Ujság, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-13 / 83. szám
6 A könnyelműség emlékezése Ezekben az első langyos napokban a Belvárosnak is különös világítása és levegője van, a keskeny és elegáns utcák újfajta parfümmel telnek el, nagyi városi és egyéni eleganciája van a tavaszi Váci utcának. A tavaszi, nagyi városi és egyéni eleganciájú Vácii utcán egy rövid séta elég arra, hogy három olyan üzletet számoljunk meg, amely megunta a földi küzdelmet, régi kiárul és becsuk. A Dorottya utcán is becsuk egy uridivatiüzlet. S a Belváros kisebb mellékutcáiban is csuknak uri divatüzletek. Pesten, a jól öltözködő férfiak fővárosában, amely híres volt arról, hogy London után vezet a férfit divatban, ahol a miniszteri segédfogalmazó feltétlenül elegánsabban öltözködött, mint Franciaországban egy miiniszter. Pesten a sok rosszmenetelű üzlet között egyike a legrosszabb menetelű üzletágnak ezen a tavaszon az uridivat. Isten tudja, mi bajuk ez idén az uraknak. Megkomolyodtak. Nem könnyelműek többé. Nem tekintik virtusnak azt, hogy tartozzanak az in gesnek. A finom és divatos oxfordi inganyag ott suhog a kirakatokban, senki nem szédül utána. Páraszint skálájú nyakkendők hiába kínálják magukat, mi van az urakkal ebben a szezonban? Hová lett a — még tavaly is — könnyelmű gavallér, aki egy nadrágtartót vásárolni tért be belvárosi ingeiséhez s égszínkék selyempizsamával, egy tucat nyersselyem inggel és ujszabású frakkmellénnyel távozott? Hol a gavallér, aki tudatosan „bedőlt" minden tavasszal, azzal a jellemző tavaszi részegséggel, amit az uridivatszakma biztos tételnek állíthatott be tavaszi mérlegébe? Hol kallódik a hitelre és részletre tobzódó jogászgyerek, az óvatosiduhaj minisztériumi zsurfiu, a „karrierje érdekében“ naponta inget cserélő kezdő ügyvéd s a gentryi fiu, aki tizenkét pár szarvasbőrkesztyűn alul nem adta, ha már egyszer betért a kesztyűséhez? Az egész régi, kedves, könnyelmű gavalléngaléria, amely soha nem fizetett, részletre és hitelre vásárolt s amelynek könnyelműségén, részletein és hitelén valamikor a híres pesti uridivatszakma felgazdagodott? Micsoda komolyság, uraim! Miféle szürke tavasz ez! Mit és kit lamentáljunk el jobban: egy üzletágat, amely, a többi között, maga is csendesen csuskogatni kezd, vagy a kuncsaftokat, akik igy megkomolyodtak s nem vág* ják parádéba magukat ezen a tavasszon? ... Az embernek kedve kerekedik a régi könnyelműséget dicsérni, amely oly szolid volt e meggondolt nyomonhoz képest! Hol a jogászgyerek, az elegáns hivatalnok, a zsurbankfiú könnyelműsége? Hol az a hitelrelélés, ami privilégiuma volt mindig az ifjúságnak, mert a jövő szolid hitel képessége állott mögötte? Ki érzi még virtusnak a szabószámlát ebben a városban? A jogászfiúnak békében se volt pénze, ahogy ma sincs, de békéiben megvolt a jövőjében bizakodó könnyelműsége, a hivatás és karrier ígérete, ami ma beváltva valóságra se ér annyit, mint ézt akkor ígéretnek. Valami kényszeredett hitelből hiszen lehetnénk könnyelműek ma is; a kedvünk múlt el, a könnyelmű kedvünk, nemcsak a hitelünk. A könnyelműség is valami rekvize fúrna már a múltnak. Ki olyan bizalkodó még ebben a városban, hogy kedve lenne könnyelműnek lenni. Komolyak vagyunk. Okosak vagyunk. Szolidak vagyunk. Szegény, nincstelen koldusok vagyünk. ÚJSÁG SZOMBAT, 1929 ÁPRILIS 13 Az én újságom • __ A homlokukra írják a szerelmüket Hallgattam egy úri barátomat, aki minap jött haza Bombayből. Sem a hamisított indus filmek, sem a Bain-féle hasaló budhista regényecskék nem bírták lejáratni bennünk, ugyebár nem, az India felé való sóvárságot. Még mindig mese, még álom, ami India. Ez az indiaviselt úr sok szokatlan színű friss tapasztalatát hozta haza a jóembereinek. Magamat az ámított el legjobban, amit