Ujság, 1926. december (2. évfolyam, 273-298. szám)
1926-12-24 / 293. szám
10 Raquel Mellert, a híres spanyol énekesnőt Amerikába érkezésekor kis kutyájával együtt lefényképeztek. Raquel Meller, aki Európában szenzációs sikereket aratott — az Újvilágban olyan — fejedelmi honoráriumot biztosító — szerződés mellett vendégszerepel, amilyet csak Sarah Bernhardt-tal vagy Duse-val kötöttek. Portré egy Indián nőről Egy indiántörzs gazdag főnöke megbízta Elsa Jemne amerikai festőművésznőt, hogy készítse el felesége portréját. A művésznő, aki exotikus néptípusokat szokott festeni, megörökíti az öreg indiánusasszony vonásait. FILMSZÍNHÁZ A hét filmjei Amerika Dawid Wark Griffith, a nagy amerikai rendező most már másodszor csinált olyan filmet, amely Amerika történelmi lapjait eleveníti meg. A polgárháborút Amerika hőskora című művében dolgozta fel, ezúttal pedig az Amerikában az Újvilág függetlenségi harcát rajzolja meg. Griffith az Amerika hőskora vagy a francia forradalom miliőjében játszódó Árvák a viharban jól bevált recipéjét alkalmazza új filmjében is s egy kis család, néhány ember sorsán keresztül elveníti meg a történelmi időket. Az Amerika a bostoni blokáddal kezdődik s azután lebilincselően érdekes és megkapóan szép jelenetekben pereg le az amerikai telepeseknek az angol világuralmi törekvésekkel szemben a szabadságért folytatott heroikus harca. A történelmi miliő azonban csak a háttér, az előtérben egy romantikus szerelem sok viszontagsága kelti fel a néző figyelmét. Griffith ebben a filmjében is az a tökéletes rendezőművész, amilyennek az Intolerance-ban, az Amerika hőskorában, az Árvák a viharban és Út a boldogság felé... című filmjeiben mutatkozott. Munkája végig egyenletesen szép, értékben, hatásban, szépségben egyformán gazdag. A részletek finomságát éppen úgy érvényre tudja juttatni, mint amilyen biztos kézzel megalkotja a monumentális történelmi jeleneteket. Van egy rész a filmben, amikor lovasfutár vágtat és a virginiai telepeseknek sorra hírül adja az angolok közeledését, — felejthetetlen. S Griffith különleges rendezői intelligenciáját hirdeti az a sok szépséges táj, amelyeket a cselekmény színteréül kiválasztott. Gondosan válogatta össze a színészgárdát is. Neil Hamilton — a fiatal virginiai telepes alakítójának eddig ismeretlen neve kívánkozik az első helyre, mellette Carol Dempster a női főszereplő és Lyonel Barrymore, egy királypárti kapitány alakítója kitűnőek. Arthur Denry egy-két jelenetben pompás portrét ad Washingtonról. A tömegjelenetek mindenütt rendkívül hatásosak, a feliratok ia sehol sem. (PDI) A szentpétervári Karir Puskinnal ez a novellája kissé túlságosan is novella marad marad a filmen. Bár tagadhatatlanul szuggesztíven hallompás megfigyelésekkel látja meg a falusi élet jellemző tulajdonságait , pazar fénnyel leplezi le az előkelő, könnyelmű társaság duhaj mulatozásait. Különösen szép az a néhány Rembrandtra emlékeztető felvétel, melynek sötétségéből csak itt-ott emelkedik ki egyegy jellegzetes figura. A főszerepet Moszkvin játssza. Kitűnő színész, akinek lelkéből igazi érzések fakadnak s nagyszerű játékát finoman támasztja alá Malinovszkaja és Tamara finom alakítása. Talán egyetlen komoly hibája a filmnek, hogy a régi orosz társadalom történelmi osztályának csakis a hibáit és durvaságait tárja fel. P. A. A D OMNIÁBAN is a taudiozus Csikó és kalap szombattól kezdve Előadáso- karácsny mindkét napján 3. 