A 25 éves Ujság mellékletei, 1927. december
A boldogulás lexikona
A BOLDOGULÁS LEXIKONA ♦ 49 • részesíteni, mégpedig hat éven át elemi népiskolai, további három tanéven át továbbképző (ismétlő) népiskolai oktatásban. Hatodik életévét még be nem töltött gyermek az elemi népiskolába rendszerint fel nem vehető. Az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) azonban az elemi népiskola első osztályába olyan, megfelelő testi és szellemi fejlettséggel bíró gyermek felvételét is megengedheti, aki hatodik életévét a tanév első négy hónapjában tölti be. (1921:XXX. t.-c.) Az elemi (mindennapi) iskolalátogatási kötelezettséget az elsőfokú iskolai hatóság javaslatára a kir. tanfelügyelő egy-két évvel meghosszabbíthatja, anélkül, hogy ez az ismétlő tankötelezettség tartamát csökkentené. A tankötelesekről a községek törzskönyvi nyilvántartást vezetnek. Azokat, akiket szülei (gondviselői) be nem írattak, a község megkeresésére az elsőfokú iskolai hatóság hivatalból íratja be iskolába. Az iskolalátogatás kötelezettsége alól a kir. tanfelügyelő adhat felmentést, ha a gyermek otthon vagy magánintézetben megfelelő oktatásban részesül, ha testileg vagy szellemileg fejletlen, vagy ha az iskolábajárás a gyermek egészségét vagy biztonságát veszélyezteti. A testileg vagy szellemileg elmaradt vagy hibás gyermekek oktatására a kisegítőiskolák, illetőleg a gyógyítva nevelő intézetek szolgálnak. A szorgalmi idő a népoktatási intézeteknél a következő: 1. A mindennapi elemi népiskolában tíz hónap, amely 227 munkanapot foglal magában. Mezőgazdaságot űző helységekben a szorgalmi idő legfeljebb 40 munkanappal megrövidíthető, ha a törvényhatósági közigazgatási bizottság javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter erre az engedélyt megadja. 2. Az általános, valamint a gazdasági irányú továbbképző népiskolákban a növendékeket november 1-től március végéig heti egy egész vagy két félnapon át heti hétórai, a tanév többi hónapjában heti félnapi (4 órai) oktatásban kell részesíteni. Ez összesen 60 félnap. 3. Az önálló (szaktanítás) gazdasági népiskolában a teljes, tízhónapos tanév 80 félnapot foglal magában. Ez legfeljebb 8 félnappal csökkenthető. Az iskolalátogatási kötelezettség a vasárnapi és ünnepnapi istentiszteleten való megjelenés kötelezettségét is magában foglalja. Vasárnap legfeljebb hittan és erkölcstan oktatható. Az igazolatlan iskolamulasztások miatt a tanuló szülője, gondviselője, munkaadója elsőízben intésben, másod- és harmadízben bírságban részesül, negyedízben kihágási eljárást indítanak ellene és egy hónapig terjedhető elzárásra ítélhető. Az elemi népiskolák létesítéséről az 1868. évi XXVIII. t.-c. 23. §-a értelmében a községek tartoznak gondoskodni. Ez a kötelezettség ott és annyiban teljesítendő, ahol és amennyiben a jogosított iskolafentartók (állam, egyházak, társulatok) nem gondoskodnak a szükséges népoktatási intézmény fentartásáról. Amennyiben az iskolafentartás az egyházak anyagi erejét felülmúlja, elsősorban a politikai közösségek, másodsorban az állam feladata a fentartók segélyezése. Az állam fizetéskiegészítő államsegély címén a népiskolák fentartásának terhét nagyrészben viseli. (1907:XXVII. t.-c.) A nagy határral biró községek külterületén az u. n. érdekeltség köteles iskola létesítéséről és fentartásáról gondoskodni, ha az iskolai körzetben legalább 20 család vagy 30 mindennapi tanköteles lakik. (1926. évi VII. t.-c.) A külterületi iskolák létesítése az utolsó 3 év alatt nagy arányban megindult s előreláthatólag néhány éven belül kulturális életünk e régi hiányát sikerülni fog teljesen pótolni. Az 1926. évi VII. t.-c. nemcsak jogi feltételeit teremtette meg a nagyvonalú népiskolaépítő politikának, hanem annak anyagi előfeltételéről is gondoskodott az Országos Népiskolai Építési Alap létesítésével. Az akció eddigi méreteiről a következő számok nyújtanak fogalmat. 