Ujság, 1930. november (6. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-06 / 252. szám
Csütörtök, José novembere ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG A magyar- cseh vámszerződés ügye Miniszteri nyilatkozatok az ügy állásáról • Teljes bizonytalanság, hogy mi fog történni Az utóbbi időben igen sokszor foglalkoztunk a magyar-cseh kereskedelmi szerződés ügyének megakadásával. Közöltük, hogy a szerződést Csehszlovákia mondotta fel ez év december 15-re, s nem sokkal a felmondás után megindultak ugyan a tárgyalások, ámde ezeknél egyrészt adva volt az új cseh autonóm vámtarifa, mely minimális vámjaival eleve határt szállott a magyar kívánságoknak, s a másik oldalon pedig volt a magyar kívánságjegyzék, amelynek érvényesítésére a cseh vámtarifa miatt alig lehetett számítani, kellet, hogy a részletes tárgyalásnál találtak volna valamelyes áthidalást, de a cseh delegáció vezetője időközben beteg lett, s így a tárgyalások is abbamaradtak. A megoldás semmiesetre sem közömbös Csehszlovákiára nézve, mert behozatala hozzánk lényegesen nagyobb, mint a mi kivitelünk hozzájuk, s ami a legfontosabb, a szerződésnélküli állapot erősen sújtaná textil- papír-, üveg-, porcellán- és egyéb iparukat, de a fabehozatalukat is. Természetesen nekünk is érdekünk, hogy szerződéses állapot legyen, de a csehek mondván fel a szerződést, tulajdonképen tőlük kell várni a tárgyalások megindítását és finalizálását is. Most aztán a Prager Tagblatt teljes részletességgel tárgyalja az ügyet, s megállapítja, hogy ha hat hét alatt nem jön létremegállapodás, akkor a két ország szerződésnélküli állapotba jut. Az ügy tisztázása céljából a lap munkatársa úgy Bad János kereskedelmi minisztert, mint pedig Malcímek csehszlovák kereskedelmi minisztert megkérdezte a dolgok állása felől. Had János megállapította, hogy magában véve az, a körülmény, hogy szerződés nélküli viszonyba kerülünk-e Csehszlovákiával, nálunk nem kell mélyebb benyomást, ami azonban nem jelentheti azt, hogy ő ne a legteljesebb erővel igyekezzék a helyes és célszerű megoldásra, igen óvatosan utalt a csehszlovák vámtarifára, mely tulajdonképpen annyit jelent, hogy nem ajánlatokról, hanem egy adott helyzet teremtéséről van tulajdonképpen szó, így aztán hiábavaló volt részünkről a legjobb szándék is. Cseh részről sajnálatos merevség mutatkozott, mert mindeddig pozitív ajánlatokkal nem is kerültünk szembe. Természetes, ha ilyenekre sor kerül, részkörül minden hajlandóság megvan a kérdés célszerű elintézésére. ■ :3 Matostxrk.csehszlovák, kereskedelmi miniszter rám utalt, hogy a delegációknak elég idejük lest itíla a tárgyalások befejezésére, de azoknak nem volt semmi pozitív eredménye. Tiltakozott az ellen, mintha a vámtarifa és egyéb törvényhozási intézkedésük lehetetlenné tenné a feléjük irányuló magyar bevitelt, mert nem helytálló az a magyar fefogás, mely a mezőgazdasági és lisztvámokat prohibitívnek tartja. E részben utalt arra, hogy 1927 óta a magyar kivitel növekedett, a csehszlovákoknak Magyarországba irányuló bevitele pedig csökkent. Kiemelte, hogy eminens érdeknek tartja, hogy december 15.