Ujság, 1926. március (2. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-28 / 71. szám

VASÁRNAP, 1926 MÁRCIUS 28 UJSÁQ 15 Budapesten harminc esztendeje nyílt meg az első mozgóképszínház. A magyar mozi szárnypróbálgatásai. — Tizennyolcezer korona deficittel végződött az első mozi néhány hónapos működése. Néhány nappal ezelőtt ünnepelték Parisban a harmmcesztendős mozit és a jubileum alkal­mával a Bonlevard dcs Capucines 14. számú házának falán díszes emléktáblát lepleztek le, amely az első filmelőadásokra emlékeztet: 1895 DECEMBER 28-AN ITT FOLYTAK LE AZ ELSŐ NYILVÁNOS MOZGÓ­­FÉNYKÉP-ELÖADÁSOK, A LU MIERE­­TESTVÉREK ÁLTÁL FELTALÁLT VETÍTŐKÉSZÜLÉK SEGÍTSÉGÉVEL. Páris egyenesen megható érdeklődéssel vett részt a mozi születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen s az ezt követő emlékülésen, ban­ketten és bálon. Ez az érdeklődés érthető is, hiszen a franciák szívesen megfeledkeznek Müybridge-ről, Marey-ről, sőt Edison-ró] is, hogy Louis és Auguste Lumiérc találmányénak, tehát kizárólag francia találmánynak hirdessék a diadalmas mozit. A párisi ünnepséggel kapcsolatban nem ér­dektelen felemlíteni, hogy Budapest is megün­nepelheti a mozi harminc esztendős születés­napját, hiszen ebben az évben van három évtizede, hogy előszűr vetítettek mozgólényfcépet a magyar fővárosban. 1896 junius 22-én adta ki a főkapitányság az első magyar moziengedélyt, a mozi azonban már korábban, 1896 junius 18-án, megkezdte működését az Andrássy-ut 47. számú házban. Az ezredéves kiállítással esik egyidőbe a ma­gyar kinematográfia megteremtése. Az első esz­tendők természetesen a küzdelem évei voltak, az úttörőknek sok nehézséggel kellett megküzde­niük, sok vagyon és sok energia pazarlódott el, piig végre eredmény koronázta a munkát. A magyar mozi első úttörője Sziklai Arnold volt, aki 1896 elején Parisban járt, ahol termé­szetesen megfordult a híres Grand Caféban, a Lnmiére-féle mozgóképelőadások színhelyén. Ér­deklődését felkeltette a „mozgó csoda11 és elha­tározta, hogy Budapestre is elhozza. Terve azon­ban nem sikerült, mert Lumiércék olyan nagy összeget kérlek, amit Sziklai nem tudott megfizetni. Az ntja azonban mégsem maradt eredményte­len, mert megtudta, hogy a Lumiéreék által hasz­nált vetítőgépet Lyonban konstruálták meg. Ha­marosan vonatra ült és Lyonban folytatta a kine­matográfia titkát ismerő szerelő utáni hajszáját. A keresettet sikerült is megtalálnia. Előadta a tervét s a szerelő hajlandónak mutatkozott, hogy napi húsz frank honorárium ellenében eljön Budapestre s itt vetíti a mozgófényképeket. Sziklai beleegyezett a jelentős honoráriumba, azután szerelővel visszatért Parisba s itt igye­kezett a kinematográfiái előadáshoz szükséges gépeket, technikai felszereléseket beszerezni. Sok nehézséget kellett leküzdenic, míg végül a lyoni szereld megkonstruálta a vetítőgépet, néhány rö­vid filmet szereztek és eljöttek Budapestre. A vetítőgép független volt Lumiéreék gépétől, talán kevésbé tökéletes, mint az, taláu tökélete­sebb, ha ugyan lehet akkor még tökéletességről beszélni. Tény, hogy működött a gép és Sziklaiék boldogsága határtalan volt. Budapesten Sziklai Arnold a bátyjával, Sziklai Zsigmonddal társult az első magyar mozgóképszínház megnyitására. Az engedélyt Sziklai Zsigmond kérte s ez a hivatalos határo­zat, amely a magyar film történetének első je­lentős dokumentuma, a kövelkezöképpen hang­zik-. Az első magyar mozgóképszínház rendőri engedélye. 