Ujság, 1927. április (3. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-29 / 96. szám

PtNTEK. 1927 ÁPRILIS 29 A bécsi operettművészet elismert tekintélyei és új tehetségei sorakoznak fel azokban az együttesekben, ame­lyek a Király­ Színházban péntektől, május 6-tól kezdve hat estén át játsszák azokat az operet­teket, amelyeket Budapesten német előadásban még nem látott a közönség. Az előadó személyzet teljes névsora a következő: Luise Kartuseit, Margit Suchy, Lia Percival, Rózsi Máté, Hilde Schulz, Grete Schnicker, Mimi Schwarz, Magda Carmen, Erik Wirl, Franz Glawatsch, Fritz Steiner, Robert Nastelbenger, Josef Egger, Cari Malina, Ernst Rollee, Gustl Werner, Josef Wolff, Krut Preger. Az előadásokat Robert Kurmann és Franz Schönbaumsfeld vezénylik. A bécsi operett­­színházak legjobbjaival és a bécsi közönség régi és új kedvenceivel találkozik majd a budapesti közönség a Gräfin Maritza, Wiener Blut és a Dreimaderthaus-ban, amelyeket valóságos operett­­mesterjátékok alakjában kapja a közönség, amelynek már tizenöt év óta nem volt alkalma, hogy igazi bécsi operett-előadásokban gyönyör­ködhessék. A német vendégjátékok megkezdéséig minden este a nagysikerű Csárdáskirályné kerül színre. A Repülj Fecském vasárnap délután A Király­ Színházban vasárnap délután mérsé­kelt helyárakkal adják a Repülj Fecskémet Biliéi­ Irénnel, mint vendéggel a női főszerepben. A többi főszerepeket a színház tagjai közül Vaály Ilona, Nádor, Halmay, Latabár, Kászonyi és Szirmai játsszák. Hangversenyek, * Kamarazene-est. A komoly zenetanítás terén méltán első helyre került Szekeres F­erenc zeneiskolája. Tegnapi kamarazene-estje is a legkitűnőbb eredményt mutatta. Sze­keres művészi munkájában méltó segítségre talált Slerrn­­feld Lipót és Ország Tivadar (hegedű), Major Ervin és Sebestyén Sándor dr. (kamarazene) tanárokban. Növen­dékeit a főiskola zsúfolt terme tüntető elismeréssel fogadta. A Római Énekkar (Societa Polifonica Romana) búcsúhangversenye május 1, vasárnap este fél kilenckor a Vigadóban, teljesen új műsorral. Jegyek 2—8 pengőig Rózsavölgyinél és Pfeiffernél. A Kubán Kozák-kórus bucsúhangversenye ma, április 29-én félkilenckor a Vigadóban Jegyek Rózsavölgyinél és az esti pénztárnál. PÉNTEKI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. M. kir. Operaház: Tosca (Pataky Kálmán vendégfellépé­sével. Al bérlet 27. sz., 7).­­ Nemzeti Színház: A fehér szarvas. (7). A Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Nem lehessen tudlni 068). Vígszínház: Nem nősülök. (3­28. Magyar Színház: Csókról-csókra. 068). Király­ Színház: Csárdáskirályné. 068). Városi Színház: Lobengrin. (K68). Fővárosi Operettszínház: A zebra (először, 9). Belvárosi Színház: Az ügyvéd és a férje. (8) Andrássy­ úti Színház: Az utolsó lord (Biller Irén, Csor­tos Gyula); Magyar Páva; Rajta-rajta; Szegény Hannibál; A singapuri keselyű; Vaszary Piroska új magánjelenete; Eggert Márta énekel; Radó magánszáma. (V29). Teréz-körúti Színpad: Nagy Endre, Salamon Béla; Lélek­­idomár; En garde; Abimélek; Pipi; Főrendek; Képviselő­tanfolyam; Házasságlevél; Vogmác halála; Náci bácsi; Csak finoman; Új vállalat. 