Ujság, 1927. április (3. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-17 / 87. szám
14 adjon nekem; voglio vederlo látni akarom őt (v azt); non puó scriverci nem írhat nekünk ; parlandogli (vigyázni a hangsúlyra : párlándolji) beszélve neki. És az ige után áll a névmás a felszólító alakban, ha az a te, mi, maga. (ti) személyekre vonatkozik (tehát, ha „Ön“-nek szól a felszólítás, a névmás elől marad). Példák: porta hozz, vendi adj el, finiset fejezz be, portami hozz nekem, vendile add el azt, portfíted hozzon maga (hozzatok) nekünk, vendéltemi adjon (adjatok) el nekem, portiaméle vigyük azt, vendiámok adjuk el azokat, de: ci porti hozzon (Ön) nekünk, lo venda adja azt el (Ön), li portino hozzák azokat, ci vendano adjanak el nekünk. Tiltásnál mindig elől van a névmás: non mi portaié, non lo vendete, non li vendiamo síb Itt mindjárt azt is megtanulhatja, hogy a tegezésnél a tiltás máskép hangzik, mint az egyenes parancs : porta hozz, de: ne hozz: non portare, ne adj el non vendere, ne aludj: non dormire. Névmással: ne add el azt non lo vendere. A loro nekik mindig az ige után áll: daró loro adni fogok nekik, dia loro adjon Ön nekik, non vendere loro ne add el nekik stb Ha mindezzel jól is lakott, azért talán nem ment el végleg az étvágya. Itt a dél betérhet egy trattoriába (trattoria vendéglő), ami talán kevésbé elegáns, mint egy előkelő címü ristorante (vendéglő), de ehelyett igazi olasz konyhában lehet része. ( Cameriere, mi dia la lista del giorno tétlap). Possiamo pranzare prandzare ebédelni] qui a prezzo fisso ! (.szabott áron* , menü szerint; a lista étlap szerint.) — Presto, qualcho cosa da mangiare ! Che (mi) c'é di pronto (készen.)? Szerencséje van, ha így kezdheti. Vannak látogatott traitoriák, ahova, ha 1 óra tájban bemegy, előbb érdeklődnie kell, hogy: C'é una tavola libera ? (tavola [távolá] asztal, liberó szabad). A lista del giorno igen változatos lehet; nagyon átlépném e kis könyv határait, ha valamennyire is teljességre törekvő mutatványt akarnék belőle adni Adok egy kis szemelvényt és ha valami olyat talál az étlapon, ami az itt következő felsorolásban nem fordul elő, egyszerűen ne rendelje meg, kap ebben a listában is olyan választékot, hogy nem úlhat bele egy év alatt sem. Antipasti előételek: sardine szardínia, olive olajbogyó, ravaneli retek. — (Egyszer s mindenkorra jegyezze meg, hogy a legtöbb ételnemű nevét többesszámban használják!) Minestra tészta, rizs, zöldségleves közös neve; a mi levesünknek megfelelő szerepe és helye van az olasz ebéd-programmon: húsleves: brodo. A legkedveltebb minestrák a híres maccheroni [makkeróni] (al pentodoro paradicsommal, al sngo mártással leöntve, vagy al burro vajjal), amelyet tészta rokonaival együtt közös néven „száraz tésztádnak szokás mondani : pasta asciutta [assuttát. Tehát minestra mindenekelőtt a pasta asciutta (tagliatelli metélt, spaghetti vékony hengeralakú tészta és gnocchi ,nyokkis galuska, gombóc). Aztán a különféle rizsételek risotto (nagyon jó, már t. i. aki szereti, a risotto alla milanese, a sáfránnyal sárgára festett rizs, amelyre bőven hintenek parmezánt) Minestrone a neve a mindenféle zöldségtől főzelékké sűrített húslevesnek, ami igazán jóízű. Az összes minestra-fajtákra rá szokás hinteni a reszelt sajtot (sajt: formaggio [formádzso] vagy cacio [kácsol), ami majdnem mindig Panna városának híres terméke, a parmigiano [pármidzsáno] parmezán. — Zappa - leves. Pesce (pesse) hal. A számos halfajtát fel sem sorolom. Amit kínálnak, nyugodtan egye meg, mert mind kitűnő. — Szálka: lisca, pikkely: scaglia [szkáljaj. Carne hús. Carne lessa főtt hús; manzo [mándzo] lesso főtt marhahús. Arrosto pecsenye (a. di vitello sor/típ.maiak sertés — csak télen szabad enni ! — ;agnello bárány; bistecca Hisztek); pollo csirke (pollo arrosto csirkesült, pollo lesso főtt cs.); mitra [ánitrál kacsa, oca lúd. Érde főzelék, illetve contorno körítés. Asparagi [ászpánidzsi] spárga; cardofi articsóka, fagiolini [fádzsolíni] zöldbab; fagioli ,fádzsólij fehér bab, funghi gomba, insalata saláta (rendesen a pincér készíti el: condire, „la condisco io ?