Ujság, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-23 / 68. szám

10 S­ZÍNHÁZ — * Szigeti József hangversenye. A legna­gyobb élő hegedűművészek egyike. Tónusa mindig szép és nemesen zengő, mint Vecsey Ferencé, technikája ragyogóan tökéletes, akárcsak Kreisleré, előadása pedig könnyed és elegáns, mint Burmesteré, de egyúttal el­mélyült és érzéssel teli, mint Hűbérimmé. Hegedülésében nem érezzük a megcsináltsá­­got. A legkomplikáltabb nehézségeket oly ter­mészetes egyszerűséggel oldja meg, mintha a technikai problémák teljesen ismeretlenek volnának számára. Minden hangja kristály­tiszta a kettős, hármas és négyes fogásokban is. A leggyorsabb iramú futamokban sem vész el a legparányibb tizenhatod sem. S még sem érezzük egy pillanatra sem azt a bizo­nyos gépszerűséget, amely ilyen csodálatosan tökéletes technikai fölényesség mellett vajmi gyakran elfogja a hallgatót. Mert Szigeti Jó­zsef elsősorban muzsikus. Mélyen átérzi és lelkében át is éli a műveket, amelyeket vonó­jára vesz. Nem elégszik meg a technikai bra­vúrral, hanem a szerzemények belső tartal­mát igyekszik megérzékeltetni. Csupa nemes klasszicitás, ahogyan a régi mesterek alkotá­sait játssza, csupa érzés és melegség, ahogy a romantikusok megszólalnak hegedűjén. Fantázia, szív, kedély, lobogó temperamen­tum és ragyogó intelligencia jellemzi előadá­sát. Hosszú időre emlékezetes élményünk marad, ahogyan Bach-ot megszólaltatta, de nem kisebb gyönyörűségünk mellett a többi mű előadásában sem. Tapsban, ráadásban ter­mészetesen nem volt hiány. * Milyen nemzetiségű Krének? A Jonny előadásán lefolyt tüntetésekkel kapcsolatban érdeklődtünk aziránt, hogy váljon Krenek, a szerző, milyen nemzetiségű és a következő meglepő adatokat kaptuk. — Krenek operája ellen azért is tüntet­nek, mert Kreneket csehnek gondolják. Ez­zel szemben a valóság a következő: Krenek atyja, Ernst Krenek Bécsben született. Elvé­gezte a kadettiskolát és ezredesi rangig vitte a közös hadseregben. Krenek, a zeneszerző is Bécsben született és ámbár öt nyelven be­szél, csehül egy szót sem tud, így áll Krenek nacionáléja és ilyen a tün­tetők alapossága. * Kosáry Em­my betegsége. Bécsből jelen­tik, hogy Kosáry Emmy, a népszerű magyar primadonna hirtelen megbetegedett A Karl Theater előadása emiatt majdnem elmaradt. Sürgönyt menesztettek Grácba és az Eine einzige Nach­t ottani főszereplőjét, Siklóssy Annát kérte fel a beugrásra. A színésznő re­pülőgépre szállt és még idejében megérkezett, úgy hogy az előadást késés nélkül lehetett elkezdeni A művésznő állapota már jobbra fordult. * Gigli jön! Benjámin Gigli, a newyorki Metro­politan Operahouse világhíres művésze, európai körútra indult, amelynek során Budapestre is el­látogat. Valószínűleg operaszerepben lép fel Gigli, akinek a Principessa Mafalda katasztrófája alkal­mával halott hírét költötték és nem koncerten, mint eredetileg tervezték. * Holló Klára szavalóestje. Ennek a fiatal, törékeny, szőke művésznőnek előadó­estjét a közönség már rég az elsőrangú művé­szeti események között könyvelte el s igy nem csodálkozhatott senki, h­a a Zeneakadémia nagy termét hívei és rajongói most is zsúfolá­sig megtöltötték. Holló Klára meg is érdemli ezt a nagy érdeklődést. Tompított, finom elő­adásmódja, ami törékeny egyéniségéhez külö­nösképp dilik, drámaian megnő, hogy hol meg­indítson, hol megdöbbentsen, hol mosolyra de­rítsen. Hangja biztosan és telten tölti be a ha­talmas termet. Modulációi színes biztonsággal mozognak egészen széles határok között. Min­den költeménynek érzi a lelkét s ezt a lelket