Ujság, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-02 / 51. szám
SZOMBAT, 1929 MÁRCIUS 2 ÚJSÁG Péccsel sikerült helyreállítani ■a vasúti forgalmat Kassára nem lehet utazni — Egész sereg vonalon még mindig szünetel a forgalom — Izgalom két napon át a keleti pályaudvaron Aki a keleti pályaudvarra kiment csütörtökön és pénteken, az furcsa látványnak lehetett tanúja. Az előcsarnokban, a várótermekben és a perronokon ideges, izgatott urak szaladgáltak fel és alá és minden vasutast megfogtak, érdeklődve, kérdezősködve, mi lesz, mikor indítják meg végre a forgalmat, lehet-e számítani arra, hogy elutazhatnak vagy sem. A Balkánról ezekben a napokban rengeteg ember akart elmenni Lipcsébe a nemzetközi vásárra és a balkáni kereskedők javarésze Budapesten rekedt azért, mert Hegyeshalom és Bécs között a vasútvonalat befújta a hó és több mint két napra megakadályozta a közlekedést. Az amúgy is agyonhajszolt vasutasok nem is győztek válaszolni a kérdezősködésre és érdeklődésre, amivel az ideges külföldiek ostromolták őket A külföldiek főként amiatt panaszkodtak, hogy csak alig néhány perccel a vonat indítása előtt értesülnek arról, hogy mégsem szabad a pálya és nem mehetnek. A hetek óta való forgalmi zavaroktól elgyötört vasúti tisztviselők készséggel állottak rendelkezésére az érdeklődő utasoknak, de két napon keresztül mást sem tudtak mondani, minthogy még mindig nincsen semmi remény. Ma egész nap csengett a telefon az állomásfőnökségen és a legtöbben azt tudakolták, hogy a Nürnbergből hazautazó operaházi tagok megérkeznek-e ma vagy sem. Az állomásfőnök ezt a stereotip választ adta a kérdésükre: ■— Sajnos, még nem tudjuk ... méltóztassék érdeklődni későn délután. Ekkor még csak azt tudták, hogy a reggel 7 óra 20 perckor Budapestről elindult bécsi gyorsvonat még mindig Hegyeshalmon vesztegel. És még azzal a rossz hírrel is szolgálhattak a vasutasok az érdeklődőknek, hogy Kassára nem lehet utazni és Kassáról nem érkeznek meg vonatok, mert Miskolc és Kassa között teljesen hasznavehetetlen a pálya. És délután befutott az az értesülés a keleti pályaudvarra, hogy Celldömölknél is súlyos a helyzet Este hat óra lehetett, amikor a keleti pályaudvar állomásfőnökségén megszólalt a telefon: — Halló! Itt Hegyeshalom! Szabad a pálya! Lehet már utazni Bécsbe! .A vonatok ezentúl közlekednek! A vasúti tisztviselők boldogan néztek körül és ezentúl már minden érdeklődőnek már a friss, jó újsággal szolgálhattak. Lehet már Bécsbe utazni, tessék parancsolni! És ezután már mozgolódtak a külföldiek, mindenki jegyet váltott, helykártyákért ostromolták az állomásfőnökséget. A két nap óta itt veszteglő balkáini kereskedők végre elutazhattak Lipcsébe, az operistákra várakozó hozzátartozók boldogan hallották, hogy az operaiak, ha nem is menetrendszerű pontossággal 21 óra 40 perckor, de kétórás késéssel mégis megjönnek és a reggel 7 óra 20 perckor Budapestről elindított bécsi gyorsvonat 18 óra 3 perckor elhagyta Hegyeshalmot és beérkezett Bécsbe. Ezután már sorra érkeztek a jelentések arról, hogy a Bécsből elindított délutáni gyorsvonat akadálytalanul megérkezett Hegyeshalomra és a budapesti keleti pályaudvar is indíthatja a vonatokat, minden rendben van... A celldömölki vonat, amelynek 11 óra 30 perckor kellett volna megérkezni, csekély tízórás késéssel 21 óra 13 perckor érkezett meg, a belgrádi gyors is késett valamit, ötven percet, Kassára pedig egyáltalában nem lehet utazni. Talán majd szombatom. a bécsi vonal osztrák vonalrészén fennálló forgalmi akadályt ma 18 órakor elhárították s a személyforgalmat Budapest—Bécs közt ismét felvették. Budapestről a 16 óra 25 perckor indított 6. sz. bécsi gyorsvonat már átmegy Bécsbe és indították Budapestről 23 óra 30 perckor a 10. sz. gyorsvonatot, valamint holnaptól