Ujság, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-07 / 178. szám

KEDD, 1928 AUGUSZTUS 7 ÚJSÁG SZÍNHÁZ — Bakó László, a Nemzeti Színház örökös tagja vasárnap reggel meghalt Hat hétig feküdt vérmérgezésben a Kétly-klínikán a művész, akit szívbénulás ölt meg. — A Nemzeti Színház előcsarnokából temetik Bakó László, a Nemzeti Színház művésze és örökös tagja hetek óta nagybetegen fek­­szik a báró Kétly-klinikán. Foghúzás követ,­keziében vérmérgezést kapott és amint a tra­gikus sorsú Moravcsik professzoron és Göllner fogorvos esetében, nála is annyira elhatalmaso­­dott, hogy már több ízben tartottak katasz­trófától az orvosai. Mégis minden esetben si­került a meggyöngült szívműködést helyreál­lítani és Bakó László életét meghosszabbítani. Múlt héten Bakó László állapota váratlanul jobbra fordult. Láza csökkent, érvelése meg­nyugodott. Orvosai mindig több bizalommal néztek felépülése elé. A javulás azonban csak átmenetinek bizonyult. A művész magas lázai ismét jelentkeztek és különösen a szívműkö­­­­dése körül mutatkoztak aggasztó tünetek. A műtét, amellyel több ízben megkísérelték álla­potán könnyíteni, sikerült ugyan és minden esetben időleges javulást is eredményezett, de nem menthette meg többé Bakó Lászlót, aki­nek a szervezete teljesen felőrlődött a hetekig húzódó élet-halál harcban. Rettenetes fájdal­mai voltak egészen ma reggelig, amikor szen­vedéseitől megváltotta a halál. Szívbénulást kapott és családtagjai jelenlétében elhunyt. Bakó László halála nagy veszteség a Nem­zeti Színháznak, amely a saját halottjának te­kinti. Temetése kedden délután három órakor lesz. Ravatalát a Nemzeti Színház előcsarno­kában állítják fel. A temetésen az egyházi szertartást Ra­vasz László távollétében — a püspök lelkész­­helyettese, Göde Lajos püspöki másodlelkész végzi. A sírnál pedig Hegyi Sándor Calvin-téri segédlelkész áldja meg Bakó László tetemeit. Különös és tragikus zengéssel döbben fel a gyász mélységéből az az immár végérvényes megállapítás, hogy Bakó László,, a Nemzeti Színháznak ez a különös tehetségű és még kü­­­­­lönösebb sorsú művésze távozott az élők kö­zül. Mint a nagy tragédiák hőseire sújtott le reá a végzet, se hamarább, se később, mint mikor a végzetnek ez a lesujtása legérzé­kenyebben érinthette. Hamarabb beteljesülvén, távozhatott volna, mint egy eszmének apos­tola, akit az általa hirdetett eszme a legmaga­sabb külső sikerekig emelt fel, később betelje­sülvén, időt adhatott volna neki, hogy vagy belássa tévedéseit vagy az egész világ előtt igazolhassa, hogy semmi tévedésbe nem esett é és tudatosan kitűzött céljai kiállották az idő nagy próbáját is, így félúton, az olcsó dema­gógia babérkoszorújával a fején s onnan még mindig nem térve vissza az általa pedig már a múltban elért művészet igazi sikereihez, tra­gikusan, félreértésben, meghasonlásban fejezte be azt a különös ívelésű pályát, amely nagy dicsőségeiben is ezeknek a tragédiáknak, félre­értéseknek, meghasonlásoknak szüntelen soro­zata volt. Bakó László a kezdettől a végig, még a legnagyobb sikerek idején is, a meg nem értett színész maradt. Nagy ambíciók feszí­tették a lelkét s ezeknek a nagy