Ujság, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-26 / 47. szám

18 Hallottam egy viccet — Valahányszor egy szép asszonyt látsz, mindig megfeledkezel róla, hogy nős nagy! — Sőt ellenkezőleg! Akkor jut az eszembe!!*­­««» Mondd csak Gizikém, miért van két­féle színű levélpapirosod! — A rózsaszínű az a szerelem színe. Ezen Bandinak írom a leveleket. A zöld ez a hűségé, azt akkor használom, ha Fe­rinek írok. •*' ít hl 11 antt 6 : Mondd csak fiacs­kám, mit kell csinálni mindenekfelett, hogy az ember az égbe jusson? A tanitvány (habozás nélkül): Meg kell halni tanító url * Hogy ismerkedtél meg második férjeddel? —■ óh! Egész regényes utánl Tudni­illik ő gázolta el negyven lóerejű autójával az elsőt. * Postás bácsi szerencséje. A Fővárosi Ope­­rettszínház szombaton délután mutatta be ezidei harmadik gyermekdarabját, a Postás bácsi sze­rencséjét, amelynek szövegét Breitner Károly írta, zenéjét pedig Lajtay Károly szerezte. A darab egy jókedvű és pajkos postásról szól, aki sok kaland és rengeteg vidám epizód után éri el a boldogságot. Van a darabban minden, ami a gyermekeknek öröm és vigasság, nagy indiánjelenet, erotikus banánjelenet, gyönyörű díszletek, jelmezek, móka, ének, tánc, kacagás, sírás ésatöbbi. A főszerepet a gyermekek ked­venc Sarkadi Aladárja játszotta, aki úgy, mint a többi gyermekdarabban, igen közvetlenül dis­­kurál hálás közönségével. A női főszerepet Lészay Kató alakította, aki úgy játékával, mint hangjával megnyerte a gyerekek tetszését. A többi szerepeket Palotay Tibor, Kürthy Teréz, Borbély Sándor és Tarts, további a két gyermekprima­donna: Szécsy Hédy és Horváth Manci játszották. Gyönyörű látvány volt, amint a gyermekközönség kipirultan, csillogó szemekkel, hol kacagva, hol elérzékenyülve figyelte a színpadot és apró, kis kezeikkel az egyes táncszámok és felvonások után sokszor, lelkesen tapsolta a szereplőket. (sor.) A színházak és kabarék hírei. A Magyar Színház jövő hete Olympia —­ Trojka — Sasfiók A Magyar Színház ünnepi eseménye Olympia a pénteki Molnár-premier. Addig is felváltva st színház két hatalmas drámai sikerei Trojka és Sasfiók váltakoznak a műsoron. A Sasfiók tegnapi szen­zációs reprize után ma este és legközelebb kedd és csütörtökön este kerül színre, természetesen mindannyiszor Törzs Jenő csodálatos reichstadti hercegével. Hétfőn és szerdán este Fazekas Imre brilliáns Trojkája megy a Magyar Színház pompás drá­mai együttesével. Ma vasárnap délután ugyan­csak a Trojka kerül színre, rendes esti hely­­árakkal. Olympia­ ­ Az új Molnár-vígjáték a Magyar Színházban Péntek, március 2. Molnár Ferenc OLYMPIA foíma vígjátéka, amelyet a Magyar Színház már­cius 2-án mutat be, rendkívül érdekes béke­­miliőben játszik, egy osztrák fürdőhelyen, a régi monarchia békebeli korában. Maga a probléma, amit felvett, érdekes és finoman átélt kalandos szerelmi történet keretében szinte a tegnap tör­ténetének szintézise. Az előadás legelső klasszisa, hiszen nem cse­kélyebb művészek vesznek benne részt, mint Gombaszögi Frida, Góthné Kertész Ella, Zala Karola, Hegedűs Gyula, Kiss Ferenc, Góth Sán­dor, Stella Gyula. Rendező: Góth Sándor. Dísz­lettervező: Falus Elek. * Kis Pál koszorús fényképészmester műter­meiben 6 művészi lap 8 pengő. Király-utca 61 és Lipót-körút 30. (Berlini-térnél.) * Az idény utolsó táncfolyamai Mérő tánc­intézetében (Erzsébet-körút 44). Felnőtteknek és bakfisoknak március 1-én, csütörtökön kezdőd­nek. Telefon: 1. 