Ujság, 1926. április (2. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-17 / 86. szám
SZOMBAT, 1926 ÁPRILIS 17 ÚJSÁG SZÍNHÁZ. - ZENE * Opera. A rég nem adott Tristan és Isolda került szilire ma este Operaházunkban aWagner-ciklus kilencedik előadásául. A férfi címszerepet Leuer Hubert énekelte, az első felvonásban talán kissé idegesen s valószínűleg ezért nem is volt minden hangja tiszta, a második felvonástól kezdve azonban annál szebben. Sebeők Sári, a női főszerep személyesítője hasonlóképpen volt. Az első felvonásban egy kis indiszpozícióval küzdött, de azután művészetének a teljességével gyönyörködtetett. Basilides Mária nagyszerű Evangénéje, Kálmán Oszkár Marke királya, Szende Kurwenálja, Závodszky Melotta és hajóslegénye, Szügyi pásztora és Komáromi kormányosa egytől-egyig erősségei az előadásnak. Valamennyien rászolgáltak a közönség tapsaira. * Miért tilos a Reigen? A főváros színügyi bizottsága 19-én, hétfőn délelőtt fél 12 órakor tartja legközelebbi ülését Buzáth János alpolgármester elnöklésével. Az ülés legérdekesebb programmpontjának a Reigen sokat zavart ügyének új tárgyalása ígérkezik. Az Újság révén jutott a nyilvánosságra a fővárosnak az a határozata, hogy Schnitzler Artúr Bergen című drámájának előadását nem engedélyezi, mivel szerinte a közszemérmet és erkölcsöt sérti. Kiár Zoltán törvényhatósági bizottsági tag, mint emlékezetes, éles hangon vonta emiatt kérdőre a tanácsot. Az interpellációra adott választ a közgyűlés nem vette tudomásul. Ezért az illetékes ügyosztály elé került ez a kérdés, amely elkészítette jelentését. Ebben figyelemreméltó művészi és etikai érzékkel támasztja alá Liber tanácsnoki intézkedését. Az ügyosztály továbbra is a betiltás mellett foglal állást, mert úgy találja, hogy a Reigen „a jóizlést és az erkölcsi érzést nagymértékben sérti. A legtöbb jelenet középpontjában a fizikai szerelem áll és a szerző tendenciája arra irányul, hogy a szereplőket csak ezek között a körülmények között mutassa be." Az indokolás további része megállapítja, hogy „a szereplők, kivéve a férj és a feleség jelenetét, egytől-egyig a mai erkölcsön kívül álló kapcsolatban lépnek elénk." Azon kevesek számára, akik még a hosszú betiltási processzus alkalmával sem siettek, hogy színpadon kívül sértessék meg a Reigen által a jó ízlés és az erkölcsi érzésüket, elmondhatjuk, hogy a férj és feleség között is olyan jelenet játszódik le, amelynek középpontjában ,,a fizikai szerelem" van. Ezt azonban szívesen engedélyeznék. Ezen az ülésen fog nyilatkozni Sebestyén Géza, hogy tovább is bérelni akarja-e a Városi Színházat. Wertheimer Elemér pedig kérni fogja a színháznyitási engedély részletfizetését. * Palló Imre májusban vendégszerepel Operaházunkban. Operaházunk volt kitűnő baritonistáját, Palló Imrét — mint annak idején megírtuk —■ Mascagni leszerződtette saját staggione társulatához. A jeles művész külföldön aratott jelentős sikerei után május első napjaiban tér haza és már levélileg meg is állapodott Radnai igazgatóval abban, hogy Operaházunkban is vendégszerepel. Nyolc estén fog énekelni s legjobb szerepeiben lép a közönség elé. * Az alvó férj huszonötödször. A pesti Dunakorzón csilingelnek a villamosok, elegáns dandyk nézegetik a nőket s közben a tömegből itt is, ott