Ujság, 1930. november (6. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-29 / 272. szám

9 M­áskor Míg egyesek a zárt ablakok mögött egymás közellétének mind az öt érzékre ható bizo­nyosságával, szerves életük emanációival ül­nek a villamoskocsin, addig mások a perro­­non maradnak, azon a szegecskékkel kivert részen, amelyen tartózkodni tilos. Erre valamelyik állomáson felszáll egy idő­sebb úr, haragosan néz és egy ideig gondol­kozik. Aztán ezt mondja: — Máskor pedig ne álljon itt az ajtóban. Bizonyos megbocsátással mondja ezt, eny­hén és rendreutasítóan, belátva, hogy azon, ami történt, változtatni már nem lehet. Leg­feljebb azt teheti meg, aki a szegec­skékkel kivert részen álldogál, hogy magába száll, el­sápad, elhatározza, hogy új életet kezd és így szól: — Hibáztam. De ne jussak el Medinába, ha mégegyszer a szegecskékkel kivert perron­­részen állok. Ha azonban az illetőnek feleselő természete van, akkor ezt mondja: — Mi köze van magának ahhoz, hogy én máskor hol fogok állni? Ebben az esetben az idősebb úr így felel­het : — Igenis, van közöm, mert nem lehet fel­szállni, ha maga az ajtóban áll. És ha az a fiatalember, a szegecsekkel ki­vert perronrészen még szemtelenkedik és azt mondja, hogy az idősebb urnak legfeljebb ahhoz lehet köze, hogy ő most hol áll, de ahhoz semmiesetre, hogy hol fog állni más­kor, akkor könnyen megkaphatja, hogy rendőrt hívnak és, miközben a rendőr be­írja a nevét és vallását, az idősebb úr meg­­igazgatja a nyakkendőjét és így szól: — Úgy. Máskor aztán jobban vigyázzon a szájára és máskor gondolja meg, hogy ki­vel kezd ki. A rendőr közben meghallja, hogy miről van szó, zsebreteszi a noteszt és azt mondja: — Máskor ne tessék ezért feltartani a for­galmat. Tegyük fel, hogy Ceglédre utazom és Ceg­léden a fejemre öntenek egy pohár vizet. — Ezer bocsánat — mondják az ablakból. — Nincs baj — mondom —, hanem más­kor vigyázzanak, hogy nem jár-e valaki az utcán. Éjjel félháromkor csenget a telefon. — Halló — mondják —, itt Régi mérnök. Ott Köpesdi igazgató úr? — Nem — mondom —, hanem máskor tessék jobban megnézni a számot, mielőtt fel­zavar valakit. De hát mi közöm voltaképpen ahhoz, hogy Cegléden kinéznek-e az ablakon, mielőtt vi­zet öntenek az utcára és miért fontos, hogy Régi mérnök a jövőben lelkiismeretesebben nézze meg a telefonkönyvet? Mit akar az az idősebb úr attól a fiatalabbtól a szegecselt perionrészen? Miért kötötte magát úgy egy hervadt szóvirághoz, egy nyelvbotláshoz, miért nem egyezett bele abba, hogy a fiatal­ember a jövőben ott álljon, ahol csak kedve tartja, miért nem törődöm bele abba, hogy Régi mérnök rövidlátó, Cegléden pedig gon­datlanok egy bizonyos ház lakói? ! Engedjék meg nekem a túlzás és okvetet­­lenkedés luxusát, hogy ezt a lényegtelen tü­neményt így magyarázzam: Máskor, az nem szóvirág, nem ügyetlen szószaporítás és nem félszeg frázis. Ez jelen­tős utalás egy entre neus köztudatra, egy alapmeggyőződésre, sorsszemléletre, társa­dalmi vallásra és életfilozófiára. Ami most itt történik a telefonon, Cegléden és a szegecs­kék között és általában a nagyvilágban és a nagyvilág problémáinak minden sarkában, úgyis tudjuk, nagyon helytelen. Majd lesz jobb is. Meghúzódva ülünk a sok inzultus­ban, mint valami jégesőben és várjuk, hogy az ördög megverje a feleségét és kisüssön a nap. Rossz a világ, az emberek a szegecskék közé állnak. Vigyázzon fiatalember, készül­jön magábaszállt lelkiismerettel, tiszta szám­adásban bűnt büntetéssel kiegyenlítve a hol­napra! Ma még teheti, de máskor már ne tegye. Ha megszólalnak az új élet harso­nái és szivárvány borítja a hajnali