Ujság, 1926. december (2. évfolyam, 273-298. szám)

1926-12-24 / 293. szám

10 Raquel Mellert, a híres spanyol énekesnőt Amerikába érkezésekor kis kutyájával együtt le­fényképeztek. Raquel Meller, aki Európában szenzációs sikereket aratott — az Újvilágban olyan — fejedelmi honoráriumot biztosító — szerződés mellett vendégszerepel, amilyet csak Sarah Bernhardt-tal vagy Duse-val kötöttek. Portré egy Indián nőről Egy indiántörzs gazdag főnöke megbízta Elsa Jemne amerikai festőművésznőt, hogy készítse el felesége portréját. A művésznő, aki exotikus nép­típusokat szokott festeni, megörökíti az öreg indiánusasszony vonásait. F­ILMSZÍNHÁZ A hét filmjei Amerika Dawid Wark Griffith, a nagy amerikai rendező most már másodszor csinált olyan filmet, amely Amerika történelmi lapjait eleveníti meg. A pol­gárháborút Amerika hőskora című művében dol­gozta fel, ezúttal pedig az Ameriká­ban az Újvilág függetlenségi harcát rajzolja meg. Griffith az Ame­rika hőskora vagy a francia forradalom miliőjé­­ben játszódó Árvák a viharban jól bevált recipéjét alkalmazza új filmjében is s egy kis család, né­hány ember sorsán keresztül elveníti meg a törté­nelmi időket. Az Amerika a bostoni blokáddal kezdődik s azután lebilincselően érdekes és megkapóan szép jelenetekben pereg le az amerikai telepeseknek az angol világuralmi törekvésekkel szemben a sza­badságért folytatott heroikus harca. A történelmi miliő azonban csak a háttér, az előtérben egy ro­mantikus szerelem sok viszontagsága kelti fel a néző figyelmét. Griffith ebben a filmjében is az a tökéletes ren­­dezőművész, amilyennek az Intolerance-ban, az Amerika hőskorában, az Árvák a viharban és Út a boldogság felé... című filmjeiben mutatkozott. Munkája végig egyenletesen szép, értékben, ha­tásban, szépségben egyformán gazdag. A részletek finomságát éppen úgy érvényre tudja juttatni, mint amilyen biztos kézzel megalkotja a monu­mentális történelmi jeleneteket. Van egy rész a filmben, amikor lovasfutár vágtat és a virginiai telepeseknek sorra hírül adja az angolok közele­dését, — felejthetetlen. S Griffith különleges ren­dezői intelligenciáját hirdeti az a sok szépséges táj, amelyeket a cselekmény színteréül kiválasz­tott. Gondosan válogatta össze a színészgárdát is. Neil Hamilton — a fiatal virginiai telepes alakí­tójának eddig ismeretlen neve kívánkozik az első helyre, mellette Carol Dempster a női főszereplő és Lyonel Barrymore, egy királypárti kapitány ala­kítója kitűnőek. Arthur Denry egy-két jelenetben pompás portrét ad Washingtonról. A tömegjele­netek mindenütt rendkívül hatásosak, a feliratok ia sehol sem. (PD­I) A szentpétervári Karir Puskin­nal ez a novellája kissé túlságosan is novella marad marad a filmen. Bár tagadha­tatlanul szuggesztíven hal­lompás megfigyelések­kel látja meg a falusi élet jellemző tulajdonságait , pazar fénnyel leplezi le az előkelő, könnyelmű társaság duhaj mulatozásait. Különösen szép az a néhány Rembrandtra emlékeztető felvétel, mely­nek sötétségéből csak