Ujság, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-14 / 9. szám
PÉNTEK, 1927 JANUÁR 14 ÚJSÁG DÉCSI-MOZI URÁNIA SZIHAZ CAPITOL Az idény legnagyobb sikere: A VÉRMEDVE FIA Az ördög mátkája * Jelmezverseny a Magyar Filmklubban. Külföldi mintára rendkívül érdekes mulatságot rendez az idén a Magyar Filmklub tagjai és meghívott vendégei részére. Január 19-én, 26-án, február 9-én és 16-án jelmezverseny lesz a Filmklubban. A verseny minden estéjén a Geiger Richárd kormányfőtanácsos elnöklésével működő — művészekből, írókból — álló pártatlan zsűri kiválasztja a legötletesebb három jelmezt, amelyek azután díjazásban részesülnek. A 12 nyertes között 12 értékes ezüsttárgyat — köztük egy 12 személyes evőeszközt — sorsol ki a klub igazgatósága. A versenyen csak tagsági jeggyel vagy névre szóló meghívóval lehet megjelenni. A résztvevőkről Mayer Böske műterme készít fényképfelvételeket. Irán érezhetővé a film nagy fogyatkozása is: a természet színpompája helyett a fekete-fehér sivár egyhangúsága. A dramaturg jól tette volna, ha a film végét, a darazsak és méhek harcát megkurtítja. A hét filmjei Ördög márkája Mindenekelőtt ez a magyar film megérdemli, hogy komolyan számba vegyék. Olyan apparátussal lép fel, mintha ki tudja micsoda régi filmtradíciókkal rendelkező országban készült volna. Képei szépek, beállítása jó, meséje filmszerű. Pedig Géczy István népszínműve nem egészen alkalmas filmtéma, de az ügyes szcenárium átláthalja a nehézségeket. Inkább ott van a hiba, hogy a mozikók még mindig a színpadon keresik a filmtémákat, holott inkább a regényirodalomban kereshetnék, hiszen még a színpadról vett témákat is regényekké kerekítik ki. Forgács rendező jól oldotta meg ezt a feladatot, bár kissé hiba volt, hogy a harmadik párt is bent hagyta a filmben. A színpadon szükség van néha a mellékszereplőkre, hogy a főszereplők jeleneteit kitöltsék, de a filmen idegesítő minden, ami nem a főcselekményre vonatkozik, sőt azzal semmiféle összefüggésben sincs. De helyes lenne, ha a magyar filmek tartózkodnának a sok felírástól, mert a mozikban rendezett olvasási gyakorlatokat még D. W. Griffithtől is rossz néven veszi a közönség. Inkább a gyakorlat hiánya, semmint komoly hiba, hogy a magyar film túlságosan szaggatott és a cselekmény színhelyét állandóan változtatja. Az amerikai, a francia, az olasz és a német film nem szaggatja annyira szét a mesét s a filmmozgalmasságot inkább a premier, second és totál plánoknak az ugyanabban a színben való váltogatásával éri el. Mindenesetre nagy érdeme a filmnek, hogy hamisítatlan magyar levegőt teremt, minden erőszakoskodás nélkül. A szereplők közül Mátray Erzsi és Somogyi Erzsi kitűnő filmszínészek, Fenyő kissé vitásan szívdöglesztő, Szegő karakteres és Ujváry nagyon mulatságos. A film nemzetközi vonatkozásban is becsületes munka. .. Maja, a méh Csodálatos filon! Amiről annyit olvastunk, amit annyiszor láttunk a valóságban és megfigyeltünk képeken, amiről azt hisszük, hogy eléggé ismerjük: a természet világát mutatja be nekünk. Az életet, elvonatkoztatva az embertől, a rovarok és férgek világát, a természet nagy műhelyének apró és eddig rejtett titkait tárja fel olyan csodálatos közvetlenséggel, hogy elfelejtjük, hogy moziban vagyunk, ahol egyébként küzdés, szerelem, ármány, vagyon, toalettek, szegénység, halál váltogatják egymást a vásznon. Maja, a