-e után ne következzék be szerződés nélküli állapot, mert az mindkét fél exportjára kedvezőtlenül hatna. A lap közli még Fenyő Miksa, a magyar és Tlodác, a cseh gyáripari szövetség vezetőjének nyilatkozatait. Előbbié érthetőleg fedi a magyar és utóbbié pedig a csehszlovák miniszter nyilatkozatát. Magunk részéről ehhez a vitához három megjegyzést fűzünk. Az egyik, hogy mi a most felmondott kereskedelmi szerződés megkötése idején igen lényeges ipari engedményeket tettünk Csehszlovákiának, hogy azok ellenében mezőgazdasági kivitelünket megkönnyítsék. Csehszlovákia most azt csinálta, hogy új vámtarifájába nagyrészt és hozzávetőleg mint minimális vámokat állítottak be a régebbi autonóm vámtarifa azon mezőgazdasági tételeit amelyeknek csökkentése fejében adtuk annak idején a mi engedményeinket. Most aztán azt akarja, hogy ezek az engedmények maradjanak meg, viszont ezekért ő nem ad semmit. Bod János kereskedelmi miniszter ezt a képtelen helyzetet — ha rendkívül tapintatosan is —, de igen szembetűnően állapította meg. Ugyancsak helyesen utalt Fenyő Miksa is nyilatkozatában arra, hogy az egész probléma a magyar mezőgazdaság szempontjából döntő, mert arra súlyos terheket róna. Másik megjegyzésünk Matousek miniszter azon nyilatkozatára vonatkozik, hogy az ő behozataluk csökkent, viszont a mienk emelkedett. Az említett lap közli a két ország kiílforgalmi adatait is, melyeket a miniszter a gazdasági helyzet minden mérlegelése nélkül, pusztán számszerűen kezel. Az igaz, hogy a hozzátok irányuló cseh behozatal — mindig az év első nyolc hónapjában — az 1927. évi 982 millió cseh koronáról 916, aztán 886 és 1930-ban 652 millió koronára csökkent, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 1927-ben volt tetőfokán a konjunktúra, s attól kezdve szakadatlanul romlott, s az utolsó két évben pedig már a hitelmegszorítások is döntő hatással voltak a behozatal csökkenésére. Ezzel szemben Csehszlovákiába irányuló kivitelünk öt esztendő óta majdnem változatlan, mert az 1927. évi 534 millió cseh koronával szemben 539, aztán 554 és 1930-ban is 554 milliót tett. Nem emelkedhetett ez azért, mert ha gabona és lisztbevitelünk adatait vesszük, akkor itt, az a helyzet, hogy ezekből 1927-ben 318 millió, majd 321, aztán 240 s 1930-ban 207 millió cseh korona volt a kivitelünk. Ha pedig azzal vetünk számot, hogy cseh áruknál a textil, üveg, bőr és cipő, valamint a fa behozatala csökkent nagyobb mértékben, amely cikkeknél más országokbóll való behozatalunk is hanyatlott, viszont a mi hozzájuk irányuló kivitelünkben a gabona és liszt sójt harmadával kevesebb, holott ezekben Csehszlovákiának egyéb országokból való bevitele nem volt kisebb, akkor talán mégsem helytálló a Matousek miniszter álláspontja, már csak annál kevésbé, mert még így is 100 millió koronával aktív a külkereskedelmi mérleg — a csehek javára. Harmadik megjegyzésünk a következő: Teljességge osztjuk frud kereskedelmi miniszter felfogását, hogy nálunk éppenséggel nincs izgalom, várjon lesz e Csehszlovákiával december 15-ike után szerződésünk. Arra azonban feltétlenül szükség van, hogy úgy kereskedőink, mint egyéb érdekeltek idejében tájékozódva legyenek a döntésről, mert igazán felesleges lenne vámzaklatással tetézni a mostani viszonyoknak amúgy is súlyos gondjait. A tőzsdetagok egy része az értéktőzsdei egyezmény megszüntetését követeli. Az utóbbi időben már sokan ki is léptek az