Ujság, 1930. december (6. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-25 / 293. szám

76 ALAt UTaRiTI : 1855. Farkai Balogh eanstaniín P üanHiizfet Budapest. uill.,Baross-utca 22.sz. Telefon: József 355-75. Autó garage: VIIL. József-utca 45 sz. (-B ajai tmzi legrégibb keresztény banküzlet, foglalkozik : jelzálog kölcsön folyósításával váltókölcsönöket nyuj megfehelő fedezet mellett. Elfogad kész­ilenzéke a kedvező kamatozás mellett. Elsőrendű referencián álla­nak rendelkezésre szén, várva, amíg négy-öt ember kerül össze, akik Soroksárra, Hatvanba, Ba­lassagyarmatra vagy a közbeeső he­lyekre igyekeztek. Megalkudtak a fuva­rossal, a kocsis a lovak közé csapott és megindult az omnibusz. A Józsefváros volt a fuvarosok igazi hazája. Tágas értelemben azt mondhat- Alapitva 1881 Valnicsek Béla és Fia műbutorgyáros Telefon: /. 325-40 Budapest Vill., Erdélyi-utca 4 juk, hogy régen a nagy városok sem tud­tak teljesen megszabadulni az olyan be­rendezkedéstől, amely szemmel látható­­lag megmutatta, hogy bizony nem kö­vekből élünk, hanem termőföldből. A városkapukon kívül tehát máris meg­kezdődött az őstermelés. Ha nem is állt ott százholdas táblákon a búza és kuko­rica, de egyre-másra sorakoztak a ma­jorok egy kis kertgazdasággal, egy kis 1904 óta áll fenn KUN JÁNOS úri és női fehérnemű-készítő Fehérneműek készítését hozott anyagból is elvállalom BUDAPEST VIII., ÜLLŐI­ ÚT 24 Telefon: József 398—81 A fehérne­műké­szítás a cég specialitása Gyermekeinek — Fényképezőgépei ennek - Szemüvegei v­­idtcsövei Amatőr-felvételeinek — AMI és az Összes fényképészeti cikkeket legszolidabb árban és legszebb kivitelben. B­OZSÓKY látszórésznél Baross­ utca 90. szerezheti be, inni kért — vizet. Ott volt a baromfi az udvaron, legfeljebb ez kért inni. Egyéb­ként csendesen megvolt a ház egészen vásár idejéig. Akkor aztán kezdődött a hadd el hadd. Ezt azonban nem a kocs­­márosnak kellett csinálnia, hanem meg­csinálták azt maguk a vendégek. Szóval ment az üzlet magától. — A kerepesi országút — írja Podma­­niczky Frigyes báró a múlt század első feléről — akkoron nem volt kikövezve s azon a téren végig, melyen most a Nép­színház (ma: Nemzeti Színház) áll, egy ága folyt a Rákos pataknak, amelyen ke­resztül egy primitív híd volt elhelyezve. Az árkon túl kifelé állottak egymás mel­lett azon elővárosi csárdák, melyekben a fuvarosok valónak elszállásolva, akik portékával érkeztek vagy voltak elindu­­landók. — Az Alföldre irányított személy- és portékafuvarozást a Pest közelében fekvő magyar falvak parasztgazdái — akkor jobbágyai — bizlalták. E fuvarosok lakta helységek közül a legnevezeteseb­bek valának: Gödöllő, Kartal, Túra, Bol­dog. Mind magyar falvak, mert német és tót nem foglalkozott e tájon fuvaro­zással. Még most is meglátszik lóállomá­­nyunkon s a lovak iránt megmaradt elő­­zeretetükön, hogy valamikor e nemes és hasznos állatok segélyével keresték pnyerüket s Gazdagodtak meg részben, mert mily könnyen szerezték, éppen olyan könnyen pazarolták el a dús szer­zeményt. — A felvidéki fuvart a zólyomi, tren­­cséni, liptói, gömöri fuvarosok monopo­­izálták nagy szekereik s rendkívül ki­tartó s a hegymászást megszokott zömök lovaik segélyével. E fuvarosok nyereg­ből hajtották a négyesfogatot. Az Erdély és a Kelet felé terjedő fuvarozást végre az oláh fuvarosság végezte; iszonyú ma­­gaskerekű, ponyvás, nehézkes járműveik elé 6—8—10, többnyire igen rosszul gondozott ló volt fogva, temérdek ko­­lomppal és csengővel ellátva, nyeregből hajtva, legtöbb esetben fullajtárral. Ez utóbbiak, ha érkeztek vagy indultak va­lamely helyről, éktelen lármát és ordito­zást vittek véghez, milyenről az ember­nek a mai viszonyok között alig lehet fogalma. Német fuvarost