kezdve a 9 óra 25 perckor induló 802. sz. vonat kivételével előreláthatóan minden vonatot. Bécsből ma indították körülbelül egyórás késéssel a menetrend szerint Budapestre 21 óra 40 perckor érkező 1. sz. vonatot, valamint közlekedik az éjszaka folyamán már a 9. sz. gyorsvonat is. A győr—celldömölki vonalon a Mezőlak— Vinár közti akadály miatt a személyforgalmat átszállással tartják fenn Miskolc—Hidasnémeti és Miskolc—Szerencs között a hóakadályok miatt az összes forgalom szünetel. A forgalmat csak Budapest—Miskolc között tartják fenn, Szerencs—Sátoraljaújhely között pedig helyi vonatok közlekednek. A délben kiadott közleményben felsorolt vonalakon kívül szünetel még a forgalom a nyíregyháza— szerencsi, nyíregyháza —vásárosnaményi, a nyíregyháza—tiszalöki és a kisvárda— nyírbáktai vonalakon. Az akadályok elhárítása folyamatban van, de a szélvihar egyelőre csak a dunántúli vonalakon enyhült, a keleti vonalakon ellenben változatlanul még tart A MÁV igazgatóságához érkezett jelentés szerint a Hidasnémeti — Kassa, valamint Sátoraljaújhely—Kassa közötti cseh vonalon is szünetel a forgalom s igy az elcsatolt cseh területekre Kassán és Sátoraljaújhelyen át utazni nem lehet. Nincs akadály a Délivasúton A Duna—Száva—Adria Vasút igazgatósága közli, hogy a mai 226. számú vonattal a Székesfehérvár—komáromi vonalon az összforgalmat újból felvették. Ugyancsak felvették az összforgalmat a sopron—bécsújhelyi vonalon is. Ennek következtében Sopronból úgy Ausztria felé, mint Ausztria felől az összforgalom szintén megindult. Eszerint a Duna— Száva—Adria Vasút vonalain semmiféle forgalmi akadály nincs és a vonatok rendesen közlekednek. Az olmützi kerületben szünetel a forgalom Prága, március 1. (Cseh Távirati Iroda.) Az olmützi vasútigazgatóság kerületében a közlekedési helyzet, amely már eddig is katasztrofálissá vált, ma érte el tetőpontját. Prága és Oderberg között ma az egész forgalmat be kellett szüntetni. Az egyes állomásokon körülbelül 150 vonat vesztegel, amelyek nagyrészt szenet szállítanak. A Németországból és Lengyelországból irányított átmenő tehervonatokat negyvennyolc óra tartamára a cseh vasutak nem veszik át. Prága és Pilsen között hólavinák zárják el a vasutat és akadályozzák a forgalmat. Néhány észak csehországi szénbányában a széntermelést be kellett szüntetni, mert a szénkészletek nagyon felhalmozódtak. Hivatalos jelentés a MÁV lepráiméról Az Államvasutak igazgatósága a déli órákban ezt közölte: A győr—celldömölki vonalon a forgalom Mezőlak és Celldömölk között fennálló hóakadály miatt szünetel. Ugyancsak szünetel a mezőnyék—ládháza—mezőcsatlit, a sajóecseg—tornarádaskai, a pápa—bánhidai, a pápa—csornai—hegyeshalom—porpáci, hegyeshalom —oroszvári, a zalabér—sárvári—visi, a celldömölk— zalaegerszegi, az ukk—tapolcai, a türje— balatonszentgyörgyi vonalon. Ezenkívül több helyiérdekű vonalon a forgalmat csak kis vagy nagyobb korlátozással lehet fentartani és pedig úgy a Dunántúlon, mint a debreceni és a miskolci üzletvezetőség területén. A MÁV vonalain fennáló akadályok elhárításén teljes erővel dolgoznak. Az esti jelentés így hangzik: A budapesti Jégheggyel ütközött össze és elsüllyedt a Fekete-tengeren egy gőzös Tele van veszedelmes jégheggyel a Boszporusz környéke Bukarest, március 1. Konstanzából jelentik, hogy a Fekete-tengeren úszó jéghegyek veszélyeztetik a hajózást. A Listos nevű görög gőzös Movila közelében éjjel összeütközött egy jégheggyel és sülyedni kezdett. A hajó vészjeleire a konstanzi kikötőig segítségre indult a King Lear nevű spanyol mentőhajó és az Amarilis nevű vontatóigőzös. A King Lear azonban zátonyra futott, ahonnan sikerült ugyan saját erejéből kiszabadulnia, de nem tudott a Listosnak segítséget nyújtani, hanem visszatért Konstanzába. A Listost