Ujság, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-26 / 47. szám
18 Hallottam egy viccet — Valahányszor egy szép asszonyt látsz, mindig megfeledkezel róla, hogy nős nagy! — Sőt ellenkezőleg! Akkor jut az eszembe!!*««» Mondd csak Gizikém, miért van kétféle színű levélpapirosod! — A rózsaszínű az a szerelem színe. Ezen Bandinak írom a leveleket. A zöld ez a hűségé, azt akkor használom, ha Ferinek írok. •*' ít hl 11 antt 6 : Mondd csak fiacskám, mit kell csinálni mindenekfelett, hogy az ember az égbe jusson? A tanitvány (habozás nélkül): Meg kell halni tanító url * Hogy ismerkedtél meg második férjeddel? —■ óh! Egész regényes utánl Tudniillik ő gázolta el negyven lóerejű autójával az elsőt. * Postás bácsi szerencséje. A Fővárosi Operettszínház szombaton délután mutatta be ezidei harmadik gyermekdarabját, a Postás bácsi szerencséjét, amelynek szövegét Breitner Károly írta, zenéjét pedig Lajtay Károly szerezte. A darab egy jókedvű és pajkos postásról szól, aki sok kaland és rengeteg vidám epizód után éri el a boldogságot. Van a darabban minden, ami a gyermekeknek öröm és vigasság, nagy indiánjelenet, erotikus banánjelenet, gyönyörű díszletek, jelmezek, móka, ének, tánc, kacagás, sírás ésatöbbi. A főszerepet a gyermekek kedvenc Sarkadi Aladárja játszotta, aki úgy, mint a többi gyermekdarabban, igen közvetlenül diskurál hálás közönségével. A női főszerepet Lészay Kató alakította, aki úgy játékával, mint hangjával megnyerte a gyerekek tetszését. A többi szerepeket Palotay Tibor, Kürthy Teréz, Borbély Sándor és Tarts, további a két gyermekprimadonna: Szécsy Hédy és Horváth Manci játszották. Gyönyörű látvány volt, amint a gyermekközönség kipirultan, csillogó szemekkel, hol kacagva, hol elérzékenyülve figyelte a színpadot és apró, kis kezeikkel az egyes táncszámok és felvonások után sokszor, lelkesen tapsolta a szereplőket. (sor.) A színházak és kabarék hírei. A Magyar Színház jövő hete Olympia — Trojka — Sasfiók A Magyar Színház ünnepi eseménye Olympia a pénteki Molnár-premier. Addig is felváltva st színház két hatalmas drámai sikerei Trojka és Sasfiók váltakoznak a műsoron. A Sasfiók tegnapi szenzációs reprize után ma este és legközelebb kedd és csütörtökön este kerül színre, természetesen mindannyiszor Törzs Jenő csodálatos reichstadti hercegével. Hétfőn és szerdán este Fazekas Imre brilliáns Trojkája megy a Magyar Színház pompás drámai együttesével. Ma vasárnap délután ugyancsak a Trojka kerül színre, rendes esti helyárakkal. Olympia Az új Molnár-vígjáték a Magyar Színházban Péntek, március 2. Molnár Ferenc OLYMPIA foíma vígjátéka, amelyet a Magyar Színház március 2-án mutat be, rendkívül érdekes békemiliőben játszik, egy osztrák fürdőhelyen, a régi monarchia békebeli korában. Maga a probléma, amit felvett, érdekes és finoman átélt kalandos szerelmi történet keretében szinte a tegnap történetének szintézise. Az előadás legelső klasszisa, hiszen nem csekélyebb művészek vesznek benne részt, mint Gombaszögi Frida, Góthné Kertész Ella, Zala Karola, Hegedűs Gyula, Kiss Ferenc, Góth Sándor, Stella Gyula. Rendező: Góth Sándor. Díszlettervező: Falus Elek. * Kis Pál koszorús fényképészmester műtermeiben 6 művészi lap 8 pengő. Király-utca 61 és Lipót-körút 30. (Berlini-térnél.) * Az idény utolsó táncfolyamai Mérő táncintézetében (Erzsébet-körút 44). Felnőtteknek és bakfisoknak március 1-én, csütörtökön kezdődnek. Telefon: 1. 