Ujság, 1926. november (2. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-07 / 254. szám
6 Nagygyűlésen tiltakoztak a házfelügyelők a főváros készülő szabályrendelete ellen Rabszolgatörvénynek nevezte Esztergályos képviselő a rendelet-tervezetet Csak politikailag megbízható ember lehet házfelügyelő . Külön hivatalt akar a főváros a házfelügyelők számára csinálni A pesti házak felügyelőit általában nem szeretik a lakók. Az ellenszenv eredete, hogy a házfelügyelő a végrehajtója azoknak az intézkedéseknek, amelyek legtöbbnyire kellemetlenül érintik a lakókat. Pedig ezek az intézkedések nem tőle erednek, hanem a háztulajdonostól, aki korlátlan ura a házfelügyelőnek és szinte láthatatlan magasságból teljesen távolról rendeli el intézkedéseit, amelyek vagy a bérek beszedését, vagy a ház más ügyeit úgy rendezik, hogy az a lakóknak kellemetlen. Minden ellenszenv és gyűlölködés a házfelügyelőt érinti, aki ártatlan ezekben és amilyen engedelmességgel teljesíti a háztulajdonos parancsait, olyan hűséggel szolgálja éjjel és nappal szakadatlanul a lakókat. Ezek az emberek nemcsak kíméletet, hanem szánalmat is megérdemelnének, mert rajtuk kívül nincs olyan pályán dolgozó ember, akinek sem nyugodt nappala, sem nyugodt éjszakája ne volna. Akár zimankós télidő van, akár nyomasztó hőség, akár éjjel, akár nappal, a házmesternek mindig rendelkezésre kell állania kapunyitásra, liftkezelésre, a lakók nyilvántartására, a házirend fentartására és egyéb sok ügyesbajos dologra, amelyet az olyan pesti házak adnak, amelyek lélekszáma nem egyszer vetekedik egy kisebb faluéval. A házfelügyelőket most egy újabb baj fenyegeti, meg akarják valósítani azt a szabályrendelettervezetet, amelyet 1922-ben főztek ki a kurzusvárosházán és amelyben a maguk politikai céljára akarták a házfelügyelőket is megnyerni a kurzus vezérei. Ez a szabályrendelet olyan pontokat tartalmaz, amely a házfelügyelőket valósággal rabszolgai sorba nyomná le és hogy a tervezetből ne legyen rendelet, a házfelügyelők most újból tömörülnek, meg akarják erősíteni érdekeltségüket, a Magyar Házfelügyelők Országos Egyesületét. Az egyesület vasárnap a régi képviselőház nagytermében nagygyűlést tartott, amelyen egyedül a szabályrendelet ügyét tárgyalták. Marics Béla elnökölt a nagygyűlésen, ismertette a napirendre tűzött tárgyakat, utána Rácz György előadó referált a készülő szabályrendelet-tervezetről. Elmondotta, hogy a házfelügyelő munkakör ellátása ügyében már 1901-ben szabályrendeletet akart kiadni, a főváros. Akkor minden fórum foglalkozott a kéréssel, az ankétek után azonban nem történt döntés és a házfelügyelő munkakör továbbra is szabályozatlan maradt. Ma az a helyzet, hogy egyrészt fel akarják őket használni arra, hogy a rendőrségnek mindenféle tekintetben szolgálatára legyenek, másrészt pedig annyira ellenőrzik őket, hogy bármilyen lépést tesznek, bármit követnek el, kihágás címén máris felelősségre vonhatók és büntethetők. Helyzetük nemcsak ezért tarthatatlan, hanem azért is, mert éjjel-nappal szolgálatban kell lenniük. Lakásukat egy pillanatra sem hagyhatják fel, a munkájukat csak úgy tudják elvégezni, hogycsaládtagjaikat is foglalkoztatják. Ezenkívül még a házban előforduló ipari munkákat is el kell végezniük, amivel megkárosítják a kisiparosokat.A legtöbb házban azonban a háztulajdonos számára a házfelügyelőnek vagy családtagjainak cselédmunkát is kell