Ujság, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-29 / 194. szám

CSÜTÖRTÖK, 1929 AUGUSZTUS 29 ÚJSÁG Panaszsal Talán minden ember érzi ennek a Palesztinai kavarodásnak különös, torz és szomorú jelentőségét, amit hatszáz zsidó ember halála pecsétel meg, hogy kergették, üldözték, lenézték, gyűlöl­­ték őket csaknem az egész világon és szinte naponkint üvöltötték a fülükbe, hogy menjenek Palesztinába és mikor azután néhányan közülök megfogad­­ták ezt a tanácsot s egy világösszeom­­lás árnyékában megteremtették az ön­­álló zsidó államot, akkor egyszerre jönnek az arabok, jönnek újra a tót­­schlagerek és a böllérbicskák s folyta­tódik a komédia ott, ami elöl szegé­­nyek az uj állam megalapításába me­­nekültek. Végig pogromozták őket csaknem az egész világon s a felgyuj­­tott házak és halálhörgések megriadá­­sában a fülükbe üvöltötték, hogy men­­jenek Palesztinába s ott egyszerre csak megint fülükbe zug az ordítás, hogy... menjenek... és már nincs hová, csak menjenek, csak pusztulja­­nak, mert az a hely, amit egy világ antagonizmusa jelölt a számukra ki, az a hely sem biztos, ott is felgerjed az ellenségeskedés, ott is felzúg a gyű­­lölet hangja: nincs számodra hely! Lehet probléma, hogy váljon a békekonferencián, ahol az etnográfiai vonalak iránt igen kevés érzék mutat­­kozott, Palesztina határait is nem a leghelyesebben vonták meg. De két­­ségtelen, hogy a zsidó állam felállítása, ha formájában nem is, de lényegében azoknak a gyűlölködését elégítette ki, akik a zsidóságot annak idején Palesz­­tinába küldözgették s akik most talán a legjobban örülnek, ha a zsidó állam belső ellentéteit hatszáz polgár aljas legyilkolásával fizeti meg. Kétségtelen, hogy a panaszfal körül kirobbant krí­­zis éppen azoknak a rágalomhadjára­­tát újítja meg, akik a legszorgalmasab­­ban küldözgették a zsidókat a panasz­­fal elé. Végeredményben tehát a meg­­fogadott kit­ess­ékelések és eltanácso­­lások után a Palesztinába önkéntesen számkivetettek most egyszerre ismét szembetalálják magukat éppen azzal az elfogultsággal és gyűlölettel, ame­­lyik elöl elmenekültek. Talán vitatható kérdés, hogy a zsidó állam visszaállítása helyes-e vagy sem és éppen a magyar zsidó val­­lás vezetői közül foglaltak állást igen súlyos egyéniségek a cionista állam ellen. De ez a kérdés magának a zsi­­dóságnak a belső ügye. De ha már a zsidó állam akármilyen elméletek alapján, de a valóságban létezik, ép­­pen a zsidóság ellenfelei és még inkább a gyűlölői kellene, hogy elkövessenek mindent, ami ennek a fiatal államnak fenmaradását biztosítja. Mégis éppen ezekből az antiszemita körökből egyetlen szó se hangzik el, ami a pa­­lesztinai zsidóság védelmére kelne. Mintha csak jelezni akarná: számomra nem a cél a fontos, de a gyűlölet; én nem a megoldást keresem, de a haj­­szál. Mindenesetre Anglia a maga radi­­kális metódusával kétségtelenül hama­­rosan rendet teremt Palesztinában. Le­­csillapítja az elégedetlenkedést s a to­­vábbi vérengzéseknek a csiráit el­­fojtja. Csak éppen egyet nem ment­­het meg. A zsidóságnak azt az illúzió­­ját, hogy bármilyen formában is, de az őt gyűlölők rokonszenvét megnyer­­hesse. Ez a gyűlölet és ez a hajsza ezer és ezer okot szolgáltat, hogy a zsidó­­ság a próféták zokogásával panasz­­kodjék, de ehhez a panaszkodáshoz tőle még a panaszfalat is megtagadja. Mimi­­a Hotel Boka a napsütéses dal­mát Riviéra egyik legszebb háza, elsőrendű modern kényelem­, 80 szoba, dependance, légfűtés, gyönyörű­­­álma és narancs park. A sarát strandfürdő közvetlen köze­­ében. Egész éven át nyitva. Prospektusok az Újság Utazási Irodájában, VII. Erzsébet­ körút 43. Crikvenica Tengeri fürdő és klimatikus gyógyhely a krvát Riviérán Jugoszláviában. Egész éven át nyitva. Tengeri, homok- és napfü­rdők áprilistól október