Ujság, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-11 / 82. szám

SZERDA, 1928 ÁPRILIS 11 ÚJSÁG Az európai műkincsek Amerikába vándorolnak A külföldi lapokban az utolsó időben elég sűrűn jelennek meg cikkek arról a kérdésről Szabad-e beavatkozás nélkül hagyni az euró­pai műkincsek átvándorlását Amerikába? Hiszen az európai kulturhistória legnagy­szerűbb produktumait egymásután vonzza át a dollár mágnese az óceán túlsó partjára és maholnap, ha egy európai kultúrtörténész tanulmányozni akarja földrészének kultur­­históriáját, az amerikai múzeumokat járhatja be kutató szemével és a petróleumtulajdonosok magángyűjteményébe kérhet bebocsátást. Egy német újság most igen érdekesen mutat rá arra, hogy mi vándorolt át az utolsó esztendőkben Ameriká­ba. Németországból Csak a legutóbbi időben került el a legnagyobb magánmúzeum, Hohenzollern - Sigmaringen herceg hatalmas gyűjteménye. Azután a Müh­­sam-féle óriási gyűjtemény, amely felülmúlja a berlini, londoni, amsterdami és bécsi mú­zeumokat és amely a Metropolitan­ Museum és az Art Institut birtokába került. És most készül a külföld felé a híres Oscar Huld­­schinsky-féle gyűjtemény, amelyben Botti­­celli, Rubens, Rembrandt, Franz Hals, van Dyck képei vannak és amelynek legközelebb lesz az aukciója. Angliából is a műkincsek egész sorozata vándorolt ki Amerikába. És a nagy magán­­gyűjteményeknek már csak a roncsai vannak meg. Az olasz művészet egyik legnagyobb gyűjteménye is Amerika kezébe került. Franciaországban pedig egész kastélyokat­­szereltek fel az amerikaiak és alkatrészeik­kel Amerikába viszik, ahol újból felépítik. Talán nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy 1926-ban a Metropolitan­ Museum negy­venmillió dollárhoz, a loledói múzeum tizen­­négymillió dollárhoz jutott. És nincs vége a műkincsek kivándorlásá­nak. Az amerikaiak inváziója még egyre tart Európában és minden amerikai kivisz a zse­bében valamit. Amikor Franciaország háborús adóssá­gairól tárgyaltak, egy igen okos amerikai államférfi nagyszerű tervvel lépett elő. Azt mondják, hogy­­ Franciaországnak nin­cs i­énze. Adják ide a Louvret. A legközelebb egy amerikai ajánlatot fog tenni a legszebb olasz képtárra. Mért ne kerüljön az is Amerikába? Az a bizonyos. Uffizi. _____ (sós.) — Juba Adolf meghalt. .Tuba Adolf dr. egyetemi magántanár, egészségügyi főtanácsos hatvanhároméves korában április 10-én meg­halt. Tudományos működése elsősorban az is­kolaegészségügy fejlesztésére irányult, amely tanszéknek magántanárává nevezték ki a budapesti egyetemen. Előadója volt az iskola­­higiéne-tanfolyamoknak, részt vett több kül­földi kongresszuson és a vidéken is számos előadást tartott. Egy ideig részt vett az Orszá­gos Testnevelési Tanács munkájában is. Azon fáradozott, hogy­ az iskolaegészségügy intézé­sét a kultuszminisztériumban központosítsa. Elnöke volt az Országos Közegészségügyi Egye­sület iskolaorvosi és egészségtantanári szak­osztályának, valamint a IV. egyetemi tanügyi kongresszus iskolaegészségügyi szakosztályá­nak. Tagja volt ezenkívül a Magyar Peda­gógiai Társaságnak és igen sok tankönyvvel járult hozzá az egészségügyi neveléshez. Ki­tűnő tollú író volt s az Újság-ha is sok cikket irt. Temetése április 12-én, délután 4 órakor lesz a kerepesi úti temetőben.