végeznie, főznie, takarítaniaés mosnia. Ezzel szemben a háztulajdonos részéről semmiféle díjazásban nem részesülnek, csupán lakást kapnak, de ez is túlnyomórészt olyan, hogy megcsúfolása minden higiénának, amelynek pedig a lakásokban érvényesülniük kell. A házfelügyelői lakásokat senki nem ellenőrzi, a hatóság, amely a házmesterek minden lépését figyeli, egyáltalán nem törődik azzal, vájjon emberi hajléknak alkalmas helyiségekben helyezik-e el őket. Ilyen állapotok között és ilyen előzmények után 1922-ben újból felmerült a gondolat, hogy rendeletet kellene szerkeszteni a házfelügyelők dolgairól és azt meg is kezdték. Ezt a tervezetet most újból elő akarják venni és életbeléptetni.A rendelettervezet első pontja azt mondja ki, hogy a háztulajdonos tarthat házfelügyelőt, de nem köteles erre. Házfelügyelőnek csak az alkalmazható, akit az erre a célra felállítandó nyilvántartóhivatal igazolvánnyal lát el. A ma házmesterként működő emberek szintén kötelesek igazolvány szerzésére és ha a hivatal nem adja ezt nekik ki, úgy huszonnégy órán belül szolgálatukból elbocsáthatók és lakásukból kitehetők. A rendelet szerint igazolványt csak az kaphat, aki magyar honos, budapesti lakos, magyarul írni és olvasni tud, testi épség ellen elkövetett, vagy nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt büntetve nincs és nem is áll ilyen eljárás alatt és politikai szempontból megbízható. Ennek a pontnak felolvasásakor a kétszáz főnyi házmester nagygyűlés óriási zúgásba, tiltakozásba tört ki. Csak nehezen csillapodott le a felháborodás zaja, amikor Rácz György folytatta előadását: — Semmiféle foglalkozásnál nem kérdezik, hogy kinek mi a politikai álláspontja, a házfelügyelőknél nemcsak hogy megkérdezni akarják, hanem a hatóságnak kell azt róla megállapítani. Ha pedig a hatóság nem tartja annak, úgy elveszti kenyerét és elveszti lakását. Képtelenség feltételezni rólunk, hogy hazafiatlanok vagyunk mi, akik itt éljük le életünket, itt neveljük gyermekeinket. Ma, amikor olyan nagy a munkanélküliség, akkor akarják politikai okok miatt az embeezt a rendeletet 1922-ben szövegezték meg és azóta rel tömegeit kenyerüktől megfosztani. Igaz, hogy már másként gondolkodnak azok is, akik akkor a gyűlölettől elvakultan akarták a házfelügyelőket a maguk szolgálatába hajtani. Felsorolta még a rendelet-tervezetből azt is, hogy óvadékot akarnak a házfelügyelőktől kérni, ami szintén viharos ellentmondást váltott ki a gyűlés közönségéből. Óriási felháborodást keltett az a pont is, amely kimondja, hogy a rendőrbíró kiteheti állásából és lakásából a házmestert, ha ellene csak egyetlen lakó is kifogást emel. Végül is megállapodtak abban, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel küzdeni fognak a szabályrendelet ilyen módon való megvalósítása ellen és felszólítják a törvényhatósági bizottság demokratikusan gondolkodó tagjait, akadályozzák meg a tervezet valóraváltását. A szociáldemokrata párt részéről a gyűlésen Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő szólalt fel, aki rabszolgatörvénynek nevezte a rendeletet és biztosította a házfelügyelőket, hogy pártja meg fogja akadályozni annak megvalósítását. Még Susterovics házfelügyelő szólalt fel, azután a gyűlés véget ért. családé bo.. on ÚJSÁG Felemelték a német munkanélküliek segélyét, de a határozatot nem tudják végrehajtani A német nemzetiek taktikából együtt szavaztak a szociáldemokratákkal