ambícióknak megvalósítására nem mindig volt a legalkal­masabb, de ebben a fogyatkozásában a mű­vészi felelősség talán nem is teljesen őt illeti. Testi adottsága, hangjának öblös, nemes csengése másokat is sokszor megtévesztett, mikor igazi feladatui számára a hősi szerep­kör betöltését jelölték ki. Bakónak a színészi­­képzelőtehetsége nem testi adottságaihoz iga­zodott. A hősi fantázia hiányzott belőle. Ugyanakkor, mikor a kara­kter szerepekben tényleg eltalálta a színészi mű igazi lényegét: az emberábrázolást, hősi szerepeiben kizáró­lag a testi adottságokra támaszkodott, így mozgása pózolássá alakult át, beszéde pedig a deklamálás és az éneklés között ingadozott. Hősi szerepeiben sohasem következett be já­tékában olyan felszabadulás, mint néhány karakterszerepében (például a Czillei és a Hunyadiakban Griska), amelyekkel nemcsak híveit, de ellenfeleit, sőt legszigorúbb kriti­kusait is meglepte. De az ilyen karakterszere­pek után ismét jöttek az eldeklam­ált, sőt elénekelt héroszok s ismé­t a kritikában ki­robbant az erős hang, amelyet Bakó a maga igazáról soha meggyőzni nem tudott, mert nem is tudhatott, hacsak a szoborrá és meló­diává formált figurákból az emberi lélek mélysége bele nem szállt. De erre az útra csak igen ritkán vállalkozott. Külső sikerekben elért mindent. Játszotta a legnagyobb drámai szerepeket: Bánk bánt, Adám­ot, Lear királyt, Macbethet, játszott kosztümös tragédiákat, játszott népszínmű­veket, sőt játszott egy operettet is, a „Go­­em“-et, de ebben a szerepében őt is utólérte az a végzet, ami ennek a furcsa figurának az alakítóit sorra eléri: hosszú ideig nem szabadulhatott ennek a kabbalisztikus csodá­nak a szuggesztiója alól s ennek a szerepnek nem kis része volt abban a hibás fejlődésben, amely Bakót mozgásában mindinkább a ter­mészeti él ellenkező útra vitte, beszédét pedig a sok keresés közben a deklamálás és arti­­kulátlan üvöltés különös káoszává alakí­­totta át. Sokszor és élesen került szembe Bakó László a kritikával, de senki se tagadhatja meg tőle annak a ténynek elismerését, hogy folyton keresett és igyekezett s talán nem ő a hibás, ha a helyes utat nem találta el. Néhány év előtt teljesen átformálta beszéd­­kulturáját s az éneklő módszer helyett a szatagolásnak és a minuciózus hangsúlyozás­nak egész különös skáláját építette ki, ami azonban unalmasságán túl egyáltalában nem került összhangba mozgásának pátoszával, már­pedig Hamlet is jelkére köti színészei­nek, hogy a gesztust illesszék a mondani­valóhoz, így végül is Bakó különös beszéd­modora, mely minden szótagot külön hangsú­lyozott s igy mindent végeredményben hang­súlytalanná változtatott át, alig különbözött attól az énekléstől és hörgő játékmodortól, ami a magyar színpadokon talán a weimari iskolának utolsó kései sugára volt. De míg kereséseiben Bakó László hiába kísérletezett egy olyan játékstílus megalkotá­sával, mely saját művészi egyéniségével, más­részről a kör ízlésével és nézetével, harmad­sorban pedig a vállalt szerepekkel is összhang­ban áll, ugyanakkor túlságos ambíciója nem engedett nyugalmat neki. Minden szerepet ma­gához méltó feladatnak érzett. Korán