A 25 éves Ujság mellékletei, 1927. december

A boldogulás lexikona

A BOLDOGULÁS LEXIKONA ♦ 49 • részesíteni, még­pedig hat éven át elemi népiskolai, további három tanéven át to­vábbképző (ismétlő) népiskolai oktatásban. Hatodik életévét még be nem töltött gyer­mek az elemi népiskolába rendszerint fel nem vehető. Az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) azonban az elemi népiskola első osztályába olyan, megfelelő testi és szellemi fejlettséggel bíró gyermek felvételét is megengedheti, aki hatodik életévét a tanév első négy hónapjában tölti be. (1921:XXX. t.-c.) Az elemi (minden­napi) iskolalátogatási kötelezettséget az elsőfokú iskolai hatóság javaslatára a kir. tanfelügyelő egy-két évvel meghosszabbít­hatja, anélkül, hogy ez az ismétlő tankö­telezettség tartamát csökkentené. A tankötelesekről a községek törzskönyvi nyilvántartást vezetnek. Azokat, akiket szülei (gondviselői) be nem írattak, a köz­ség megkeresésére az elsőfokú iskolai ha­tóság hivatalból íratja be iskolába. Az is­kolalátogatás kötelezettsége alól a kir. tan­felügyelő adhat felmentést, ha a gyermek otthon vagy magánintézetben megfelelő oktatásban részesül, ha testileg vagy szel­lemileg fejletlen, vagy ha az iskolábajárás a gyermek egészségét vagy biztonságát veszélyezteti. A testileg vagy szellemileg elmaradt vagy hibás gyermekek oktatá­sára a kisegítőiskolák, illetőleg a gyógyítva nevelő intézetek szolgálnak. A szorgalmi idő a népoktatási intézetek­nél a következő: 1. A mindennapi elemi népiskolában tíz hónap, amely 227 munkanapot foglal ma­gában. Mezőgazdaságot űző helységekben a szorgalmi idő legfeljebb 40 munkanappal megrövidíthető, ha a törvényhatósági köz­­igazgatási bizottság javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter erre az enge­délyt megadja. 2. Az általános, valamint a gazdasági irányú továbbképző népiskolákban a nö­vendékeket november 1-től március vé­géig heti egy egész vagy két félnapon át heti hétórai, a tanév többi hónapjában heti félnapi (4 órai) oktatásban kell része­síteni. Ez összesen 60 félnap. 3. Az önálló (szaktanítás) gazdasági nép­iskolában a teljes, tízhónapos tanév 80 fél­napot foglal magában. Ez legfeljebb 8 fél­nappal csökkenthető. Az iskolalátogatási kötelezettség a va­sárnapi és ünnepnapi istentiszteleten való­ megjelenés kötelezettségét is magában fog­lalja. Vasárnap legfeljebb hittan és er­kölcstan oktatható. Az igazolatlan iskolamulasztások miatt a tanuló szülője, gondviselője, munkaadója elsőízben intésben, másod- és harmadíz­­ben bírságban részesül, negyedízben ki­­hágási eljárást indítanak ellene és egy hó­­napig terjedhető elzárásra ítélhető. Az elemi népiskolák létesítéséről az 1868. évi XXVIII. t.-c. 23. §-a értelmében a községek tartoznak gondoskodni. Ez a kö­telezettség ott és annyiban teljesítendő, ahol és amennyiben a jogosított iskola­­fentartók (állam, egyházak, társulatok) nem gondoskodnak a szükséges népokta­tási intézmény fentartásáról. Amennyiben az iskolafentartás az egyházak anyagi ere­jét felülmúlja, elsősorban a politikai közös­ségek, másodsorban az állam feladata a fentartók segélyezése. Az állam fizetés­­kiegészítő államsegély címén a népiskolák fentartásának terhét nagyrészben viseli. (1907:XXVII. t.-c.) A nagy határral biró községek külterületén az u. n. érdekeltség köteles iskola létesítéséről és fentartásáról gondoskodni, ha az iskolai körzetben leg­alább 20 család vagy 30 mindennapi tan­köteles lakik. (1926. évi VII. t.-c.) A külterületi iskolák létesítése az utolsó 3 év alatt nagy arányban megindult s előre­láthatólag néhány éven belül kulturális éle­tünk e régi hiányát sikerülni fog teljesen pótolni. Az 1926. évi VII. t.-c. nemcsak jogi feltételeit teremtette meg a nagyvonalú népiskolaépítő politikának, hanem annak anyagi előfeltételéről is gondoskodott az Országos Népiskolai Építési Alap létesíté­sével. Az akció eddigi méreteiről a követ­kező számok nyújtanak fogalmat. 