végéig. Tavaszi idény különös­­képen alkalmas influenza utáni üdülésre Szállodák: Therapia és Miramare. Szálloda-penziók: Adria, Crakovic, Ivancsa és Bellevue. Penziók: Liburnia, Juliana, Slavia, Wimmer Morava. — Dr. Seidl gyógyintézete Mindennemű felvilágosítással és prospektussal az U­jság Utazási Irodája, Budapest, Erzsébet-körút 45—47 szolgál Az utóbbi években egyre-másra történtek a megdöbbentő öngyilkosságok. Régi, vagyo­nos kereskedők, patrícius családok sarjai rop­pantak össze a súlyos gondok alatt. Hónapok óta mintha csillapodott volna az öngyilkos­­sági hullám. Már-már azt hittük, hogy az emberek idegei megnyugodtak és kezdenek hozzászokni ahhoz, hogy megváltozott viszo­nyok közé jutottunk és a viszonyokhoz alkal­mazkodni kell. Igen sok azelőtt dúsgazdag és könnyelmű életet élő ember ma redukált igé­nyekkel, szórakozásról való lemondással ten­geti napjait a jobb jövő reményében és nem gondol rögtön öngyilkosságra, amint a viszo­nyok kizökkentik a régi bőséges életmódból. Az öngyilkossági járvány ma ismét fel­ütötte fejét, öngyilkos lett egy valamkor dús­gazdag gyárigazgató és közös elhatározással öngyilkossági kísérletet követett el egy régi, jómódú budapesti házaspár. Holttest a párkányon Szerdán reggel hét órakor egy munkába igyekvő masamódleány vette észre, hogy a Petőfi Sándor- és Kossuth Lajos-utca sarkán levő ház harmadik emeleti párkányáról egy faáló­­inges férfitest lóg lefelé az utcára. Ijedt sikoltozására előkerült a rendőr, aki a házmestert hívta. A házmester azonnal fel­ismerte a férfiben Hegedűs Géza dr.-t, aki a házban Fáykiss Ferenc dr. főorvosnál albérlet­ben lakott. .A test olyan módon lógott ki a pár­kányról, hogy az emeleti ablakból megközelí­teni nem lehetett, ezért a rendőr rögtön a tűz­oltóknak telefonált. A tűzoltókkal egyidőben érkeztek meg a mentők. Két tűzoltó tolólétrán kúszott fel a párkányig és az eszméletlen, vér­től borított férfit lehozták. A mentőorvos meg­állapította, hogy a halál már beállt. Kiderült, hogy Hegedűs Géza holttestén, közvetlenül a szív alatt lőtt seb van. Becsöngettek a lakásba, ahol Fáykiss főorvos megdöbbenéssel értesült, hogy mi történt ba­rátjával. Benyitottak a szobába és a földön ott találták a revolvert a pamlag mellett, a pamlagtól az ablakig húzódtak a vérnyomok. A rendőri bizottság megállapította, hogy az ötvenhárom éves Hegedűs Géza öngyilkos lett. .4 pamlagon fekve szíven lőtte magát. Néni vesztette el eszméletét és ezért valószínűleg arra gondolt, hogy a golyó csak könnyebb sérülést ejtett rajta és ekkor érlelődött meg benne a gondolat, hogy leveti magát az emeletről. Néhány lépéssel a nyitott ablaknál volt, min­den valószínűség szerint föl akart kapaszkodni az ablakra, hogy leugorjék, közben azonban eszméletét elvesztette, lecsúszott a párkány­­zatra, ahol az egyik lába megakadt és így fejjel lefelé függő helyzetben maradt. A halál néhány másodperc alatt bekövetkez­hetett, mert amikor a holttestet a tűzoltók le­hozták, már hideg volt. „Mister Elliot" Hegedűs Géza dr. igen előkelő, jómódú családból származik. Ügyvédnek készült, el is végezte a jogot, de azután gazdasági pályára lépett. Egy váci úti ólomárugyárba társult. Agglegény volt és igen élénk társadalmi életet élt. Előkelő klubokba járt, különösen a spor­tért rajongott és minden nagyobb sportese­ménynél jelen volt. Évekkel ezelőtt ő szervezte meg a „Mister Elliot" nevű versenyistállót és az istálló elsőrendű versenyparipái egymásután győztek nem­csak Budapesten, hanem a külföldi pá­lyákon is. A Rökk Szilárd­ utcában pazar fénnyel beren­dezett nyolcszobás legénylakása tárva-nyitva állt az ismerősök és jóbarátok előtt. Három év előtt kezdődtek az anyagi bajok. Az ólomárugyár súlyos helyzetbe került és Hegedűs minden vagyonát pénzzé tette, hogy a gyár