került a Nemzeti Színházhoz (1895.), még nem volt 23 esztendős sem. De attól a pillanattól kezdve olthatatlan vágy hevítette, hogy az elsők kö­zött is a legelső legyen. Mikor pedig látta, hogy a legnagyobb szerepek elérése nem jelenti egy­ben a legnagyobb diadalokat is. Bakó László ennek a meg nem értettségnek okait politikai térre vitte át s ez volt az az időpont, mikor a fékevesztett kurzuspolittika elsodorta magával s ő, aki, ha politikailag talán megtéveszthető volt is, de egy művészetét tapasztalatai alap­ján tudhatta, hogy a művészet határain belül csak művészi szempont érvényesülhet, élére állt azoknak a törekvéseknek, amelyek még a jó és rossz színész kérdésének megoldását is vallási alapokon ambicionálták. Ebben az idő­ben volt képviselőjelölt, sőt városatyajelölt is. Utolsó ilyen irányú szereplése a Szorm­ázy Dezső Nagyasszonya ellen megindult hajsza idejére esik s ez a művészietlen magatartása akkor megfosztotta sok olyan szimpátiától, amit pedig egy dolgos, törekvő, munkás és te­hetséges élet feltétlenül kiérdemel. Az utolsó felvonás vége után talán Bakó László nyugtalan és mindig meghasonlott szel­leme megnyugodhatik majd abban a kibékü­lésben, ami a sírok körül mindig elfogja a lel­­keket. * A Nemzeti Színház igazgatósága és személy­zete nagy veszteségének fájdalmas érzésével je­lenti, hogy Hetei Bakó László, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Petőfi­ Társaság tagja, stb. ez év augusztus 5-én reggel, hosszas betegség után csen­desen elhunyt. Több mint három évtizeden át volt a magyar színjátszásnak és a Nemzeti Színház színpadának erőssége, aki igaz magyar lelkesedéssel, olthatat­­lan szeretettel és gazdag művészi eredményekkel szolgálta a magyar kultúrát. Temetése a Nemzeti Színház előcsarnokából augusztus 7-én délután 3 órakor lesz és a megboldogult földi maradványait a kerepesi úti temetőben a főváros által adomá­­nyozott díszsírhelyen helyezik örök nyugalomra. * Nóti Károly író tárgyal az Uj Színház átvételéről. Ismét kabaré lesz az Uj Sznház­­ból? Az Uj Színház jövő évi sorsa ezideig bi­zonytalan volt. Senki sem tudta, hogy várjon továbbra is megtartja-e drámai repertoárját, vagy pedig ismét kabaré lesz. Hir szerint a szép kis színház sorsa már a napokban eldől.­­Többen ajánlkoztak már arra, hogy a jövő szezonban kibérlik a színházat, de az­ ajánla­tok egyike sem volt elfogadható. Most, úgy értesülünk, Nóti Károly, az ismert kabaré­szerző, Szenes Posthhumus darabjának átdol­­gozója tárgyal az Új Színház átvételéről. Nem egyedül akarja átvenni a színház bérletét a népszerű író, hanem a bátyjával, Nóti Józseffel együtt. Ebben az esetben az Új Színház ismét kabaré lesz, amely elsősorban természetesen Nóti Károly darabjait fogja játszani. Super­ Six autók csak 3% luxusaiéval 4—5 üléses nyitott ............................. 8900 pengő 4-5 üléses csukott Coach „ „ .. .. 8900 pengő 4—5 üléses csukott Sedan............... 