1925 jú­liusától 1927 szeptember 1-ig 1955 tan­terem és 987 tanítói lakás felépítését tette lehetővé az O. N. É. A. azzal, hogy az is­­kolafentartóknak, vagy az iskola elhelye­zésére járatott községeknek 21,307.470 P segélyt és 7,079.504 P olcsó kölcsönt nyúj­tott. Az a régi panasz, hogy a tankötelesek egy része iskola hiányában az analfabetiz­must kénytelen növelni, az akció további vitelével rövid pár év alatt teljesen tárgy­talanná lesz. Az ország népoktatásügye ma jelenté­kenyen fejlettebb, mint akár a háború előtt, akár az ország megcsonkítása után volt. A történeti Magyarország 17.600 is­kolájából ugyan csak 6158 maradt birto­kunkban, ez a szám azonban 1925—26-ban 6438-ra, 1926—27-ben pedig 6534-re emel­kedett. Az iskolák jellegük (fentartójuk) szerint a következőképpen oszlanak meg: Az elemi mindennapi iskolát látogatók száma a háborúalatti népszaporodási pan­gás miatt egészen 1925—26-ig fokozato­san csökkent, úgyhogy az 1921—22. évi 905.195-ről 1925—26-ig 656.349-re szállott alá. Az 1926—27 tanévtől a létszám ismét emelkedik, úgyhogy 1931—32-ben már a normális (tisztán háború utáni születésűek) korosztály lesz az iskolában. A tanulók száma az iskolák átmeneti néptelensége alatt arányosan csökkent, mert a nélkülözhetővé vált állásokat nem töltötték be. Az új iskolák létesítése és a zsúfoltság megszüntetésére irányuló kor­­mánytevékenység azonban már az 1924— 25. tanévtől a tanítólétszám emelkedését eredményezte, úgyhogy az 1925—26. tan­évben már 16.705 tanító működött. E lét­szám a következő években lényegesen fog még emelkedni. Egy tanítóra jelenleg 40 tanuló esik, ami a régi állapotokkal szem­ben nagyon örvendetes fejlődést mutat. Iskoláink fele, sajnos, teljesen osztatlan, egytanítós iskola. Az általános ismétlőiskolákat az 1925— 26. tanévben 187.557 tanuló látogatta. A gazdasági népiskolákba 111.821 tanuló járt. A gazdasági ismétlőiskolák közül 47 volt olyan, amelyben szaktanítók látták el az oktatást. Gazdasági népiskolák. A gazdasági népiskolákat az 1863. évi népoktatási törvény h­ívta életre, amely így valósította meg a népoktatási törvény által keletkezett gazdasági és kertészeti ok­tatást. A gazdasági ismétlő­ iskolának két tipusa fejlődött ki: 1. Az elemi iskolával kapcsolatos, nem­ szaktanitós, gazdasági ismétlő­ iskola, 600 —800 négyszögöl gyakorlóterülettel. 2. Külön szaktanitós gazdasági ismétlő­iskola legalább 5—20 kat.­holy gyakorló­­területtel. Ezeknek az iskoláknak célja és feladata: a 13—15 éves, mindkét nembeli tanulókat eddigi ismereteikben való megerősítésük és továbbképzésük mellett a gazdaság egyes ágaiban oly mértékben begyakorolni, hogy a fiúk, mint leendő földmívesek ok­­szerűleg kezelhessék birtokukat, vagy mint gazdasági munkások keresetképességü­ket fokozzák, a leányok pedig mint jövendő gazdaasszonyok és családanyák a munka­körükbe eső gazdasági ágakban és háztar­tásban megkívánható tudnivalókkal meg­ismerkedjenek és a főbb teendőket elsajá­títsák. Az oktatás elméleti és gyakorlati. A 13—15 éves korban levő gyermekek oktatá­sán kívül ebben az iskolában a kisgazdának alkalma van követendő példát látni a gaz­dasági épületek okszerű és helyes építke­zéseire, megfigyelheti a jó talajmű­velés, a trágyázás (műtrágyázás) előnyeit, meggyő­ződhetik a helyes állattenyésztés nagyobb termelőképességéről, az okszerű talajmű­velő eszközök munkát könnyítő és termést fokozó hatásáról, a nemesebb vetőmagvak alkalmazásával kapcsolatos nagyobb ter­méseredmények valódiságáról, módjában áll továbbá a fatenyésztési és különböző háziipari ügyességeket elsajátítani és ezen a módon a kiadásokban való takarékossá­got megtanulni. Nagy eredménye az iskolák működésé­nek, hogy a földműves- és napszámosgyer­­mekeket a legveszedelmesebb korban er­kölcsi és munkafegyelem alatt tartja. Az iskolák szaktanítói a községi lakosok mű­velődése és anyagi megerősödése érdeké­ben az iskolán kívül is eredményes mun­kásságot fejtenek ki. Az ismétlőoktatásnak gazdasági irány­ban való átszervezése­­óta szerzett tanulsá­gok a közoktatásügyi kormányzatot arra bírták, hogy az 1921. évi XXX. l.-ben in­tézményesebben biztosítsa az ismétlőisko­lákba történő beiskolázást és a beiskolá­zott tanulók intenzívebb oktatását. A be­iskolázás szigorításával a tanulólétszám igen szépen megnövekedett, úgy, hogy, míg 1913/14. tanévben Nagymagyarország 82 külön szaktanutós gazdasági népiskolájába 15.188 tanuló iratkozott be, addig ma Csonkamagyarország 47 külön szaktanitós gazdasági népiskolájában 18.138 beiskolá­zott tanuló van. Csonkamagyarországon 1028 nem szaktanitós gazdasági ismétlő­iskola működik. A közoktatásügyi kormányzat tervbe vette külön szaktanitós gazdasági ismétlő-iskolák szervezését az egész országra kiterjedően. állami . .• • 1090 községi . .• 736 r. kát. . .• • 2511 g. kát. . .• 125 r. k. és g. k.. 7 ref. . . . 1093 év. . . . 406 ref. és ev. .6 unit. . . .2 kapt. . . .1 g. kel. . .• 50 izr. . . •*• 156 társulati . ..­­ 70 uradalmit• 288 magán . .. 23

Next