Ujság, 1926. április (2. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-17 / 86. szám

SZOMBAT, 1926 ÁPRILIS 17 ÚJSÁG SZÍNHÁZ. - ZENE * Opera. A rég nem adott Tristan és Isolda került szilire ma este Operaházunkban a­­Wagner-ciklus kilencedik előadásául. A férfi címszerepet Leuer Hubert énekelte, az első felvonásban talán kissé idegesen s valószínű­leg ezért nem is volt minden hangja tiszta, a második felvonástól kezdve azonban annál szebben. Sebeők Sári, a női főszerep szemé­­lyesítője hasonlóképpen volt. Az első felvo­násban egy kis indiszpozícióval küzdött, de azután művészetének a teljességével gyönyör­ködtetett. Basilides Mária nagyszerű Evangé­­néje, Kálmán Oszkár Marke királya, Szende Kurwenálja, Závodszky Melotta és hajósle­génye, Szügyi pásztora és Komáromi kormá­nyosa egytől-egyig erősségei az előadásnak. Valamennyien rászolgáltak a közönség tap­saira. * Miért tilos a Reigen? A főváros színügyi bi­zottsága 19-én, hétfőn délelőtt fél 12 órakor tartja legközelebbi ülését Buzáth János alpolgármester elnöklésével. Az ülés legérdekesebb programm­­pontjának a Reigen sokat zavart ügyének új tár­gyalása ígérkezik. Az Újság révén jutott a nyilvá­nosságra a fővárosnak az a határozata, hogy Schnitzler Artúr Bergen című­ drámájának előadá­sát nem engedélyezi, mivel szerinte a közszemér­met és erkölcsöt sérti. Kiár Zoltán törvényható­sági bizottsági tag, mint emlékezetes, éles hangon vonta emiatt kérdőre a tanácsot. Az interpellá­cióra adott választ a közgyűlés nem vette tudomá­sul. Ezért az illetékes ügyosztály elé került ez a kérdés, amely elkészítette jelentését. Ebben figye­lemreméltó művészi és etikai érzékkel támasztja alá Liber tanácsnoki intézkedését. Az ügyosztály továbbra is a betiltás mellett foglal állást, mert úgy találja, hogy a Reigen „a jóizlést és az er­kölcsi érzést nagymértékben sérti. A legtöbb jele­net középpontjában a fizikai szerelem áll és a szerző tendenciája arra irányul, hogy a szereplő­ket csak ezek között a körülmények között mu­tassa be." Az indokolás további része megállapítja, hogy „a szereplők, kivéve a férj és a feleség jele­netét, egytől-egyig a mai erkölcsön kívül álló kapcsolatban lépnek elénk." Azon kevesek szá­mára, akik még a hosszú betiltási processzus al­kalmával sem siettek, hogy színpadon kívül sér­tessék meg a Reigen által a jó ízlés és az erkölcsi érzésüket, elmondhatjuk, hogy a férj és feleség között is olyan jelenet játszódik le, amelynek középpontjában ,,a fizikai szerelem" van. Ezt azonban szívesen engedélyeznék. Ezen az ülésen fog nyilatkozni Sebestyén Géza, hogy tovább is bérelni akarja-e a Városi Színházat. Wertheimer Elemér pedig kérni fogja a színháznyitási engedély részletfizetését. * Palló Imre májusban vendégszerepel Opera­­házunkban. Operaházunk volt kitűnő baritonistá­ját, Palló Imrét — mint annak idején megírtuk —■ Mascagni leszerződtette saját staggione társulatá­hoz. A jeles művész külföldön aratott jelentős sikerei után május első napjaiban tér haza és már levélileg meg is állapodott Radnai igazgatóval abban, hogy Operaházunk­ban is vendégszerepel. Nyolc estén fog énekelni s legjobb szerepeiben lép a közönség elé. * Az alvó férj huszonötödször. A pesti Duna­korzón csilingelnek a villamosok, elegáns dandyk nézegetik a nőket s közben a tömegből itt is, ott