egy ma született indiai divatról hallottam Tőle. Arról pedig, hogy ott Bombayben az utcán lépten-nyomon elmentek mellette bennszülöttek, akiknek a homlokára minden forma szavak, meg teljes kis mondatok voltak felírva, szent szanszkrit betűkkel. Mármint a homlokuknak arra a szabad területére, ami a könnyű fehér turbán alól menekült. Mi ez? Felvilágosították. Ezek az indusok azt hozták be, hogy reggel, mielőtt elmennének hazulról, tükörből felkrikszkraszolják a homlokuk bőrére, ami legfontosabb közölni valójuk van a világgal. Kék festékkel űzik ezt, azt a kék festéket estére le lehet onnan törülni. Mink itt Európában arra a modern hályogszín táblácskára firkantjuk a holnapi tennivalóinkat, azt aztán egy gombnyomással el lehet tüntetni másnap. (Ismerik?) Jó, mi a magunk privát használatára jegyezzük fel az affairereinket. Hanem azok az ismeretlen indusok a napvilágra hozzák az életüket, az eseményüket, a problémáikat, a hitüket, a sorsukat. Egy indus azt írja reggel a homlokára: szerelmes lettem! És a szeme ragyogásával erősíti meg a vallomását, jobbra-balra. A másik azt írta fel a homlokára: én a Gandhi híve vagyok. A harmadiknak a homlokára fel van írva az a vallási szekta, amelynek az elfogultságaihoz ez az ember tartja magát. Azután jön indus, annak a homlokán az van: beteg vagyok, kerüljétek a lehelletemet. Különben a többi betűsen járó bennszülött is olyan az európai szemében, mintha beteg volna. Soványak azok az indusok, fáradtak, gyöngék, legyöngült testűek, legyöngült lelküek. (Nem szabad emberek.) Betegségszámba mehet, nemde, mi előttünk ez a lelki diszpozíció, ez a közlékenység, ez a magát megismertetni való szándék, ez a leszámolt, ez az elszánt, ez a szent őszinteség. Ezek az emberek, meg kell jegyezni, nem valami világtalan szerzet tagjai, nem: civilek ezek, jobbatlán fiatal emberek. Egyetemi hallgatók, valamilyen alkalmazottak, kereskedők, fiatal, intelligensebb munkások. A turbánjuktól eltekintve európai öltözetben járnak, el szokták olvasni az angol lapot. S így járnak a kék írással a homlokukon, lassan, mélán, mintha valami homályos távolból fölkerekedő új emberfajta küldöttjei volnának. Képzeljék, hogy itt Pesten is megjelennének holnap reggel a homlokokon a betűk... a titkok, a vágyak, a szándékok. Képzeljék csak el. Jaj! Itt van ii, magamnak is ez az üres homlokom. Mit írjak a homlokomra? Mit írják oda az embereknek? A szerelmet? A szeretetet? A szabadságot? Vagy semmit? Inkább kiadjam a homlokom szappanreklámnak? Szép Ernő. NAPIRENS IKt április 13. Szombat.1271: A csehek embertelen tolása Magyarországon. 1695: Lafontaine francia külső meghalt. 1728: Percy Thomas angol kfilti született. 1784: II. József a koronát Bécsbe vitette.) Róm. kat.: Hermenegild. Ger.: Márton. Prof.: Ida. Izr. Nizan 3. S. Thaszka. — A Nap két 7 óra 16 perckor, nyugszik 6 óra 46 perckor. A Hold kél 7 óra 11 perckor, nyugszik 11 óra 44 perckor. Nyitvalévő múzeumok: Nemzeti Múzeum régiségtára 9—2. Mezőgazdasági Múzeum (Széchenyi-sziget 10—1. Szépművészeti Múzeum (Aréna-út 41.) minden kor szobrászata, gipszgyűjtemény 9/42. Iparművészeti Múzeum (Ülői-út 33.) textil, kerámia 9—142. Ernst-Múzeum /Nagymező-utca 8.) 9—4. Erzsébet királyné-emlékmúzeum (királyi palota) 9— 1 és 3—5. Széchenyi-szoba (Akadémia) 10—12. Vörösmarty-szoba (Akadémia) 10—12. Földtani Múzeum (Stefániaút 14.) 10—1. Aquincumi Múzeum (Szentendrei-út 7.) 9—12 és 3—6. Réth György-Múzeum (Vilma királynő út 12.) 9— 142. Népegészségügyi Múzeum (sötvös-utca 3.) 11—1. Királyivárpalota termei megtekinthetők 1410— 3. Országháza megtekinthető 9—4. Nyitvaévi könyvtárak: Fővárosi Nyilvános könyvtár (Gróf Károlyi utca 8.) 9—7. Akadémia könyvtára (Akadémiautca 2.) 