27161 sz. 11: l 1896 Határozat. Sziklai Zsigmond budapesti lakos azon ké­relmére hogy Andrássy-ut 41. sz. alatti helyisé­geiben f. év junius hó 13-tól kezdödőleg 30 kr belépti dij mellett fotográfiai mutatványokat tarthasson, a VI. kér. elöljáróság, mint elsőfokú tűzrendé­szen és közegészségügyi hatóság f. évi 12282. sz. határozatában felsorolt kikötések s az en­­gedélydijak havonkinti előzetes lefizetésének feltételezése melleti ezennel megadom. Erről Sziklai Zsigmond, 'Andrássy-ut 41. sz., a VI. kér. kapitányság, a detektív osztály és BóniS István r. s. fogalmazó értesiltctni rendel­tetnek. Budapest, 1896 junius 22-én. Pekáry József, kir. tan. főkapitány hely. Az Andrússy-üt 41. számú házban tehát meg­nyílhatott az első magyar mozgóképszínház. Vég­telen primitív volt a különböző helyekről össze­szedett berendezés, különösen ha a mai fényárban úszó, minden kényelmet megadó nagyszerű film­palotákra gondolunk, Körülbelül 100 ember fért bele, az oldalfalai fekete gyüngypupirossal voltak fedve, a vetítővászon egyszerű fehér lepedő, a székek nem egyformák, a falakon kicsiny szellőz­tető lyukak, amelyeken a levegő is nehezen fért be. ' , A műsor néhány perces filmekből állott: az utca forgalma, egy hajó elindulása, a Champs Elyséé kocsikorzója, a piou-piouját hizlaló sze rclmes szakácsnő voltak a főattrakciók. Termő szelesen Valamennyi francia film. Sziklai az ezredéves kiállítást megtekintő ha­talmas embertömegekre számított, amikor meg­nyitotta mozgófényképszinházát s a sors különös szeszélye, hogy éppen ez jelentette számára a leg­nagyobb csalódást. A várt érdeklődés elmaradt, mert az ezred­éves kiállításon annyi látnivaló akadt, hogy a nép mind odatódult. Sziklai is ellátogatott a kiállításra s ez a látoga­tás adta meg az ötlétet arra, hogy megcsinálja az első kinematograliai felvétel! Magyarországon. Két társával összeült, napokon keresztül, éjjel­nappal dolgoztak, míg végül sikerült megkon­struálni a felvevőgépet. A „nagy mü“ felszente­lésére igen kedvező alkalom kínálkozott: I. Fe­renc József megtekintette Munkácsy Mihály ha­talmas festményét, az Eccc Homo-ol s erről a láto­gatásról készítette Sziklai az első magyarországi filmfelvételt. (Ferenc Józsefet — néhány évvel ké­sőbb — Vilmos császár társaságában Neumann József, a magyar kinematográfia másik lelkes út­törője is leíilmezte.) Ez a felvétel rövid időre ismét a „kinema­tográfia irányította Üest figyelmét, a király is megtekintette a felvételt, de aztán ellanyhult az érdeklődés és Sziklai nem tudott megbirkózni a részvétlenséggel. Hiába volt az akarat, a kitartás, a bizakodás, az anyagi áldozat, az első budapesti mozi, néhány hónap múlva jobblétro