Ujság, 1927. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-23 / 165. szám

6 Kernstock Károly festőművész freskója­­ és a városházi bizottság A megrongálódott falfestmény restaurálását határozták el Vandálság nyomai a freskón A szűk és kicsiny Dugonics­ utcában ma s­zokatlan mozgalmasság volt a földszintes há­zacskák körül magasra emelkedő elemi iskola épülete előtt. A főváros képzőművészeti bizott­ságának­­tagjai­­jelentek meg, hogy döntsenek a­z intézet tornatermét díszítő Kernstok-freskó dolgában. . A faliképet 1912-ben festette Kernstok Ká­­ro­ly, abban a­ városszépítő és művészet-fellen­­dítő Bárczy-korszakban, amelynek emlékét látványtábla örökíti meg az épület földszint­n. Kemstoknak, ha jól tudjuk, ez volt az első falra festett műve. A tágas tornaterem di­ongaboltozata megszabta a festmény alakját, az nem egészen szabályos félkörü lunetta-ala­­llot. Erre a falmezőre a művész öt ruhátlan férfialakot — öt lándzsával és karddal bölény­­­v­adászatra induló ősembert festett — amint fu­tóléptekkel, egy síkban és végtagjaik moz­dulatával egységes kompozícióba szerkesztve, a völgyben legelésző ősbölények felé indulnak. alakok teljesen az előtérben vannak, mö­göttük felhőkön által az ég kéklik és a hullá­mosan hegyvölgyes tájék zöldei. Az alakok szine sienai barna s rajzuk az expresszioniz­­musnak arra a korszakára emlékeztet, mely­ben a festők a természet adta emberi formák­kal bizonyos önkényességgel bántak. A fest­mény­­iszinei az elmúlt tizenöt év alatt megle­hetősen megfakultak és fölfrissítésre várnak. Ezt a festményt, amelyet Kernstok mes­ter egyik főművének ítél s mely mint egy bá­jos művészeti korszak emléke, ma már histó­riai értékűnek tekinthető, akarta halálra ítél­tetni­ egy városatya az erkölcs nevében. Ha az indítványt három évvel ezelőtt teszi meg, bizonyosan célt is ér vele, s akkor a freskót már rég leverték volna. De a városházán­­szerencsére már más szelek fújtak és szép számmal akadtak bizottsági ta­gok, kik a denunciált mű és alkotója mellé álltak. Legutóbb a műemlékekre felügyelő bizott­ság ülésén az ügyosztály azzal a javaslattal állt elő,­ hogy háromezer pengő költségen helyre kívánja állítani a falfestményt. A kép tudniillik az évek folyamán alaposan m­­eg­­rongálódott. A tornaterem legutóbbi kimeszelésekor a kőmívesek le sem takarták, úgy fröcs­költék a menyezetre a fehér vakolatot. A freskó felső szélét vastagon befogja a ráfröcskölt vakolat, a lecsurgott mészlé pedig a festményt egész kiterjedésében mészfoltokkal borította be. Ez azonban még nem minden. A tornatermet a háború óta elmúlt években házikápolnának használták. Benne rendezték az ünnep- és va­sárnapi istentiszteleteket. A profán tárgyú festményt ilyenkor mindig letakarták. De mi­lyen barbár módon! A freskó magasságának közepetáján szél­tében a szegek sorát verték a festmény testébe. . A szegek ma is helyükön van­nak, azok kivételével, amelyeket kihúz­tak a falból és melyeknek helyét kisza­kadt vakolat és lyuk — a festmény sík­jában megannyi folytonossági hiány — jelzi. Látszik, hogy az épületnek nem volt és alig­hanem ma sincsen igazi gondozója, olyan va­laki, aki tudná, hogy mi az a falfestmény és hogy falfestménnyel mit nem szabad tenni. Általában nagyon szomorú fényt vet Kernstok freskójának állapota