Berlin, november 8. (Wolff.) A birodalmi gyűlés ma folytatta a keresetnélküliek támogatása kérdésének tárgyalását. A javaslathoz számos indítványt nyújtottak be. A szociáldemokraták indítványozták, hogy a segélyt emeljék fel 30 százalékkal, a családi pótlékot pedig 20 százalékkal. Ezt a javaslatot név szerinti szavazásban 205 szavazattal 141 szavazat ellenében elfogadták. Braun dr. birodalmi munkaügyi miniszter erre a következő kijelentést tette: — A kormány jelenlévő tagjaitól felhatalmazást kaptam arra a kijelentésre, hogy az eddig e tárgyban folytatott tárgyalások alapján valószínűleg nincs lehetőség arra, hogy ezt a határozatot keresztül vigyék. A kijelentés a házban nagy izgalmat keltett. Westarp gróf (német nemzeti) megokolta, miért szavaztak a német nemzetiek a szociáldemokratákkal együtt a munkanélküliek segélyének felemeléséért. Locke elnök hangsúlyozta, hogy itt nem törvényről, hanem a kormányhoz intézett kérésről van szó, amelynek a kormány részben vagy egészben eleget tehet. Westarp gróf: Jogunk volt arra, hogy szavazásunkkal leálcázzuk a szociáldemokraták hazug akcióját. Ezután a kormánypártokkal szemben, amelyek a Slobenzollern-családdal való megegyezés napirendre tűzése mellett foglaltak állást, elhatározták, hogy holnap ülés lesz, amelyen a munkanélküliek segélyezésének kérdését tovább tárgyalják. „Közeledik a választási kampány** Vass József miniszter feltünést kelő pohárköszöntőt mondott az enyingi banketten Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkár vasárnap beszámolóbeszédet mondott Enyingen. Vass József dr. népjóléti miniszter is részt vett a gyűlésen. Dréhr Imre kijelentette, hogy tüzön-vizen keresztül követi Bethlen István gróf politikáját, mert ez a programm «nem tűr ellenségeskedést sem társadalmi, sem foglalkozási, sem felekezeti kérdésben*. Azután Meskó Zoltán mondott «jóizű adomákkal fűszerezett* beszédet és tréfásan felvetette a kérdést, vájjon Dréhl Imre beszéde beszámoló volt-e avagy programmbeszéd? Vass József miniszter következett a soron. Részletesen foglalkozott a tüdővész, a lakásépítés, az aggkori biztosítás problémájával s kijelentette, hogy következik a magánháztartások helyreállítása és az adóterhek csökkentése. Aztán így folytatta: — A gyors gyarapodás becstelen gyarapodás; lassan, becsületesen kell gyarapodni a kisgazdának, iparosnak és kereskedőnek egyaránt, hogy 10—15 év múlva tehermentsen meglegyen a maga kis földje, műhelye vagy boltja. Minél több független polgára van az országnak, annál erősebb az ország. De ha gazdaságilag és egészségügyileg, valamint kulturális szempontból az egész nemzetet fel akarjuk ölelni, úgy abból senki se maradjon ki, sem vallás, sem társadalmi osztály, sem faj szerint, mert nekem mindenki kedves, aki egész erejével ezért a nemzetért dolgozik.de cselekedjünk tehát különbségtétellel az ország polgárai között; mindenkire szükség van, a munkásra, az iparosra, a kereskedőre s a tudásával dolgozó emberre egyaránt. Nem tehetünk különbséget a megbecsülésben hazájukért dolgozó honfitársaink között azért mert valaki más templomba jár, más foglalkozást űz, ne legyen különbség ha én katolikus vagyok, ha gazda vagyok, ha zsidó vagyok, hiszen nem tehetek arról ami vagyok, mert a fölöttünk élő Isten teremtett bennünket annak, akik vagyunk. Nem szabad egy nemzetet úgy felfogni, hogy azt darabokra terjem. S a nemzetnek is így kell