715, ró 7, V '1 és 10 órakor A párisi táncosnő Romantikus szerelmi történet, azzal a fölényes felépítéssel, ami az amerikai filmeket általában jellemzi. Consuelo, egy fiatal amerikai leány a film hősnője, aki csalódik a szerelem álarcában közeledő férfiben. Amikor megtudja, hogy a férfi csak kalandra vágyik, bosszút esküszik ellene, magába bolondítja, közben azonban útjába téved az igazi férfi is, aki meghozza számára a boldogságot. Mindezt kellemesen és érdekesen pergeti le a film. Két kitűnő színész játszik a darabban: Dorothy Mackailt, akit néhány filmből ismerünk csupán, de mind igazabb színésznőnek mutatkozik és Conway Tearle, aki nem a lágy amorózók, hanem a férfias hősök típusa. A feliratok nyugodt, keresetlen hangja, kellemes, meglepetése a filmnek. (p. I.) Kft,ÚJSÁG PÉNTEK,1926 DECEMBER 2. Koszos felnyilvánitás. I •! Mindazoknál, akik a bánat temetésén a Pacific Exgress-on, a Madame Kékszakáll B előadásaira eljöttek, hogy mély fájdalmunkat csengő nevelésükkel enyhítsék, ezúton mondunk hálás ’ a köszönetet Syn Chaplin Vera Reynolds Monte Blue PALACE RÁDUS j Télapó Orosz film. Az orosz lélek meseszerü megnyilvánulása. Mintha Hamupipőke bűbájos történetét mintha valami tündér felkapta volna s a szelek szárnyán a behavazott orosz erdőkbe repítené. Egyszerű, természetes képek, amelyekben a néplélek minden naivsága megnyilvánul. Semmi trükk, semmi mesterkéltség, még a premier plánok rendszerint hatásos tömege is elmarad. De pótol mindent a szereplő művészek nagyszerű játéka, amelyből a különböző embertípusok szuggesztív képe bontakozik ki. Népszokások elevenednek meg, etnográfiai furcsaságok tárulnak fel s az érdekes mesét csodálatosan szép természeti felvételek keretezik. Igaz művészek alkották. P. A. Eltérően az eddigi szokásoktól a CORVIN-SZÍNHÁZ pénteken délelőtt 10-től 1- ig nyitva tartja pénztárait, hogy a Fekete angyal előadásai iránt megnyilvánult óriási jegyelővételi érdeklődést kielégíthesse Pacific express Ez a film feltétlenül mély élményt ültet még a kevéssé fogékony nézőbe is. Az amerikai képeken csak nagyon ritkán tapasztalható logika a Pacific express-ben nem csorba, az izgalmas történetet vasmarokkal fogja össze a film remek rendezője. Miközben a figyelő szem belefárad és belepiroslik a számunkra elérhetetlen messzeségben csillogó, megindítóan és könnyeztetően regényes szépségű tájak habzsoló élvezetébe, a cselekmény zökkenő nélkül gördül tova és színne fájlaljuk, hogy egyszer csak vége a filmnek és sajnos nincs tovább ... Persze, azt talán nem is kellene külön hangsúlyozni, giccses kisiklások akadnak ebben a filmben is, — amerikai filmről van szó, tehát könnyzacskóinkra erősen pályáztak! — mégis régen pergettek ilyen jól megkonstruált amerikai filmet pesti moziban. Monte Blue, a férfifőszereplő nagyszerű színész, akinek kis gesztusai, pillantásai, arcjátékai mögött maga az egész élet örvénylése érződik. Partnere: Venu Reynolds, kellemes jelenség. (Kr.) Madame Kékszakáll Vígjáték bonyodalmakkal, üldözésekkel, átöltözködésekkel, vízbeugrásokkal és amit parancsolnak. Akadnak benne egészen mulatságos jelenetek is. Mégis nagyon könnyű fajsúlyú ez a filmvígjáték a pesti moziközönség igényeihez viszonyítva. A pergő jelenetek során a főszereplők, Palsy R. Miller és Syd Chaplin nagyon rokonszenvesek voltak. r. Kiki Nem éppen korszakalkotó film, de kedves, mulatságos, sőt olykor kacagtató. Egész meséje, teljes beállítása Norma Talmadge gaminc-bájosságára van szabva és alkalmazva. A történet már befejezésénél fogva is kedves a nagyközönségnek, attól el is tekintve, hogy mily kellemes időt tölt el a néző addig, míg a kis rikkancsleányból a nagy párisi revüszínház milliomos igazgatójának a felesége lesz. Mert bizony a kis Kiki (Norma Talmadge) ilyen karriert csinál. Ott árulja a színház hátsó bejáratánál a boulevard-lapot, mikor megtudja, hogy az új revü egyik szereplője megsértődött és otthagyta a próbát. Természetesen rögtön beugrik és úgy magán a próbán, mint