arra, hogy fővárosunkban ho­gyan fogják föl a műemlékvédelmet. A festménnyel szemben valósággal ellensé­ges indulat állapítható meg a kép mai­­ állapotából. Nemcsak pusztulni hagyták, de siettették is pusztulását. Erre vall az is, hogy a kép bizo­nyos­­ kényesebb helyein belemázolás nyomai észlelhetők. A bizottság tagjai nagyjából megtekintet­ték a falfestményt s aztán Pacher Béla ta­­nácsjegyző előadta az ügyosztály javaslatát, mely a festmény helyreállítását indítványozza. Többen hozzászóltak, köztük Bárczy István is,aki hosszú idő óta először jelent meg ha­sonló alkalommal és meleg szavakkal méltatta Kernstok Károly alkotását. Ellenvélemény­nyel nem is állt elő más, mint Müller József Leó városatya, annak a szellemnek egyik jel­lemző képviselője, amely mai állapotára jut­tatta Kernstok alkotását. Meg kell azonban adni, hogy indítványát szerényen és halk hangon tette meg. • Arról beszélt, hogy a freskót legjobb lenne sorsára hagyni és megvárni, amíg teljesen elpusztul. Kernstok pedig közben új freskót festhetne más falra. önérzetesen felelte erre a felháborító in­dítványra a művész: — Azon az áron, hogy ezt a művemet pusztulni hagyjam, nem vagyok hajlandó új megbízást vállalni. Mire kétségtelenül jóindulatúan, de nem kevésbé jellemzően így sietett megnyugtatni a művészt Müller városatya: — Nem így értettem, hogy azon az áron, hanem természetesen jobb áron. A művésznek végül is külön meg kellett magyaráznia, hogy az «ár» szót ő a szónak nem üzleti értelmében használta. A bizottság egy szavazat ellenében az ügyosztály javaslatát tette magáévá azzal, hogy a restaurálás előtt a falat műszaki szempontból meg kell vizsgálni és nedvesség­nek kitett helyein sürgősen szigetelő réteggel kell ellátni. Ezt a határozatot a magunk részéről, de a művész nevében is azzal a figyelmeztetés­sel toldjuk meg, hogy a tornaterem legközelebbre esedékes újabb kimeszelésének következményeitől a fali­képet mindenesetre meg kell óvni. Nagyon egyszerű annak a módja: le kell ta­karni ponyvával vagy papirossal. Magának a restaurálásnak műveletéről így nyilatkozott munkatársunknak a művész: — A restaurálás munkájából, sajnos, csak az ellenőrzés részét vállalhatom, mert vidéken töltöm a nyarat és lehetetlen naponként a fővárosba jönnöm. Másrészt a kép helyreál­lításának munkája sürgős: még a nyári va­káció lejárta előtt meg kell lennie. Mind­ezért Márffy Ödön barátomat kértem meg a restaurálás nagyjának elvégzésére. Magam időnként természetesen be-belátotgatok s olyankor meg-megbeszéljük majd a tenni­valókat. A Márffynak szánt szerepről a bi­zottságnak jelentést tettem s indítványomat a bizottság elfogadta. Sportot űzők különösen játék után gyors lehűlésnek vannak kitéve. Ennek esetleges követ­kezményei: csúz, köszvény, isdilas, fel-, fogfájás stb. elháríthatók a féle Aspirin-tabletták használata altal. Csakis valódi Sayeb féle tablettákat kérjen eredeti csomagolás-^^—­­ban, a zöld papír-^^^^^^^^^ ÚJSÁG SZOMBAT, 1927 JÚLIUS 23 Pécs tanácsa fegyelmi eljárásnak teszi ki magát, csakhogy külföldről szerezhesse be az olcsóbb vízvezetéki csöveket Pécsről jelenti az Újság tudósítója. Pécs város csatornázási és vízügyi szakbizottsága ma rendkívül érdekes ügyben hozott döntést, melynek kihatása lehet az egész országra nézve. Pécs