is pasztelkékruhás nők bukkannak ki. Szenes Béla ötletes vígjátékának megszaporodtak a hősnői és Szenes Béla vidám darabja Az alvó férj elérkezett huszonötödik előadásához. A jubiláns estén is a bemutató előadás kikin-5 együttese játszotta a friss pesti komédiát. Gombaszági Frida gyönyörű és szép volt, mint mindig és nagyszerűen rajzolta meg a pasztelkékruháshölgyet. Bajnai aranyos alvó férj és Lukács elsőrangú szerelmes. A többi szereplők is: Gazsi Mariska, Góthné, Lázár Mária, Körösi Angéla, Gátii, Maklári, Gárdonyi, Béla, Boros és Pártos egy-egy megelevenedett pesti figura. A jubiláns előadást végigkacagta a közönség és melegen ünnepelte a szereplőkkel együtt a szerzőt. * Uj Lear király a Nemzeti Színházban. Sok C esztendei elmélyült stúdiumával készült fel Gál Gyula a Lear király szerepére, melyet kedden este alakít először a Nemzeti Színházban. Uj felfogással ad életet Lear király alakjának ezen az előadáson, mely egyébként a ciklusbeli előadás teljes szereposztásával kerül színre. Nagy Endre előadása,a Salamon Béla Molnár Vera Halmay Tibor Szedő Miklós Gárdonyi Lajos stb. felléptével Pethes Sándor utolsó 3 előadása a Royal Orfeumban Kétidei új műsor Telefon: József 121—68. — Kezdete 1 A9-kor. Hamarosan befejezik az Operaházban a szerződtetési tárgyalásokat. Már a legtöbb taggal megegyeztek. Előreláthatólag békésen intézik el a Pataki-ügyet. Művészkörökben, ma jóformán mindenki arról a nagy szerencséről beszélt, amely a színház két gyönyörű hangú és kiválóan tehetséges tagját, Pataki Kálmánt és Székely Mihályt érte a bécsi szerződéssel. Csaknem kivétel nélkül elítélték Schalk illojális eljárását, de még jobban kárhoztatják a kultuszminisztériumot, amely nem ad elég pénzt arra, hogy azokat a tehetségeket is, akikre feltétlenül szükségünk volna, itthon tarthassuk. Az a szeretetlen és kicsinyes bánásmód, amelyben a kultuszminiszter az Operaházat részesíti, ilyenekben bosszulja meg magát s végeredményben a garasoskodásnak csak a magyar kultúra vallja kárát. A színházban különben elült az izgalom. A két művész eljárását mindenki teljesen érthetőnek tartja, mert hiszen olyan fizetésekről, amikőt Bécsben kapnak, itt még csak nem is álmodhat senki sem. Székely Mihály egy évig még itt marad, mert — mint megírtuk — őt 1927 szeptember elejétől kezdődőleg szerződtette Schalk azonban évad végével már elveszítjük. A kitűnő művész békés után óhajtja már megkötött itteni szerződését felbontani és nem szeretné megszakítani a kapcsolatot Operaházunkkal. Ezért hajlandó bizonyos számí vendégfellépésre lekötni magát bécsi szerződésének egész tartama alatt. Értesülésünk szerint az ilyenféle megoldás lehetőségétől Operaházunk sem zárkózik el s valószínű, hogy a békés megegyezés pár nap múlva meg is lesz. A szerződtetési tárgyalások is nyugodt mederben folynak. A magánszereplők közül mindössze hét nem írta még alá a szerződését, de ezek legtöbbjével is hamarosan megegyeznek. A csoportos személyzet tagjai kifogásolják a szerződésnek egyik — a nyugdíjra vonatkozó — nem éppen jelentős pontját. Ezt — mint értesülünk — valószínűleg törli is az igazgatóság s igy itt is csak lényegtelen differenciák maradnak hátra. Úgy tudjuk, hogy a jövő hét folyamán már végleg befejezik a szerződtetési tárgyalásokat. Gárdonyi