itt-ott emelkedik ki egy­­egy jellegzetes figura. A főszerepet Moszkvin játssza. Kitűnő színész, akinek lelkéből igazi érzések fakadnak s nagyszerű játékát finoman támasztja alá Malinovszkaja és Tamara finom alakítása. Talán egyetlen komoly hibája a film­nek, hogy a régi orosz társadalom történelmi osztályának csakis a hibáit és durvaságait tárja fel. P. A. A D OMNIÁBAN is a t­­audiozus Csikó és kalap szombattól kezdve Előadáso­- karác­sny mindkét napján 3. 715, ró­ 7, V '1 és 10 órakor A párisi táncosnő Romantikus szerelmi történet, azzal a fölé­nyes felépítéssel, ami az amerikai filmeket álta­lában jellemzi. Consuelo, egy fiatal amerikai leány a film hősnője, aki csalódik a szerelem álarcában közeledő férfiben. Amikor megtudja, hogy a férfi csak kalandra vágyik, bosszút eskü­szik ellene, magába bolondítja, közben azonban útjába téved az igazi férfi is, aki meghozza szá­mára a boldogságot. Mindezt kellemesen és érde­kesen pergeti le a film. Két kitűnő színész ját­szik a darabban: Dorothy Mackailt, akit néhány filmből ismerünk csupán, de mind igazabb szí­nésznőnek mutatkozik és Conway Tearle, aki nem a lágy amorózók, hanem a férfias hősök típusa. A feliratok nyugodt, keresetlen hangja, kellemes, meglepetése a filmnek. (p. I.) Kft,ÚJSÁG PÉNTEK,1926 DECEMBER 2. ­ Koszos felny­ilvánitás. I •! Mindazoknál­, akik a bánat temetésén a Pacific Exgress-on, a Madame Kékszakáll B előadásaira eljöttek, hogy mély fájdalmunkat csengő­­ nevelésükkel enyhítsék, ezúton mondunk hálás ’ a köszönetet Syn Chaplin Vera Reynolds Monte Blue­­ PALACE RÁD­US j Télapó Orosz film. Az orosz lélek meseszerü meg­nyilvánulása. Mintha Hamupipőke bűbájos törté­netét mintha valami tündér felkapta volna s a szelek szárnyán a behavazott orosz erdőkbe re­pítené. Egyszerű, természetes képek, amelyekben a néplélek minden naivsága megnyilvánul. Semmi trükk, semmi mesterkéltség, még a premier plá­nok rendszerint hatásos tömege is elmarad. De pótol mindent a szereplő művészek nagyszerű játéka, amelyből a különböző embertípusok szug­­gesztív képe bontakozik ki. Népszokások eleve­nednek meg, etnográfiai furcsaságok tárulnak fel s az érdekes mesét csodálatosan szép termé­szeti felvételek keretezik. Igaz művészek alkották. P. A. Eltérően az eddigi szokásoktól a CORVIN-SZÍNHÁZ pénteken délelőtt 10-től 1- ig nyitva tartja pénztárait, hogy a Fekete angyal előadásai iránt megnyilvánult óriási jegyelővételi érdek­lődést kielégíthesse Pacific express Ez a film feltétlenül mély élményt ültet még a kevéssé fogékony nézőbe is. Az amerikai ké­peken csak nagyon ritkán tapasztalható logika a Pacific express-ben nem csorba, az izgalmas­ történetet vasmarokkal fogja össze a film remek­­ rendezője. Miközben a figyelő szem belefárad és belepiroslik a számunkra elérhetetlen messzeség­ben csillogó, megindítóan és könnyeztetően regé­nyes szépségű tájak habzsoló élvezetébe, a cse­lekmény zökkenő nélkül gördül tova és színne fájlaljuk, hogy egyszer csak vége a filmnek és sajnos nincs