Ujság, 1930. április (6. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-02 / 75. szám

10 tölteni, sátrat ver, tüzet rak, egyszóval nem ma­rad meg a mederrészben, hanem igénybe veszi a partmenti birtokos földjét és rétjét is. Éppen ez a hatalmas evezőstömeg az, amely a dolgozó intelli­genciából kerül ki, amelyik a hét irodai robotja után szabad vasárnapját a levegőn és a vízben óhajtja tölteni. Olyasmit is hallottunk, hogy a szigetmonostori gazdák látva azt, hogy az evezősök testületei kö­zött nincs meg az összhang, a pártjukat egy érde­keltségnek akarják­­bérbeadni, és ez az érdekelt­ség szedne azután díjat a kikötésért, akár évi bér, akár esetenkénti «standpénz* formájában. Csak azután oda ne fejlődjenek a dolgok, hogy éppen azok álljanak ilyen terv mögött, akik most a MESz tiszteletreméltó jogi álláspontját sietnek a magukévá tenni és akik azután a *Két pengőt nem fizetünk!* felkiáltással majd tízpengős bért fog­nak követelni. Mert üzletnek igen kitűnő lenne egy ilyen part­bérbevétel a gazdáktól, hogy azután a szabad kikötés hamar feledésbe menjen. Ják azokat az erkölcsrendészeti célokat, melyeket éppen a csónakhá­zaknál akartak min­denáron érvényre juttatni. Akkoriban minden csónakházat megnézett egy ható­sági bizottság és kü­­lön-külön előíráso­kat tett. Megígérték hogy általános érvé­nyű rendeletet fog­nak kiadni a télél, persze a bürokrácia ilyesmit mégsem tud egy félév alatt elintézni és most prolongálták a tavalyi engedélyeket. Egyelőre a kintalvást tehát nem fenyegeti veszély — a tavalyi erkölcsi korlá­tok­­mellett. Bp. 9000 A csónakok rendszámmal való ellátása to­vábbra is érvényben van. Ez a rendelkezés, amit még annak idején Nádosy országos főkapitány valósított meg, igen üdvösnek bizonyult, mert amióta minden csónaknak számya van (és ezt nyilvántartják a tulajdonos neve és lakása sze­rint), azóta határozottan rend van a csónakok közlekedésében. Mindenki igyekszik betartani az itt előírt — valóban közérdekű — szabályokat, amelyek a felfelé haladásra, az előzésre, egymás kikerülésére, a mentésre stb. vonatkoznak és pél­dául a múlt évben semmiféle különösebb zavar vagy baleset nem volt a vadevezősök ezernyi csó­nakja között. Nagyon érdekes ezzel kapcsolatban megállapítani, hogy tulajdonképpen hány­­vad­­evezős­ csónak jár a Dunán és mennyi tulajdon­képpen a vadevezősök száma. A révkapitányságon a Bp. 9000-es csónakrendszámot már meghalad­ták. Ez nem jelenti azt, hogy ennyi evezős­ sport­­csónak volna is a Dunán, mert részint az alacso­nyabb számú csóna­kok már nincsenek meg, részint annak­idején az összes ha­lász- és uszálycsó­nakokat is meg kel­lett számozni. A ki­­lencezres számba áldoznak mindazok a csónakok is, ame­­yek Csepeltől Bé­csmegyerig, szóval a budapesti Dunán vannak elhelyezve. Végigjártuk a Dunának mindazokat a partjait, ahol vadevezősök hangárjai állanak. Nagyon érde­kes az a statisztika, amely ebből alább kiderül. A pesti parton, körü­lbelü­l a Hungária-kórutnál kez­dődik a túracsónakok garazsirozása és tart egé­szen a megyeri csárdáig, nem véve ki az úgyne­­vezett Szuunyogszigetet sem. A budai parton a Dara-utcánál kezdődik a ♦vadak* csónakgarázsirozása és tart Békásmegye­rig, sőt még Békásmegyer község partjain is van­nak csónak­garázsok. A pesti part csónakházai A pesti oldalon az első csónakház a Hungária­­körút magasságában az elektromosművek sport­telepéé, amely azelőtt a Helios volt. Itt 120 csó­nak van elhelyezve. Feljebb, a meder utcai