természetű házastársak közé. Még a botrányper előtt, amely a grófot feleségével és annak barátnőjével állította szembe, körülbelül egy év előtt Zichy Rafael gróf válópere már foglalkoztatta a mágnásvilágot. A gróf akkor kérte a bíróságot, hogy feleségétől törvényesen válassza el. A bíróság azonban nem adott helyt a gróf kérésének és azóta a házaspár különváltan él. Gróf Zichy Rafaelné a Werbőczy utcai Zichy-palota egyik lakosztályát foglalta el magának és gyermekeinek, gróf pedig különböző szállodák lakója, mert nem tud nyugalmat találni vidéki birtokán, ahol azelőtt életét kizárólag földjének szentelve éldegélt. A nagy port felvert és az egész világsajtót bejárt rágalmazási per még élesebben szembeállította egymással a házasfeleket, akik immár az eszközöket sem válogatták, hogy egymásnak kellemetlenkedhessenek. Érdekes, hogy a Zichycsalád vagy legalább is a család legjelentékenyebb tagjai nem vérségi rokonuk, Zichy Rafael gróf mellé álltak, hanem őrgróf Pallavicini Edwardinát, a gróf feleségét tüntették ki minden rokonszenvükkel. Ez a szeretetük odáig terjedt, hogy a házaspár különválása óta is állandóan meglátogatták a grófnét, vele fentartották a családi kapcsolatokat, míg férjét szinte elkerülték. ZÁRLAT A GRÓF VAGYONÁRA. A Budapesti Közlöny mai száma, mely a Zichy Rafael gróf minden vagyonára kimondott zárlati hirdetményt közli, uj fejezetét jelenti a mágnásház sok háborúskodásának. Az a hivatalos jelentés, amely Zichy Rafael gróf vagyonára a zárlatot kimondja, igy hangzik: Zárlat. P. 202/1926. sz. A székesfehérvári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Zichy Aladár gróf, mint kisk. Zichy Ede, Mária, Eugénia, Domokos, Nándor és Imre kirendelt gondnokának kérelmére Zichy Rafel gróf sárszentmihályi lakos, nagybirtokos ellen, ennek az abai 156, 157., 1560., 1561., 1562. és 1563. számú telekkönyvi betétben, a székesfehérvári 3947. és 9748. számú telekkönyvi betétben, a sárszentmihályi 3. és 8. számú telekkönyvi betétben, a felsőiregi 7. számú telekkönyvi betétben, a szilasbalhási 368. és 1788. számú telekkönyvi betétben, a kálozi 208. és 444. számú telekkönyvi betétben, végül a Budapest székesfőváros Duna jobbparti részének 162. számú telekkönyvi betétben alperes nevén irt hitbizományi ingatlanaira, valamint összes bárhol található ingó vagyonára, végül általa haszonélvezett u. n. szentiványi hitbizománynak alperest megillető haszonélvezetére a zárlatot az 1885. évi XL. t.-c. 5. szakasza alapján elrendelte. Székesfehérvár 1926. évi január hó 23-ik napján a székesfehérvári kir. törvényszék. RÁDIÓN HALLGATTÁK A GRÓF GYERMEKEI APJUK ELÍTÉLÉSÉT Ennek a hatósági végzésnek előzménye, hogy a múlt év november 27-én Zichy Rafael grófot rágalmazásért elítélték. Mint rendkívül szomorú epizódot beszélték el ma munkatársunknak, hogy a lesújtó hírről a gróf gyermekei gyermekszobájukban lévő rádiókészüléken kaptak hírt. Éppen a legidősebb fiú hallgatózott a rádiókészüléken és patakzó könnyek között beszélte el kistestvéreinek, hogy a papát elítélték. A marasztaló ítélet talán még Zichy Rafael grófnál is jobban sújtotta a Zichy-család többi tagjait, a családi becsület megszégyenítésének tekintették Zichy Rafael grófnak azt az eljárását, amely ilyen súlyos büntetést vont maga után. A Zichy-család tagjai ekkor eltávolodtak Rafael gróftól és azóta minden igyekezetük oda irányult, hogy Zichy Rafael grófról bebizonyítsák, hogy nem rendelkezik önálló akarattal, elhatározóképessége rendkívül befolyásolható és megingatható. Mint jó forrásból értesülünk, a család azért akarja gondnokság alá helyeztetni az idős grófot, hogy Zichy Rafael gróf börtönbüntetése ne ejtsen foltot a Zichycsalád szeplőtlen címerén. Zichy Rafael gróf a legnagyobb felháborodással értesült a család tervéről és minden erejével tiltakozott az ellen, hogy őt gondnokság alá helyezzék. Megbízta ügyvédjéül Kozma Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tagot és a legnagyobb puvoárral hatalmazta fel őt arra, hogy