a zengő sorokba önti. De a szavaló művésze­ten túl állandóan döbbenetesen merül fel a kérdés, hogy ez a kitűnő művésznő miért csak ritkán és miért nem a legmegfelelőbb keretek­ben jelenik meg a színpadon, holott minden hangrezdülése, mozdulata, szívdobbanása oda­utalja. Szépen összeválogatott műsorából ki­emelkedik Jávor Bella, Sós Endre, K­eér Dezső, Babits Mihály, Bródy László, Pásztor Árpád egy-egy verse. De mint chansonéne­kesnő nem kisebb sikereket aratott Holló Klári. Finom, szonoros előadásmódja különö­sen az archaizált dalokban érvényesült. Nem is csoda, hogy közönsége minden száma után tombolva ünnepelte. Bevezetésképpen Feleky Géza tartott szellemes eszmefuttatást a szava­lás művészetéről, ami végeredményében a köl­tészet igazi életrekeltése. Frappáns hasonlatai és ötletei lebilincselték hallgatóit. Az est sikere mindenesetre méltán jutalmazta a fiatal mű­vésznő igaz és értékes tehetségét. P. * Pálmay Ilka búcsúja. A magyar színpadok világszerte ünnepelt büszkesége, gróf Kinszkyné Pálmay Ilka március 31-én éjjel 11 órakor a Nemzeti Színházban búcsúzik a színpadtól és a közönségtől. Erre az alkalomra Verő György Hulló levelek címmel írt darabot, melynek kere­tében Pálmay Ilkán kívül a fővárosi színpadok legnevesebb művésznői lépnek fel a leghíresebb Pálmay-szerepekben. Bevezetőt Rákosi Jenő mond, Barna Izsó pedig alkalmi nyitányt vezé­nyel. Az est jegyeit a Nemzeti Színház pénztára, és Aurora jegyiroda, a Színházi Élet és a többi Jegyiroda árusítják,­­ I * Cikk-cakk-est. A legújabb művészeti tö­rekvések balszárnya, az Új Föld-csoport tar­totta meg második cikk-c­akk-estjét a Zeneaka­démián. Sajnos, ez az abszolút művészi törek­vésű csoport túlságosan is észrevette, hogy legnagyobb hatásra akkor számíthat, ha saját magát gúnyolja ki. A torzításnak és karikíro­­zásnak ebben az egyre erőteljesebb megnyil­vánulásában mindinkább elvész a becsületes hit, ami pedig az ilyen teljesen modern törek­véseknek egyedüli alapja lehet. Tömegsikerek elérésére ez a módszer természetesen sokkalta inkább alkalmas, amint a terem roskadó zsú­foltsága is bizonyítja, de talán kevésbé járul hozzá, hogy az uj művészet céljai kitisztulja­nak s annak ütőereje becsületes módon kipró­­báltassék. Pedig ezeknek a kísérleteknek igen jelentékeny része teljes mértékben meg­érdemli, hogy a legkomolyabban foglalkozza­nak vele. Értékes forma-, mozgáskísérletek s a kollektivista művészet kitapogatása gyakran mély benyomásokat kelt. Toller géprombolói­nak hatásos jelenete Borom­isza Tibor erős hangsúlyú díszleteivel még azokat is lenyű­gözi, akik esetleg nem értenek vele egyet. Bár a drámai feszültség kiélezésében csak igen ke­vés szereplő vett részt, míg a többiek «expresszív» mozgása valami kedves naivitás­ban veszett el. Nem kevésbé érdekes volt A ferde ciklus a ferde muzsikával, ferde him­nusszal és ferde tánccal. Nem kevésbé érdekes volt az Iliász szövegére levivott boxviadal. Ahol indokolt, ott valóban ezek a törekvések helye­sen használják ki a bennük rejtőző groteszk lehetőségeket. Legerőteljesebb hatásokat mégis ez a művészcsoport a mozgásokban éri el, ahol néhányszor egészen mély és szenzációs benyomásokat keltenek. Sikerül a formák egész új szintézisével felkelteni olyan érzéseket (például a gépek táncának szinkópáit kar­mozgásában), amelyek egész ismeretlenül szunnyadhatnak mindenkiben. Kár, hogy az érdekes és sokszor művészi produkciókat gyakran szakítják meg a kabarészerű inter­­mezzók, nézőtéri jelenetek, sőt mint például A dáma című szcenírozott költeményben ez a művészcsoport