­­ A Hech­t dr. Palace-szanatórium (főorvos Hecht Viktor dr.) a Semmeringen állandóan tel­jes üzemben van és főképpen hizókurákra, dié­tákra, nap- és légfürdőkre igen alkalmas. — Meghalt a trieszti polgármester. Triesztből jelentik, hogy Archi Károly polgármester hatvan­kilencéves korában ma délelőtt hirtelen meghalt. Az egész városban gyászlobogókat tűztek ki. Te­metése nagy pompával szerdán lesz. Turati, a faseista párt titkára megbízta Cobolli mérnököt, a párt trieszti titkárát, hogy fejezze ki részvétét és a koporsóra helyezzen koszorút a párt direk­tóriuma nevében. — Egy horvát államférfi halála. Belgrádból­­jelentik, hogy Lukinics volt igazságügy-miniszter, független horvát demokrata képviselő, a honaizok egyik legkiválóbb államférfia és a nemzeti egye­sülés művének egyik legszámottevőbb megalko­tója. Zágrábban a pályaudvaron, éppen abban a pillanatban, amikor vonatra akart szállni, szív­­szélhüdés következtében meghalt. Az elhunyt 58 éves volt. — Vízállás. A föld­mivelésü­gyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Passauig arad, máshol apad, Bajág alacsony, lejebb közepes víz­­állása. Mai vízállások: Passau 182, Stein mínusz 43, Komárom 289, Budapest 236, Baja 236, Mohács 270, Barcs 40. A Tisza Tiszafürednél árad, máshol apad, Záhonyig közepes, lejebb magas vizálású. — Szép Budapest és az Erzsébetváros. Ezzel a cím­mel tart felolvasást Jeszenszky Sándor mi­niszteri osztálytanácsos az Erzsébetváros belső részének problémáiról, április 12-én este 118 órakor az Erzsébetvárosi Kaszinóban.­­ Nem azonos, fiaim Viktor (lakik Budapest, Aurich-utca 7. szám) annak a megállapítását kéri, hogy nem azonos azzal a bécsi Maim Viktorral, a Haim Alfréd és Moreno textilnagykereskedő cég főnökével, akit az osztrák államrendőrség le­tartóztatott. A Budapesten lakó Maim Viktor sem rokonságban, sem ismeretségben a letartóz­tatottal nincsen.­­ Meghűléses betegségek, nátha, spanyolláz, influenza, torokgyulladás ellen biztos oltalmat nyújt az Anacot-pasztilla rendszeres szopogatása. az ÉSMig . olo­ááltt ng­ét országos sikere H­usvét ünnepét valóban ünnepnappá avatta a magyar újságírás szempontjából az a meglepetés, mellyel a legnagyobb és legelterjedtebb magyar napi­lap, az ÚJSÁG megörvendeztette olvasóit. Húsvét ünnepére megjelent az olvasóközönség előtt az Ifaágt­­ a legszebb és legpompásabb szépirodalmi hetilap. Az ÚJSÁG előfizetői és olvasói ingyen kapták és ingyen kapják ezentúl is minden vasárnapon, jelenlegi díszes külse­jében, háromszínnyomásos művészi címlapjával, még a mostaninál is gazdagabb és szórakoztatóbb tarta­lommal. A magunk részéről jóelőre kértünk mindenkit, aki számot tartott az Mimí'9. 17'Pmámtnyít húsvéti számára, hogy jegyeztesse elő igényét az el­árusítóknál. Bennünket igazán nem terhel felelősség, ha most százszámra kapjuk a panaszos leveleket, hogy nem jutott belőle mindenkinek! Éppen azért arra kérjük olvasóinkat, hogy amennyiben biztosítani akarják maguknak az ÚJSÁG VASÁRNAPJA minden egyes számát, fizessenek elő az ÚJSÁG-ra, mert az a napilap, mely vasárnaponként ezt a szenzációszámba menő szép­­irodalmi hetilapot ingyen adja olvasóinak, méltán megérdemli, hogy a magyar újság­­olvasóközönség legszélesebb rétegei zászlója alá sora­kozzanak, elkövetkező számaiban csak­ fejlődhet, csak gazdagodni fog minden értékében úgy tartalmával, mint képanyagában. A következő vasárnapon megjelenő