1925 júliusától 1927 szeptember 1-ig 1955 tanterem és 987 tanítói lakás felépítését tette lehetővé az O. N. É. A. azzal, hogy az iskolafentartóknak, vagy az iskola elhelyezésére járatott községeknek 21,307.470 P segélyt és 7,079.504 P olcsó kölcsönt nyújtott. Az a régi panasz, hogy a tankötelesek egy része iskola hiányában az analfabetizmust kénytelen növelni, az akció további vitelével rövid pár év alatt teljesen tárgytalanná lesz. Az ország népoktatásügye ma jelentékenyen fejlettebb, mint akár a háború előtt, akár az ország megcsonkítása után volt. A történeti Magyarország 17.600 iskolájából ugyan csak 6158 maradt birtokunkban, ez a szám azonban 1925—26-ban 6438-ra, 1926—27-ben pedig 6534-re emelkedett. Az iskolák jellegük (fentartójuk) szerint a következőképpen oszlanak meg: Az elemi mindennapi iskolát látogatók száma a háborúalatti népszaporodási pangás miatt egészen 1925—26-ig fokozatosan csökkent, úgyhogy az 1921—22. évi 905.195-ről 1925—26-ig 656.349-re szállott alá. Az 1926—27 tanévtől a létszám ismét emelkedik, úgyhogy 1931—32-ben már a normális (tisztán háború utáni születésűek) korosztály lesz az iskolában. A tanulók száma az iskolák átmeneti néptelensége alatt arányosan csökkent, mert a nélkülözhetővé vált állásokat nem töltötték be. Az új iskolák létesítése és a zsúfoltság megszüntetésére irányuló kormánytevékenység azonban már az 1924— 25. tanévtől a tanítólétszám emelkedését eredményezte, úgyhogy az 1925—26. tanévben már 16.705 tanító működött. E létszám a következő években lényegesen fog még emelkedni. Egy tanítóra jelenleg 40 tanuló esik, ami a régi állapotokkal szemben nagyon örvendetes fejlődést mutat. Iskoláink fele, sajnos, teljesen osztatlan, egytanítós iskola. Az általános ismétlőiskolákat az 1925— 26. tanévben 187.557 tanuló látogatta. A gazdasági népiskolákba 111.821 tanuló járt. A gazdasági ismétlőiskolák közül 47 volt olyan, amelyben szaktanítók látták el az oktatást. Gazdasági népiskolák. A gazdasági népiskolákat az 1863. évi népoktatási törvény hívta életre, amely így valósította meg a népoktatási törvény által keletkezett gazdasági és kertészeti oktatást. A gazdasági ismétlő iskolának két tipusa fejlődött ki: 1. Az elemi iskolával kapcsolatos, nem szaktanitós, gazdasági ismétlő iskola, 600 —800 négyszögöl gyakorlóterülettel. 2. Külön szaktanitós gazdasági ismétlőiskola legalább 5—20 kat.holy gyakorlóterülettel. Ezeknek az iskoláknak célja és feladata: a 13—15 éves, mindkét nembeli tanulókat eddigi ismereteikben való megerősítésük és továbbképzésük mellett a gazdaság egyes ágaiban oly mértékben begyakorolni, hogy a fiúk, mint leendő földmívesek okszerűleg kezelhessék birtokukat, vagy mint gazdasági munkások keresetképességüket fokozzák, a leányok pedig mint jövendő gazdaasszonyok és családanyák a munkakörükbe eső gazdasági ágakban és háztartásban megkívánható tudnivalókkal megismerkedjenek és a főbb teendőket elsajátítsák. Az oktatás elméleti és gyakorlati. A 13—15 éves korban levő gyermekek oktatásán kívül ebben az iskolában a kisgazdának alkalma van követendő példát látni a gazdasági épületek okszerű és helyes építkezéseire, megfigyelheti a jó talajművelés, a trágyázás (műtrágyázás) előnyeit, meggyőződhetik a helyes állattenyésztés nagyobb termelőképességéről, az okszerű talajművelő eszközök munkát könnyítő és termést fokozó hatásáról, a nemesebb vetőmagvak alkalmazásával kapcsolatos nagyobb terméseredmények valódiságáról, módjában áll továbbá a fatenyésztési és különböző háziipari ügyességeket elsajátítani és ezen a módon a kiadásokban való takarékosságot megtanulni. Nagy eredménye az iskolák működésének, hogy a földműves- és napszámosgyermekeket a legveszedelmesebb korban erkölcsi és munkafegyelem alatt tartja. Az iskolák szaktanítói a községi lakosok művelődése és anyagi megerősödése érdekében az iskolán kívül is eredményes munkásságot fejtenek ki. Az ismétlőoktatásnak gazdasági irányban való átszervezéseóta szerzett tanulságok a közoktatásügyi kormányzatot arra bírták, hogy az 1921. évi XXX. l.-ben intézményesebben biztosítsa az ismétlőiskolákba történő beiskolázást és a beiskolázott tanulók intenzívebb oktatását. A beiskolázás szigorításával a tanulólétszám igen szépen megnövekedett, úgy, hogy, míg 1913/14. tanévben Nagymagyarország 82 külön szaktanutós gazdasági népiskolájába 15.188 tanuló iratkozott be, addig ma Csonkamagyarország 47 külön szaktanitós gazdasági népiskolájában 18.138 beiskolázott tanuló van. Csonkamagyarországon 1028 nem szaktanitós gazdasági ismétlőiskola működik. A közoktatásügyi kormányzat tervbe vette külön szaktanitós gazdasági ismétlő-iskolák szervezését az egész országra kiterjedően. állami . .• • 1090 községi . .• 736 r. kát. . .• • 2511 g. kát. . .• 125 r. k. és g. k.. 7 ref. . . . 1093 év. . . . 406 ref. és ev. .6 unit. . . .2 kapt. . . .1 g. kel. . .• 50 izr. . . •*• 156 társulati . .. 70 uradalmit• 288 magán . .. 23