Ujság, 1927. március (3. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-01 / 48. szám

8 Jelmezbál A napokban történt. Mellékes, hogy hol, mel­lékes, hogy melyik teremben, valahol jelmezbál volt. Kezdete este tizenegy órakor. Megjelenés: jelmez vagy estélyi ruha. Háromnegyed tizenegy volt, amikor szállin­gózni kezdtek az autók. Egymásután szálltak ki és siettek fel a terembe a bál résztvevői. Egy sti­lizált pulyka, egy pierett, egy hófehérke. Azután parasztmenyecske, biedermeier baba. Közöttük férfiak maszkban, jelmezben, frakkban, elegán­san, színesen. A bejárat előtt szépen megálltak. Ott ült a vizs­gálóbizottság. Mely arra ügyelt­, hogy avatatlan, oda nem való az álarc alatt be ne surranjon. A hölgyek egy pillanatra felemelték a fekete selyem­­álarcot, a férfiak felmutatták a meghívót és men­tek tovább a nagyterem felé, ahol már a jazz­­band játszotta a charlestonokat. Egyszerre csak új vendég érkezett. Ferii. A bizottság már messziről furcsa szemekkel nézte: hossz, kitaposott cipő volt a lábán, térden, vasa­­latlan szürke nadrág és ugyanolyan rossz zakó. Alozzáméltö­­öltözött ing, rojtos gallér és gyűrött nyakkendő. A vizsgálóbizottság egyik tagja eléje ment és halkan mondta: — Kérem, a meghívón határozottan feltüntet­tük, hogy a jelmezestélyre vagy jelmezt, vagy es­télyi ruhát kell ölteni. Ilyen hétköznapi zakóban nem bocsáthatjuk a bálterembe! A kopottruhás férfi kihúzta magát és gögge! mondta: — Pardon! Nekem frakkom is van! És amit viselek az jelmez! — Jelmez? — hangzott a csodálkozó kérdés. A kérdezett úr levette büszkén az álarcot. Va- Jóban, nagyon jók az anyagi viszonyai. Dehát..., dehát ny milyen jelmez legyen ez? — Ez? — hangzott a válasz. — Ez itt rajtam B-listás tisztviselő-jel­mez. A következő pillanatban bevonult a tánc­terembe. Legyen hát szabad elmondani egy kis törté­netet. Itt ebben a mi szerkesztőségünkben nem is olyan régen megjelent egy hölgy. Úriasszony. És arra kérte a szerkesztőséget, adjon ki ingyen egy apróhirdetést, hogy állást keres. Kicsit csodálkoz­tunk. A toalettje egészen jó volt. És ő maga is csinos és fiatal. Csodálkoztunk, de megtettük. A hölgy megköszönte és kiment a szobából. A következő pillanatban egy zuhanást hallot­tunk, kisiettü­nk és a hölgy ott feküdt a földön, az ajtóban eszméletlenül. És míg a hölgyet a szer­kesztőség pamlagán élesztgette orvosunk , meg­állapította, hogy a jó ruha alatt nincsen ing! És amikor magához tért elmondotta, hogy ■ az ura B-listás tisztviselő és most már az ötödik napja nem volt a szardban étel. Már az utolsó in­gét is megette. Csak azért mondom, kérem. Arról a B-listás tisztviselő-jelmezről jutott eszembe. Nehogy eldi­­csekedjék vele, milyen ragyogó ötlete volt. Vándor Kálmán :­ Tisztújitás a közjegyzői kamarában. A budapesti királyi közjegyzői kamara vasár­nap délelőtt tartotta közgyűlését Janits Imre elnök lelkes megnyitóbeszéde után a kamara titkára terjesztette elő a kamara évi jelentését. A jelentés a legnagyobb elismeréssel emléke­zett meg Pestiig Pál igazságügy miniszter mű­ködéséről, majd kéri a minisztert, hogy­ az újonnan rendszeresített királyi közjegyzőség leépítését folytassa. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el a jelentést. Ezután a tisztu­jítást tartották meg. Ennek során össze­sen 39 érvényes szavazatot adtak le, melyek az alábbiak szerint oszlottak meg: Elnök Ja­nsin Imre dr. (Budapest) lett. Elnökhelyettes Hollitscher Szigfrid dr. (Budapest). Titkár Lipcsey Péter dr. (Eger). Választmányi tagok: Hörössy Bertalan dr. (Budapest), Urálik Ár­pád dr. (Budapest), Lehotzky Antal dr. (Mo­­nor), Hedry Aladár dr. (Budapest), Joanovics Jenő dr. (B­udapest), Fodor Antal dr. (Buda­pest), Benkő Lajos dr. (Cegléd), Horváth Kál­mán dr. (Székesfehérvár). A közgyűlés után a választmány ülést tartott, amelyen a fe­gyelmi bíróság tagjaiul megválasztották Hedry Aladár dr.