városa tervbe vette, hogy vízveze­tékének modern átépítését és kibővítését és a munkálatokhoz óriási tömegű öntött vascső beszerzése vált szükségessé. A csövek szállí­tására Pécs városa versenytárgyalást írt ki, amelyen részt vett a magyar vaskartelen kí­vül több cseh vállalat is. Már az első időben feltűnt, hogy a cseh vállalatok az első alap­ajánlat benyújtásakor tekintélyes összeggel olcsóbb ajánlatot adtak, mint a magyar vál­lalatok. Ismételt rendkívüli izgatott hangú üléseken tárgyalta ezt Pécs város tanácsa, majd eljártak a belügyminiszternél és a ke­reskedelmi minisztériumban is, de interven­cióra kérték fel ez ügyben Oberhammer An­talt, a város képviselőjét és Visnya Ferencet, Pécs város felsőházi tagját is. A mait megelőző ülésén már olyan fel­szólalások hangzottak el, hogy minden ren­delettel ellentétben, amely tiltja a magyar vállalatokkal a külföldi vállalatok előtérbe helyezését, mégis a cseh vállalatoktól szerez­zék be a szükséges csöveket. Ekkor Pécs vá­ros tanácsa azt javasolta, hogy az egész ügyet halasszák el a legközelebbi ülésre. Ez a kö­vetkező ülés ma zajlott le és azon Kalendár Lóránt műszaki főtanácsos bejelentette, hogy miután egy a város felsőházi képviselőjének, mint országgyűlési képviselőjének, de a vá­ros ismételt intervenciójának semmiféle ered­ménye nem lett és kisebb engedmény elle­nére a magyar vaskartel ajánlata még ma is másfél milliárddal magasabb, mint a cseh vállalatok által adott kötelező árak, azért azt javasolja, hogy a város közgyűlése elé olyan határozati javaslatot terjesszenek elő, hogy Pécs városa a­ szükséges csöveket mégis a cseh vállalatoktól szerzi be. Teljes tudatában van, hogy ezzel a tény­kedésével Pécs városának egész tanácsa fe­gyelminek teszi ki magát, de a közönség érdekében vállalják ezt és ennek igazságuk és felelősségük teljes tudatában emelt fővel, bát­ran néznek elébe. Hossszas és izgalmas vita követte ezt a felszólalást, de végül az lett az eredmény, hogy a vízvezetéki és csatornázási együttes bizottság a tanács javaslatát egyhan­gúlag elfogadta és elhatározta, hogy ily érte­lemben fog Pécs város legközelebbi törvény­­hatósági ülésén előterjesztést tenni. Kielégíti a szocialistákat a tanácsnak a Thalbot-ügyben hozott határozata Már nem kívánnak rendkívüli közgyűlést • Miért titkolóznak a városházán ? Csütörtökön kora délelőttől a késő dél­utáni órákig egyfolytában együtt volt a fő­város tanácsa és zárt ajtók mögött bizalma­san tanácskozott a Thalbot-centráléval kap­csolatos kormánytervekről. Tudvalevő, hogy az elektromos központ helyét a kormány Tatabányán jelölte ki. E terv ellen egyes városházi pártok, főként pedig a szocialisták szót emeltek s rendkívüli közgyűlést akartak összehívni. Ugyanekkor történt az, hogy a kereskedelmi miniszter le­iratot intézett a centráléval kapcsolatban a fő­városhoz. Ebben arra hívja fel a tanácsot, hogy a megalakítandó szűkebb körű bizott­ságba, amely az elektromos központ szén­ellátásának kérdésével foglalkozik, küldje ki a maga szakértőit, mivel szó van arról is, hogy a centrálét a főváros kezelésébe adják át. A leirattal kapcsolatban a tanács csütörtö­kön órákon keresztül folytatott beható eszme­cserét. A határozatát tartalmazó bizalmas fel­iratot szombaton délelőtt Folkusházy helyet­tes polgármester