Ujság, 1930. július (6. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-09 / 153. szám
SZERDA, 1930 JULIUS 9 UJSÁG Holland bizottság vizsgálja felül a Sósfürdő tranzakciós botrányát Az Újság álláspontja diadalmaskodott a fsimus hetedik hitelezői értekezleten A Sósfürdőről írott sorozatos közleményeink befejeztével rámutattunk arra, hogy július 7-én Hágában gyűlésre jön össze a hollandi kiskötvényjegyzők tömege és ez alkalommal számol be a Burgers-bankház, illetve a kötvényesek megbízottja, Leenes Izidor dr. gazdálkodásáról, a kölcsön helyzetéről. Kimutattuk, hogy kik követték el a hibákat és javasoltuk azt, hogy egy pártatlan bizottságot küldjenek ki a kötvényesek Budapestre, akik itt felülvizsgálják ezt az egész üzleti tranzakciót. Cikkeink erős visszhangra találtak. Egyrészt a hollandi konzulátus holland fordításban küldötte ki azokat, másrészt a holland sajtó vette át közleményeinket és helyeselte lapunk objektív állásfoglalását. Most két táviratot kaptunk Hollandiából, amelyek hozzászólnak újra a kérdéshez és egyben ismertetik a kötvényesek gyűlésének lefolyását. Az egyik táviratot a Burgers-bankház tulajdonosa, Leenes dr. küldötte és polemizál ebben legutolsó nagy cikkünkkel, főképpen Szentgyörgyi Elemér dr.-nak, a pannonhalmi főapátság megbízottjának nagyszabású nyilatkozatával. E nyilatkozatban Szentgyörgyi dr. azt hangsúlyozta, hogy az egyházi hatóságokat felelősség nem terheli és főként nem terheli azóta, hogy a Bohunicky-bankház megvette a Lodalitástól a Sósfürdő részvényeit. Leenes dr. táviratában tiltakozik Szentgyörgyi Elemér dr. megállapításai ellen, fentartja, hogy a magas egyházi fórumok anyagi felelősséggel is tartoznak s azt hangoztatja, hogy rövidesen újból Budapestre jön és kész a Burgersbank nevében is magát bárminemű vizsgálatnak alávetni, induljon az ki akár a bűnügyi hatóságok részéről is.A táviratokban kiemeli, hogy a Bohunickybank és a Socialitas közötti tranzakciónál semmi körülmények között nem engedte ki az obligóból az egyházi köröket és azok felelősségét vagyonjogi szempontból ma is fentartja. Részletes telefontudósítást kaptunk Hágából a gyűlés lefolyásáról is. Egyes hollandiai kötvényesek megbízásából Jordán Lajos dr. budapesti ügyvéd is részt vett a gyűlésen. Leenes dr. előterjesztése után minden oldalról a kérdések özöne zúdult a Burgersbankra. A gyűlés egyébként meglehetősen viharosan folyt le. Jordán dr. ismertetné a magyar álláspontot, amely szerint az egyházi hatóságok és a kormány nem felelősek, hanem egyedül a Burgersbankot terheli a felelősség. Indítványozta az Újság által felvetett eszmének megvalósítását, holland ellenőrző bizottságnak Magyarországra való küldését. A kötvénytulajdonosok többsége ezt az indítványt lelkesedéssel elfogadta és megválasztotta a bizottságot, amelynek tagjai között néhány ügyvéd és bankszakértő is helyet foglal. A bizottság utasítást kapott, hogy lehetőleg rövid időn belül utazzék Budapestre, hallgassa meg az összes feleket, ejtse meg a vizsgálatot és számoljon be arról a kötvényesek egyetemének. Utasítást kapott a bizottság arra is, hogy lépjen érintkezésbe az Újsággal és kérje fel az Újság cikkíróját, hogy a rendelkezésre álló hiteles adatokat bocsássa a bizottság használatára. Örömmel számolunk be arról, hogy munkánk nem volt hiábavaló, álláspontunk diadalmaskodott és a bizottság működése révén lehetővé válik Hollandiában megvédeni a Nyaralni indulót. előfizetőink figyelmébe! Aki nyaralni