később a bemutatón nagy sikert arat. A történet természetes fejleményének csak folytatása, hogy közbelép a hódító igazgató, kit addig a színház primadonnájához kötöttek gyengéd és igen sok pénzbe kerülő kötelékek. Kiki azonban nem azért elszánt kis apacsleány, hogy ne győzze le az eléje tornyosuló akadályokat. Harcol is vitézen színpadon, Trocaderoban, az igazgató autójában és végül lakásában, hol oly hősiesen védi pozícióját, hogy az igazgató nem tudván tőle megszabadulni, végre is behódol. De nem teszi barátnőjévé, mint ahogyan ez természetes lenne, hanem a még megnyugtatóbb befejezés kedvéért feleségül veszi. Míg idáig eljutunk azonban, a sok mulatságos jeleneten kívül egy merevgörcsben is gyönyörködhetünk, mit Norma Talmadge nagyon kedvesen és bájosan játszik meg. A film felvételei jók és a rendezése ellen se emelhetünk kifogásokat. (szó.) A mozik mai műsora: CAPITOL: A legelső új orosz filmek Magyarországon! A szentpétervári kurier (dránia 7 felv., fősz.: Iwan Moskowin). Télapó (Morosko), orosz néplegenda 7 fej. Híradók. Előadások hétk.: 5, 948, 9410, ünnepnap: 964, 966, 968, Mr 10. Vasárnap d. e. 11 órakor *gyermekelőadás. CORVIN: Csákó és kalap (Rodadióda boh. 8 felv., fősz.: Harry Liedtke, Hans Junkermann, Olga Csehova és Mindszenthy Mária). Legény a talpán (Hoot Gibson vigj. 8 f.). Előadások hétk.: 5 V*8 HJO. vas.: 944. 946. H8. Milo CORSO C Váci u. 9.). Kiki (vigj. 10 felv., fősz.: Norma Talmadge és Ronald Colman). Séta a filmvárosban (filmre VV 3 felv.). Előadások hétk.: 4, 946, 968, 9610, ünnepnap: 964, 5, 967, 19, 10. DÉCSIMOZI (Teréz-körút 28.): A szentpétervári kurír (Puskin novellája, fősz.: Iván Moskowin). A télapó (orosz népmonda). Előadások hétk.: 4, 6, 8, 10, ünnepnap:4, 5, 947, 969. 10. FÓRUM FILMSZÍNHÁZ (Kossuth L.u. 18., Semmelweis-u. sarok. Tel.: T. 74—37 és 74 —38). Amerika (fősz.: Carol Dempster, Neil Hamilton). A párisi táncosnő (dráma 10 f). Hétk.: 945, 948, 9610, ünnepnap d. e. 11, d. u. 4,6,8, 10 KAMARA: Csákó és kalap (bohózat 9 felv., fősz.: Harry Lichtke, Olga Csehova, Ilans Junkermann). A sheriff gyilkosa (6 felv., fősz.: Pete Morrison). Előadások hétk.: 965, 947. 8, 10, ünnepnap: 944. 5, 947, 969, 10. OLYMSPIA (Tel.: J 129-47). Jackieból milliomos lesz (7 fel., fősz.: Jackie Coogan). A harwardi centercsatár (8 felv., fősz.: Mary Bryan és Jack Pickford). Előadások hétk. 4, 6, 8, 10, ünnepnap: 964, 5, 967, 8, 9610. OMNIA: Crákó és kalap (vigj. 8 felv., fősz.: Harry Liedtke és Olga Tschehowa). A seriff gyilkosa (mexikói tört. 7 felv.). Híradók. Előadások hétk.: 945. 6, 948, 9610. ünnepnap: 3, 945, 967, 949, 10. , ORION: Csákó és kalap (Roda-Roda bohózata 9 felv., fősz.: Harry Liedtke, Olga Csehova, Hans Junkermann). A Jókedvű seriff (6 felv., fősz.: Jack Hoxie). Előadások hétk.: 9*5. 6. 8, 9410. ünnepnap: 944. 5, 947, 919, 10. PALACE-FILMSZINHÁZ: Madame Kékszakáll (vigj. 7 felv., fősz.: Syd Chaplin). Pacific express (7 fel., fősz.: Vera Reynolds és Monte I31ue). Híradók. Előadások hétk.: 4, 6. 8. 10, ünnepnap: 3, 945, 967, 949. 10. RADIUS FILMSZINHÁZ (v. Renaissance): Madame Kékszakál (vigj 7 felv., fősz.: Syd Chaplin). Pcific express (7 felv.). Előadások a member napján- 7, 9610, hétk.: 5, 948, 9610, ünnepnap: 964, 966, 968, 9610. ROYAL-APOLLÓ: Kiki (vigj. 10 felv). Majmok vagyunk (am. burl. 2 felv.). A két svihák (am. burl. 2 felv.). Sicc halászni megy (1 felv.). Hétk.: 5 948, 9610. ünnepnap: 4, 0, 8, 10. Dec. 24 én, karácsony estjén nincselőadás. Urt.i. óra alatt az UFA filmje megtanítja a Charlestont. Menyország (Fanamet attrakció 10 felv.) Tinta Matyi: Híradók. Előadások a rsat premier napján: 7 ,,46 ’ V’ : F. y*. .tytP vn-• ^4 8. 