Du­­naparton van a 200 férőhelyes Danubia-csónak-­ ház, kissé odébb az MTE Börzsöny-csoportjá-­­ nak­ házában mintegy 60 hely van. Most át kell menni az újpesti úgynevezett Szunyogszigetre. Itt vannak az Olympia- és ingyen csónakházak 120, illetve 80 hellyel, majd a Niagara-garázs 100 csó­nakkal. Feljebb az úgynevezett Szigeti-csónakház, — azelőtt UTE — mintegy 200 férőhellyel. A leg­nagyobb csónakház ezen az oldalon a már Új­pesten levő Welser-féle, ahol körülbelül 600 csó­nak részére van hely. Ez különben a Szabadeve­zősök Egyesületének helye is, akiknek csónakjai legnagyobbrészt ebben a házban vannak garázss­­­­rozva. Feljebb néhány sportegyesület csónakháza következik, azután Hevesi dunai búvár csónak­­háza és a garázsok sora a megyeri csárdá­nál levő csónakházzal fejeződik be. A budai parton a Velence-csónakház az első, ahol a «vadak­ csónakjai garázsíroznak. Ebben mintegy 100 férő­hely van. Feljebb az óbudai sziget magasságában a Richter- és Albat­­ros-csónakházak 100 és 120 csónakkal. Az utolsó az óbu­dai Dunaágban Gaupp József Da­­nubia-csónakháza, amely az egyetlen úszó-csónakház vad­­evezősök részére Nyaranként kedélyes összejövetelek szoktak itt lenni, mikor a holdfény világít s a fővárosi hőség elől a Duna hűvös szellőjére kívánkozik az evezős. 2150 csónak a római parton Utoljára hagytuk az úgynevezett római Duna­­partot, ahol mindig a legélénkebb volt az élet. Ezen a parton mindjárt az első ház, a legnagyobb, Magasházy Mihályé, amelyben 250 csónak van ga­­rázsírozva. Amerikai tempójú építkezés folyik itt néhány hete, most építi át Magasházy teljesen sportszerűen a régi fahangárt emeletes beton­garázzsá. A Weinberger-féle csónakház, közvetle­nül mellette, kb. 200 csónakot garázsh­o­z. Most egy kis bódé következik, amelyben mintegy 20 csónak van elhelyezve. Faragó Imre, az egyik legrégibb csónaképítő, ezen a parton mintegy 80 csónakot tud elhelyezni. Mellette Fort csónak­háza 200, Bürgermeister Károly két részből álló hangárja 200, legnagy­obbrészt kielboot befogadá­sára van felépítve. Most megszakad a vadevező­sök hangárjainak sora és a Nemzeti Bank Sport­egyletének ápolt pázsitu klubháza következik, majd megint mintegy 80 túracsónak van garázsí­­rozva a következő Novara-házban. Podolet: Gusz­táv 150 férőhelyes csónakháza arról nevezetes, hogy cö­löpökre van építve, mert régebbe­n több­ször érte árvíz a hangárt és a tapasz­talatokon okulva, most olyan magasra van a csónakház építve, hogy a víz nem érheti. A part­részlet ugyanis erre­felé kissé sülyed és hat és félméteres vízállás mellett a Duna kilég medréből. Podoletz kedélyesen fogja fel az ár­vizet is és ilyenkor mosolyogva mondja a tele­fonba az érdeklődőknek: — Tessék csak kijönni, egészen kellemes ve­lencei élet van itt. A Sparta-klub kis csónakháza mellett épül a Fodor-csónakház hatalmas hangárja. Most soron következik Berczik István miniszteri tanácsos, a Budapesti Csónakházak és Evezősök Egyesülete elnökének garázsa 50 férőhellyel, ő az egyedüli méltóságos a csónakházasok között. Bakti Lajos 100 férőhelyes garázsa után a MFTR római fürdő kikötőstégje kissé megszakítja a csónakházak so­rát. A kikötő felett az első a BBTE klubháza, majd az Adria-garázs következik ISO csónakkal. A Hun­­gária-telepnek két kis háza van 50—50 férőhel­lyel. Ennek a telepnek a végében van a főváros határa és most már Békásmegyer község terüle­tére értünk. Itt az első és legnagyobb a Horgony­­csónaktelep 200 hellyel. Mellette van a Hattyú-ház 