454—33. * Az idény utolsó tánctanfolyamai Adorjánná M. Frida táncintézetében (VII., Erzsébet körút 26) felnőtteknek március 6-án, kedden este 8 órakor, diák (bakfis) oknak 6-én, hétfőn d. u. *A7 órakor, gyermekeknek (4—12 éves) 6-én, hétfőn d. u. 5 órakor kezdődnek. Nászéjszaka a hétfői 75-ik előadáson tud is minden este a Belvárosi Színházban Ugyanaz a ragyogó szereposztás, ugyanaz a tomboló siker, ugyanaz a biztos kilátás a további hetvenöt előadásra, mint a premieren (Honthy Hanna, Berky Lili, Delly, Gózon, Székely Gizi, Sugár, Hajnal, Várnai, Nagy). Most és jövő vasárnap d. u. (mérs helyár) A gazdag lány. ÚJSÁG VASÁRNAP, 1928 FEBRUÁR 28 Lehár és Kálmán a jazz-muzsikáról Lehár nyilatkozik új operájáról, a „Friderike“-ről mA jazz semmiesetre sem múló divatjelenség* — mondja Kálmán A gramofon-ipar jelentősége a jazz-zene összeállításában Bécs, február 25. Huszonöt éve annak, hogy Lehár Ferenc, az „operettkirály" első operettjével („Bécsi nők“) a nyilvánosság elé lépett. Hogy azóta micsoda szédületes pályát futott be, mindenki tudja, de mégis kevesen tudják. Mert azt ugyan mindenki tudja, hogy darabjai százas szériákat értek meg, arra is emlékeznek még a régebbi generációhoz tartozók, hogy mi volt a húsz év előtti pestieknek s különösen a nőknek Ráthonyi Ákos, a daliás operetthős és micsoda hiheteten népszerűséget ért el a „Víg özvegy", de azt mégis kevesen tudják, hogy egy tripoliszi színházat például 1903-ban Lehár-operettel nyitottak meg, hogy öt földrész minden zugába elkerült a Lehár-muzsika, hogy egy krisztiániai színházat a tönkremenéstől mentett meg a „Vig özvegy", hogy a „Vig özvegy"et körülbelül 25.000-szer játszották eddig, 10 nyelven, 142 német, 154 amerikai, 135 angol színpadon! Lehár ma is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott zeneszerzője a világnak. Ez a legnagyobb bizonyossággal, statisztikailag bizonyítható. Még Puccini is csak őutána következik népszerűségben! Lehár állandó lakhelye Bécs, de legörömestebb ma is — magyarul beszél és legotthonosabban magyar környezetben érzi magát. De a lakóhelye ma már az egész világ, úgyhogy Bécsben is ritka vendég. Ma Rómában vagy Milánóban van, holnap Kopenhágában vagy Madridban. E héten újból hosszabb időre itthagyta Bécset. Még e héten Berlinben dirigálja a „Metropole-Theater“-ben a „Luxenburg grófjáénak premierjét. Onnan Párisba utazik, ahol a „Théátre Gallé"-ben „Paganini“-jét fogja a bemutatón dirigálni. (A „Paganiniét idáig 220 színpadon adták.) És közben már készen várja bemutatóját a legújabb mű — mely azonban már nem operett, hanem opera, — a „Friederike". (Valószínűleg az idei őszszel lesz a bemutatója.) Mielőtt Lehár itthagyta Bécset, készséggel fogadott a műkincsekkel és diadalai emlékeivel telis tele gyömöszölt óriási lakásában, a Theobald-gassei házban, melynek ő a tulajdonosa is. A jazz-muzsikáról