Ujság, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-04 / 199. szám

10 SPORT Mariássy Lajos dr. a Ferencváros új képviselője A Ferencváros játékjoga felfüggesztésének hatálytalanítását kéri Hetekkel ezelőtt jelentette az Újság, hogy Mariássy Lajos dr., a professzionista szövetség kapitánya bekapcsolódott a Ferencváros ügyei­nek vitelébe. Mariássy dr. az első hetekben csak adminisztratív irányítója volt a zöldfehéreknek, de már ekkor előrelátható volt, hogy képességeit rövidesen szélesebb körben kívánja igénybe venni a Ferencváros. Most be is futott a Magyar Lab­darúgók Szövetségébe a Ferencváros hivatalos jelentése, amely szerint szövetségi képviseletét a jövőben Mariássy dr.-ra bízza. A Ferencváros bejelentése sportkörökben nagy örömet keltett, mert Mariássy személyében népszerű, éles judiciumú, minden tekintetben kitűnő sportember került az egyik legnagyobb magyar sportegyesület élére, amelynek az utóbbi időben sok zökkenés­ volt a vezetésében. A Ferencváros vezetősége, most, hogy a csa­pat hazatért diadalmas délamerikai túrájáról, beadványt intézett a Magyar Labdarúgók Szövet­ségéhez, amelyben felfüggesztett játékjoga visz­­szaadását kérte. Az MLSz-ben majd csak a na­pokban foglalkoznak a Ferencváros beadványá­val, amely körül kisebb viharok várhatók, bár az egyetlen helyes elintézési mód: fentartás nélkül visszaadni a zöldfehérek játékjogát, mintegy honorálásképpen a délamerikai szép szereplésért. A Labdarúgók Szövetségének ez a lojális gesztusa természetesen nem zárja ki azt, hogy a vezetőket felelősségre vonják és megbüntessék a csapat késéséért, ez a büntetés azonban csak a vezetőket érheti s nem a csapatot, amely Dél- Amerikában sokáig emlékezetes sikert aratott a magyar színeknek. Mi van az Újpest a Rapid­­mérkőzéssel? Megemlékeztünk arról, hogy a Középeurópai Kupa fellebbezési bizottsága úgy döntött, hogy az Újpest és a Rapid harmadik mérkőzést kötelesek játszani a döntőbejutásért, erre a határozatra azonban a Rapid hétfőn este megtartott értekez­lete azzal felelt, hogy nem áll ki a harmadik mérkőzésre és nem vesz részt a Középeurópai Kupa további küz­delmeibe­n. A bonyolult ügy új fordulatáról megkérdeztük Langfelder Ferencet, az Újpest futballigazgató­­ját, aki a következőket mondotta: "­­ Egyelőre az a helyzet, hogy a Kupa-bizott­ság a vasárnapi határozatot hivatalosan közülte ugyan­úgy a Rapiddal, mint az Újpesttel s fel­kérte a két egyesületet, hogy nyolc napon belül egyezzenek meg a harmadik mérkőzés színhelyé­ben és időpontjában. Amennyiben a két egyesület nem tud megegyezni, a Kupa-bizottság sorsolás útján dönti el, hol legyen a harmadik mérkőzés. A Rapid erre az átiratra még nem felelt, de nem is felelhetett, mert csak kedden jutott el hozzá­juk. A hétfői határozatuk, hogy nem állnak ki a harmadik meccsre, amíg hivatalos bejelentés nem történik, nem vehető tudomásul. Ha hivatalosan bejelentik a bizottságnak, akkor — mit tehetünk most — tudomásul vesszük és megkezdjük a tár­gyalásokat a Slaviával, hogy mikor játsszuk le a két döntőt...* Este Fodor dr.