454—33. * Az idény utolsó tánctanfolyamai Adorjánná M. Frida táncintézetében (VII., Erzsébet­ körút 26) felnőtteknek március 6-án, kedden este 8 órakor, diák (bakfis) oknak 6-én, hétfőn d. u. *A7 órakor, gyermekeknek (4—12 éves) 6-én, hétfőn d. u. 5 órakor kezdődnek. Nászéjszaka a hétfői 75-ik előadáson tud is minden este a Belvárosi Színházban Ugyanaz a ragyogó szereposztás, ugyanaz a tom­boló siker, ugyanaz a biztos kilátás a további hetvenöt előadásra, mint a premieren (Honthy Hanna, Berky Lili, Delly, Gózon, Székely Gizi, Sugár, Hajnal, Várnai, Nagy). Most és jövő vasárnap d. u. (mérs helyár) A gazdag lány. ÚJSÁG VASÁRNAP, 1928 FEBRUÁR 28 L­ehár és Kálmán a jazz-muzsikáról Lehár nyilatkozik új operájáról, a „Friderike“-ről mA jazz semmi­­esetre sem múló divatjelenség* — mondja Kálmán A gramofon-ipar jelentősége a jazz-zene összeállításában Bécs, február 25. Huszonöt éve annak,­ hogy Lehár Ferenc, az „operettkirály" első operettjével („Bécsi nők“) a nyilvánosság elé lépett. Hogy azóta micsoda szédületes pályát futott be, mindenki tudja, de mégis­­ keve­sen tudják. Mert azt ugyan mindenki tudja, hogy darabjai százas szériákat értek meg, arra is emlékeznek még a régebbi generáció­hoz tartozók, hogy mi volt a húsz év előtti pestieknek s különösen a nőknek Ráthonyi Ákos, a daliás operetthős és micsoda hihetet­­en népszerűséget ért el a „Víg özvegy", de azt mégis kevesen tudják, hogy egy tripoliszi színházat például 1903-ban Lehár-operettel nyitottak meg, hogy öt földrész minden zu­gába elkerült a Lehár-muzsika, hogy egy krisztiániai színházat a tönkremenéstől men­tett meg a „Vig özvegy", hogy a „Vig özvegy"­­et körülbelül 25.000-szer játszották eddig, 10 nyelven, 142 német, 154 amerikai, 135 angol színpadon! Lehár ma is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott zeneszerzője a világnak. Ez a legnagyobb bizonyossággal, statisztikailag bizonyítható. Még Puccini is csak őutána kö­vetkezik népszerűségben! Lehár állandó lakhelye Bécs, de legörö­­mestebb ma is — magyarul beszél és legottho­nosabban magyar környezetben érzi magát. De a lakóhelye ma már­­ az egész világ, úgyhogy Bécsben is ritka vendég. Ma Rómá­ban vagy Milánóban van, holnap Kopenhágá­­ban vagy Madridban. E héten újból hosszabb időre itthagyta Bécset. Még e héten Berlinben dirigálja a „Metropole-Theater“-ben a „Luxenburg gróf­jáénak premierjét. Onnan Párisba utazik, ahol a „Théátre Gallé"-ben „Paganini“-jét fogja a bemutatón dirigálni. (A „Paganiniét idáig 220 színpadon adták.) És közben már készen várja bemutatóját a legújabb mű — mely azonban már nem operett, hanem opera, — a „Friederike". (Valószínűleg az idei ősz­szel lesz a bemutatója.) Mielőtt Lehár itthagyta Bécset, készséggel fogadott a műkincsekkel és diadalai emlékei­vel telis tele gyömöszölt óriási lakásában, a Theobald-gassei házban, melynek ő a tulaj­donosa is. A jazz-muzsikáról akartam