is pasztelkékruhás nők bukkannak ki. Szenes Béla ötletes vígjátékának megszaporodtak a hős­női és Szenes Béla vidám darabja Az alvó férj elérkezett huszonötödik előadásához. A jubiláns estén is a bemutató előadás kik­in-5 együttese játszotta a friss pesti komédiát. Gombaszági Frida gyönyörű és szép volt, mint mindig és nagyszerűen rajzolta meg a pasztelkékruhás­­hölgyet. Bajnai aranyos alvó férj és Lukács első­rangú szerelmes. A többi szereplők is: Gazsi Mariska, Góthné, Lázár Mária, Körösi Angéla, Gátii, Maklári, Gárdonyi, Béla, Boros és Pártos egy-egy megelevenedett pesti figura. A jubiláns előadást végigkacagta a közönség és melegen ünnepelte a szereplőkkel együtt a szerzőt. * Uj Lear király a Nemzeti Színházban. Sok­ C esztendei elmélyült stúdiumával készült fel Gál Gyula a Lear király szerepére, melyet kedden este alakít először a Nemzeti Színházban. Uj fel­fogással ad életet Lear király alakjának ezen az előadáson, mely egyébként a ciklusbeli előadás teljes szereposztásával kerül színre. Nagy Endre előadá­sa,a Salamon Béla Molnár Vera Halmay Tibor Szedő Miklós Gárdonyi Lajos stb. felléptével Pethes Sándor utolsó 3 előadása a Royal­ Orfeumban Kétidei új műsor Telefon: József 121—68. — Kezdete 1 A9-kor. Hamarosan befejezik az Operaházban a szerződtetési tárgyalásokat. Már a legtöbb taggal megegyeztek. Előreláthatólag békésen intézik el a Pataki-ügyet. Művészkörökben, ma jóformán mindenki arról a nagy szerencséről beszélt, amely a színház két gyönyörű hangú és kiválóan te­hetséges­ tagját, Pataki Kálmánt és Székely Mihályt érte a bécsi szerződéssel. Csaknem kivétel nélkül elítélték Schalk illojális eljárá­sát, de még jobban kárhoztatják a kultusz­minisztériumot, amely nem ad elég pénzt arra, hogy azokat a tehetségeket is, akikre feltétlenül szükségünk volna, itthon tarthas­suk. Az a szeretetlen és kicsinyes bánásmód, amelyben a kultuszminiszter az Operaházat részesíti, ilyenekben bosszulja meg magát s végeredményben a garasoskodásnak csak a magyar kultúra vallja kárát. A színházban különben elült az izgalom. A két művész eljárását mindenki teljesen érthetőnek tartja, mert hiszen olyan fizetések­ről, amikőt Bécsben kapnak, itt még csak nem is álmodhat senki sem. Székely Mihály egy évig még itt marad, mert — mint meg­írtuk — őt 1927 szeptember elejétől kezdődő­­leg szerződtette Schalk azonban évad végével már elveszítjük. A ki­tűnő művész békés után óhajtja már meg­kötött itteni szerződését felbontani és nem szeretné megszakítani a kapcsolatot Opera­házunkkal. Ezért hajlandó bizonyos számí­ vendégfellépésre lekötni magát bécsi szerző­désének egész tartama alatt. Értesülésünk szerint az ilyenféle megoldás lehetőségétől Operaházunk sem zárkózik el s valószínű, hogy a békés megegyezés­ pár nap múlva meg is lesz. A szerződtetési tárgyalások is nyugodt mederben folynak. A magánszereplők közül mindössze hét nem írta még alá a szerződését, de ezek legtöbbjével is hamarosan megegyez­nek. A csoportos személyzet tagjai kifogásol­ják a szerződésnek egyik — a nyugdíjra vonatkozó — nem éppen jelentős­ pontját. Ezt — mint értesülünk — valószínűleg törli is az igazgatóság s igy itt is csak lényegtelen differenciák maradnak hátra. Úgy tudjuk, hogy a jövő hét folyamán már végleg be­fejezik a szerződtetési tárgyalásokat. Gárdonyi