az ÚJSÁG VASÁRNAPJA köz­leményeiből kiemeljük az alábbiakat: Egy puli naplójából. Irta Lestyán Sándor, illusz­trálta Kernstok Károly. Milyen volt Vilmos császár első felesége? Irta XV­ N­. H. Waters vezérőrnagy. Párisi műtermi séták. Keleti levelek. Önnek jó moziarca van? ... stb. stb. az Méán. Mindezeken kívül változatos és meglepően érde­kes képanyag, művészi rajzok és fotográfiák, hasznos tudnivalók, népszerű tudományos ismertetések, hu­m­­ros-cikkek, rejtvények, gyermek­ rovat stb. stb. Boldogan és őszinte örömmel adja az ÚJSÁG az ÚJSÁG VASÁRNAPJA című szépirodalmi mellék­letét az olvasónak. Munkánkért és fáradságunkért megkaptuk jutalmunkat. .. mi jutalmunk az a siker és az az elismerés, melyben az ÚJSÁG VASÁRNAP,­A első számának része vall, úgy Budapesten, mint a vi­déken. Mi ezen az utón megyünk tovább! — Mikor fűtöttek először földgázzal? Most, amikor a földgázkutatás mind hatalmasabb ará­nyokat ölt szerte a világon, nálunk is több he­lyen örvendetesen haladnak előre a földgáz­kutatási munkálatok. A legjobb magyar geoló­gusok nagy energiával foglalkoznak ezzel a kér­déssel. A földgáz szerepe mind nagyobb lesz a gyakorlati életben is, ami azonban csak látszólag újság. Egy német tudós most megállapította, hogy Krisztus előtt 400-ban már gázzal fűtöttek. Ktesias jegyzi fel, hogy Karamaniában ebben az időben már a földből előtörő gázt fűtési célokra hasz­nálták fel. Ez nem is látszik meglepetésnek, ha tudjuk, hogy a régiek sok minden olyan tech­nikai eljárásra is rájöttek, ami csak a legújabb kor fölfedezésének látszik. Dél-Palesztinában a Tel el Hesei mellett folytatott ásatásoknál egy humort találtak, amelynek berendezése azt mu­tatta, hogy hámor építésénél már olyan készülé­ket alkalmaztak, amely arra szolgált, hogy a külső levegőt a kemencébe való bevezetés előtt fölmelegítse. Már­pedig köztudomású, hogy ezt az eljárást ezelőtt 90 évvel Neilson angol mér­nök fedezte fel, látszólag igazolván a régi mon­dást, hogy semmi sem új a nap alatt. Ám ez a mondás olyan szállóige, amelyet a gyakorlati élet alaposan megcáfol. A modern technika olyan villámgyorsan halad, hogy napról-napra újabb meglepetéseket tár az ember elé. Semmi sem ér­dekli és izgatja jobban ma az embereket, mint éppen a technikai fejlődés és éppen ez az a terü­let, ahol műveltségünk leginkább tapogatózik. Sajnos, nincs olyan magyar összefoglaló munka, amely a nagyközönség számára útmutató lenne a technikai kérdéseiben, egyúttal alapos össze­foglalás a gyakorlati ember számára is. Ezt a hiányt óhajtja most pótolni az Athenaeum, ami­kor A technika vívmányai című hatalmas mű­ben a legjobb magyar tudósok közreműködésé­vel összefoglalja a technikai tudás eredményeit. A néhány héten belül megjelenő A technika vívmányai nagyszerű gyűjteménye lesz a magyar tudásnak és olyan képe a világ fejlődésének, hogy ebben az értelemben minden lexikont pótol és tökéletesen kielégíti a magyar közönség jogos várakozását. — Csathó Ferenc halála. Az igazságügyi pa­lota nagycsarnokából díszes temetési menetben fogják kivinni örök nyugvóhelyére Csathó Fe­rencet, a budapesti kir. Ítélőtábla nyugalomba vonult elnökét. A magyar bírói karnak ez a nagy tiszteletben álló, de magas bírói kvalitásán kí­vül emberi kiváló tulajdonságaiért is tisztelt alakja nyolcvanhárom éves korában hunyt el ma Budapesten, az