véleményét hallani, most, hogy a jazz meghódította a vi­lágot. De Lehár mester nemcsak a jazz-muzsi­káról nyilatkozott — még pedig úgy ő, mint Kálmán Imre is, igen megértően! — hanem új operájáról, a „Friederiké"-ről is és más­egyébről, amint itt következik. A jazz-muzsikáról szóló kérdésemre Lehár ezt felelte: — A művészetben, különösen pedig a fe­nében minden alapvető, elvi állásfoglalás va­lamely újonnan felmerülő művészi forma el­len vagy mellett, megengedhetetlen és hibás. Amit valaki mélyen és igazán átérez, az min­­den divattól és sablontól szabadon és függet­lenül keresi a megfelelő kifejezési formát és elemi erővel kap amaz eszközök után, ame­lyek a megérzés, az érzés hű tükröztetésére leginkább alkalmasak. A zenei kifejezési esz­közök gazdagítását, eddig még nem alkalma­zott ritmusok, formák hangszínek, zenei szer­számok igénybevételével, általánosságban csak örömmel üdvözölhetjük. Tehetség, ízlés, stílusérzék az irányadók arra nézve, meny­nyire, meddig mehet el ez új kifejezési esz­közök használatában a saját korából merítő és a saját korának dolgozó muzsikus, anélkül, hogy őszinteségéből engednie kelljen, mert az őszinteség hiánya az egyetlen hiba, melyet nem bocsát meg tartósan sem a közönség, sem a kritika, sem a zenetörténet. Azután új művéről, a „Friederike"-ről nyi­latkozott Lehár, az örökké mosolygó, örökké ideges és egyben szeretetreméltó „operettki­rály". A „Friederike" tárgya az ifjú Goethe sze­relmi históriája Friederike Brionnal, a lel­kész leányával. Szövegét dr. Lehner­ Beda és dr. Herzer írták. A „Friederike" nem meg­szokott értelemben vett operett, hanem u. n. „Spieloper", „játékopera" vagy „Singspiel", „daljáték". Vannak benne vidám jelenetek, de vannak benne olyan részletek is, melyek mélyebb érzéseket tolmácsolnak. Azt hiszem, a legerősebb kompozícióm eddig. — Én mindig azon vagyok, hogy minden új darabomban valami újat adjak, ne ismé­teljem meg magamat, más színeket keverjek. Ezért is választok mindig más miliőjű szö­vegkönyvet. Majdnem minden darabomban más-más a miliő, sőt más-más országban ját­szik a cselekmény. Például a „Tatjána" („Kukuska") orosz miliőben, a „Wiener Frauen" osztrák, bécsi, a „Rastelbinder" szláv, a „Der Göttergatte" görög, a „Víg öz­vegy" montenegrói, a „Mitislavv, der Moderne" szláv, a „Fürstenkind" magyar, a „Luxem­burg grófja" francia, a „Cigányszerelem" ma­gyar, az „Endlich allein" svájci, az „Ahol a pacsirta dalol („Wa­. die Lerche singt") ma­gyar, a „Kék mazur" lengyel, a „Frasquita" spanyol, a „La danza delle Libellule" („Libel­­lentanz", Die drei Grazien") olasz, a „Die gelbe Jacke" kínai, a „Paganini" olasz, a „Zarevics" orosz, a „Friederike" német miliő­ben játszik. Valóban nagy változatosság, ugyebár? — És mindig annyira belemélyülök az illető nép lelkébe, hogy sokszor, így különö­sen a „Rastelbinder", a „Tatjána" („Kukus­ka"), a „Kék mazur" és a „Cigányszerelem" esetében szememre hányták, hogy az illető népek dalait felhasználtam és feldolgoztam darabjaimban. Persze ez a szemrehányás minden egyes esetben teljesen alaptalan volt, mert nemhogy én dolgoztam fel a népek da­lait darabomban, de éppen ellenkezőleg: az én dalaim