Ujság, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-05 / 53. szám

14 ÉRTÉKPIAC Az értéktőzsdei üzlet változatlanul rendkívül gyenge s ereszben komoly hatása van a gabona katasztrofális áralakulásának. Ugyancsak nagy kedvetlenséget okozott az a körülmény, hogy a külföldi tőzsdékről szintén ki nem elégítő jelen­tések érkeznek s a londoni árhanyatlás következ­ményével pedig egyáltalán nincsenek is tisztában. Mindezekre való tekintettel üzlet alig fejlődik s ha ma előfordult is szórványosan néhány kötés, az irányzat egész egyenetlen volt. Az utótőzsdén a záróárfolyamok üzlettelenü­l jól tartottak maradtak. (Fiskamatozású értékek, nemesfém- és pénzpiac.) A hadikölcsönkötvények és a pénztári jegyek mai piaca nem volt egységes, a forgalom elég élénken alakult. A kényszerkölcsönkötvények piaca a tegnapi árszinten mozgott. A népszövet­ségi kölcsönkötvényekben ma nem alakult ki üz­let. Mai árkeretek (zárójelben a tegnapiak): Hadikölcsöncímletek: 6% I—V. kibocsátás (0.35 —0.38—0.37) 0.35—0.37, VI—VII. kibocsátás (0.34­­—0.25—­0.24) 0.25, 5%% II. és VII. kibocsátás (0.28—0.30—0.28­) 0.28—0.29—0.28, IV. kibocsá­tás (—) 0.26—0.27—0.26, V. kibocsátás (0.21— 0.25, Vill. kibocsátás (0.21—0.22—0.21) 0.24. Pénztári jegyek: 5gj% 1916. évből (0.15—0.14) 0.15, 60­% 1917. évből (0.15) —. Kényszerí k­öl­­­csönkötvények (50.05—50.25) 50.05. A fővárosi kölcsönkötvények m­ai piaca a tegnapinál alacsonyabb árfolyamokat produkált Tájékoztató árfolyamok (zárójelben a tegna­piak): 1897. évi (3.45) 3.40, 1903. évi (3.45) 3.30, 1916. évi (2.20) 2.20, 1918. évi (1.40) 1.40 pengő. A fixkamatozásu értékek piacának árfolyamai: Sorsolt címletek: Belvárosi Takarékpénztár 0.45, Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár 0.40 Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete 0.35, Magyar Általános Takarékpénztár 0.40, Magyar Agrár- és Járadékbank 0.45, Magyar Földhitel­intézet 0.40, Magyar Jelzálog Hitelbank 0.45, Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank 0.45, Ma­gyar Országos Központi Hitelszövetkezet 0.15, Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog­­bankja 0.12, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület: záloglevelek 1.10, községi kötvények 0.80, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank: zálogle­velek 0.75, 10% díjas községi kötvények 0.85. Hivatalos jegyzések (zárójelben a tegnapiak): BSzKRT A) kötvényei (7) — és B) kötvényei (0.62—0.63) —. Magyar állampapírok és vasúti első kötvények mai árfolyama a külföldi tőzsdéken (zárójelben a tegnapi árfolyamok): Berlin: 4% arany­járadék 126%) 26, 4% koronajáradék (2.60) 2.60, 1914. évi fővárosi kötvények (58­/s) 58*/s márka. Bécs: Duna—Száva—Adria Vasút els. kötvények 86­4 (86.90) schilling. Népszövetségi keresetikötvé­­nyek: London 100%, Newyork 101.50%. Nemesfémek piacának tájékoztató árai: 20 koronás aranyak 23—23.80, ezüst egykoronások 0.34—0.36, ezüst forintosok 0.91—0.95, ezüst öt­koronások 