Géza örökösei beperelték a Pengő Kabarét szerzői jogbitorlásért. Le akarják vitatni a Gárdonyi-dalciklust. — Megszűnik a napokban a Pengő Kabaré. Nemrégiben Lovászy Károly és Sándor József vezetésével konzorciumos alapon álló kabaré alakult Pengő Kabaré néven az egyik nagymezőutcai mulató helyiségében. A kabaré nívós műsort mutatott be és tagjai között kitűnő nevek szerepeltek. Egy ideig jól is ment az új kabaré, sőt még most sem panaszkodhatik, mert esténként csaknem teljesen megtelik a nézőtér. A mulatókra azonban rossz világ jár, kevés a pénz. A közönség egy része feketekávét szopogatva nézte végig a Pengő Kabaré műsorát. A műsor végeztével azsuri közönség táncolt ugyan, de úri szokása szerint tartózkodik attól, hogy költekezzék. A Pengő Kabaré kis igényekkel, pengős alapon működött és így az eredmények nagyjából a várakozás szerint alakultak. A mulató tulajdonosa azonban nem elégedhetett meg az erkölcsi sikerrel, amely az ambiciózus művészeknek sokat jelentett. A Tátra-mulató esténkint 1 1 millió koronát fizet rendőri licenc és vigalmi adó fejében. Ehhez járul az artisták és egyéb alkalmazottak fizetése és mindazok a kiadások, amelyeket pontosan felsorolni sem lehet. Egy szó, mint száz: a Tátra-mulató, amely a Pengő Kabarénak szállást adott, ráfizetett az üzletre. Azzal a meggondolással, hogy, a növekvő nyári meleg csak árthat egy ilyen zárt helyiségben működő mulató látogatottságának, a mulató tulajdonosa bejelentette a Pengő Kabaré vezetőségértek, hogy a napokban beszünteti az üzemet. Úgy volt eredetileg, hogy a mulató már ma este ki sem nyitja a kapuit, de véletlenül éppen az utolsó napokban olyan mértékben növekedett a látogatottsága, hogy estéről-estére tolták ki a zárás terminusát. Holnap kezdődik a pesti nemzetközi vásár, amelyre vidékről minden bizonnyal sok látogató fog Budapestre érkezni. A vidékiek a színházaknak' és mulatóknak' a legjobb közönsége. Meglehet tehát, hogy a Tátra Mulató a nemzetközi vásár idejére nyitva marad és a jobb sorsot érdemlő Pengő Kabaré élete is meghosszabbodik ilyképpen néhány nappal. A művészet és pénztelenség háborújának egy közkatonája hal meg a Pengő Kabaréval. Pedig milyen nagy kedvvel és milyen igaz művészettel dolgoztak ezek a művészek: Lovászy Károly, Sándor József, Papp Jancsi, Szentiványi Kálmán, Faragó Sári, Simonyi Dezső, Vidor Feri és mások! Utolsó műsoruk" is, amely még változatlanul sorra kerül, nagyobb stílű kabaréhoz is méltó attrakciókat produkál. A műsor gerince egy kis dalciklus, amely Gárdonyi Géza és Dankó Pista hátrahagyott dalainak felhasználásával színpadra hozza Göre Gábor figuráját és Gárdonyi többi népszerű regényalakját. Még ezzel a kedves és kegyeletes kis egyfelvonásosával is kellemetlensége támadt a Pengő Kabarénak. Ezeket a dalszövegeket Gárdonyi Géza Dankó Pistának, a híres zeneszerző-cigányprímásnak a kedvéért írta, aki igazi magyar népi motívumokkal zenésítette meg. Ezeknek a daloknak nagy lett a népszerűsége, el is felejtették, hogy Gárdonyi és Dankó írta, elkeveredtek a népdalok közé. Senki nem tudott a posthumus Gárdonyi-daloknak, a létezéséről és Papp Jancsi beutazta az Alföldet értük. Úgy szedegette össze dalukat a szegedi cigányoktól, szövegüket faluhelyi öregemberektől. Nagy sikere volt a