személyesen viszi fel a mi­nisztériumba. A községi szociáldemokrata párt intéző­bizottsága péntek délután foglalkozott az elek­tromos centrálé­ ügyével és az alábbi közlést adta ki: „A budapesti törvényhatóság szociáldemo­krata csoportjának intézőbizottsága pénteken megtartott ülésén foglalkozott az elektromos centrálé ügyének jelenlegi állásával. Az intéző­­bizottság megállapította, hogy a főváros taná­csának csütörtöki ülésén ebben az ügyben ho­zott határozata mindenben megfelel a főváros érdekeinek, valamint az általános energiagaz­dálkodás szempontjainak is. Az intézőbizott­ság erre való tekintettel ez idő szerint szük­ségtelennek tartja az elektromos centrálé ügyében rendkívüli közgyűlés összehívását. Továbbra is beható figyelemmel kíséri azonban az ügy fejleményeit és változatlanul fentartja azt az álláspontját, hogy az elektro­mos centralé kérdését valamennyi figyelembe jöhető szempont mérlegelésével a centralénak csak Budapesten vagy a környékén való el­helyezése által lehet megoldani. Amennyiben az intézőbizottság azt tapasz­talná, hogy a kormány a kérdést a főváros érdekébe ütközően, illetve a főváros önkor­mányzatának kikapcsolásával akarná megol­dani, természetesen kénytelen lenne az ügyet a főváros önkormányzata elé vinni.“ Eddig szól a szocialisták határozata, amely diplomatikus titoktartással nem árulja el, miből is áll a tanácsnak az a döntése, amely őket kielégíti. Ugyanígy titkolóznak a város­házán is és hivatalos személyek nem hajlan­dók nyilatkozni a centraléval kapcsolatos csütörtöki állásfoglalásukról. Hétezer kilométert tehet meg a Miss Columbia Le Bourget, július 22. A repülőtéren ma Levine Miss Columbiájára még egy tartályt szereltek fel, aminek folytán a gép az eddigi hatezer kilométer helyett hétezer kilométert tud megtenni. — akkor se szabad éjszaka meleg ételt fölszolgálni, ha már kihűlt? Az­ért újságom,­ ­ Dempsey Nem ismerek rá erre a Dempseyre. A jó fiú, aki most kaok-outolta Sharkeyt, vonást se hasonlít ahhoz a Dempseyhez, aki­­nek most harmadéve a jó Tunney egy döntő ütéssel kiverte a szájából a világbajnokságot. Hogy akkor, a vereséget követő napokban milyen formát vett föl a jó Dempsey szája, arról nem tudok magamnak képet alkotni; a jó Dempsey akkortájt nem fotografáltati magát. Most itt áll előttem a jó Dempsey, mos­­olygó ifjú feleségével, a szép Estella Taylor-­zel, már mint az újság fotográfiáján. Lehet, hogy a jó Dempsey is mosolyog, hisz ezek az amerikaiak mindig elmosolyodnak, ha meg­látják a Kodakot; a jó Dempseynek annál alaposabban dukálna mosolyogni, mivelhogy az imént hagyta ott a ring kötelekkel kerete­zett padlóján a fájdalomtól kábultan azt a jó Sharkeyt, minekután a hatodik roundban az állkapocsra mért horogütéssel knok­­outolta. Nem lehet a mosolyt ezen az ábrá­­zaton kivizsgálni s mondom, azt az egész egyetlenséget vagy valamiféleséget, azt az orr-szem-száj-fülszövetséget, annak azt a harmóniáját, azt a hangulatát, ami tenné, hogy ez az arc itt a jó Dempsey arca, azt többé felismerni nem lehet a képen. A jó Dempseyt lehetetlen agnoszkálni. Elképzelem azt a két első ütést, amit a jó Sharkey az első round kezdetén azonnal el­helyezett a jó Dempsey jobb és bal arcába... jaj nem, pardon. Még csak egy ütést képzel­tem, már kezdek rosszul