kis méh a szemünk előtt jön a világra. Elkísérjük repülésében, látjuk, mint száll virágról-virágra, Maja szemével látjuk a természetet, amint a kígyók kibújnak a tojásból, ahogy a szitakötő, a lepke a bábból kibúvik, amint a rózsa nyílik, ahogy a pók szövi a hálóját s látjuk a kis Maját belegabalyodva a pókhálóba, halálos vergődésében. S mindez természetes egymásutánban, magától folyik, mentesen bármiféle tudálékosságtól. (A feliratokat, ha nem is mindenütt sikerültek egyformán kitűnően, külön meg kell dicsérni!) Csak aki a filmfelvétel technikájával ismerős, tudja, hogy mennyi időt rabló, vesződséges munka, mekkora türelem, kitartás, fáradságos kutatás hozta létre ezt a filmet. Hányszor kellett az operatőrnek félig kész felvételt újra kezdeni, talán mert idegen rovar repült át az objektív előtt, vagy más, nem a műhöz tartozó elem került a filmre! Mennyit kellett próbálkozni, amíg a tapsifüles nyuszikákat, a baglyot, a galacsinhajtó bogarat sikerült a lencse elé hozni! Talán említeni sem kell ezek után, hogy a film német gyárban készült, a Kulturfilm A.G. műhelyében. Ha valahol, úgy ezen a téren felülmúlhatatlan a film, a természet ábrázolásában. Hiszen a legkitűnőbb írók munkái is bőséges illusztrációkra szorulnak s van-e tökéletesebb illusztráció, mint az élő fénykép? De itt válik igaz A vérmedve fia Lunacsarszky úr lehet akármilyen rossz közoktatásügyi népbiztos, de,mint filmdrámaira kitűnő. Megvannak benne mindazok a jellemvonások, amelyek nagy tömegekre hatnak. A kép maga borzalmas, a meséje ellenszenves, mégis a játéknak és a rendezésnek olyan művészete nyilvánul meg benne, ami elfelejttet mindent és végül is zavartalan élvezetet fakaszt. Megfeszíti azt a delejes kontaktust, ami a vászon és a néző között húzódik s a kezdet lenyűgöző érdekességével már repiti magával a közönséget. Lélegzetfojtóan peregnek a képek egymás után s a nagyszerűen felépített mese izgalma orkánszerűen ragad magával mindenkit. Ezen a filmen végigtombol nemcsak az orosz nép melancholiája, de a rettenetes szláv furia is, ami megdühödve elsöpör mindent. Csodálatosan szép és finom jelenetek után elementáris erővel törnek ki a vad szenvedélyek, amelyek láttára sokszor megdermed a néző. Élmény ez a film, amit azzá fokoz a színek nagyszerű játéka, a rendezés fölényes nagyszilűsége s az az őserő, ami az orosz föld gigantikus méreteiben megnyilvánul. .. A hercegnő csókja Operettből készült filmnek hirdették ezt a vígjátékot s ez talán nem is volt előnyére, mert a közönség tapasztalatokon okulva, nem szereli az operettből készült filmeket. Azért ideírjuk: a filmen egy pillanatra sem látszik, hogy operettből készült. A film nagyon jó és még az udvari miliőben játszódó filmek egyéb rossz sablonjait is elkerüli. Egy kedves bécsi történet a film meséje, gyönyörű kosztümökkel és szebbnél-szebb felvételekkel szórakoztat és a szépségek egész galériáját vonultatja fel előttünk. Claire Rommer elbűvölően szép és bájos. Külön meg kell említenünk Szőreghy Gyula pompás alakítását egy vendéglős epizódszerepében. A zenekar egy közismert régi bécsi valcert négynegyedes ritmusban induló gyanánt játszik, aminek a filmben semmi értelmét és szükségét nem találtuk. A protzbadeni főkapitány Új filmjükben Zoro és Huru valósággal új oldalukról mutatkoznak be, ha szabad a kifejezést használni, szalonhumoristákként