Ujság, 1930. október (6. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-25 / 243. szám

o Felszentelték a szegedi Fogadalmi t­emplomot Klebelsberg Kuno gróf a szegedi egyetem ünnepségén Pénteken reggel hét órakor kezdődött a sze­gedi fogadalmi­ templom felszentelésének ünnep­sége. A püspöki palotából ekkor indult el a kato­likus főpapok menete, Angello Rotta pápai kö­vet vezetésével. A menetben Zichy Gyula gróf kalocsai érsek, Radnai Farkas c. érsek, Roll Nándor, Hanauer A. István, Virágh Ferenc, Shhwoy Lajos püspök és a papság vett részt. A templom főoltárát Zichy Gyula gróf kalocsai érsek, a Szent Gellért-oltárt, Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök, a hat mellékoltárt az öt püspök és Radnai Antal c. érsek szentelte fel. Az első szentmise a már felszentelt templom­ban, tíz órakor kezdődött és azt Angelo Rotta pápai nuncius pontifikálta. A misén a hívek ez­rei vettek részt. Mise közben a Szent Imre pol­gári leányiskola énekkara és a tanítóképző énekkara,adott elő egyházi énekeket. Mise után Glattschler Gyula dr. Csanádi megyéspüspök­­ mondott szentbeszédet és megköszönte Szeged A délutáni gyorsvonattal érkezett meg a Fo­gadalmi templomi ünnepségekre Serédi Juszti­nián dr. hercegprímás. Ugyanezzel a vonattal érkezett meg József kir. herceg, Ernszt Sándor miniszter és még sok előkelőség. Serédi Juszti­­nián bíboros hercegprímást Bezdán József püs­pöki vikárius emelkedett hangú rövid beszédben üdvözölte és kérte, hogy a határ mentén Isten dicsőségére felépített templomot szentelje meg. Somogyi Szilveszter dr. polgármester a város nevében ugyancsak szeretettel köszöntötte Jó­zsef királyi herceget is. Mrntyán István dr. Ítélőtáblás tanácselnök a szegedi egyházközségek és hitbuzgalmi alakula­tok nevében fejezte ki hódolatát a hercegprímás előtti város áldozatkészségét. Ezután Sznogyi Szilveszter dr., Szeged sza­bad királyi város polgármestere mondotta el a következő imát: ■— Mindenható Úristen, akinek igazsága bűnünkben lesújt és irgalma vétkünkben fel­emél, igazságod sújtott le ránk ötven esztendő­vel ezelőtt, midőn a vizár eltemette városun­kat. Az enyészet és pusztulás miatt bánatos szimmel fogadtuk meg akkor, hogy isteni Fen­séged megengesztelésére templomot építünk szent Neved dicsőségére. Íme, most végtelen irgalmad, segélyével újraépült városunk és áll a Fogadalmi-templom. Hálatelt szívvel boru­lunk isteni Felséged elé. Fogadd kegyesen, ál­dozatunk­­e szentelt hajlékban és áraszd innen bensőséges atyai áldásodat e városnak és vidé­kének sok bajt átélt népére. Te pedig Meg­váltó Krisztusunk, aki kilencszáz éven át őriz­tél bennünket az üdvözítő szent hitben, vedd e városnak minden lakóját szentséges szived­nek kegyeibe, öntsd ki reánk szentségés szi­vednek szeretelit, hogy a Te szeretetedben egyek lehessünk és szent békében boldogul él­hessünk, Ámen. A szentmise végeztével az előkelőségek az egyetemre vonultak és résztvettek a magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem záró­kőletételének ünnepi közgyűlésén. A közgyűlé­sen megjelent Klebelsberg Kuno gróf kultusz­miniszter is, Ferry Pál és Kertész K. Róbert kultuszállamtitkárok, Ku­lcsár István miniszteri Titkár­­társaságában. A Százat hangjai után Kováts Ferenc dr. egyetemi rektor­­mondott ünnepi beszédet. — Alig tíz éve indult meg mondotta — szerény arányokban Szegeden az egyetemi élet, de azóta évről-évre amerikai arányokban gya­rapodik az egyetem tanári kara, visszaesés nél­kül