Ujság, 1926. június (2. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-08 / 126. szám

KEDD, 1926 JÚNIUS 8 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG Túl vagyunk a krízis mélypontján* Sándor Pál szolnoki beszéde a kereskedelem helyzetéről. Vasárnap délelőtt az OMKE a szolnoki ke­reskedelmi területtel karöltve Szolnokon, a vá­rosháza nagytermében nagygyűlést rendezett. A legutóbb lefolyt kecskeméti országos nagy­gyűlés után mindenki nagyfontosságú nyilat­kozatokat várt a szolnoki gyűlésen és Sándor Pál, aki az OMKE vezérkarával jelent meg, be­szédében tényleg olyan kijelentéseket tett, ame­lyek a magyar kereskedelem legszélesebb kö­reiben is visszhangra fognak találni, de nagy hatásuk lesz a fogyasztók körében is, mert Sándor Pál optimista nyilatkozata arra mutat, hogy a krízis mélypontján már túl vagyunk és ha a kormány azt a túlterhelést, amellyel a gazdasági életet sújtja, meg fogja könnyíteni, akkor remélhetőleg már a közeljövőben meg­indul a javulás folyamata. A nagygyűlést Róth Mór, a szolnoki keres­kedelmi testület elnöke nyitotta meg, majd Tóth Tamás dr., Szolnok polgármestere, a vá­ros közönsége és tanácsa nevében üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit. Sándor Pál, az OMKE elnöke, nagy beszédben foglalkozott a keres­kedelem problémáival. Meg lehet állapítani — mondotta —, hogy a gazdasági konszolidáció terén komoly eredményeket könyvelhetünk el. Valutánk stabilizálódott, nemzeti bankunk ki­tűnően működik és biztosítja a korona stabili­tását. Ez a gazdasági mérleg aktív oldala. Ha azonban a kormány működését tekintjük, ak­kor aggodalommal kell észrevennünk, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítását olyan rövid idő alatt és olyan eszközökkel haj­tották végre, amelyek túlhaladták a népszövet­ség programmját és azzal a következménnyel jártak, hogy az adózó polgárság megterhelése jóval felülmúlta teljesítőképességét. Súlyos adóink az okai annak, hogy a magyar export­kereskedelem a külföldi piacon versenyképte­lenné vált. Az adómegterhelés vezetett arra is, hogy megindult az inzolvenciák és kényszer­egyezségek áradata. Annak ellenére, hogy az 1925. év a kereskedelem fekete esztendeje volt, az adókat a jobb 1924. évi eredmények alapján vetették ki. A pénzügyminiszter kiadott egy bi­zalmas rendeletet, amelyben az adóhatóságo­kat arra utasította, hogy a kereseti adókat ma­gasabban vessék ki, mint a múlt évben. Ugyan­csak ez a helyzet a forglami adóátalányok ki­vetésénél is. A forgalmi adórendszer a magyar kereskedelem legnagyobb tehertétele és sem az exportunk nem alakulhat ki, sem az impor­tunk nem függetlenítheti magát a külföldi nagykereskedelemtől addig, amíg a fázisrend­szerre nem térünk át. Ilyen aggodalmat keltő tehertételek mellett is az a benyomásom — mondotta Sándor Pál —, hogy ha egyszer az adókérdések rendezve lesznek, akkor Magyar­­ország helyzete nem marad oly kétségbeejtő, mint ahogyan sokan látni akarják. Még nin­csen vége a válságnak, de azt hiszem, hogy a krízis már túl van a mélyponton. Sándor Pál beszédét a nagygyűlés meleg lelkesedéssel fogadta. Utána Eppinger Károly, Radó Rezső, a debreceni kamara főtitkára, Kiss Ernő dr. volt országgyűlési képviselő, Szendrei Henrik dr. és Balkányi Kálmán, az OMKE igazgatója szólaltak