szerepelnek. Huru Protzbaden téli üdülőhely rendőrségének főkapitánya, Zoro pedig egy csirkefogó, akit azonban jó hajlandóságok vezérelnek és leleplezi az ott garázdálkodó alkoholcsempészeket. S míg Zoro és Huru szellemes ötleteken felépülő mókáiknak zuhatagával kényszerítik a közönséget állandó kacagásra, gyönyörű téli tájak tűnnek a filmről a nézők szeme elé, a téli hóban űzött sportok nagyszerű élvezetei és azok a gyönyörűségek is mind, amelyek egy nagy üdülőhely mondáin mulatságai között akadnak. Ebben a számukra újszerű miliőben Zoro és Huru is megtalálják a maguk helyét, mindenkor érdekesek, rokonszenvesek és mulattatók. A film kedves humorát növelik Kálmán Jenő szellemes feliratai. Lady Hamilton Egy jó repriz feltétlenül felér egy gyenge vagy közepes bemutatóval. A Lady Hamilton felelevenítésénél derült ez ki ismételten, annak a filmnek újra való életrekeltésénél, mely még nem is olyan régen sorozatos sikereket aratott. De végre ez csak természetes. Egy érdekesen romantikus mese; a hatásos, sőt izgalmas rendezés; a szép felvételek; a szereplő színészek művészete ilyen hamar nem is avulhat el. Lyon Emma életének csodálatos ívelése rendkívül alkalmas filmregény megalkotásához. Hiszen minden megvan benne, ami a közönséget gyönyörködtetheti. Karrier, dicsőség, szegénység mellett gazdagság, valamint pompa, egyszerű környezet és királyi udvar; szerelmi romantikával párhuzamosan nagyvilági politika és intrika, forradalom és tengeri ütközet. Ha mindezt jól csinálják meg, akkor a mozielőadás semmivel sem marad adósa a közönségnek, akár először kerül színre az ilyen film, akár mint repriz. A Lady Hamiltonnál úgy a rendező, mint a színészek, Lione Haid, Conrad Veidt, Werner Krauss megtették annak idején a magukét. Azért lesz művüknek a felújítás alkalmával is sikere. | AZ ISMERETLEN HÍrTOH | Az autókisasszony Vgtelenül finom és kedves film. Sujetje két autóőrültnek, egy untnik és egy hölgynek egymás iránt való szerelemre lobbanása, amíg szerelmükből házasság lesz, addig a legkülönbözőbb kalandokat élik meg, autószerencsétlenségeseinek lesznek áldozatai, börtönbe kerülnek, rablóbandákkal hadakoznak és végül hajmeresztő autóhajsza után egyesülhetnek. A film főszerepét a dekoratív szépségű Patsy Ruth Miller és a finom humorú Monte Bure játsszák. A titokzatos X-klub Végre egy kalandorfilm, amely eltalálja azt a nívót, amelyen a kalandorfilmnek mozognia kell. Nem boszantja a nézőt hihetetlen fordulatokkal, nincs túlzsúfolva borzalmakkal, verekedésekkel, véges-végig igen kedves és ötletes. A szereplők szépek, nagyon szimpatikusak, a film kellemesen szórakoztat. Az én babám Amerikai vígjáték Douglas MacLeannel és Margaret Morisszal a főszerepekben. Kedves, kellemes és mulatságos, nem pedig bosszantóan naiv, mint rokonai rendesen. Sok szellemes ötlet van benne, befejezésül pedig egy üldözés, mely azonban ezúttal különösen egy repülőgépnek és ejtőernyőjének közbelépése folytán a megszokottnál sokkal rokonszenvesebb. A film felvételei néhol meglepően ügyesek. A tartalma természetesen, hogy a hős és hősnő a végén — örökké tartó csókban egyesülnek. Őnagysága az inasom Kissé nehezen indul, de nagyon mulatságos vígjáték. Egy nőgyűlöléről szól, akit az unokahúga úgy próbál meggyógyítani, hogy beáll hozzá inasnak. Senki sem kételkedik benne, hogy ez sikerülni is fog neki. A mód, ahogyan feladatát