-t és Klárik Árpád dr.-t, póttagjaiul Joanovics Jenő dr.t és Fodor Antal dr. buda­pesti királyi közjegyzőket. A titkár indítvá­nyára az elnökhelyettes akadályoztatása ese­tére az elnöki teendők végzésével Körössy Ber­talan dr. budapesti királyi közjegyzőt, a tit­kár akadályoztatása esetén helyettesítésével Joanovics Jenő dr. budapesti kir. közjegyzőt bízták meg.­­ A volt 29. homvédgyalogezred tisztikarának bajtársi visszejevetele. A volt 29 honvédgyalogtezred összes háborús alakulatainak (tábori ezred, nétfölkeld ezred, pótzászlóalj) tisztikara, március 13-én, szombaton este 8 órakor tartja társas a vacsorával egybekötött negyedévi összejövetelét a Magyar Világ­ étteremben (Budapest, Vilmos császár­ út és Alkotmány­ utca sarok). A teríték ára 4 pengő. (Nem kö­telező.) Vitéz Baló Zoltán ny. alezredes (Budapest, I., Budaörsi­ ut. Károly király laktanya) felkéri azokat a baj­társak, akik lakcímük hiánya miatt külön értesítést nem kaptak, hogy részvétüket lakcímük feltüntetése mel­lett március 6-áig vele közöljék. — Miért mostohagyerek a Víziváros? (Levél a szerkesztőséghez.) Naponta olvasunk új autóbusz­járatokról és mi mostoha budai vízivárosi polgár és kereskedőtá­rsadalom tétlenül vagyunk kényte­lenek nézni és kérdezni a bölcs városatyáktól: hát mit vétett szegény Víziváros, hogy így elha­nyagolják? Hiszen itt nagy kiterjedésű szakaszon kihal minden élet a rossz közlekedés és forgalom híján. Hogy mennyire szükség van például egy Szabadság-tér — Lánchíd—Fő­ út—Batthyány­ utca —szénatéri autóbuszra, azt nem kell külön hang­súlyozni, csak tessék próbát leírni a pesti Lánc­hídfőtől a fent megemlített helyekre utazni, mi­lyen kálvárián kell keresztülmenni. Ugyanettől a forgalomtól várja közel kétezer kereskedő és iparos, hogy megmentsék az elpusztulástól. Talán mégis csak­­a fővároshoz tartozik ez is, vagy nem? (Aláírás.) ÚJSÁG KEDD, 1927 MÁRCIUS 1 SZFINX fl MflOYflR POLITIKABflN Határozottan sok bajunk van a külügy­miniszterrel, akinek Walkó Lajos a neve. Olyan futcarszavu politikus, akiből még ha­rapófogóval sem lehet érdemi nyilatkozatot kihúzni. Örökös mosoly derül az arcán. Ő a Szfinx a magyar politikában. Gondjaink most megkétszereződtek, mert a külügyek vezetője a pénzügyminisztert is he­lyettesíti néhány napig. Bod János mindig készségesen tájékoztatja a hírlapírókat, he­lyettesétől ezt az eddigi tapasztalatok után nem várjuk. Szerencse, hogy rövid ideig tart az egész. Amolyan pünkösdi királyság lesz, ami nem fogja kizökkenteni sarkaiból a világot. És még nagyobb szerencse, hogy a magyar polgárokat teljesen bedresszírozták az adófizetésre: a he­lyettes miniszter néhány napi hivataloskodása alatt igazán nem fognak sztrájkba lépni. Walkó Lajos nyugodtan mutatkozhatik a par­lamentben. Kipótolhatja, amit oly ritkán tett meg eddig. Legyen nyugodt: mi újságírók tisz­telettel bejelentjük a legteljesebb passzív rezisztenciát.* Walkó Lajos b. pénzügyminiszter úrnak már azért is tanácsos bejárnia a parlamentbe, mert bizonyára informálták arról, hogy­ a fo­lyosón van egy szekrény, ahová a képviselők bizonyos sürgős kérvényeket szoktak becsúsz­­­tatni. Ennek a szekrénynek annyi a fiókja, ahány minisztérium parancsnokol az ország­ban.