ma már karikírozza, amit né­hány év előtt még hittel csinált a csoport leg­erősebb színésztehetsége szertelenségeiben is, Palasovszky Ödön, aki, ha letisztul, talán rá­bukkan a helyes modern előadási stílusra. Táncokban Kövesházy Ágnes testfomiáló, mozdulatgerjesztő zsenialitás, igen komoly eredményeket produkál. Úgyszintén tökéletes és mindig befejezett mozgású táncai vol­tak Viraág Ilusnak. Tamás Aladárnak egy megzenésített verse (Kadosa Pál) igen nagy hatást keltett. Közönség, nagyobbára fiatalság, jól mulatott és lelkesedett. * Kálmán Imre új operettje. Kálmán Imre új operettjének, A csikágói hercegnő-nek a pró­bái már előrehaladott stádiumban folynak a Theater an der Wi­en-ben. A szerző maga ve­zeti a próbákat. A főszerepeket Rita Georg, Hubert Marischka, Elsie Altmann, Hugo Thimig és Hans Moser játsszák. PÉNTEK, 1928 MÁRCIUS 23 ÚJSÁG a színházak mai műsora M. KIR. OPERAHÁZ Bérlet E sorozat­­22. sz. VARÁZSFUVOLA Dalmű 2 felvonásba.1. Szövegét irta Lehikun­eder M. Fordította Harsány­ Zs. Zené­jét szerzette .Szart A. Vezényli Rékai Nándor. Rendezi Rékai András. Sarastro, Isis fő­papja Székely Mihály Tarnino Roster Endre Az éj királynője Szabó Lujza Pamina, leánya Nagy Margit Első hölgy Palay Matild Második hölgy Marschalko Rózsi Harmadik hölgy Budánovits Mária Főpap Szemére A. Első pap Toronyi Gyula Második pap Ádám Győző Papagena Pogány Ferenc Papagena Halász Gitta Monosta»o«, szerecsen Szügyi Kálmán Első nemtő Tóth Erzsi Második nem­tő Sándor Mária Harmadik nemtő Bársony Dóra Felső vértes­ Závodszky Zoltán Második vértes Komáromy Pál Papok, papnők, katonák, rabszolgák. Kezdete 7 órakor, vége 10 órakor. VÍGSZÍNHÁZ A TEMPLOM EGERE Vígjáték 2 felvonásban. Irta Fodor László. Nagy Zsuzsi Gaál Franciska Szűcs Oly Pogány Irén Ulrich Tamás báró Somlay Artúr Feri, a fia Rajnai Gábor Sternheim Frigyes gróf Szrtrémy Zoltán Schünzel Gárdonyi Lajos ________Kezdete HP órakor BELVÁROSI SZÍNHÁZ nAszé­jszaka Hennequin-WiHeinetz-Messajer 3’ felv. énekes bohózata. Fordította: Molnár Jenő Stevenson Gőzön Gyula Ketty Honthy Hanna Róbert Perceval Delly Ferenc Le Barrois Sugár Lajos Le Parroisné Székely Gizi Júlia Be­kv ‘Lili Hanna Hajnal György John Nod­y Gyula Auguste Várnai Jenő Kezdete 8. vége órakor. ANDRÁSSY­ ÚTI SZÍNHÁZ Fedák Sára vendégjátéka. Még egyszer kérem. Húzd rá Offenbach Medgyaszay Vilma, Radó Sándor stb. Kezdete órakor. NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARASZÍNHÁZ A bérlet 28. előadás. LILIOMFI Vígjáték 3 felvonásban. Irta Szigligeti Ede. Zenéjét szerezte Szerdahelyi József. Szilvay Horváth Jenő Família Kiss Irén Mariska T. Mátray Erzsi Szellemfi Rózsahegyi K. Kányai Bartos Gyula Erzsi Vándori Margit Gyuri Cselényi József Schwartz Gabányi László Adolf Matány Antal Kányai szomszéd­asszonya Szabó Margit Ennek fia Ónódy Ákos Kezdete fél 3 órakor. KIRÁLY-SZÍNHÁZ NO, NO, NANFU­K Palástti? Irén felléptével. Kezdete fél 3 órakor. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ ZENEBONA Lakatos László és Bródy István 3 felvonásos jazz-operettje. Vezényli: Ábrahám­ Pál. Lia Fejes Teri Mari Zi­ahy Irén Babet­te Szokolay Oly Seraphine Gombaszögi E. André Kertész Dezső Silves’rc Ka hos Gyula Fridolin Sa.’Icadi/' Aladár Dragonján Vendre? F. Portás Radó Sándor Szobapincér Nagy Jenő Kezdete 8, vége *?ill órakor. TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD Nagy Endre. Satu­m­on Béla. Rajnai Alice. Kontra gyerünk. Diéta. Kezdete 1 9 órakor. Minden vasárnap délután órakor igazi gyermekszínház. ROYAL ORFEUM Márciusi műsor: Ellyn