elvégzi, az epizódok igen kedvesek, nem erőltetettek s kellemesen mulattatnak. A feliratíró a közönségnek előzékenyen segítségére siet és vastagabb betűkkel jelzi, hogy hol kell nevetni. Ossi Oswalda szépsége és gamines bája nagyszerűen érvényesül a filmben. Harry Liedtke most is rokonszenves, mint mindig. A mozik mai műsora: CAPITOL: A vérmedve fia (orosz dráma 7 felv., fősz.: K.V. Egifert, X. P. Itarzesi és E. A. Sawatiski). Az ördög mátkája (fősz.: Somogyi Bogyó, F. Mátray Erzsi, Esernyő Emil). Hétk.: 5, Vi8, *,410, vas.: */24, **26, VzlQCORVIN: A hercegnő csókja (operett 8 felv., fősz.: Claire Rummer). A titokzatos X klub (izgalmas tört. 7 felv., fősz.: Mildred Harris, Edith Roberts és Huszár Pufi). Előadások hétk.: V46, *48, V410, vas.: *44, V26, V28, Vielo CORSO (Váci u. 9.), Strogoff Mihály (Verne Gyula reg. két r., 16 felv. Mindkét rész egy előadásban. Fősz.: Iván Mosjoukine és Natalie Kovanko). Előadások kezdete minden nap: 4, 6, 8, 10. DÉCSI-MOZI (Teréz körút 28.)- A vérmedve fia (az orosz filmgyártás ragyogó remeke). Az ördög mátkája (fősz.: Somogyi Bogyó, Mátrai Erzsi, Fenyő Emil, Újvári Lajos) Előadások hétk.: 4, 6, 8, 10, vas.: Ya4, 5, 947, %9, 10. ELIT-MOZGÓ (Lipót körút 16.): A csodadoktor (bohózat 8 felv., fősz.: Rátkai Márton, Vaszari Piroska, Székely Ibolya, Vendrei Ferenc). Az új Dubarry (12 felv., fősz.: Korda Mária). Hétk.: 5, *48, */410, vas.: Y14, M26, */48, *.410. FÓRUM-FILMSZÍNHÁZ (Kossuth L.u. 18., Semmelweis-u. sarok. Tel.: T. 74—37 és 74—38). Lady Hamilton (fősz.: Conrad Veidt, Lione Haid, Werner Krauss, Reinhold Schünzel). Nősülj te is pajtás (vigj. 8 felv., fősz. Douglas MacLean). Hétk.: 945, V18,10, vas.: 4, 6, 8, 10. KAMARA: A hercegnő csókja (operett 8 felv., fősz.: Claire Rommer). A titokzatos X klub (izgalmas tört. 7 felv., fősz.: Mildred Harris, Edith Croberts és Huszár Pufi) Előadások hétk. *&J. *47. 8, 10, vas.: Ya4, 5, 947, *^9, 10. OLYMPIA (Tel.: J. 129-47). A kétarcú dáma (fősz.: Pola Negri és Tom Moore). A vulkán (fősz.: Bebe Daniels, Picardo Cortez és Mallace Beery). Előadások hétk.: 4, 6, 8, 10. vas.: Vz4, 5, Vz7. 8. V2IO. OMNIA: Strogoff Mihály (Verne Gyula reg. 2 rész, 16 felv. fősz.: Iván Mosjoukinc és Natalie Kovanko). Híradók. Előadások kezdete hétk.: Vz6. VsS. V2IO. vasár- és ünnepnap. *X4. Yi6, YzS. YAD. ORION: A hercegnő csókja (operett 8 felv., fősz.: Claire Rommer). A protzbadeni főkapitány (Zoro és Huru uj 8 felv. vigjátéka). Előadások hétk.; Vad, 6, 948, ^10, vas.: Ya 4. 5. 947, Yz9. 10. PALACE-FILMSZINHÁZ: A protzbadeni főkapitány (Zoro és Huru új vigjátéka) Autó kisasszony (7 felv.). Híradók. Előadások hétk.: 4, 6, 8, 10, vas.: 3, 945, Vz7, Ya9, 10. RADIUS FILMSZÍNHÁZ (v. Renaissance): Zoro és Huru pompás vigjátéka. A protzbadeni főkapitány (9 felv.). Autó kisasszony (7 felv., fősz.: Monte Blue, Patsy Ruth Miller). Előadások csüt. 7, %10. pénteken: *46. *48. Váló. ROYAL-APOLLÓ: őnagysága az inasom (vigj. 8 felv., fősz.: Harry Liedtke és Ossi Oswalda). Mája (a természet rejtett titkairól készült filmcsoda 6 felv.) Híradó. Előadások hétk.: 5 Ya8. *X10, vas.: V14. *66, V18. ^10. UFA: Strogoff Mihály (Jules Verne reg. 2 r., 16 felv., fősz.: Iván Mossoukine és Natalie Kovanko). Magyar és Ufa híradó. Előadások kezdete hétk.: 5. 1 8 és Vito. Vasár- és ünepnap: 944 946 8 és 10 URÁNIA. A vérmedve fia (Lunatscharszky színműve 8 felv.). Az ördög mátkája (Géczy István színműve, fősz . Somogyi Bogyó, T. Mátray Erzsi, Fenyő Emil és Ujváry Lajos). Előadások détk.: 5, %8, Vt10, vas.: ^24, V26, ^48,^410. TUDOMÍNY - IRODALOM (-) Kováts Andor dr.: Büntetőtörvénykezési jogunk a legújabb időkben. Kováts Andor dr., a debreceni egyetem kiváló büntetőjog-professzora, kinek értékes jogi munkái úgyszólván évről-évre jelennek meg a szakirodalom könyvpiacán, 300 oldalas munkában ismerteti a magyar büntetőjogi törvénykezés legújabb adatait. Adatait két részre osztja: könyvének első részében a világháború, a Károlyi-forradalom, a proletárdiktatúra és az ellenforradalom büntetőjogi konzekvenciáit ismerteti, második részében nagy alapossággal sorakoztatja fel a büntetőjogi úyításokat. Kováts professzor többféle célt szolgál teljes sikerrel munkájában. Nemcsak jogászi köröknek nyújt megbecsülhetetlen adattárat, hanem világos stílusával a nagyközönség előtt is megérthetővé teszi- miként lehet a legutóbbi évek zavaros jogi anyagában eligazodni. Éppen ezért általános szempontokból is becses ez a munka. Különösen a kiadatási eljárásokra, az in birói státuszra, áronéte/, fiákra, az emigránsok hazatérésére, a repülő gépen elkövetett bűncselekmények illetékségére, internálásra, háborús bűncseleknnyekre stb. vonatkozó jogszabályok és aznak kitűnő, tömör kommentárai közértkűek. Kováts Andor dr.-nak ez a műnk: a breslaui Osteuropa-Institut közlönyét jelent meg, a magyar munka annak fényesen kibővített fordítása. A neves bünte jogász könyvét Gárdos József irodalmi nyomdai vállalata adta ki Debrecenben. (-) A Magyar Pedagógiai Társaság jan 10-én, szombaton délután öt órakor a Mag Tudományos Akadémia heti üléstermében ren felolvasó ülést tart. Tárgysorozat: Molnár Czár: A pedológia rendszere. (Székfoglaló.) (-) Székfoglaló: Vályi Nagy Géza, az ism költő, f. hó 16-án tartja székfoglalóját a Na körösi Arany János Társaágban. (-) Csekey István dorpati egyetemi tanár e adása a Külügyi Társaságban. A Magyar Külüi Társaság kisebbségi szakosztálya csütörtökön d után Lukács György v. k. t. t. elnöklése mell ülést tartott, amelynek érdekes tárgya Cseh István, a dorpati egyetem tanárának előadó volt Észtország kisebbségi kulturautonómiáját Előadó rámutatott arra, hogy az Észtországb élő német kisebbség, amely a cári uralom ilyen úgy politikailag, mint gazdaságilag és érveltség tekintetében vezető szerepet foglalt el Balti-tenger mellett, az 1925. évben kelt kisebségi törvényben jelentős kulturális önkormánzathoz jutott. Ennek a törvénynek az a cél hogy a német nemzetiség kulturális feladatai)s gondoskodjék, de ehhez az autonómiához ne tartozik sem Észtország valamennyi polgára, se az illető nemzetiségnek minden tagja, ham csak azok, akik a nemzeti kultúrönkormány megfelelő nemzetiségi jegyzékébe felvetettek, kormány vele szemben nem hierarchikus földés, hanem csak felügyeleti hatóság és a nem a kisebbségek önkormányzati intézményei épp úgy közjogi állami feladatokat ellátó intézmyek, mint egyéb önkormányzati testek A tebbségi kulturális önkormányzat hatásköre : tartozik az illető kisebbség nyilvános és magi tanintézeteinek szervezése és felügyelete, továb igazgatása, ezenkívül gondoskodás az illető tebbség többi kultúrfeladatairól és ebből a cól életre hívott intézetek és vállalatok igazítása. A törvény nemzeti kisebbségnek nyilvánt a német, orosz és svéd nemzetiségeket és mind többi nemzetiséget, melynek összes létszám háromezren felül van. Eddig mindössze a nének és a zsidók valósítottá meg a kisebbség kultúrautonómiát. Az oroszok és svédek nem is fogják megvalósítani, mert zárt területi egyekben élnek, úgyhogy a helyi közigazgas amúgy is kezükben van. (-) Felolvasás: A Pénzintézeti Tisztviselők (szagos Egyesületében (V., Akadémia utca 6., pénteken, f. hó 14-én Szöllös Henrik dr. «A síciális igazságok biológiai megvilágításban, cím előadást tart. (-) A Magyar Tudományos Akadémia Hastálya január 17-én, hétfőn délután 5 órakor folvasó ülést tart. Tárgy: Aldásy Antal roudas-f—V . Zsigmond király és Spanyolország, címen szófoglaló beszédet tart. A felolvasó ülést zárt üt követi, melyben folyó ügyek tárgyaltatnak. KÉPZŐMÜ ** A Nemzeti Szalon csoportkiállítása. A Nemzeti Szalon ma megnyíló csoportkiállításán 1 művészt szerepeltet. Károly Andor foglalja el közülök a középső nagy termet Ez a fiatal festő legutóbbi évek folyamán jelentősen előbbre jutó művészetében. Apró színfoltokból összerakott nag tarkaságát szerencsésebb képein jól összefogta tónuson át sikerül megszűrnie. Igen finom hatás ilyen munkái között a «Szegény emberek tanyáin továbbá aCanal Grande című festménye. A felől mutatja meg képességeit néhány történeti kompozíciós vázlata. Bayer Ágost kedves és legszerencsésebb műfaja a rézkarc. Abban alkotja legsikerültebb munkáit. Zamat van tusrajzaiban és tollrajzaiban is. Kevesebb jót mondhatunk festményeiről, akár olajképeiről, akár vízfestményeiről essék szó. Hessky Iván egyenetlen művészetéből néhány igen finom vízfestménye emelkedik ki. Ilyen a • Házak a Kálvária-domb alatt, és az «Emlék a tatai nagy templomból, címüek. Érdekes kompozíciós vázlatai is vannak. A szobrászatot Kóbor G. Elek több jó aktkompozíciója, plakettje és mellszobra képviseli a kiállításon. Keresztényi Pál egy vitrinányi elefántcsontfaragványát mutatja be, Brazer Melanie pedig színes cserepeit. A többi kiállítóról inkább hallgatunk. Csak a Nemzeti Szalon vezetőségéhez volna egy kérdésünk. Azt szeretnék megkérdezni tőle, honnan tudja azzal a feladatával, hogy művészeti kultúrát terjesszen, összegyeztetni az olyan dilettánsok felfedezését akiket inkább arra kellene rábeszélnie, hogy bizonyára lelkesedéssel készült munkáikat otthonuk körében őrizzék meg, ne a nyilvánosság elé vigyék? Hogyan tudja összeegyeztetni különösen az olyan előkelő kiállítása után, amilyen az imént zárult svéd reprezentatív kiállítás volt? A kritikát a Nemzeti Szalonnak újra megkezdődő dilettánstenyésztése végül is elnémulásra fogja kényszeríteni. Arra, hogy lemondjon a Nemzeti Szalon kiállításainak megbírálásáról. (e. n.) ** A Műcsarnok kiállításának megnyitása. A magyar táj- és népéletkép-kiállítást ma délelőtt nyitotta meg József királyi herceg, ki Auguszta kir. hercegasszony társaságában érkezett déli tizenkettőkor a Műcsarnokba. Lukács György v. k.., a Képzőművészeti Társulat elnöke, üdvözölte lelkes beszéddel a kir. herceget, kiemelkedett szavakkal válaszolt. József kir. herceg ezután Petrovics Elek kalauzolásával megtekintette a kiállítás gazdag anyagát. Itt említjük meg, hogy a kiállításnak szokatlanul gazdag képanyagú katalógusa jelent meg, olyan kivitelű képekkel, amilyenekkel a Műcsarnok békeidőbeli katalógusai sem dicsekedhettek.