lenni. Képzelem, ha mind a horgokat, civncheket, á­llkapocs­­ütéseket elképzelném, amelyeket a jó Demp­­sey kapott ezen a meccsen, már a mentőkocsi vijjogna velem, azt a döntő vesepörölyt a temetésemre kéne utánam hozni. Próbáljunk csak egy távoli, tartózkodó történelmi visszapillantást vetni azokra az öklökre, melyek a jó Dempseyt azon a har­madévi vereségén, azt megelőzően a karrierje csúcsáig és ezt követő legodaadóbb tréninge alatt orrba, szájba, szembe s fülön érdekel­ték, mind e glóriás napig, míg leütötte a jó­­ Sharkeyt Newyorkban. Hát ezek után nem hasonlít a jó fiú a harmadévi Dempseyhez, akinek láttam volt arcképét.­­ Nem hasonlít ő senkihez a kerek világon. Vannak funny kis angol kutyák, ilyen beütött orral, elveszett szájjal. A tavaszi hordós fügék is engedik magu­kat így, semmilyen formára gyúrni, gyűrni. Az óriásparadicsom, a kókuszdinnye, pláne az a gyakorló boxlabda a legnettebb pofák a jó Dempseyhez képest. Szent isten, hogy fog ez festeni jövőre, ha majd legyőzte azt a másik jó fiút, Gene Tunneyt is. S hogy fog festeni az a jó Gene Tun­ney is. Az édesanyjuk nem fog rájuk ismerni. ’ Azaz hogy: a jó Dempsey édesanyja rögtön ráismer a jó Gene Tunneyre, mikor az a knok-out után elterül s ráborul zokogva: fiam, te szép­séges kicsi fiam! Pszt. .! NAPIREND 1127 julius 23. szombat. (Szapolyay János halála. 1540. Szászsebes.) Róm. scat. Apollin. ptc., prot. Lenké, ógörög Leone., izr. S. Mát. 1. P. A Kap kél 4 óra 25 perckor, nyugszik 14 óra 47 perckor, a Hold kél 0 óra 2 perckor, nyugszik 14 óra 47 perckor. Ny­itvalévő múzeumok: Nemzeti Muzeum régiségtára 9—fél 2. Mezőgazdasági Múzeum (Széchenyi-sziget) 10—1. Szépművészeti Múzeum (Aréna-út 41) összes plasztikai gyűjtemények, grafikai kiállítás 10—fél 2. Iparművészeti Múzeum (üllői-út 22—35) textil, kerámia 9—fél 2. Szé­­ch­enyi-szoba (Akadémia) 10—12. Iparművészeti társ, ál­landó kiállítás (Andrássy-út 69) 9—2. Hopp Ferenc Kelet­ázsiai Múzeum (Andrássy-út) 10—1. Állandó bútorkiállítás az Iparcsarnokban (Városliget) 9—6. Aquincumi Múzeum (Szentendrei-út 7) 9—12, 3—6. Erzsébet királyné emlék­múzeum (Királyi palota) 8—12, 2—4. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilvános könyvtár (Gróf Károlyi-utca 8) 9—7. Akadémia könyvtára (Akadé­mia-utca 2) 3—7. Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere) köl­csönös:1,ily 9—2. olvasóterem 9—7. Iparkamara közgazd. könyvtára (Szemere­ u. 6) 9—2. Statisztikai hív. könyvtára (Keleti Károly-utca 5) 9—1. Állatkerti könyvtár (Állat­­kert) 2—fél 6. Vakok könyvtára (Ida­ utca 5) 8—12. Ma­gyar Földrajzi Társ. könyvtára (Főherceg Sándor-utca 8) 4-7 óráig. — T. előfizetőinket, akik nyaralásra indulnak, kérjük, hogy címváltozásukat a kiadóhivatalnak bejelenteni szíveskedjenek. — Herrmann miniszter nyári pihenője. Hivatalosan jelentik: A kormányzó Herr­­mannn Miksa kereskedelemügyi miniszter ré­szére egészségének helyreállítása végett július 23-ától augusztus végéig szabadságidőt enge­délyezett és ennek tartamára a kereskedelem­ügyi minisztérium ideiglenes vezetésével XVctlko Lajos dr. külügyminisztert bízta meg. — Kiesett az ablakból. A Régiposta­ utca 6. számú ház egyik emeleti ablakából Szabó József 13 éves inasgyeerek kiesett. A mentők súlyos álla­­potban a Rókus-kórházba vitték.

Next