0/69). Royal-Orfeum: Világvárosi varieté-műsor: Néger arisz­tokraták; Gauthier, a világ legokosabb kutyáival; Ted Kid Lewis, a boxolás ex világbajnoka, aki minden előadásban más-más ellenféllel mérkőzik; 2 Reinhardt; Flanagan, a kétagyu ember; Alvin és Kenny; Browning’s; Nász­ tér 10. (kis operácska). Solti Hermin, Szokolay Olly, Dénes Osz­kár. (S). Kis Komédia: Dr. Csalafinta, Ein­weisser Rabé, Rott, Steinhardt, Türk, Darinka. 049). FILMSZÍNHÁZ A hét filmjei Terike Az utóbbi évek egyik legállandóbb színpadi sikere, Földes Imre Terikéje költözött ma át a­ 17/a-színházba, anélkül azonban, hogy telje­sen film lett volna belőle. Mozi­szkeccset csi­náltak ebből a vidám, de talán még gyakrabban megrnkató, sok igazsággal telített színjátékból há­rom mozirészre és három színpadi részre osztva azt. A Teriké filmváltozatában az eredeti szereplők egy része jelenik meg úgy a filmen, mint a szín­padon, azok, akik már az első premieren diadalra vitték Földes Imre művét. Mészáros Géza és Har­sány­i Rezső ezek, akikhez mint teljesen méltó partner, Balla Zsuzsi csatlakozik harmadikként, üde fiatalságával, őserejű tehetségével méltán csatlakozva partnereihez. Ez pedig ezúttal nem jelent keveset, mert különösen Harsányi Rezső Balázs plébánosa egyike a modern magyar szín­játszás legmelegebb szívű­ és legtöbbet kifejező figurájának­. A felvételek, sajnos, technikailag még nem egészen tökéletesek, de így is már jóval többek, a magyar filmjátszás jövőjét jelző ígéretnél Amivel azonban a filmrészletek technikai szem­pontból esetleg adósaink maradnak, azt bőven kipótolják a szereplő, színészek a színpadi jele­netekben. Az UFA szkeccs-előadását különösen értékessé teszi, hogy maga a szerző, Földes Imre tart előtte bevezető konferanszot. Tudósításunk nem teljes, ha dicséret hangján nem emlékeznénk meg Ma­jor Dezsőről, a Tériké rendezőjéről, Pán József­ről, a díszletek tervezőjéről és Kovács Gusztáv­ról, ki sok igyekezettel készítette el a filmfelvé­­teleket. (szó) LON CHANEY és BUSTER KEATON a Fórumban 33 táblás ház az Andrássy­ úti Színházban Biller Irén, Csortos Gyula vendégjátéka. Eddig 33 zsúfolt ház pecsételte meg a műsor rendkívüli sikerét. Biller Irén, aki csak ebben a színházban lép fel, Csortos Gyula és Boross Géza remekelnek Az utolsó lord énekes vígjátékban. A Magyar Páva gyö­nyörű képei szenzációt kel­tenek. A Rajta-rajta! cigányzenés, énekes vígjáték az utolsó évek legjobb darabja Dajbukát Ilona, Bársony és Fekete tökéletes előadásában. Vaszary Piroska mint iskolásfiú, új jelenetben. Eggert Márta, a kis csodaprimadonna gyönyörűen énekel. Rengeteget kacagnak a Szegény Hannibál tréfán, A singapuri keselyű bohózaton, a Soha többét vígjátékon, Radó Sándor slágerkupléin stb. stb. Jegyekről előre kell gondoskodni! (Telefon 295—98.) Vasárnap, május 1-én mutatkoznak be a Négy repriz Aranyláz — Nju — Aki a pofonokat kapja — A Navigátor A vége felé közeledő moziszezon — valljuk be őszintén — nem volt túlságosan gazdag esemé­nyekben. A szeptember óta lepergett filmek között talán három-négy olyan volt, amely kiváltságos értéket jelentett, a többi bizony elsiklott a tucat­számra készített mozgófényképek végleten egy­hangúságában. Jó filmekben szegény volt a sze­zon és ennek természetes következménye, hogy az évad vége felé reprizre tűzik a korábbi