1.75—1.80, szinarany kilója 3800— 3830, szinezü­st kilója 82—84 pengő. Budapesti déli devizataxációk: Belgrád 10.08, Berlin 136%, Bukarest 3.40, London 27.80, Mi­lano 29.96, Newyork 572.10, Paris 22.38, Prága 16.94­/*, Bécs 80.56*/4, Zürich 110.461/4 pengő. A sorsjegyek piacának tájékoztató árfolyamai: Konvertált jelzálog 0.12, Hazai Takarékpénztár 0.12, Tisza­szegedi 0.30, 1917. évi hadsegítési 0.01—0.04, Magyar Vörös Kereszt 0.01—0.04, Ba­zilika 0.03—0.04, Jószív 0.04, magyar bélyeges Olasz Vörös Kereszt 21, magyar bélyeges Osztrák Vörös Kereszt 0.30 pengő. Az árfolyamok név­legesek. A valutapiacon a pezeta árfolyama 75 ponttal csökkent. A svájci frank ellenben 10 ponttal emelkedett. Munkások vízzel való ellátása és elszállásolása. A hivatalos lap keddi száma a népjóléti miniszter rendeletét közli az időszaki munkára szegődő munkások egészséges ivóvízzel való ellátása és megfelelő elszállásolása tárgyában. ÚJSÁG SZERDA, 1930 MÁRCIUS 5 Az igazságügyminiszter „egyszerűsítési" rendelete nagy izgalmat okozott a kereskedők körében Kétszáz pengőn alul a községi bíróságokhoz utalják a polgári pereket Jelenítette már az Újság, hogy az igazság­ügy miniszter a bíróságok tehermentesítése érdekében tervbe vette a perlési értékhatárok felemelését oly módon, hogy a kétszáz pengő értéken aluli pereket kivonják a járásbíró­ság hatásköréből és a községi bíróságokéba utalják. Az érdekeltségek körében most kez­denek foglalkozni az igazságügymini­szter ter­­­ vével, ami kereskedelmi körökben érthetően nagy izgalmat okozott. A rendelet életbeléptetése teljesen meg­változtatná a kereskedői szokásokat. Miután a­­ községi bíráskodás nem nyújt olyan tárgyi­­l­­agos biztosítékot a hitelezőknek, mint az állami bíróság, a nagykereskedők kénytelenek volnának a kétszáz pengőn aluli követeléseket a jövőben váltóval fedeztetni. Természetesen az a kiskereskedő, aki kétszáz pengőért vásá­rol árut, nem hajlandó egykönnyen váltót adni, de nem is igen tud mindig megfelelő biztosítékul szolgáló váltófedezetet nyújtani. Ilyen körülmények között a kiskereskedők helyzete a rendelet következtében kritikussá válhat. Máris arról beszélnek a kereskedők, hogy ha az igazságügyminiszter a tervét valóra váltja, akkor ezzel a legnagyobb szol­gálatot a szövetkezeteknek teszi, mert a nagy­kereskedelem és a gyárosok szívesebben fog­nak eladni a nagyobb összegekért vásárló szövetkezeteknek, mint azoknak a kiskeres­kedőknek, akikkel szemben követelésüket csak a községi bíróságnál perelhetik. Az bizonyos, hogy a fővárosi nagykeres­kedelem nem fog olyan nyugalommal perelni a községi bíróságok előtt, mint ahogy a járás­­bíróságnál tette. A községi bíróságnál kétség­kívül sok olyan szempont érvényesülhet, amit a szigorú jogi állásponton való járásbíróságok figyelmen kívül hagynak. A felperesek szem­pontjából tehát a hitelezés veszélyesebb lesz, mint eddig volt és nem kétséges, hogy a köte­lezők védekezni akarnak majd az új rendelet által