“ én készítsem el ?); lenticchie [lentikkje] lencse,, patate burgonya (p. fritte zsírba sütött b.); spitaci spenót, zucchini [cukkini] (összevágott) tök, megfőzve. Dolce édesség. Zabaione [dzábajóne] sodó, panna montata tejszínhab (panna tejszín), torta torta. Frutta gyümölcs. Főbb fajtáit la noce, die cocomero [kokómero] görögdinnye és popone sárgadinnye kivételével már ismeri. — Lehámozni: sbucciare [zbuccsare], Formaggio sajt. Legnépszerűbbek a gorgonzola [gorgondzóláj, a stracchino [sztrakkino] és a Bel paese-sajt. Az asztalhoz kell még természetesen a pane kenyér ( panino zsemlye), aztán il salesó, il pepe boro (pepe rosso, paprika, Velencében még elő szokott fordulni), la mostarda mustár; a salátához aceto ecet és olio [aljo] olaj. Bevande italok. Mindenekelőtt a vino bor számos faja, amelyek közül legnépszerűbb a vörös Chianti [kjanti]; un litro, un mezzo litro és un quarto (Vi liter) a rendesen kívánt mennyiség; fehér és vörös a bornál is éppúgy bianco és rosso, mint másutt. Egyéb italok az acquán kívül a birra sör (birraria sörház). — Una bottiglia [bottilla] di vino, di birra, di acqua ininerale egy palack bor, sör, ásványvíz. — Stappare una bottiglia a dugót kihúzni a palackból. Egyéb italokat többnyire a bárok szolgálnak fel, főleg a nagyon kedvelt ürmöst, vérműt, sokszor szódavízzel keverve: con seliz. A cukrászdák (pasticceria [pászticcseria]) kitűnő süteményeket (pasta) termelnek; nyáron ezekben is, mint a kávéházakban, bőséges választék van frissítőkben: gelato fagylalt, granica (félfagylalt), cassata (parfé-fajta) és a gyümölcsnedvek (spremuta), limonata limonádé aranciata, narancsnedv. A tejcsarnok (latteria) nem játszik nagy szerepet a külföldiek életében. Speciális olasz fogalom az osteria foszteria, borvendéglő, amelynek igazi típusai tulajdonkép csak Közép-Olaszországtól kezdve találhatók, híres bortermő vidékeken. A Firenze-vidéki (Chianti-) borok kimérésének fiaschetteria (fiaszketteria) a neve; ezekben (a legtöbb osteriától eltérően) meleg ételek is kaphatók. — „Cucina alla casalinga* házi koszt (cucina konyha) sok trattoria cégérén díszeleg, de ha olvassa, ne a saját otthoni kosztjára gondoljon. * És most néhány szót az asztalról — tavola [távolá] — általában: la távola apparecchiara (apparecchiare [apparekkiáre] teríteni, sparecchiare lerakni) , coperta (befedve) di una tovaglia [továljá; abrosz], sopra ci sono i tovaglioli (tovagliolo [továljál] asztalkendő), i piatti (tányérok) e lo posate (posata evőeszközök) e cioc [e csőé; éspedig), 1l cucchiaio [kukkjájo] kanál, la forchetta [forketta] villa, il costello kés. Poi (azután) ci sono i bicchieri, il saliere (sótartó) gli stecchini (stecchino fogvájó) il tiristappi (dugóhúzó) eccetera Mettersi a tavora asztalhoz ülni (sedia [szódjás szék); dare in tavora felhordani, tálalni; alzarsi da tavola felkelni az asztaltól. Il servito di porcellana porcellánszervíszt Per accendere [accsendere; meggyujlani] no sigaro [azígáro; sziuar] o una sigaretta, una pipa non bisogna sempre rivolgersi (fordulni) ai passanti (járókelő) della via; dei fiammíferi (gyújtó) o cerini (viaszgyujtó) si possono avere da