gondolkoznia politikailag, hiszen a kormány nem tud az egész nemzetet felölelő politikát folytatni, ha a nemzet nem támogatja a kormányt. Ezzel nem azt mondom, hogy irtsuk ki az ellenzéket, mert sohasem volt jó az olyan ország politikája, mely csak egyetlen nagy kormánytámogató párttal kormányozott. Követelésem az ellenzékkel szemben, hogy ha bejönnek az ország házába, álljanak azon a nagy nemzeti állásponton, amelyen a kormány és a nemzet áll, mert különben ők bontják meg a kormány és a nemzet nagy politikai koncepcióját. Ez a minimum, amelyet megkövetelhetünk mindenkitől, tehát a szociáldemokrata párttól is. A szociáldemokrata párt addig nem fogja magát az ország házában jól érezni, addig nem számíthat megértésre a nemzet részéről, amíg ezt meg nem cselekszi, mert ez a nemzet csak az országot becsülő, érte dolgozó és nemzeti alapon álló pártot becsüli meg. A magyar munkásság helye a nemzet mellett van. S ahogy én nem tűröm, hogy a nemzetből bárkit is kizárjanak, éppen úgy nem tűri a nemzet, hogy a szociáldemokrata pártvezérek a szociáldemokrata munkásság részére külön hazát és külön istent építsenek. Idegen képeket és idegen istent ne faragjon senki, ezt tanítja a biblia s remélem, hogy az egyébként tiszteletreméltó felekezeten lévő Rothenstein Mór és társai nem haragszanak meg akkor, ha a bibliának ezt a mondását idézem, mert ti, Rothenstein Mór és társaitok, magyarok vagytok és én nem engedlek kirekeszteni titeket a nemzetből, de nektek sem engedem meg, hogy kirekesszétek magatokat és a munkásokat a magyarságból. A gyűlést bankett követte, amelyen Fess József miniszter az alábbi fontos kijelentést tette: — Nem akartam felszólalni a felköszöntők során s ez a tartózkodás valamiképpen válasz akart lenni arra a kérdésre, lesz-e választás vagy sem. Ha ugyanis nem fenyeget bennünket a választás réme, nem fukarkodom a szavakkal, de ha megfogom a szót, az annyit jelent, hogy közeledik a választási kampány, amikor úgyis sokat kell beszélnünk. Pohárköszöntőjében békés együttműködésre szólította fel a katolikusokat és a reformátusokat. Pécsett tiltakozó gyűlést tartottak Baltazár Dezső ref. püspök ellen „Ha az ellentábor még egyszer riadót fúj, mi is megmutatjuk, hogy eszközeinkben nem leszünk válogatósak“ Pécsről jelenti tudósítónk. A pécsi katolikus társadalmi egyesületek az ottani Katolikus Kör nagytermében vasárnap tiltakozó gyűlést tartottak Baltazár Dezső dr. debreceni református püspök ismert beszéde ellen. Kelemen Andor dr. belvárosi plébános megnyitó szavai után Boér Pál dr. főszolgabíró mondott beszédet a katolikus egyesületek nevében. Rámutatott arra, hogy nemcsak most vannak, hanem a múltban is voltak felekezeti harcok. — Ezeket a villongásokat — folytatta — sohasem a katolikusok kezdték. Prohászka székesfehérvári püspök volt az, aki aranyhidat akart építeni Pannonhalma és Debrecen között, de ezt a hatalmas szózatot Baltazárék táborában már elfelejtették. — Mély megdöbbenéssel tett el engem az, hogy az a Baltazár püspök úr mert rágalmakat szórni mifelénk, aki már esztendők óta hadakozik az úgynevezett katolikus imperializmus rémségei ellen, holott ugyanekkor a füle botját sem mozgatta a keresztény társadalom önvédelmi harcainak riadóira a zsidó radikalizmus nemzet- és keresztényellenes hódításaival szemben. Ez a püspök úr a katolikus magyar társadalom lelki vezéreinek és lelki kiszolgálóinak jelentékeny