teremtett helyzettel szemben. Tudomásunk szerint az igazságügyminisz­ter tervezett intézkedése ügyében az érdekkép­viseletek értekezletet fognak tartani és ennek alapján fognak javaslatot tenni az igazság­ügyminiszternek a tervezett rendelet módo­sításáról. Megint boldogítani akarják a gazdákat Ki akarják kapcsolni a kereskedőket a gazdák ellátásából Nemrégiben Debrecenből került ki az a hír, hogy gazdaérdekeltségek tanácskozásokat folytattak arra nézve, hogy a mezőgazdasági termelésben szükséges gépek és egyéb áruk bevásárlását közösen fogják végezni, szóval a gazdák ellátásából a kereskedelmet kikapcsol­ják. Ezt az akciót „le a kartelekkel" című jel­szóval népszerűsítették, s természetesen azzal az ígérettel, hogy a gazdák a közös beszerzés útján jobban jutnak a szükségelt áruk beszer­zéséhez. A kezdeményezők szótárából termé­szetesen nem hiányzottak egyéb lelkesítő jel­zők sem és így különösen hangsúlyozták, hogy a közös beszerzéssel a termelést is olcsóbbá fogják tenni. Annak idején a legélesebben ál­lást foglaltunk ez ellen a terv ellen, s utal­tunk arra, hogy itt nemcsak az áruk beszerzé­séről van szó, hanem annak elosztásáról is, amihez megfelelő szervezet, irodaszemélyzet, raktárak, s mindaz szükséges, ami a rendelé­sek lebonyolítását biztosíthatja. Akkor azt a felvilágosítást adták a kezdeményezők, hogy főleg tömegáruk beszerzéséről van szó és azo­kat a gyárakból, vagy­ termelőhelyekről disz­ponálhatják a rendelőkhöz. Az volt a benyomásunk, hogy alapjában véve szakszerűtlen és avatatlan kezdeménye­zéssel állunk szemben, amelynek kár volna túlzott fontosságot tulajdonítani. Erre való tekintettel nem is foglalkoztunk tovább az üggyel. Most azonban arról értesülünk, hogy ezt a mozgalmat dunántúli gazdák bevonásá­val tovább folytatják, szóval ez az üzlet még­sem olyan ártalmatlan, mint az első pillanat­ban látszott, mert reméljük, hogy azzal min­denki az első pillanatban tisztában van, hogy itt üzletről van szó, csak az homályos még, hogy ki, vagy­ milyen érdekeltség húzódik meg az akció mögött. Olyan tiszteletreméltó és komoly neveket látunk is előtérben, hogy fel kell vetnünk a kérdést, mennyit tudnak ők az egész mozgalom üzleti hátteréről. El­végre a gazdáknak van már számos olyan szervezetük — túlnyomórészt szövetkezet —, amelyek részint állami támogatással, részint anélkül rendelkezésre állanak s egészen rej­­téllyel, hogy miért van szükség valamely újabb szervezetre. Újból és nyomatékosan ismételjük tehát a kérdést: kinek az üzlete húzódik meg a gazdák mostani mozgalma mögött. A vidék is csatlakozik a boltbérlő védelmi mozgalomhoz. Az OMKE vezetésével megindult boltbérlő védelmi mozgalom célja tudvalevőleg részben a túl magas boltbérek mérséklése, részben pedig az intézményes bérlővédelemnek törvényes biztosítása. Az érdekeltségek felfogása sze­rint a boltbérlővédelmet szabályrendeleti úton nem lehet biztosítani, hanem feltétlenül szükség van arra, hogy a régebbi bérlők