ogni tabaccaio (trafikos; tabacco dohány). A casa (otthon) si getta la cenero [csénere hamu] nsl portacenere (hamutartó), ma in istrada (az utcán) buttiamo via anche il sigaro qnasi [kvázi; majdnem, nem egészen] finito; la povera gente (szegény emberek) o i monelli (utcagyerekek) vengono la sera a raccattare (összeszedni) le cicche (cicca bagó) per la strada. Accendere meggyujtani a már ismert prendere és scendere igékkel azok közé tartozik, amelyekben a pnrticipio nem _ a rendes -utó (mint pl. a vendere igénél: venduto), hanem -so: il sigaro acceso a megm Rappresentare, ábrázoló, amely ábrázolja, annyi is, mint (üzleti) képviselő: a rappresentare-igéből. Amare szeretni amante szerető, spumare habzani, spumante habzó (vino spumante pezsgőbor), correro futni, corrente futó, folyó (conto corrente folyószámla), la corrente áram (la corrente d’aria [dárjá] léghuzat), concorrento konkurrens. Az -ire igék is ente-t kapnak, de nem mind sokból nem is lehet ezt az alakot képezni (nem lehet mondani pl. „panente" büntető). * Avendo tempó abbastanza (elég) sarebbe peccato di non visitare alcíme altre chiese interessantissme, come p. es. (per esempio éldául) le chiesa di S. Qiorgio Maggiore: (dalia iazetta si puó prendere il traghetto) S Maria della Salute, il Redcntore (Megváltó)-, poi di girare (kószálni) nella cittá per osservare la vita (élet) dél popolo. Le piazze Goldoni, Manin fanno un' impressione (benyomás) piacevolissima (kedves). Mancando (elmulasztván) di studiare (tanulmányozni) la vita di ogni giorno (mindennapi) della cittá, avrebbe molto perduto (avrebbe perduto veszített volna). Veszítene, múlt időben, veszített volna. A magyarban a múlt idő után hozzátesszük a „volna” szót és megkapjuk a feltételes mód múlt idejét. Olaszul se nehéz ezt az igealakot képezni: a múlt időben (a perduto) ís helyett az avere feltételes módját tesszük az igéhez: avrei perduto vesztettem volna: a trovato talált avrebbe trovato talált volna; anno fatto csináltak, avrebbero fatto csináltak volna; ha az igét essere-vel kell képezni, akkor a sono-sei é helyett sáréi, saresti, sarebbe, többesben saremmo, sáreste, sarebbero állítandó be: sono andato (andata) mentem, sáréi andato (-a) mentem volna; é arrivato megérkezett, sarebbe arrivato megérkezett volna, ci siamo alzati felkeltünk, ci saremmo alzati felkeltünk volna, sono morti meghaltak, sarebbero morti meghaltak volna stb. 11 parrncehiere [párrukkjére] borbély: fa la barba (borotvál), tagba i capelli collá macchina o colle forbici (le forbici [for-bicsi] olló), fa la ettinatura (frizura), spurrta (nyesi) i baífi (a ajuszt). Sono molti che non ánno bisogno di andaro dal parrncehiere per farsi far la barba, ma la fanno da só (maguk) col rasoio (borotva) di sicurezza (biztonság). Se il rasoio fa male (fáj, kapar) preghiamo il parrucchiere cha lo affili (köszörülje meg). Quando tutto é pronto, ci facciamo schizzare (fecskendezni) snlle gőte (arcra) qnalche goccia [goccsá; csepp) di Acqua di Colonia (kölni víz) e darci un poco di dpria (púder). Most egy vicc következik: Un barbiere [bárbjére; borbély] per informare (értesíteni) la clientela che il suo salane resteri aperto il giorno dei Morti o chinso per la fosta (ünnep) di Ognissanti (Mindszenti, á dato il seguento (következő) avviso (értesítés): „II salone resterá aperto per i morti e chinso per tntti i Santi*. * Le feste principali sono: il Cupo d’Anno (újév: buon anno ! vagy tanti auguri [jókívánság] per l’anno muovo! — grazie, e altrettanto a Lei b. u. é. k. — köszönöm, viszont), l’Epifania (vízkereszt), i bambini (gyerekek), la chiamano „la Befana“; il