-hoz érdekes távirat érkezett Prágából. A cseh szövetség azt a kérését terjeszti elő, hogy a Középeurópai Kupa-bizottságot vasárnapra hívják össze Prágába. A táviratból nem tűnik ki, de egész bizonyos, hogy az Újpest—Rapid-mérkőzésről lesz szó. A csehek kérését nem lehet teljesíteni, mert a Kö­zépeurópai Kupa szabályai szerint legalább négy delegátusnak kell kérnie a Kupa-bizottság ülésé­nek összehívását. Csökkentik a futball adóterheit Klebelsberg Künn gróf kultuszminiszter új sportakciója A futballegyesületek már régen panaszkod-­­nak azok miatt a súlyos adóterhek miatt, amelyek a futballmérkőzéseket sújtják s főleg a kisebb klubokat minduntalan válságba so­­­dorják. Erre a legjobb bizonyíték végigtekint­­eni a professzionizmus három esztendején, amely idő alatt rengeteg kis egyesület el-­ hullott s nagyon sokban csak folytonos injek­ciókkal tartják a lelket. A professzionista egyesületek panasza ugy­ látszik, most meghallgatásra talál, mert érte-­ sülésünk szerint Klebelsberg Kuno gróf kul-­ tuszminiszter — vagy ahogy sportkörökben­ nagy lelkesedéssel nevezik: a sportminiszter—­ foglalkozni kíván a testnevelési adó kérdésé­vel.­­ A kultuszminiszter ankét összehívását ter­’ vezi, ami tekintettel arra, hogy a kultuszmi­niszter eddigi sportankétjei még mindig meg­hozták a kívánt eredményt, ezúttal is ered­­­ménnyel kecsegtet.­­ A Delka SC futballcsapata 2:2-re végzett a Pénzjegynyomda csapatával. A mezőny legjobb embere Apfelbaum, Grünn és Blau. Góllövői Koska 2: - 1 ÚJSÁG SZERDA, 1929 SZEPTEMBER 4 Részesedést kér a délamerikai haszonból az amatőr FTC is és egy érdekes províziós per fenyegeti a Ferencvárost Huszonötezer dollárt hozott haza a Ferencváros A Ferencváros délamerikai túrája nemcsak nagy sportbeli és erkölcsi, hanem igen figye­lemreméltó anyagi sikert is hozott, mert mint­egy huszonötezer dollár, tehát körülbelül százhetvenezer pengő az az összeg, amelyet hosszú túrájáról hazaho­zott a zöldfehérek csapata. Ez az összeg azt bizonyítja, hogy Dél-Ame­­rikában nagy lehetőségek állnak a túrázó csa­patok előtt, bizonyos azonban, hogy csak olyan csapatok iránt mutatkozik érdeklődés, amelyek jó eredményeikkel fel tudják kelteni az érdeklődést a szereplésük iránt. A Ferenc­város ebben a tekintetben nem panaszkodha­­tik, mert a délamerikai államok mindegyiké­ben, ahol járt, szépen szerepelt, megvolt tehát az érdeklődés s így állott elő ez a jelentékeny anyagi haszon, amelyet akármelyik európai csapat megirigyelhet. Azt szokták mondani, hogy a­ pénznek mindig van helye, így van ez a Ferencváros­ban is, ahol a délamerikai túra eredményes­sége a klub anyagi megerősödését jelenti, amire annyival is inkább szükség van, mert a professzionista futballban csak az a csapat tud­ eredményesen szerepelni, amely mögött nagy anyagi erőforrások állnak. A huszonötezer dollár egy része tulajdon­képpen rekompenzáció, mert a Ferencváros azzal, hogy elutazott Dél-Amerikába, nem ve­hetett részt a Középeurópai Kupa küzdelmei­ben s ezzel jelentős jövedelmektől esett el. A délamerikai anyagi eredményt— az elő­jelek szerint — nem könyvelheti el simán a Ferencváros, mert amint elterjedt a fkk­e an­nak, hogy a zöldfehérek huszonötezer dollárt hoztak haza, nyomban felbukkant egy másik hír is, amely arról szól, hogy a Ferencváros testvéregyesülete, az ama­tőr FTC részesedést kér a délamerikai