ügyeiben eljárjon. A gróf azonban nem volt eléggé körültekintő a védekezésben, mert csak arról tudott, hogy a pesti árvaszéknél adták be az ő gondnokság alá helyezéséről szóló kérvényt Zichy Aladár, Béla és István grófok. Tudta, hogy ez az eljárás folyamatban van, de nyugodt volt afelől, hogy ítélet jóideig nem következik be. Ezalatt pedig a Pesten benyújtott kérvénnyel teljesen egyforma tartalmú kérést terjesztettek elő a Zicy grófok a fejérmegyei árvaszéknél is, ahol ugyancsak Zichy Rafael gróf gondnokság alá helyezését kérték. Érdekes kérvényüknek ama passzusa, hogy az eseti gondnok Zichy István gróf legyen, aki azután a törvényszéktől zárlatot kérhessen Zichy Rafael gróf vagyonára. DÖNTÉS — 24 ÓRA ALATT. A fejérmegyei árvaszék az eljárás megindulásáról egyetlen szóval sem értesítette Zichy Rafaelt és nem is tartotta szükségesnek, hogy döntés előtt őt meghallgassa. Megkérdezése nélkül, távollétében döntöttek ügyéről és ezzel alapot teremtettek a további eljárásra. A fejérmegyei árvaszék néhány nappal a Zichy grófok kérvényének benyújtása után már meg is hozta döntését, amelynek értelmében Zichy Rafael grófot gondnokság alá helyezik, eseti gondnoknak pedig Zichy István grófot rendelik ki. Zichy István gróf alig hogy a fejérmegyei árvaszék gondnokká rendelte ki, azonnal a székesfehérvári törvénysékéhez fordult, amelynek területén Zichy Rafael gróf sárszentmihályi birtoka fekszik, azzal a kéréssel, hogy az árvaszék döntése alapján rendeljenek el zárlatot Zichy Rafael nagybirtokos vagyonára és kérését azzal indokolta, hogy az árvaszék döntése értelmében joga van erre a lépésre... A székesfehérvári törvényszék 24 óra alatt helyt adott a kérésnek és elrendelte Zichy Rafael gróf vagyonára a zárlatot. A hitbizomány gondnokául pedig kirendelte Zichy István grófot. Mialatt pedig a székesfehérvári árvaszék előtt eldöntött és a székesfehérvári törvényszék végzésével lezáródott az ügy, ugyanakkor ugyanez az ügy még ma is folyamatban van Budapesten, a budapesti árvaszék előtt, amely eddig még nem hozott döntést. Érdekes, hogy a székesfehérvári ítéletről csak ma értesült Zichy Rafael gróf, tehát ugyanakkor, amikor az ítéletet már mindenki olvashatta a hivatalos lapban. A gróf azonnal érintkezésbe lépett ügyvédjével, Kozma Jenő dr.-ral, aki még délelőtt elutazott Székesfehérvárra, ahonnnan holnap reggel érkezik vissza a fővárosba. Zichy Rafael gróf természetesen minden eszközt megragad arra, hogy a vagyoni zárlatot ne mondják ki vagyonára, mert ez esetben súlyos kötelezettségei egyikének sem tudna megfelelni. Ismeretes, hogy Zichy Rafael gróf egyike azoknak a mágnásoknak, akik a legmagasabb életstandarddal rendelkeznek. A gróf állandóan előkelő szállodák lakója, sokat utazik és mindenütt valóban főúri módon költekezik. Kötelezettségei közül nem is a legjelentékenyebb tétel, hogy feleségének havonként 125 millió korona havi tartásdíjat fizet. Ezenkívül Zichy Rafael gróf tartja el feleségének hatalmas háztartását, amely több mint 50 alkalmazottat foglalkoztat. Zichy Rafael gróf hatalmas végkielégítési összeget ajánlott fel feleségének arra az esetre, ha az elválna tőle, de gróf Zichy Rafaelné Pallavicini Edwardina a világ minden kincséért sem válna el urától, mint vakbuzgó katolikus asszony. Évek óta húzódik a házaspár háboruskodási ügye, de Zichy Rafael gróf minden érdeklődést, amely családi ügyeinek fellebbentését célozta, elhárított magától. A gróf eddig minden kérdezősködést visszautasított, nem nyilatkozott, nem beszélt feleségével való harcáróL BESZÉLGETÉS ZICHY RAFAEL GRÓFFAL. Előzetes telefonbeszélgetés után ma este 10 órakor munkatársunk beszélgetett Zichy Rafael gróffal. A gróf a Gellért-szálló foyerjében várta munkatársunkat. A foyer egyik szegletében telepedtünk le. Magas, vállas és rendkívül elegáns férfi Zichy Rafael gróf, aki azonban már a 60 év körül jár. Jól ápolt, észbevegyülő, tömött szakáll körüti finomvonalú arcát. Amikor megkérjük, nyilatkozzék gondnokság alá való