Ujság, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-04 / 175. szám

VASÁRNAP, 1929 AUGUSZTUS 4 ÚJSÁG Sportesemények Először ütköznek meg Magyarország és Lengyelország válogatott atlétái A fölényes magyar győzelemmel kecsegtető verseny délután 4 órakor kezdődik az üllői úti pályán lefuez b­öléOK '. CEGLÉD RAtcocx\-i* «L NAGYKÖRÖS • L Széchenyi K­r­iO. K­ OW,nku N^iaámkm. £zérr . ' J ■minden uzkhmkbéh. Jf| Az Atléta Szövetség nemzetközi bizottsága az idén végre kitépett izoláltságából és nemzetközi programmját annál inkább elismeréssel kell fo­gadnunk, mert a MASz tudvalevőleg nem őriz Werthedmjaiban vagyonokat és nincsenek fölös­legei, hogy az attrakciókra esetleg ráfizessen. A közönség azonban, igen helyes érzékkel, csak a helyből távolugrás handicapekkel spékelt verse­nyeket kerüli, mert a Budapest—Berlin viadalon a publikum olyan imponáló számmal hódolt be az atlétikának, hogy az Atléta Szö­vetség most már ráeszmélhet, mi az útja annak, hogy a kö­zönség szeretetét és érdeklődését az atlétika ese­ményei iránt állandóan ébren tartsa. A Berlin—Budapest városközi mérkőzést kö­vető első magyar—lengyel viadal valószínűleg még nagyobb tömegeket fog megmozgatni, mint a múlt vasárnapi verseny. Atlétaválogatottjaink egyik-másik versenyszámban ugyan elérkeztek teljesítőképességük határához, de brilliáns formájuk garanciát nyújt arra, hogy a lengyelek ellen is pompás eredmé­nyeket fognak elérni, amire szükség is lehet, ha a Lengyelország el­leni klasszikus összecsapásból győztesként akar­nak kikerülni. A lengyelek felfelé lendülő atlétikája, külö­nösen egyes futószámokban, elég magas fokon állt A nemrégen Budapesten eldöntésre került magyar—lengyel főiskolai viadalon a lengyel fő­iskolások meglepő bravúrral szerepeltek, de a lengyel atlétika szép sikerét jelentik az amster­­dami olimpián és a legutóbbi angol bajnokságok­­ban elért helyezések is. Mégsem féltjük a ma­gyar versenyzőket, a szinte tragikus körülmények között egy ponttal elvesztett Berlin elleni viadal után, most győzelmet kell kiharcolniuk, ezt azonban csak legjobb tudásukkal, lelkes küzdeniakarással vívhatják ki. "A lengyelek különösen a hosszabbtávú futószá­mokban és a gátfutásokban veszélyes riválisok, de betörés fenyegethet más versenyekben is, ha­­ atlétáink netán túlbiztosra mennének, vagy ha egyiknek-másiknak tudománya csődöt mondana. Az 5—5—1 (stafétában 4—2) pontszámmal értékelt viadal esélyeivel alább versenyszámon­ként foglalkozunk: Száz méter. Magyarország: Baggambi, Solt (Moharos). Lengyelország: Szenajch, Czysz.­­ Baggambi és Solt múlt vasárnap hátszéllel 10.8, illetve 10.9 mp.-et futott, ami hátszél nélkül 11 másodpercet jelent, de talán ez is elég a lengyel sprinterek legyőzésére. Négyszáz méter. Magyarország: Barsi, Magdics (Odin). Lengyelország: Piechoocki, Gniesz. Piechocki a főiskolások viadalán 51.5 mp.-et futott, de ha 50 körül futna, sincsen a 49 mp.