fel. ÉRTÉKPIAC. (Budapest! értéktő­zsde.) Az értéktőzsdei üzlet ma meglehetősen erős lendületű volt, habár a megnyitásnál még némi tartózkodást lehetett észlelni. Az elposványoso­dott bécsi tőzsdét a Berlinben jelentkező nagy hossz ragadta magával, s ez gyakorolt közvetlen hatást a mi értéktőzsdénk megélénkülésére is. A javulás eszerint az arbitrázspiacról indult ki, ahol majdnem valamennyi részvény iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott, s árfolyamuk kivétel nél­kül emelkedett is. Ez az erős üzlet sürgős fede­zésre kényszerítette a kontremint, még­pedig nem­csak a nemzetközi, hanem a helyi papírokban is. Így aztán az áremelkedés majdnem valamennyi értékkat­egóriára áthúzódott, annál is inkább, mert az üzlet folyamán mind nagyobb mennyi­ségben kezdtek egyes részvényeket külföldi szám­lára is vásárolni. Mindenesetre igen érdekes és jellemző tünet, hogy az említett külföldi tőzsdék injekciója volt szükséges ahhoz, hogy általános optimista felfogás alakuljon ki belső gazdasági helyzetünkre nézve is. Az áremelkedéssel kap­csolatban a múlt héten még egészen csüggedt spekuláció hivatkozott a kitűnő termés folytán várható élénkebb üzletmenetre, ami nemcsak az iparban és kereskedelemben, de a banküzlet te­rén is érvényesülni fog. A külső és belső hírek­nek e kedvező találkozása erősen szilárdította az irányzatot, mely zárlatig megmaradt. Az utótőzs­dén változatlanul kedvező volt a helyzet, s a dél­előtti magasabb árak érvényesültek. Néhány tá­jékoztató árfolyam ezer koronában a következő: Földhitelbank 148, Magyar Hitel 240, Ingatlan 249, Le­számítoló bank 56, Olasz bank 20, Osztrák Hitel 112, Ke­reskedelmi bank 785—790. — Általános takarék 104, Pesti Hazai 1435. — Első Magyar Biztosító 330, Foncsére 70. — Borsod-miskolci 118—120, Concordia 6­25, Első budapesti gőzmalom 90, Hungária 196, Pesti Viktória 34­5. — Beocsini 965, Kohó 165, Magnezit 630, Általános kőszén 2940, Nagyhátonyi 170, Salgó 378—380, Urikányi 965—970. — Athenaeum 57, Franklin 86, Pallas 33, Rigler 61, Újság­­üzem 3. — Fegyver 300, Ganz-Danubius 1070, Ganz villa­mossági 685, Kistarcsai 56, Lipták 22, Magyar acél 65, Rimamurányi 93, Schlick 56. — Hazai la 28.5, Malomsoky 4, Ófa 480, Slavonia 35.5, Nasici 1080. — Búr 250, Nova 256—257, Tröszt 294, MFTR 112, Levante 88. — Délcukor 410, Magyar cukor 1165, Georgia 165, Mezőhegyesi 245. — Óceán 6­5, Püspöki 8. Villányi 11. — Izzó 695, Phöbus 117. — Részvénysör 650, Fővárosi sör 67, Gschwindt 280, Királysör 60, Krausz szesz 60. — Égisz 115. — Lukács­­fürd 22.5. — Gyapjúmosó 26, Goldberger 85.5, Juta 285, Karton 33.5, Kender 100, Pamut 225. — Chinoin 11, Da­­nica 68.75, Diana 16, Spódium 40, Hungária műtrágya 92, Szikra 39.25. — Bóni 18, Győri bőr 45, Brassói 330, Do­rogi 4, Dunántúli sertés 26, Német mezőgazdasági 48, ős­termelő 181, Gummi 140, Vasútforgalmi 249. Délután csak közvetlen az utótőzsde után ér­deklődtek egyes határidős és helyi érték iránt, azonban kötés csak kevés történt és az árak sem változtak. Az irányzat tartott maradt. Hadiköl­­csönök és egyes záloglevelek kissé javultak. (Fix kamatozású értékek, nemesfém- és pénzpiac). A hadikölcsönkötvé­n­y­ek piacán az üz­let ma szűk keretek között mozgott s az árukínálat ala­csonyabb árfolyamokat vetett felszínre. A kényszerkölcsön­­kötvények piacára is áru került, ami gátolta az árjavu­­lást. Az árfolyamok — zárójelben a pénteki zárókurzusok — a következők: Hadikölcsön-címletek: 6%. I—V. kibo­csátás (8350) 7900-8300. VI. és VII. kibocsátás (7500) 7150-7450. 