egyezményből A budapesti értékpiacon már régebb idő óta azt hangoztatják, hogy a mai körülmények között a már régebben megállapított értéktőzsdei egyezménynek nincsen meg a létjogosultsága. Az értékpapíregyezmény megszüntetésére irányuló mozgalomnak egyik vezetője ebben az ügyben ezeket mondotta: " A legutóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy egyeseket, akik zsíró, de nem egyezményes tagok, az egyezménybe tartozó tőzsdetagok viszszautasítják azzal az indokolással, hogy csak azzal a feltétellel köthetnek velük üzletet, ha az egyezmény határozatai szerint kortázst fizetnek. Tény az, hogy az egyezmény csak ilyen feltétel mellett engedi meg tagjainak a nem egyezményesekkel való üzletkötést. A nehéz tőzsdei viszonyok azonban ezt a kikötést már régebben millifikálták, mert nemcsak maguk az egyezményes tagok, hanem ennek a testületnek egyes intézőbizottsági tagjai is sok esetben túllőtték magukat ezen a határozaton és kortársfizetési kötelezettség nélkül is kötnek üzleteket nem egyezményesekkel. Egyébként is , ez a kikötés ellentétben van a tőzsdetagsági jogosultság lényegével, amely az, hogy a tőzsdetagsággal minden egyes tag jogot nyert arra, hogy üzleteket köthessen, különösen akkor,, ha ZSirótag is. Ilyen körülmények között igen érthető, hogy az utóbbi időben sokan ki is léptek az egyezményből. Ma már csak körülbelül százshúsz egyezményes tag van, amelyből csak hatvan vesz aktív részt az üzletekben. Az egyezménytagság egyébként meglehetősen nagy anyagi áldozatokat is jelent, mert minden egyes egyezményesnek ezer pengő kauciót kell letennie. Ennek a kauciókövetelésnek sincsen jogosultsága akkor, amikor a zsíró is kauciókat követel. Érthető tehát az, hogy a tőzsdetagoknak igen jelentékeny része nemcsak atőzsdei szabad forgalom és a terhek leépítése érdekében, hanem a szabad forgalom szempontjából is követeli az értéktőzsdei egyezmény feloszlatását. ÉRTÉKPIAC (Budapesti értéktőzsde.) Az értéktőzsdei üzlet irányzata ma nem volt egységes, de alapjában véve inkább kedvező volt, mint gyengülésre hajló. A párisi tőzsdéről érkező kielégítő jelentések megerősítenék a barátságos hangulatot, de a bécsi tőzsdéről jelentett tartózkodás némi kedvetlenséget okozott s némi áru került a piacra, mellyel párhuzamosan a konkromin is eladott. Jobb berlini hírek újból javuló irányzatot vetettek felszínre, de meg kell jegyezni, hogy sem a gyengülés, sem a javulás alapjában véve nem jelentett sokat. A forgalom ugyanis egészen elenyésző volt s számbavehető árváltozások sem fordultak elő. Az utótőzsdén csak elvétve történt kötés. Az irányzat tartott maradt. Szén 470.5—471.5, Salgó 34.5—34.7, Usikányi 84—84.5, Rima 62.8 —63, Ganz 68—68.5, Fegyver 185—185.5 jegyezhető. A fixpiacon a hadikölcsön árfolyama egy árnyalattal megjavult. A kényszerkötésün pedig tartott maradt. Mai árkeretek (zárójelben a tegnapiak): Hadikölcsönök: 6%-os I—V. kib. (0.41) 0.41—0.42—0.41/ VI—VII. kib. (0.31) 0.31—0.30, 52%-os II—VII. kib. (0.31) 0.33— 0.32, IV. kib., (0.27) 0.28—0.28—0.28, VII. kib. (0.28) —. Pénztárjegyek: 5 Vs*/%-os 1918—25. évből (0.15) —. Népszev. kölcsön (6.1). Kényszerkölcsön (46.7) 46.6—46.7—46.7, BSzKRt A. (6.9) 6.9—6.9, BSzKRt B. (—) 0.63—0.63. A nemesfém piacon előfordult árfolyamok: 20 koronás arany 23—23.2, ezüst egykoronás 0.27 — 0.Hk, ezüst régi forintos 0.72—0.74, ezüst ötkoronás 1.44—1.46, szinarany kg.