Géza örökösei beperelték a Pengő Kabarét szerzői jogbitorlásért. Le akarják vitatni a Gárdonyi-dalciklust. — Megszűnik a napokban a Pengő Kabaré. Nemrégiben Lovászy Károly és Sándor József vezetésével konzorciumos alapon álló kabaré alakult Pengő Kabaré néven az egyik nagymező­­utcai mulató helyiségében. A kabaré nívós mű­sort mutatott be és tagjai között kitűnő nevek szerepeltek. Egy ideig jól is ment az új kabaré, sőt még most sem panaszkodhatik, mert estén­­ként csaknem teljesen megtelik a nézőtér. A mulatókra azonban rossz világ jár, kevés a pénz. A közönség egy része feketekávét szopogatva nézte végig a Pengő Kabaré műsorát. A műsor végeztével az­suri közönség táncolt ugyan, de úri szokása szerint tartózkodik attól, hogy köl­tekezzék. A Pengő Kabaré kis igényekkel, pengős alapon működött és így az eredmények nagyjából a várakozás szerint alakultak. A mulató tulajdonosa azonban nem­ elégedhetett meg az erkölcsi sikerrel, amely az ambiciózus művészeknek sokat jelentett. A Tátra-mulató esténkint 1­ 1 millió koronát fizet rendőri licenc és vigalmi adó fejében. Ehhez járul az artisták és egyéb alkalmazottak fizetése és mindazok a kiadások, amelyeket pontosan felsorolni sem lehet. Egy szó, mint száz: a Tátra-mulató, amely a Pengő Kabarénak szállást adott, ráfizetett az üzletre. Azzal a meggondolással, hogy, a növekvő nyári meleg csak árthat egy ilyen zárt helyiség­ben működő mulató látogatottságának, a mulató tulajdonosa bejelentette a Pengő Kabaré vezetősé­­gértek­, hogy a napokban beszünteti az üzemet. Úgy volt eredetileg, hogy a mulató már ma este ki sem nyitja a kapuit, de véletlenül éppen az utolsó napokban olyan mértékben növekedett a látogatottsága, hogy estéről-estére tolták ki a zá­rás terminusát. Holnap kezdődik a pesti nemzet­közi vásár, amelyre vidékről minden bizonnyal sok látogató fog Budapestre érkezni. A vidékiek a színházaknak' és mulatóknak' a legjobb közön­sége. Meglehet tehát, hogy a Tátra Mulató a nem­zetközi vásár idejére nyitva marad és a jobb sor­sot érdemlő Pengő Kabaré élete is meghosszab­bodik ilyképpen néhány nappal. A művészet és pénztelenség háborújának egy közkatonája hal meg a Pengő Kabaréval. Pedig milyen nagy kedv­vel és milyen igaz művészettel dolgoztak ezek a művészek: Lovászy Károly, Sándor József, Papp Jancsi, Szentiványi Kálmán, Faragó­ Sári, Simonyi Dezső, Vidor Feri és mások! Utolsó műsoruk" is, amely még változatlanul sorra kerül, nagyobb stílű kabaréhoz is méltó attrakciókat produkál. A műsor gerince egy kis dalciklus, amely Gárdonyi Géza és Dankó Pista hátrahagyott dalainak fel­­használásával színpadra hozza Göre Gábor figurá­ját és Gárdonyi többi népszerű regényalakját. Még ezzel a kedves és kegyeletes kis egyfel­­vonásosával is kellemetlensége támadt a Pengő Kabarénak. Ezeket a dalszövegeket Gárdonyi Géza Dankó Pistának, a híres zeneszerző-cigány­­prímásnak a kedvéért írta, aki igazi magyar népi motívumokkal zenésítette meg. Ezeknek a dalok­nak nagy lett a népszerűsége, el is felejtették, hogy Gárdonyi és Dankó írta, elkeveredtek a népdalok közé. Senki nem tudott a posthumus Gárdonyi-daloknak, a létezéséről és Papp Jancsi beutazta az Alföldet értük. Úgy szedegette össze dalukat a szegedi cigányoktól, szövegüket falu­­helyi öreg­emberektől. Nagy sikere volt a kis darabnak a