5%% II. és VII. kibocsátás (7500) 7200-7500. IV. kib­ocsátás (7450) 7000-7400. V. kibocsátás (7450). VIII. kibocsátás (7450) 7100—7400. Pénztári jegyek: 5%% 1917. évből (6450) 6300-6700. 5% 1918-1923. évből (6400) 6300— 6600. 5% 1918-1925. évből (6400) 6­400-6600. 7%% nép­­szövetségi kölcsönkötvények (71.000) 71.000. Kényszerköl­­csönkötvények (52%%) 52%—53%%. A fővárosi kölcsönkötvények piaca csendes, csupán az 1914. évi kibocsátású címletek ára mu­tat emelkedő irányzatot. Tájékoztató árfolyamok: 1897. évi (36.000) 35-36.000 1903. évi (31.500) 30-31.500. 1916. évi (15.000) 14-14.500. 1918. évi (9250) 9250. 1920. évi (1500) 1300-1500. 1914. évi (615.000) 625.000. A sorsolt címletek piaca ma élénkebb volt a szokottnál, egyes típusok iránt megnyilvánuló érdeklő­dés kedvezően befolyásolta az üzletet. Az árfolyamok — zárójelben a pénteki záróárak — a következők: Belvárosi Takarékpénztár (8000) 8500—9500. Egyesült Budapesti Fő­városi Takarékpénztár 12—12.500. Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete 9000—10.000. Magyar Általános Takarék­­pénztár (13.000) 14—15.000. Magyar Agrár- és Járadékbank (8500) 10—11.000. Magyar Földhitelintézet 12—13.000. Ma­gyar Jelzálog Hitelbank (15.500) 15.500—16.500. Pesti Ha­zai Első Takarékpénztár Egyesület: (14.000) 14.500—15.500. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank: (22.000) 22—23.000. Ma­gyar Helyiérdekű Vasutak elsőbbségi kötvényei (78.000). Hazai Bank vasúti kötvényei (47.000). A valutapiacon ma élénk árhullámzás volt. A nemzetközi forgalom elismerte a párisi kifizetés szombati magasabb áralakulását, mert a szombati 15.75—15.85 árfo­lyammal szemben ma 15.90, sőt 16.15 frankos árfolyam is gyakori volt. A zárlat szintén 16.15 frank körül moz­gott. Kisebb szilárdulás állott be az angol font piacán is, szombaton 25.13% volt az árfolyam, ma 25.14 frankos alapon is több kötés történt. Az olasz kifizetések piacán elég üzlet volt, az árfolyam miként szombaton 19.50—19.60 frank körül mozgott, a bukaresti kifizetés tartotta szom­bati 207.5 frankos árfolyamát. A nemesfémek piaca csendes, az ékszertőzsde tájékoztató árfolyamai ma a következők voltak: 20 koro­nás arany 290.000, 10 koronás arany 145.000, 20 koronás osztrák arany 288.000, Napóleon-arany 276.000, ezüstkoro­nás 5950, ezüstforintos 16.100, kétkoronás 12.000, ezüstös­­koronás 31.000, szinarany kilója 47,700.000, szinezüst ki­lója 1,470.000 korona. Newyorkban a szinezüst jegyzése ma 20,98 dol­lár volt kilónkint. A pénzpiac csendes, a leszámítolási üzletág gyengén foglalkoztatja a piacot, a tételek 10—13%% kö­zött mozognak. Középbankok nagytételű nyílt számlale­­számítolásokat eszközölnek, 17—18%-os alapokon. Hosz­­szúlejáratú angol kölcsönajánlatok történnek, de alig ta­lálnak érdeklődésre. KÜLFÖLDI DEVIZAZÁRLATOK: Zürich, június 7. (Zárlat). Budapest 0.007230, Bécs 72.95, Berlin 122.90, Prága 15.31, Varsó 40, Belgrád 9.11%, Szófia 3.75, Bukarest 2.10, Athén 6.55, Konstantinápoly 2.12%, Milano 19.40, Madrid 78.22%, Paris 15.70, Brüsszel 16.03, London 2513.62%, Newyork 516.75, Amsterdam 