ügyeit szanálja. Eladta a „Mister Elliot“ érdekeltségét, majd eladta a Rökk Szilárd­ utcai lakást és minden pénzt a gyárba fektetett. Mindez azonban nem segített. A gyár egyre rosszabbul ment és több mint két éve, hogy az üzemet be is szüntette. Ekkor derült ki, hogy hiába volt minden áldozat, mert a gyár megszűnése után még rengeteg adósság maradt, amelyet Hegedűsnek kellett volna kifizetni. A néhány évvel ezelőtt még dúsgazdag ember most barátai támogatására szorult. Barátja Fárkiss Ferenc dr. főorvos a legnagyobb kész­séggel engedte át egyik szobáját és ebben hú­zódott meg a gondoktól megroskadt Hegedűs Géza. Az utóbbi időben alig járt ki a szobá­ból, őt azonban egyre többen keresték. Egymás kezébe adták a kilincset a hite­lezők, bírósági kézbesítők és a végre­hajtók. Búcsúlevelet nem hagyott hátra. „Közös elhatározással válunk meg az élettől !“ Alig fejezték be a rendőrségen Hegedűs Géza öngyilkosságának jegyzőkönyveit, máris újabb tragikus öngyilkossághoz szállt ki a rendőri bizottság. Budán a Mészáros­ utca 10. számú házban megmérgezte magát Klein Ká­roly hatvanhármnéves textilnagykereskedő öt­venéves feleségével együtt. Klein Károlynak a Ferenc József-rakpart 25. számú házban van szövetárunagykereske­­dése. A harminc év óta fennálló cég egyik leg­jobban megalapozott üzlet volt és a szakmában általános tiszteletnek örvendett. Még a dekon­junktúra idején is sziklaszilárdan állott. Hogy valóban a rossz üzletmenet késztette az öngyil­­k­osságra Klein Károlyt és feleségét, azt még nem tudják. A szakmában úgy vélik, hogy a cég semmi­esetre sem állhat olyan rosszul, hogy Kleinnak ilyen kétségbeesett lépésre kel­lett volna szánnia magát. Azt hiszik, hogy inkább a túlzott érzékenység és az elkeseredés bírta rá az idős házaspárt arra, hogy kö­zös megállapodással öngyilkosságot kö­vessenek el. Az elhatározáshoz az is hozzájárult, hogy Kleinék az utóbbi időben sokat panaszkodtak azért, hogy gyermekük nem született. Bár ed­dig is szerették volna a gyermekáldást, de csak most, idős korukban, érezték magukat nagyon elhagyatottnak. Hogy a Ferenc József­­rakparton lévő nagykereskedés tönkre ment-e vagy sem, azt majd csak a státusz összeállítása után fogják megállapítani. Kleinék 1913 óta laktak a Mészáros­ utca 10. számú ház négyszobás lakásában. Igen gyakran volt náluk társaság, rokonaik és ba­rátaik gyakran felkeresték őket és még tegnap este is Kleinné bátyja vendégük volt vacso­rára. Tíz óra után a vendégek eltávoztak és a cselédleánynak csak az tűnt fel, hogy ami­kor bement az asztalt lerakni, Klein és fele­sége a szekrényekben rakosgattak, majd az asszony odahívta és egy nagy csomó ruhát és fehérneműt ajándékozott neki. Ezután fürdőt készíttettek és a leányt aludni küldték. Reggel nyolc órakor a cselédleánynak fel­tűnt, hogy a házaspár rendes szokás ellenére még nem kelt fel. A hálószoba felé indult, közben azonban tekintete az íróasztalra esett, ahol több levél feküdt egymáson és a levele­ken egy fehér papírlap volt. A leány odané­zett és látta, hogy a papírra a következő van írva: Közös elhatározással válunk meg az élettől. Kérjük, ne boncoljanak. Klein Ká­roly és neje. A cselédleány fellármázta a házat, feltör­ték a hálószoba ajtaját és a házaspárt ott ta­lálták eszméletlenül. Azonnal a mentőket hív­ták, akik megállapították, hogy a házaspár megmérgezte magát. Gyomormosást végeztek rajtuk, majd az időközben megérkezett hozzá­tartozók intézkedésére a Siesta szanatóriumba vitték őket. Az asztalon talált zárt levelek a közeli ro­konoknak és barátoknak szóltak. Ezekben a levelekben Klein Károly azt írja, hogy feleségével együtt közös elhatározással öngyilkosságot követnek el, mert igen sú­lyos gondjaik voltak, magukra hagyatott életet éltek és felesége az utóbbi időben betegeskedni