kis darabnak a kabaré utolsó műsorában. Most Gárdonyi Géza örökösei pert indítottak a kabaré ellen, amelyben egyrészt a dalciklus letiltását kérik, másrészt az elmaradt tantiemeket követelik. A letiltásra már nem igen lesz szükség. A bírósági apparátus sokkal lassabban mozog, mint a szegénység gyors guillotinja. Már régen nem lesz Pengő Kabaré, mikorra ítélet lesz. A tantiéinek kérdése pedig különös probléma elé fogja állítani a bíróságot. A Gárdonyi-dalok régen elvesztek. Létezésükről senki sem tudott és szorgalmas munkával kellett azokat felkutatni Dankó Pista városa környékén. Ha a Pengő Kabaré nem halászta volna ki ezeket a remek kis népdalokat, talán sohasem tudódott volna ki, hogy egyáltalán a világon vannak. Perelni fognak az Operaház nyugdíjasai. Sokan éheznek közülük. Lakbért és családi pótlékot nem kapnak. Jászai Gizella és Ujj Anna magyar királyi operai nyugdíjazott tánckari tagok ügyében ma hozta meg a királyi Curia felülvizsgálati bírósága a végítéletet. Felperesek képviselője Grimhut Ármin dr., az alperesek m. kir. Operaház és m. kir. operai nyugdíjintézete Hets Béla dr. ügyvéd volt. A felpereseket az Opera B-listára helyezte és ok nélkül elbocsátotta. A felperesek, Jászai Gizella 19, Ujj Anna pedig 15 évi szolgálat után kérték a nyugdijukat. Az első bíróság csak a nyugdíjintézettel szemben marasztalta el az alperest, az Operával szemben elutasította felpereseket. Mind a két fél fellebbezett a táblához. A törvényszék a felpereseket elutasította azzal, hogy nem szolgálták végig az alapszabályok szerint előírt időt. A felperesek részéről Grünhut Ármin dr. ügyvéd a Curiához fellebbezett és felülvizsgálatot kért a másodfokú bírói ítélettel szemben. A Curia elfogadta Grünhut dr. érvelését, hogy mivel az Opera ok nélkül küldte el felpereseket és felpereseknek a rossz viszonyok közt lehetetlen volt elhelyezkedni és keresetük nem volt, tehát rendkívüli nyugdíjra van joguk éppen ugy, mintha baleset miatt kellett volna működésüket abbahagyni.. A Curia egyetemlegesen úgy az Operát, mint a Nyugdíjintézetet elmarasztalta és kötelezte az alpereseket, hogy Jászai Gizellának 19 évre, Ujj Annának pedig 15 évre a nyugdíját fizesse meg. A nyugdíjösszeg megállapítására a Curia az I. fokú bíróságot utasította. Az operai nyugdíjasok körében nagy megnyugvást keltett a Curia ítélete. Az ítélet következtében mozgalom indult meg az Operaház nyugdíjasai körében, hogy ők is per útján érvényesítsék a színház nyugdíjintézete ellen támasztott követelésüket. A 13940/924. számú kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy 1924 július elsejétől kezdődőleg a nyugdíj terén a háborút megelőző állapot állítandó helyre. Ez még mindig nem történt meg s az Operaház nyugdíjasai nem kapnak annyit, mint amennyi számításuk szerint őket megilletné. Legsérelmesebbnek tartják, hogy lakbérüket és családi pótlékukat is megvonták. Bizony, igen sok nyugdíjas nyomorog és éhezik, mert harmincöt—negyven évi szolgálat után nem kap annyi nyugdíjat, hogy a legelemibb életszükségletét fedezhetné belőle. A kultuszminisztériumban tavaly mondották, hogy kielégítően rendezik a nyugdíjasok ügyét is. Ez elmaradt. A tengődő nyugdíjasok vártak, de türelmük már elfogyott. Most, hogy a két táncosnő perében kedvezően döntött