szenderiilt és Sziklai Arnold tizennyolcezer koronát fize­tett rá vállalkozására. m Az Andrássy-nt 47. számú házában bezárult a filmszínház kapuja, helyébe egy vaskereskedés költözött, de az első kudarc nem kedvetlenitetto el a magyar mozi további úttörői. Jöttek sor­jában Somossy Károly, a hires Somossy-orfeum tulajdonosa, Rémi Róbert, Lévy Adolf, Vanek, a csömöri-uti kávéháztulajdonos, Fischer Mór, az Imperial-mulató tulajdonosa, Herbst Samu, Kohn Emil, Schwarz Manó, azután a magyar fitméletben még ma is akliv szerepet játszó: Neumann József, Ungcrleider Mór és Décsi Gyula és sok akarat, sok áldozat után mégis diadalma­san tőrt hóditott a mozi. Az Andrásy-ut 47-től hosszú az ut harminc esztendőn keresztül, de a magyar kinematográfia biztosan haladt mindvégig előre. Csonka-Magyar­­országon ma négyszáz mozi tart előadást... . Pánczél Lajos. A városok melletti szám a hullámhosszat je­lenti. VASÁRNAP, MÁRCIUS 28. Budapest (560). I). e. 9.30: Újsághírek, kozmetika. 10: Ref. istentisztelet a Kálvin-tóri templomból. 11: A fil­harmonikus zenekar ifjúsági hangversenyének kőzvetilése a Zeneakadémiából. D, u. 3: Bergen­­gócz bácsi mesél. (Zsombok Zoltán író.) 4: Ci­gányzene. 5.30: A Magyarországi Munkás Dal­egyes. Szövetsége V. csoportjának hangversenye a Zeneművészeti Főiskolából. 7: A Faluszövetség előadása. 1. A Faluszövetség indulója, Bajtay Mi­hály dr. szövege és zenéje, énekli: Hottowy Jó­zsef énekművész, kisérik: Dezső Gábor zongorán, Pertis Jenő és Pali hegedűn. 2. Fel, fél magyar nép! Költemény, irta Bajtay Mihály dr., szavalja Bajtay Márta művésznő. 3. Őszirózsa dal, Erdélyi Tibor Verse, Dezső Gábor muzsikája, Debreceni nóta, Turchányi Lajos verse, Dezső Gábor muzsi­kája, énekli: Hottowy József énekművész, kísé­rik hegedűn: Pertis Jenő és Pali, zongorán: Dezső Gábor. 4. Bajtay Mihály dr. m. kir. gazd. főtaná­csos, a Faluszövetség igazgatójának előadása „A magyar haladás utjai11 címmel. 5. Búzavirágjai, Turchányi Lajos szövege, Nem hallom már vidám dalolásod, Turchányi Lajos verse. Dal a türelem­ről, Turchányi Lajos verse. Sárga csikó, arany hám, Erdélyi Tibor verse. Mindegyik Dezső Gá­bor muzsikája. Énekli: Hottowy József énekmű­vész, hegedűn kiséri: Pertis Jenő és Pali, zongo­rán: Dezső Gábor. 8: Vályi Nagy Géza szaval. 1. Nagy Rákóczi Ferenc, vajion mit erezhetsz? 2. Harmadik temetés. (II. Rákóczi Ferenc 250-ik születési évfordulója alkalmából írta Vályi Nagy Géza Író.) 8.30: Vidám est. Békéffi László, Jnn- P rngó Sári, Bálint Béla, ifj. Bé­­k»pfí István és Simonyi Dezső fellépte. 10: Jazz­­band. HÉTFŐ, MÁRCIUS 20. Budapest (560). D. e. 9.30, d. il 12.30 és 3: Hírek, közgazda­ság. 4.30: Cigányzene. 6: A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rádióestje. 1. Ravasz László dr. református püspök „A haldokló műalkotás11. 2. Költeményeiből felolvas Vargha Gyula, a Kis­faludy Társaság elnöke. 3. Beethoven: Op. 18. A-dur vonósnégyes, előadja a Votisky—Leheti—­­Hugontiay gróf—Manneberg báró vonósnégyes­társaság. 4. Verseket szaval: Szabó Margit. 