szezonok nagy filmsikereit... Üzletnek sem rossz, a közön­ség is jól jár, mert még mindig többet ér egy régi, de jó film, mint egy új, de gyengébb ... Ezen a héten négy film is került reprizre. A múlt szezon diadalmas Chaplin-sikere az Arany­láz, amelynek szépsége, érdekessége nem hogy egy év alatt nem halványodott el, de még nagyon so­káig megmarad frissen, szépen, érdekesen, hiszen Chaplin a filmábrázolást és a filmrendezést töké­letes magasságokra emelte ebben a művében. Az Aranylázzal együtt vászonra került Nju új sikere sem lehet kétséges, hiszen olyan hármas vetélke­dik benne a sikerért, mint Elisabeth Bergner, Conrad Veidt és Emil Jannings. Ilyen ensemble aligha játszott még filmen s az is bizonyos, hogy szépség tekintetében kevés film emelkedik fel a Njuhoz. Bergner a filmen is az a nagy egyéniség, mint színpadon. A szerelmes asszony minden öröme, boldogsága, csalódása és szenvedése a leg­tökéletesebben tükröződik vissza alakításában. Jannings, aki az utóbbi időben sokszor túlját­szotta a szerepeit, a férj alakjában megdöbbentően őszinte és közvetlen — és Conrad Veidt is nagy és mély alakítást ad. Lon Chaney egyik legjobb filmje a Leonid Andrejev drámából készült Aki a pofonokat kapja... is reprizre került és a nagy amerikai jellemszínész alakítását, Victor Sjöström biztoskezű rendezését épp úgy szívesen fogadta a közönség, mint Buster Keaton vidám történetét, A Navigatort­ (— 1) Jó pénz nem rossz Vidám örökösödési történet, sok szerelemmel és jókedvvel. Minden izében amerikai história, rengeteg látványossággal. A pazar kiállítás azon­ban nem az egyetlen erénye a filmnek, mint saj­nos, oly gyakran lenni szokott, nagyon vidám és fordulatos is és a szereplők­­megnyerik minden szimpátiánkat. Reginald Denny a főhőse a pom­pás vígjátéknak. A villámlovas Az amerikai lovasfilmek úgy hasonlítanak egy­máshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Jó vagy rossz egy ilyen film aszerint, hogy a szereplők jók-e vagy rosszak. A villámlovas ilyen mértékkel nézve kitűnő, mert Ken Maynard és lova utol­érhetetlen. Plumitas Ez a furcsa név egy rablóvezéré, aki rettegés­ben tartja Párisi Bretonneau, az író, akinek regé­nyei nem a legjobban fogynak, ráveszi titkárát, hogy Plumitas képében lopja el készülő kéziratát, hogy a sajtó Plumitassal együtt emlegesse és hí­ressé tegye a nevét A jámbor titkár szí­leges be­törésének azonban érdekes csattanója támad: megjelenik az igazi Plumitas és elviszi az író pén­zét. A titkárt lefogják. A tárgyaláson Clisson védő tisztára mossa a titkárt, de amikor megjelenik Bretonneau felesége, aki csak híres embert akar szeretni, az ábrándozó titkár magára vállalja, hogy tényleg ő a keresett Plumitas. Halálra ítélik, de védője megmenti. Persze, a védő nem más, mint az igazi Plumitas. A film befejezése az amerikai izó happy and. A vígjáték francia, rendezője és­­ főszereplője Nicolas Rimsky. ÚJSÁG Midhnett Azonban nem, mint mindenki gondolná, párisi, hanem telivér amerikai, mint a film is, mit róla neveztek el. Nagyon ügyes és nagyon szép leányról szól ez a bohókás történet, ki mint egy­szerű varróleány kezdi és mint a fehérnemű­­tröszt elnökének menye végzi. Míg azonban idáig eljutunk, sok bohókás jelenetnek