Ujság, 1930. október (6. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-25 / 243. szám
o Felszentelték a szegedi Fogadalmi templomot Klebelsberg Kuno gróf a szegedi egyetem ünnepségén Pénteken reggel hét órakor kezdődött a szegedi fogadalmi templom felszentelésének ünnepsége. A püspöki palotából ekkor indult el a katolikus főpapok menete, Angello Rotta pápai követ vezetésével. A menetben Zichy Gyula gróf kalocsai érsek, Radnai Farkas c. érsek, Roll Nándor, Hanauer A. István, Virágh Ferenc, Shhwoy Lajos püspök és a papság vett részt. A templom főoltárát Zichy Gyula gróf kalocsai érsek, a Szent Gellért-oltárt, Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök, a hat mellékoltárt az öt püspök és Radnai Antal c. érsek szentelte fel. Az első szentmise a már felszentelt templomban, tíz órakor kezdődött és azt Angelo Rotta pápai nuncius pontifikálta. A misén a hívek ezrei vettek részt. Mise közben a Szent Imre polgári leányiskola énekkara és a tanítóképző énekkara,adott elő egyházi énekeket. Mise után Glattschler Gyula dr. Csanádi megyéspüspök mondott szentbeszédet és megköszönte Szeged A délutáni gyorsvonattal érkezett meg a Fogadalmi templomi ünnepségekre Serédi Jusztinián dr. hercegprímás. Ugyanezzel a vonattal érkezett meg József kir. herceg, Ernszt Sándor miniszter és még sok előkelőség. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást Bezdán József püspöki vikárius emelkedett hangú rövid beszédben üdvözölte és kérte, hogy a határ mentén Isten dicsőségére felépített templomot szentelje meg. Somogyi Szilveszter dr. polgármester a város nevében ugyancsak szeretettel köszöntötte József királyi herceget is. Mrntyán István dr. Ítélőtáblás tanácselnök a szegedi egyházközségek és hitbuzgalmi alakulatok nevében fejezte ki hódolatát a hercegprímás előtti város áldozatkészségét. Ezután Sznogyi Szilveszter dr., Szeged szabad királyi város polgármestere mondotta el a következő imát: ■— Mindenható Úristen, akinek igazsága bűnünkben lesújt és irgalma vétkünkben felemél, igazságod sújtott le ránk ötven esztendővel ezelőtt, midőn a vizár eltemette városunkat. Az enyészet és pusztulás miatt bánatos szimmel fogadtuk meg akkor, hogy isteni Fenséged megengesztelésére templomot építünk szent Neved dicsőségére. Íme, most végtelen irgalmad, segélyével újraépült városunk és áll a Fogadalmi-templom. Hálatelt szívvel borulunk isteni Felséged elé. Fogadd kegyesen, áldozatunke szentelt hajlékban és áraszd innen bensőséges atyai áldásodat e városnak és vidékének sok bajt átélt népére. Te pedig Megváltó Krisztusunk, aki kilencszáz éven át őriztél bennünket az üdvözítő szent hitben, vedd e városnak minden lakóját szentséges szivednek kegyeibe, öntsd ki reánk szentségés szivednek szeretelit, hogy a Te szeretetedben egyek lehessünk és szent békében boldogul élhessünk, Ámen. A szentmise végeztével az előkelőségek az egyetemre vonultak és résztvettek a magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem zárókőletételének ünnepi közgyűlésén. A közgyűlésen megjelent Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter is, Ferry Pál és Kertész K. Róbert kultuszállamtitkárok, Kulcsár István miniszteri Titkártársaságában. A Százat hangjai után Kováts Ferenc dr. egyetemi rektormondott ünnepi beszédet. — Alig tíz éve indult meg mondotta — szerény arányokban Szegeden az egyetemi élet, de azóta évről-évre amerikai arányokban gyarapodik az egyetem tanári kara, visszaesés