elveszettnek tekintik , személyzetét Konstanzába vitték. A konstanzai kikötőbe érkezett Dacia gőzös utasai elmondották, hogy a Boszporuszból való kifutás után az égisz után sok veszedelmes úszó jéghegyet láttak. Friedrich István röpírata a kormányrendszer ellen toborozza a társadalmat Feltűnően éles hangon fordult a választóközönséghez és kíméletlen bátorsággal mutatott rá a kormány mulasztásaira. Százezer példányban jelent meg az első röpirat Friedrich István volt miniszterelnök Keresztény Ellenzék címen röpiratot adott ki százezer példányban, melyet egy hozzáfűzött felhívás kíséretében küldött el a választók legszélesebb rétegeinek. A felhívás szerint bizonyára igen sokan fogják a röpirathoz mellékelt levelezőlapot kitöltve Friedrich István politikai irodája címére (Veres Pálné utca 3. II.) elküldeni, mert a mai politikai és gazdasági viszonyok között valóban nem maradhat hatástalanul, ha akad politikus, aki olyan bátor hangon mer kritikát mondani a kormány politikai és pénzügyi gazdálkodásáról, mint ahogyan azt ebben a röpiratban Friedrich István tette. A röpirat előszavában elmondja Friedrich István, hogy azokat a független hazafias polgárokat keresi, akik a mai kormányrendszerrel nincsenek megelégedve és vele szemben ellenzéki álláspontra helyezkednek. Az ország dolgozó társadalma — mondja az előszó — nem sülyedhet a véleménytelenség és politikai álláspontnélküliség letargiájába. Nem állhatunk örökké haptákban. Nem mechanizálódhatunk tovább agy sejteinknek és nem uniformizálódhatunk, végtelenségig a farkcsóválásban. Fel kell ocsúdnunk a csodavárásból. Élni kell politikai jogunkkal. Kertelés nélkül bírálni fogjuk a kilenc év óta kormányzó konszolidációs rendszert. Annyi tányérnyaló, hízelgő, tömjénező, mézesmázos, cimbórságos, szemforgató politikai barázdabillegető között a nyílt, független kritika csak messzevilágító fáklya lehet a trianoni éjszakában. Ne csak a rendszer rózsaszínű önreklámja világítson, ne terjedjen zavartalanul a kormány tétlenségének misztikus köde, hanem hasson mindezekbe bele az éber kritika reflektorfénye is. Lássa meg a dolgozó társadalom, hogy itt programmnélküli pepecselés folyik, hogy a kormány még mai napig sem volt képes gazdaságpolitikai programmot adni. Ismerje meg a gazda azokat az okokat, amelyek miatt terményeit értékesíteni nem tudja, hadd lássa a polgárság és munkásság, hogy a konszolidációs paradicsom kiválasztottjainak milyen jó dolguk van. Egynek három-négy „munkaalkalom" is jut. A moccanni nem merő közigazgatási alanyból, a névtelen adófizetőből és a politikai Fekete Péterből szeretnék egy, a keresztény erkölcs és hazaszeretet alapján álló férfiút nevelni. A politikai helyzet Az előszó után a mai politikai helyzet képét rajzolja meg a röpirat: „ Teljes csend van a maradék országb” Trpfhlten István ön-és kormányoz kilencedik A különféle „akciók" Ezután ,A rendszer bűnei című fejezetben sorolja fel Friedrich István röpirata mindazokat a tényeket, amelyeket a kormány eddigi tevékenységéből súlyosan elitél: — Főbűne a rendszernek, hogy aláírta a békeszerződést. Ha ezt nem tette volna, Magyarország ügye európai kérdésként napirenden és revízióra éretten maradt volna meg. Bűn volt az inflációt a végletekig folytatni. Bűn volt a mammutbürokráciát kiépíteni és a komszolháció kegyeltjeinek állás-, pozíció- és jövedelemhaalmozást megszervezni, amikor a B-tistások szomorú hadai rázúdultak a társadalomra. — Lün volt gazdaságpolitikai programul nélkül ráülni az országra. Ilcin volt a magángazdaságból kipréselt pénzekből egy ilyen tüneményes álllamapparátust felépíteni. Lehetetlenné tették a belső tőkeképződést és ehelyett a bölcs konszolidáció látott hozzá a tőkeképzéshez. Harminchatszázalélos késedelmi kamatbírságokkal behajtotta a