100 férőhellyel. Egy dunai strandfürdő után jön a kedélyes Csuka nevű ház kb. 40 férőhellyel. Az utolsó, Leszkovszky-csónakház 50 hellyel. Ezzel vége szakad a garázsoknak, itt feljebb már meg­kezdődnek a kis parti csárdák és tejivók, a Nap nini, a Nap bácsi, meg a titokzatos Kumibri­­csárda ... A fenti adatok — és ezt ismételten hang­súlyozzuk — csak az úgynevezett vadevezősökre vonatkoznak. Kiderül tehát ebből a statisztiká­ból, hogy a vadeve­zősöknek közel öt­ezer csónakja gará­­zsíroz a Dunán. Ez mintegy tizenötezer­­nyi evezőst jelent Ha hozzávesszük a klubok aktív evező­seit, továbbá a kü­lönböző sportegye­sületek evezőseit , cserkészeket stb. megközelítőleg húsz­­ezernyi ember hódol az evezés sportjának a fővárosban. Ez a szám nem jelenti azt, hogy vasárnaponként tényleg ennyi ember volna vízen, mert nincsen olyan csó­­nakház, ahol vasárnaponként a csónakok tíz­­tizenöt százaléka nem állana bent de minden­esetre óriási fejlődés, ha csak a tíz év előtti álla­potokat is nézzük, amikor a klubevezősökön kí­vül alig néhány ember élvezte a szabad Dunát és a szabad napfényt Azzal kell zárnunk ezt a cik­ket amivel kezdtük, hogy sürgősen meg kell ol­dani a szigetmonostori kikötés ügyét, mert csak­ az ötezer vadevezős csónakot számítva és egy-egy csónaknak nyolc méter kikötést helyet véve ala­pul, negyven kilométer hosszú partrészlet szüksé­ges egy-egy vasárnap ahhoz, hogy ez a sport foly­tatható legyen... Kevesen vesznek új csónakot A szezon megindulása egyelőre inkább abban látszik, hogy mindenki sietni akar a vízre. Min­denki sürgeti csónakjának újra való lakkozását, a hibák kijavítását, de az evezős sport a másik ol­dalon bizony nem indul ilyen kedvező auspiciu­­mok közt még ebben az évben. Majdnem kizáró­lag kisiparosok és egészen kis vállalkozók kezé­ben van a csónaképítés nagy egyéni szakértelmet igénylő munkája, akik nem bírják a részletfizetés­sel járó tőkeszükségletet — Ki vesz ma csónakot készpénzért? — kér­deztük az egyik rómaiparti csónakmestertől. — Senki, uram, senki. Ritka az ilyen, mint a fehér holló. Már tavaly is nagy ritkaság volt a készpénzvevő és kénytelenek voltunk a tizennyolc­havi részletfizetést behozni. Tessék meg­gondolni, mit jelent ez egy kétpárevezős csónaknál, egy kiel­­bootnál, aminek az ára körülbelül öt­száz pengő. És ha még rendesen fizet­nének. Az elmúlt év­ben is megjártuk, mert sok vevőnk le­fizette a négy-öt nyári hónapra ese­dékes részletet, kapott egy vadonatúj csónakot, azután kereshettük pénzünket, soha többé nem jelentkezett és a nyakunkon maradt egy használt csónak, aminek értéke az újnak fele sincs. Az idén csak tizenkét hónapra fogunk tudni hite­lezni. Így sem tudom, hogy találjuk m­eg számítá­sainkat. Nem kapni használt hajót A csónakvétel és rendelés nagyon nehezen kezdődik meg. Más években már március elején tele voltak rendeléssel, az idén, bár gyönyörű napsütés és tükörsima víz csábítgat napok óta, alig van egy-két rendelő. Aki télen dolgozott és raktáron van néhány csónakja, boldog lesz, ha minél előbb túlad rajta. Ellenben javítani való annál több van. Éppen az a réteg nem vesz — mert nem vehet —új csónakot, amelyik azelőtt öt-hat szezon után eladta használt csónakját po­tom áron és újat rendelt. Ma alig lehet használt csónakot kapni, mindenki megtartja a régit, pedig azelőtt ilyenkor, április elején, minden csónak­­házban tucatjával kínálták már száz pengőért a kétpárevezős használt kielbootot. Így ebben az évben bizony kevesebb