207.50, Ko­­penhága 136.67, Stockholm 138.30, Oslo 114.12%, Helsingfors 13, Buenos-Ayres 208.50. Bécs, június 7. Budapest 0.009905, Berlin 168.48, Varsó 69.40, Prága 20.97%, Belgrád 12.49%, Szófia 5.13%, Bukarest 2.87%, Milano 26.72, Madrid 107.30, Paris 21.93, Brüsszel 21.95, Zürich 137.08, London 3445.50, Newyork 707.90, Amsterdam 284.60, Kopenhága 187.10, Stockholm 189.50, Oslo 156. KÜLFÖLDI ÉRTÉKTŐZSDÉK: Bécs, június 7. Az értéktőzsdén az üzlet igen korlátozott volt és az üzletidő későbbi során kialakult magasabb ár­folyamok fedező vásárlásokra voltak visszavezethetők. Zárlat felé a járadékok és a legfőbb kulcsszérték ugyancsak fedező vásárlásokra megszilárdult. Záróárfolyamok: Délivasut el­sőbbség 808, Wiener Bankverein 93, Angol-Magyar Bank 27, Pesti Kereskedelmi Bank 770, Osztrák Hitel 113, Magyar Hitel 239.4, Anglo Bank 123, Dunagőz 550, Államvasut 347, Délivasut 81.5, Spódium 41, Alpesi 222.5, Coburg 289, Rima 94.9, Slavonia 42, Salgó 379, Trifaili 386, Magyar Általános Kőszén 2930, Magyar Hofherr 106.9, Magyar Cukor 1170, Ma­gyar Vasutforgalmi 253. Ma tette közzé a tőzsdetanács az új határidőszokványokat. Külön jegyzik a külföldi gabonát. — Szabályozzák a lebonyolítási és fizetési napokat is. A tőzsdetanács a múlt héten — amint is­meretes — megállapodott az új határidő­­szokványokban. Ezeket az új szokványokat, dacára annak, hogy a határidőüzlet még nem indult meg, már ma közzétették. Az új határ­időszokványok életbelépéséről és megváltoz­tatásáról tőzsdei vezető körökből a következő felvilágosítást kaptuk: — A határidőüzlet régi szokványai az egész háborús idő alatt érvényben voltak. Miután most a határidőüzletet újra bevezetik, szükségessé vált a szokványoknak azon sza­kaszait módosítani, amelyek a minőség, az idő és fizetés feltételeit írják körül. Újra kel­lett rendezni például az árjegyzés kérdését. Az új szokványok szerint a Csonka-Magyar­­országon kívül eső államok gabonáját elvá­molva, illetve elvámolatlanul a magyar gabo­nától függetlenül fogják jegyezni. A szokvá­nyokat azért kellett már a határidőüzlet meg­indulása előtt közzétenni, hogy azok az előre­láthatóan rövid időn belül meginduló határ­idős üzletben alkalmazhatók is legyenek. A tőzsdetanács a szokványokkal össze­függő zsirórendszabályokat, lebonyolítási és fizetési napokat a közel napokban külön fogja szabályozni. _____ HIVATALOS VALUTA- ÉS DEVIZAÁRFOLYAMOK. Leszállították a német kamatlábat. Berlinből jelentik: A Birodalmi Bank a leszámítoló ka­matlábat 7%-ról 6.5%-ra, a lombard kamatlábat pedig 8%-ról 7.5%-ra szállította le. Szomorú statisztika. A hivatalos lap mai száma 100 ár­verési hirdetményt, 5 csődnyitást és egy csődönkívüli kény­szereljárási megindítást közöl. A Nemzeti Bank perli a régi devizatarto­zásokat. A Devizaközpont fennállása idején az exportőrök felmentést kaptak az exportált áruk után kapott devizák, az úgynevezett exportdevizák beszolgáltatása alól, de termé­­­szetesen magyar koronában kellett az export­­devizák ellenértékét beszolgáltatni. Számos exportőr azonban nem számolt el az export-, devizákkal és a Devizaközpont igénye velük szemben még mindig függőben van, úgy, hogy a Nemzeti Bank, mint a Devizaközpont jogutódja, most per útján érvényesíti a De­­vizaközpont igényét. A gyáripari érdekeltség a pénzügyminisztériummal tárgyalásokat in­dított meg, hogy felmentsék az exportőröket az alól a kötelezettség alól, hogy az annak idején exportált áruk ellenében szerzett esx­portdevizák magyar koronára átszámított ér* tékét beszolgáltassák és az érdekeltség azt ki* vánja, hogy esetenként bírálják el az export­­őrökkel szemben felmerült igényeket. Felszámolási indítvány. A hivatalos lap mai száma a Pátria vegyészeti gyár r.