Glenn, Vasquez, Zibra!, The Star,Keys, Solti, Dénes stb. Kezdete 8 órakor. KOMÉDIA A fekete kéz. Csornus Gyula, Both Sándor, Tilik Bírta stb Kezdete %9. vége órakor. Az Ilari-Hilus I. előadása. NÓRA Színmű 3 fe­lv. Fordította Reviczky Gy. Helmer Towald Nagy Adorján Nóra Váradi Aranka Rock orvos Petheő Attila özv. Lindenné Hettyey Aranka Kezdete órakor. VÁROSI SZÍNHÁZ Ill’ZD RÁ JONNY! Jazz-opera 3 felvonásban. ,, Szedő M. M ax Halmos J. Péchy Erzsi Ani,a Báthy Anna­­ , Fenyves S. Daniele Primozits R , Maleczky O. Jone­y Weiser T. Kezdete V18 órakor. MAGYAR SZÍNHÁZ OLYMPIA Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Molnár Ferenc. Herceg Plato-Ettin­­gen tábornok Góth Sándor Eugénia, a felesége Góthné K. Ella Olympia, özv. Or­sói­ni hercegné, a leánya­­ Gombaszági F. Kovács huszárkapi­tány Kiss Ferenc Albert Stella Gyula Krehl, osztr. csen­­dőralezredes Hegedűs Gyula Lina Zala Karola Kezdete 8 ómkor. UJ SZÍNHÁZ OYRUK Héber kabbalista legenda 2 felvonás­ban. Irta: An-Skl. Fordította: Har­sányi Zsolt. Rendezte: Bársony I. Reb Szender, staz­­dati brinítzi polgár Szer­ző Endre Lea, a leánya Orsolya Erzsi Frade, Lea öreg dajkája T. Halmy Margit A mesulah Gellért Lajos Mayer, az imaház szolgája Boross Géza Chanan Baló Elemér Enoeh Molnár József Ascher Bálint Győ­gy Első katlan Fenyő Aladár Második katlan I­éry Hugó Harmadik ballon Gonda József Azriel, miropoli nagyrabbi Somlay Arthur Reb Simson, miro­poli rabbi L. Toronyi Imre Kezdete 8 órakor. A felránduló gaszdák­ figyelmébe! Okvetlenül nézze meg ■*»»*«»­&.. W* tHMURfc •8MP az évad rendkívüli (gEg Wk .r pgLfflP §|1 I KM ~IJ m jc U Alk »t UJ SZÍNHÁZ Telefon?Teréz 214-22 Rose Mary a Király­ Szính­ázban Az összes kulturállamokban fogalommá vált ez a cím: Rose Maryl Friml és Stothart gyö­nyörű, finom, fülbemászó zenéje révén. Ezt a bűbájos zenét, ahol hangszer, gramofon, rádió vagy kintorna van, az egész világon játsszák és éneklik. Oh, Rose Mary, y love you!... nép­szerűbb mindennél. A szöveg, amely 9 képre osztja a poétikus mesét, a legváltozatosabb. A szerepek a legérdekesebbek, úgyhogy az alakí­­tók számára hálás feladatot nyújtanak és így lessoT .T& Sh-. *§* ® S shem ess #0 0 . nmmI FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ mindegyik szereplő tehetségének javát produ­kálhatja bennük. Stella Adorján, a kiváló mű­fordító ültette át a darabot magyarra, verseit pedig Harmath Imre fordította. Mind a két név garancia arra nézve, hogy a kitűnő librettó ma­gyarul is éppen úgy fog érvényesülni, mint ere­deti formájában, vagy francia nyelven. A Rose Mary bemutatója és az utána következő elő­adások iránt igen nagy az érdeklődés. Tita Ruffo és Budapest Tita Ruffo, a világhíres baritonista május hó­nap végén Budapesten fog vendégszerepelni. A Városi Színházban lép fel, valószínűleg két estén. Ebből az alkalomból érdemes felújítani Tita Ruffo első budapesti fellépésének történetét, isti­ben volt először Pesten. Mészáros volt az Opera igazgatója és Bánffy az intendáns. Három estére szerződött Pestre a nagy énekes. Első este a Sevillai borbélyt hirdették. A jegyek olyan nehe­zen fogytak, hogy este mintegy negyedrészben lelt csak meg az Operaház nézőtere. Mészáros fel­­kereste Bánffyt és így szólt hozzá: — Úgy érzem, hogy inog az állásom. Az előadás azonban kellemes csalódást okozott. A nézőtér tombolt és éljenzett és a nézők a leg­­felfokozottabb elragadtatás jeléül zsebkendőiket lobogtatták. A második két estén, amelyeken a Rigoletto és a Hamlet volt műsoron, egyetlen dél­előtt kapkodták széjjel utolsó szálig a