9500 pengő BÁRDI KOSSUTH LAJOS­ UTCA 6 Békeffy László , az Andrássy-úti Színház tagja Egyelőre csak néhány hónapra szerződött le a népszerű konferencier Az Andrássy-úti Színház kitűnő társulata most két rendkívül értékes taggal szaporodott. Az egyik Rott Sándor, aki elhatározta, hogy nem nyitja meg a következő szezonban saját színházát, a Komédiát, hanem kizárólag az Andrássy-úti Színházban fog játszani. A má­sik nevezetes szerződtetés egészen újkeletű. Wertheimer Elemér, az Andrássy-úti Szín­ház igazgatója megállapodott Békeffy László­val, a kitűnő konferencier­val, aki, mint is­meretes, tavaly egész évben Berlinben vendég­szerepelt nagy sikerrel, hogy visszatér a ma­gyar színpadra. Békeffy László egyelőre csak néhány hónapra vállalhatta a szerződést, de megígérte, hogy igyekezni fog berlini kötelezí zettségei alól mentesülni. Az Andrássy­ úti­­ Színházban a múlt szezonban éppen a kon-­ ferencier hiányzott és igy Békeffy László szerződtetése nagy nyeresége lesz a szín­háznak Életveszélyes fenyegetés, zsarolás, becsületsértés, rágalmazás Ezek a büntetőjogi kifejezések most be­vonultak a színházi v­ilágba egy különös eset kapcsán. Annak idején megírtuk, hogy Marti­nek István, az ismert kitűnő színművész Feld Mátyást, a Budapesti Színház népszerű igazgatóját előadás alatt tettleg inzultálta. Csak néh­ány diszletezőmunkás közbelépése vette elejét a további tellegességeknek. Eleinte azt hitték, hogy az ügynek lova­­gias folytatása lesz, utóbb azt gondolták, hogy az egész affér az ügy anyagi vonatko­zásai rév­én egyszerű választottbírósági ak­tussá fog összezsugorodni. Utóbb kiderült, hogy az eset folytatása sokkal nagyobb arányú, mint bárki is gondolta volna. Feld Mátyás ma feljelentést tett Martinék István ellen életveszélyes fenyegetés, zsaro­­lás, becsületsértés és rágalmazás miatt. Mar­tinék, akinek nevét még egyáltalában nem­ hallottuk hasonló vonatkozásban, egyelőre nem tudja, mivel követte el a négy delik­­tumot. Természetesen a négy becsületsértés senki előtt sem kétséges, ezt maga Martinék sem tagadja. A tárgyalás napját még nem tűzték ki, de már a napokban sor kerül rá. Reméljük azonban, hogy a pesti színházi vi­­lágnak ez a két ismert és népszerű tagja kö­zött még előbb helyreáll a béke. * Szezonnyitás a Terézkörúti Színpadon. A Terézkörúti Színpad nyitotta meg elsőnek a szezonját. Szombaton este nagyjából repriz­­mu­sorral nagysikerű előadást tartott, amely­nek nézőterét teljesen megtöltötte a közönség. Nóti Károly A motor című­ bohózatát, Nagy Endre és Lányi Viktor Abimelek című kis operettjét játszották és más szemelvényeket a szezon legnagyobb sikereiből. Nagy Endre és Salamon Béla ismét remekeltek, de a kö­zönség velük együtt derülten és melegen tap­solta a társulat többi tagját is, A színházak és kabarék hírei. Walter—Szende—Laurisin nagyszerű együttesét fogja élvezni Tosca augusz­tus 11-i hatalmas közönsége az Állatkertben. A többi szerepekben Hajagos, Márk, Hollós. "" . * * Az, egész ország a Mersz-e Matyit-t akarja látni. Nyaralásból visszatérők, a Szent Isván­­napokra felrándulók mind tömegesen jegyeznek elő jegyeket a páratlanul kedves Mersz-e Matyi? jazz-operett e heti és jövő heti előadásaihoz. Ilyen mulatságos operettet parádés szereposztás­ban 1, 2, 3, 4 és 5 pengős helyárak mellett nem igen lehet nálunk látni. . A mozik mai műsora: MOZI (Tel.: J. 543­88). Három ságerő Az erdészleány (egy császár szerelme 10 fej., fősz.: Harry Liedtke, Lia Mara). Falusi Vénusz (népszínmű 8 felv., fősz.: Harry Liedtke, Lia Mara). Nászéjszaka akadályok­kal (vigj. 7 fej., fősz.: Bert Lytter). Előadások: 5, 7, 8, 010­ mm­­ (Te,.: József 440 27). Bj­­P 48 81 zjeti/SBBUte Híradó. 