aggok békességes halálával, vég­elgyengülésben. Szép családi életet hagyott itt, amelynek Ő volt a patriarchája. Ősi székely ne­mesi családból, a csikdelnei Csathó-családból származott, a legszebb bírói pályák egyikét fu­totta meg s életének utolsó tizenhárom évét a kötelességeinek híven élt ember boldog öntuda­tával tölthette családja körében, melynek tagjai közé tartozik feleségén, Pallay Etelkán kívül leánya, Halászy Jenő özvegye és egyetlen élő fia, Csathó Kálmán író. Közpályája Nagyváradon kezdődik. Ott is született 1845 június 29-én , ennek az­ elszakított nagy magyar városnak volt tanácsnoka már fiatalon, nemsokára azután, hogy elvégezte Pozsonyban és Nagyváradon a jogi akadémiát. Tehetsége és nagy hajlama mégis inkább a bírói pályára vonzotta, melyet a budapesti Ítélőtáblánál kezdett meg, ugyan­annál a magas bíróságnál, melynek elnöki mél­tóságából vonult nyugalomba 1915-ben. Tábla­­biróvá történt kinevezését 1889-ben kapta meg s minthogy kiváló bíró volt, nemcsak mint nagy jogász, hanem érző, melegszívű emberként is két év múlva már mint a debreceni Ítélőtábla ta­nácselnökét látjuk viszont. Aztán két év múlva már mint curiai biró, előbb a marosvásárhelyi, aztán a szegedi tábla elnöke lett s mielőtt a bu­dapesti tábla elnökévé kinevezték, a C­uria egyik tanácselnöke volt. Hetven éves volt, mikor nyu­galomba vonult, oly hírnevet hagyván maga után, mely tisztes emlékezetet biztosított szá­mára a bírói kar és a tisztviselőtársadalom kö­rében is, melynek egyik legnépszerűbb vezére volt. A társasélet körében is nagyra becsülték , hosszú ideig volt az Országos Kaszinó egyik igazgatója s lelkes előmozdítója a magyar kö­zéposztály erősítésének és összetartásának. Még Ferenc József király nevezte ki nyugalombavo­­nulásakor titkos tanácsosnak. Aztán az öreg kor nyugalom vágyával már családjának szentelte idejét s kedves kaszinójában fordult meg több­ször, mig néhány hónappal ezelőtt gyengélkedni nem kezdett. Azóta rohamosan fogyott életereje, ésannyira, hogy közeledni érezvén halálát, ma reggel felvette az utolsó kenetét. Már csak né­hány óráig élt azután és családja körében hunyta le szemét. Degré Miklós, a budapesti királyi tábla elnöke, a halálhírről értesülve, teljes ülésre hívta össze az Ítélőtáblát, mely elhatá­rozta, hogy a tábla Csathó Ferencet saját halott­jának tekinti s mint mondottuk, az igazságügyi palota nagycsarnokából fogja eltemettelni, előreláthatóan csütörtökön délután. A búcsúz­tató beszédet a ravatalnál Degre Mi­des, a tábla elnöke fogja mondani. Csathó Ferenc, az elhunyt volt táblaelnök te­metése csütörtökön délután négy órakor lesz a Curia épületéből. Frecpurin szombaton délelőtt ti­zenegy órakor a Ferenciek templomában. — Felhívás. A következő sorok közlését kér­ték: A Terézvárosi Társaskör elnöksége 10 sze­génysorait arra érdemes diáknak ingyen ebéd­­segélyt kíván nyújtani. Felhívja az elnökség a pályázókat, hogy rászorultságot és előmenetelt igazoló okirataikkal együtt pályázataikat a Te­rézvárosi Társaskör elnökségéhez 1928 április 20-ig nyújtsák be. Terézvárosi Társaskör elnök­sége. — Nem tartóztatták le Táb­orszky Zoltán or­vost. Táborszky Zoltán dr. orvos annak közlésére kért fel, hogy egy hétfő reggeli lapnak az az állí­tása, hogy ett letartóztatták, nem felel meg a va­lóságnak és a sajtópert megindította. 7

Next