-es formában lévő Barsi mellett keresnivalója, Magdi­­csot azonban valószínűleg legyőzi. Nyolcszáz méter. Magyarország: Barsi, Rózsa (Ferihegyi). Lengyelország: Kostrzewski, Zuber. Kostrzewski 2.01—2.02 körüli nyolcszázas és miután Barsit a 400 méteres verseny aligha veszi elő, itt 2 percen belüli időt futhat, sőt Rózsa is lefriselheti a két lengyelt. Ezerötszáz méter. Magyarország: Szabó, Gyulai (Belloni). Lengyelország: Petkievitz, Madrzycki. Petkievitz 5000 méteren felül a kontinens leg­jobbjai közé sorolható, ezen a távon azonban nem lehet keresnivalója a 4 perc felé közeledő Szabó miatt, ötezer méter. Magyarország: Szerb, Gyulai (Német). Lengyelország: Petkievitz, Savarin. Petkievitz valószínűleg erős tempót megy, mert a finisben könnyen pórul járhatna, Szerb tehát legjobb esetben a második helyet mentheti meg. Száztíz méter gát. Magyarország: Kálmán, Ferenczy (Dénes). Lengyelország: Trojanovski, Zajusz. A 15.6 mp.-es Trojanovski nem verhető, mert a szombathelyi Kálmán legjobb esetben 15.9-et, Ferenczy pedig 16-ot tud. Négyszáz méter gát Magyarország: Somfai, Ferenczy (Dénes, Kárpiti)­. Lengyelország: Kostrzevski, Maszewski. Indul, nem indul? Már­mint Somfai, mert amennyiben starthoz áll, legyőzheti Kostrzevskit, ellenkező esetben a lengyelé az első hely. Magasugrás. Magyarország: Késmárki, Kovács (Szigetvári). Lengyelország: Lokujski, Banuszkiewitz. Késmárkinak 1.90 métert sem kell ugrania, hogy megnyerje a versenyt, sőt talán Kovács is leckét ad a lengyeleknek a magasugrásból Távolugrán. Magyarország: Balogh, Farkas (Goda). Lengyelország: Novak, Sikorski. Ez talán az egyetlen ügyességi szám, amelyben a lengyelek a legjobb formát kényszeríthetik ki a magyar atlétákból, de nem féltjük Baloghot, aki ma reálisan is ugorhat rekordot, ha éppen mu­száj. Súlydobás. Magyarország: Darányi, Bácsalmási (Hunyadi) Lengyelország: Gorski, Heljasz. Heljasz közel 14 méteres dobó, de nemcsak Darányi, talán Bácsalmási is bír vele. Diszkoszvetés. Magyarország: Marvalits, Donogán (Bácsalmási). Lengyelország: Cerzik, Gorski. A rekorder (44.20 m.) Baran nincsen a lengyel reprezentánsok között, de helyettesei aligha tud­nak 40 méternél többet, a magyar válogatottak tehát „fogfájással" is megnyerhetik a versenyt Gerelyvetés. Magyarország: Budavári, T. Szabó (Szekrényes*). Lengyelország: Buchala, Smakulski. Szepes távollétében sem kétséges a verseny ki­menetele, feltéve hogy Smakulski meg nem közelíti 57.72 méteres rekordját, viszont gerelydobóink annyira bizonytalanok, hogy 55,56 méternél jobb eredményt nem lehet tőlük várni. Négyszer 200 méteres staféta. Magyarország: Baggambi, Solt, Farkas, Bánóczk Lengyelország: Szenajch, Czysz, Piechocki, Gniesz. A magyar staféta ugyan nem erőltette túl ma­gát a minél precízebb váltás tréningjével, hiszen a csapat negyedik emberét csak csütörtökön jelöl­ték ki. De talán még akkor is megnyerjük a ver­senyt, ha egyik futónk a botot netán elejtené, amitől azonban lehetőleg óvakodjanak. Téves bírói ítéletek még nem dönthetők. A III. kerületi FC, mint az Újság annak idején jelen­tette, a Ferencváros ellen 2:1 arányban elvesztett mérkőzését megóvta. Hazai D. István, a meccs bírója, ugyanis, bebizonyítottan, két súlyos hibát csinált. Tizenegyes helyett csak szabadrúgást ítélt a Ferencváros ellen és megítélte a zöldfehérek győztes gólját, pedig Toldi Neuhaust védés köz­ben szabályelle­nesen akadályozta. A Bíró Testület, mint első véleményezési fórum most elutasító ja­vaslattal küldte vissza az aktát a profiszövetség­hez azzal az érdekes indokolással, hogy a bírónak helytelen megfigyeléseiből származó esetleges té­ves ítéletei még nem dönthetők. 19

Next