haszonból. A jogcím az a megállapodás, amelyet az amatőr és a professzionista sport szétválasztá­sakor kötöttek s amely szerint a Ferencváros felesleges jövedelméből támogatni köteles az amatőr egyesületet. Az FTC-ben eddig nem éltek ezzel a kívánsággal, most azonban úgy találják, hogy elfogadható a kérésük és bíz­­nak abban, hogy a Ferencváros gavallérosan segítségére siet az amatőr sportnak, annak az egyesületnek, amelyből a Ferencváros immár világhírű professzionista csapata kisarjadt. Még egy utójátéka lesz a délamerikai túrá­nak­­ egy províziós per formájában, amely­nek előzménye évekre nyúlik vissza. A Ferenc­városban már évekkel ezelőtt gondoltak egy délamerikai túra lebonyolítására, az ötletet annak idején Vecsei Béla dr., a Ferencváros egyik régi híve vetette fel, akinek fivére Bra­ziliában él s az ő segítségével, összeköttetései­vel próbálták a túrát nyélbeütni. Vecsei dr. az ötlet felvetésekor hosszú időn keresztül levele­zéseket, tárgyalásokat folytatott s a Ferenc­várossal szemben azonkívül, hogy teljes ellá­tását fedezve elviszik a túrára, bizonyos szá­zalékos részesedést kötött ki. A délamerikai túra akkor nem valósult meg, de megvalósult most, mire Vécsei dr. annak alapján, hogy a Ferenc­város az ő ötletét valósította meg és a túra lekötésénél összeköttetéseit is igénybe vette, részesedést kér a túra anyagi hasz­nából. Vécsei dr. ezzel a követelésével már akkor előállott, amikor a Ferencváros még csak ké­szülődött a túrára s most — a csapat haza­térése után — csak folytatja azokat a lépése­ket, melyeket három hónappal ezelőtt meg­tett. Milyen lesz a fedett uszoda? Beszélgetés Hajós Alfréddal, a pályadíjnyertes terv meg­alkotójával Beszámoltunk arról, hogy a Margitszigetre tervezett fedett uszoda tervpályázatát Hajós­ Al­fréd műépítész nyerte meg, aki két tervvel is részt vett a pá­lyázaton és az első díj mellé elhódí­totta a harmadikat rs. Hajós Alfréd győzelme osztatlan örömet keltett mindenfelé, hiszen Hajós amellett, hogy európai hírű sportépítész, aki a párisi szellemi olimpiászon óriási konkurenciában is győzni tudott, szig­­vérig lelkes sport­ember, aki maga Hajós Alfréd­­ is sokat fáradozott a fedett uszoda megteremtése ügyében. És gyönyörű gondo­lat válik valóra azzal, hogy a fedett uszoda Magyarország első olim­piai bajnoka, az 1897-es athéni olimpiász 100 méteres gyorsúszóbajnokának­ terve szerint készül el. Most, hogy a fedett uszoda már a meg­valósulás legkomolyabb sztádiumába lépett, felkerestük Hajós Alfrédot, aki pályadíjnyer­tes terveit a következőkben ismertette az Újság munkatársa előtt: — A párisi szellemi olimpiászon és ez év ta­vaszán a mérnökegyleti nagypályázaton elért si­kereim után sok reményt fűztem a pályázatom­hoz.