akartam véleményét hallani, most, hogy a jazz meghódította a világot. De Lehár mester nemcsak a jazz-muzsikáról nyilatkozott — még pedig úgy ő, mint Kálmán Imre is, igen megértően! — hanem új operájáról, a „Friederiké"-ről is és másegyébről, amint itt következik. A jazz-muzsikáról szóló kérdésemre Lehár ezt felelte: — A művészetben, különösen pedig a fenében minden alapvető, elvi állásfoglalás valamely újonnan felmerülő művészi forma ellen vagy mellett, megengedhetetlen és hibás. Amit valaki mélyen és igazán átérez, az minden divattól és sablontól szabadon és függetlenül keresi a megfelelő kifejezési formát és elemi erővel kap amaz eszközök után, amelyek a megérzés, az érzés hű tükröztetésére leginkább alkalmasak. A zenei kifejezési eszközök gazdagítását, eddig még nem alkalmazott ritmusok, formák hangszínek, zenei szerszámok igénybevételével, általánosságban csak örömmel üdvözölhetjük. Tehetség, ízlés, stílusérzék az irányadók arra nézve, menynyire, meddig mehet el ez új kifejezési eszközök használatában a saját korából merítő és a saját korának dolgozó muzsikus, anélkül, hogy őszinteségéből engednie kelljen, mert az őszinteség hiánya az egyetlen hiba, melyet nem bocsát meg tartósan sem a közönség, sem a kritika, sem a zenetörténet. Azután új művéről, a „Friederike"-ről nyilatkozott Lehár, az örökké mosolygó, örökké ideges és egyben szeretetreméltó „operettkirály". A „Friederike" tárgya az ifjú Goethe szerelmi históriája Friederike Brionnal, a lelkész leányával. Szövegét dr. Lehner Beda és dr. Herzer írták. A „Friederike" nem megszokott értelemben vett operett, hanem u. n. „Spieloper", „játékopera" vagy „Singspiel", „daljáték". Vannak benne vidám jelenetek, de vannak benne olyan részletek is, melyek mélyebb érzéseket tolmácsolnak. Azt hiszem, a legerősebb kompozícióm eddig. — Én mindig azon vagyok, hogy minden új darabomban valami újat adjak, ne ismételjem meg magamat, más színeket keverjek. Ezért is választok mindig más miliőjű szövegkönyvet. Majdnem minden darabomban más-más a miliő, sőt más-más országban játszik a cselekmény. Például a „Tatjána" („Kukuska") orosz miliőben, a „Wiener Frauen" osztrák, bécsi, a „Rastelbinder" szláv, a „Der Göttergatte" görög, a „Víg özvegy" montenegrói, a „Mitislavv, der Moderne" szláv, a „Fürstenkind" magyar, a „Luxemburg grófja" francia, a „Cigányszerelem" magyar, az „Endlich allein" svájci, az „Ahol a pacsirta dalol („Wa. die Lerche singt") magyar, a „Kék mazur" lengyel, a „Frasquita" spanyol, a „La danza delle Libellule" („Libellentanz", Die drei Grazien") olasz, a „Die gelbe Jacke" kínai, a „Paganini" olasz, a „Zarevics" orosz, a „Friederike" német miliőben játszik. Valóban nagy változatosság, ugyebár? — És mindig annyira belemélyülök az illető nép lelkébe, hogy sokszor, így különösen a „Rastelbinder", a „Tatjána" („Kukuska"), a „Kék mazur" és a „Cigányszerelem" esetében szememre hányták, hogy az illető népek dalait felhasználtam és feldolgoztam darabjaimban. Persze ez a szemrehányás minden egyes esetben teljesen alaptalan volt, mert nemhogy én dolgoztam fel a népek dalait darabomban, de éppen ellenkezőleg: az én