tovább ... Persze, azt talán nem is kellene külön hangsúlyozni, giccses kisiklások akadnak ebben a filmben is, — amerikai filmről van szó, tehát könnyzacskóinkra erősen pályáz­­t­ak! — mégis régen pergettek ilyen jól meg­konstruált amerikai filmet pesti moziban. Monte Blue, a férfifőszereplő nagyszerű színész, akinek kis gesztusai, pillantásai, arcjátékai mögött maga az egész élet örvénylése érződik. Partnere: Venu­­ Reynolds, kellemes jelenség. (K­r.) Madame Kékszakáll Vígjáték bonyodalmakkal, üldözésekkel, át­­öltözködésekkel, vízbeugrásokkal és amit paran­csolnak. Akadnak benne egészen mulatságos je­lenetek is. Mégis­­ nagyon könnyű fajsúlyú ez a filmvígjáték a pesti moziközönség igényeihez vi­szonyítva. A pergő jelenetek során a főszerep­lők, Palsy R. Miller és Syd Chaplin nagyon ro­konszenvesek voltak. r. Kiki Nem éppen korszakalkotó film, de kedves, mu­latságos, sőt olykor kacagtató. Egész meséje, tel­jes beállítása Norma Talmadge gaminc-bájossá­­gára van szabva és alkalmazva. A történet már befejezésénél fogva is kedves a nagyközönségnek, attól el is tekintve, hogy mily kellemes időt tölt el a néző addig, míg a kis rikkancsleányból a nagy párisi revü­színház milliomos igazgatójának a felesége lesz. Mert bizony a kis Kiki (Norma Talmadge) ilyen karriert csinál. Ott árulja a szín­ház hátsó bejáratánál a boulevard-lapot, mikor megtudja, hogy az új revü egyik szereplője meg­sértődött és otthagyta a próbát. Természetesen rögtön beugrik és úgy magán a próbán, mint ké­sőbb a bemutatón nagy sikert arat. A történet ter­mészetes fejleményének csak folytatása, hogy közbelép a hódító igazgató, kit addig a színház primadonnájához kötöttek gyengéd és igen sok pénzbe kerülő kötelékek. Kiki azonban nem azért elszánt kis apacsleány, hogy ne győzze le az eléje tornyosuló akadályokat. Harcol is vitézen szín­padon, Trocaderoban, az igazgató autójában és végül lakásában, hol oly hősiesen védi pozícióját, hogy az igazgató nem tudván tőle megszabadulni, végre is behódol. De nem teszi barátnőjévé, mint ahogyan ez természetes lenne, hanem a még meg­­nyugtatóbb befejezés kedvéért feleségül veszi. Míg idáig eljutunk azonban, a sok mulatságos jelene­ten kívül egy merevgörcsben is gyönyörködhe­tünk, mit Norma Talmadge nagyon kedvesen és bájosan játszik meg. A film felvételei jók és a rendezése ellen se emelhetünk kifogásokat. (szó.) A mozik mai műsora: CAPITOL: A legelső új orosz filmek Magyarországon! A szentpétervári kurier (dránia 7 felv., fősz.: Iwan Mosko­­win). Télapó (Morosko), orosz néplegenda 7 fej. Hír­adók. Előadások hétk.: 5, 948, 9410, ünnepnap: 964, 966, 968, Mr 10. Vasárnap d. e. 11 órakor *gyermekelőadás. CORVIN: Csákó és kalap (Rodadióda boh. 8 felv., fősz.: Harry Liedtke, Hans Junkermann, Olga Csehova és Mind­­szenthy Mária). Legény a talpán (Hoot Gibson vigj. 8 f.). Előadások hétk.: 5 V*8 HJO. vas.: 944. 