giorno dei regali (ajándékok), i bimbi ricevono giocattoli (giocattolo [dzsokattolo] játék), dolci (édességek), libri, ece.; dopo la Befana incomincia il Carnevale (farsang), poi viene la Quaresima [kvarezima] böjt la settimana santa (nagyhét); Giovedi Santo, Venerdi Santo (Nagypéntek) e la Pasqua (húsvét). Altre feste importani (importante fontos) sono la Pentecoste (pünkösd) e il Natale (karácsony). Importantissimo in Italia il Ferragosto (il 15 Agosto). Assunzione della Beata Vergine (boldogságos: — Giorni festivi ünnepnapok, giomi feriali hétköznapok. Augurio kívánság többese auguri: már tudja, hogy az -io végű szók többesszáma nem is, hanem csak egyszerű. — Kívánni — augurare; a jelenidőben: auguro [auguro], augura, augurano [augurános a hangsúly. Ebben a mondatban: preghiamo il barbiere che lo affili, az affili azt jelenti, hogy élesítse meg. Az egyenes felszólítás: élesítse meg! szintén úgy hangzik, mint tudjuk: affili il rasoio! Az ember sajátmagára nem szólhat rá, de azt elmesélheti, hogy: „megparancsolta, hogy megélesítsem*. Az ilyen esetekben az én-nek is van felszólító alakja, amely éppúgy hangzik, mint a már ismert felszólítás az udvarias „Lei* (tehát nem a „voi*) személynél; vagyis: azare igéknél, a másik kettőnél a: parii (beszéljen Ön), metta tegye, párta utazzék el. Tehát che io parii, hogy én beszéljek, che io metta, hogy én odategyem, che io parta, hogy elutazzam, che io faccia, hogy én tegyem, che egli faccia, hogy ő tegye, che essi facciano [facciáno], hogy ők tegyék. A többes számban az összes igéknél a már ismertiamo, illetve inte a rag: che io parti, metta, parta, faccia, che tu parti, metta, parta, faccia, che egli (Lei) parti metta, parta, faccia, che női parliamo, mettiamo, partiamo, facciamo [facciamo], che voi parliate, mettiate, partiate, facciate, che essi parlino, mettano, partano, facciano. A che után nagyon gyakran használjuk ezt az igealakot („kötőmód” a neve), mint ahogy magyarban is felszólító vagy feltételes alak áll az ilyen akarást, kívánságot, kétkedést, bizonytalanságot jelentő kifejezések után: akarom, hogy ... (eljöjjön); kívánom, hogy...; nem hiszem, hogy... (eljönne) stb. (Olaszul: voglio che venga, desidero [deszidero] che..., non credo che venga; (credere [krédere] (el)hinni). Ha must időről van szó, természetes, hogy a „segédigék* (avere és essere) megfelelő alakjait kell az ó-ái-á, illetve sono-sei-é elébe tenni.: avere: abbia, abbia, abbia, abbiamo, abbiate, abbiano [abbiáno] essere : sia, sia, sia, siama, siate, siano [sziáno]. Abbia pazienza! legyen türelemmel! bocsánatot (elnézést) kérek! (pazienza [pácienca] türelem), abbia la bontá legyen olyan jó ; siano ! benvenuti! legyenek üdvöz. — Non credo che lo abbia detto nem hiszem, hogy mondta: é possibile [posszibile] che sia arrivato ? lehetséges, hogy megérkezett; é peccato che non siano venuti príma kár, hogy nem jöttek előbb. Hogy el ne felejtsem: a bimbó és bambino-ról szólva, összegezhetjük, mit tudunk az emberi korokról: giovane [dzsóváne] fiatal; vecchio [vekkjo] öreg, fanciulo, fanciulla, ragazzo, ragazza fiú, lány, bimbó, bimba, bambino, bambina kisfiú, kislány. PARTENZA — IN VIAGGIO. Elutazás — Útközben. Facciamo Ja valigia ! Csomagoljunk! H signor Giovanni sta per partire (elutazóban van). Tira fuori (elővesz) daU’armadio [armádjo; szekrény] e dalle cassette (cassetta fiók) i vsiiti (vestito öltözet), la biancheria: le camice (camicia [kamícsá] ing), le mutanle (alsónadrág), i colletti (coUetto (gallér) i polsini (kézelők) flosci floscio [flosso] puha) o inamidati (keményített: ámido keményítő); i fazzoletti; le calze (calza