­­ A pályaterv elkészítésére szánt idő nagyon kevésnek mutatkozott azoknak, akik a problé­mával még nem folalkoztak, annál is inkább, mert külföldön versenyuszodát még abban a ki­vitelben, amelyet a pályázati feltételek előírtak, nem építettek. Én nem két hónap óta, hanem közel húsz esztendeje foglalkozom sportépít­­kezésekkel, utolsó években az aktuális fedett uszoda kérdé­sével. A mérnökegyleli nagypályázat alkalmat adott az ország minden építészének, hogy e kér­déssel foglalkozzon, annál is inkább, mert a Magyar Úszó Szövetség állította össze a nagydíj pályázati programmját, amelynek alapján a Mér­nökegylet kiírta a pályázatot. Ezen a pályáza­ton igen kevesen vettek részt, talán azért, mert az újszerű probléma megoldása sok fáradságot és tanulmányt igényelt vagy a díjazás erkölcsi értékének lebecsülése miatt mutatkozott a cse­kély érdeklődés, tény azonban az, hogy akik a pályázaton részt vettek, komoly és értékes mun­kával gazdagították a fedett uszoda eszmekörét. Mert nem közönséges fedett uszodáról van szó, bár e téren is igen sok rosszat produkáltak eddig. Példa erre a Rudas-fürdő téli uszodája, sőt a bécsi Diana Bad és a két esztendő előtt épült Amalien Bad uszodája sem a legideálisabb, mert vetkőző kabinjai az uszócsarnokban vannak, holott az uszócsarnok gőzzel teli levegője erre nem alkal- Hajós Alfréd pályadíjnyertes, fedett uszoda leive. más. Külföldön kimondott versenyuszodát nem igen építettek s ez az oka annak, hogy 103 ér­deklődő építész között csak 28 akadt, aki részt­vett a pályázaton. J — A 2500 főnyi közönségre tervezett fedett­­­ uszoda nem más, mint egy nagy színház,­­ melynek közepében folyik a legizgalmasabb­­ színjáték, a pólómérkőzés, vagy az úszó­­i verseny. Fokozza a nézőtér izgalmát még az a körülmény, hogy nem szmokingban és estélyi ruhákban pom­pázó fegyelmezett közönségről van szó, hanem a versenyzőkkel együtt izguló, lelkes, elfogódott, soviniszta nézőkről. Ennek a közönségnek kell tervezni a bejáratot, az előcsarnokot, a pénztára­kat, a ruhatárakat, a lépcsőházakat, a folyosókat, a tribünt, a dohányzókat, büffét, a kijáratokat, hogy fennakadás nélkül bonyolódjék le a ver­seny. Ezek a gondolatok szabták meg az irányt aranyérmet nyert tervemnél, s e gondolatok jutot­tak kifejezésre sokkal érettebb formában a mar­gitszigeti győzelmes pályatervemnél is. — Sport­fórum jeligéjű pályatervemmel már július közepe táján elkészültem. Alaprajzi megoldásában igye­keztem a programm minden kikötését betartani, illetve a tervbe lefektetni. Külső kiképzésében a modern építészi törek­vésekkel próbálkoztam, most egy esztendeje az amsterdami szellemi olimpiászon ugyanis azért buktam el, mert modernül elgondolt klasszikus vonalú terveim nem voltak elég újszerűek. Én a sportot nem tudom teljesen elválasztani a klasszicizmustól, amit igen könnyen tehetek, hi­szen a mai nagyvonalú konstrukciók erre alkal­mat adnak az építőművész részére. Nálunk jelszó lett az új építészi törekvések honorálása, s ezért a legjobbnak vélt alaprajzomhoz teljesen modern elgondolású homlokzatot készítettem. Volt még kétheti időm s egy újabb alaprajzot próbáltam, újabb konstrukcióval, s ezekhez oly homlokzatot terveztem, amellyel Parisban az 1921. évi szellemi olimpiászon sikert arattam, s amely véleményem­ szerint a Margitsziget poétikus miliőjébe inkább illik, mint győztes tervem újszerű modern archi­tektúrája. — Ilyenus jeligéjű díjazott tervemmel nem reméltem abszolút sikert, csupán azt, hogy ideális szerkezeti megoldását, s poétikus homlok­zati kidolgozását a bíráló szakértők nem hagy­ják megjegyzés nélkül. E terv kidolgozásánál el­­te­rintettem a modern építészeti törekvésektől, az előítéletekkel