lehetünk a tanúi és közben néhány elmaradhatatlan üldözés­nek, melyeknek egy yacht, egy motorcsónak, egy gyorsvonat, egy automobil és két motorkerékpár a résztvevői és amely feltétlenül sok elődje da­cára is érdekes és izgalmas. Hotel Claremont titka Vidám füzetes rémregénynek mondja a színlap és meg kell vallanunk, tényleg ötletes forma a rémregénynek jobb közönség előtt való népszerű­­­sítésére. A rémregényt egy kedves és csinos fiatal­ember írja levelekben szive hölgyének, hogy érde­kessé tegye magát előtte. A lány viszont úgy ren­dezi a dolgokat, mintha a rémregény valóban le­játszódott volna. A fiú, aki utolsó levelében azt írja, hogy megölt egy embert, rémülten látja áldo­zata holttestét. Börtönbe zárják, kétségbeesik, kö­zel van a megőrüléshez, mikor kiderül, hogy vele is tréfát űztek. A rémregény nagyon, érdekes és izgalmas. A két főszereplő Monte B­uc és Dorothy Devore. Mind a kettő nagyon szép és nagyon jól játszik. A mozik mai mű­sora: CAPITOL: Plumitas, a tolvajok királya (eredeti francia vigj. 8 felv.). Hej kutyaélet! . .. (Kurl 6 felv., 16sz Charlie Chaplin). A jazz-menyasszony (két tékozló asszony reg. 7 felv.) Sletk.: 5. %8.­­610, vas.: V14, %6, 3/68, V.10. CORVIN .(Tel.: .1. 389-88 és J. 395-84). Jó pénz nem rossz (am. vigj. 8 felv., fősz.: Reginald Denny). A Hotel Clar­­mont titka (8 felv., fősz.: Monte Biuc). Előadások k­étk.: VIS,­­610, vas.: VA, 3/66, *68, J/610. CORSO (Váci­ u 9. Tel.: T. 263—99). Jazz-kisasszony (film­regény 7 felv.). Pompadour nyakéke (bűnügyi dráma 6 felv.). Filmfelvétel a váci utcai korzóról. A világ születése. Előadások hétk.: 66, 3/68, HIO, vas.: 4, 346, 168, 3/610. DÉCSI-MOZI (Teréz­ körút 28.), Plumitas (francia vigj., fősz.: Rimsky), Villámlovas (amerikai bravurfilm, fősz.: Ken Maynard). Híradó a legfrissebb hírekkel. Előadások hétk.: 4, 6, 8, 10, vas.: 5, 347,­­9, 10. ELIT-MOZGÓ (Lipót­ körút 16.): Taxi­l (iigj. 8 felv., fősz.: Manon Nixon és Eweret Horton). Rin-Tin-Tin, a hó­mezők hőse (dráma 6 felv.) Magyar híradó. Előadások hétk.: 5, VéS. *610, vas.: 3/64, 3,68,­­610 ELDORÁDÓ (Népszínház­ u. 31.): A titkok háza (filmregény két részben, 16 felv., irta: Jules Romain, fősz.: Iván Mosjoukine. Mindkét rész egyszerre!) Híradó. Előadások hétköznap: 3/65, 7, 3/6­0, vasárnap 3 órától folytatólag. FORUM-FILMSZINHÁZ: Aki a pofonokat kapja (Lon Chaney legjobb filmje). Navigator (Buster Keaton burleszkje). Ham az állatkertben (burl. 2 felv.). Sporthiradó Elő­adások délután 5, Vi8, 3/610 órakor. KAMARA (Tel.: J. 440—27). Jó pénz nem rossz (amerikai iigj. 8 felv., fősz.: Reginald Denny). A Hotel Clarmont titka (8 felv., fősz.: Monte Blue). Előadások kezdete hétk.:­­65, 3,47. 8, 10. vas.: *44, 5, 347. s/69. 10. OMNIA: A mulató Páris (énekes, táncos revü, fősz. a filmen: Josephine Baker és a Tiller-görlök, a színpadi részben: Balogh Böske, Ujváry Lajos, Simon Marcsa, Herceg Al­bert és a 6 Charleston-görl). Híradók. Előadások kezdete hétk.: &6, bi8, V7­0, vas.: 4, 6, 8, 10. ORION (Tel.: 1. 450—01): Jó pénz nem rossz (amerikai ingj. 8 felv., fősz.: Reginald Denny) A Hotel Clarmont titka (8 felv., fősz.: Monte Blue). Előadások kezdete hétköznap: 3/66, V 8, 3/6­0, vasárnap: 3/64, 3/66, V 68. V2IO. OLYMPIA (Tel.: J. 129—47): Nem szabad a szerelemmel játszani (megható szerelmi regény 2 r., 10 fej.: Ruffalo Bili (Kelet harca a Nyugat ellen 8 felv.). Előadások kez­dete hétk.: 4, 6, 8, 10. vas.: V64. 