nélkül évről-évre felszökik a tudományszomjas hallgatóság száma, tágul és művésziesen kiépül a tanulás és kutatás külső monumentális kerete. A megnyitóbeszéd elhangzása után Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter mondott ünnepi beszédet: — Az egyetemi építkezések — mondotta — eljutottak abba az állapotba, hogy legalább meg tudjuk állapítani, hogy mire van még szükségünk. A feladat eleinte lehetetlennek látszott, de hála az állam és a város adófizető polgárainak, lehetővé vált tervünk kivitele. Sokat megtettünk, de sokat nem tehettünk meg Sajnos, szemklinikánk nincsen. Ugyanígy nincs törvényszéki orvostani és monctani intézetünk. A jogi karnak sincsen külön épülete és központi egyetemünk sincsen. A legnagyobb utat azonban már megtettük. Az egyetemre még fontos kötelesség vár: kutatnia és tanítania kell. Jeney Endre dr. az egyetem külföldi kapcsolatairól tartott előadást, majd Kováts Ferenc dr. rektor mondott záróbeszédet, a külvárosi házakba és tanyákba is beköltözzék. Serédi Jusztinián dr. az üdvözlésekre válaszolva a többi között ezeket mondta: — Tudom jól, hogy azok az ünnepségek, amelyek itt folynak, ezt a várost súlyos időkre emlékeztetik. Tudom jól, hogy azok az idők, amelyeken most keresztülmegy ez a város és az egész ország a város szempontjából szintén súlyos időknek tekintendők. De tudom azt is, hogy Szeged város munkásságával és Istenbe vetett bizalmával nem csüggedett, amikor ötven évvel ezelőtt halomra dőlt, nem csüggedett, munkás kezével és Istenbe vetett bizalmával sokkal szebbet, nemesebbet, nagyobbat emelt, mint a régi város volt. Szent meggyőződésem és azért fogom holnap a szentmiseáldozatot bemutatni, hogy ez a munkásság és az Istenbe vetett bizalom, továbbra is megmarad és állandósul ebben a városban. A meggyőződéses vallásos érzületnek akar kifejezést adni e gyönyörűséges templomi katedrális. Ha ez az ország összefog és Istenbe vetik bizalmukat, akkor Szeged példájára Magyarország is szebben, nagyobban és erősebben kerül ki, mint amilyen az összeomlás előtt volt. Ezt kívánom és erre kérem mindnyájuk imádságát és erre fogom adni áldásomat. A hercegprímás, József királyi herceg, a kiséretükben lévő előkelőségekkel együtt az egyesületek sorfala közt hajtattak a városházára. A hercegprímás érkezésekora város összes harangjai megszólaltak. Az útvonalat kivilágították és virágokkal díszítették fel. Este 6 órakor kezdődött meg a hercegprímás elnöklésével az alföldi katolikusok díszközgyűlése a városháza közgyűlési dísztermében, előkelő közönség jelenlétében. Kovács Ferenc dr., a Ferenc József-tudományegyetem rektora, üdvözölte a díszközgyűlés egyházi elnökét, Serédi Jusztinián dr. hercegprímást, József kir. herceget, Klebelsberg Kuno gróf kultuszminisztert, valamint a főpásztori kart. Kogutovitcz Károly dr. egyetemi tanár „Miként látja a geográfus szeme az ezeréves fejlődésen át a jelent" címen tartott előadást, amelyet a közgyűlés nevében Serédi Jusztinián hercegprímás köszönt meg. Iványi Béla dr. egyetemi tanár előadásában néhány gondolatot vetett fel, amelyek megvalósítása a hitélet erősítését szolgálná. Ilyen a dominikánus rend visszatelepítése.Belmissziós, szociális és karitatíív tevékenységet kifejtő vándorlelkészekre volna szükség. A négy prominens alföldi egyházmegye bevonásával, speciális célkitűzésű és Budapesttel nem konkurráló, hanem azzal párhuzamosan dolgozó Alföldi Történelmi és Régészeti Társulatot