utazik, annak lapját, ha közli velünk új címét, utánaküldjük. Nem szükséges tehát elutazás miatt beszüntetni a lap küldését, csak arra kérjük előfizetőinket, hogy az alábbi szelvényt lehetőleg elutazásuk előtt 2—3 nappal töltsék ki és egy levelezőlapra ragasztva, küldjék be hozzánk. Név: i i ■ , ■ ■ i i i i ■ i ■ ■ Régi cím: «■■•••••«••• Uj cira: iifattiitiiit Mikortól meddig: »■*••••••« Kivágandó és levelezőlapra ragasztva okvetlenül postán beküldendő: ÚJSÁG, Budapest 62. — Postafiók 282 Ne a kihordóval tessék megüzenni a címváltozást! A felsőház keddi ülésén a balettajavaslatot tárgyalta. Somssich László gróf kifogásolta, hogy a kormány ismételten közvetlenül a nyári szünet előtt terjesztett be igen fontos törvényjavaslatokat. — Úgy látszik — folytatta —, mintha a kormány egyenesen deklasszifikálni akarná a felsőházat. A leghatározottabban tiltakozom az ilyen rendszer ellen. Lehetetlen, hogy a felsőházi tagok tíz perccel a bizottsági tárgyalás előtt kapják meg a törvényjavaslat szövegét. Kizárólag a kormány hibája, hogy ilyen kényszerű gyors eljárással kíván fontos törvényjavaslatokat letárgyalni. Kérem a kormányt, hogy a jövőben kellő időben tárgyaltassa le a javaslatokat. Majd azt fejtegette, hogy a magyar gazdatársadalom teljesen elismeri a kormány jószándékú cselekedeteit a balettajavaslattal kapcsolatban. Mint mondotta, a gazdák között csak nüanszbeli különbség van a javaslat megítélésében. — Egyébként — fejtegette folytatólagosan, — ez a törvény csak kerettörvény, amely körülbelül tizenkilenc-húsz rendeletnek ad majd keretet. Óriási veszély rejlik abban, hogy a gazdák azt hiszik, hogy a gabona viszszatartásával magasabb árakat fognak elérni. Nagyon helyes volna, ha a gazdák az egymás közötti vásárlásnál nem kényszerülnének arra, hogy gabonajegyet használjanak. Örömmel veszem tudomásul, hogy a kormány elejtette a tervezett nagy adóemelést. Az a baj, hogy a kisgazdák alig vannak tájékoztatva a piaci árakról. Kérlelhetetlen szigorral kell eljárni azokkal a kereskedőkkel szemben, akik visszaélnek a kisgazdák tájékozatlanságával. Én az ellenőrzés szempontjából figyelmébe ajánlom a kormánynak a vámmalmokat, mert a vámmalmok bizonyos privilégiumot élveznek és a bolettatörvény alapján a kereskedelmi malmoknál nagyobb mennyiségű gabonát fognak a vámmalmok őrölni. Végül határozati javaslatot nyújtott be, amelyben felkéri a kormányt, hogy 1931 április 1-éig tegyen jelentést az országgyűlésnek a bolettatörvény eredményeiről és hatásáról. Egyébként elfogadta a javaslatot. Hadik János gróf filippikája a boletta ellen Hadik János gróf volt a következő szónok. Azzal kezdte, hogy a kormány a mezőgazdaság megsegítését főképpen az őrlési termékek megdrágításával és a liszt forgalmi adójának lényeges emelésével akarja megvalósítani. — Olyan javaslattal lép tehát a törvényhozás elé — mondotta — amelyhez hasonló javaslatot az osztrák kormány a javaslat antiszociális jellege miatt a közelmúltban elejtett. Antiszociális a javaslat, mert egyoldalúan terheli meg a nem őstermelő lakosságot. Ezentúl alkalmas a társadalmi béke megbontására, mert szembeállítja a falut a várossal, a fogyasztókat a birtokososztállyal és tápot ad a nagy- és középbirtok elleni izgatásra. Már csak azért is állást foglalok a javaslat ellen, mert ez a kötött gazdálkodás rendszeréhez vezet vissza. A javaslat végrehajtása óriási adminisztrációt igényel, ha a kormány komolyan akarja végrehajtani az ellenőrzést. Ez a javaslat