szemben, melyek Amsterdamban fölényes mosollyal intézték el klasszicizáló ter­veimet, szivem érzését és lelkem vágyát követ­­tem, s sorsára bocsátottam «Hymnus» jeligéjű tervemet, melynek jeligéjében is kifejezésre akar­tam juttatni a tervbe lehelt poézist. Boldog va­gyok, hogy e terv a zsűri tetszésével találkozott, s a harmadik­­Ujjal tüntették ki. Ez a díj teljes elégtételt szerzett nekem Amsterdamért, s ha meg fognak valósulni terveim, úgy a s­port­­fóruma alaprajzához a «Hymnus» poézisét és, ideális konstrukcióját fogom applikálni. — Győztes tervemben a versenyrendezés ne­­­héz problémáját szintén nem hagytam figyelmen kívül. A közönség jövetele és távozása előírássze­rűen, automatikusan történik. A versenyzők elkü­­lönítetten jutnak öltözőikhez s nem érintkezhet­nek a közönségge­l. Gyülekező helyük az öltözők,’ közelében van. Karzati közönség, illetve az állói helyek közönsége, miként’ a színházaknál, különi lépcsőn jut helyéhez. Minden tribünrésznek do­­hány­zó fa, ruhatára és toalettjei vannak. A csar­nok széttarható teteje üvegből van s igy állandó­ felső világítást élvezhetnek a fürdőzők. — A Slymnus jeligéjű tervek alaprajzi elgon­dolása más s talán nem oly tökéletes, mint a Sportfórumé, de a csarnok belső konstrukciója artisztikusabb s nappali megvilágitása magas oldal­­világítás. Maga a csarnok a tömör tetőszerkezet széthúzásával felső világítást is kap s ezáltal az egész csarnok pazar természetes világításban ré­szesül. — Végül néhány megjegyzést a kivitelről. Igyekezni fogok örömhöz és tudásomhoz képest a kultuszminiszter úr által diktált „öldöklő“ tem­pót követni s a terveket az elképzelhető legrövi­debb idő alatt elkészíteni. Boldog leszek, ha a kora ifjúságom óta szívemhez nőtt magyar úszó­­sportot elkövetkezendő nagy sikerei útjára bo­csáthatóra a rendelkezésére álló fedett uszodával. Ragadós a pesti példa Dombóvár, szeptember 3. A vasárnapi domb­óvári futballmérkőzés után a közönség meg­támadta a bírót és általános verekedés kezdő­dött a közönség között. A csendőrök kardlappal verték szét a verekedőket. Többen megsebesül­tek a verekedés közben. Megint kudarcot vallott egy csatornaúszó Boulogne sur Mer, szeptember 3. Doria svájci bajnok, aki tegnap megkísérelte a La Manche­­csatorna átúszását, este nyolc órakor 22 kilomé­ternyire az angol partok előtt feladta a versenyt. A spanyolok meginvitálták a magyar válo­gatottat. A Magyar Labdarúgók Szövetségéhez kedden délután meghívás érkezett a spanyol szövetségtől, amelyben a magyar válogatott csapatot szeptember vagy október valamelyik­­vasárnapjára Spanyolországba invitálják. Ki (MLSz elnöksége foglalkozott a spanyolok meghívásával, amelynek a túlzsúfolt szezon miatt nem tehet eleget és így sajnálattal visz­­szautasította.­­ A Bástya „kísérleti" meccset játszik Jugo­szláviában. A magyar-jugoszláv sportérintkezés most van kialakulóban és az első lépés a Bástya nagykikindai vendégszereplése lesz, ahol a szegedi­­klub a Nagykikindai SC-al játszik barátságos mér­kőzést. A Bástya mérkőzése „kísérleti“ meccsnek­ számít, ha a csapat beutazása elé nem gördítenek semmi akadályt, akkor megindul az intenzív sportm érintkezés a két ország futballsportja között.

Next