kellene Szegeden alapítani. Czapik Gyula dr. nagyváradi apátkanonok a magyar Alföld hitéletének különleges gátjai és különleges segítségei címmel tartott előadást. A hercegprímás köszönetet mondott az előadóknak vallásos és hazafias szellemtől áthatott beszédeikért. Tudja jól, hogy borzasztó válságos időket ér keresztül a magyar haza. Tudja jól, hogy nyomorúság van. Nekünk mindnyájunknak össze kell fogni, hogy ezt a mizériát legalább pauperizmussá változtassuk. Nem kívánom azt, hogy mi, vagy magyar hazánk anyagiakban túlságosan bővelkedjék — folytatta a hercegprímás. — Én azt kívánom hogy mindnyájunknak legyen anyagi gondja és nehézsége, mert különben igen könnyen megfeledkeznénk az Istenről. De viszont azt is kívánom, hogy annyival áldjon meg bennünket az Isten, amiből kötelességeinket teljesíteni tudjuk. A hercegprímás Szegeden A város díszközgyűlése a a csanádi egyházmegye alapításának kilencszázadik évfordulóján Szeged szabad királyi város törvényhatósága ünnepi díszközgyűlést tartott. Aigner Károly dr. főispán üdvözölte a város előkelő vendégeit, az egyházi és világi méltóságokat, bejelentette a Fogadalmi Templom felszentelésének tényét, majd a rendkívüli díszközgyűlés tárgysorozatának megfelelően Pálffy József dr. h. polgármester felolvasta a kisgyűlés javaslatát Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszternek Szeged, országgyűlési képviselőjének a város díszpolgárává való választása tárgyában. Az indítvány szövege nagy elismeréssel hangsúlyozza azokat az érdemeket, amelyeket Klebelsberg Kuno gróf szerzett Szeged város történetében. Javasolta továbbá, hogy Klebelsberg Kuno gróf arcképét a város képcsarnoka részére festesse meg. A törvényhatósági pártok vezetői: Dobay Gyula dr., Patrik Antal, Wimmer Fülöp, Röszke János és Papp József szóltak hozzá, majd a közgyűlés , egyhangúlag határozattá emelte a javaslatot. A közgyűlésbe Glattfelder Gyula dr. csanádi megyéspüspök vezetésével bizottság hívta meg Klebelsberg Kuno grófot, akit hatalmas ovációban részesítettek. Aigner Károly főispán a terembe lépő kultuszminisztert a törvényhatóság nevében üdvözölte. Az üdvözlést Klebelsberg Kuno gróf nagy megilletődéssel köszönte meg: *— Amikor a díszpolgári oklevelet a kezembe veszem — mondottam—, az az érzésem, hogy "negroskadok a felelősség súlya alatt. Állandóan nyugtalanít az a tudat, hogy az enyészet szélére került nemzet bízta reám legfőbb kincsének őrzését, művelődését. És ehhez járul most az a második felelősség, hogy dolgozzam Szeged városa érdekében, hogy azt naggyá és gazdaggá tegyem, mert nem elégszem meg azzal, hogy Szegedből iskolaváros, egyetemi város legyen, hanem gazdagvárost is akarok Szegedből csinálni. Olyan értelemben, hogy a jómód ÚJSÁG SZOMBAT, 1830 OKTÓBER 25 Az első orgonahangverseny Este fél nyolc órakor zajlott le a fényárban úszó szegedi fogadalmi templomban az első orgonahangverseny. A templomteret ebből az alkalomból fényszórókkal világították meg; az esti kivilágításban a templom százméteres tornyai tündéri látványt nyújtottak. Az orgonahangverseny, amelyet a rádió is közvetített, a budapesti Palestrina-kórus közreműködésével folyt le, az orgonakíséretet Antos Kálmán orgonaművész, a fogadalmi templom karnagya látta el. A Palestrina-kórust Dohnányi Ernő dr. vezényelte. A sokezer főnyi közönség, amely zsúfolásig megtöltötte az óriási templom hajóját, elragadtatással hallgatta az ország legnagyobb orgonáját. Este