5, 3/68. 8. Vaio. PALACE-FILMSZINHÁZ: A jazz-menyasszony (6 felv., fősz.: Mary Prevost). A kék szalag hőse (tárfregény 6 felv.). Híradók. Hétk.: 3­66, 348, 10; vas.: 64, 146, 348, 10 RADIUS (v. Renaissance). Aranyláz (filmkomédia 10 felv., fősz.: Charlie Chaplin). Nju (dráma 8 felv., fősz.: Emil Jannings, Elisabeth Bergner, Conrad Veidt). Híradók. Előadások hétk.: 3/46, Vu8, 3610, vas.: 314, #6, 368, 3,610. ROYAL-APOLLÓ: A világ két legnagyobb filmjének reprize! Aranyláz (tragikomédia 10 felv., fősz. Charlie Chaplin). Nju (fősz.: Elisabeth Bergner, Emil Jannings, Conrad Veidt). Hétk.: 5, 3/48, 3410, vas.: 374, 3/76, 348, 10. UFA: A midinett (Madge Bellamy 7 felv. newyorki tört.). Tériké (Földes Imre gyönyörű vígjátékénak filmváltozata 3 színpadi és 4 filmrészben) Magyar híradó: Fox-varieté. Előadások hétk.: 5, 3/48, 310. vas.: 344, 346, 8, 10. URÁNIA (Tel.: J. 460—45 és J. 460—46), Midinette (egy varróleány tört. 7 fej., fősz.: Madge Bellamy). Pompa- Aour ny'kékt* (Gr*'*!'1 Gntoonl 7 felv., fősz : Bc*'ie T­ rwe). Előadások hétk.: 5. U-10, vas.: ‘64, 126, 168, 3610. TUDOMÁNY­­ IRODALOM (-) Papin!: Élőhalott. A Krisztus története, Papini világhírű munkája, emlékezetes festü­­nést keltett, egy-két éve a magyar olvasókö­­zönség minden rétegében. Az Isten története után most itt fekszik előttünk magyar nyelven az Ember története is: az emberé, aki ezer és ezer lidércfény után loholva, ezer és ezer gá­­on felbukva, ezerszer elesve és ezerszer fel­­em­elkedve keresi az utat, az igazságot és az életet. Az Élőhalott Papini saját élete és mégis mindnyájunk élete, Papini belső története és vele együtt minden mai ember belső törté­­nete. Remek és mély rajza annak az útnak, melyet a különböző szellemi irányok közt lánykódó nyugtalan modern lélek a kiábrán­­dulásig, a megcsömörlésig, a hit küszöbéig esz meg. A mű­ Révay József kitűnő fordítá­­sában az Athenaeum kiadásában jelent meg.­­ra fűzve 5.20 pengő, egész vászonkötésben 7.60 pengő. (-) Babits Mihály: Halálfiai. Uj Babits-könyv megjelenése mindig esemény: akár tömör zen é­gésű verseit, akár mélyenjáró essay-it, akár mindig új kérdésekkel vívódó regényeit adja ki kötetben. Hatalmas új regény, a Halálfal, mintegy szintézise a költő komplikált belső világának, az essay-író mélyreszálló problé­mafelvetésének, az elbeszélő kivételes élet­ábrázoló képességének. A magyar társadalom csaknem minden problémáját megpendíti ez a regény, de elsősorban a­­magyar középosz­tály nagy válságát, amely ma mindnyájunk életének és érdeklődésének középpontjában áll. Fiuk, apák és nagyapák fognak a maguk életére ráismerni és rádöbbenni a regény lap­jain, fiuk, apák és nagyapák siratják majd bűneiket és melegednek életük titkos jóságá­nak tüzénél e regény tükrében. Azt reméljük, hogy ez az európai értékű alkotás hamarosan túljut határainkon és az új magyar irodalom méltó reprezentánsa lesz a világirodalomban. A terjedelmére is impozáns regény az Athe­naeum kiadásában jelent meg. Ára fűzve 15 P. Ízléses egész vászonkötésben 18.60 P. (-) Régi