újból ételre kelti a háborús időkből ismert visszaélések számtalan válfaját és a gazdasági életre sok veszedelmet rejt magában. A liszt elkerülhetetlen megdrágítása ugyanis általános drágasághullámot fog megindítani. Végeredményben tehát ennek az lesz a következménye, hogy a mezőgazdaság alig fogja hasznát látni a balettatörvénynek. Közjogi szempontból is súlyos kifogás alá esik a javaslat. Nem engedhető meg ugyanis az, hogy ilyen életbevágóan fontos kérdésben a törvényhozás jogkörét, a végrehajtó hatalom ragadja magához. Ebben a törvényjavaslatban a kormány saját maga számára huszonkét rendelet kibocsátására kér felhatalmazást és ezekben a rendeletekben olyan tág jogkör van biztosítva az egyes miniszterek számára, ami még a budgetjogba is mélyen belevág. A javaslatban kért felhatalmazás olyan messzemenő következményekkel járhat a törvényhozás szempontjából, hogy ennek a felhatalmazásnak megadását komoly megfontolás tárgyává kell tenni. Ebben a tekintetben a képviselőházhoz benyújtott javaslat in pelus lett módosítva. Az eredeti javaslat ugyanis azt a korlátozást tartalmazta, hogy a gabonajegy ára három pengőnél magasabban nem lehet. Ezzel szemben a mostani javaslatból ez a korlátozás hiányzik és a kormány a következő gazdasági években tetszés szerint emelheti a gabonajegy árát, ami pedig köztehernek tekintendő. Alkotmányjogilag is súlyos aggályok merülnek fel. Az egyik szakasz arra hatalmazza fel a pénzügyminisztert, hogy az állami bevételekből tetszés szerinti összegeket utalhasson be a gabonaértékesítési alapba. Lehet-e komolyan szó a jövőben ilyen körülmények között a budgetjogról, amikor a kormánynak ilyen tágkörű és az összeg tekintetében egyáltalában nem korlátozott felhatalmazást adunk? Csak olyan javaslatot lett volna szabad beterjeszteni, amely átmeneti intézkedésekre jogosítja fel a kormányt. Mert a mostani javaslatban a kormány olyan omnipotenciával élvezi a hatalmat, ami már közjogi szempontból is nagyon súlyos kifogás alá esik. A kérdést teljesen kivonják a törvényhozás kompetenciája alól és kizárólag a kormány döntésére bízzák azt, hogy a gabonajegy rendszerét meddig kívánja fenntartani és hogy ezen a címen milyen közterhekkel sújtja a fogyasztóközönséget. A javaslatnak az az intézkedése, hogy a pénzügyminiszter évről-évre rendeletileg fogja megállapítani a gabonajegy árát, arra fog vezetni, hogy a gabonajegynek a következő évre szóló "ármegállapítása előtt a malmok tartózkodni fognak a bevásárlásoktól, mert mindaddig, amíg a kormány nem állapítja meg a gabonajegy árát, nem kalkulálhatnak és nem csinálhatnak lisztes búzakötéseket. Másik lényeges hátránya a javaslatnak, hogy azok az eladások, amelyek eddig április és május hónapokban előre történtek, a jövőben csak a rendelet megjelenése után, vagyis június 25-e után elfektuálhatók, mert a malmok addig nem tudják az árakat kalkulálni, miután nem ismerik a gabonajegy árát. Ki kellene mondania ebben a törvényben, hogy a rendeletnek minden intézkedése egy évre terjed, mert ha a rendelet évközben módosítható lesz, a legnagyobb bizonytalanságot idézi elő és kizárja a malmok minden kalkulációját. Azután sorra bírálta a javaslat többi szakaszait és különösen, kifogásolta, hogy a „szabálytalanságokról" szóló szakasz nyomán sok vexatura fog bekövetkezni. Véleménye szerint a régi jogrendszernek áttörését jelenti az az intézkedés, hogy a haszonbérbeadó törvényes zálogjogára a haszonbérlővel szemben — akinek gazdálkodási