évről-évre felszökik a tudományszomjas hallgatóság száma, tágul és művésziesen kiépül a tanulás és kutatás külső monumentális ke­rete. A megnyitóbeszéd elhangzása után Kle­belsberg Kuno gróf kultuszminiszter mondott ünnepi beszédet: — Az egyetemi építkezések — mondotta — eljutottak abba az állapotba, hogy legalább meg tudjuk állapítani, hogy mire van még szükségünk. A feladat eleinte lehetetlennek lát­szott, de hála az állam és a város adófizető polgárainak, lehetővé vált tervünk kivitele. So­kat megtettünk, de sokat nem tehettünk meg Sajnos, szemklinikánk nincsen. Ugyanígy nincs törvényszéki orvostani és monctani intézetünk. A jogi karnak sincsen külön épülete és köz­ponti egyetemünk sincsen. A legnagyobb utat azonban már megtettük. Az egyetemre még fontos kötelesség vár: kutatnia és tanítania kell. Jeney Endre dr. az­­ egyetem külföldi kapcso­latairól tartott előadást, majd Kováts Ferenc dr. rektor mondott záróbeszédet, a külvárosi házakba és tanyákba is beköltöz­zék. Serédi Jusztinián dr. az üdvözlésekre vála­szolva a többi között ezeket mondta: — Tudom jól, hogy azok az ünnepségek, amelyek itt folynak, ezt a várost súlyos időkre emlékeztetik. Tudom jól, hogy azok az idők, amelyeken most keresztülmegy ez a város és az egész ország a város szempontjából szin­tén súlyos időknek tekintendők. De tudom azt is, hogy Szeged város munkásságával és Is­tenbe vetett bizalmával nem csüggedett, ami­kor ötven évvel ezelőtt halomra dőlt, nem csüggedett, munkás kezével és Istenbe vetett bizalmával sokkal szebbet, nemesebbet, na­gyobbat emelt, mint a régi város volt. Szent meggyőződésem és azért fogom holnap a szentmiseáldozatot bemutatni, hogy ez a mun­kásság és az Istenbe vetett bizalom, továbbra is megmarad és állandósul ebben a városban. A meggyőződéses vallásos érzületnek akar kifejezést adni e gyönyörűséges templomi ka­­tedrális. Ha ez az ország összefog és Istenbe vetik bizalmukat, akkor Szeged példájára Ma­gyarország is szebben, nagyobban és erőseb­ben kerül ki, mint amilyen az összeomlás előtt volt. Ezt kívánom és erre kérem mind­nyájuk imádságát és erre fogom adni áldá­somat. A hercegprímás, József királyi herceg, a kisé­­retükben lévő előkelőségekkel együtt az egye­sületek sorfala közt hajtattak a városházára. A hercegprímás érkezésekor­­a város összes harang­jai megszólal­tak. Az útvonalat kivilágították és virágokkal díszítették fel. Este 6 órakor kezdődött meg a hercegprímás elnöklésével az alföldi katolikusok díszköz­gyűlése a városháza közgyűlési dísztermében, előkelő közönség jelenlétében. Kovács Ferenc dr., a Ferenc József-tudományegyetem rektora, üdvözölte a díszközgyűlés egyházi elnökét, Serédi Jusztinián dr. hercegprímást, József kir. herceget, Klebelsberg Kuno gróf kultuszminisz­tert, valamint a főpásztori kart. Kogutovitcz Károly dr. egyetemi tanár „Mi­ként látja a geográfus szeme az ezeréves fejlő­désen át a jelent" címen tartott előadást, ame­lyet a közgyűlés nevében Serédi Jusztinián her­cegprímás köszönt meg. Iványi Béla dr. egye­temi tanár előadásában néhány gondolatot ve­tett fel, amelyek megvalósítása a hitélet erősíté­sét szolgálná. Ilyen a dominikánus­ rend vissza­telepítése.