helyeztetéséről és a székesfehérvári törvényszék ama ítéletéről, amely vagyonát zár alá rendeli, keserűen legyint és nagyon halkan így szól: — Nem, nem, kérem, talán ezt hagyjuk ... Családi ügy és amint méltóztatik gondolni, nagyon kényes ... Maga elé mered és most már alig hallható hangon ismétli: — Nagyon, nagyon kényes... Az ember nem is tudja, miit mondjon, ha nem akar ízléstelen lenni, mert az ügyem mégis csak magánügy, bármennyire kinn van máris a nyilvánosság előtt. Hogy mi a céljuk a gondnokság alá helyeztetéssel és a vagyoni zárlat elrendelésével, azt magam sem tudom. Végre is nem lehet a lelkekbe látni. Ugyebár? — Beadott a gróf úr fellebbezést a székesfehérvári törvényszék ítéletével szemben? — No még egyelőre nem. De a terminus előtt az ügyvédemmel beadatom a fellebbezést. Természetesen. Amikor óvatosan arra fordítom a beszélgetés fonalát, hogy mekkora az a hatalmas vagyon, amelynek zár alá rendeléséről szó van, elhárító mozdulatot tesz: — No kérem, hát ezt pontosan igazán nem lehet megmondani. Mert van saját, van családi és van hitbizományi birtok köztük. Igazán nem tudnám megmondani, milyen területen fekszik az egész birtok. Pontos számot nem tudok mondani. A gróf úr ezután szives volt elmondani, hogy rendszerint fejér megyei birtokán gazdálkodik, mert egyetlen szenvedélye a föld és öröme a gazdálkodás. Azt mondja, hogy ezekben a mozgalmas időkben természetesen nincs kivel odahaza maradni s igy rendszerint a Gellért-szállóban lakik. Most csak munkatársunk kedvéért maradt egy ideig a foyerben, mert már készült felmenni szobájába. Ezután a gróf úr több feltett kérdésünkre a választ megtagadta, mondván, hogy ezekre a kérdésekre ügyvédje, Kozma Jenő dr. hivatott válaszolni. Még elmondotta, hogy családja tagjaival nem gyakran, de szokott érintkezni. Zichy Rafael gróf ezután felállt, elbúcsúzott és szobájába indult. Végigsimitotta homilokát és elég bucsuzás közben ezeket mondotta: — Hiába, mozgalmas idők ezek, no de hát én csak védekezem. Az ember mindenesetre védekezik. Kellér Andor. 5 Mi nem halasztunk, nem sorsolunk részletekben az Életjáradék sorsjegy húzása február 6-án Luther kancellár világos bizalmi szavazást követel. Megkezdődött a német birodalmiülésen a kormánynyilatkozat vitája. „Németország hangja minél előbb érvényesüljön a népszövetségben." A szocialisták addig támogatják a kormányt míg hű marad Locarno szelleméhez. Berlin, január 27. (Az Újság tudósítójának távirata.) A birodalmi gyűlésen a tegnapi kormánynyilatkozat után ma megkezdték a vitát. A fajvédőknek a Dawes-féle tervezetben vállalt kötelezettségek csökkentésére vonatkozó javaslatát elutasították. Fehrenbach centrumpárti képviselő a kormánynyilatkozat külpolitikai részét a kormányzópártok nevében elfogadta. Helyesli a centrum a szociálpolitika és adó terén kilátásba helyezett reformokat. Müller-Franke szociáldemokrata kifogásolta Luther programmbeszédét. Sürgette a népszövetségbe való belépést és hangsúlyozta a locarnói szerződés mellett való kitartást. Olyan erők működnek ezekben a kérdésekben — mondotta a szónok —, amelyek a német politika kétértelműségének hítét keltik. Németország a népszövetségben csak oly férfiakkal képviseltetheti magát, akik teljesen e mellett az eszme mellett vannak. A szociáldemokrata párt mindaddig támogatja a kormányt, amíg az hű marad Locarno szelleméhez. Támogatja a pártja a kormánynyilatkozatban vázolt gazdasági politikát is. Westarp gróf (német nemzeti) a népszövetségbe való belépés előfeltételéül követelte a német álláspont elismerését a népszövetség egyezségokmányának 16., 17. cikkére vonatkozóan, a német léghajózás korlátozásának megszüntetését, a katonai ellenőrzés eltávolítását, a háborús bűnösség kicsikart elismerésének kiküszöbölését, a gyarmatokhoz való német jog elismerését és a megszállási határidők megrövidítését. A Stresemann-féle külpolitikával szemben a német nemzetiek a legnagyobb bizalmatlansággal vannak. Luther birodalmi kancellár szólalt most