946. H8. Milo CORSO C Váci­ u. 9.). Kiki (vigj. 10 felv., fősz.: Norma Tal­­madge és Ronald Colman). Séta a filmvárosban (filmre VV 3 felv.). Előadások hétk.: 4, 946, 968, 9610, ünnepnap: 964, 5, 967, 19, 10. DÉCSIMOZI (Teréz-körút 28.): A szentpétervári kurír (Puskin novellája, fősz.: Iván Moskowin). A télapó (orosz népmonda). Előadások hétk.: 4, 6, 8, 10, ünnepnap:­­4, 5, 947, 969. 10. FÓRUM FILMSZÍNHÁZ (Kossuth L.­u. 18., Semmelweis-u. sarok. Tel.: T. 74—37 és 74 —38). Amerika (fősz.: Carol Dempster, Neil Hamilton). A párisi táncosnő (dráma 10 f). Hétk.: 945, 948, 9610, ünnepnap d. e. 11, d. u. 4,6,8, 10 KAMARA: Csákó és kalap (bohózat 9 felv., fősz.: Harry Lichtke, Olga Csehova, Ilans Junkermann). A sheriff gyilkosa (6 felv., fősz.: Pete Morrison). Előadások hétk.: 965, 947. 8, 10, ünnepnap: 944. 5, 947, 969, 10. OLYMSPIA (Tel.: J 129-47). Jackieból milliomos lesz (7 fel., fősz.: Jackie Coogan). A harwardi centercsatár (8 felv., fősz.: Mary Bryan és Jack Pickford). Előadások hétk.­ 4, 6, 8, 10, ünnepnap: 964, 5, 967, 8, 9610. OMNI­A: Crákó és kalap (vigj. 8 felv., fősz.: Harry Liedtke és Olga Tschehowa). A seriff gyilkosa (mexikói tört. 7 felv.). Híradók. Előadások hétk.: 945. 6, 948, 9610. ünnep­nap: 3, 945, 967, 949, 10. , ORION: Csákó és kalap (Roda-Roda bohózata 9 felv., fősz.: Harry Liedtke, Olga Csehova, Hans Junkermann). A Jó­kedvű seriff (6 felv., fősz.: Jack Hoxie). Előadások hétk.: 9*5. 6. 8, 9410. ünnepnap: 944. 5, 947, 919, 10. PALACE-FILMSZINHÁZ: Madame Kékszakáll (vigj. 7 felv., fősz.: Syd Chaplin). Pacific express (7 fel., fősz.: Vera Reynolds és Monte I31ue). Híradók. Előadások hétk.: 4, 6. 8. 10, ünnepnap: 3, 945, 967, 949. 10. RADIUS FILMSZINH­ÁZ (v. Renaissance): Madame Kék­­szakál (vigj 7 felv., fősz.: Syd Chaplin). P­cific express (7 felv.). Előadások a m­ember napján- 7, 9610, hétk.: 5, 948, 9610, ünnepnap: 964, 966, 968, 9610. ROYAL-APOLLÓ: Kiki (vigj. 10 felv). Majmok vagyunk (am. burl. 2 felv.). A két svihák (am. burl. 2 felv.). Sicc halászni megy (1 felv.). Hétk.: 5 948, 9610. ünnepnap: 4, 0, 8, 10. Dec. 24 én, karácsony estjén nincs­­előadás. Urt­.i­. óra alatt az UFA filmje megtanítja a Charles­tont. Menyország (Fanamet attrakció 10 felv.) Tinta Matyi: Híradók. Előadások a rsat premier napján: 7 ,,46 ’ V’­ : F­. y*. .tytP vn-• ^4 8. 10 UR4NIA: A szentpétervári kurir (eredeti orosz film 10 fej.,­­ fősz.: Iván ?-'ni ko­vin'). Télapó (orosz mesekép 5 felv., fősz.- a világhírű Stanislawsky művészek). Előadások hétk.: 5 'V* m V-6. 968. 9610 Fill, bolognai pudlikutya, Ley Mária tulajdona lesz valószínűleg az első a hosszúszőrű­ kutyák versenyén, melyet Bécsben rendeznek. A száz­­méteres versenyre nagy fogadásokat kötnek. A hosszuszőrű­ kutyák versenyének favoritja TUDOMÁNY - MODULOM (-) Szálló pillangók, tarka mesék címen díszes kiállítású és értékes tartalmú meséskönyv jelent meg, amelyet a magyar gyermekirodalom két érdemes régi munkása állított össze és nagy részben irt: Gegus Ida állami szakfelügyelő és Csillag Máté, a főváros egyik gyermekintézmé­nyének vezetője. A könyv