mentek át az illető népek dalkin­csébe, lettek az illető népek köztulajdonává; és például ma már alig tudja valaki, hogy a közismert és köznépszerű­ „Messzi a nagy­erdő" című­ dalnak én vagyok a szerzője, pe­dig egész Magyarországon, minden zugiján és faluban játsszák és dalolják. — Az én esetemben tehát nemhogy vád az, ha ezt szememre hányják, hanem ellen­kezőleg: hízelgő reám nézve, hogy a népi hangot annyira eltalálom, hogy természete­sen teljesen alaptalanul, plágiummal vádol­nak meg miatta.♦ Kálmán Imrét, Lehár után ma a legnép­­­szerűbb operettszerzőt is felkerestem, hogy megkérdezzem a jazz-zenéről való vélemé­nyét. Kálmán ezeket az igen érdekes válaszo­kat adta: — Azt hiszem, hogy a jazz-zenekar mai összetételének eredetét a mechanikus hang­szerekben kell keresnünk, különösen a gra­mofonokban. Már 15 évvel ezelőtt kitűnt, hogy az európai szimfonikus zenekar külön­böző hangszerei nem alkalmasak gramofon­felvételekre. Más hangszerek után kellett nézni és legbuzgóbban kutattak Amerikában, mivelhogy Amerikának a gramofoniparág már akkor egyik legfontosabb nemzeti ipar­ága volt, így vették aztán át a karonazenekar­­tól a szaxofonok csoportját és ezekkel a gra­­mofonfelvételek terén valóban meglepő ered­ményeket értek el. A szaxofonok csoportjához azután, mint ellensúlyozó csoportot, hozzá­vették a trombiták és kürtök csoportját, mint második csoportot; a harmadik csoport pedig a ritmikus hangszerek csoportja: a banjo, a dob, a zongora. — Én azt hiszem, hogy ez az összeálllás teljesen logikus; nagy hatásokat értek el vele és talán még nagyobbakat fognak majd velük elérhetni. — Ha valószínű is, hogy a jazz-band ös­­­szeállításában a jövő egynémely változásokat fog megérlek­ni, — egy kompromisszumra gon­dolok jazz-band és bécsi szalonzenekar között — annyi bizonyos, hogy a jazz-muzsikát sem­miesetre sem lehet múló divatjelenségnek te­kinteni. Amerikában az utóbbi években egész csapat tehetséges, fiatal komponista tű­nt fel, akik egy csomó ügyes és ötletgazdag „arran­­zsőr" és „instrumentációs­ művész" segítsé­gével. .. Amerikában, mint minden, a zene is indusztrializálva van, a hihetetlen tömeg használható táncmuzsikát produkálnak. Kálmán Imre csakúgy, mint Lehár, meleg üdvözletét küldi az „Újság" útján magyar közönségének, muzsikája híveinek: Gömöri Jenő. Fővárosi Operettszínház Péntek, március 2-án este 8 órakor először Zenebona 3 felvonásos vidámság sok muzsikával. írták: Bródy István és Lakatos László, a dalok szövegét: Harmath Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Főszereplők: Zilahy Irén, Fejes Teri, Gombaszögi Ella, Szo­­kolay Olty, Kab­os Gyula, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Vindrey Ferenc, Radó Sándor. A Zenebona: az első jazz-operett. A Zenebonában: Budapest legjobb táncos primadonnái és Budapest legjobb komikusai. A Zenebonában: 16 ragyogó sláger. A Zenebonában: 16 brilliáns táncszám. A Zenebonában, elejétől végig csak jazz-zenekar. Szerdán Fedák-premier az Andrássy­ úti Színházban óriási érdeklődés előzi meg a szerdai bemu­tatót, melynek eseményei: 1. Fedák Sári vendégjátéka! Fedák a Még egyszer kérem című darabban rendez, férfi és női szerepet játszik a színpadon és a nézőtéren, két gyönyörű dalt énekel és az aktuális kérdésekről beszél. 