3—7. Egyetemi könyvtár (Ferenciek tere 5/a) 9—2. Egyetemi olvasóterem (Ferenciek tere 5/a) 9—7. Iparművészeti könyvtár (Üllői út 33. szám) nyitva 9—12. Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára (Szemere utca 6.) 9—2. Statisztikai Hivatal könyvtára (Keleti Károly utca 5—7.) 10— 1. Széchenyi-könyvtár (Múzeum-körút 14.) 9—4. Vakok könyvtára (Ida-utca 5.) 8—12. Természettudományi Társulat könyvtára és olvasóterme (Eszterházy-utca 14—16.) 9—12 és 3—7. Mezőgazdasági könyvtár (Széchenyi-sziget) 10—1 Magyar Földrajzi Társaság könyvtára (Főherceg Sándorutca 8.) 5—6. .Nyitvatévő kiállítások: A Nemzeti Szalonban a 13-ik csoportkiállítás 9—4. A Tamás-galériában (Akadémia utca 8.) Novotny Emil Róbert festőművész és Székesy Zoltán szedveczyűvész kiállítása 10—7. A Postatakarékpénztár eukdiírzverése (TX.. Lónyay-utca 311—32.1 Tornai Gyula ( eu) festőművész hagyatékából származó képek és más hagyatékokból származó műtárgyak árverése. — Személyi hír. A kormányzó Szöllősy Lajos dr.-nak, a Lorántffy Zsuzsanna Egylet diakonistakórháza belgyógyász-főorvosának a közegészségügyi szolgálat terén kifejtett értékes munkássága elismeréséül a magyar királyi egészségügyi főtanácsosi címet adományozta, Leheti Antal miniszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta. — Előléptetések a református konventen. A református egyetemes konvent Kiss József dr. konventi titkárt a VII. fizetési osztály 3. fizetési fokozatába, Varga Jolán konventi irodatisztet a IX. fizetési osztályba léptette elő. — A speyeri birodalmi gyűlés négyszázéves fordulója. A protestantizmus négyszázéves múltjának mindmáig egyik legnagyobb eseménye volt az, amikor 1529 áprilisában, a németországi Speyerben összegyűlt fejedelemségek, grófságok és városok proklamálták a evangéliumhoz való ragaszkodásukat és követelték, hogy hitük szabad gyakorlása elé senki akadályt ne gördítsen. A négyszázéves fordulót mindenütt a világon kegyeletesen és lelkesen fogják megünnepelni a protestánsok. Április 21-én valamennyi református, evangélikus templomban erre a világtörténelmi dátumra emlékeznek és Budapest protestánsai, a Deák-téri, illetve Calvin-téri templomokban tartandó istentisztelet után, az új városháza dísztermében országos jubiláris emlékünnepre gyűlnek össze. — Előadások a harmincötödik balneológiai kongresszuson. Pénteken délután hat órakor kezdődött meg a Gellért-szállóban az Országos Balneológiai Egyesület harmincötödik kongreszszusa, amelyen tudományos életünk számos kiválósága vett részt. Vámossy Zoltán egyetemi tanár, elnök nyitotta meg a kongresszust. Kifejtette, hogy az elmúlt harmincöt esztendő alatt a magyar fürdőkultúrát úgyszólván a semmiből kellett megteremteni. A háború nem ártott a magyar fürdőügynek, mert sokan akkor ismerték és szerették meg a magyar fürdőket, amikor nem volt alkalmuk külföldre utazni. Benczúr Gyula egyetemi magántanár diagnosztikai és terápiás tapasztalatait adta elő, Kunszt János dr. az ásványvizek szénsavának fizikai tulajdonságairól értekezett, Berger István dr. laboratóriumi munkájának eredményeit ismertette, Tausz Béla dr. pedig „Buda fürdői és fürdőházai az Árpádok alatt” címen tartott előadást. Négy fürdőkórház volt ebben az időben; az egyik a mai Császárfürdő helyén, a másik a Rómaifürdő előtti síkságon, a harmadik a mai Rudasfürdő környékén, a negyedik a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten. Végül Fischer Ernő dr. szólalt fel és a balneológia és az ortopédia kapcsolatairól beszélt. Az ülést szombaton folytatják. HORTOBÁGYI JUHTURÖS — A hírlapírók nyugdíjintézetének igazgatósági ülése. A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének igazgatósága pénteken délután Lenkey Gusztáv alelnök elnöklésével ülést tartott. Az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Sztankayné