elő­­bérleti jogát törvényesen szabályozzák. A bérlő­védelmi mozgalom értesülésünk szerint vidéken is megindult és Szeged, Sopron, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Szarvas és Hódmezővásárhely ke­reskedői jelentették be, hogy csatlakoznak a fővá­rosi érdekeltségek által megindított mozgalomhoz. Értesülésünk szerint a legközelebbi napokban megindulnak a bérlő és a háztulajdonos érdekelt­ségek között is a tárgyalások arról, miként le­hetne békés megegyezésekkel előmozdítani a túl­zott boltbéreknek méltányos mérséklését. Egy fővárosi cipőgyár felszámolási terve. A Primea cipőgyár rt. közgyűlésének napirendjén a felszámolás kimondása szerepel. A vállalat 1929 végével lezárt mérlege 60.000 pengős alap- és 14.351 pengős tartaléktőke mellett 73.804 pengős veszteséget számol­ el. ideális szkátt- és toroköblögető Nagy az érdeklődés a mezőgazda­­sági kiállítás iránt­ ­ A budapesti mezőgazdasági kiállítások a leg­utóbbi években nagyarányú fejlődést mutatnak. A kiállított anyag számban olyan jelentősen gya­rapszik, hogy legtöbb viszonylatában meghaladja a békebeli legnagyobb tenyészállatvásárok felho­zatalát, sőt még a német gazdasági egyesület ván­dorkiállításának állatbejelentéseit is. Hasonlókép­pen igen örvendetes a felhozott anyag minőségé­nek állandó javulása. A kiállítás keretei emellett évről-évre bővülnek újabb csoportokkal és kü­lönböző különleges kiállításokkal nyernek kiegé­szítést, úgyhogy ma már a mezőgazdasági terme­lésnek csaknem minden ágát felöleli. De talán még örvendetesebb és még nagyobb haladás állapítható meg a tenyészállatkiállítás és vásár iránti általános érdeklődés kialakulása te­rén. A legutolsó években jóformán minden szá­mottevő gazda meglátogatta a tenyészállatkiállí­­tást és ez valóságos gazdatársadalmi eseménnyé, érintkezési központtá alakult ki. Sőt újabban Bu­dapest előkelő társasága körében is divatossá vált is az elegáns hölgyközönség színe-java megfor­dult a kiállítás területén. A jelek szerint a kiállítás látogatottsága az idén még az eddigi kereteket is meg fogja ha­ladni. Örvendetes jelenség, hogy a kisgazdák ér­deklődése nagy mérvben fokozódik és számos községből az elöljáróság, a szövetkezet vagy gaz­dakör által szervezve csoportosan utaznak fel a kiállítás tanulmányozására és részben vásárlás céljból is. Élénk a külföldi érdeklődés is, főleg Olaszorszgából, Ausztriából, Csehországból, Ro­mániából és Jugoszláviából, ahonnan hivatalos delegációk, tanulmányi csoportok és a gazdák kö­réből sokan jelezték ideutazásukat, amit a meg­szerzett vízum- és utazási kedvezmények jelentő­sen elősegítenek. A vidékről felutazó sok ezer gazdán kívül bi­zonyára ismét tömegesen meg fogja tekinteni a mezőgazdasági kiállítást a főváros lakossága is, amelynek érdeklődése évről-évre szintén nő , amit a különféle kiállításokkal történt kiegészítés, a díjazott állatok felvezetésével és a különféle, lovas- és hajtómutatványokkal nyújtott látványos­ság nagy mértékben