nálunk ritkán lehet látni, leginkább csak a gyapjuvásá­rok alkalmával, Sziléziából valókat. — E három főosztályba voltak sorol­hatók azon fuvarosok mind, kik a Jó­zsefváros, akkor kültelki csárdáit ellep­ték. E csárdák mind a legkülönfélébb el­nevezésekkel, illetve címekkel valának ellátva s belsejükben élénk képét nyúj­tották a különféle nemzetiségeknek s vi­­seleteknek, de gyakran a fajtalanságnak s bűnnek is. Hasonlítottak némileg a ten­geri városok dőzsölő matrózok benépesí­tette lebujaihoz, melyekben a tengeren hónapok alatt megtakaritott szerzemény néhány óra alatt elfecsérelteik. Vasár- és ünnepnaponként omnibuszok vitték a levegőzésre vágyó pestieket a Zugligetbe és a Svábhegyre. Valóságos farsangi látványt nyújtott egy-egy ilyen kiránduló omnibusz. A terebélyes asz­­szonyságok és kisgyermekek a kocsin ültek hosszú lobogó, színes szalagokat eregetve, míg a fiatalság nagy hajcihővel futva tette meg az utat a kocsi körül. Amíg a villamosok nem szelték a fő­város utcáit, addig a Józsefváros, Mag­dolna-utca, Köztemető-út, József-utca környéke csupa istálló volt. Lejjebb, a mai Conti-utca és Fecske­ utca tájékán a kocsikészítők műhelyei, valamint a ko­vácsok és lópatkolók voltak százszámra egymás hegyén-hátán. Lassanként egész bérkocsisdinasz­tiák alakultak ki, akik hosszú évtize­dekig uralták az egész fuvarospiacot. Az egyes vagyonosabb családoknak száz­­kétszáz kocsijuk és három-négyszáz fa­uk volt. A nagyüzem lassanként telje­sen kiszorította a piacról a kisfuvaroso­kat és kezében tartotta az egész ipar­ágat. A leghíresebb két fuvaros: Harm­­­vás Károly dinasztiája és Heimbach Ja­kab dinasztiája volt. Kivülök a leghíre­sebb józsefvárosi bérkocsis­a ,Jier grosse Gott“ néven ismert fuvaros volt, akinek nevezetessége onnan származik, hogy ő volt az első, aki a bérkocsisok átalány­összegével véget vetett annak a minden­napos szörnyű veszekedésnek, vitatko­zásnak, sőt gyakran verekedésnek, amely a fuvaros és a kocsija között minden­napos volt a napi bevétel miatt. Az ideiglenes magyar képv­iselőház Pesten a Múzeum kertjéből felvéve tehenészettel. Ilyen volt a XVIII. század­beli Terézváros is, de ez hamar kivetkő­zött ebből a karakteréből. Oda fürge — talán túlságosan is fürge — kereskedők telepedtek. A kerepesi országút túlsó ol­dalára azonban már nem húzódtak át Azt meghagyták az afféle iparnak amely inkább hozzáillik a falusi ember csende­ sebb és lassúbb mentalitásához. Ilyen iparok voltak a vendéglősipar és a fuvarosság. Persze, ha ezekkel kapcso­latosan csendről és lassúságról beszél ALAPIIVA 1891. ARANYÉREMMEL KITÜNTETVE RUMAN DEZSŐ ŐRT OPAD- ÉS MU­ CIPÉSZ ÚRI ÉS NŐI CIPÉSZMESTER BUDAPEST, VIll., JÓZSEF-KRT 33 (BEJARAS A BÉKÉS-UTCÁBÓL) , 40 É­V ÓTA 1 KÖRTIHGB.es E. a raszvenytarsasag gépgyár­a 'Mi. Baaspest. §§ w «*»).. Kisiaauau­o. ii.­­ Központi fűtési, egészségügyi és szellőzési berendezések lünk, mégis csak el kell mosolyodnunk Legelőbb még a fuvarosról hisszük el a lassúságot, ám hogy a kocsmákban va­lami különös csend uralkodott volna, ab­ban joggal lehet Tamás az olvasó. Az igazság ezúttal is középen van. A kocs­­máros-fogadósipar a régi világban nem kívánt nagyobb emóciókat. Ott volt a szoba ággyal, lócával, nem kért enni Ott volt a bor a pincében, ez legfeljebb SCHAMBACH PÁL kelmefestőivé ■yu­zti­z avara Budapest, Vili, Futó­ utca 1. (Mária Terézia-tér sarok) TELEFON: 1. 431-06 SZ . . t telefoneres­tésre a munkáért küldünk és házthoz szállítjuk! ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1930 DECEMBER IS ALAPÍTVA 1800 BÁN TELEFON: 385-84 rSnPWrSQ A taskereskede­se­k­­ VUll A. Vili, Biross-utca'cs vasáruk nagyban és kicsinyben a legszolidabb áron KOZMA FERENC IPARMŰVÉSZETI CÉGTÁBLA. FESTÉSZETE sz.pan­ház-utca u. Telefon J. 382—06 Alapítva 1928 ban Kés­zt saját tervei alapján a legmo­­dernebb kiv­telben mindennemű cég­táblát speciális világitó reklámtáblát. Szolid árak. Kedvező fizetési feltételek! Bérkocsisdinasztiák Háringás Károly istállói a Köztemető út (mai Dobozi-utca) és Magdolna­ utca sarkán volt. A mostani Baross-utcai re­miznek erre az oldalra eső nagy része is Háringás istállója volt. Háringás külö­nösen a temetéseket rendezte. Rengeteg kis faomnibusza szaladgált és ezekből a borzalmas faalkotmányokból annyit csináltatott, hogy naponta tíz-tizenöt te­metést is elvállalt. Farkas Vilmos cég A Józsefváros egyik legnagyobb női ni­va ás kabát­üzlete Farkas Vilmosé, Teleki-ter 1. A céget Farkas Vilmos szerény keretek között 1913 ban alapította és szorgalmas munkával teljesítette a mai nívó ára. A cég vonala, dacára a nagy áru­ázak konkurenciájának, felfelé ejlődő ívelést nutat, mert az áruit saját műhe­lyében készíti és a legkisebb regievel a legminimá­lisabb haszonnal is megelégszik. Az olcsó árakkal és minőséggel egy állandó vevőkört sikerült szerezni, mely vevőkör éppen az említetteknél fogva állandóan bővül. A cégnek sikerült bebizonyítani, hogy nincs rossz és jó konjunktu-s, csak rosszul és jól vezetett üzlet van. Farkas Vilmos női kabátámháza pedig jól van vezetve. A Heimbach-dinasztia istállói a Bor­­stenried-Gasse (ma Népszínház-utca) és Alföldi-utca sarkán voltak. Heimbachék kezdték a rabszállítást vállalni és az­­ általuk használt kocsiról maradt még fenn ma is a „zsupkocsi“. A rabszállítás­hoz Heimbachék a szomszédság révén jutottak. Az Alföldi-utca és Kun-utca Alapittato­t 1888 Mindent felülmúl az A­lpi ne svalci precíziós éra. Elarusi o belya GütüSER JÓZSEF óra- ékszer- é» ezüstáruk­­raktára mn­., Józse:­Mrui ««, se Telefon: J. 26-68 JUpine. Svájci precíziós ára sarkán a mai Kun­ utcai kórház (azelőtt Dologkórház), valamikor a dologház vagy modern elnevezéssel toloncház volt. A csillagalakban épített régi kőépület mostani betegszobái egykor a dologház hatalmas cellái voltak, ahol a raboknak a legnehezebb testi munkát kellett végez­niük. Innen vagy ide szállították Heim­bachék zsupkocsijukon a rabokat. Egy­­egy rab fuvarozásáért ötven krajcárt ALAPÍTVA­ 1911. IZSÁK PÁL ÁRUHÁZA Szalag-, csipke-, gomb- és rövidáru-különlegességek BUDAPEST VIII., RÁKÓCZI-ÚT 57/b. TELEFON : 1. 341- 74 kaptak és hogy az üzlet jobban kifizetőd­­­jék, a szegény raboknak sokszor hetekig kellett várakozniok, amig összekerültek annyian, hogy Heimbach érdemesnek tartotta miattuk befogni a lovakat. A Der grosse Gott néven ismert fuva­ros hozta be azt a rendszert, hogy a ko­csis reggel indulás előtt három forint Alapittatott 1900 K­lein és László Központi telep: IX., Vaska­ti-utca 83 Városi üzletek: V­III., Üllői-ut 66 c VI, Andrássy-út 9­­ VL, Teréz*körút 8 Festék Kefe Szappan ötven krajcárt adott át a gazdának a kocsi használatáért és azután amit ke­resett, az az övé volt. Ma már nevetsé­ges elhinni azt, hogy ez annak idején PAPLAN CSAK TEHELésTUSCHÁK-tól VIII. GYULAI PÁL­ UTCA 16. SZ. A RÓKUS-KÓRHÁZ MELLETT ALAPÍTVA, 1903 ÉVBEN korszakalkotó újítás volt. Azelőtt a ko­csitulajdonos és a kocsis között gyakran véres verekedések voltak az elszámolás miatt. A kocsis mindig keveset akart át­adni, a gazda pedig minél többet köve­telt. A bérkocsivállalkozók vagy család­tagjaik idejének nagy részét az vette el, hogy maguk is kocsikban hajtottak egész nap a városban és ellenőrizték, hogy a kocsisok hány fuvart vállalnak. Kaufmann "■**" 1901 Rezső Telefon: ,, j. 423-63 divatáruháza Judípest, Vill., Baross-u. 73 Alapítva 1922 Mihály Géza SSPSSa Képkerete és kzzépkereskedő, aranyozó­ és fertővászon alapozó üzeme .

Next