Ivády Antónia, Schmittely József, Tímár Szaniszlóné és Fabriczius Ottóné elhunytéról. Jelentette továbbá, hogy az intézet érdekében kifejtendő társadalmi akció megszervezésére kiküldött bizottság Chorin Ferenc dr. és Kornfeld Móric báró vezetésével sikeresen megkezdette működését. Március havában az intézet javára a Magyar Nemzeti Bank 4000 pengőt, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 5000 pengőt, a Franklin Társulat 1000 pengőt, a Hazai Bank 1000 és a Magyar Leszámítoló Bank 3000 pengőt adományozott a nyugdíjintézetnek, amiért az igazgatóság köszönetet szavazott. Walikovszky Károly titkár jelentést tett az intézet folyó ügyeiről. Az igazgatóság elhatározta, hogy azoknak a hírlapíróknak névsorát, akik május 31-ig nem kérik az intézetbe való felvételüket, közük a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetével, hogy azután a törvény értelmében, mivel nem ismerték fel annak szükségét, hogy a hírlapírói rend szolidarizmusának intézményében, az autonóm nyugdíjintézetben tömörüljenek, ez az állami biztosító szerv vonja őket nyugdíjkényszer alá. Az igazgatóság egyhangú helyesléssel tudomásul vette a vasárnap tartandó közgyűlés elé terjesztendő évi jelentést és köszönetet szavazott Vass József dr. népjóléti miniszternek, valamint Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkárnak, akik az intézet talpraállítása érdekében kifejtett munkásságukkal az egész magyar újságirótársadalmat hálára kötelezték. Fekete Ignác dr. tiszteleti tag előterjesztette az alapszabályok módosításáról szóló tervezetet, amely oda irányul, hogy az eddigi alapszabályokat az öregségi biztosításról szóló 1928. évi XL. törvénycikkel összhangba hozzák. — Egy földbirtokos balesete. Zalaegerszegről írják, hogy az egész vármegyében nagy feltűnést keltett egy eddig rejtélyesnek látszó eset, ami tegnap délelőtt Búcsú községben történt. Németh Lóránt dr. búcsúi nagybirtokos néhány héttel ezelőtt jegyet váltott Zichy Daisy grófnővel. A földbirtokos tegnapelőtt bentjárt Szombathelyen, ahonnan tegnapra várták vissza. Úgy volt, hogy a menyasszonya is meg fogja látogatni családjával együtt kastélyában. A vőlegény nagy előkészületeket tett menyasszonya fogadására s közben történt, hogy egyik Steyr-pisztolyát tisztította és a revolver elsült és a golyó Németh mellébe hatolt. Steiner dr. községi orvos megállapította, hogy az 5 milliméter átmérőjű revolvergolyó a bordák közt hatolt be és ott megakadt. A nagybirtokos állapota rendkívül súlyos. A búcsúi kastélyba még tegnap délelőtt megérkezett Zichy Daisy grófnő és családja. Tizenhat fillér miatt tartóztattak le egy volt kalauzt. A BSzKRT igazgatósága 1925-ben feljelentést Lapath József villamoskalauz ellen, hogy egy utastól átvette a 16 fillért, de jegyet nem adott érte. A kalauzt emiatt el is csapták állásából. Amikor csalás miatt felelősségre akarták vonni, az idézést nem tudták kézbesíteni, mert ismeretlen helyen tartózkodott. Elfogató parancsot adtak ki ellene. Lapalh most új lakást jelentett be és a bejelentő alapján állapították meg, hogy körözik. Letartóztatták és átkísérték az ügyészségre. fl ZÁSZLÓRÚD — LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ. — Van itt Pesten egy csöndes, elhagyott, el*hanyagolt épület, amit úgy hívnak, hogy nyu* gati pályaudvar. Mindenütt máshol a pályaudvar maga a lüktető élet, nálunk a pályaudvaroknak ez a mostoha gyermeke, a kőba épített agónia. A forgalmát elterelték, csak néhány helyi vonat jár be ki ezen a szomorú épületen, ez is nyilván csak azért, hogy ne felejtse el egészen a mesterségét. Szóval olyan az egész palota, mint egy leépített gyár, amely csak harmaderővel dolgozik. Már volt róla szó akárhányszor, hogy valami okosat kellene csinálni ebben a bolond szituációban, de