kezdett. Azt írja Klein, hogy az utóbbi időben annyi keserűség­ gyűlt össze, hogy nem bírják to­vább az életet. A Siesta szanatóriumból vett értesülésünk szerint Klein Károlynál és feleségének álla­pota bár súlyos, de minden remény megvan arra, hogy megmenthetik őket az életnek. Átlőtt szívvel a párkányon lógott egy gyárigazgat© és megmérgezve találtak egy házaspárt a hálószobában Két tragikus öngyilkosság történt szerdán — Hegedűs Géza dr. egykor dúsgazdag gyáros és versenyistállótulajdonos szíven­ lőtte magát. Azt hitte, hogy a sérülés nem halálos és ki akart ugrani az ablakon. — Klein Károly öreg textilkereskedő és felesége elkeseredésükben a halált keresték. Anyagi gondok, gyermektelenség és az asszony betegsége. A házaspár állapota nem életveszélyes 3 Kétszázezer főnyi közönség várja a Gráf Zeppelint Lakehurstben A léghajó csütörtök reggel érkezik Newyorkba Friedrichshafen, augusztus 28. A Gráf Zep­pelin középeurópai szám­ítás szerint reggel öt órakor átrepült az újmexikói Karlsbad felett. Newyork, augusztus 28. A Gráf Zeppelin lég­hajót a délnyugati államok fölötti éjszakai repülő­­útja alatt csak kevesen látták, mert a léghajó lámpáinak legnagyobb részét eloltották. A maga­sabb légrétegekben valószínűleg erős ellenszéllel kellett a lég­hajónak megküzdenie, amiért nem érhette el azt a gyorsaságot, amellyel a Csendes-óceánt átrepülte. Központi idő szerint 7 óra 25 perckor (középeurópai időszámítás sze­rint délután 2 óra 25 perckor) a Zeppelint a Kan­sas állambeli Independence város felett látták. A jelentés szerint alacsonyan repült, menetsebessége óránként mint­egy 80—100 kilométeres volt. A Los Angeles tengerészeti léghajó ezidő sze­rint Clevelandból kiindulva Los Angeles felé ha­lad. Mikor ma reggel Buffalo város felett elrepült, sokan azt hitték, hogy a Gráf Zeppelin léghajót látták. Newyork, augusztus 28. A Gráf Zeppelin lég­hajót központi idő szerint 9 órakor (középeurópai időszámítás szerint délután 4 órakor) a Kansas állambeli Ovawatomitól nyugatra nagy magasság­ban látták repülni. Ovasvatomi Kansas városától délnyugatra száz kilométernyi távolságban van. Kansas-City, augusztus 28. (W­olff.) Mikor ma délelőtt a Gráf Zeppelin léghajó közeledését se­­j­­ezték, a parkokban és a köztereken óriási tömeg gyülekezett össze, mely szabad szemmel és táv­csövekkel az égboltozatot figyelte. A város üzleti negyedének háztetőin hemzsegtek az emberek. A város kereskedelmi élete bizo­nyos időre teljesen fennakadt. Az égboltozatot alacsonyan járó felhők borították és így meglehetősen rosszak voltak a látási viszo­nyok. 9 óra 39 perckor (középeurópai időszámítás szerint délután 4 óra 39 perckor) a léghajó elérte a város délnyugati külvárosát. A repülőtérről azon­nal repülőraj szállt fel a Gráf Zeppelin üdvözlé­sére. A léghajó számtalan repülőgép kíséretében a város felett egyszer kört írt le, majd 9 óra 50 perckor északnyugati irányban eltűnt az égbolto­zatot borító felhők között. A léghajó nyilván­valóan Chicagónak vette útját. Sterling (Illinois), augusztus 28. A Gráf Zep­pelin este 8 óra után keresztezte a Missisippit és 10 órakor Sterling felett látták. Newyork, augusztus 28. Az egész ország a leg­nagyobb érdeklődéssel kiséri a Gráf Zeppelin út­ját Amerika felett. Különösen feszült érdeklődés­sel várják a Graf Zeppelin és a Los Angeles talál­kozását Cleveland felett. Lakehurstben körülbelül 200.000 főnyi érdeklődő közönségre számítanak. A légi kikötőben 30 tengerészkatona és a filadolfiai tengerészeti légi kikötő 50 matróra vár arra, hogy a léghajónak a leszállásnál segédkezzék. A lég­hajó elhelyezése a zsarnokban ez alkalommal egé­szen gyorsan fog megtörténni, mert a Los Ange­lest csak a rákövetkező nap várják vissza Lake­­hurst-be. Hoover képviseletében Mac Crakken

Next