dalaim mentek át az illető népek dalkincsébe, lettek az illető népek köztulajdonává; és például ma már alig tudja valaki, hogy a közismert és köznépszerű „Messzi a nagyerdő" című dalnak én vagyok a szerzője, pedig egész Magyarországon, minden zugiján és faluban játsszák és dalolják. — Az én esetemben tehát nemhogy vád az, ha ezt szememre hányják, hanem ellenkezőleg: hízelgő reám nézve, hogy a népi hangot annyira eltalálom, hogy természetesen teljesen alaptalanul, plágiummal vádolnak meg miatta.♦ Kálmán Imrét, Lehár után ma a legnépszerűbb operettszerzőt is felkerestem, hogy megkérdezzem a jazz-zenéről való véleményét. Kálmán ezeket az igen érdekes válaszokat adta: — Azt hiszem, hogy a jazz-zenekar mai összetételének eredetét a mechanikus hangszerekben kell keresnünk, különösen a gramofonokban. Már 15 évvel ezelőtt kitűnt, hogy az európai szimfonikus zenekar különböző hangszerei nem alkalmasak gramofonfelvételekre. Más hangszerek után kellett nézni és legbuzgóbban kutattak Amerikában, mivelhogy Amerikának a gramofoniparág már akkor egyik legfontosabb nemzeti iparága volt, így vették aztán át a karonazenekartól a szaxofonok csoportját és ezekkel a gramofonfelvételek terén valóban meglepő eredményeket értek el. A szaxofonok csoportjához azután, mint ellensúlyozó csoportot, hozzávették a trombiták és kürtök csoportját, mint második csoportot; a harmadik csoport pedig a ritmikus hangszerek csoportja: a banjo, a dob, a zongora. — Én azt hiszem, hogy ez az összeálllás teljesen logikus; nagy hatásokat értek el vele és talán még nagyobbakat fognak majd velük elérhetni. — Ha valószínű is, hogy a jazz-band összeállításában a jövő egynémely változásokat fog megérlekni, — egy kompromisszumra gondolok jazz-band és bécsi szalonzenekar között — annyi bizonyos, hogy a jazz-muzsikát semmiesetre sem lehet múló divatjelenségnek tekinteni. Amerikában az utóbbi években egész csapat tehetséges, fiatal komponista tűnt fel, akik egy csomó ügyes és ötletgazdag „arranzsőr" és „instrumentációs művész" segítségével. .. Amerikában, mint minden, a zene is indusztrializálva van, a hihetetlen tömeg használható táncmuzsikát produkálnak. Kálmán Imre csakúgy, mint Lehár, meleg üdvözletét küldi az „Újság" útján magyar közönségének, muzsikája híveinek: Gömöri Jenő. Fővárosi Operettszínház Péntek, március 2-án este 8 órakor először Zenebona 3 felvonásos vidámság sok muzsikával. írták: Bródy István és Lakatos László, a dalok szövegét: Harmath Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Főszereplők: Zilahy Irén, Fejes Teri, Gombaszögi Ella, Szokolay Olty, Kabos Gyula, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Vindrey Ferenc, Radó Sándor. A Zenebona: az első jazz-operett. A Zenebonában: Budapest legjobb táncos primadonnái és Budapest legjobb komikusai. A Zenebonában: 16 ragyogó sláger. A Zenebonában: 16 brilliáns táncszám. A Zenebonában, elejétől végig csak jazz-zenekar. Szerdán Fedák-premier az Andrássy úti Színházban óriási érdeklődés előzi meg a szerdai bemutatót, melynek eseményei: 1. Fedák Sári vendégjátéka! Fedák a Még egyszer kérem című darabban rendez, férfi és női szerepet játszik a színpadon és a nézőtéren, két gyönyörű dalt énekel és az aktuális kérdésekről beszél. 