olasz novellák. Az a rengeteg hosz­­szabb-rövidebb novella, amely különösen az utolsó évtizedekben a közönség legkedveltebb olvasmánya volt s Maupassanton kívül is egész sor nagy mestert csábított magához, egyetlen ősre tekinthet vissza: Boccaccióra. Boccac­cio teremtette meg ennek a műfajnak modern formáját, a kiváncsi és bátor belenyúlást a mindennap életébe, titkos és indiszkrét meg­lepetését a mindennapi léleknek. Az a vaskos kötet, amelybe Honti Rezső, a kiváló iroda­lomtörténész és műfordító, gyűjtötte össze a Boccaccio utáni olasz novellairodalom reme­keit, a közvetlen élet meleg és harsány színei­vel vetíti elénk az olasz renaissancet, minden erényével és bűnével, humorával és szenvedé­lyével, szépségével és csúnyaságával Érde­kességük egyáltalán nemcsak történeti, hanem az igazi művészet halhatatlanságával tudják mulattatni, szórakoztatni, pajkos és különös kalandokon átsodorni a mai olvasót. Az érté­kes kötet az Athenaeum Híres könyvek soro­zatában jelent m­eg, aza­z pengő. (-) A Királyi Magyar Természettudományi Társulat növénytani szakosztálya Degen Árpád dr. elnöklete alatt csütörtök este tartotta ülését. Győrffy István dr. szegedi egyetemi tanár törté­neti áttekintést nyújtott hazánk világtalan nö­vényeiről való ismereteink fejlődéséről a szak­osztály megalakulása óta. Schilberszky Károly dr. egyetemi tanár az üszög helyes nyelvi értelme­zéséről, Moesz Gusztáv dr. nemzeti múzeum­ osz­tályigazgató Lengyelország gombáiról szóló dol­gozatát mutatta be. Degen Árpád dr. két új tátrai rózsáról, Kümmerle J. B. dr. nemzeti múzeumi osztályigazgató pedig egy ausztráliai páfrányról értekezett. 11 KÉPZŐMŰVÉSZET ** Térey Gábor meghalt. Teljesen váratlanul, legbizalmasabb barátait is meglepve érkezett a fővárosba Térey Gábor halálának a Iíire. Senki sem­ tudta, hogy beteg, mert visszértágulása nem volt komoly betegségnek tekinthető. Mégis az okozta időnek előtti elhunytét. Térey Gábor egy badeni szanatóriumban ápoltatta magát, ott vissz­erében trombózis fejlődött ki, amely váratlanul megölte. Szombaton halt meg, el is temették Badenben. De Budapestre csak szerdán érkezett el halálának a híte, még­pedig különös véletlen­nek műveképpen Amerikán át. Glück Frigyes kapta a kábeltáviratot Boros Jenő newyorki bankártól, ki Térey régi hívei közé tartozott. Téreynek első házasságából származó fia Amerikában él, őt értesítették Badenből távirattal s tőle jutott el a hir Boroshoz, ki Glück Frigyest arra kérte a maga táviratában, hogy tegyen nevé­ben koszorút Térey koporsójára. Térey Gábor mindössze hatvanhárom é­es volt és munkabírása teljében vált meg az élettől. Két évvel ezelőtt lépett nyugalomba és vált meg a Szépművészeti Múzeumtól, amelyben harminc évet töltött és amelynek végül igazgatója volt. 1896-ban­ hívta haza Németországból Pulszky Károly. Né­metországban Térey a freiburgi egyetemen volt magántanár,és több tudományos publikációval ala­pította meg hírét. Itthon ő rendezte be a vado­natúj Szépművészeti Múzeumot és ő írta meg a múzeum első katalógusait. Nyugalomba vonulása után sem adta pihenésre magát. Könyveit, egyéb holmiját eladván, külföldre ment s megírta egye­bek közt a zágrábi muzeum képtárának tudomá­­nyos katalógusát.

Next