éve október elsején kezdődik és jövő évi szeptember 30-án végződik és akinek terményeire a haszonbérbeadónak eddig ,egy évi zálogjoga volt — most már csak egynegyed évi zálogjogot biztosít. Kifejtette, hogy nem helyes a határidőüzletnek olyan megszorítása, amit a javaslat tervez. — Ez kárára lesz — mondotta — a gazdáknak. Ezzel szemben helyes a zöldhitellel folytatott uzsorának megrendszabályozása. Azonban túllőttek a célon, mert a rendelkezés alapján egyáltalában lehetetlenné válik az előre való eladás. A javaslat ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha valaki termelvényét július elseje előtt adja el és a szállításkor olcsóbb a termelvény ára, mint amennyiért a gazda a termelvényt eladta, akkor a kereskedő köteles a szerződés szerinti árat fizetni. Ha azonban a termelvény ára magasabb, mint amit a szerződésben kikötöttek, akkor nem a szerződésben kikötött árat, hanem a magasabb árat kell megfizetni. Ilyen körülmények között ez a javaslat maga után fogja vonni azt, hogy július elseje előtt nem lehet majd a termést értékesíteni. Ez pedig nagyon sérelmes a gazdákra nézve. Ami a javaslatnak a zöldhitellel folytatott uzsorára vonatkozó szakaszát illeti, ezzel nem tudják megakadályozni az uzsorát, mert az intézkedést könnyen ki lehet játszani. Az uzsorás ugyanis július elsején lejáró kölcsönt fog adni a gazdának és július elsején olyan áron fogja megvásárolni a gabonát, ahogyan akarja. Ez a rendelkezés semmiféle védelmet nem ad a gazdának. Sőt, kétszeres uzsora veszedelmének néznek elébe éppen azok, akiket a törvény az uzsorától meg akar védeni. A kormány egyébként elmulasztotta azt, hogy megfelelő hitelek nyújtásával megvédje a gazdákat a zöldhiteluzsora ellen. A nyolcadik szakasz nem fog komoly eredményeket produkálni a gyakorlatban. Ez azt jelenti, hogy nem sikerül majd biztosítani a gabonaértékesítési alapot. A vámmalmok ugyanis vámért őrlik meg az exportra kerülő gabonamennyiséget és ez után nem kell forgalmi adót fizetni. Ezzel a forgalom nagy részét elvonják a kereskedelmi malmoktól és így el fog maradni a kereskedelmi malmoknak az a működése, hogy a piacon mint vásárlók lépjenek fel. Emelett azután az is meg fog történni, hogy a fogyasztó gabonát fog vásárolni, ezt a vámmalmokban vámért fogja megőröltetni és így mentesülni fog a forgalmi adó alól. Ezek az intézkedések nem szolgálják a gabonaértékesítést, hanem megnehezítik és emellett a forgalmi adónak a különböző lisztfajtákra a malmokban történő megállapítása a gyakorlatban úgyszólván keresztülvihetetlen. Végül határozati javaslatot nyújtott be arról, utasítsa a felsőház a kormányt, hogy ne emelhesse fel a forgalmi adó kétszázalékos kulcsát, Ruffy-Vargha Kálmán hosszasan azt fejtegette, hogy az ország nem csökkentheti a búzatermelést és nem térhet át intenzívebb állattenyésztésre, mert a magyar klíma ezt lehetetlenné teszi. Különösen az Alföldön nagyon hiányos a csapadék, márpedig az állattenyésztéshez bőséges esőzés szükséges. Véleménye szerint akkor lehet majd áttérni intenzívebb állattenyésztésre, ha korszerűen öntözni lehet majd az Alföldet és a tiszántúli vidéket. Kifejtette, hogy Magyarországon ma négymillió katasztrális holdon nem jövedelmező a termelés. „Teljesen megszűnik a határidőüzlet" Székács Antal ezt fejtegette felszólalásában! — Egyes rendelkezéseiben annyira elhibázottnak tartom a javaslatot, hogy nemcsak a közgazdaság szempontjából, hanem a mezőgazdaság nézőszögéből is nagy károktól