részét fajilag idegen, vagy legalább is vegyes, kétes és gyanús egyéneknek bélyegezte, akiktől sem a magyarságból, sem a hazaszeretetből nem fogad el sem oktatást, sem bírálatot. — Kérdem, hogy a mi fajilag gyanús püspökeink, akik a magyarosítás áldásos munkáját végezték és lángoló hazaszeretetüket a történelem lapjai sugározzák felénk, vannak-e olyan magyarok, mint a román zászlót megáldó debreceni református püspök úr? Baltazár püspök hazaárulóknak nevezte a jezsuitákat, akik szerinte a középkor lelki törpeségére és erkölcsi alacsonyságára akarják átformálni a keresztény lelkeket. Eszerint Pázmány Péter is hazaáruló volt és a többi jezsuiták is mind, akiknek lelkipásztori tevékenysége, tanítása és tudománya többet használt az országnak, mint Calvin és Luther tanai terjesztőinek működése együttvéve. — Mi ezekre az otromba támadásokra nem kívánunk harccal felelni, de ha az ellentábor mégegyszer riadót fúj, mi is megmutatjuk, hogy eszközeinkben nem leszünk válogatósak és mivel az igazság a mienk, győzni fogunk. Most a harc helyett Zrínyi Miklós álláspontjára helyezkedünk, hogy amíg országunk csonka és ellenség tartja megszállva, nem gyengítjük erőinket. Adjon inkább az Úr egymillió katolikust, egymillió kálvinistát és luteránust, hogy közös erővel verhessük ki elleneinket az országból. A tiltakozó beszéd után percekig tüntetett a hallgatóság Baltazár Dezső püspök ellen. KEDD, 1926 NOVEMBER 9 Nagy Sándor úgy a saját, mint neje született Simonyi Erzsébet és kislányuk, Nagy Júlia Ágnes, nemkülönben az elhunyt testvérei, sógorai és sógornői és az egész gyászoló rokonsága nevében is megrendülve tudatja, hogy a legjobb apa, após, nagyapa, testvér, sógor és rokon, Nagy Izsó mérnök, vállalkozó, a Nagy Izsó és Radó László építési vállalat főnöke, a Magyar Tradhytművek rt. igazgatósági tagja e hó 7-én délután 2 órakor, hosszú, fájdalmas betegség után elhunyt. Temetése e hó 9-én délután 1/24 órakor lesz a rákoskeresztúri szr. temetőben. Áldott legyen az emléke! Budapest, VIII., Tavaszmező utca, 1926 november 8-án. Minden külön értesítés helyett. A „Magyar Trachytművek Rt.“ igazgatósága, tisztviselői kara és munkásai szomorúan jelentik, hogy a vállalat újjáélesztője és igazgatóságának tagja Nagy Izsó mérnök e hó 7-én Budapesten elhunyt. Emlékét mindenkor kegyeletben fogjuk tartani. Miskolc, 1926 november 8. Breuer Dezső úgy a saját, mint gyermekei: Pista, Margit és Gyuri és testvérek, rokonok nevében megtört szívvel a súlyos csapástól megrendülve tudatja, hogy a legjobb feleség, anya, testvér és rokon. Breuer Dezsőné szül. Weiss Vilma hosszas szenvedés után, boldog házasságának 22 ik évében e hó 4-én csendesen elhunyt. Drága halottunk halt tetemét e hó 5-én, d. u. 2 órakor a salgótarjáni Izr temetőben helyeztük örök nyugalomra. Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy hőn szeretett édesanyánk, a legjobb testvér, nagyanya és anyósunk, özv. Ileser Péterné szül. Steiner Nett hosszú szenvedés után 1 hó 8-án elhunyt. Földi maradványait f. hó 10-én, délelőtt 11 ómkor fogjuk a rákoskeresztúri izr. temetőben örök nyugatomra helyezni. Kozma Lajosné szül. Bleler Olga, Hirachi Imréné fatu. Bleler Erzsébet mint leányai. Steiner Ignác (Fáns), Steiner Sándor és Kein opf Jao né szül. Steiner Mária mint testvérei Kozma Lajos, Epcor Sándor és Hirschl Iro vejei, Snntosz Magda és Ágnes, Hirschl Péter unokái Nyugodjék békével!