eget, vi­gyázzon a szájára, gondolja meg, kivel kezd ki és ne tartsa fel a forgalmat. Ha mást szidunk, ez mindig bizonyos mér­tékig magunknak is szól. Ma még javában folyik a gondatlan vízlocsolás az ablakon át. Vigyázni fogok, hogy máskor el ne kövessek hasonlót, mert alkalomadtán kezdődik az élet. Ki tartja befejezettnek az életét? Ki ne gondolná, hogy még csak most jön az igazi, az a bizonyos, hogyis mondjam, szóval az élet. Ez csak hosszú-hosszú start, fáradságos nekifutás, elméretezett készülődés. Mintha a krákogás tovább tartana, mint maga a szó­noklat. Egyszer azonban mégiscsak élni fo­gunk, ha csak egy percre is, de egyszer az élet az ő kezdetét veszi, az ő válogatott attrakcióival, mérsékelt beléptidíj mellett, Magyarországon először. Okulunk és oktatjuk egymást. Fiam, ilyen piszkos körmökkel nem lehet az életet fo­gadni, mit szólna az élet. Ma még csak-csak, elhibázhatod a telefonszámot, de máskor, mérnök úr, kérlek, nézd meg alaposan, ez hozzátartozik a világ rendjéhez és a koz­mikus összhanghoz. És milyen előrelátás van ebben a szóban: máskor! Már most gondoskodom arról, hogy amikor harminc év múlva nyugodtan és de­rűsen, a harminc év előtti esetet már-már úgyszólván elfelejtve, sétálgatok Cegléden, ereimben azzal a pezsgéssel, amelyet az élet alkalmával előreláthatólag produkálni fogok, hogy harminc év múlva, valahogy a fejemre ne öntsenek egy pohár vizet. És milyen em­berszeretet! Mennyire kívül volt az idősebb úr gondolatain az a feltevés, hogy az a fiatal­ember meg ő, még egyszer találkozni fognak a szegecskék között! Csak arra volt gondja, hogy másoknak megtakarítsa a kényelmetlen­séget és bosszúságot, ha villamosra szállnak és arra is gondolt, hogy mindegy, hol ereszti szárnyára az igazságot, az igazság végigrepül a földön. Hadd jöjjön hát el végre ennyi jóság, gon­dosság, hit és alázat jutalmai Hadd jöjjön el az a világ, amikor megtelepszünk a mai nap­ban és a ma nem lesz a holnap előszobája, hadd jöjjön el az az idő, amikor Cegléden kinéznek az ablakon, Régi mérnök kétszer nézi meg a számot és te életvidáman és a bol­dogság emanációival felugrasz a villamosra és a szegecskék között nincs, nincs, nincs’ fiatalember. Vázsonyi Endre — Jancsó-emlékiünnepély. A Magyar­ Székely Egyesület néhai tiszteletbeli elnökének, Jancsó Benedek dr.-nak emlékére december 3-án, szer­dán délután "Art-kor VI., Vilmos császár­ út 55. I. emeleti dísztermében ünnepi közgyűlést tart. A közgyűlésen Gagyi Jenő miniszteri oszt. ta­nácsos mond ünnepi beszédet. — Éhes vagyok! Londonból jelentik: Edward Miteket a virágárus egy londoni rendőrbíróság elé került közcsendháborítás miatt, mert betörte a belügyminisztérium két ablakát. Midőn letartóz­tatták, felkiáltott: — Torkig vagyok ezekkel a lehetetlen viszo­nyokkal ! Éhes vagyok! A bíróság előtt kijelentette, hogy tettével fel akarta hívni a közfigyelmet nagybátyja titokza­tos esetére, akit a rendőrség halálba üldözött. A bíróság elrendelte a vádlott elmebeli állapotá­nak megvizsgálását.­­ Elégett híres festmények. Schwerinből jelentik, hogy csütörtök délután Schwerinből Lübeckbe szállítottak teherautón hetven mű­vészi értékű festményt, egy Lübeckben ren­dezett képki­állításra. Útközben a motor isme­retlen okból kigyulladt, s miután a közelben nem volt az oltásh­oz elegendő víz, úgy a kocsi, mint a rajta levő érték­es festmények, porrá égtek. A festmények között volt Mün­­zen-Graefe, Defregger és több más német és külföldi festőművész alkotása. A kár igen nagy, amely azonban biztosítás révén meg­térül. — Három gépember. Londonból jelentik. A newyorki rádiókiállítás legtöbbet megbámult