­­ A külügyi rekeszben nem fulladoznak a kérvények, ellenben annál tömegesebben gyü­­­­lentsenek össze naponként azok az­ instanciák, amelyekben ügyes-bajos emberek pénzügyi sérelmeket terjesztenek elő és orvoslást kér­nek rengeteg panaszukra. A kabinet tagjai közül ezen a téren a pénzügyminiszter a re­korder. Ezeket a kérvényeket pedig át kell venni, mert megsértődnek a képviselő urak s az instanciákat el is kell intézni, mert választó­­polgárok gondjait rejtegetik alázatos soraik­ban. Múltkor Tomcsányi Vilmos Pál is elhaladt a nevezetes szekrény elött, amikor egy másik kormánypárti képviselő éppen kérvényt csúsz­tatott be az egyik fiókba. Miután miniszter­sége idején még nyoma sem volt ennek a kér­vény­automatának, megkérdezte kollégájától, hogy mirevaló. — Arra mindenesetre jó — hangzott a válasz —, hogy kérvényekkel tömjük tele fiókjait és öt év múlva is várjuk azok elinté­zését. Persze tréfás volt a kijelentés. Jót nevettek mind a ketten. Csak azt nem tudom, hogy az ilyen kérvények írói is mind­ennyire szoktak-e nekiindulni. (Végó.) — Leszámolás a közveszélyes családfővel. Kaposvárról jelentik: Müller János sántosi gaz­dálkodó ezelőtt hat évvel agyonlőtte apósát, amiért a törvényszék ötévi­­egyházra ítélte. Bün­tetését a szegedi Csillagbörtönben le is töltötte is onnét egy évvel ezelőtt szabadult ki. Haza­került, ahol házsártos természete miatt zsarnoka volt háza népének. Szombaton összeszólalkozott feleségével és „Most végzek veled “ kiállással fej­szével a kezében az asszonyra rontott. Egyik szo­bából a másikba kergették egymást, míg azután az asszony kézenfogta két fiát, „Megöl apátok’* kiáltással akart üldözője elöl fiaival együtt el­menekülni. A nagyobbik fiu­ torkon ragadta aty­ját, aki fiát a fejszével fejbeverte úgy, hogy fé­resen összeesett. Ekkor a kisebbik fiú ugrott apjához és kiragadta kezéből a fejszét, apját úgy vágta tarkán, hogy rögtön holtan esett össze. A holttestet a kaposvári kórházba szállították, az apagyilkos fiút őrizetbe vették. A Farsang utolsó napján éjjel 3 óráig zenél­hetnek a kávéházakban. Az államrendőrség fő­kapitánya megengedte, hogy a budapesti kávé­házakban ez év március 1-én, kedden, a farsang utolsó napján a zenélés éjjel 3 óráig tarthasson. A­ kávéházaknak erre külön engedélyt kérni, vagy ezért külön díjakat fizetni nem kell. — Vidéki kulturház. Feldebrő, Heves me­gye egyik községe elhatározta, hogy a falusi kulturmunka fejlesztése végett kultúrházat épít. A község ingyen telket ad, lakossága pe­dig ingyen kézi- és fogatosm­unkával járul hozzá az építkezéshez. — Schü­rmann Gusztáv utolsó előadása. A Ke­resztyén Szövetségi Világmozgalom németországi szervezetének elnökigazgatója, Schürmann Gusztáv vasárnap este tartotta a budapesti közönség előtt utolsó előadását a Calvin-téri református tem­plomban.­­ A Magyarországi Lengyelek Egyesülete, mely ifj.GOO tagot számlál, vasárnap este saját helyiségében (Paulay Ede-ab­a­­t) tartott össze, jövetelt. Strakosz Sándor dr. alkomul, az egye­sület alelnöke nyitotta meg az összejövetelt, han­goztatva a magyar-lengyel barátság mély érzései­nek szükségét. Ezután az egyesület műkedvelő tagjai érdekes műsort adtak elő. Aztán táncmu­latság következett s tartott a reggeli órákig. — Előadóhon. A Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége székházában (Budapest, VH., Rottenbiefer­ u. 13.) március hó - án, szerdán este 7 órakor Bíró Dezső „Mire a hírből újság lesz" címmel előadást tart. — A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületében (V., Akadémia­ utca 6., 1.) szerdán, március­ 2-én este 7 óra­kor Vámbéry Rasztere­llr. „Van-e haladás?" címen elő­adást tart. — Ma este 8 órakor dörögné Beke Margit a Budai Klub­­(il., Zsigmond­ utca 38) fehérterm­ében Knut Hamsiinról rendkivül érdekes előadást tart. Vendégeket szívesen látnak. — Vízállás. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Baja és Mohács között apad, máshol árad, igen alacsony vízál­­lásu. Mai vízállások: Passau 205, Stoln­a­ 85, Ko­márom 187, Budapest 110, Baja 75, Mohács 98. A Tisza Szolnokig apad, máshol árad, igen ala­csony vízállású. Jég már csak Tiszabecsnél van, egyebütt a folyó jégmentes. — Bajtársi összejövetel. A volt m. kir. buda­pesti t. honvédhuszárezred és 1 népfelkelő hu­­szárosztály volt tisztikara március elsején este 8 órakor az Országos Kaszinó különtermében össze­jövetelt tart. Az összejövetelen megbeszélik az április 2-án tartandó ezred-emléknapot. Ezen az emléknapon fogják kiosztani az ezred történeté­­ről szóló könyvet. — Újabb hegyuralás Roquebilliéreban. Nizzá­ból jelentik, hogy Roquebilliéreben újabb föld­csuszamlások történtek. A községháza és a kór­ház egy része az omladék alá került. Újabb föld­csuszamlásoktól lehet tartani: a község, amelyet a lakosság már különben elhagyott, alighanem eltűnik a föld színéről. AZ ÚJSÁG TBjI ÖTKÖTETES lg| 1|| JLIP-sorozata MINDEN KÖNYVKEDVELŐ EMBERNEK SZENZÁCIÓ! Tessék kitöltve beküldeni hoz­zánk az alábbi szelvényt: B-sorozat Odin Dickens: Ódon ritkaságok boltja I. .. „ „ „ NI. P b.ftt Dosztojevszkij: Netocska ................ P 2.— Fogazzaro : Daniele Cortis ..................... P 5.10 Maupassant: Erős, mint a halál .. .. .. P 2.80 P 17.10 A bolti­­ár 29%-áért, 5.5 pengőért kapják ezt a sorozatot az ÚJSÁG előfizetői. Az ÚJSÁG minden előfizetője, akár egyhónapos, akár negyed­éves előfizető, az is, aki most lép az előfizetők sorába, számot tarthat erre a páratlan kedvezményre! Akik az A-sorozatra is reflektálnak, szíveskedjenek a szel­vény szövegét megfelelően módosítani. Az A-sorozat, amely P 15.10 bolti ár helyett P 4.80 kedvezményes árban kap­ható, a következő öt műből áll: A-sorozat bouin Balzac: Guriot apó, Grandet Eugénia .. P 4.50 Romain Holland: Michelangelo élete .. P 2.20 Guldos: Misericordia............... P 2.S0 Slenklewicz: Örvény.................................... P 2.SQ Conan Doyle: Kettős.................................... P 2.50 Rendeléseket úgy is elfogadunk, hogy a könyv azonnal kül­dendő, a lap csak későbbi időpontban (március 16, április 1. április 15. stb.) indítandó meg. NEM RAKTÁRRÓL KISELEJTEZETT ISMERETLEN KÖNYVEK, HANEM VILÁGHÍRŰ ÍRÓK KLASSZIKUS ALKOTÁSAI! Egy nő, aki siet — Nincsen kéznél, drágám, néhány verses­könyved? Ami kevés ne­kem van, azt sajnos már mind kiérkeztem délelött kint a Hűvösvölgyben. Ne bámulj rám olyan ta­nácstalanul! Igen, édesem, valóban úgy van, ahogy még gondolni se mered! Szerelem van jelen! Bol­dog és mámoros szere­lem, amelynek azonban nem kell aggasztania a belügyminisztert, mert abszolúte semmi köze nincs az erkölcshöz. Az i­lletős — bár nem tudom pontosan, hány ezer esztendős, de mindenesetre túl van azon a koron, hogy­­morál szempontjából kifogásolható lenne. A Napról van ugyanis szó, drágám, személyesen a Napról, az aranyosról, a gyönyörűről, az áldottról! Ma jóformán egyebet se csináltam, mint vele édesegtem. Hagytam, hogy simogas­son és csókolgasson és átjárja a lelkemet. Neked megsúghatom, édesem, hogy valami kis spekuláció is volt ebben a lelkes odaadásban. Végre is mindenféle gusztus van a világon, talán olyan is, amelyiknek a magamfajta matróna is a megfelel és ki tudja, hogy Nap­apónak véletlenül nem-e éppen ez az esete? És akkor talán itt is marad állandóan a te szerény barátnőd kedvéért, akármit is jöven­dölt a medve gyertyaszentelőkor. Nem gon­dolod? Amit nem azért kérdek, hogy —, meg is mondd és pedig Isten ments, őszintén, amit valóban gondolsz, hanem csak a magam bá­torítására! De ha már bátorságról van szó: mit szólsz az Isten áldjon meg ezekhez a kommunista agitátorokhoz, akik itt újra meg újra megjelennek? Hát ez már mégis csak példátlan