10 UR4NIA: A szentpétervári kurir (eredeti orosz film 10 fej., fősz.: Iván ?-'ni kovin'). Télapó (orosz mesekép 5 felv., fősz.- a világhírű Stanislawsky művészek). Előadások hétk.: 5 'V* m V-6. 968. 9610 Fill, bolognai pudlikutya, Ley Mária tulajdona lesz valószínűleg az első a hosszúszőrű kutyák versenyén, melyet Bécsben rendeznek. A százméteres versenyre nagy fogadásokat kötnek. A hosszuszőrű kutyák versenyének favoritja TUDOMÁNY - MODULOM (-) Szálló pillangók, tarka mesék címen díszes kiállítású és értékes tartalmú meséskönyv jelent meg, amelyet a magyar gyermekirodalom két érdemes régi munkása állított össze és nagy részben irt: Gegus Ida állami szakfelügyelő és Csillag Máté, a főváros egyik gyermekintézményének vezetője. A könyv meséket, verseket, gyermekjátékokat, színdarabokat tartalmaz öttizenkétéves gyermekek számára. Minden könyvkereskedésben kapható. (-) Szabó Lőrinc versel. (A sátán műremekei.) Szabó Lőrinc lázadó költő és rezignált ember, aki egyénileg mindenbe belenyugszik, de hitével minden ellenharcra kel. Ez a kettősség költői egyéniségének valami egészen különös zamatot ad. Szabó Lőrinc megmámorosodik az élet lüktető fejlődésén, a lehetőségek kiszélesedésén s a pénz hatalmán, de borzadó szemmel figyeli azt a rettenetes pusztítást is, amit a vágtató élet hagy maga után. A tomboló embertömeg csak arra jó, hogy a kiváltságosak örömét szolgálja s az éli keseredett ember vágja le fejét, „Ő aztán rohanj végig az esti körúton és levágott fejed üvöltő bombáját csapd be az első boldog ember ablakán." De Szabó Lőrinc nem szocialista, csak együtt érez a szenvedőkkel. Sőt nagyon is arisztokrata. Ez az arisztokrataság azonban az érzések felszabadulásában s az „én“ sokszor autokratikus kihangsúlyozásában nyilvánul meg. Ezért halnak elementáris erővel szerelmes versei, ahol intellektuális magasságokba emelkedik fel a vágy testies öröme. „Lapuljon a kéjenc, a beteg gyönyörök rabjai . Nekünk szolgánk volt az öröm , bennünk most született újjá a világ és a halál se lehet üdvözítőbb párnája a feledésnek, mint, kedves, a te megtiltott tested." Sötét szakadékokba mélyül sokszor Szabó Lőrinc pesszimizmusa, de ebből a sötét mélységből mint hatalmas tűzvész világít fel. Az élet értelme a pénz s ezzel a pénzzel áll szemben Szabó Lőrinc, a költő. Mindent a pénz mozgat, minden nagy eszme a pénz szolgálatába áll, minden nagy tervet a pénz hajtóereje hoz létre. A világ lüktető fejlődését a pénz kormányozza, mert az összes nagyszerű alkotások a sátán műremekei. Szabó Lőrinc emberi lelkének minden szenvedésével áll meg a sátán műremekei előtt, de gyönyörködik bennük, mert igazán és mindenen túl is költő. (P-) (-) Verlaine magyarul. (Szabó Lőrinc műfordításai.) Egész biztosan nem véletlen, hogy a múlt századi francia impresszionizmus egyik költőjének, Verlaine-nek versei magyar nyelven csak most jelennek meg. Ezek a szimbólumba mélyülő költemények csak úgy, mint Baudelaire hires Fleurs de Maijn, rezonanciára csak úgy számíthatnak, ha igaz költő szaván csendülnek meg, aki a muancsok legszubtilisabb finomságát is megérzi s annak zengését önmagából visszhangozza. Baudelaire a magyar Babits Mihályban, Tóth Aladárban és Szabó Lőrincben kapta meg hivatott tolmácsait, míg Verlaine most maradék nélkül szólal meg Szabó Lőrinc nemes veretű nyelvezetén. A kiváló magyar költő, akinek nemes műfordításai a magyar irodalomban komoly értéket jelentenek, Verlaine összes verseiből gyűjteményt állított össze s igazán nehéz eldönteni, hogy a versek összeválogatásának finom tapintata elmarad-e az átköltés igaz ihletett munkája mellett. Paul Verlaine válogatott versei Szabó Lőrinc fordításában végre méltóan szólaltatják m°í a vitáajelentőségű franetŕtöntt magyar nyelven