fokoztak. A nagy érdeklő­désre való tekintettel célszerű lesz, ha a vidékről felutazol, előre és idejében gondoskodnak ma­guknak lakásról, mert a kiállítás hetében tavaly is minden budapesti szálloda zsúfolva volt. Szál­lodai lakás biztosítása céljából forduljanak az ér­deklődők Budapest székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalához !Budapest, IV., Deák Ferenc­ utca 2), amely hivatal előzetes megkeresés esetén kisgaz­dák, tanulóifjak stb. tanulmányi csoportjainak olcsó tömeges elszállásolásáról is gondoskodik. Kedvezményes cukor az ínséges méhcsaládok­nak. A pénzügyminiszter az Országos Magyar Mé­hészeti Egyesület kérésére 10 vagon kedvezmé­nyes adózású kristálycukrot bocsátott a méhészek rendelkezésére az ínséges méhcsaládok tavaszi felsegítésére. Félreértések elkerülése végett ezúton is értesili az egyesület a méhészeket, hogy a cu­korból nemcsak egyesületi tagok részesülhetnek, hanem azok a méhészek is, akik semmiféle egye­sületnek nem tagjai. Ezeknek a méhészeknek a rendelőlapot a legközelebbi méhészeti egyesület­ben vagy a kerületi méhészeti felügyelőknél kell láttamoztatniuk. A láttamoztatott rendelőlapra a cukrot az országos egyesület adja ki. M­IGY. KIR. 18& OPERfIHOZ Bérletszünet. Felemelt helyárak. Larsen-Todgen Nanny kamaraénekesnő vendégfelléptével Wagner-esklue VIII. WALKÜR­­.A nibelung gyűrűje*, zenedrámaa­­trilógia első része három felvonás­ban. Zenéjét és szövegét irta Wagner Richárd. Fordította Csiky Gergely. Az előadást vezényli Rékai Nándor. Ren­dezte Márkus László. Sucmund Závodszky Zoltán "Wotan Li­nde Ferenc Hundina Kálmán Oszkár Sieglinde Medek Anna Strünnhilde Larsen-Todsen N. Frleka Basilides Mária Heimwige Hódé Erzsi Gerhilde Medák Sári Ortlinde Vagy Margit Waltraute Szabó Lujza Schwertleite Bársony Dóra Siegrune Virág Ilta Griungerde Budánovits Mária Rossweisse Sándor Mária Kezdete 6­5. vége 10­ óra után. vígszínház AZ ÚT VÉGE (JOURNEY’S END) Színmű három felvonásban (hat kép). Irta R. C. Snerriff. Fordította Halász Gyula. Stanhope Törzs Jenő Osborne Hegedűs Gyula Trotter Rajnai Gábor Hibbert Kovács Károly Enleigh Somló István Az ezredes Góth Sándor Hardy Hajmássy Miklós Mason, tisztiszakács Makláry Zoltán Őrmester Szegő Endre Német katona Mátray József 1-só közlegény Somody Pál­­2-ik Dózsa István 3- ik Békéssy Antal 4- ik Surányi Andor Kezdete 8 órakor KOMÉDIA-ORFEUM Jókai-tér 10. Telefon: Aut. 180-20. Steinhardt Géza és Tábori Buli együt­tes fellépte. Két bohózat. Steinhardt, Solti, Weygand magán­szám­yi és kisk­­­üldi attrakciók. Kezdete minden este 19, vasárnap délután órakor. NEMZETI­­ SZÍNHÁZ B-bérlet 25-ik előadása. SZENDREY JÚLIA Színmű három felvonásban. Irta Herczeg Ferenc. Szendrey Júlia Bajor Gizi Horvát Árpád Lehotay Árpád Kovács professzor Gál Gyula Berta Tőkés Anna Trubeczkoj herceg Uray Tivadar Lauka Gusztáv Kürthy György Ifj. Lendvay Forgács Antal Balázs Sándor Cserép?’ László A nótárius Gabányi László Tálasné M. Iványi Irén Kezdete órakor. KlRÁty®szmHÁ7 VIKTÓRIA Operett 3 felvonásban. 7 képben Szö­vegét írta Földes Imre. Zenéjét Har­­math Imre verseire szerzette Ábrahám Pál. John Webster Kertész Dezső Viktória, felesége Lábass Juci Miki gróf Dénes Oszkár Ad­­lona Vaály Ilona Koltay László Kiss Ferenc Jancsi Sziklay József Riduette Fejes Teri Seligmann bácsi Nagy Gyula lelke, leánya Bársony Rózsi Jef*, artista Jeffrey Piddock Rosenthal ur, utazó Latabár Árpád Adolf, főpincér Major István Kínai főpap Raskó Géza Kezdete 1 8 órakor VOLT — NINCS Vígjáték 3 felvonásban. Irta André Birabeau, fordította Heltai Jenő Manon Watteau Makay Margit Sterre Magnét Ráday Imre Freury-Valfée Z. Molnár László Evelyne Watson Székely Lujza Bagnolné Kováts Terus Vernisset Keleti László Üzletvezető Pataky Miklós Főpincér Sugár Lajos Fgy­ur Rákosi Pál Pincér­­Asz­ló Ti­vadar Ginette Tóth Magda Kezdete 8 órakor 4 IffiMZETI SZÍNHÁZ KJIMABASZINBÁZA 1A (Uat)« Ulu SUahAa *pl»eM** n* K-bérlet 25—26-ik előadása. cigányok Vígjáték 3 felvonásban Irta: Tersánszky J. Jenő Harkocsány Rózsahegyi Harkocsányné Kiss Irén Szidike, a leányuk Somogyi Erzsi Dingó Dani Petheő Attila Askárá Gyergyai István : Kakuk Marci Sugár Károly Rist .Juhász .1. a. n. Kukac ur Szethes Sándor Vendéglős Ilodnér Jenő Kisasszony T. Mátrai Erzsi Pincér Maliny Antal Kis szolgáló Vándory Margit Kezdete 418 órakor Tel. J, M-M, MA PREMIER Kezdete V,9 órakor. A CSÚNYA LÁNY Énekes-táncos vígjáték 3 felvonásban, 4 képben, írta Vaony­ László. Zené­jét Harmath Imre verseire Márkus Afréd szerezte. Éva * Riller Irén Sziszi Szilágyi Marcsis Irma Horvithy Elvira Bogdán Artúr Karos Gyula L­r. Kornides Tamás Deliy Ferenc Kelemen Gózon Gyula Walter Radó Sándor Az öreg úr, Vendrey Fert­nc Prímás Flekaj Andor Pincér Rubinyi Tibor Portás Nagy Jenő F.gy ui Macsali László Egy bőig: Tamássy Lívia Kezdete 1 órakor , Sas feSSír sasa , VÁROSI SZÍNHÁZ HALVÁNYSÁRGA RÓZSA Operett három felvonásban. Irta Szenes Andor, zenéjért szerzette Sán­dor Jenő. Kápolnay Bálint Fenyves Sándor Bőske, a leánya Honthy Hanna Szentkereszthy T. Hamvas Józsa Szentkereszthy V. Kőműves Erzsi Oily Siró Anna Ráday Géza Kertész Gábor Drappá Tóbiás Rátkai Márton Torday Menyhért Békássy István Dr. Pacák Lil. Rezső Juhász Gáspár Soós Mihály Juhászné Németh Nusi Klári, a leányuk Beke Alice Tamássy József Kertész Kálmán Jessy Sződy Kató Gálné Vándoryné Margit Inas Pallos János ________Kezdete órakor _____ TERÉZKÖRÚTI színpad Hontlifz Hanna. Salamon Béla. Rajna Alfcé. Dayka Margit. Boron, Géza, Gárdonyi Lajos. Herczeg Jenő. ..Pesti kereskedők 1#30'­ ..A nagy per“. „A többség’*. „Expresslevél**. „Mennyit kerestünk Hágában’* * 4 „A frakk44. ..Cselédkí44 „Commédia del Arte44. „Szili... ész ... nfi .. /• Kezdete 0 órakor-Minden vasárnap délután 1­­­4 órakor igazi Gyerekszínház. _ Gaál Franciska. Tőkés Anna. Vaszary Piroska. Békeffi László. Ráday Imre, Peti. Kökény Radó felléptével ..Jutka**. Pármai kaland. Hagyma Maci. Szerkesztői