Ujság, 1927. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-26 / 192. szám

Trianon revíziójának követelésével végződött a wenckateli kereskedelmi tanár-kongresszus Támogassa az állam a tanárok külföldi propagandamunkáit! 1914 óta először ültek össze a kereskedelmi oktatásügyi szövetség tagjai, hogy megbeszéljék az elmúlt 13 év ügyeit. A gyűlésekkel kapcsolatban 21 napos francia tanfolyamot rendeztek, amelyen hála az állam és a városok, különösen Budapest megértő oktatásügyi vezetőjének, a magyar tanárság is szép számmal jelent meg. Bár az elöljáróság támogatása csak az útiköltség megtérítésére terjedt ki (bizony csak harmadik osztályon), mindnyájan boldogok voltunk, hogy végre újra széjjelnézhetünk egy kicsit, vájjon nem haladtak-e túl bennünket boldogabb országok tanárai. Éz eredmény meglepett mindenkit. A magyar tanárság most is nemcsak európai színvonalon áll, de műveltség dolgában felülmúlja más nemzetbeli kollégáit. Kimentünk, hogy tanuljunk s rövidesen már mi tanítottuk idegen kartársainkat. Alig ismerik a mi országunkat. Nincsenek tisztában még a németek sem, hogy tulajdonképen hova juttatott bennünket a trianoni béke. Elképedtünk közvetlen szomszédaink informálatlanságától. Egy düsseldorfi egyetemi docens például az iránt érdeklődött, van-e külön magyar nyelv és hogy Magyarországon van-e kötelező népoktatás. Mikor láttuk ezt a helyzetet, minden előzetes megbeszélés nélkül elkezdtünk előadásokat tartani magunkról. Magyar Márta a két Bolyairól, Szabó Károly dr. a magyar irodalomról, Cservenka Károly a kisebbségi kérdésről, Adorján Mihály dr. a magyar népről, dr. Enyeddiné Pünkösdi Mária dr. Erdélyről. Időközben megérkeztek a Nemzeti Szövetség propaganda levelezőlapjai, amelyekkel kézzelfoghatóan bizonyíthattuk, hogy milyen igazságtalanul és kegyetlenül bántak velünk. Valósággal megrohantak, s alig tudtuk meggyőzni őket, hogy ingyen, sőt boldogan adjuk, minden áron fizetni akartak értük. De munkánknak máris mutatkoznak a praktikus eredményei. Svájc a földrajzi tankönyveknek Magyarországra vonatkozó részét revízió alá vetette. A záróünnepélyen Huggentobler Arnold svájci német tanár megható búcsúszavaiban megígérte, hogy a Hiszekegyünket ők is imádkozni fogják és dolgozni fognak ügyünk érdekében. Perzelet Bernát dr. tanár úr nagy cikket közölt az Expressben Magyarországról: „ A neuchaten internacionális kereskedelmi tanfolyam résztvevői közt körülbelül negyven hölgy és úr jött Magyarországról Schack Béla dr. udvari tanácsos, nyugalmazott főigazgató vezetésével. Majdnem mind tanár és számosan közülök a francia nyelvet tanítják, melyet feltűnő jól bírnak. Schack Béla dr. különben Svájc régi barátja. 30 évvel ezelőtt érkezett először városunkba egy tanárcsoporttal, hogy megismertesse velük a neuchateli kereskedelmi iskola szervezetét és tanításmódját azzal a szándékkal, hogy azt alkalmazza és terjessze Magyarországon. Azóta, sajnos Magyarország borzasztó drágán fizette meg a világháborúban való részvételét. Tisza István gróf miniszterelnök minden erőlködése, mely arra irányult, hogy kikerülje ezt a szörnyűséget, hiábavaló volt. Az ország kiterjedése 325.000 km-ről 92.833 km3-re csökkentetett, népessége pedig 20 millió 866.000-ről 7.980.000-re. Mint Aristid Briand a francia kamarában mondta: «Belevágtak Magyarország élőhasába» s nem jutott eszükbe, hogy Magyarország volt eEurópa hősen, mert több századon keresztül ő tartotta vissza egyedül a kontinens meghódítására induló török támadást. A trianoni béke szerzői egy egész népet csonkítottak meg olyan brutalitással, amelyről egy nap számot kell hogy adjon a történelem ítélőszéke előtt. De ami a legsúlyosabb vétek, Magyarországot odavetették román, cseh és szerb szomszédainak és a megígért népszavazást csak Sopron városának engedték meg. Szó szerint elvágták az ország ütőereit és kiszolgáltatták egy többé-kevésbé gyors, de biztos hanyatlásnak. Amit a nagy Reclusz a világ legtökéletesebb földrajzi egységének nevezett, egy mozdulattal közel 13.000.0000 lakosától fosztatott meg. A népek elvben elfogadott szabad rendelkezési joga ellenére 3 és félmillió magyar nyög idegen iga alatt s közben a hazát megfosztották a legszükségesebb nyersanyagaitól. Nem szelték-e ketté kontárom városát és a régebbi részét, amely a legteljesebben magyar, nem adták-e át a cseheknek? Ha át akarunk menni a déli részből oda, ahol az iskolák és középületek vannak, útlevélre van szükségünk. Micsoda értelmetlenség! Az összes hivatalnokok, az összes tanárok, minden, aminek hivatalos jellege volt, visszaszoríttatott Magyarországba és helyettesíttetett jöttmentekkel anélkül, hogy képességükre tekintettel lettek volna. Valóban a trianoni szerződés nem a béke eszköze. A magyar nemzetnek joga van minden békés eszközzel küzdeni az eltörléséért. Amikor a Nemzetek Szövetsége megszűnik a nagyhatalmak képviselője lenni, amikor újra szerveztetik, kell, hogy cselekedjék, revideáljon és véget vessen sok olyan igazságtalanságnak, amelyek épp oly kegyetlenek, mint tűrhetetlenek. Ez a cikk legjobban bizonyítja, mit értünk el. A nagy kultúra napszámosai újra bebizonyították, hogy ha a legcsekélyebb támogatást nyernek, többet szolgálnak a hazának, mint amennyit várnak tőlük.’ Ne felejtsük el, hogy a tanár az iskola által mennyit tehet. A magyar állami erről, úgy látszik, megfeledkezik, nem támogatja a tanárok propagandamunkáját. A szomszéd államok már rég tisztában vannak a magyar tanár jelentőségével, nem is adnak vízumot nekik egyik országba sem, Pünkösti Márta dr. Mürisipel.| » pótol p | T/ minden mfls 1 I I 6 minőségben Kapható! 3 rédstgr minden harisnyák* beleven szőrei ÚJSÁG Az Újság vasárnapi cirkuszelőadása a városligeti Schmidt- ig, pénteken megkezdjük a jegyek kiosztását, holnap szombaton folytatjuk Az előadást minden időben megtartjuk Ma délelőtt 10 órakor kezdjükmeg az Újság vasárnapi ingyenes cirkuszi díszelőadására szóló jegyek kiosztását. A mai napon azok a gyermekek, vagy kísérőik vehetik át az Újság szerkesztőségében (V., Vilmos császár út 34, I.) meghívóikat, akiknek nevei A—K betűvel kezdődnek, illetve akiknek neveit az Újság augusztus 24-iki, szerdai számában közöltük. Kérjük újból meghívott kis barátainkat, hogy ma délelőtt 10—2 óra között okvetlenül jelentkezzenek a jegyek átvétele céljából. Holnap, szombaton délelőtt 10—2 óra között osztjuk ki a meghívókat L-től Z-ig, vagyis a meghívottak második csoportja részére, akiknek neveit az Újság augusztus 25-iki, csütörtöki számában ismertettük. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy csak azoknak szolgálhatunk meghívóval, kiknek neve vagy az első, vagy a második névsorban szerepelt, mert több embert, mint amennyit a cirkusz befogadóképessége megenged, a cirkuszban el nem helyezhetünk. Aki nem lehet jelen vasárnapi cirkuszelőadásunkon, jelen lesz majd a következők egyikén. Az Újság vasárnapi cirkuszelőadásának teljes műsorát lapunk vasárnapi számában közöljük. Ezúttal csak azt kívánjuk hangoztatni, hogy a Szent István-napi nagysikerű műsor kerül bemutatásra, melynek keretében részt vesz a Schmidt-Néparéna egész művészszemélyzete, élén Schmidt Mihály igazgatóval, Madame Gauthierrel, a világ legelső műlovarnőjével, továbbá Gercard, Fernando, Kenedi, frandon, a közkedvelt bohócok többi társaikkal, de fellép a cirkusz összes belföldi és külföldi művészgárdája is, mindannyian olyan szenzációs produkciókkal, hogy ezúttal is feledhetetlen látványban lesz részük kis és nagy vendégeinknek egyaránt. Külön kedves szórakozást biztosít meghívott vendégeinknek az Állatkerti út 20. szám alatt lévő Edison Automata Pavilion is, ahol a cirkuszi meghívókkal együtt kiosztott kis szelvénykék ellenében hitelesített mérlegen teljesen díjmentesen lemérlegeltethetik magukat a gyermekek és megtekinthetik azt a vitanyerőre berendezett mechanikai, technikai, vasúti, stb. kiállítási, amelyben minden gyermeknek igaz öröme telik. Az előadás pontosan vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik és tekintettel arra, hogy a Schmidt-Néparéna teljesen fedett és zárt helyiség, az előadást mindeti időben, tehát még esős időben is megtartjuk. F riedrichshafenben készül a világ legnagyobb Zeppelinje, 100 utas befogadására Ez a Zeppelin fogja lebonyolítani a forgalmat Sevilla és Buenos Ayres között — Kétszer olyan nagy, mint a Z. R. Il — Nemsokára elkészül az új léghajó Friedrichshafen, augusztus hó. (Az Újság genfi tudósítójától.) A svájci parton hajóra ülünk és nekivágunk a ködös bodeni tónak. Még csak az imént volt, hogy a kiszolgáló személyzet, a fülnek annyira kellemetlen „schwrtzer dutsch“-öt beszéltek Íme átestek a nagy metamorfózison és megtanulták a tiszta németet. Mert a svájciak ezzel is tüntetnek hazaszeretetük mellett, hogy kizárólagosan az ő külön nyelvüket beszélik. Mikor azonban elhagytuk a svájci partot és a tónak körülbelül közepén voltunk, kezdtek a matrózok németül is érteni és mennél közelebb értünk a német parthoz, annál jobban beszélték ezt a nyelvet. Errefelé nagyon sok az idegen. Természetesen az idegen itt nem olyan ritka természeti tünemény, mint nálunk, itt nem kell udvariaskodni vele. Eljön az az idegen erre a vidékre még akkor is, ha kevésbé udvariasak a svájci matrózok. Álljunk meg egy pillanatra ennél a kifejezésnél: svájci matróz. Szinte nevetés csiklandozza torkomat, ha ezt a kifejezést összehasonlítom a valósággal. Minden inkább, csak nem matróz. Svájcinak azután nagyon is az. Ebben a hegyes-köves országban, melynek se tengere, se tengeri kikötője, matrózról beszélni. Ezek a hegyekben edzett legények beillenek a világon mindennek, csak éppen matróznak némi. Meg talán hotelportásnak is jobban, de matróznak valóban nem alkalmasak. Mindegy. Szerencsésen átkormányozták a másik partra, úgy, hogy egyszer sem sülyedt el ez a kínlódó alkotmány, amit hajónak neveznek, így tehát meg lehetünk elégedve. A bodeni tó nagy titokzatos víz, senki sem ismerheti rejtelmeit. Vannak helyei, ahol 250 méter mély. Ilyen alapon még örülhetünk, hogy épen elértük a másik partot. Hajónk csak a legnagyobb elővigyázattal haladhatott előre. A köd még mindig sűrű, mint volt a svájci oldalon, de a levegő észrevehetően melegebb lett. Egyszerre csoda történt. Mintha késsel vágták volna el a ködöt, eltűnt. Napsütéses vízre értünk, a túlsó oldalon meg teljes pompájában a német part lett látható és mint egészen apró pontok, a friedrichshafeni házak. Hátra tekintünk, mögöttünk mint magasan épített fal állott a köd, sötéten nehezedve a hullámzó vízre. A kikötőben szigorú tekintetű vámőrök fogadnak. Az írások mind rendben vannak, kiléphetünk a partra — Németország területére.* Végre Németországban vagyunk. Ez alig változtatja a képet. Ugyanaz a halotti csend itt is, mint a legtöbb svájci városban. Csak egyetlen főutcáján nagy a forgalom. Friedrichshafen nagyszerű összekötőpont Svájc és Németország közt. Ezen a főutcán autó autó után robog. Ez az országút vezet Svájc és Ausztria felé. A friedrichshafeniek munkában vannak olyankor, akiket az utcán látni, azok idegenek. Lépten-nyomon találunk valami emléket, amely Zeppelin grófra emlékeztet. A friedrichshafeniek hálásak és nem felejtenek. Tudják mivel tartoznak az öreg Zeppelin gróf emlékének. A városháza előtt kút van felállítva, tetején angyal, kezében Zeppelinnel. Ezt Zeppelin-kútnak hívják. Széles utcán haladunk, Zeppelin-utcának keresztelték. A tóra nyíló házak egyikén két bronztáblát fedezünk fel, egyikén Zeppelin reliefje domborodik ki, másikon felejthetetlenül szépen megszerkesztett emléksorok, melyek az öreg gróf nagyszerű emlékét magasztalják. Ebben a házban lakott és dolgozott hosszú ideig Zeppelin. Tovább, a tó partján van a Zeppelinmúzeum. Egy élet hatalmas munkájának a gyűjteménye ez a néhány szoba. Zeppelin gróf első kísérleteitől a Z. R. III.-ig itt vannak az összes léghajók kis modelljei. Egy ember életének munkája és az emberiség egyik legérdekesebb korszakát elevenítik meg ezek a falak és az itt felsorakozó tárgyak. Van itt még néhány rossz dicsőítő vers és PÉNTEK, 1927 AUGUSZTUS 2. babérkoszorú. Több fénykép közt az a felvétel is, mely a német császár friedrichshafeni látogatása alkalmával készült. * Amit eddig láttunk, azr csak a város és a múzeum volt. De itt valahol a falakon túl nagy élet folyik. Nem messzi innen, munkásban van sok szorgalmas kéz, hogy feltámaszszán valamit, ami később szinte élni fog. A friedrichshafeni Zeppelin-műveknél serény munka folyik. Új Zeppelinen dolgoznak, mely nagyobb lesz, mint az összes eddigiek. A Zeppelin-művek területére belépni nem szabad. A legérdekesebb munkát nem nézhetjük meg. Szinte mintha most is még háború volna. Titkolóznak. A nagy szürke hangárok környéke szinte kihaltnak látszik. Pedig dolgoznak odabent. A világ legnagyobb Zeppelinjét építik most. Ez nem diplomácia. Egy újságíró tudhatja ezt is. Sőt még többet. Egy újságíró még azt is tudja, hogy ez a hatalmas Zeppelin, amelyet építenek, Spanyolországnak készül, a tengerentúli forgalmat lesz hivatva lebonyolítani Sevilla és Buenos Aires között. Ez nem politika és nem diplomácia. Ezt csak egy felelősségnélküli újságíró tudja, aki elment sétálni Friedrichshafenben. A Zeppelin-művek területére a'idegeneknek belépni legszigorúbban tilos.* A kapus egy barátságos német, aki mikor megértette szándékomat, ugyanis hogy be akarok menni, szó nélkül elkezd lépni és számolni. Tíz lépés. Ez a megengedett határ, ameddig idegen bemehet. — És mi lenne, ha még néhány lépést tennék — kérdezem a kapust. — Megfognám a gallérját — feleli a németek szokott őszinteségével. Egy lépés még és a kapus alarmírozza a háziőrséget, talán azzal, hogy megtámadták a telepet. Mert a németek szeretik a rendet és a pontosságot. Ha fiz, akkor nem tizenegy. Később körüljártam a telepet. Óriási sima terület, közepén a hangárokkal. Hogy a hangárok milyen hatalmas méretűek, azt úgy érthetjük meg legjobban, ha számításba veszszük, hogy a kétemeletes igazgatósági épület mellettük kis viskónak látszik. Mint egy óriási szürke cethal emelkedik ki a földből a Z. R. III. volt hangárja. Fáradtan, álmosan húzódik meg, mint aki tisztában van azzal, hogy mi a jelentősége. A vaskavertek úgy körülölelik, mintha féltenék, hogy el talál szökni. Az égnek meredő vasrudak, százkarú poliphoz hasonlítanak. A repülőtér az első pillanatra kihaltnak látszik. Annál nagyobb a forgalom fölötte—■ a levegőben. Állandóan kisebb-nagyobb repülőgépek szálldosnak. Friedrichshafen légi centrum. Olyan ez a pilótának, mint mikor mi szerény földjárók. Parisba érkezünk. A halottnak látszó hangárok mögött megfeszített munka folyik. Friedrichshafenban a németek újra túl akarnak tenni az amerikaiakon, akik ma büszkén hirdetik, hogy a világ legnagyobb Zeppelinje az övék, megfeledkezve arról, hogy Németországban építettéti azt is. Í1a az új Zeppelin, mely kétszer akkora lesz, mint a Z. R. III. és 100 utas befogadására képes, elkészül, akkor a németek megjavítják saját rekordjukat. Mindezt így látta és hallotta egy újságíró, aki most nem politizál. Aki elment sétálni és leírta, amit látott és hallott. Nem is kellett belépni a Zeppelin-művek területére, nem is kellett megkockáztatni a tizenegyedik lépést, nehogy az őrséget alarmirozzák, de aki mégis sokat látott és hallott. Egy felelősség nélküli újságíró írta ezeket a sorokat, aki érdekesebbnek tartotta az igazságot az utón heverő ,Orgó falevelekről leolvasni, mint az igazgatóság ajtaja elé állni és ott azt hallani, hogy kérem, most nem dolgozunk, kérem a Zeppelin-műveket most nem lehet megtekinteni, kérem csak tíz lépés, kérem mi nem kívánunk nyilatkozni ... Mert a Zeppelin-művek Friedrichshafenbek sok germán kéznek adnak nagy és felelősségteljes munkát. Talán nagyobbat és felelősségteljesebbet, mint valaha. Lippay Imre A nemzetközi sajtóértekezlet ként, augusztus 23. A nemzetközi sajtószakértői értekezlet ma délelőtt folytatta a távirati és távbeszélői díjszabás kérdésének tárgyalását. Határozatokat hoztak, amelyek a rendes és a dróttalan táviratozás tarifájának mérséklését kérik. Javasolták, hogy a szomszédos államok távíróigazgatóságai egymás közt állapodjanak meg az újságtáviratok számára nyújtandó könnyítésekről. A távbeszélőkérdésekben elhatározták, hogy a rendes sajtóbeszélgetésekre 50 százalékos mérséklést kérnek azzal, hogy egyszersmind a magánbeszélgetésekkel szemben prioritást élvezzenek. Hasonló könnyítés teendő a sürgős sajtóbeszélgetéseknél. Ezeket a határozatokat valamennyi szavazattal hozták meg s csak egy-két tag foglalt ellenük állást. Egyhangúlag elfogadták a távirati irodáknak azt az indítványát, hogy a hírek védelme céljából valamennyi országban vezessék be a rendes sajtótarifa mellett a sikeres sajtótáviratokat. A táviróigazgatóságoknak joguk volna arra, hogy mielőtt megadják a rejtjeles táviratozásra az engedélyt, elkérjék a rejtjelkulcsot. Riddell lord és Bernhard dr. azt kérték, hogy a Genfben dolgozó újságíróknak biztosítsák a közvetlen szikratáviratozást tudósításaik elküldésére.