7.30: Városi Színház: SleZák Lajos hangversenye, utána a „Bajazzók11 előadása. 10: Kamarazene. Epsto M18H í! 880.000 tes felszereléssel, jót­állással. 1-. 2-. lí-csöves készülékek luktáron. Kérje most megjelent rádió-áriegyzékünket Meteor rf.. MudapeSt, VI. Podmaniczky-uíca 2?. (Nyugati pályaudvarnál.) 8634 Bécs (531—582.5). D. e. 11: Zené. D. u. 4.15: Hangverseny, 5.15: Mesedélulán. 7: Esperanlo. 7.40: Angol nyelvóra. 8.30: Az állami operaház előadása: Das höllisch Gold, német daljáték t felvonásban. Berlin (513—571). 4.10: Tíz perc háziasszonyoknak. 4.30: Novel­lák. 5.15: Hangverseny. 0.40: Francia nyelvóra. 7.30: Márta, Flotow operája. , , Roroszló (418). 12.30: Hangverseny. 5: Karaklaidnrahók. 7: Weber élete és müvei. 8.15: Szerzői est. 9.20: Orosz zene. 1. Orosz diákdalok. 2. Cigányrömánc. 3. Gretsaminoff: Volga-dalok. 4. Gigánydai. 5. Ins dúló. Brünn (521). 7: A morva quartott hangversenye. 8.10—9: A’ moszkvai balalajka-zenekar hangversenye. Legtöbb kétrácsus cső a 'WA.TE’KA. Dg. P3 és Dg. P-t típus. Fűtés 4, illetve 2 Volt, fogyasztás 0-06 anip. ánodícszültség 10 Volt. A mozik mai műsora: OMNIA: A nyomorultak (Hugó Viktor regénye). 2 rész, 16 felv., mindkét rész egy előadásban. (45. 7. (álO ORION-SZINHÁZ: A három testőr (Dumas regénye). A mágnespatkó, burleszk. (46. (48. (410. PALACE-FILMSZINHAZ: Vórvirágok (reg. 8 fejezet­ben). Knock outi (történet S felv.). Híradók. (41, (48, ______________(4to.______________ ROYAL-APOLI.Ó: Váljunk el. Aranyláz. UFAi Manón (Putty Lia és (Vladimír Gaidarow). ös­­viiág az ósvadonban. Tinta Matyi. Híradók. írt. -1Í6. S, 10. URÁNIA. A rózsalovag (sze­relmi játék 2 r. ló (elv.). Az 5-ik Avemie modelljei (egy müvészlélek trag. 7 telt.). (44, (46, (48, %10. Bécs (531 és 582.5). D. e. 1Ö.30: Orgonahangverseny. 11: A bécsi filharmonikus zenekar hangversenyé. D. ti. 4:. A Volksoper zenekarának hangversenye. 1. Wag­ner: Nyitány a Bolygó hollandiból. 2. Stfauss Já­nos: Mephistofeles Höllenrufe, keringő. 3. Verdi: Nagy ábránd az Aidából. 4. Hoílmaiin: Die Ent­­fésselle. 5. Bizet: Nagy ábránd n Carmenból. 6. Nieolai: Nyitány a Víg nőkből. 6.10: Kamarazene. 1. Mozart: D-moll vonósnégyes. 2. Brahms: A-moll vonósnégyes. 8: Iphigenia Taurisban, Goethe szin­­játéka. Berlin (513 és 571). D, c. 11,30: Vonószenekar hangversenye. D. u. 2.20: Sakk. 4.30: Zene. 8.30: Dcr Ackermann aus Böhmón, színjáték. 9.15: Mozart-hangverseny. 1. Nyitány a Varázsfuvolából. 2. Ária a Re pas­­tore-ből. 3. Ária a Zaide-ből. 4. Andante conta­­bilc a Jupiter-szimfóniából. 5. Ária a Gártnerin an Liebe-ből. 6. Allelujah. 7. Nyitány az Idome­­neoból. 10.30: Tánczene. Boroszlű (418). 12: Rheinbcrger: Nagymise C-durhan. 12.55: Rejtvények. 5: Felolvasás. 6: Hangverseny. 6.45: Tanácsadó háziasszonyoknak. 8.10: Tarka est. komplett detektoros raiPMsüiüfiHet TB ffl j| (fejhallgató antenna és kristállyal). Kérje dijíanal AbW^'shP árlapomat Holstein Zsigmond,V, Akadémia­­utoa 1. (Főkapitányság melleit) 3650 Brünn (521). D. c. 10—11: Matiné. D. u. 7—8: Hangver­seny. 1. Pelikán: Intermezzo amoroso. 2. Verdi: Traviata. 