kabaré utolsó műsorában. Most Gárdonyi Géza örökösei pert indítottak a kabaré ellen, amelyben egyrészt a dalciklus letiltását kérik, másrészt az elmaradt tantiemeket köve­telik. A letiltásra már nem igen lesz szükség. A bírósági apparátus sokkal lassabban mozog, mint a szegénység gyors guillotinja. Már régen nem lesz Pengő Kabaré, mikorra ítélet lesz. A tantiéinek kérdése pedig különös probléma elé fogja állítani a bíróságot. A Gárdonyi-dalok régen elvesztek. Létezésükről senki sem tudott és szorgalmas munkával kellett azokat felkutatni Dankó Pista városa környékén. Ha a Pengő Ka­baré nem halászta volna ki ezeket a remek kis népdalokat, talán sohasem tudódott volna ki, hogy egyáltalán a világon vannak. Perelni fognak az Operaház nyugdíjasai. Sokan éheznek közülük.­­ Lakbért és családi pótlékot nem kapnak. Jászai Gizella és Ujj Anna magyar ki­rályi operai nyugdíjazott tánckari tagok ügyében ma hozta meg a királyi Curia felül­vizsgálati bírósága a végítéletet. Felperesek kép­viselője Grim­hut Ármin dr., az alperesek m. kir. Operaház és m. kir. operai nyugdíjintézete Hets Béla dr. ügyvéd volt. A felpereseket az Opera B-listára helyezte és ok nélkül elbocsátotta. A felperesek, Jászai Gizella 19, Ujj Anna pedig 15 évi szolgálat után kérték a nyugdijukat. Az első bíróság csak a nyugdíjintézettel szemben marasztalta el az alperest, az Operával szemben elutasította felpereseket. Mind a két fél felleb­bezett a táblához. A törvényszék a felpereseket elutasította azzal, hogy nem szolgálták végig az alapszabályok szerint előírt időt. A felperesek részéről Grü­nhut Ármin dr. ügyvéd a Curiához fellebbezett és felülvizsgálatot kért a másodfokú bírói ítélettel szemben. A Curia elfogadta Grün­­hut dr. érvelését, hogy mivel az Opera ok nélkül küldte el felpereseket és felpereseknek a rossz viszonyok közt lehetetlen volt elhelyezkedni és keresetük nem volt, tehát rendkívüli nyugdíjra van joguk éppen ugy, mintha baleset miatt kel­lett volna működésüket abbahagyni.. A Curia egyetemlegesen úgy az Operát, mint a Nyugdíj­intézetet elmarasztalta és kötelezte az alperese­ket, hogy Jászai Gizellának 19 évre, Ujj Anná­nak pedig 15 évre a nyugdíját fizesse meg. A nyugdíjösszeg megállapítására a Curia az I. fokú bíróságot utasította. Az operai nyugdíjasok kö­rében nagy megnyugvást keltett a Curia ítélete. Az ítélet következtében mozgalom indult meg az Operaház nyugdíjasai körében, hogy ők is per útján érvényesítsék a színház nyugdíjintézete ellen támasztott követelésüket. A 13940/924. számú kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy 1924 július elsejétől kezdődőleg a nyugdíj terén a há­borút megelőző állapot állítandó helyre. Ez még mindig nem történt meg s az Operaház nyug­díjasai nem kapnak annyit, mint amennyi számí­tásuk szerint őket megilletné. Legsérelmesebbnek tartják, hogy lakbérüket és családi pótlékukat is megvonták. Bizony, igen sok nyugdíjas nyomo­rog és éhezik, mert harmincöt—negyven évi szol­gálat után nem kap annyi nyugdíjat, hogy a leg­elemibb életszükségletét fedezhetné belőle. A kultuszminisztériumban tavaly mondották, hogy kielégítően rendezik a nyugdíjasok ügyét is. Ez elmaradt. A tengődő nyugdíjasok vártak, de türelmük már elfogyott. Most, hogy a két tán­cosnő perében kedvezően döntött a Curia, biztosra veszik, hogy