2. Amerikai ■ burleszk. 3. Granada. R 1. Az éjszaka meséi. 5. A hold leánya . KZÁ (Dolores del Rio). Előadások kezdete KERT-MOZI (Vilma királynő-út és Aréna-út sarok). Magyar és angol híradó. Nobile megmentése. Ki a betörő? (fősz.: Rorothy Iwan és R. Armstrong). A touloni csapszék (fősz.: Nathalie I.issenko). Előadások: 048, 010. Részben fedett helyiségt. Dohányozni mindenütt szabad. MIlJIÍG (TÓ)-MOZI (a városligeti tavon. Telefon: L. 919 23). Dolores del Rio világfilmje: Carmen (Prosper Marimen világhírű novellája 12 fej.). Nem vagy legény Berci, Betörő és szép asszony (slágerburleszkek). Angol híradó. Előadá­sok 8 és 10 órától folyt. NYUGAT-MOZGÓt Korunk hős? (dráma 10 felv., fősz.: Mil­ton Sills és Anna O' Nilson).­ Férjhez megy­­ feleségem (vigj. 7 felv., fősz.: Virginia Wally és Patt O’Malley). Szibéria Zsarnoka (dráma 8 felv., fősz.: Syd Chaplin és Conrad N’agel). Előadások: IM, Hű, áiS,­­10. TI’RAN-MOZI: Gyorsabb a halálnál (kalandos tört. 8 felv., fősz.: Harry Pici). Aki eladta magát (dráma 8 felv., fősz.: Hans Micrendorf). Ibolyafaló (vigj. 8 felv., fősz.: Harry Biedtke, Lili Dago­wer, Verebes Ernő). Előad.: 5, 18. HIO. A színházak mai műsora: Budai Színkör: A régi nyár (V* 8). Budapesti Színház: Mersz­e Matyit (8). Terézkörúti Színpad: Nagy Endre, Sala­mon Béla, Rajna Alice, Abimélek, A motor, Játék a villában, A cég órája, Felolvasok a rádióba, Pesti erkölcsök, Egységes kórus, Népies motívumok (Va0) - 11 2% ttárán@á&iBSegf&tcL KEDD, AUGUSZTUS 7. 4.15: Bécs: Délutáni hangverseny. 5.—: Budapest: Cigányzene. 5.—: Berlin: Szórakoztató zen 5.30: Brüsszel: Délutáni hangverseny. 5.30: Langenberg: Indus mesék. 7.15: London: Dvorák-hangverseny. 7.15: Stockholm: Kaland a felső Jang-tse- Kiangon. 8. —­ Budapest: A Budapesti Színészek Szö­vetsége Irodalmi bemutatóelőadásá­nak megismétlése a Stúdióból. A ma asszonya. 8.65: Bécs: Symphonie-Orchester. 8.30: Berlin: Esti hangverseny. 8.50: Breslau: Millöcker­—Strauss­ esl. 9. —■: Hamburg: Operarészletek. 9.35: London: Énekhangverseny. 10.—: Stockholm: Német románcok. 10.30. Varsó: Hangverseny. Mit hallani a rádión? KEDD, AUGUSZTUS 7. Budapest (557.5, 3 Kw.). 4 órától 00 Kw.). 9.30: Hírek. — 11.45: Hírek. — 12: Déli harang­szó. Utána gramofonhangverseny. 1: Időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 3: Hírek, közgazdaság, élelmiszerárak. 4.45: Időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 5: Palásthy László előadása.­­ 5.45: Cigány­zene. 7: Rádió-amatőrposta. 8: A Budapesti Színészek Szövetsége Irodalmi bemutatóelőadásának megismétlése a Stúdióból. A ma asszonya. Színmű három felvonásban. lila Thury Lajos. Az első felvonás után ügetőverseny­­eredmén­yek. 10.20: Időjelzés, h­írek és az Olimpiász ered­ményei. Utána a Spolarieh-kávéházból Károlyi Árpád és cigányzenekarának hangversenye.

Next