csodája három gépember. Az egyik egy íróasz­talnál ülő elegánsan öltözött nő alakja, amely a legtermészetesebb mozdulatokkal szakadatla­nul ir s leveleit koronként a közönség közé szórja. A másik egy autómodell, amelynek ve­zetője bizonyos vezényszavakra megindítja az autót, vagy megszólaltatja a kürtöt, megáll, vagy hátrafelé megy kocsijával. A sofőrbáb szemei minden parancsszóra felvillannak. A szerkezet aránylag elég egyszerű. A parancs­szavak bizonyos számú szótagból állanak, ame­lyeket telefonszerű készülék fog fel s nagyon érzékeny fotoelektrikus cellához közvetít, amely a báb szemeiben lévő villanylámpákat annyiszor gyújtja ki, ahány szótag van a pa­rancsban s a lámpák megindítják a kocsi szer­kezetének megfelelő részét. Végül a kijáratnál álló embernagyságu bábu minden távozó láto­gatótól udvariasan elbúcsúzik. A kimenők ugyanis menetközben megszakítanak egy a bábura eső villamossugarat s ez a folyamat hangszóróval ellátott fonográfot hoz műkö­désbe. — Néprajzi múzeumot építenek Monoron. Kö­rülbelül egy éve mozgalom indult meg, amely céljául tűzte ki a monori járás pusztuló néprajzi és történelmi emlékeinek megmentését. A moz­galom e rövid idő alatt is szép eredményeket ért el. A kezdet sikerén felbuzdulva, helyi múzeum létesítését határozták el és megalakult a monori múzeumegyesület. Elnökké Molnár Jánost, al­­elnökké Kocsis Mihályt, titkárrá Tarr Rezsőt, jegyzővé Szilágyi Szilárdot, múzeumőrökké Tarr László dr.-t és Borzsák Endrét választották meg. — Fehér foglyot lőtt. Szek­szárdról jelentik. A tolnamegyei izményi vadásztársaság egyik tagja, May György, egy teljesen fehérszinü foglyot lőtt. Az albínó-madár a barnaszinü foglyokkal egy csapatban volt. A természeti ritkaságszámba menő állatot kitömetik és­­el­küldik a Nemzeti Múzeumnak. — Hadó Tibor dr. szegedi egyetemi profesz­­szort egyszers mindenkorra kinevezték az ame­rikai Columbus-egyetem rendes tanárának. Múlt évben nagy feltűnést keltett tudományos körök­ben, hogy a fiatal, alig 34 éves, Rockefeller­­díjas szegedi egyetemi professzort, Kiadó Tibor dr.-t, Amerika két előkelő egyeteme hívta meg egyévi vendégelőadásra és a shanghai egyetem pedig mindenkorra felajánlotta neki a matema­tikai katedrát. Radó Tibor dr. múlt év szeptem­berében kezdte meg vendégelőadásait és az első félévben az amerikai előkelő „Harvard" egye­temen, a II-ik félévben pedig a texasi egyete­men tartotta előadásait a rendes tanterv kere­tében a magasabb matematikából angol nyel­ven, közben a providencei és a müncheni egye­temeken is megragyogtatta nagy tudását és megoldott egy évszázadok óta kutatott, eddig még nyílt tételként szereplő nagyjelentőségű matematikai problémát. A magyar kultuszmi­niszter által engedélyezett egyévi szabadsága ideje elérkezvén, éppen vissza akart térni Ma­gyarországba, amikor az a ritka és nagy kitün­tetés érte, hogy a híres amerikai állami Co­­lumbus-egyetem tanácsa meghívta a matemati­kai katedrára, amit az amerikai kormány meg­erősített. Eszerint Radó Tibor dr.-t egyszer s mindenkorra kinevezték egyetemi nyilvános rendes tanárnak, a fakultás vezető professzorá­nak, e 14.000 hallgatójú egyetem óriási mate­matikai intézete igazgatójának és az összes sze­minárium igazgatójának. — Halálos gázmérgezés. A Csáky­ utca 27. számú házban Rohde Jánosné főmérnök neje a konyhában foglalatoskodott, miközben nem vette észre, hogy a gázrezsó csapját nyitva felejtette. A csapból kiáramló gáz csakhamar betöltötte a konyhát és Rohde Jánosné eszméletlenül esett össze. Mire a mentők a helyszínre érkeztek, az úriasszony már halott­­volt. — A Ku-klux-klan vezére új „bandát” alapí­tott. William Joseph Simmons, a Ku-klux-klan néven híres amerikai titkos testület egykori ve­zére, mint Newyorkból írják, új szervezetet ala­pított az Egyesült­ Államokban élő fehér faj uralkodó helyzetének megóvására: a „Fehér bandát". Az új szervezet már a harmadik a sorban, melynek Simmons a megalapítója. A Fehér banda abban különbözik a régebbi titkos társulatoktól, hogy tagjai közé felvesz katoli­kusokat, zsidókat, sőt „pogányokat" is, ameny­­nyiben a fehér fajhoz tartoznak és hisznek e faj magasabb rendeltetésében. Simmons 1924- ben vált ki a Ku-Klux-klán kötelékéből s vezető szerepét, mely jelentékeny jövedelmeket is haj­tott, eladta egy Evans nevű orvosnak 120.000 dollárért. Egyben arra is kötelezte magát ak­kor, hogy nem alapít versenyvállalatot. De nem sok idővel kilépése után megbánta az üzletet, kijelentette, hogy megcsalták „jogaiban és érde­keiben" s ennek következtében nem köti a szer­ződés. Meg is alapított egy új szervezetet, mely­nek hivatása megvalósítani sok más célját, me­lyeket a Ku-klux-klan nem váltott valóra. Az új szervezetnek az Unió sok államában fiókszerve­­zetei vannak. Tagjai nem maszkírozzák magu­kat, mint a K­u-klux-klanhoz tartozók, de ők is ünnepélyes szertartások közt tesznek esküt s egyenruhát viselnek, mely az amerikai vörös­­fehér-zöld nemzeti színekben pompázik. A tag­társak cipője vörös, harisnyája fehér, térdnad­rágja kék, azonkívül térdig érő fehér kámzsát és kék kalapot viselnek. De míg a Ku-Klux-klán ranglajstroma gazdag volt fantasztikus címek­ben, mint például ezek: „császári varázsló" (ez Simmons titulusa volt) és a „nagy kobold", a Fehér banda tagjai katonai címeket viselnek. A Ku-Klux-klan sok volt tagja lépett már át a Fehér bandába. Érdekes, hogy a Fehér banda központi bizottságában van egy pap is, a vezető­ségben pedig sok bíró, főállamügyész és állam­ügyész foglal helyet.­­ Falbontó betörők jártak egy trafikban. Az éjszaka falbontó betörők jártak a főkapitány­ság közvetlen közelében, a Ferenc József-téri Gresham-palota trafikjában. A betörők a szom­szédos fodrászüzletbe hatoltak be, kibontották a falat, átmentek a trafik helyiségében és tel­jesen kifosztották. A betörést reggel vették észre A rendőrség nagy apparátussal látott hozzá a nyomozáshoz, hogy megállapítsa, kik voltak a vakmerő betörők, akik a főkapitány­ság szomszédságában merészeltek falbontásos betörést elkövetni. — A kü­ldöncfiú szerencséje. Londonból je­lentik: Lee Plaisance, egy montreali szálloda küldönce, a manchesteri novemberi handicap­­pel kapcsolatos verseny-sorsjátékban egy dol­lárért egy sorsjegyet vett, amellyel Gloriout Devon nevét húzták ki. Miután a ló a verse­nyen első lett, a szerencsés kü­ldöncfin 50.000 dollárt nyert. — Éjszakai rablótámadás. Vargha Ernő dr, rendőrfogalmazó, aki a hidasnémeti határ­­kirendeltségnél teljesít szolgálatot, Újpesten tölti szabadságát. A múlt éjjel, amikor haza­felé ment polgári ruhájában, az Árpád­ utca és Kassai­ utca sarkán két gyanús külsejű férfi ug­rott eléje és pénzt követeltek. Az egyik tá­madó kést is emelt a rendőrfogalm­a­zóra, aki kezével védekezett, úgyhogy a kés belefúródott kezébe és felhasította. A támadók elmenekül­tek az éjszaka sötétjében. A vakmerő rabló­támadók kézrekerítésére megindult a nyomozás. — Cromwell hamvai. Londonból jelentik, Angliában újabban mozgalom indult meg, hogy­ Cromwell hamvait, amelyeket titokban New­­burgh Priory faluban (északi Yorkshire) te­mettek el, exhumálják és a westminsteri apát­ságban temessék el. Ricardo Wilkinson wood­­bridgei lelkész azonban kijelentette, hogy, Cromwell bebalzsamozott