-t. Schwarcz G. Géza cég köz­­gyűlési napirendjén felszámolási indítvány is szerepel.­­ Fél százalékkal akarják az ősszel csök­kenteni a liszt forgalmi adóját. Bod János pénzügyminiszter még annak idején a keres-,­kedelmi érdekeltségek előtt ígéretet tett arra, hogy többek között a lisztre is próbaképen be fogja vezetni az egyfázisos forgalmi adó* rendszert. A lisztkereskedelmi érdekeltségek­ többszöri sürgetése dacára a liszt fázisfor­­galmi adójából nem lett semmi és előrelátha­­tólag nem is lesz Bod János pénzügyminisz­­ternek genfi elutazása előtt tett nyilatkozata alapján, bár közben állandóan folytat a mi­­nisztérium megbeszéléseket a szakkörökkel. Az árupiacon most a lisztkereskedelmi érde­­keltség vezetői azt az információjukat kol­­portálták, hogy bár a fázisrendszert nem­ hozza be a kormány, mégis szándéka az, hogy az ősz folyamán fél százalékkal csökkenteni fogja a liszt forgalmi adóját. Valuták: Osztrák schilling 100.75— 101.00 Német márka loggi­17041 Cseh korona ára— 2120 Lengyel zloty 7100— 7400 Dinár 1255— 1262 Léva 518— 523 Lei 288— 300 Líra 2608— 2738 Francia frank 2205— 2245 Belga frank 2213— 2253 Svájci frank 13810—13860 Angol font 347230—340230 Dollár 71375—71.675 Holland forint 28645—28705 Dán korona 18860—18020 Svéd korona 10100—10160 Norvég korona 15740—15700 Devizák: Bécs 100.81— 101. Berlin 16001—17041 Prága 2113— 2120 Varsó 7100— 7400 Belgrád 1258— 1262 Szófia 518— 523 Bukarest 282— 204 Milánó 2685— 2726 Paris 2105— 2235 Brüsszel 2213— 2253 Zürich 13813—13853 London 347230—348230 Newyork 71360—71560 Amsterdam 28670— 28770 Kopenhága 18860—18020 Stockholm 10100—10160 Oslo (Krisztiánia) 15740—15700 15 » Kétüléses kupé K 86,000.000 A modern Ford -v külseje megváltozott — de kvalitásai megmaradtak. ~ ea'a. . —•— Kétüléses sportkocsi K 64,000.000 Motor Company Látogassa meg azonnal kör­nyékében képviselőink egyikét ! Sedan, 5 üléssel, 2 ajtóval K 92,000.000 Talán fel sem ismeri első pil­lantásra a tetszetős, előkelő külső alatt a régi Ford-kocsit. Pedig csak a külseje változott: a hosszú, mélyen ülő, elegáns karosszéria, de a gépet ugyanaz az erőteljes, egyenletes, halkan futó motor hajtja, mint edig s kitűnő tulajdonságai, ellenálló­képessége, tartóssága, egyszerű­sége s alacsony üzemköltsége változatlanul megmaradtak. A modern Ford amellett most is változatlanul megfelel annak a célnak, amit annak idején Henry Ford a kocsi megkon­struálásánál magának kitűzött: kényelmes és erőteljes, úgyhogy egy egész család is bátran hasz­nálhatja, kezelése, vezetése vég­telen egyszerű, üzemköltsége a lehető legkisebb. Amellett min­den alkatrésze olyan elsőrendű anyagból készült s olyan tartós, hogy nincs a világnak második autógyára, amely hasonló minő­ségű gépet csak megközelítő áron is adni tudna. Nyitott kocsi 6 üléssel K 67,000.000 Sedan, 5 üléssel, 4 ajtóval K 97,000.000 Árak kötelezett­­ség nélkül

Next