kell tartanunk. Az állam minden erőszakos beavatkozásai a gazdasági életbe kiszámíthatatlanul súlyos következményekkel jár. Meggyőződésem szerint a gabonajelzálogról szóló rendelkezés a jogügyleteket nem szabályozza, hanem lehetetlenné fogja tenni. Végzetes intézkedés a határidőüzlet megszorítása is, ami a tőzsde felvevőképességének gyengesége miatt arra fog vezetni, hogy a határidőüzlet teljesen megszűnik. Ez a gabonaárak alakulására és a mezőgazdaságra nézve óriási kárt jelent. Az a felhatalmazás, amely megengedi a kormánynak, hogy a kenyér árát rendeletileg állapítsa meg, első lépés a kötött gazdálkodás felé. Lehetetlen lesz a kenyér árának maximálása, mert az árak kölcsönhatásban vannak egymással. Tiltakozom ama vád ellen, hogy a pékek uzsoráskodnak a kenyérrel. Kockázatos kísérlettel állunk szemben és éppen ezért éberen kell figyelni a törvény hatásait Beliczey Géza helyeselte a javaslatot, majd A kisbirtokosok érdekében módosító indítványt terjesztett elő. Glüickstha! Samu azt hangoztatta, hogy a gabonajegy kérdése pár excellence sürgős. — Mihelyt beledobták a kérdést a közvéleménybe, — mondotta — sürgősen kell foglalkozni vele. Három fontos problémát érint a javaslat: az ingójelzálog kérdését, az elővásárlást és a határidőüzletet. Súlyos hiba, hogy ilyen sürgősen hozták ide a javaslatot. Nem is áll módunkban, hogy részletesen foglalkozzunk vele. Ez pedig azt jelenti, hogy a felsőház kénytelen lesz a rossz intézkedéseket is megszavazni. Tegnap sem fogadtam el a javaslatot a bizottsági ülésen, ma is ellene vagyok, mert véleményem szerint általános drágulást fog előidézni. Remélem, hogy a kormány gazdasági politikája nem áll meg ezen az úton, hanem a többi gazdasági ágaknak is segítségére fog sietni. A mezőgazdaság legfontosabb célja a belső fogyasztás megerősítése. A balettajavaslat azon- Hófehér méregmentes rovarsó: SU&EJOK, §19^11, PUSZNÍH VÉSZül ÉHlfe prí, |§pfi| &Tw. Egyszeri hintésre pusztít Minden festékglaff il üzletben, drogériában, illatszertárban | ig|n 18 Rovaraasaki Laboratórium, Német utca 10. sz. WWZW? iii. Telefon: 321-54. Csak zárt doboz a valódit magyar közhitelt, illetőleg kiköszörülni azt a csorbát, ami a tranzakció folyamán a magyar megbízhatóságba vetett hitet érte .. Lévai Jenő★ ,,A sósfürdői botrány összes titkos részleteit felderítette az Újság"* című cikkünk egyik utolsó bekezdésébe egy név tévesen csúszott be. Az „Ügyvédek Eldorádója“ alcím alatt felsoroltuk azokat a fővárosi ügyvédeket, akik e minőségükben meglehetősen magas, de hangsúlyoztuk, hogy legális ügyvédi honoráriumhoz jutottak. A felsorolásba becsúszott a cikk előző részén sokszor említett Szentgyörgyi Elemér dr. ügyvéd neve, akiről pedig magunk is több izben írtuk, hogy e furcsa és botrányos ügyben nem mint a pannonhalmi főapátság ügyésze szerepelt, hanem csak mint Serédi Jusztínián dr. hercegprímás egyik bizalmi embere vett részt a szanálásra kiküldött hármas bizottságban és a főapátság képviseletét csak a legutóbbi időben vette át. Vizsgálataink folyamán magunk is meggyőződtünk arról, hogy Szentgyörgyi Elemér dr. ez ügyben teljesített bizottsági tagsági munkájáért egy fillér tiszteletdijat nem kért és nem kapott s működése teljesen önzetlen volt. Egy ülésen végzett a felsőház a baletta- Hadik János gróf, IstVillel Sittill Glücksthal Samu. " Székács Antal azt fejtegették, hogy a baletta általános drágulást fog előidézni. Somssich László gróf a felsőház deklasszifikálása ellen jr