­­Belmissziós, szociális és karitatíív tevékenységet kifejtő vándorlelkészekre volna szükség. A négy prominens alföldi egyházmegye bevonásával, speciális célkitűzésű és Budapest­tel nem konkurráló, hanem azzal párhuzamosan dolgozó Alföldi Történelmi és Régészeti Társu­latot kellene Szegeden alapítani. Czapik Gyula dr. nagyváradi apátkanonok a magyar Alföld hitéletének különleges gátjai és különleges segítségei címmel tartott előadást. A hercegprímás köszönetet mondott az elő­adóknak vallásos és hazafias szellemtől áthatott beszédeikért. Tudja jól, hogy borzasztó válságos időket ér keresztül a magyar haza. Tudja jól, hogy nyomorúság van. Nekünk mindnyájunknak össze kell fogni, hogy ezt a mizériát legalább pauperizmussá változtassuk. Nem kívánom azt, hogy m­i, vagy magyar hazánk anyagiakban túl­ságosan bővelkedjék — folytatta a hercegprímás. — Én azt kívánom hogy mindnyájunknak legyen anyagi gondja és nehézsége, mert különben igen könnyen megfeledkeznénk az Istenről. De viszont azt is kívánom, hogy annyival áldjon meg ben­nünket az Isten, amiből kötelességeinket teljesí­teni tudjuk. A hercegprímás Szegeden A város díszközgyűlése a a csanádi egyházmegye alapításának kilenc­századik évfordulóján Szeged szabad királyi vá­ros törvényhatósága ünnepi díszközgyűlést tar­tott. Aigner Károly dr. főispán üdvözölte a város előkelő vendégeit, az egyházi és világi méltóságo­kat, bejelentette a Fogadalmi Templom felszente­lésének tényét, majd a rendkívüli díszközgyűlés tárgysorozatának megfelelően Pálffy József dr. h. polgármester felolvasta a kisgyű­lés javaslatát Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszternek Sze­ged, országgyűlési képviselőjének a város díszpol­gárává való választása tárgyában. Az indítvány szövege nagy elismeréssel hang­­súlyozza azokat az érdemeket, amelyeket Klebels­berg Kuno gróf szerzett Szeged város történeté­ben. Javasolta továbbá, hogy Klebelsberg Kuno gróf arcképét a város képcsarnoka részére fes­tesse meg. A törvényhatósági pártok vezetői: Dobay Gyula dr., Patrik Antal, Wimmer Fü­löp, Röszke János és Papp József szóltak hozzá, majd a közgyűlés , egyhangúlag határozattá emelte a javaslatot. A közgyűlésbe Glattfelder Gyula dr. csanádi megyéspüspök vezetésével bizottság hívta me­g Klebelsberg Kuno grófot, akit hatal­mas ovációban részesítettek. Aigner Károly fő­ispán a terembe lépő kultuszminisztert a tör­vényhatóság nevében üdvözölte. Az üdvözlést Klebelsberg Kuno gróf nagy megilletődéssel kö­szönte meg: *— Amikor a díszpolgári oklevelet a kezembe veszem — mondotta­m—, az az érzésem, hogy "n­egroskadok a felelősség súlya alatt. Állandóan nyugtalanít az a tudat, hogy az enyészet szé­lére került nemzet bízta reám­ legfőbb kincsé­nek őrzését, művelődését. És ehhez járul most az a második felelősség, hogy dolgozzam Sze­ged városa érdekében, hogy azt naggyá és gazdaggá tegyem, mert nem­ elégszem meg azzal, hogy Szegedből iskolaváros, egyetemi város legyen, hanem gazdag­­várost is akarok Szeged­ből csinálni. Olyan értelemben, hogy­ a jómód ÚJSÁG SZOMBAT, 1830 OKTÓBER 25 Az első orgonahangverseny Este fél nyolc órakor zajlott le a fényárban úszó szegedi fogadalmi templomban az első orgonahangverseny. A templomteret ebből az al­kalomból fényszórókkal világították meg; az esti kivilágításban a templom százméteres tor­nyai tündéri látványt nyújtottak. Az orgona­hangverseny, amelyet a rádió is közvetített, a budapesti Palestrina-kórus közreműködésével folyt le, az orgonakíséretet Antos Kálmán or­­gonaművész, a fogadalmi templom karnagya látta el. A Palestrina-kórust Dohnányi Ernő dr. vezényelte. A sokezer főnyi közönség, amely zsúfolásig megtöltötte az óriási templom hajó­ját, elragadtatással hallgatta az ország legna­gyobb orgonáját. Este