-ja 3800— 3820, szinezüst kg.-ja 71—73. A haszonbérbeadók november hetedikén nagygyűlést tartanak. A haszonbérbeadó társadalomnak egyes tagjai a mezőgazdasági válság folytán támadt új helyzetükben való állásfoglalás megbeszélése céljából november 7-én délután 3 órakor nagygyűlés tartását határozták el és ennek megtartására az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettől kértek helyiséget. AZ előkészítőbizottság nevében Zichy Aladár gróf, a nagygyűlés elnöke felhívást is intézett a haszonbérbeadó társadalomhoz... " is Bécsben december elsején folytatják a Parisban megkezdett járadékkonferenciát A részletkérdések körül még mindig ellentétek vannak az adósok és a hitelezők között A háború elvili aranyvalutáról szóló járadékok rendezése ügyében idestova már két esztendeje tárgyalnak az utódállamok, valamint az angol, francia, svájci, hollandi és egyéb hitelezők. Parisban már négy ízben volt ilyen tárgyalás. Ezenkívül egyszer Rómában, egyszer pedig Prágában gyűltek össze az érdekeltek, hogy az ügyet rendezzék. A múlt hónapban az adósok és hitelezők újabb megbeszélésre gyűltek össze Parisban, amely a múlt héten ért véget. A párisi megbeszéléseken — amint ismeretes, — arról volt szó, hogy az innsbrucki egyezmény egyik pontja értelmében 1931 január elseje előtt az aranyjáradékok harminckét százalékos, a többi járadékoknak pedig ebben az egyezményben megállapított huszonhétszázalékos valorizációs kulcsát minden egyes ország gazdasági helyzetéhez mérten feljavítsák. Már az előző tárgyalásokon is kiderült azonban, hogy a valorizálási kulcsok lényeges feljavításáról egyedül nem lehet szó, miután a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben egy állam sem erősödött meg annyira, hogy a kulcs felemeléséhez hozzájárulhatott volna. A párisi tárgyaláson, valamint az ezt megelőző konferenciákon felmerült azonban az a gondolat, hogy a különböző járadéktípusok rendezését össze kell kapcsolni. Az örökös járadékokból a terv szerint törlesztéses járadékokat akarnak csinálni. Ha pedig az örökös járadékokból törlesztéses járadéktípust kreálnak, akkor természetesen a tőkék visszafizetéséről is gondoskodni kell. Ez az elvi megállapodás márrégebbi keletű és a további elgondolás szerint a 27, illetve 32 százalékos valorizálási kulcs az idők folyamán fokozatosan emelkednék, ami pedig a tőke visszafizetését illeti, ez ötvenhatvan éven belül történnék meg bizonyos törlesztési terv szerint a névérték 60, illetve70 százalékában. Emellett az elvi megállapodás mellett azonban a részletkérdéseknek olyan tömege merült fel úgy a párisi konferencián, mint az előző tárgyalásokon, hogy még mindig nem tudtak megegyezésre jutni. Amint értesülünk, a párisi tárgyalásról is az érdekelt felek azzal távoztak el, hogy december elsején további megbeszélésekre Bécsben fognak összeülni. _ I Fizetési zavarok / Az ONB-nél ma a következő fizetésképtelenségeket jelentették be: Wohl Miksa, szatócs, Szerencs, aktíva 6000, passzíva 11.000. Meinitz Ödön, cipőkereskedő, Lipót körút 28, aktíva 19.000, passzíva 36.000 pengő. Csődök. Id. Tomidálszky Sándor szabómester ellen az egri kir. törvényszék