üzenetek Carmen. Boldogság. Magyar hangosfilm. Bé­.pffi konferál. Kezdete 9 vasárnap délután 4 órakor ROYAL ORFEUM GROCK és a világv­árosi variétéműsor­ Kezdete 1/1*9, vasár- és ünnepnap dél­után 4 órakor. fta©íZMHil VOLPONE AVAGY ____A PÉNZ KOMÉDIÁJA ____ Komédia 3 felvonásban, 6 képben. Irta Ben Jonson. Átdolgozta Stefan Ziveig. Fordította Emed Tamás. Volpone Csortos Gyula Mosca, a kullancsa Dénes György Voltere, prókátor Harsány­ Rezsi Corbaccio, uzsorás Szigeti Jenő Leone, kapitány Beregi Oszkár Corvino, kereskedi Justh Gyula Colomba, felesége Turay Ida Carina, kurtizán Gombaszögi Ella A bíró Dávid Mihály A shirrek parancsa Jávor Pál 1-só szolga Deák Árpid 3-ik „ Erdős Hugó 3-ik .. Sándor Jenő Kezdete 8 órakor. jjíplíhhax LAMBERTHIER UR Színmű három felvonásban Irta Laul. Verneuil. Fordította Bárdos Artúr. Mauríce Gellert Lajos Germaine Hollós Hona Kezdete 1 órakor E HETI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ Csütörtök: Gioconda. (E-bérl 20. sz.) Péntek: Bohémélet. (A-bérlet 21. sz.) Szombat: Siegfried.­­A Wagner-ciklus IX. estje. Larsen-Todsen Nanny és Pistor Gottholt vendégfelléptével Bérletszünet.) Vasárnap délután: A szevillai borhely (bérletszünet); este: Faust. (Marcel Jountet vendégfelléptév­el. Bérlet­­szünet.) * NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARA SZÍNHÁZA Csütörtök: Azra. Péntek: Azra. Szombat: Cigányok. Vasárnap délután: A nők barátja; este: Cigányok. NEMZETI SZÍNHÁZ Csütörtök: Cyrano de Bergerac. (Ódry Árpád nemzeti színházi tag­ságának 25-ik évfordulója alkal­mából.) Péntek: Te csak pipálj, Ladányi. (Új betanulással, először. A-bérl. 28. sz.) Szombat: Szendrey Júlia. Vasárnap délután: Légy jó mindhalá­lig. este: Szendrey Júlia. vígszínház Csütörtök: Takáts Alice. Péntek: Az út vége. Szombat: Takáts Alice. Vasárnap délután: Matyika színésznő szeretne lenni; este- Az út vége. MAGYAR SZÍNHÁZ Csütörtök: Volpone. Péntek: Hamlet. (Új betanulással.) Szombat: Vol­­one. Vasárnap délután: Tündérvilág (gyer­­mekelőadás); este: Volpone. KIRÁLY SZÍNHÁZ Egész héten minden este és vasárnap délután: Viktória. VÁROSI SZÍNHÁZ Csütörtök: Halványsárga rózsa. Péntek: Halványsárga rózsa. Szombat délután: Don-kozákkónus hangversenye (A~B bérlet 19—18. szám, kezdete 17 órakor); este: Halványsárga rózsa. (Kezdete 9 kor ) Vasárnap délután: Don-kozákkéntx hangversenye; este: Halványsárga rózsa. BELVÁROSI SZÍNHÁZ Csütörtök: Földnélküly János. Péntek: Volt — nincs. Szombat: Volt — nincs. Vasárnap délután: Tizennyolcévesek; este: Napóleon rendet csinál FŐVÁROSI MÍ­VÉSZ SZÍNHÁZ Egész héten minden este A csúnya lány. Vasárnap délután: A nótás kapitány. (JJ színház Csütörtök: Szegény angyalok. (Elő­ször.) Péntek: Szegény angyalok. Szombat: Szegény angyalok. Vasárnap délután: Pad város, estei Béla, arc 28 éves. andrassy un színház Egész héten minden este és vasárnap délután: Hagyma Mari. Párm­ai ka­land. Jutka. Carmen. Boldogság. Tréfák. Békeffi konferanszai.

Next