a Curia, biztosra veszik, hogy ől is megnyerik a pert. Többen már megbeszéléseket folytattak egymás között és elhatározták, hogyha május elsején sem kapnak nyugdíjat és családi pótlékot, egyikük próbapert _7 Seefried Erzsébet gróffnő Ferenc József király unokája, aki" szinipályára akar lépni. indít és ennek asikere után valamennyien peres után keresik igazukat. A mozgalmat a kultuszminisztérium figyelmébe ajánljuk. Még ha nem lenne igazuk a nyugdíjasoknak, akkor is méltányolni kell háromnégy évtizedes kultúrmunkásságukat és biztosítani számukra a megélhetés elemi feltételeit. A per kimenetele azonban bizonytalan is,nemcsak tehetséges, de valószínű is, hogy az államot, illetőleg az Operaház nyugdíjintézetét elmarasztalják. Ebben az esetben pedig tetemes inerköltséget takarítanak meg, ha a nyugdíjasok kívánságát teljesítik. j / ■ . * Titokban tartják az igazgattók- .szerződéstervezetét. Megírtuk régebben, hogy a szaliigazgatók és a színészek a jövő szezonban külön-külön szerződéstervezetet készítettek. Az igazgatók éppen úgy, mint a színészek, ebben a tervezetben a tavalyi szerződést is maguk javára módosították. Ismeretes, az igazgatók szövetségének az a régebbi határozata, hogy csak egyéni szerződéseket kötnek. A színészszövetség erre egységes szerződési blankettákat készíttetett, amelyeket kötelezővé tett valamennyi tagja számára. Már a múlt vasárnap megállapították az igazgatók a jövő évi szerződéstervezetet.. A színészek izgatottan vártják, hogy, milyen feltételeket szabtak meg számukra. A tervezetet azonban még máig sem hozták a színészei tudomására s hír szerint egyáltalán nem is fogják nyilvánosságra hozni addig, amíg a szerződési tárgyalások aktuálissá nem válnak. .Az egész esetnek nincsen nagy jelentősége,hiszen a színigazgatók feltételei nagyjából már régen ismeretesek. Mindenesetre jellemző azonban arra a rideg, ellenséges állapotra, amely a szerződés kérdésében az igazgatókat a színészektől elválasztja. , «t** A színész-világkongresszus programmja. Megírta az Újság, hogy június 23-án Berlinben a színészek világkongresszust tartanak. Ezen a kongresszuson számos igen fontos és közérdekű kérdést fognak megtárgyalni és eldönteni. Erre a kongresszusra meghívták a budapesti színészszövetséget is. Ma újabb levélérkezett a Kartehverband Deutscher Bühnenangehörigen-től a pesti színészszövetséghez. Ebben közük a kongresszus részletes programmját,amint következik: 1. Beszámoló az egyes országok színházi viszonyairól: a) művészi szempontból, b) gazdasági,) jogi, d) szociális szempontból. — 2. A színház jelentősége az állam és a világ, számára és a színészség helyzete. —■ _ 3. A rádió-kérdés. — 4. Nemzetközi színészszövetség alakítása. — 5. Egyes művészek és nagy együttesek vendégszereplései. — 6. Firmin Gemier világpropagandája.— 7. Színpadművészet és -színjátszás. * Felújítják a Pieretle fátylát. Dolownyi Ernő bájos pantomimjét, a Pierelle fátylát a jövő héten illeszti újból játékrendjébe Operaházunk. Pierelle szerepét Almási Sári fogja játszani, aki az Argyirus királyfiban tűnt fel nem mindennapi mimikai készségével. A fiatal művésznő alakítása a benfentesek állítása szerint még az eddigi kitűnő Pierettek után is meglepetés lesz. Kacagtat elragad gondokból kiragad Párizsi kirakás