lesz a ♦vadak* számának növekedése, mint egyéb évek­ben. A szabad Dunában fürdés Más kérdések is vannak, amelyek az evezős­­sporttal összefüggésben vannak és még rendezet­lenek. Természetesen mindig a vadevezősök nagy tömegéről szólunk, mert e cikk keretében nem óhajtunk a klubokba szervezett evezéssel foglal­kozni, így például a szabad Dunában való fürdés ügye nincs még tisz­tázva. Természete­sen szükséges az, hogy valami ható­sági szabályozás le­gyen itt, mert van­nak emberek, akik életükben először mennek ki a szabad Dunára és se szó, se beszéd, fejest ugra­nak és úsznak — vi­szont azonban a túl­zott hatósági anyás­kodás éppen a sport minden részét ismerő evező­sök tömegét akadályozza. Az idén — mint báb­juk — minden csónakháznál ki fogják jelölni a Du­­naparton a helyet, ahol fürödni lehet, külön men­tőcsónakot kell mindegyiknek beállítani, úszómes­terrel és mentőövvel. Azonkívül valószínűleg még külön rendőri felügyelet is lesz a szabad Duná­ban fürdőzőkre, igazoltatásokkal, motorcsónakkal és egyébbel, így a csónakházaknak lesz újabb költségük s amellett rendszerint nem tudják meg­akadályozni a fegyelmezetlen emberek balesetét. Mert a Duna, bármilyen sima és csábító a vize, szeszélyes folyó és alaposan kell ismerni örvé­nyeit és hirtelen két méterre sülyedő mederrész­leteit. Mi van a kintalvással? ÚJSÁG VASÁRNAP, 1930 ÁPRILIS 8 A kintalvás dolga sínes végleg rendezve. Ta­valy, mint n­BMreti­­tusvingálat okokkal Inkáik Bizonytalan hogy milyen idő lesz husvétkor, de bizonyos, itogy legjobban vidám lobszel Az Újpestvidék Takarékpénztár Részvénytár­­saság Igazgatósára, felügyelőbi­otteára és Vasu­­kara mély szomorúsággal jelenti, hogy igazgató­­sigi tagja, Sch­wartz Gusztáv úr gabonabizományon folyó hó 5-én elhunyt. A megdicsőiült mindenkor élénken résztvett Intézetünk vezetésében és békés tanácsaival hozzá­járult intézetünk felvirágoztatásához. Buzáét kegyelettel guggrlu­ftv Dtorst. 1990 áprflta & Néhai FIN­ena Mérné, szell. Taffler Anna, szeretett feleségem és édesanyánk síremlékét folyó bó­tj.-án d. u. 4 órakor fogják a rákoskeresztúri izr. temetőben fe­szen­telni. IHlen­z és Biró család. SZRKŐAVATÁS Néhai Vök Imné, a Soroksári Első Mész­­homoktéglagyár igazgatójának, síremlékét folyó hó 5-án déli 13 órakor fogjuk a farkasréti fax­­temetőben felavatni. Sztr. Wolf Jenfiné és Wolf Géza az Újság fim­ matinéján , tölti el szabad idejét , április 20-án, vasárnap délelőtt­ a Zeneakadémia nagytermében! Általános kívánságra idei IV. matinénk ismét r­ö­v. Schwartz Gusztáváé szül. Tuchmann Rózsa és fia István, úgy a maguk, mint összes hozzátartozóik nevében a nagy fájdalomtól meg­tört szívvel jelentik, hogy a legodaadóbb férj, a legjobb apa, az egész család büszkesége. Start: Isti ga­bonabizomány­os életének 54-ik, boldog házasságának II-ik­ évében folyó hó 5-én eltávozott az élők sorából. Drága halottunkat folyó hó 7-én délután 3 órakor fog­juk örök nyugalomra helyezni a rákoskeresztúri izr. temetőben. Emlékedet szivünkben mindenkor meg fogjuk őrizni és a te becsületes életed példaképül fog előttünk lebegni további utunkon. Sokat dolgoztál, sokat szenvedtél, nyugodjál békében! Budapest, 1930 április 6. lesz, amelyen az operett és kabarésztárjai lépnek fel Jegyek 50 fillértől 2.A pengőig szerdától kezdve válthatók, de már­­ hétfőtől kezdve előjegyezhetők­­ az Újság főkiadófuivalalábanc V. Vilmos császár-ut 34 és­ az Újság fiókkiadódva".al­ában­­ Vll. M­i­­­t­é­b­e­t - k­ö­i u­t 43 1

Next