fejét ő titkos rekesz­ben őrzi s okiratokkal tudja bizonyítani az ereklye valódiságát, amely családjában nemze­dékről nemzedékre szállt s amelyet ő is vég­rendeletig fiára hagyott. Az ereklyétől, úgy­mond, semmi pénzért nem hajlandó megválni s igy a nagy protektor fejetlen csontváza ke­rül majd a nemzet főtemplomába. — Jugoszlávia kölcsönt kap, b­elgrádból jelentik. Pénzügyi körökben hire jár, hogy két államkölcsön megkötése küszöbön áll. Az egyik Franciaország garanciája mellett jön létre, 5 százalékos, 2 ,5 milliárd összegű, ki­­bocsájtási árfolyama 96; ez a kölcsön a di­nár árfolyamának stabilizálására szolgálna. A másik kölcsön 6 százalékos, beruházási célokat szolgál, kibocsájtási árfolyama 94, folyósítja a Credit Lyonnais, a Banque de Paris et des Pays Bas és a Banque Loucheurs az utóbbi kölcsönt főleg vasútépítésekre for­­dítanák. A tiszadobi és tőketerebesi ANDRÁSSY kastélyok műtárgyainak aukciója a M­űcsarnokban. KIÁLLÍTÁS: még november 29-én délelőtt és délután, november 30-án délelőtt. ÁRVERÉS: 1930 december 1-én és 2-án délután 8 órától. Rendezi: a m. kir. Postatakarékpénztár árverési csarnoka. ÚJSÁG SZOMBAT, 1930 NOVEMBER? 29 NAPIREND 1930 november 29. Szombat. (1780: Mária Terézia halálának évfordulója.) Rómi. kat.: Sza­lumul vt. Prof.: Noc. Ujgörög: Paramon. Ógö­rög: november 16. Máté. Szr.: Kiszlovgó 9. S. Vajezo. A Nap kél 7 óra 23 perckor, nyugszik 16 óra 12 perckor. A Hold kél 13 óra 26 perc­kor, nyugszik 24 óra 31 perckor. Nyitvalévő múzeumok: Nemzeti Múzeum 9—2 Mezőgazdasági Múzeum (Széchenyi-sziget) 10—1. Szépművészeti Múzeum (Aréna-út 41) 10—1/s2. Iparművészeti Múzeum (Üllöi-út 33) 9—b­2. Kereskedelmi Iparcsarnok (Városliget) 8—6. Ernst-múzeum (Nagymező-utca 8. sz.) 9—4. Erzsébet királyné-emlékmúzeum (Királyi pa­lota) 9—1 és 3—­5. Széchenyi-szoba (Akadémia) 10—12. Vörösmarty-szoba (Akadémia) 10—12. Földtani Múzeum (Stefánia-út 12) 10—1. Aquin­cumi Múzeum (Szentendrei-út 7) 9—12 és 3—6. Ráth György-múzeum (Vilma királynő-ut 12) 9—1/72. Hopp Ferenc keletázsiai múzeuma (Andrássy-út 103) 10—1. Királyi Várpalota termei megtekinthetők 10—3. Országháza meg­tekinthető 9—4. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilvános könyvtár (Gróf Károlyi-utca 8) 9—7. Akadémia könyvtára (Akadémia-utca 2) 3—7. Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere 5/a) 9—2. Egyetemi olvasóterem (Ferenciek-tere 5/a) 9—7. Iparmű­vészeti könyvtár (Üllői­ út 33) 9—12. Kereske­delmi és Iparkamara könyvtára (Szemere-utca 6) 9—2. Magyar Földrajzi Társaság könyvtára (Főherceg Sándor-utca 8) 5—6. Statisztikai Hi­vatal könyvtára (Keleti Károly-utca 5­­ 7) 10— 1. Széchenyi-könyvtár (Múzeum-körút 14) 9—2. Népakadémia könyvtára (Szentkirályi-utca 7) 5—6. Állatkerti könyvár 2—5. Természettudo­mányi Társaság könyvtára és olvasóterme (Esz­­terházy-utca 14—16) 9—12 és 3—7. Mezőgaz­dasági könyvtár (Széchenyi-sziget) 10—1. Nyitvalévő kiállítások: A Nemzeti Szalonban a kínai képzőművészeti kiállítás 9—2. Az Ipar­művészeti Múzeumban (Üllői­ út 33) az Iparmű­vészeti Iskola jubileumi kiállítása 9—2. A „Kis­­szalon“-ban (Duna-utca 3/a) a Benczúr Gyula családi kiállítás 10—8. Az Iparművészeti Tár­sulat állandó kiállítása (Andrássy­ út 69) 10—2. A Műcsarnokban Andrássy Gyula gróf hagyaté­kának kiállítása 10—2. A Tamás-galériában Lehel Mária és Bokros Dezső gyűjteményes kiállítá­sának megnyitása délután 5 órakor. — Smiuts tábornokot napszúrás érte. Jo­­h­annisburgból jelenti a Central News, hogy Smuts tábornokot egy film­­ felvétele közben könnyebb napszúrás érte. fi Csakgyógysz®rM­ban kaphatók Aspirin felülmúlhatatlan.

Next