ehhez persze nálunk igen nagy idő kell. Valamit elhibázni vagy elrontani egy-kettőre sikerül, de rendbehozni, kijavítani évtizedek dolga. Talán a következő generáció megéri. Az én ablakom egyenesen a nyugati pályaudvarra néz s reggelenként az első tekintetem mindig erre a B-listára tett, hatalmas, munkaerős épületre esik. Négy tornyocskája van a körúti fronton s ezek mindenikén egy-egy hatalmas zászlórúd mered a magasságba. Négy zászlórúd, mindenik derékvastag és legalább másfél emelet magas. Gyönyörűen leng rajta a nemzeti zászló, vagy gyászesetekben a fekete, ha nem felejtik el felhúzni. A múlt hónap vége felé valami nagy vihar vonult el felettünk, amelyről azt mesélték, hogy hatalmas fákat csavart ki lövéstől. Ilyen kicsavart fát nem láttam, de egy kettétört zászlórudat a Nyugati palotáján igen. Mindjárt az első derékben kettétört. De nem zuhant le, függve maradt a zászlófelvonásra való kötélen. Kis azóta lóg. És én lesem, hogy mikor csinálják meg. Vagy mikor távolítják el a mázsás zászlórudat veszedelmes helyéről. De hiába lesem. Senki se törődik vele. Talán nem is tudják 4 illetékes helyen, hogy a zászlórúd kettétörött. Az ilyen zászlórúd sohase szokta bejelenteni, hogy valami baja esik. Tisztelettel bejelentem a szerkesztőségnek a legutóbbi vihar vagy ciklon bajtövését. Hogy figyelmeztesse rá a tisztelt pályaudvart. Jó az ilyenre felhívni a figyelmet. Mert ha ez a hatalmas faoszlop lezuhan ötemeletes magasságból, abból többszörös emberhalál lehet. Jó az ilyet közhírré tenni olyan időkben, amikor talyicskák esnek az égből. Ha esetleg nem is sietnek a veszedelem elhárításával, legalább az embereket kellene felszólítani, hogy egykét hónapig sétáljanak a körút túlsó oldalán... Vulpes Ausztria új vámpolitikai terve. Az osztrák kormány lemondása félbeszakította azokat a vámpolitikai tárgyalásokat, amelyek Németországgal folyamatban voltak. Ilyen körülmények között a német-osztrák tárgyalások csak pünkösd után folytatódnak. A német tárgyalások mellett az osztrák gazdasági életet komolyan foglalkoztatják azok a tervek, amelyek a barnaszénvám létesítésére és a műselyem vámjának felemelésére vonatkoznak. Az érdekeltségek már hosszabb idő óta sürgetik a kormánynál ezeket az intézkedéseket, amelyek közül az első előreláthatólag nem fog sikerülni, mert Ausztria barnaszén-behozatala amúgy is évről-évre csökken. A budapesti távbeszélő-előfizetőket kívánságra bármikor felkelti a távbeszélő központ. A Háztulajdonosok Országos Szövetsége rendkívüli közgyűlést tart. A Háztulajdonosok Szövetsége közli: «A Háztulajdonosok Országos Szövetségének igazgatósága mai ülésében elhatározta, hogy a vidéki szövetségek bevonásával rendkívüli közgyűlést tart, mert a kormány a lakáskérdést végleg, rövid idő alatt megoldó befejező lakásrendeletet helyezett kilátásba, márpedig a népjóléti miniszter eddigi nyilatkozataiból nyilvánvaló, hogy a lakások kategorizálásával a felszabadítást oly hosszú időre tervezi, ami veszélyezteti az ország gazdasági érdekeit. Akik még most is akciót indítottak a lakásfelszabadítás ellen, azok 1926-ban — amikor a kormány a végleges felszabadítást akarta keresztülvinni — még egy utolsó félévi halasztást kértek a kormánytól. Ha a kormány ezek után 3 évet később a kérdés megoldását újra kitolja, ebben veszélyt lát az igazgatóság az építkezések belföldi és külföldi hitelére, az örökös huzavona megrendíti a lakásügyi kormányprogrammban való hitet és ezáltal ártalmára van az új építkezésnek és a régi házak helyreállítási munkájának is.» Tavasszal Már szigorúan tudományos módszerrel a legnagyobb eredménnyel kezelik a szívbajokat, a cukorbajt és a kösz vényt. Felvilágosítással a fürdőigazgatóság szolgál PODÉBRADY Csehszlovákia Kérjen margyar prospektust!