kilenc órakor a püspöki kar Szegeden tartózkodó tagjai körmenetben, a hívők ezrei­nek kíséretében az alsóvárosi Mátyás-templomba vonultak, ahol nemrégiben ideiglenesen elhe­lyezték Szent Gellért püspöknek, a csanádi püs­pökség megalapítójának Velencéből hazahozott ereklyéjét. A szent ereklyét a főpapok, a szegedi és környékbeli papság impozáns, lobogó gyer­tyákat vivő körmenetben kísérték a fogadalmi templomba és ott véglegesen elhelyeztek. Nyolcszázalékos inségadót . ..... . fognak kivetni Az évi ötezer pengőn aluli jövedelmek mentesülnek az inségadó alól Hivatalosan jelentik: A legutóbbi minisz­tertanács foglalkozott azzal a helyzettel, mely különösen a mezőgazdasági és ipari munka­­nélküliség növekedése következtében ország­szerte előállott és a kormányzat beavatko­zását tette szükségessé. Az önkéntes adomá­nyokon és segítő munkán felül a kormány kénytelen arra is, hogy igénybe vegye a te­hetősebb rétegek anyagi erejét, új és ideigle­nes közszolgáltatás megállapításával­ is. A népjóléti miniszter az érdekelt mi­niszterekkel egyetértve elrendelte az inségjárulék kivetését. Az inségjárulékot a jövedelemadó fizetésére kötelezettek terhére kell kivetni Budapest székesfővárosban, a törvényhatósági joggal felruházott városokban, a megyei városokban és azokban a községekben, amelyeknek la­kossága meghaladja az ötezret. Ugyancsak járulékot kell fizetniük a tár- Biztosította már gyermekét? Re Héssen egy napot sem. kuitfie­re az alanti szelvény! pontosan kitömve: Újság kiadóhivatalának, Budapest Aradi­ utca 10­1. Késem nevű gyermekemet, aki testi hibában nem szenved, ......... - éves és a utcai--------------- .. iskolába jár, az F.lsS Hamar Általános Biztosító Társaságnál, általam történő adó dijfizetés nélkül, iskolába menet és iskolából jövet, utcai bereset­ek­en biztosítani. A dijfizetés, — előfizetésem tartama alatt — Önöket terheli. 2. Kérem — — — ------~ TM. ........nevű gyermekemet, aki testi hibában nem szenved, —­­éves és a _____________________________________ utcát ..................................... iskolába jár, az iskolai tanítás ideje alatt történő baleset ellen is biztosítani E célból az egész iskolaév tartamára terjedő, biztosításra elven kitért melléketek levélbélyegben, a biztosítási dij többi része önöket terheli 3. Kérem -• — -...........- *-■- - — • - — —- ---------- - -- nevű második, harmadik gyermekemet, áld testi hibában nem szenved,­­éves és a ~ ____-...______ utcai-----------.................. Iskolába jár, az általános feltételekben foglalt — iskolából lövet és menet — utcai baleset­ek­en, valamint az iskolai tanítás alatt történő baleset ellen biztosítani. Az együttes biztosításért gyermekenként 1.—, azaz egy pengőt beküldök az Újság kiadóhivatalá­val:­ a biztosítási díj többi része önöket terheli Tudomásul veszem, hogy gyermekem biztosítása az 1930l31. iskolai énre szól és addig marad érvényben, amíg az Újság előfizetője vagyok és az előfizetési dijat pontosan fizetem. Képi .... MM.­.. Foglalkozás: ^uuMMuMnMuMMMMuM_ Helység: ~ w ^ _ Meg nem felelő pontokat kérjük kihúzni. Pontos és olvasható kitöltést kérünk. ZEPHIR világszerte a legismertebb M­illiF Kályha. zepnir mm §f$ p­iöj mw&, ffepos 49 NŐI Kérjen árjegyzéket! HÉBER KÍIYH8GVÉ8 SS?.