3. Strauss: Velencei éj. 4. Smetana: Polka a Két özvegyből. Hamburg (392.5). 1.45: Hangverseny. 0: Puccini-est. 1. Ábránd a Pillangókisasszonyból. 2. Ária a Pillangókisasz­­szonyból. 3. Ábránd a Bohémekből. 4 Mimi áriája a Toscából. 6.50: Angol nyelvóra. 8: Ka­baré. 10: Tánczene. Lipcse (452). F2: Hangverseny. 1. Mozart: Es-dur vonóstrió. 2. Beethoven: G-dur vonóstriő. 4: Szerelmi dalok és levelek. 8.15: (Drezdai leadás 294): Egyházi énekek. London (365). — Daventry (1600). 4.30: Hangverseny. 9.15—9.40: Egyházi hang­verseny. 10.35: Hangverseny. München (487.5). D.' e. 11: Harangjáték. D. u. 4.30: Hangver­seny. 6.10: Két idill. 7.30: Hangverseny. NEUTRODYME vevűgóDbez speciális alkatrészek Fazekas József rádíó-lnboralórium.'i Budaoest. V.. Sziget utca 88. szám. Telefon • 47-W58. (Palatínus-épület, a Margit-kidnáll. MUnster (410). 8.30: Passzió-hangversenv. Páris (1750). 1.30: A Lucien Paris hangversenye. 9.15: Elő­adás. 9.30: Jazz-band. Prága (368). v D. e. 11: Matiné. D. u. 3.30': Hangverseny. 1. Mozart: 111 ro Paslore, elő i őt ék. 2. Lnigini: Egyiptomi balett. 3. Grieg: Dalok. 4. Siede: Könnyű zene. 5: Katonazeno. 6: Német leadás. 7.30: A cseh filharmonikusok hangversenye. Róma (425). 2: Zene. 5: Jazz-band. 8.30: Részletek Massc­­nct ManonjáböL Hamburg (392.5). 8.30: Kamarazene (Beelhoven, Mozart, Sclm-. bort). Lipcse (452). 4: Hangverseny. 0.30: Esperanto. 9.15: Részle-, lek a német meseoperából. (Undítte, Obéron, Jancsi és Juliska, Csipkerózsa, Königskinder). London (365). — Daventry (tfiOO). 5.15: Hangverseny. 7: Tánczene. 8.25: Bectr hoven interpretáció. 10,45: Sporthírek. 12——lí Tánczene. München (487.5), 4.30: Szólóhangverseny. 6.15: Olasz felolvasás, 7: Hangverseny. 8.45: Régi mesterek passziói, 9.20: Kamarazene. (Mozart, Grieg.) 10.20: Sakk, MUnster (410). 4.30: Hangverseny. 9.20: Fuvolahangverseny. Páris (1750). 5.45: A rádióamatőrök hangversenye. 9.30: Hangverseny. 1. Ginek: Balett d’Orphee (Mme. Lticy Dragon). 2. Delibes: Lakmc. Irodalmi hi-t rck. Prága (368). 4.30: Sextett. .7: Német leadás. 7.15: Francia nyelvóra. 8: Hangverseny két zongorán. 9.15: Sexlell: Különböző nemzetek táncai. Róma (425). 2: Tőzsde, hírek, jazz-band. 8.30—11: Részlet lek Verdi Fallstaff cimü operájából. RÁDIÓ-HÍREK. Rádiószaktanlolyaiu. A magv. kir. áll. Mechanikai é* Elektromos Szakiskola május havában rádiótanfolyamot rendez olyan jelentkező’; számára, kik a rádióismereteket rövid idő alatt (6 hét) .akarják eisajátitani. A tanfolyam fel­öleli a szü!séges mechanikai és elektrotechnikai előismere­teket és a speciális rádiószakismereteket. A délelőtti órák­ban a gyakorlatokat, a délutáni órákban az elméleti elő­adásokat tartják. Miután a tanfolyamon előzetes jelentkezés szükséges, a jelntkezők, kiktől az intézet semminemű ok­mányt, vagy előképzettséget nem kíván, április 24-ig Írás­ban vagy szóbelileg jelentsek részvételűket s május hó 3-ig fizessék bo a tanfolyam tandiját. 