feleslegeket és ezeket az angolkóros tőkéket bocsátotta rendelkezésére a különféle «akciók»-nak. Hatszázezer adóvégrehajtás volt 1928-ban Budapesten. Eszerint minden adófizetőt négyszer hajtottak végre Az így behajtott adókból «táplálták» a magángazdaságot. ,, Bűn volt olyan kereskedelmi szerz"déreket kötni, amelyek nem tették lehetővé a magyar agrárproduktumok értékesítését. A dilettáns őrnagy erüködésnek köszönhetjük, hogy ma Pozsonyban és Kassán amerikai búzából készült kenyeret esznek testvéreink. éve. Az ellenzéket kiirtották a választásokból. A titkos választójogot a rendszer ismét elvette, mert nem fér össze a magyar ember karakterével. Szavazzon a derék adóalany szépen, nyíltan, a szolgabiró úr, a jegyző úr és az összes hatalmasok szíve előtt szemtől szembe. A városokban titkosan szavazhatnak. A vidék éretlen, a város érett. Ha a városi ember vidékre költözködik, éretlen lesz, ha a vidéki a városba kerül, megérik. Mindenki megundorodott a közigazgatási hókusz-pókuszoktól. Az ellenzéki jelölteket kiközigazgatták a politikai berkekből. — Intelligenciánk túlnyomó részben a konszolidáció napos oldalán hemzseg. Cimbórságban szenved és fiai részére dijnoki állás után lohol. A mi intelligenciánk beledugja buhánatos fejét Bethlen István konszolidációs homokjába és sem nem lát, sem nem hall. Minden, amit a hatalmon levő mond, helyes, igaz és bölcs. A bátor kritika az ő szemében destrukció. A keresztény nemzeti alapot ő csak kormánypárti farkcsóválás alakjában tudja elképzelni. A jó hazafi ma árvalányhajas Kossuth-kalapot tesz a fejére és odaáll az Isten kegyelméből való vezér mögé és megy az Ígéret földje felé. Már kilenc éve megyünk felé. — Lehet ott az ember fűzfairredenta, nagypiájú, de kevésdohányú kuruc, negyvennyolcas legitimista, jogfolytonosság alapján álló szabadkirályválasztó vagy revizionista, a Bethlen-féle időelmélet alapján. — A parlament törvénygyártó automata lett. Mashmut bürokrácia dirigál. A kormány csoszog a bürokrácia után és adminisztrálja trianoni nyomorúságunkat. Ezt nevezik újjáépítésnek. Terjesztették, hogy Mussolini és Chamberlain Bethlen nélkül meg sem mozdulnak európai kérdésekben. Bethlen rejtélyes mosolya mögött misztikus célkitűzéseket sejtettek. A nagy pártot beközigazgatták, de a beígért sikerek kortesmaszlagoknak bizonyultak. A rendszer hirdeti magáról, hogy halad, de a vak is látja, hogy visszafelé sodródik. — Régi patrícius polgárságunk és főnemességünk helyét egy új „konszolidációs arisztokrácia" foglalta el. Három-négy jó zsíros állást, pozíciót, szövetkezeti elnökséget vágnak a kiválasztott fejéhez. Hamar megvan a havi négy-ötezerpengős létminimum és kész az új arisztokrata. Autó is akad. A teljes nyugdíjjal nyugalomba vonuló miniszter kap képviselői fizetése fölé egy gyufaszövetkezeti elnökséget, hogy élvezhesse a konszolidáció áldásait. Ha nincs éppen ilyen szövetkezet, hát csinálnak egyet. Ez a többtermelés, — össze kell fognunk független, saját lábunkon megállni tudó polgároknak és munkásoknak, hogy a keresztény erkölcs, közéleti tisztaság és önzetlen hazaszeretet alapjait megszervezhessük a szabadságjogokért, gazdasági érdekeinket szolgáló külpolitikáért, magángazdaságunkat életre keltő gazdaságpolitikai kormányzatért harcolók táborát. Nézzünk körül, vagyunk-e déhányan? Vannak-e még független választópolgárok, akik meg merik mondani, hogy ez így tovább nem mehet? Minden misztikus külpolitikai görögtüzes maszlag nélkül olyan reálpolitikát kell inaugurálni, amely nemzetgazdaságunk érdekeit szolgálja. Agrártermékeinket értékesítenünk kell és exisztencia nélküli magyar testvéreinket megélhetéshez kell juttatni. Csak erről lehet szó. Aki másról beszél, ködbe akarja burkolni tehetetlenségét. Többet ér ma egy veréb, mint holnap egy túzok.