ől­ is megnyerik a pert. Többen már megbeszéléseket folytattak egymás között és el­határozták, hogyha május elsején sem kapnak nyugdíjat és családi pótlé­kot, egyikük próbapert _7 Seefried Erzsébet gróffnő Ferenc József­ király unokája, aki" szinipályára akar lépni. indít és ennek a­­sikere után valamennyien peres után keresik igazukat. A mozgalmat a kultuszminisztérium figyel­mébe ajánljuk­. Még h­a nem lenne igazuk a nyug­díjasoknak, akkor is méltányolni kell három­­négy évtizedes kultúrmunkásságuka­t és biztosí­tani számukra a megélhetés elemi feltételeit. A per kimenetele azonban bizonytalan is,nemcsak te­hetséges, de valószínű is, h­ogy az államot, ille­tőleg az Operaház nyugdíjintézetét elmarasztal­ják. Ebben az esetben pedig tetemes inerköltséget takarítanak meg, ha a nyugdíjasok­ kívánságát teljesítik. j / ■ . * Titokban tartják az igazgattók- .szerződés­­tervezetét. Megírtuk régebben, h­ogy a szali­­igazgatók és a színészek a jövő szezonban külön-kü­lön szerződéstervezetet készítettek. Az igazgatók éppen úgy, mint a színészek, ebben a tervezetben a tavalyi szerződést is maguk javára módosították. Ismeretes, az igazgatók szövetségének az a régebbi határo­zata, hogy csak egyéni szerződéseket kötnek. A színészszövetség erre egységes szerződési blankettákat készíttetett, amelyeket kötele­zővé tett valamennyi tagja számára. Már a múlt vasárnap megállapították az igazgatók a jövő évi szerződéstervezetet.. A színészek iz­gatottan vártják, hogy, milyen feltételeket szabtak meg számukra. A tervezetet azonban még máig sem hozták a színésze­i tudomá­sára s hír szerint egyáltalán nem is fogják nyilvánosságra hozni addig, amíg­ a szerző­dési tárgyalások aktuálissá nem válnak. .Az egész esetnek nincsen nagy jelentősége,­­hi­szen a színigazgatók feltételei nagyjából­ már régen ismeretesek. Mindenesetre jellemző azonban arra a rideg, ellenséges állapotra, amely a szerződ­és kérdésében­ az­ igazgatókat a színészektől elválasztja.­­ , «t*­* A színész-világkongresszus programm­ja. Megírta az Újság, hogy június 23-án Berlinben a színészek világkongresszust tartanak. Ezen a kongresszuson számos igen fontos és közérdekű kérdést fognak megtárgyalni és eldönteni. Erre a kongresszusra meghívták a budapesti színész­­szövetséget is. Ma újabb levél­­érkezett a Karteh­­­verband Deutscher Bühnenangehörigen-től a pesti színészszövetséghez. Ebben közük a kongresszus részletes programmját,­­amint következik: 1. Be­számoló az egyes országok színházi viszonyai­ról: a) művészi szempontból, b) gazdasági,­­) jogi, d) szociális szempontból. — 2. A színház jelentősége az állam és a világ, számára és a szí­­nészség helyzete. —■ _ 3. A rádió-kérdés. — 4. Nemzetközi színészszövetség alakítása. — 5. Egyes művészek és nagy együttesek vendégsze­replései. — 6. Firmin Gemier világpropagandája.­­— 7. Színpadművészet és -színjátszás. * Felújítják a Pieretle fátylát. Dolownyi Ernő bájos pantomimjét, a Pierelle fátylát a jövő héten illeszti újból játékrendjébe Operaházunk. Pierelle szerepét Almási Sári fogja játszani, aki az Argyirus királyfiban tűnt fel nem mindennapi mimikai készségével. A fiatal művésznő alakítása a benfentesek állítása szerint még az eddigi ki­tűnő Pierettek után is meglepetés lesz. Kacagtat elragad gondokból kiragad Párizsi kirakás

Next