370.000 koronát az igazgat tóság címére: Uudnnest, Vili., Tavaszmező-utca 15. szám. Telefon: József 2-93. TUDOMÁNY - IRODALOM (-) Szabad egyetem Fejérváry Géza Gyula báró szerkesztésében megjelent márciusi füzete érdekesen tárgyalja Décsi Imre dr. tollával a de. lejes asszony problémáját. Egyéb tartalmából ki­válik Vadász Elemér dr.-nak „A jégből keletke­zett világ ábrándja11 cimü cikke, Rapaics Ray­­mond tanulmánya az állat leikéről, nemkülönben Bakonyi István cikke a bacillusok ipari hasz. nositásáról. (-) Stix partján. Sebes Árpád verseskötete.; Csodálatos, kinteli élet, keserű és forró szerelem, értetlen és hazug világ. Egy hu, akinek húszéves korára ballábát tőből elviszi a gránát, huszon­­nyolcévcs korára öngyilkos fegyvert ad kezébe egy szerelmi affér. Első versei 1916-ban, a háború véres talajából sarjadnak, mottójuk: „Menj le­lépett láb, beszéld el sorsodat11. Bizony rettene­tesen vádol ez a letépett láb. „Müélet, mükar, müláb, miiszem11, — énekli a rokkantak szivbo­­markoló dalát. „Apám11 és „Együtt apámmal1* cimü verseiben megrázó egyszerűséggel festi a szituációt, mint találkozik össze golyótüzben apjával, kinek félszázad nyomja már a vállát. A háború költészete ez. Csoda-e, ha ilyen kegyet­len nyitány után szerelmi lírája keserű, gya­nakvó és forró? Élet és szerelmi fájdalom nagy tragikus motívummá kovácsolódnak, aminek sza­baditó fantóm ja a nyugvást adó halál. („Vannak, kik élet nélkül élnek, — Vannak, kik halált ke­resgélnek.11) Érzései mélyéből is a legmélyebbet, a fájdalmából a legfájóbbat hozza fel, azt mu­tatja meg Sebes Árpád, ez a tehetséges, pesszi­mista költő. A szelidebb líra csak itt-ott találja meg cgy-egy reprezentánsát (Keresem benned). Formailag nagy utat járt meg 1915—1925 között, megérzi és ismeri a szóvalőröket s mondanivalóit a mai vers formanyelvén is maradéktalanul ki­hozza. Sikertelen öngyilkos kísérlete után meg­írja „A golyó után‘‘-t, e kötetnek kétségen kívül egyik legeredetibb, legliiktelöbb versét, ami egy­ben bizonyság arra is, hogy a küllőnek még van sok mondanivalója s érdemes figyelemmel kisérni jelentékeny tehetségének további fejlődését. S—áru : i§ A LEGJOBB MINŐSÉGBEN ÉS 1 SiRGOLCSÓBBAM. il KÉPES ÁRJEGYZÉK. INGYEN f AMMl K VRIAIWSZERELÉSI ÉS RÁDIÓT gS fc CIKKEK NAGYKERESKEDÉSE M j TEtiEFON V (cstNGEKFUAaww Wmt [ff// ,-*=* -y —- •». -t, £ A ^ — TI* r l —C /. - "" . csp ^ y * «■ . —- 'br. ____ ----^7 CAPITOL: A rózsalova« (sze­relmi játék 2 r. 10 felv.). Az 5-ik Avenuc modelljei (eay müvészlélek trag. 7 felv.). V26, */48, CORSO: A nyomorultak (Hugó Viktor regénye). 2 rész. 16 felv., mindkét rész egy előadásban. %5. %8. %10. CORVIN: Mit vár egy menvasszony? (filmregény S felv.). Keresd a nőt (drá­ma 8 felv.). 4, %6, %S és %10 órakor. ELIT-MOZGÓ: Zoro és Huni. A két molnárlegény (vigj. 7 felv.). Az örökcsend ha­jrája (Scott kap. utazása a déli sark vidékén. 7 felv.) KAMARA: Mit vár egy menyasszonyt (filmregény 8 felv.). Keresd a nőt (drá­ma 8 felv.). *,44* 5, *747, lá9 és 10 órakor. MOZGÓKÉP-OTTHON: A rózsalovag (szerelmi ját. 2 r., 10 f.). Az 5-ik Avénuc modelljei (tragédia 7 felv.) 4. 6. 8. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék