Ujság, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-14 / 9. szám

PÉNTEK, 1927 JANUÁR 14 ÚJSÁG DÉCSI-MOZI URÁNIA SZ­IHAZ CAPITOL Az idény legnagyobb sikere: A VÉRMEDVE FIA Az ördög mátkája * Jelmezverseny a Magyar Filmklubban. Külföldi mintára rendkívül érdekes mulatságot rendez az idén a Magyar Filmklub tagjai és meg­hívott vendégei részére. Január 19-én, 26-án, február 9-én és 16-án jelmezverseny lesz a Film­klubban. A verseny minden estéjén a Geiger Richárd kormányfőtanácsos elnöklésével működő — művészekből, írókból — álló pártatlan zsűri kiválasztja a legötletesebb három jelmezt, ame­lyek azután díjazásban részesülnek. A 12 nyertes között 12 értékes ezüsttárgyat — köztük egy 12 személyes evőeszközt — sorsol ki a klub igaz­gatósága. A versenyen csak tagsági jeggyel vagy névre szóló meghívóval lehet megjelenni. A részt­vevőkről Mayer Böske műterme készít fénykép­felvételeket. Irán érezhetővé a film nagy fogyatkozása is: a természet színpompája helyett a fekete-fehér sivár egyhangúsága. A dramaturg jól tette volna, ha a film végét, a darazsak és méhek harcát megkurtítja. A hét filmjei Ördög márkája Mindenekelőtt ez a magyar film megérdemli, hogy komolyan számba vegyék. Olyan apparátus­sal lép fel, mintha ki tudja micsoda régi filmtradí­­ciókkal rendelkező országban készült volna. Képei szépek, beállítása jó, meséje filmszerű. Pedig Géczy István népszínműve nem egészen alkalmas filmtéma, de az ügyes szcenárium átláthalja a ne­hézségeket. Inkább ott van a hiba, hogy a mozi­­k­ók még mindig a színpadon keresik a filmtémá­kat, holott inkább a regényirodalomban­ kereshet­nék, hiszen még a színpadról vett témákat is re­gényekké kerekítik ki. Forgács rendező jól oldotta meg ezt a feladatot, bár kissé hiba volt, hogy a harmadik párt is bent hagyta a filmben. A színpa­don szükség van néha a mellékszereplőkre, hogy a főszereplők jeleneteit kitöltsék, de a filmen ide­gesítő minden, ami nem a főcselekményre vonat­kozik, sőt azzal semmiféle összefüggésben sincs. De helyes lenne, ha a magyar filmek tartózkodná­nak a sok felírástól, mert a mozikban rendezett ol­vasási gyakorlatokat még D. W. Griffithtől is rossz néven veszi a közönség. Inkább a gyakorlat hiánya, semmint komoly hiba, hogy a magyar film túlságosan szaggatott és a cselekmény színhelyét állandóan változtatja. Az amerikai, a francia, az olasz és a német film nem szaggatja annyira szét a mesét s a filmmozgalmasságot inkább a premier, second és totál plánoknak az ugyanabban a szín­ben való váltogatásával éri el. Mindenesetre nagy érdeme a filmnek, hogy hamisítatlan magyar leve­gőt teremt, minden erőszakoskodás nélkül. A sze­replők közül Mátray Erzsi és Somogyi Erzsi ki­tűnő filmszínészek, Fenyő kissé vitásan szívdög­lesztő, Szegő karakteres és Ujváry nagyon mulat­ságos. A film nemzetközi vonatkozásban is becsü­letes munka. .. Maja, a méh Csodálatos filon! Amiről annyit olvastunk, amit annyiszor láttunk a valóságban és meg­figyeltünk képeken, amiről azt hisszük, hogy eléggé ismerjük: a természet világát mutatja be nekünk. Az életet, elvonatkoztatva az embertől, a rovarok és férgek világát, a természet nagy műhelyének apró és eddig rejtett titkait tárja fel olyan csodálatos közvetlenséggel, hogy elfe­lejtjük, hogy moziban vagyunk, ahol egyébként küzdés, szerelem, ármány, vagyon, toalettek, szegénység, halál váltogatják egymást a vásznon. Maja, a kis méh a szemünk előtt jön a vi­lágra. Elkísérjük repülésében, látjuk, mint száll virágról-virágra, Maja szemével látjuk a termé­szetet, amint a kígyók kibújnak a tojásból, ahogy a szitakötő, a lepke a bábból kibúvik, amint a rózsa nyílik, ahogy a pók szövi a háló­ját s látjuk a kis Maját belegabalyodva a pók­hálóba, halálos vergődésében. S mindez termé­szetes egymásutánban, magától folyik, mentesen bármiféle tudálékosságtól. (A feliratokat, ha nem is mindenütt sikerültek egyformán kitűnően, kü­lön meg kell dicsérni!) Csak aki a filmfelvétel technikájával isme­rős, tudja, hogy mennyi időt rabló, vesződséges munka, mekkora türelem, kitartás, fáradságos kutatás hozta létre ezt a filmet. Hányszor kel­lett az operatőrnek félig kész felvételt újra kez­deni, talán mert idegen rovar repült át az ob­jektív előtt, vagy más, nem a műhöz tartozó elem került a filmre! Mennyit kellett próbál­kozni, amíg a tapsifüles nyuszikákat, a baglyot, a galacsinhajtó bogarat sikerült a lencse elé hozni! Talán említeni sem kell ezek után, hogy a film német gyárban készült, a Kulturfilm A.­G. műhelyében. Ha valahol, úgy ezen a téren felülmúlhatat­lan a film, a természet ábrázolásában. Hiszen a legkitűnőbb írók munkái is bőséges illusztrá­ciókra szorulnak s van-e tökéletesebb illusz­tráció, mint az élő fénykép? De itt válik igaz A vérmedve fia Lunacsarszky úr lehet akármilyen rossz közoktatásügyi népbiztos, de,mint filmdrámaira kitűnő. Megvannak benne mindazok a jellem­vonások, amelyek nagy tömegekre hatnak. A kép maga borzalmas, a meséje ellenszenves, mégis a játéknak és a rendezésnek olyan mű­vészete nyilvánul meg benne, ami elfelejttet mindent és végül is zavartalan élvezetet fakaszt. Megfeszíti azt a delejes kontaktust, ami a vá­szon és a néző között húzódik s a kezdet lenyű­göző érdekességével már repiti magával a közön­séget. Lélegzetfojtóan peregnek a képek egymás után s a nagyszerűen felépített mese izgalma orkánszerűen ragad magával mindenkit. Ezen a filmen végigtombol nemcsak az orosz nép me­­lancholiája, de a rettenetes szláv furia is, ami megdühödve elsöpör mindent. Csodálatosan szép és finom jelenetek után elementáris erővel törnek ki a vad szenvedélyek, amelyek láttára sokszor megdermed a néző. Élmény ez a film, amit azzá fokoz a színek nagyszerű játéka, a rendezés fölényes nagyszilű­sége s az az őserő, ami az orosz föld gigantikus méreteiben meg­nyilvánul. .. A hercegnő csókja Operettből készült filmnek hirdették ezt a vígjátékot s ez talán nem is volt előnyére, mert a közönség tapasztalatokon okulva, nem szereli az operettből készült filmeket. Azért ideírjuk: a filmen egy pillanatra sem látszik, hogy operett­ből készült. A film nagyon jó és még az udvari miliőben játszódó filmek egyéb rossz sablon­jait is elkerüli. Egy kedves bécsi történet a film meséje, gyönyörű kosztümökkel és szebbnél-szebb felvételekkel szórakoztat és a szépségek egész galériáját vonultatja fel előttünk. Claire Rom­mer elbűvölően szép és bájos. Külön meg kell említenünk Szőreghy Gyula pompás alakítását egy vendéglős epizódszerepében. A zenekar egy közismert régi bécsi valcert négynegyedes rit­musban induló gyanánt játszik, aminek a film­ben semmi értelmét és szükségét nem találtuk. A protzbadeni főkapitány Új filmjükben Zoro és Huru valósággal új ol­dalukról mutatkoznak be, ha szabad a kifeje­zést használni, szalonhumoristákként szerepelnek. Huru Protzbaden téli üdülőhely rendőrségének főkapitánya, Zoro pedig egy csirkefogó, akit azonban jó hajlandóságok vezérelnek és leleplezi az ott garázdálkodó alkoholcsempészeket. S míg Zoro és Huru szellemes ötleteken felépülő mó­káiknak zuhatagával kényszerítik a közönséget állandó kacagásra, gyönyörű téli tájak tűnnek a filmről a nézők szeme elé, a téli hóban űzött sportok nagyszerű élvezetei és azok a gyönyörű­ségek is mind, amelyek egy nagy üdülőhely mondáin mulatságai között akadnak. Ebben a számukra újszerű miliőben Zoro és Huru is meg­találják a maguk helyét, mindenkor érdekesek, rokonszenvesek és mulattatók. A film kedves hu­morát növelik Kálmán Jenő szellemes feliratai. Lady Hamilton Egy jó repriz feltétlenül felér egy gyenge vagy közepes bemutatóval. A Lady Hamilton feleleve­nítésénél derült ez ki ismételten, annak a filmnek újra való életrekeltésénél, mely még nem is olyan régen sorozatos sikereket aratott. De végre ez csak természetes. Egy érdekesen romantikus mese; a hatásos, sőt izgalmas rendezés; a szép felvételek; a szereplő színészek művészete ilyen hamar nem is avulhat el. Lyon Emma életének csodálatos ívelése rend­kívül alkalmas filmregény megalkotásához. Hi­szen minden megvan benne, ami a közönséget gyönyörködtetheti. Karrier, dicsőség, szegénység mellett gazdagság, valamint pompa, egyszerű környezet és királyi udvar; szerelmi romantikával párhuzamosan nagyvilági politika és intrika, for­radalom és tengeri ütközet. Ha mindezt jól csinál­ják meg, akkor a mozielőadás semmivel sem marad adósa a közönségnek, akár először kerül színre az ilyen film, akár mint repriz. A Lady Hamiltonnál úgy a rendező, mint a színészek, Lione Haid, Conrad Veidt, Werner Krauss meg­tették annak idején a magukét. Azért lesz művük­nek a felújítás alkalmával is sikere. | AZ ISMERETLEN HÍrTOH­ | Az autókisasszony Vgtelenül finom és kedves film. Sujetje két autóőrültnek, egy untnik és egy hölgynek egymás iránt való szerelemre lobbanása, amíg szerelmük­ből házasság lesz, addig a legkülönbözőbb kalan­dokat élik meg, autószerencsét­len­ségeseinek lesz­nek áldozatai, börtönbe kerülnek, rablóbandák­kal hadakoznak és végül hajmeresztő autóhajsza után egyesülhetnek. A film főszerepét a dekora­tív szépségű Patsy Ruth Miller és a finom hu­morú Monte Bure játsszák. A titokzatos X-klub Végre egy kalandorfilm, amely eltalálja azt a nívót, amelyen a kalandorfilmnek mozognia kell. Nem boszantja a nézőt hihetetlen fordulatokkal, nincs túlzsúfolva borzalmakkal, verekedésekkel, véges-végig igen kedves és ötletes. A szereplők szépek, nagyon szimpatikusak, a film kellemesen szórakoztat. Az én babám Amerikai vígjáték Douglas Mac­Leannel és Margaret Morisszal a főszerepekben. Kedves, kel­lemes és mulatságos, nem pedig bosszantóan naiv, mint rokonai rendesen. Sok szellemes ötlet van benne, befejezésül pedig egy üldözés, mely azon­ban ezúttal különösen egy repülőgépnek és ejtő­ernyőjének közbelépése folytán a megszokottnál sokkal rokonszenvesebb. A film felvételei néhol meglepően ügyesek. A tartalma természetesen, hogy a hős és hősnő a végén — örökké tartó csókban egyesülnek. Őnagysága az inasom Kissé nehezen indul, de nagyon mulatságos vígjáték. Egy nőgyűlöléről szól, akit az unoka­­húga úgy próbál meggyógyítani, hogy beáll hozzá inasnak. Senki sem kételkedik benne, hogy ez sikerülni is fog neki. A mód, ahogyan feladatát elvégzi, az epizódok igen kedvesek, nem erőlte­tettek s kellemesen mulattatnak. A feliratíró a kö­zönségnek előzékenyen segítségére siet és vasta­gabb betűkkel jelzi, hogy hol kell nevetni. Ossi Oswalda szépsége és gamines bája nagyszerűen érvényesül a filmben. Harry Liedtke most is ro­konszenves, mint mindig. A mozik mai műsora: CAPITOL: A vérmedve fia (orosz dráma 7 felv., fősz.: K.­­V. Egifert, X. P. Itarzesi és E. A. Sawatiski). Az ördög mát­kája (fősz.: Somogyi Bogyó, F. Mátray Erzsi, Es­ernyő Emil). Hétk.: 5, Vi8, *,410, vas.: */24, **26, VzlQ­CORVIN: A hercegnő csókja (operett 8 felv., fősz.: Claire Rummer). A titokzatos X klub (izgalmas tört. 7 felv., fősz.: Mildred Harris, Edith Roberts és Huszár Pufi). Előadások hétk.: V46, *48, V410, vas.: *44, V26, V28, Vielo CORSO (Váci u. 9.), Strogoff Mihály (Verne Gyula reg. két r., 16 felv. Mindkét rész egy előadásban. Fősz.: Iván Mos­­joukine és Natalie Kovanko). Előadások kezdete minden nap: 4, 6, 8, 10. DÉCSI-MOZI (Teréz körút 28.)- A vérmedve fia (az orosz filmgyártás ragyogó remeke). Az ördög mátkája (fősz.: Somogyi Bogyó, Mátrai Erzsi, Fenyő Emil, Újvári Lajos) Előadások hétk.: 4, 6, 8, 10, vas.: Ya4, 5, 947, %9, 10. ELIT-MOZGÓ (Lipót körút 16.): A csodadoktor (bohózat 8 felv., fősz.: Rátkai Márton, Vaszari Piroska, Székely Ibolya, Vendrei Ferenc). Az új Dubarry (12 felv., fősz.: Korda Mária). Hétk.: 5, *48, */410, vas.: Y14, M26, */48, *.410. FÓRUM-FILMSZÍNHÁZ (Kossuth L.­u. 18., Semmelweis-u. sarok. Tel.: T. 74—37 és 74—38). Lady Hamilton (fősz.: Conrad Veidt, Lione Haid, Werner Krauss, Reinhold Schünzel). Nősülj te is pajtás (vigj. 8 felv., fősz. Douglas Mac­Lean). Hétk.: 945, V18,­­10, vas.: 4, 6, 8, 10. KAMARA: A hercegnő csókja (operett 8 felv., fősz.: Claire Rommer). A titokzatos X klub (izgalmas tört. 7 felv., fősz.: Mildred Harris, Edith Croberts és Huszár Pufi) Előadások hétk. *&J. *47. 8, 10, vas.: Ya4, 5, 947, *^9, 10. OLYMPIA (Tel.: J. 129-47). A kétarcú dáma (fősz.: Pola Negri és Tom Moore). A vulkán (fősz.: Bebe Daniels, P­i­­cardo Cortez és M­allace Beery). Előadások hétk.: 4, 6, 8, 10. vas.: Vz4, 5, Vz7. 8. V2IO. OMNIA: Strogoff Mihály (Verne Gyula reg. 2 rész, 16 felv. fősz.: Iván Mosjoukinc és Natalie Kovanko). Híradók. Előadások kezdete hétk.: Vz6. VsS. V2IO. vasár- és ünnep­nap. *X4. Yi6, YzS. YAD. ORION: A hercegnő csókja (operett 8 felv., fősz.: Claire Rommer). A protzbadeni főkapitány (Zoro és Huru uj 8 felv. vigjátéka). Előadások hétk.; Vad, 6, 948, ^10, vas.: Ya 4. 5. 947, Yz9. 10. PALACE-FILMSZINHÁZ: A protzbadeni főkapitány (Zoro és Huru új vigjátéka) Autó kisasszony (7 felv.). Híradók. Előadások hétk.: 4, 6, 8, 10, vas.: 3, 945, Vz7, Ya9, 10. RADIUS FILMSZÍNHÁZ (v. Renaissance): Zoro és Huru pompás vigjátéka. A protzbadeni főkapitány (9 felv.). Autó kisasszony (7 felv., fősz.: Monte Blue, Patsy Ruth Miller). Előadások csüt. 7, %10. pénteken: *46. *48. Váló. ROYAL-APOLLÓ: őnagysága az inasom (vigj. 8 felv., fősz.: Harry Liedtke és Ossi Oswalda). Mája (a természet rej­tett titkairól készült filmcsoda 6 felv.) Híradó. Előadások hétk.: 5 Ya8. *X10, vas.: V14. *66, V18. ^10. UFA: Strogoff Mihály (Jules Verne reg. 2 r., 16 felv., fősz.: Iván Mossoukine és Natalie Kovanko). Magyar és Ufa híradó. Előadások kezdete hétk.: 5. 1 8 és Vito. Vasár- és ünepnap: 944 946 8 és 10 URÁNIA. A vérmedve fia (Lunatscharszky színműve 8 felv.). Az ördög mátkája (Géczy István színműve, fősz . Somogyi Bogyó, T. Mátray Erzsi, Fenyő Emil és Ujváry Lajos). Előadások détk.: 5, %8, Vt10, vas.: ^24, V26, ^48,­­^410. TUDOMÍNY - IRODALOM (-) Kováts Andor dr.: Büntetőtörvényke­zési jogunk a legújabb időkben. Kováts An­dor dr., a debreceni egyetem kiváló büntető­jog-professzora, kinek értékes jogi munkái úgyszólván évről-évre jelennek meg a szak­­irodalom könyvpiacán, 300 oldalas munkában ismerteti a magyar büntetőjogi törvénykezés legújabb adatait. Adatait két részre osztja: könyvének első részében a világháború, a Károlyi-forradalom, a proletárdiktatúra és az ellenforradalom büntetőjogi konzekvenciáit ismerteti, második részében nagy alaposság­gal sorakoztatja fel a büntetőjogi úyításokat. Kováts professzor többféle célt szolgál teljes sikerrel munkájában. Nemcsak jogászi kö­röknek nyújt megbecsülhetetlen adattárat, hanem világos stílusával a nagyközönség előtt is megérthetővé teszi- miként lehet a legutóbbi évek zavaros jogi anyagában eliga­zodni. Éppen ezért általános szempontokból is becses ez a munka. Különösen a kiadatási el­járásokra, az in birói státuszra, áronét­e/, fiákra, az emigránsok hazatérésére, a repülő­ gépen elkövetett bűncselekmények illeték­ségére, internálásra, háborús bűncselekn­nyekre stb. vonatkozó jogszabályok és az­­nak kitűnő, tömör kommentárai közért­kűek. Kováts Andor dr.-nak ez a műnk: a breslaui Osteuropa-Institut közlönyét jelent meg, a magyar munka annak fénye­sen kibővített fordítása. A neves bünte jogász könyvét Gárdos József irodalmi nyomdai vállalata adta ki Debrecenben. (-) A Magyar Pedagógiai Társaság jan 10-én, szombaton délután öt órakor a Mag Tudományos Akadémia heti üléstermében ren felolvasó ülést tart. Tárgysorozat: Molnár C­zár: A pedológia rendszere. (Székfoglaló.) (-) Székfoglaló: Vályi Nagy Géza, az ism költő, f. hó 16-án tartja székfoglalóját a Na körösi Arany János Társaágban. (-) Csekey István dorpati egyetemi tanár e adása a Külügyi Társaságban. A Magyar Külüi Társaság kisebbségi szakosztálya csütörtökön d után Lukács György v. k. t. t. elnöklése mell ülést tartott, amelynek érdekes tárgya Cseh István, a dorpati egyetem tanárának előadó volt Észtország kisebbségi kulturautonómiáját Előadó rámutatott arra, hogy az Észtországb élő német kisebbség, amely a cári uralom il­yen úgy politikailag, mint gazdaságilag és ér­­veltség tekintetében vezető szerepet foglalt el Balti-tenger mellett, az 1925. évben kelt kiseb­ségi törvényben jelentős kulturális önkormán­zathoz jutott. Ennek a törvénynek az a cél hogy a német nemzetiség kulturális feladatai)­s gondoskodjék, de ehhez az autonómiához ne tartozik sem Észtország valamennyi polgára, se az illető nemzetiségnek minden tagja, ham csak azok, akik a nemzeti kultúrönkormány­ megfelelő nemzetiségi jegyzékébe felvetettek, kormány vele szemben nem hierarchikus föl­dés, hanem csak felügyeleti hatóság és a nem a kisebbségek önkormányzati intézményei épp úgy közjogi állami feladatokat ellátó intézm­­yek, mint egyéb önkormányzati testek A tebbségi kulturális önkormányzat hatásköre :­­ tartozik az illető kisebbség nyilvános és magi tanintézeteinek szervezése és felügyelete, továb igazgatása, ezenkívül gondoskodás az illető tebbség többi kultúrfeladatairól és ebből a c­­ól életre hívott intézetek és vállalatok igazí­tása. A törvény nemzeti kisebbségnek nyilvánt a német, orosz és svéd nemzetiségeket és mind többi nemzetiséget, melynek összes létszám háromezren felül van. Eddig mindössze a nén­­ek és a zsidók valósítottá­­ meg a kisebbsé­g kultúrautonómiát. Az oroszok és svédek nem is fogják megvalósítani, mert zárt területi egy­­ekben élnek, úgyhogy a helyi közigazgas amúgy is kezükben van. (-) Felolvasás: A Pénzintézeti Tisztviselők (­szagos Egyesületében (V., Akadémia­ utca 6., pénteken, f. hó 14-én Szöllös Henrik dr. «A sí­ciális igazságok biológiai megvilágításban, cím előadást tart. (-) A Magyar Tudományos Akadémia H­­as­tálya január 17-én, hétfőn délután 5 órakor f­olvasó ülést tart. Tárgy: Aldásy Antal roudas-f—­V . Zsigmond király és Spanyolország, címen szó­­­foglaló beszédet tart. A felolvasó ülést zárt üt követi, melyben folyó ügyek tárgyaltatnak. KÉPZŐM­­Ü ** A Nemzeti Szalon csoportkiállítása. A Nem­zeti Szalon ma megnyíló csoportkiállításán 1 művészt szerepeltet. Károly Andor foglalja el kö­zülök a középső nagy termet Ez a fiatal festő legutóbbi évek folyamán jelentősen előbbre jutó művészetében. Apró színfoltokból összerakott nag tarkaságát szerencsésebb képein jól összefogta tónuson át sikerül megszűrnie. Igen finom hatás ilyen munkái között a «Szegény emberek tanyáin továbbá a­­Canal Grande­ című festménye. A felől mutatja meg képességeit néhány történeti kompozíciós vázlata. Bayer Ágost kedves és legszerencsésebb mű­faja a rézkarc. Abban alkotja legsikerültebb mun­káit. Zamat van tusrajzaiban és tollrajzaiban is. Kevesebb jót mondhatunk festményeiről, akár olajképeiről, akár vízfestményeiről essék szó. Hessky Iván egyenetlen művészetéből néhány igen finom vízfestménye emelkedik ki. Ilyen a • Házak a Kálvária-domb alatt, és az «Emlék a tatai nagy templomból, címüek. Érdekes kompo­zíciós vázlatai is vannak. A szobrászatot Kóbor G. Elek több jó akt­­kompozíciója, plakettje és mellszobra képviseli a kiállításon. Keresztényi Pál egy vitrinányi elefánt­­csontfaragványát mutatja be, Brazer Melanie pe­dig színes cserepeit. A többi kiállítóról inkább hallgatunk. Csak a Nemzeti Szalon vezetőségéhez volna egy kérdé­sünk. Azt szeretnék megkérdezni tőle, honnan tudja azzal a feladatával, hogy művészeti kultúrát terjesszen, összegyeztetni az olyan dilettánsok­­ felfedezését­ a­kiket inkább arra kellene rábeszél­nie, hogy bizonyára lelkesedéssel készült munkái­kat otthonuk körében őrizzék meg, ne a nyilvá­nosság elé vigyék? Hogyan tudja összeegyeztetni különösen az olyan előkelő kiállítása után, ami­lyen az imént zárult svéd reprezentatív kiállítás volt? A kritikát a Nemzeti Szalonnak újra meg­kezdődő dilettánstenyésztése végül is elnémulásra fogja kényszeríteni. Arra, hogy lemondjon a Nem­zeti Szalon kiállításainak megbírálásáról. (e. n.) ** A Műcsarnok kiállításának megnyitása. A magyar táj- és népéletkép-kiállítást ma délelőtt nyitotta meg József királyi herceg, ki Auguszta kir. hercegasszony társaságában érkezett déli tizenkettőkor a Műcsarnokba. Lukács György v. k.­­­­., a Képzőművészeti Társulat elnöke, üdvözölte lelkes beszéddel a kir. herceget, ki­emel­kedett szavakkal válaszolt. József kir. herceg ezután Petrovics Elek kalauzolásával megtekin­tette a kiállítás gazdag anyagát. Itt említjü­k meg, hogy a kiállításnak szokatlanul gazdag képanyagú katalógusa jelent meg, olyan kivitelű képekkel, amilyenekkel a Műcsarnok békeidőbeli katalógu­sai sem dicsekedhettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék