Ujság, 1927. december (3. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-24 / 292. szám
Vasárnap, 1927 december 21 A MI BUDAPESTÜNK Kitűnően bevált a gyógyszerüzem A kórházaknak gyógyszerekkel való ellátása céljából létesítette a főváros a „Községi Gyógyszerüzem“-et. Az üzem létesítése előtt a kórházak részére szükséges gyógyszereket a budapesti gyógyszerészek alkalmi egyesülése (grémiuma) szállította, amely központi raktárt és mindegyik nagykórházban gyógyszertárt tartott fenn. Ezt a berendezést és felszerelést a főváros megváltotta. Ez az üzem sem üzleti szempontoknak köszönheti létrejövetelét, hanem éppen úgy mint a műszerüzem, a központosítás révén első kézből szerzi be a szükséges gyógyszereket, tehát módjában áll azok jóságáról meggyőződni. A naponként megjelenő újabb gyógyszereket és gyógyszerkülönlegességeket megvizsgálja és a drága külföldi gyógyszerekkel szemben a teljesen egyenértékű hazai gyógyszerekre hívja fel az orvosok figyelmét. Az üzem személyzete 26 gyógyszerészből és 18 segédszemélyből áll. Ez az üzem a gyakorlatban kitűnően bevált. Központilag látja el a kórházakat felszereléssel a Községi Műszerüzem A kórházak részére szükséges orvosi műszerek és eszközök, valamint a berendezés és felszerelés beszerzésére és megújítására a főváros „Községi műszerüzem és kórházi anyagraktár“ elnevezéssel külön szervet tart fenn, amelynek az a feladata, hogy első kézből, és nagyban való bevásárlással nemcsak elsőrangú, hanem egyúttal aránylag olcsó anyagot juttasson a kórházaknak. A műszerüzem és kórházi anyagraktár felállításánál a fővárost nem üzleti szempontok vezették, hanem annak a felismerése, hogy a főváros nagy áldozatok árán fentartott kórházai a legjobb minőségű anyagot a lehető legolcsóbban csak központosított kezelés mellett kaphatják meg, mert a beszerzés egy helyről irányítva, megfelelőbb módon végezhető és az áruk átvétele egy helyen a megkívánt szakértelemmel bonyolítható le, ami nemmcsak :«■* ár, hanem a minőség szempontjából is: rendkívül fontos. * › " Azelőtt ugyanis a kórházi osztályok és a gondnokságok végezték a rendeléseket, amelyekben éppen ezért semmiféle egyöntetűség nem volt, úgyhogy nemcsak a különböző kórházak azonos osztályai (belgyógyászat, szülészet, sebészet, stb.), hanem ugyanegy kórház kebelében a párhuzamos osztályok is egymástól teljesen elütő felszereléseket szereztek be. Nagyon’természetes, hogy a beszerzésnek ez a módja rendkívül költségessé tette a kórházak felszerelését és megnehezítette a minőség szempontjából szükséges szakszerű bírálatot. Ezeknek az anomáliáknak kiküszöbölésére létesült a műszerüzem, amelynek feladatköre nem merül ki a puszta beszerzésben és raktározásban, hanem a beszerzett anyagot feldolgozza, a kórházaknak elosztja, a kórházi leltári tárgyakat javítja és karbantartja, a kórházak fogyasztását nyilvántartja. A nyilvántartás alapján a fogyasztásról statisztikát vezet és ezáltal az egyes kórházak és osztályok gazdasági működéséhez adatokat szolgáltat. Az ekként körvonalazott rendeltetésének megfelelően az üzem a szükséges raktárhelyiségeken (műszer-, kötőszer-, fehérnemű, üveg és gazdasági cikkek) kívül műhelyekkel is rendelkezik, mégpedig: kötőszerjavító-, kötőszermegmunkáló-, kárpitos- és mázolóműhellyel. Feladatának ellátására 20 tisztviselőt és havidíjast, 4 altisztet és 67 órabéres munkást foglalkoztat. A nyomor kétségtelen jele: zsúfoltak a szegényházak A főváros népjóléti közigazgatásának egyik főágát alkotja azokról a vagyontalan szegénymunka- és keresetképtelen felnőttekről való gondoskodás, akiknek eltartásukra köteles és képes hozzátartozóik nincsenek. Ez a gondoskodás a főváros szegényházaiban, újabb néven szeretetotthonaiban történik. Ez időszerint a főváros három szegényházat tart fenn. Legnagyobb szegényháza az Erzsébetszegényház a VII. kerület, Alsóerdősor 7. szám alatt, amelynek két fiókintézete van, az egyik a VII., Izabella utca 31. szám alatt, a másik a VIII., Alföldi-utca 6—8. szám alatt. A három szeretetotthonban közel 2000 a férőhelyek száma, de ez korántsem elegendő a jelentkező lehetetlen szegények elhelyezésére, úgyhogy több százra rúg azoknak a szegényházi ápolásra szoruló és ezt kérő szegényeknek a száma, akik hely hiányában a szegényházakban el nem helyezhetők. A nagy férőhelyiségre való tekintettel a törvényhatósági bizottság közgyűlése 1600 ágyas új szegényház építését határozta el és a szegényház építésének megindítására már megfelelő költséget is engedélyezett. Büszkesége a fővárosnak a Széchenyi-stranduszoda Az új strandfürdő nyitvatartásának rövid ideje alatt is jól jövedelmezett . Kétszeresére nagyobbodott az átalakított Széchenyi-népfürdő A Széchenyi-fürdő a városligeti-tó északi partján épült 1711.66 négyszögölnyi területen. Utóda, illetve fejleménye az egykor oly népszerű Artézi-fürdőnek, mely Zsigmondi Vilmos nagynevű geológusunknak köszönheti létét, aki terjed-'!:”'’s fpn' ’ gi'i t'’-ut~'-nyok Az uj széchelyi étrend jöbejrata alapján 1868. év november 15-én kezdette meg azokat a munkálatokat, melyek befejezésével 1878-ban 970.48 méternyi mélységben 73.92 C. fokú forró kénes gyógyforráshoz juttatta a fővárost. A forrás napi szolgáltató képessége 760 köbméter. A régi „Nádor-sziget“ kis, egyemeletes városi épületből átalakított gyógyfürdő 20 fürdőszobájával és kisarányú társasfürdőjével az odatóduló közönség igényeit nem sokáig elégítette ki. Ezért 1909 májusában megkezdték új néhai Czigler Győző műegyetemi tanár által tervezett és ennek korai halálával Dvorák Ede műépítész által jelentékenyen átdolgozott új, korszerű, a modern egészségügyi és gyógyászati módokra kellően berendezed Széchenyi-fürdő építkezését. Az új fürdőt 1913 június 13-án adták át a nyilvános közhasználatnak. A fürdő két gőz- és két népfürdőből áll, azonkívül számos szalon, és kádfürdőből. Ezekben a keretekben a modern therápia legújabb eszközei, úgymint villamos fényfürdő, gépgyógyászat, szénsavas és iszapkezelések állanak a közönség rendelkezésére. Egyik büszkesége e fürdőnek az 1926— 1927. években épült stranduszoda, mely 1927. év Szent István napján nyílt meg. A régi fürdőhöz csatlakoztatva az állatkerti útra néző főbejárattal épült, korai bárok stílben. Impozáns homlokzatával, gazdag díszítésével, új és igen szép látványossága a fővárosunknak. Három nagy medence, melyek különböző mélyek, van a stranduszodában, részben úszók, részben nem úszók és gyermekek részére, az időjárásnak megfelelően temperált vízzel. Ezeken kívül megfelelő homokterület, napfürdő és pihenő, a legmodernebb egészségügyi berendezések, (zuhanyok, stb.) vonzzák a közönséget. Jövedelmezőség tekintetében is a legjobb reményekre jogosít az új stranduszoda, mert dacára az 1927. évi csonka szezonnak is, igen nagy volt a látogatók száma, s így bátran mondhatjuk, hogy a főváros polgársága egészséges tőkebefektetés által egy új jövedelmező vállalattal gyarapodott. Teljesen átépítették ugyancsak ez évben a népfürdőket is, úgy hogy befogadóképességük a régihez képest megtöbbszöröződött. Két új nagy medencéből termál gyógyvízzel töltve, előfürdőből, pihenőkből, kényelmes, tágas, levegős helyiségekből állanak e fürdők, amelyek mérsékelt áraikkal a szerényebb gazdasági helyzetben levő embereknek is lehetővé teszik, hogy gyógyhatásukat igénybe vehessék. E népfürdőket tehát elsőrendű szociális intézményeink közé sorolhatjuk. A főváros polgárságának nagy áldozatkészsége által oly hatalmas intézménye e fürdő Budapest-Fürdővárosnak, melynek szerepe, hasznossága és jövedelmezősége mellett az idegenforgalom szempontjából sem lekicsinyelhető. Temetési biztosítást akar rendszeresíteni a Községi Temetkezési Intézet Külföldi nagyvárosokban jól bevált az ilyen intézmény A temetéseket Budapesten tudvalévően magánvállalkozók végezték és mivel ellenük nagyon sok panasz merült fel, a törvényhatóság az 1920. évi 763. kgy. számú határozatával ezeket az üzleteket megváltotta és községi temetkezési intézetet létesített, amely a főváros területén kizárólagos joggal végzi a temetéseket. Ennek az intézetnek felállításánál az a szempont vezette a fővárost, hogy az anyagilag gyengébb elem is illendően eltemethesse halottját. Ezért a temetkezési költséget akként állapította meg, hogy az úgynevezett típustemetésekre az intézet ráfizet és az ekként előálló veszteséget a díszesebb temetéseknél elért haszonból fedezi. Az intézet szerződéses igazgató vezetése alatt 48 tisztviselőt, 8 altisztet és ICO ipari munkást foglalkoztat. Az a váratlan súlyos helyzet, amelybe haláleset folytán úgyszólván minden társadalmi osztálybeli család kerül, arra indította a Községi Temetkezési Intézet igazgatóságát, hogy a közegészségügyi ügyosztállyal együtt a temetési biztosítás kérdésével foglalkozzék. A külföldi nagyvárosokban az ilyen biztosító intézmények igen jól beváltak ott is, ahol a temetkezés nincs hatósági kézben. Annál inkább célszerűnek látszik a temetkezési biztosításnak a Községi Temetkezési Intézet keretei között történő megvalósítása. Az egyetemi klinikák egy részét is a főváros Zöldségárusítóüzeme látja el zöldség- és főzelékfélével A Hatósági Zöldségárusítót a főváros tanácsa 1915-ben létesítette, mert a burgonya, zöldség- és főzelékfélék ára nagyon erősen kezdett emelkedni és ezenkívül a mindinkább rosszabbodó felhozatali viszonyok is indokolttá tették az akció életrehívását. A háború alatt igen nagy forgalmat bonyolított le a Hatósági Zöldségüzem, mert nemcsak szétosztotta jegyek ellenében a lakosság burgonyaszükségletét, hanem zöldségből, főzelékből és gyümölcsből is nagy tömegeket hozott fel és osztott ki a lakosság között a viszonyoknak mindig megfelelő olcsó áron. A háború alatt az akció 65 helyen árusította áruit. Ezenkívül, hogy a lakosság a burgonyához könnyebben juthasson hozzá, 800 kereskedőt is megbízott a burgonyának jegyek ellenében való forgalombahozatalával, jutalék ellenében. A háború és a forradalmak után a Hatósági Zöldségüzem jelentőségében csökkent, mert a szabadkereskedelem mindinkább akcióba lépett, de azért még ma is körülbelül 1 40 helyen árusítja cikkeit és ezenkívül ellátja a főváros összes közkórházait, más intézméényeit, valamint újabban a Tudományegyetem klinikáinak egy részét is. 1926 elején a főváros tanácsa a községi konyhakertgazdaságot, illetve a szentlőrinci gazdaságot is beosztotta a Hatósági Zöldségárusító üzembe. Azóta az akció a termelés fokozásával is igyekszik minél több árut piacra hozni és főleg arra törekszik, hogy ne csak a piaci árakat szállítsa le a legalacsonyabbra, hogy így a közönség olcsón juthasson a Zöldségárusító által forgalomba hozott árukhoz, hanem ezenkívül a felhozott cikkek árának megszabásánál is a lehetőség szerint útmutatással szolgáljon. Ezenkívül igen mérsékelt áron biztosítja a főváros kórházainak és más intézményeinek ellátását is. Az akció központi telepe és gyűjtőraktára a Mátyás utca 1—3., továbbá 4. szám alatt és a Dunaparti teherpályaudvaron van, gazdasági telepe pedig a Gróf Haller utca 3. szám alatt. Kertészeti és mezőgazdasági telepei a kálódüllői István-majorban, illetve a szentlőrinci-gazdaságban vannak. 15 Száztíz helyen kapható községi kenyér A kenyérgyárat a főváros 1909-ben létesítette azért, hogy egyrészt a kenyérárakra árszabályozó hatást gyakoroljon, másrészt, hogy például szolgáljon a sütőiparosoknak arra nézve, hogy a kenyeret a közegészség és köztisztaság korszerű követelményeinek megfelelő berendezésekkel miként állítsák elő. A kenyérgyár a X. kerület, Százados út 16. szám alatt létesült és az általa gyártott kenyeret részint a községi élelmiszerárusító üzem és a községi lókásüzem 73 elárusítóhelyén, részint pedig mintegy 37 tejcsarnokban és fűszerüzletben hozza forgalomba. A kenyérgyár a fővárosi közkórházak és szegényházak kenyér- és aprósütemény-szükségletét is termeli és szállítja. Azonkívül a kenyérgyár tojásos tésztaneműeket, mint tarhonyát, metéltet és kockatésztát is gyárt. A kenyérgyár a községi alaptól vagyonilag elkülönített, kereskedelmileg mégjegyzett községi üzem, mely kereskedelmi szervezettel, kereskedelmi módon vezettetik. A kenyérgyár ügyeit saját igazgatósága, külön üzemi bizottság és a közélelmezési ügyosztály felügyelete és irányítása mellett vezeti. A kenyérgyár az 1926. évben 3,386.422 kg. kenyeret és aprósüteményt, valamint 169.438 kg. tojásos tésztát gyártott és hozott forgalomba 1,979.831 pengő értékben. A kenyérgyár a korábbi években jóval nagyobb kenyérmennyiségeket termelt és hozott forgalomba, amikor ugyanis gépi berendezéséhez képest hármas munkáscsoporttal, éjjel-nappali folytonos üzemben működhetett Jelenleg azonban az éjjeli munka beszüntetése és a kenyérszállítás korlátozása következtében termelőképességét csak részben tudja kihasználni. Hat és negyedmillió négyzetméternyi területet kell tisztántartania a Köztisztasági Hivatalnak A főváros egész területén a kocsiutak rendszeres tisztántartását, az utcák és terek tisztogatását, az űttestről és járdákról lekerülő szemét összegyűjtését, az úttest portalanítását (locsolás, olajozás), valamint a hó eltakarítását, továbbá a háziszemét kifuvarozását és elszállítását a Köztisztasági Hivatal végzi. Az összegyűjtött utcai és háziszemetet erre a célra szolgáló szemétszállító kocsik veszik át és szállítják ki a szemétátemelő telepre, ahonnan a vasúti kocsikba áthelyezett szemetet Pestszentlőrincre szállítják®. A szemét végül is Soroksárpéteri határában kijelölt területen halmozódik fel. A hivatal kezelése alatt áll 6.016.604 m* kocsiút és 214.296 m gyalogút. A munka végzésére Balla Alfréd igazgató vezetése alatt 12 tisztviselő, 75 altiszt, 72 gépvezető, 230 előmunkás, 825 munkás, 115 locsolómunkás, 10 idénypiaci munkás és 14 aszfaltmosó áll rendelkezésre. Ezenfelül a szeméttelep 8 tisztviselőt, 46 altisztet, 27 szakmunkást és 210 egyéb munkást foglalkoztat. Tavaly nagy forgalmat bonyolított le a Tattersall- és lóvásártelep Budapest országos és heti lóvásárjainak helye a X. kerület, Kerepesi út 7—11. szám alatt levő lóvásártér. A lóvásártérrel kapcsolatos a Tattersalltelep, amelynek istállóiban a naponkénti állandó lóvásár, valamint az időnként rendezett különleges lóvásárok, mint luxus-, igás- és ménlóvásárok tartatnak. A Tattersall- és lóvásártelep 1879-ben létesült és azt az első 30 esztendőben külön e célra alakult részvénytársaság bérelte. A bérlet lejártával 1909-ben a székesfővárt és a telepet saját kezelésébe vette át és azóta mint a községi alaptól elkülönített községi üzemet tartja fenn. A telep ügyeit igazgatósága intézi, külön üzemi bizottság és a közélelközési ügyosztály felügyelete és irányítása mellett. Az 1926. évben a 4 országos és 52 heti lóvásárra összesen 42.215 darab lovat hajtottak fel, a tattersalli istállókban pedig a napi lóállásbérletek évi száma 42.593 ezeknek évi bérösszege pedig 240353.300 korona volt. A tattersalli istállók lóforgalma jelenleg csekélyebb, mivel a külországok felé irányuló lókivitel csaknem szünetel, éspedig a kereskedelmi szerződések hiánya, illetve a külországok által felállított magas lóbeviteli vámok következtében. (Budai Hegypál.vn) Csikló) T beér.. Sikló útra 1. Alá*of'nHOk hnn rrd'M Rúd i Hrvonálya R. Tot 1'20 márciu 2-án a főváros tulajdonába ment át amely önálló v.gyöi . zelesü uz. inként tarija lenn. Tiljesítménye évente: 75 000 kellős, fel- és lefelé hr.lndó menet, a megtett »lt 15.000 kocsikilométer, a szállított utasok száma 1.200.000.