2. Medgyaszay Vilma négy új dalt énekel. 3. Húzd rá Offenbach! A Szép Heléna zenéje jazz-banddel. Főszereplők: Szokolay Olg, Ujváry Lajos, Fekete Pál, Ihász, Heltai, Budai Görlök. Ragyogó kiállítás. Vándordíszlet, Jazz-band. 4. Szép Ernő vígjátéka, a Krémes, Szilágyi Marosa, Peti, Kőváryval a főszerepekben. 5. Vaszary Piroska, mint mozisztár. 6. Az a bizonyos harmadik. Ragyogó vígjáték Gárdonyi Vilma, Faragó és Ihász felléptével. 7. Radó Sándor, mint pólyásbaba. 8. Victor Ferike — új cselédnótákkal. 9. Kőváry konferál. Jegyek már válthatók. Az Éva grófnő 25-ik előadása Martos és Szirmainak, a világszerte ünnepelt két szerzőnek legszebb operettje, az Éva grófnő holnap, hétfőn éri el a Király Színházban a 25-ik előadást, amelyet a színház a szerzőkhöz és a darabhoz méltóan fog megünnepelni. A 25-ik előadáson és azontúl is minden este Péchy Erzsi játssza a címszerepet, a többi főszerepeket Bár-' sony Rózsi, Halász Anna, Rátkai, Nádor, Latabár, Solthy, Ujváry, Szirmai, Bánóczi és Pártos játsszák. Ma, vasárnap délután és jövő vasárnap délután a szenzációs Mersz-e Mary? kerül színre rendes helyárakkal, esti szereposztásban. Kék madár Jushny orosz kabaréja a Fővárosi Operettszínházban. 15 ragyogó sláger — minden este táblás ház. Utolsó 3 előadás: hétfő, kedd, szerda. * Fedák Sári 7 különböző alakítása a Csókon szerzett vőlegény előadásán kivételes művészi élmény. Előadásai a Városi Színházban: ma, vasárnap, kedden, csütörtökön, pénteken, szombaton és jövő vasárnap este. * Ma vasárnap délután Cigánykirály *— Pétráss Sári — mérsékelt helyárak — Városi Színház. * Flesch Ella, a müncheni operaház kiváló magyar művésznője a közönség és sajtó egyhangú elragadtatása mellett kezdte meg vendégjátékát. A művésznő még két este lép fel a Városi Színházban. Hétfőn: Carmen (A. bérlet). Szerdán: Faust (bérletszünet). Flesch Ella mindkét szerepet ezúttal először énekli Budapesten. Legdrágább hely 7 pengő 94 fillér. Gaál Franciska három utolsó fellépése az Andrássy úti Színházban Ma délutáni előadások mozihelyárakkal Az Andrássy úti Színház híres műsorának kedden lesz az utolsó előadása, minélfogva Gaál Franciska csak háromszor játssza el Molnár Ferenc világhírű vígjátékénak, az Ibolyának a főszerepét. Ma lesz ennek a műsornak utolsó délutáni előadása mozihelyárakkal. Este a legdrágább jegy 7 pengő. * Az Andrássy úti Színház első nyilvános főpróbája — a Színész Szövetség javára — szerdán délelőtt c téz órakor lesz. Jegyeket az arra illetékesek hétfőn és kedden válthatnak a színház titkári hivatalában. * A Városi Színház operabérlői március 1-étől 6-áig fizethetik be az esedékes részleteket. Márciusi bérleti előadások: Denevér (Alpár Gittával), Traviata (Alpár Gittával), Húzd ráJonny (Jonny spielt auf. Krenek jazz-operája). Egyetlen egy gyerelőadás lesz ma vasárnap délután fél 4 órakor a Terézkörasi Színpadon ahol gyerekek jutossák gyerekeknek a szenzációs kacagó műsort Azintó PG1, Kenske Pepi, Jánoska tllinkója, Varázskút, A póruljárt beteg és a Testvérek Jegyek 50 fillértől