meséket, verseket, gyermekjátékokat, színdarabokat tartalmaz öt­­tizenkétéves gyermekek számára. Minden könyv­­kereskedésben kapható. (-) Szabó Lőrinc versel. (A sátán műre­mekei.) Szabó Lőrinc lázadó költő és rezig­nált ember, aki egyénileg mindenbe bele­nyugszik, de hitével minden ellenharcra kel. Ez a kettősség költői egyéniségének valami egészen különös zamatot ad. Szabó Lőrinc megmámorosodik az élet lüktető fejlődésén, a lehetőségek kiszélesedésén s a pénz hatalmán, de borzadó szemmel figyeli azt a rettenetes pusztítást is, amit a vágtató élet hagy maga után. A tomboló embertömeg csak arra jó, hogy a kiváltságosak örömét szolgálja s az éli keseredett ember vágja le fejét, „Ő aztán rohanj végig az esti körúton és levágott fejed üvöltő bombáját csapd be az első boldog ember ablakán." De Szabó Lőrinc nem szocialista, csak együtt érez a szenvedőkkel. Sőt nagyon is ariszto­krata. Ez az arisztokrataság azonban az ér­zések felszabadulásában s az „én“ sokszor autokratikus kihangsúlyozásában nyilvánul meg. Ezért halnak elementáris erővel szerel­mes versei, ahol intellektuális magasságokba emelkedik fel a vágy testies öröme. „Lapuljon a kéjenc, a beteg gyönyörök rabjai . Nekünk szolgánk volt az öröm­ , bennünk most született újjá a világ és a halál se lehet üdvözítőbb párnája a feledésnek, mint, kedves, a te megtiltott tested." Sötét szakadékokba mélyül sokszor Szabó Lő­rinc pesszimizmusa, de ebből a sötét mély­ségből mint hatalmas tűzvész világít fel. Az élet értelme a pénz s ezzel a pénzzel áll szem­ben Szabó Lőrinc, a költő. Mindent a pénz mozgat, minden nagy eszme a pénz szolgála­tába áll, minden nagy tervet a pénz hajtóereje hoz létre. A világ lüktető fejlődését a pénz kormányozza, mert az összes nagyszerű alko­tások a sátán műremekei. Szabó Lőrinc em­beri lelkének minden szenvedésével áll meg a sátán műremekei előtt, de gyönyörködik bennük, mert igazán és mindenen túl is költő. (P-) (-) Verlaine magyarul. (Szabó Lőrinc műfordí­tásai.) Egész biztosan nem véletlen, hogy a múlt századi francia impresszionizmus egyik költőjé­nek, Verlaine-nek versei magyar nyelven csak most jelennek meg. Ezek a szimbólumba mélyülő költemények csak úgy, mint Baudelaire hires Fleurs de Mai­jn, rezonanciára csak úgy számít­hatnak, ha igaz költő szaván csendülnek meg, aki a muancsok legszubtilisabb finomságát is megérzi s annak zengését önmagából visszhan­gozza. Baudelaire a magyar Babits Mihályban, Tóth Aladárban és Szabó Lőrincben kapta meg hivatott tolmácsait, míg Verlaine most maradék nélkül szólal meg Szabó Lőrinc nemes veretű nyelvezetén. A kiváló magyar költő, akinek ne­mes műfordításai a magyar irodalomban komoly értéket jelentenek, Verlaine összes verseiből gyűj­teményt állított össze s igazán nehéz eldönteni, hogy a versek összeválogatásának finom tapin­tata elmarad-e az átköltés igaz ihletett munkája mellett. Paul Verlaine válogatott versei Szabó Lőrinc fordításában végre méltóan szólaltatják m°í a vitáajelentőségű franetŕ­t­ön­tt magyar nyelven

Next