a csődöt megnyitotta. Tömeggondnok Heimler, Ede dr. ügyvéd, követelések bejelentése deember 31-ig. felszámolási tárgyalás 19.31. évi január 16-án, csődválasztmány megválasztása 1931 január 19-én. — Özv. Madarász Józsefné férfiszabó (Nyil-u. 32.) ellen a pécsi kir. törvényszék a csődöt megnyitotta. Tömeggondnok Nagy László dr. ügyvéd, követelések bejelentése november 20-ig, felszámolási tárgyalás december 14-én, csődválasztmány megválasztása december 20-án. — Singer Sándor jánosházai vegyeskereskedő ellen a szombathelyi kir. törvényszék a csődöt megnyitotta. Tömeggondnok Majláth Ferenc dr. jánosházai ügyvéd, követelések bejelentése december 2-ig, felszámolási tárgyalás december 15-én, csődválasztmány megválasztása december 18-án, Kényszer egyezségek. A budapesti kir. törvényszéken a., mai napon megindították a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást. özv. Kessler Izidoráé (Vasvári Pálné utca 8) nyomdatulajdonos ellen. Vagyonfelügyelő STomonnay Andor dr. Követelések bejelentése november 24-ig. — Meisner Ödön (Eduard) (V., Csipótkörut 28) cipőkereskedő ellen. Vagyonfelügyelő Faragó András dr. Követelések bejelentése november 25-ig az OHE központjánál. — Deutsch Jónás jászberényi divatáru kereskedő (Apponyitér) kérelmére a szolnoki kir. törvényszék az eljárást megindította. Vagyonfelügyelő Sándor Pál dr. jászberényi ügyvéd, követelések bejelentése 20 nap alatt az OHB-hez. — Grübler Vilmosné Stern Erzsébet textiláru- és ruhakereskedő kérelmére a szombathelyi kir. törvényszék az eljárást megindította. Vagyonfelügyelő Aszódy Gyula dr. ügyvéd, követelések Mentse Henrik diszmóárukereskedő kérelmére) a debreceni kir. törvényszék az eljárást megindította. Vagyonfelügyelő Perszász Károly dr. ügyvéd, követelések bejelentése november 18-ig az OHB-hez. Új tárgyalások: Szántó Sándor (Krisztinakörút 81) divatárukereskedő kényszeregyezségi ügyében Kunst Győző dr. királyi törvényszéki bíró november 28-án délelőtt 10 órakor tartja meg a tárgyalást. — Novák Ármin és neje No-vák Árminné szül. Gross Franciska (Vadászutca 30) órás és ékszerész ügyében december hó 12-én délelőtt 12l0 órakor lesz a tárgyalás Csató László törvényszéki bíró előtt. Ugyanitt tárgyalják Orbis Műszaki Pt. felszámolás alatt (Kossuth Lajos-tér 4) cég ügyét hall órakor. Márguliesz M. és Társa (Véső utca 3) bejegyzett cég és ennek tulajdonosa Goldschlager Samu ügyét délelőtt Val2 órakor. • Az építőmesterek ipartestületének jubileuma. A Budapesti Építőmesterek Ipartestülete szerdán este ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját Pucher, István elnöklete alatt, aki megnyitójában mindenekelőtt megemlékezett az ipartestület néhai nagynevű első elnökének, Alpár Ignácnak hervadhatatlan érdemeiről, majd rámutatott arra, hogy az ipartestület tízéves fennállása óta állandóan harcolt az építőipar érdekeiért és részt vett az ország újjáépítésében. Végül megemlékezett Fridrich F. Géza, az ipartestület főjegyzőjének az ipar szolgálatában eltöltött 25 éves szolgálati jubileumáról és az ipartestület nevében neki legmelegebb elismerését fejezte ki. Ezután Fridrich F. Géza főjegyző köszönte meg az ünnepeltetést, majd ismertette az ipartestület tízéves történetét. A kereskedelmi alkalmazottak a kereseti adót felemelése ellen. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége központi vezetősége, valamint tizenkét szakosztálya egységesen elhatározták, hogy november 6-án az egyesület dísztermében (VII., Erzsébet-körút *131 nagy-gyűlést tartanak, amelyen megtárgyalják a miniszterhez intézendő feliratot. Több képviselő és fővárosi bizottsági tag is megígérte megjelenését. bejelentése november 20-ig az OHE-hez. — Nervi Az északi szelektől a „kedves és bájos“ Nervit két hatalmas hegy, a Monte Moro és a Monte Gingo védelmezi meg és ezért átlagos hővtérséke még a legridegebb téli időjárásban sem sülyed —8° C-nál mélyebbre. Legtöbbször Genua-Nervinek nevezik, mert a nagyszerű Genuától csak kb. 9 kilométernyire fekszik, tehát körülbelül annyira, mint Budapesttől a külső, Újpest, vagy Képosztásmegyer. Főnevezetessége 2 kilométer hosszú pormentes sétaútja, 80.000 négyzetméter területű gyönyörű parkja, modern képtára, az idegenek klubja, rendes hangverseny-sorozata, tennisz- és (most készülő) golfpályája stb. lillEN Familienii&iel st. James W 8 Ll I iw. waaggasse 15 to. #33-203 Újonnan nto*mys$va! Központi fekvés. Legmodernebb komfort, folyóvíz minden szobában. Lift, gőzfűtés, fürdők. szomk . 450-191. Hari Falu Pöstyén fürdő ezidei látogatottsága. A leromlott gazdasági helyzet Pöstyén fürdő ezidei frekvenciájánál alig hagyott nyomot. A fürdő- bizotság most megjelent összeállítása szerint az 1929-es szezonnal szemben mindössze 38 fürdővendéggel volt kevesebb az idén. A statisztika a szeptember hó 30-ig bezárólag itt időzött fürdővendégeket veszi tekintetbe. Eszerint az idén Pöstyént 23.336 személy kereste fel fürdőkúrára. (1929-ben 23.374.) A fürdővendégek mind az öt világrészből rekrutálódtak. Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália 363 személlyel voltak képviselve. Ebből a főrész Amerikára esik: 334 személy. Érdekes, hogy a múlt évben Kínából 9 fürdővendég jött. Az idén csak 1. Az exotikus országok közé ez idén először került Havvai: 3 fürdővendég. Belföldről a katonai személyekkel együtt az összeállítás 12.784 fürdővendéget fog át. A fennmaradó 10.552 külföldi fürdővendég így oszlik meg: Németország (mint eddig, most is első helyen) 3785 személy, Ausztria 1908 látogató. A harmadik helyet Lengyelország foglalja el 1316 fürdővendéggel, a negyedik helyre Magyarország kerül 1142 személlyel.Feltűnő a romániai fürdővendégek számának növekedése. Angliából 295 fürdővendég jött, Svédországból 112, Palesztinából 14, Svájcból 92, Jugoszláviából 193, Finnországból 36. Ezenkívül Európa minden egyes állama képviselve van kisebb-nagyobb számmal. Pöstyén fürdő ezidén is megtartotta Karlsbad, Marienbad.. és. Branzensbad világfürdökútja. következő AV-iP. helyet. Nizza*Pension Marie Thérése 6, avenue Frémont-Californie, a Promenade des Anglais közelében. Nap. Tenger. Modern komfort. — Mérsékelt árak. Enyhe klíma, ragyogó napsugár PEGLI A derült kék ég és elbűvölő szépségű környéke egyetlen óriás parkká varázsolja. A legszebb strand, gyönyörű sétányok. Kényelmes vonatösszeköttetések. Prospektus: Aztenda Autonoma di Cura. Hotel Willia Segesi S. r. családi,dán gyönyörű trópusi parkban, elragadóan szép kilátás a tengerre. Hideg-meleg folyóvíz a szobákban. Parage. Mérsékelt árak. Kémei levelezés.