kilenc órakor a püspöki kar Szegeden tartózkodó tagjai körmenetben, a hívők ezreinek kíséretében az alsóvárosi Mátyás-templomba vonultak, ahol nemrégiben ideiglenesen elhelyezték Szent Gellért püspöknek, a csanádi püspökség megalapítójának Velencéből hazahozott ereklyéjét. A szent ereklyét a főpapok, a szegedi és környékbeli papság impozáns, lobogó gyertyákat vivő körmenetben kísérték a fogadalmi templomba és ott véglegesen elhelyeztek. Nyolcszázalékos inségadót . ..... . fognak kivetni Az évi ötezer pengőn aluli jövedelmek mentesülnek az inségadó alól Hivatalosan jelentik: A legutóbbi minisztertanács foglalkozott azzal a helyzettel, mely különösen a mezőgazdasági és ipari munkanélküliség növekedése következtében országszerte előállott és a kormányzat beavatkozását tette szükségessé. Az önkéntes adományokon és segítő munkán felül a kormány kénytelen arra is, hogy igénybe vegye a tehetősebb rétegek anyagi erejét, új és ideiglenes közszolgáltatás megállapításával is. A népjóléti miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve elrendelte az inségjárulék kivetését. Az inségjárulékot a jövedelemadó fizetésére kötelezettek terhére kell kivetni Budapest székesfővárosban, a törvényhatósági joggal felruházott városokban, a megyei városokban és azokban a községekben, amelyeknek lakossága meghaladja az ötezret. Ugyancsak járulékot kell fizetniük a tár- Biztosította már gyermekét? Re Héssen egy napot sem. kuitfiere az alanti szelvény! pontosan kitömve: Újság kiadóhivatalának, Budapest Aradi utca 101. Késem nevű gyermekemet, aki testi hibában nem szenved, ......... - éves és a utcai--------------- .. iskolába jár, az F.lsS Hamar Általános Biztosító Társaságnál, általam történő adó dijfizetés nélkül, iskolába menet és iskolából jövet, utcai bereseteken biztosítani. A dijfizetés, — előfizetésem tartama alatt — Önöket terheli. 2. Kérem — — — ------~ TM. ........nevű gyermekemet, aki testi hibában nem szenved, —éves és a _____________________________________ utcát ..................................... iskolába jár, az iskolai tanítás ideje alatt történő baleset ellen is biztosítani E célból az egész iskolaév tartamára terjedő, biztosításra elven kitért melléketek levélbélyegben, a biztosítási dij többi része önöket terheli 3. Kérem -• — -...........- *-■- - — • - — —- ---------- - -- nevű második, harmadik gyermekemet, áld testi hibában nem szenved,éves és a ~ ____-...______ utcai-----------.................. Iskolába jár, az általános feltételekben foglalt — iskolából lövet és menet — utcai baleseteken, valamint az iskolai tanítás alatt történő baleset ellen biztosítani. Az együttes biztosításért gyermekenként 1.—, azaz egy pengőt beküldök az Újság kiadóhivatalával: a biztosítási díj többi része önöket terheli Tudomásul veszem, hogy gyermekem biztosítása az 1930l31. iskolai énre szól és addig marad érvényben, amíg az Újság előfizetője vagyok és az előfizetési dijat pontosan fizetem. Képi .... MM... Foglalkozás: ^uuMMuMnMuMMMMuM_ Helység: ~ w ^ _ Meg nem felelő pontokat kérjük kihúzni. Pontos és olvasható kitöltést kérünk. ZEPHIR világszerte a legismertebb MilliF Kályha. zepnir mm §f$ piöj mw&, ffepos 49 NŐI Kérjen árjegyzéket! HÉBER KÍIYH8GVÉ8 SS?.