fel. — A sok részletkérdésre — mondotta — ki kell jelentenem, hogy most csak arról a politikai kérdésről van szó, vájjon a birodalmi gyűlés megadja-e ennek a kormánynak a gyakorlati munka lehetőségét. A kormány azért alakult meg így, mert többségi kormány alakítása nem volt lehetséges. Önök jól tudják, hogy a haza olyan állapotban van, amikor a legnagyobb komolyságra van szükség. Egyes jelszavakkal nem lehet úrrá lenni a helyzet fölött. A kormány nem éri be azzal, hogy elutasított bizalmatlansági indítványok hátsó lépcsőjén álljon meg. Világos bizalmi szavazást követelünk. — Ami a Westarp által felvetett kérdéseket illeti, nézetem szerint lehetetlen most állást foglalni azokban a kérdésekben, amelyeket Westarp gróf a vitába vetett. Németországnak a népszövetségbe való belépéséről a birodalmi gyűlés már meghozta az elvi döntést s a kormány nem mondhat le arról, hogy világos és egységes politikát követve, a német népet ismét érvényre juttassa a világon. Az az óhajom, hogy Németország hangja a a népszövetségben minél előbb érvényesüljön. Arra a kérdésre, vájjon Németország a maga jogos igényeit kívülről vagy belülről óhajtja-e érvényre juttatni, a kancellár azt felelte: Benn, a népszövetségben. A birodalmi gyűlés csütörtök délután 2 órára napolta el magát. Halállal végződött Liczencziásné kalandja. Öngyilkosság egy ellopott pénztárca miatt, amelyet a szekrény háta mögé rejtve találtak meg a detektívek. Ma délután megjelent a főkapitányság központi ügyeletén Marinkás Lajos pesterzsébeti lakos és feljelentést tett egy ismeretlen nő ellen, aki lakására csalta és ott meglopta. Marinkás elmondotta, hogy ma érkezett vissza Cseh-Szlovákiából, ahol rokonait látogatta meg és 1100 szokott hozott magával. Ezen a pénzen kívül 160.000 korona volt a tárcájában, amelyet az ismeretlen nő mindenestől ellopott. Marinkás részletesen előadta kalandjának előzményeit. A keleti pályaudvarról jövet bement a Debrecen-szálló vendéglőjébe, ahol meguzsonnázott. Itt megismerkedett egy közepes korú nővel, akit elkísért. Hosszabb ideig tartózkodott a nő lakásán és amikor elvált, a legnagyobb meglepetéssel vette észre, hogy hiányzik a pénztárcája. Feljelentésére azonnal detektívek siettek ki a Debrecen-szállóba, ahol megállapították, hogy a feljelentett nő özv. Liczencziás Györgyné, negyvenkétéves kávéfőzőnő, aki a Király utca 87. szám alatt lakik. Hamarosan előkerítették Liczencziásnét, aki a legállhatatosabban tagadta, hogy ő lopta volna el a pénztárcát. Egy detektív elkísérte az asszonyt a lakására, ahol házkutatást akart tartani, hogy előkerítse a pénztárcát. Alig kezdett a lakás átvizsgálásához, megszólalt Liczencziásit? és kérlelni kezdte a detektívet:- Ne tessék tovább folytatni a kutatást, inkább én magam adom elő a tárcát! Ezzel máris kifelé indult a szobából a konyhába, mintha onnan akarná előadni a pénztárcát. A detektív gyanútlanul követte. Az asszony azonban meg sem állt a konyhában, hanem hirtelen elhatározással kitárta a konyhaajtót, kirohant a folyosóra és hatalmas lendülettel átvetette magát a korláton. Egy pillanat múlva összezúzottan, haldokolva feküdt a ház udvarának kövezetén. A detektív lesietett hozzá, de már nem tudott beszélni a haldokló asszonnyal. Értesítette a mentőket, de mire kiérkeztek, Liczencziásné már halott volt. A rendőrségről bizottság érkezett a Király utca 87. számú házba, amely intézkedett a holttest elszállítása és a házkutatás továbbfolytatása iránt. Rövid keresgélés után"sikerült is a szekrény mögött megtalálni Marinkás Lajos pénztárcáját, amelyben hiánytalanul megvolt az iő szokás és a 160.000 magyar korona. A rendőrség megállapította, hogy Liczencziásné 16 éven át rendőri felügyelet alatt állott, majd pár évvel ezelőtt egy gyárvállalat főportása feleségül vette. Egy esztendeje az ura meghalt és az asszony kávéfőzőnő lett egy kávéházban. Az itteni jövedelméből azonban nem tudott megélni és, úgy látszik, ez vitte rá a bűnös életből kiszabadult asszonyt az újabb bűnözésre.