2. Medgyaszay Vilma négy új dalt énekel. 3. Húzd rá Offenbach! A Szép Heléna zenéje jazz-banddel. Főszereplők: Szokolay Olg, Ujváry Lajos, Fekete Pál, Ihász, Heltai, Budai Görlök. Ragyogó kiállítás. Vándordíszlet, Jazz-band. 4. Szép Ernő vígjátéka, a Krémes, Szilágyi Marosa, Peti, Kőváryval a főszerepekben. 5. Vaszary Piroska, mint mozisztár. 6. Az a bizonyos harmadik. Ragyogó víg­játék Gárdonyi Vilma, Faragó és Ihász fellép­tével. 7. Radó Sándor, mint pólyásbaba. 8. Victor Ferike — új cselédnótákkal. 9. Kőváry konferál. Jegyek már válthatók. Az Éva grófnő 25-ik előadása Martos és Szirmainak, a világszerte ünnepelt két szerzőnek legszebb operettje, az Éva grófnő holnap, hétfőn éri el a Király­ Színházban a 25-ik előadást, amelyet a színház a szerzőkhöz és a darabhoz méltóan fog megünnepelni. A 25-ik elő­adáson és azontúl is minden este Péchy Erzsi játssza a címszerepet, a többi főszerepeket Bár-' sony Rózsi, Halász Anna, Rátkai, Nádor, Latabár,­ Solthy, Ujváry, Szirmai, Bánóczi és Pártos játsszák. Ma, vasárnap délután és jövő vasárnap délután a szenzációs Mersz-e Mary? kerül színre rendes helyárakkal, esti szereposztásban. Kék madár Jushny orosz kabaréja a Fővárosi Operett­­színházban. 15 ragyogó sláger — minden este táblás ház. Utolsó 3 előadás: hétfő, kedd, szerda. * Fedák Sári 7 különböző alakítása a Csókon szerzett vőlegény előadásán kivételes művészi él­mény. Előadásai a Városi Színházban: ma, va­sárnap, kedden, csütörtökön, pénteken, szom­baton és jövő vasárnap este. * Ma vasárnap délután Cigánykirály *— Pét­­ráss Sári — mérsékelt helyárak — Városi Szín­ház. * Flesch Ella, a müncheni operaház kiváló magyar művésznője a közönség és sajtó egy­hangú elragadtatása mellett kezdte meg vendég­játékát. A művésznő még két este lép fel a Városi Színházban. Hétfőn: Carmen (A. bérlet). Szerdán: Faust (bérletszünet). Flesch Ella mind­két szerepet ezúttal először énekli Budapesten. Legdrágább hely 7 pengő 94 fillér. Gaál Franciska három utolsó fellépése az Andrássy­ úti Színházban Ma délutáni előadások mozihelyárakkal Az Andrássy­ úti Színház híres műsorának kedden lesz az utolsó előadása, minélfogva Gaál Franciska csak háromszor játssza el Molnár Fe­renc világhírű vígjátékénak, az Ibolyá­nak a fő­szerepét. Ma lesz ennek a műsornak utolsó dél­­utáni előadása mozihelyárakkal. Este a legdrágább jegy 7 pengő. * Az Andrássy­ úti Színház első nyilvános fő­próbája — a Színész Szövetség javára — szerdán délelőtt c­ téz órakor lesz. Jegyeket az arra ille­tékesek hétfőn és kedden válthatnak a színház titkári hivatalában. * A Városi Színház operabérlői március 1-étől 6-áig fizethetik be az esedékes részleteket. Már­ciusi bérleti előadások: Denevér (Alpár Gittával), Traviata (Alpár Gittával), Húzd rá­­Jonny (Jonny spielt auf. Krenek jazz-operája). Egyetlen egy gyerelőadás lesz ma vasárnap délután fél 4 órakor a Terézkör­asi Színpadon ahol gyerekek jutossák gyerekeknek a szenzációs kacagó műsort Azintó PG1, Kenske Pepi, Jánoska tllinkója, Varázskút, A póruljárt beteg és a Testvérek Jegyek 50 fillértől

Next