*: sulati adó fizetésére kötelezetteknek ezeken a helyeken; a fizetésre kötelezettek terhére azonban a társulati adó után azokban­ a ki­sebb községekben is ki kell vetni a járulékot, amelyekben a társulati adóösszeg az 1000 pengőt eléri vagy meghaladja. Az egyszeri inségjárulékot azok a termé­szetes és jogi személyek viselik, akiknek adó­köteles tiszta jövedelme az 5000 pengőt el­éri vagy meghaladja s azok a vállalatok, ame­lyek társulati adó­fizetésre kötelesek. Adó­mentesek tehát a kisebb jövedelmű polgárok, az inségjárulék progresszív, amennyiben az alapjául szolgáló jövedelemadó is erősen progresszív. A járulékok kulcsa a jövedelemadó fize­tésére kötelezetteknél a jövedelemadó­nak, a társulati adót fizetőknél a társu­lati adónak a 8 százaléka. A kivetés alapja az 1930. évi állami jövede­lemadó, illetve társulati adó; az inségjárulé­kot a fizetési meghagyás kézbesítésétől szá­mított 30 nap alatt kell a városi, illetve köz­ségi pénztárba befizetni. Az inségjárulék kivetése ellen a félnek ugyanazok a jogorvoslatok állanak rendelke­zésre, mint az alapul vett adó kivetésénél. Az inségjárulék várható bevétele alapján a be­folyó összeg felhasználásáról előirányzatot kell készíteni, amely a segélyben részesülő reászorultak számát és a segélyezési módoza­tok költségeit is feltünteti. Az előirányzatot a törvényhatóság első tisztviselője terjeszti fel a népjóléti miniszterhez. Kisebb községek­ben, amelyekben az inségjárulék szedése nem kötelező, az inségenyhítő akció költségeinek fedezéséről­ a népjóléti miniszter gondoskodik. A fellázadt szovjet hajó sorsa London, október 24. Az Exchange Tele­­graph jelenti Rigából: Suchum kikötőjében cseka-ügynökök szálltak fel a befutó Lenin­­grad­-gőzösre, amelynek legénysége a kegyet­len bánásmód és a rossz élelmezés miatt fellázadt és szörnyű vérfürdőt rendeztek a zendülők között. A legénység felét minden külön eljárás nélkül még a fedélzeten agyon­lőtték, a másik felét vasraverve a cseka bör­tönébe hurcoltak. H­S­H Ezúton értesítjük rokonainkat, jóbará- §| tainkat és ismerőseinket, hogy megboldo- || H gult felejthetetlen drága jó férjem, illetve H ■ édesapánk néhai Reiner Mór a Vigszinház-kávéhá* ▼. tulajdonosa ■ síremlékét vasárnap, f. hó 26-án d. e. ne- H H gyed 12 órakor avatjuk a rákoskeresztúri ■ gíj izi temetőben. özv. Reiner Mórné, 9 H (4. szakasz, Perlesz Istvánná, H 41. Sor, szül. Reiner Piroska, Pl H 1. sir.) Reiner István. Sperer József, gyermekei Márta és Bandi, mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy­ mindenünk, Sparar József is­szol. Weisz Ilonka példátlan türelemmel viselt hosszú, kí­nos szenvedés után f. hó 24-én délelőtt fél 11 órakor örökre megpihent. A megboldogultat f. hó 26-án fél 11 órakor a rákoskeresztúri izr. sirkert ha­lottasházából kísérjük utolsó útjára. Budapest, 1930 október 24. Engel Sámuelné a maga, gyermekei, az elhalt testvére, unokái és a széleskörű rokonság nevé­ben mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett jó férje, a legjobb apa és rokon Emel Símnél mag­yarb01.vi kereskedő I f. hó 23-án reggel 8 órakor életének 80-ik évé­­­­ben kilehelte nemes lelkét. Drága halottunkat f. hó 26-án délelőtt órakor fogjuk a pécsi izraelita temető halottas­házából örök nyugalomra helyezni. Gyermeki kegyelettel őrizzük meg felejthetet­len emlékét. Enged Alfréd, Herczog Andorné sz. Engel An­tónia, Engel Leó, dr. Elek Tál, Engel László, Engel Ferenc gyermekei. Herczog János, Her­­czog Károly, Herczog Klári, Herczog György, Engel Miklós, Engel Éva, Elek György unokái.. szt. Mandl Mórné szül. Engel Berta testvére, Herczog Andor veje, Engel Alfrédné sz. K­ráízsz Etti, dr. Elek Pálné sz. Wolf Mira menyei.

Next