jegyeket. Érdekes feleleveníteni Tita Ruffo önvallomását arról, hogy miképpen fedezték fel. Egy este ope­rában volt Tita Ruffo, a fiatal rajzolóművész, aki rézkarcolással foglalkozott. Bátyával, Ettoreval egy énekesről beszélgetett és tréfásan utánozta. Barátai csodálkozva konstatálták Tita Stuffo gyö­nyörű hangját, amelyet még nem hallottak. Maga Tita Ruffo tudta, hogy szép énekhangja van. Egy évre rá már fellépett Milanóban, véletlenül épísen a Sevillai borbélyban, amely első budapesti sze­repe is volt. * Pestre jön a Marischka-revü. Ismeretes, hogy a bécsi operettszínpadok legünnepeltebb szereplői magyar művészek. Magyar művésznő, Szokottig Oily, vitte sikerre Bécsben Marischka revüjét is, az Alles aus Liebe-t. Most a bécsi igazgató meg­állapodott egy magyar impresszárióval. A meg­állapodás szerint az Alles aus Liebe a következő hónapban Budapestre jön és egyik operettszínház­­ban fog szerepelni. Marischka felkérte Szokolay Ollyt, hogy játssza el Budapesten is német nyel­ven nagysikerű szerepét. A művésznő azonban nem vállalkozhatott az érdekes feladatra, mert a Fővárosi Operettszínházhoz köti a szerződése, ahol a Zenebonában játszik előreláthatóan még igen hosszú ideig. • A színházak és kabarék hírei. 1 Vasárnap 2 Zenebona Az idei szezon legnagyobb, legszenzációsabb sikere a Zenebona jazz-operett. Sikere oly óriási, hogy a Fővárosi Operettszín­­ház vasárnap kétszer is játssza. Délután VIA órakor és este 8 órakor. A délutáni előadáson is a páratlan sikerű jazz-operett esti primadonnái, esti komikusai, esti jaz£­ zenekara, esti nézőtéri trükkjei szerepelnek. * Vizsgaelőadás a Magyar Színházban. Szombaton, március 24-én d. u. 3 órakor az Országos Színészegyesü­let színészképző iskolájá­nak növendékei Farkas Imre Nótás kapitánya című operettjében mutatkoznak be. Rendkívül mérsékelt helyárak. Hannibál Vígjáték-bemutató a Vígszínházban Premier március 30. A jövő héten pénteken, március 30-án a Víg­színházban szenzációs premier lesz Bemutatják az új amerikai vígjátékirodalom legnagyobb si­­keri alkotását, a The Road to Rome-ot, amely Heltai Jenő fordításában Hannibál címet kapta. Szerzője Robert Emmet Sherwood, a világ egyik legkiválóbb élclapjának, a Life-nak szer­kesztője, aki ezzel a munkájával, amelyet ta­valy január óta szakadatlanul adnak, a színpadi szerzőknek is legelső sorába került. Hannibál a klasszikus kor alakjaival is teljesen modern vígjáték, mulatságos, költői és izgalmasan érdekes cse­lekménnyel. A világhírű színdarabot Európa legkiválóbb színházai sorra elfogadták, így Berlinben Reinhardt, Bécsben a­ Burgszínház is már legközelebb bemutatják. A kontinensen a Vígszínház az első, ahol a darab színre kerül, éppen ezért a bemu­tatót külföldön is nagy érdeklődéssel várják. Parádés szereposztásban kerül színre a Hannibál. Az előadás egyik nevezetessége, hogy a Vígszínház gárdájában először lép fel Titkos Ilona, aki az újdonság hősnőjét játssza. Somlay Artúr Hannibál hatalmas szerepében lesz a vendég­­művésznő egyik partnere, a másik pedig Góth Sándor, aki Fabius Maximus pompásan megrajzolt alak­ját viszi színpadra. Rajnai Gábor Hannibál öccsének szerepében jut kitűnő sze­rephez. Halasabbnál halasabb szerepeket játszanak­ Gyöngyössy Erzsi, Kü­rt­ József, Sze­­rém­y Zoltán, Mály Gerő, Makláry Zol­tán, Hajmássy Miklós, Zátony Kálmán, Zala Emmy, Bárdi Ödön, Somló István, László Miklós, Dózsa István, Lázár Tihamér, Egry Kálmán, Surányi Andor, Kallók Győző. A díszleteket Vörös Pál tervezte. Rendező: Hegedűs Tibor. A jegyek árusítását már megkezdték.

Next