harisnya) e i calzettini (rövid- harisnya); tutto é lavato e stirato (stirare vasalni). Tre giorni fa la cameriera á dato tutta la roba sporca (szennyes) al bncato (mosásba), e la lavandaia (mosónő) á tutto riportato (visszahozott) per il giorno fissato (kitűzött). Gli oggetti da toeletta (toalettcikkek), i libri, il binocolo [binókolo; látcső] il berretto (sapka), si metteranno nella valigia piú píccola. D soprabito [szoprábito] (felöltő) e il cuscino verranno involtati (becsavarva) nella coperta (pléa), Quando i preparativi (előkészületek) sono fin.J. il viaggiatore getta (vet) un’ultima occhiata alla camera che sta per lasciare; il facchino viene per prendere le robe (holmi) e portarle al vapo* retto. Per il servizio si paga il 10 (o 12, 18) per cento dell’importo (összeg) dei conto. La cameriera fa la camera (takarít) rifá il letto (ágyaz): il facchino spazzola (kikeféli) e batte (ki porolja) 1 vestiti, lustra le scarpe (cipőt tisztít): tutto per questi 10 per cento. Non é mica molto! (Mica: a tagadást erő siti; éppen nem.) * Arrivato (megérkezvén) alla stazione e consegnato (átadván) il bagaglio al facchino — il gran baole [baúle] deve essere spedito (feladva) alla „Spedizione Bagagli* — il viaggiatore va allo sportello dei biglietti per far il biglietto (jegyet váltani), • non á un biglietto per viaggio circolare (körutazási jegy). Pnó ebiedére un biglietto semplice (egyszerű) o biglietto di andata e ritorno (oda-vissza). — „Firenze, seconda!“ (= mi dia un biglietto di seconda classe per Firenze). L’impiegato (hivatalnok) non é obbligato (köteles) a faré il cambio (váltani) quando gli si dá un grosso (nagy) biglietto di banca (bankjegy) p. es. un pezzo da cento lire: Non ö da farle U réstől (nem bírok visszaadni). Chi non á spicciolí [szpiccsoli] (aprópénz) andrá nclbuffó o altrove (máshova) per cambiare il foglio grosso (a nagy bankót). Avató (megkapván) il biglietto, il viggiatore va nella sala d’aspetto (váróterem^ o nel ristorante (al buffé) e di Iá ai treni. All’lngresso (bemenet) della sala un impiegato si fa m«strare (megmutattatja magának) il biglietto, lo buca (bucare kilyukasztani, buco, lyuk). CM (aki) vnole andare al marciapiede (perron) senza avere il bigUetto ferroviario (vasúti jegy) deve prendere un biglietto d’ingresso per 40 centasimi. Da qual binario parte il treno per Firenze ? Melyik sínről indul a f.-i vonat? (o Qual ó il treno per Firenza ?): cosl si informerá (fog tudakozódni), presso (-nál) il conduttore. — Lii, in fondo c’é la carrozza direttn! Ott, a végén van a közvetlen kocsi. H viaggiatore monta in vettura e collocata (elhelyezvén) la valigia nella retlceUa, occupa (occupare: io oecupo [ok-kupo]) il suo posto e — buon viaggio! A pariieipio (-ato, -utó, -ito) néha -ván, •vén nel fordítható: arrivato alla staziona megérkezvén az állomásra, avuto il biglietto, Trattoría. 11 iiasco [fjászko]. La zuppiera [cuppiéra]. La salsiera [szalsziéra] H piatto, (tányér). La tazza, (csésze) H piattino. L’ovaiolo [ovajólo], csésze alja tojástartó Scusi, ci avrebbe un cervio. Pardon, volna egy gyújtója? Az ÚJSÁG olasz nyelvtana Az ÚJSÁG olasz nyelvtana 19 A családi viszonyok részben szintén ismeretesek ; egészítse ki a tudását néhány új szóval: i genitori szülők, i parenti rokonok, ipionni nagyszülők (i nonno e nonna), zio (bácsi) és zia, cognato (sógor) és cognata, engino (unokafivér) és engina, il nipote és la nipote (unokaöcs,húg) il nipotino(w./Oir:a)-la nipotina; fidanzato (vőlegény) fidanzata; marito férj, moglie feleség — ezeket jegyezze meg a már ismert padremadre, fratello-sorella mellé, és eleget fog tudni.