*: sulati adó fizetésére kötelezetteknek ezeken a helyeken; a fizetésre kötelezettek terhére azonban a társulati adó után azokban a kisebb községekben is ki kell vetni a járulékot, amelyekben a társulati adóösszeg az 1000 pengőt eléri vagy meghaladja. Az egyszeri inségjárulékot azok a természetes és jogi személyek viselik, akiknek adóköteles tiszta jövedelme az 5000 pengőt eléri vagy meghaladja s azok a vállalatok, amelyek társulati adófizetésre kötelesek. Adómentesek tehát a kisebb jövedelmű polgárok, az inségjárulék progresszív, amennyiben az alapjául szolgáló jövedelemadó is erősen progresszív. A járulékok kulcsa a jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél a jövedelemadónak, a társulati adót fizetőknél a társulati adónak a 8 százaléka. A kivetés alapja az 1930. évi állami jövedelemadó, illetve társulati adó; az inségjárulékot a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt kell a városi, illetve községi pénztárba befizetni. Az inségjárulék kivetése ellen a félnek ugyanazok a jogorvoslatok állanak rendelkezésre, mint az alapul vett adó kivetésénél. Az inségjárulék várható bevétele alapján a befolyó összeg felhasználásáról előirányzatot kell készíteni, amely a segélyben részesülő reászorultak számát és a segélyezési módozatok költségeit is feltünteti. Az előirányzatot a törvényhatóság első tisztviselője terjeszti fel a népjóléti miniszterhez. Kisebb községekben, amelyekben az inségjárulék szedése nem kötelező, az inségenyhítő akció költségeinek fedezéséről a népjóléti miniszter gondoskodik. A fellázadt szovjet hajó sorsa London, október 24. Az Exchange Telegraph jelenti Rigából: Suchum kikötőjében cseka-ügynökök szálltak fel a befutó Leningrad-gőzösre, amelynek legénysége a kegyetlen bánásmód és a rossz élelmezés miatt fellázadt és szörnyű vérfürdőt rendeztek a zendülők között. A legénység felét minden külön eljárás nélkül még a fedélzeten agyonlőtték, a másik felét vasraverve a cseka börtönébe hurcoltak. HSH Ezúton értesítjük rokonainkat, jóbará- §| tainkat és ismerőseinket, hogy megboldo- || H gult felejthetetlen drága jó férjem, illetve H ■ édesapánk néhai Reiner Mór a Vigszinház-kávéhá* ▼. tulajdonosa ■ síremlékét vasárnap, f. hó 26-án d. e. ne- H H gyed 12 órakor avatjuk a rákoskeresztúri ■ gíj izi temetőben. özv. Reiner Mórné, 9 H (4. szakasz, Perlesz Istvánná, H 41. Sor, szül. Reiner Piroska, Pl H 1. sir.) Reiner István. Sperer József, gyermekei Márta és Bandi, mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy mindenünk, Sparar József isszol. Weisz Ilonka példátlan türelemmel viselt hosszú, kínos szenvedés után f. hó 24-én délelőtt fél 11 órakor örökre megpihent. A megboldogultat f. hó 26-án fél 11 órakor a rákoskeresztúri izr. sirkert halottasházából kísérjük utolsó útjára. Budapest, 1930 október 24. Engel Sámuelné a maga, gyermekei, az elhalt testvére, unokái és a széleskörű rokonság nevében mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett jó férje, a legjobb apa és rokon Emel Símnél magyarb01.vi kereskedő I f. hó 23-án reggel 8 órakor életének 80-ik évében kilehelte nemes lelkét. Drága halottunkat f. hó 26-án délelőtt órakor fogjuk a pécsi izraelita temető halottasházából örök nyugalomra helyezni. Gyermeki kegyelettel őrizzük meg felejthetetlen emlékét. Enged Alfréd, Herczog Andorné sz. Engel Antónia, Engel Leó, dr. Elek Tál, Engel László, Engel Ferenc gyermekei. Herczog János, Herczog Károly, Herczog Klári, Herczog György, Engel Miklós, Engel Éva, Elek György unokái.. szt. Mandl Mórné szül. Engel Berta testvére, Herczog Andor veje, Engel Alfrédné sz. Kráízsz Etti, dr. Elek Pálné sz. Wolf Mira menyei.