vakmerőség! Nem a rizikóért, kér­lek, hogy nyakoncsípik őket. Ezen én nem csodálkozom, mert nyilvánvaló, hogy ez bele van kalkulálva a rezsibe és a vállalkozás ára is e szerint van megszabva. Ami nekem meg­fejthetetlen rejtelem, az ezeknek az emberek­nek a hallatlan, vak elbizakodottsága. Hogy ezek még föl tudják tételezni, hogy a­­hivatá­sos, facér agitátorokon kívül akad itt tíz ember, aki, miután egyszer már meg kellett kóstolni a főztjüket, újból kíváncsi a koszt­jukra. Ez az, ami sehogy se hajlandó bele­menni se a fejembe, se a gyomromba. Ki­ hitette el ezekkel a legényekkel, hogy itt tökért, és gerszliért zúg a tömeg és nincs forróbb vágya annál, hogy Kunbéla bőrkabátban fehér bankókat és vásárlási igazolványokat szórjon a nép közé? Ehhez aztán igazán kell fantázia! Nem igaz? Vitaest az esküdtszék visszaállításáról. A Bűnügyi­ Védők Egyesülete hétfőn este folytatta ankétjét az esküdtszék visszaállításáról. Bródy Ernő dr. országgyűlési képviselő volt az előadó. — Az alkotmányos szabadság — mondotta — három pilléren nyugszik. Ezek: népképviselőt, sajtószabadság, esküdtszék. E három intézmény szenvedéseken, áldozatokon, vértanúkon keresz­tül azt az eszmét fejti ki, hogy a kiváltságok megszüntetésével a nép közvetlenül vesz részt a politikai és az igazságszolgáltatási hatalom inté­zésében. A sajtószabadság elvállalatlan kiegészítő része az esküdtszék, ami azt jelenti, hogy a köz­vélemény egyik szervezetorgánuma, a sajtó cse­lekedetei felett a közvélemény másik szervezet orgánuma, az esküdtszék stél. Magyarországon a népképviselet, sajtószabadság és esküdtszék egy­­időben létesült. 1818-ban és az 1818-iki törvény­­hozás a magyar alkotmány e nagyszerű biztos­­ítékait öleli fel. Ha különválasztják az esküdt­szék általános alkalmazását a sajtó útján elkö­vetett bűncselekményektől, a sajtószabadság szempontjából leghelyesebb volna a 48-as tör­vényre való visszatérés, amely­ egyszerűen és röviden azt tartalmazza, hogy­ sajtóvétségek felett nyilvánosan az esküdtszék ítél. Magyarország úgy megy előre, ha visszatér 1818-hoz! Az esküdtszéket hagyják meg tiszta alakjában, mert az esküdtszék a szabadság előőrse. Ezután Brauner Mór dr. előadása következett. Kifejtette, hogy az esküdtbíráskodást nem ennek hibái miatt helyezték hatályon kívül, hanem bizonyára elvi okokból. A politikai motívumokból elkövetett büntetendő cselekményeknél a legsürgősebben vissza kell állítani az esküdtbíráskodást. Az es­­küdtbiráskodásnak a kelléke ne legyen más, mint irni-olvasni tudás és az, hogy az illető a választók lajstromában szerepeljen, így többé­­kevésbé elérhető, hogy a társadalom egészen be­kapcsolódik. Magáévá teszi Dolleschal profesz­­szornak a javaslatait és kívánja, hogy a büntetés kiszabásánál és ,az enyhítő körülmények figye­lembevételénél hatékony beleszólása legyen az esküdteknek , és ezzel szemben mellőzendőnek mondja, hogy a biróság elnöke az esküdtek ta­nácskozásában résztvehessen. Felszólalt még Sebestyén Ernő is. — Tizenkétszem­élyes u­tasrepülőgép megy át Budapesten. A mátyásföldi repülőállomás­nak hétfőre egy Fokker típusú utasrepülőgép, érkezését jelezték, mely Londonból megy Kai­róba és útjában Nürnberg után először Buda­pestet érinti. A repülőgép a legújabb és leg­modernebb szerkezetű és kabinjában 12 utas számára van hely. A Magyar Légiforgalmi RT. és a repülőtér minden előkészületet megtettek a góliát gépmadár fogadtatására, de hétfőn reggel táviratot kaptak, hogy a gép nem is indult el Londonból és valószínűleg csak ked­den reggel startol a szigetországból. Ennél­fogva lehetséges, hogy már kedden, a késő délutáni órákban, de valószínűbb, hogy szer­­délelőtt érkezik meg Budapestre.

Next