Ujság, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-18 / 87. szám

s/váítál, i».;i április is C ^ ^ sd ______ _________ ^ SZÍNHÁZ - ZENE Aki a szívével hegedül... Campajola Enrico, Toscanini kedvence, Budapestre érkezett A nagy művészjárásban, amely időnként ellepi a fővárost, érdekes ember került Buda­pestre. Campajola Enrico a neve és arról ne­vezetes, hogy Rómában az August­um zenekarában ő volt az első hegedűs­ Az alig harmincesztendős fiatalember a trieszti zeneakadémiának tanára és négy esz­tendő előtt adott először önálló hangversenyt Prágában a Smetana-t­eremben. Akkor tűnt fel, ugyannyira, hogy Európa zenekritikusai felfigyelnek reá. Külföldi turnéra akart már akkorában is menni, azonban Zandoni kéré­sére visszatért Rómába az Augusteumba. Camparola egyik legkiválóbb hegedűmű­vésze a világnak és tökéletes vonótechnikájá­val és klasszicitásával ért el mindenütt nagy sikert Tipikus olasz. Szélesen gesztikulál és hogy szavainak­ nagyobb nyomatékot adjon, nem­csak kezeit mozgatja, hanem még a szem­pillái is — gesztikulálnak. — Azért jöttem Budapestre — mondja —, mert Budapest a hegedűsök hazája. Aki itt sikert ér el, az beérkezettnek mondhatja magát. Bevallom őszintén, nagyon trémázok a magyar fővárosban, ahol Galli Curci is megbukott. Itt tudni kell... — igenis, nem átallom megmondani, hogy Budapest lesz az ugródeszkám, ha ugyan si­kerül startot venni. Még egy dolog hozott Budapestre. Az önök Hubayját tartom a legnagyobb hegedűpedagógusnak, akit mi, olaszok, a hegedű tudásának nevezünk. Tisztelem és becsülöm úgy, ahogyan még soha művészt nem becsültem. Idejövetelem­nek egyik fő célja az is, hogy Hubayval személyesen megismerkedhessem. Bevallom őszintén, izgatottan várom a nagy pillanatot, hogy Hubayval szemtől-szembe álljak. — Ugyancsak fel fogom keresni a m. kir. Operaház karmesterét, G­aillonit, aki talán érdememen túl igen nagyra becsül. Elmondotta még Campajola, hogy Buda­pestről visszautazik Bolognába, ahol nagy­ban készülnek az ötnapos Martucci-ünnep­­ségekre, akinek a szerzeményeit Toscanini fogja dirigálni. Toscanini ragaszkodik hozzá, hogy ezen a hangversenyen is ő legyen az első hegedűs. Onnan Svédországba szándéko­zik menni, majd Párisba és a tobbi európai nagyvárosokba. Camparardról azt mondják, akik ismerik művészetét, hogy hihetetlen temperamentu­mos, akit Olaszországban a „szív hegedűsei­nek neveznek, mert annyira beleviszi érzel­meit, sőt gondolatait is a muzsikába, amint azt eddigelé senki sem tette Mikor m­uzsikál, olyan, mint aki elérhetetlen célokat lát maga előtt. Misztikumnak találja a zenét és szinte átszellemül­ő maga azt mondja képességeiről, hogy hegedülni tudni elérhetetlen vagy előtte. Sohasem jó semmi, amit játszik, mert mindent jobban is lehetne megesi­­, nál­­i... Két emberfajta harcol benne, mint mondja, a bolognai, ahová anyja való és a nápolyi, ahol apja született. Az előbbi a hideg, számító, okos, az utóbbi pedig olyan, mint a tüzes láva. Ez a két vér forr, kavarog benne és fékezi az egyik a má­sikat, vagy tűzfolyammá kavarja: az a kér­dés, kinek a szerzeményét játssza Campajola. * Színész—igazgató tárgyalások. Nemso­kára vége van a szezonnak, ami azt is jelenti, hogy lejár az úgynevezett kollektív szerződés. Ennek a megújításáról tárgyalnak jövő pén­tektől kezdve a budapesti színészek és szín­igazgatók. Mivel mind a két fél ismét „hajt­hatatlan" elhatározással bocsátkozik a tár­gyalásba, jó néhány nap fog eltelni, jó né­hány színházi hír és nyilatkozat fog meg­jelenni, amíg a tárgyalások békés véget érnek. * Reinhardt új színháza- Ezúttal nem va­lami nagy nézőtéri színházzal szaporodott Reinhardt konszernje, sőt nem is a konszern bővült új színházzal. Reinhardt magánszín­házat alapított, függetlenül eddigi vállalkozá­saitól, amelyeknek csak vezetője, de nem tulajdonosa. Reinhardtnak régi kastélya van Leopoldskronban és ennek a parkjában már régen kis színház épült. A színpad és a néző­tér teljesen nyílt, a természetes háttér szolgál díszletül, a nézők pedig virágágyak és lom­bos fák között ülnek egy kis tó partján. Rein­hardt most megnagyobbította ezt a színpa­dot, rendes nézőteret építtetett és az a terve, hogy egészen kisszámú publikum előtt, per­sze igen magas helyárakon, előadásokat ren­dez. Elsőnek a Szentivánéji álom kerül majd színre, Helene Thimiggel a főszerepben, * Komlós Pál Troppauban. Komlós Pált, a Városi Színház volt karmesterét, aki jelen­leg a müncheni Operaházban működik és aki nemrégen Budapesten nagy zenekari hang­versenyével rendkívüli sikert aratott, a trop­­paui Operaház ez év szeptember 1-ével mint első kam­estert szerződtette. Weingartner végre megtarthatta hangversenyét Párisban Páris április 17. Weingartner csütörtök este tartotta meg első párisi hangversenyét, ammely teljesen zavartalanul folyt le. A nagyszámú, elő­kelő közönség meleg ünneplésben részesítette a kü­tűnő karmestert. Ma délben az egyetemes színpadi szövetség francia osztálya ebédet adott Weingartner tisz­teletére. Az ebéden a párisi társadalmi és mű­vészvilág számos előkelősége volt jelen. Ismeretes, hogy néhány héttel ezelőtt Wein­gartner az Action Francese és a köréje sereg­lett royalisták támadásai miatt nem tudta meg­tartani hangversenyét. Az ügy az egész világ­sajtóban kínos feltűnést keltett és maga egy­­ francia lap az Oeuvre indított akciót, ho­gy lehe­­­­tővé tegye Weingartner hangversenyének meg­tartását. * Orgonaest. Hammerschlag dános nem­csak kitűnő orgonaművész, hanem nagyszerű muzsikus is. Értékes zeneei munkálkodását nem kell ismertetnünk. Mint a Madrigal Egye­sület karnagya, mint orgonaművész és mint zeneszerző hosszú évek óta nagy sikerrel és teljes elismerést érdemlő módon szerepel a nyilvánosság előtt. A kitűnő művész mai hangversenyére magához méltó, előkelő íz­lésre valló műsort állított össze. Természe­tes, hogy minden szántót elmélyülten, kultu­ráltan és nemes stílusossággal szólaltatott meg. Sikere nagy és megérdemelt volt A kö­zönség nemcsak mint­­orgonaművész­, hanem mint zeneszerzőt is melegen ünnepelte két ér­dekes szövésű szerzeményének az előadása után Hangversenyén Bárány Sziszy hegedű­­művésznő működön közre. Ő is megérdemelt tapsokat kapott. A másik közreműködő, Er­dős Árpád dr., baritonistát sajnálatos villa­mosbaleset érte és emiatt az ő számai el­maradtak. * Beöthy László és a Színészegyesület. Stella Gyula halálával megüresedett az Or­szágos Színészegyesület elnöki tisztsége, ami — mint már hangsúlyoztuk — nemcsak titu­lus, hanem valósággal kapitányi hídja a ma­gyar színészet sülyedő hajójának. Természe­tes tehát, hogy az egyesület tagjai a nagy buzgalommal és hozzáértéssel működő Stella Gyula elárvult helyére méltó utódot kíván­nak. Több név került már eddig is kombiná­cióba. Elsősorban Sebestyén Géza, aki az, egyesület ügyeit jelenleg, mint helyettes ve­zeti, továbbá Faragó Ödön, a kitűnő rendező és színész, aki hosszú vidéki színigazgatóság­­ idején szerzett az egyesület vezetéséhez szük­séges tapasztalatokat. Újkeletű, de annál népszerűbb az a terv, hogy Beöthy Lászlót válasszák meg a Szí­nészegyesület elnökéül. Egyesek ezt a jelölést már mint fair arcomplit emlegették és arról beszéltek, hogy Beöthy László az elnökséget bizonyos hatásköri feltételek teljesítésébe­ köti. Megkérdeztük Beöthy Lászlót, aki a következőkben válaszolt: — Én is csak az újságokból értesültem jelölésemről és többet nem is mondhatok, mint amit ott olvastam. Mindenesetre nagy megtiszteltetésnek venném, ha csakugyan rám esnék a választás és természetesen, nagy ambícióval foglalnám el a Színészegyesület elnöki székét. Különös feltételeim nincsenek, hiszen részleteiben nem volt módom meg­ismerni az elnöki hatáskört, a teendőket és jogokat. Éppen ezért nem tartom illendőnek azt sem, hogy esetleges terveimről vagy ép­pen program­mról beszéljek. Azt hiszem kü­­lönben, hogy mindez még korai is volna. A Színészegyesület egyébként április har­mincadikára hívta össze tanácsának közgyű­lését, hogy az elnökválasztást előkészítsék. A Színészegyesület pragmatikája szerint nem választható elnökké, csak az, aki tagja az egyesület elnöki tanácsának. Ezért az elnöki tanács terv szerint április 30-án lemond és az újonnan megalakuló tanácsnak már tagjai lesznek azok is, akiket az elnöki állásra je­lölni fognak. * Rád bízom a feleségem — ötvenedszer. Tegnap este ötvenedszer került színre a Ma­gyar Színházban Vaszary János nagysikerű bohózata, a Rád bízom a feleségem. Az ötle­tes, fordulatokban, tréfákban gazdag, bur­­leszkszerű játékot a közönség a jubiláris es­tén is végignevette és tetszésének sűrű tap­sokban adott kifejezést. Egyszeri vásárlás Kétszeres kedvezmény VI., BerlinMér 3. II., Margit-ktírút 3. |Weatesul~h4x] férfi- és női fefigrneiüíiek vásárlásénál 4­0%+20% visszatérítést ad vásárlási szelvény alakjában. A férfi- és női fehérneműek vásárlási összege után 40%-os vásár­tási szelvényt ad a cég. Amennyiben a vevő a szelvénnyel azonnal vásárol, úgy a szelvény vásárlási értéket még 2buv-al emeljük. a P 6-10-es jó minőségű ox- O CQ ford ing 2 gallérral így P 11-1­­ a P 8 6(3-as príma minőségű A 1*1 Oxford ing 2 gallérral így P 4 *4 I a P 11­­-es divat pouplin­ing 1 *70 gallérral . . . így P 3- 1 a a P 13 10-es angol pouplin | ing gatlérra.1 . igy U, / 1 a P 17.—es angol selyem 0 Q i pouplin ing gallérral igy P 0,0*8 | a P 1.80-as csipkés szoknya __ A 4­0, combiné . . ......... így P "”«/** « a P 3 70 es príma szoknya | [j combiné....................igy P *• 7 3 | a P 7 60-as selyemfényű O A/T 1 príma Toai hálóing igy P­­?» J | a P 3 5- es hímzett női | QO 1 hálóing ................igy P | a P 9.50-es selyemfényű A AyJ 5 príma Toai hálóing igy P **• •e'4*' n Ezen kedvezményes árusítás 1931 május 16-ig tart. Nagy választék harisnya, kesztyű úri és női divatcikkekben, szenzációs olcsó árakon a Vá­rosi Színház. Medik Anna művészete kölcsönzött különös fényt a Városi Színház péntek esti Álarcosbál előadásának. A kiváló énekesnő mint Amália jelent meg a közönség elől­ és alakulásának finomságával, nemes­ségével, előkelőségével teljesen magával ra­gadta hallgatóságai. Hangja teljes fényében ragyogott, hajlékony volt, bársonyos, ahol kellett drámai erejű, de egyben lágyan lírai is. Rendkívül zajos sikert aratott. Partnerei közül Kovács Dezső volt méltó hozzá . Nincs ruhatári dij­a Berlinben. Buda­pesten állandó a panasz a színházak magas ruhatári díjai miatt, amelyek különösen az olcsó jegyek tulajdonosait érintik érzéke­nyen .­Egyes színházakban már negyven fil­lérért ülőhelyet lehet kapni, de a negyvenfil­léres jegy tulajdonosa is kénytelen ötven fil­lért fizetni a ruhatárért, tehát többet, mint amennyibe a jegye került A pesti színházak azonban semmi hajlandóságot nem mutatnak arra, hogy elengedjék, vagy akár csak mérsé­keljék a ruhatári díjakat, hiszen a ruhatár a színház legbiztosabban jövedelmező üzlete. Kabátjuk és kalapjuk még a szabadjegyesek­­nek is van ... A reformot azonban életbelerí­­tették a berlini színházak, még­pedig azok, amelyek az úgynevezett Rolbaro (Reinhardt —Barnowsky—­Róbert ) szövetséghez tartoz­nak. A ruhatári díjakat teljesen eltörölték és ezzel lem­ondtak ugyan némi biztos jövede­lemről, de lehetővé tették a színházbajárást azoknak is, akiknél szűkében van a pénz — szóval az igazi „nagyközönségnek”. * Király Színház: kedd, szerda, csütörtök — nincs előadás. A Király Színház pénteken mu­tatja be újdonságát, Hevesi Sándor Falusi kis­lány Pesten című operettjét. A próbák technikai részével még nem­ készültek el teljesen, a dísz­­letezés, világítás szorul még némi gyakorlásra. Hogy erre idő tegyen, a Király Színház jövő héten három napig nem tart előadást. Kedden és szerdán egyáltalában nem nyitnak meg a Ki­rály Színház kapui, csütörtökön pedig csak a zártkörű főpróba meghívóit vendégei számára. ♦ Magyar zeneszerzőnő­ Zita királynénál Fel­sőszilvási Balya Ibolyka, az ismert zeneszerzőnő a napokban a steenockerzeeli kastélyban hang­versenyt adott, amelyen Zita királyné, Mária Jozefa kir. hercegnő, továbbá a királyi gyerme­kek közül Etelka, Sarolta, Erzsébet, Károly, La­jos, Félix és Rudolf királyi hercegnők és her­cegek is megjelentek az udvartartás tagjaival együtt. Balya Ibolyka legszebb dalait adta elő s a királyné és a fenségek többizben őszinte tapsokkal tüntették ki a szerzőt. Hans Maser a Magyar Színházban Szerdán, 22-én és csütörtökön, 23-án este 8 órakor A Magyar Színháznak sikerült kizárólag kétnapos vendégjátékra leszerződtetni a világ­hírű német komikust, Hans Masert és társulatát. A vendégjáték első estéjén, szerdán, áprils 22-én Das rote Tuch, második estéjén, csütörtökön, április 23-án De­ Iger kerül színre, Hans Moser, Annie Rosar, Harriet Löttler, Else Kambau­­sek, Isa Rulf, Victor Parlaghy, Hans Stark­mann, Ellmer Bantz, Richard Kende, Leopold Baar, Heinrich Gassner, Hans Ströhm, Max Brebeck, stb. felléptével. Jegyek rendes áron, elővételi díj nélkül válthatók egész nap a színház pénztáránál a w­c A­ z Éva boszorkány. (Felújítás a Nemzeti Színházban.) Még jóval a háború előtt jelent meg Herczeg Ferenc érdekes elbeszélés kö­tete, a Kaland s néhány évvel később, pon­tosan 1922 március 22-én ennek a kötetnek vezető novellája, Éva boszorkány címen drá­mai formában helyet kapott a Nemzeti Szín­ház színpadán. A novella és a szinmű között lényegesen nagy a különbség, de ez a különb­ség nem a szinmű felé libbenti a mérleget, sőt a novella monumentális befejezésével szemben a színpadi játék bátortalan, kibon­takozása határozottan kiábrándít. Az egész darab ugyanis a főhősnő alakjának kibonta­kozását szolgálja, hogy a színpadon meg­győző erővel hasson ez a boszorkány, aki boszorkány, „mert föléje tud repülni minden­nek, amit mások szentnek és nagynak tarta­nak". A Nemzeti Színház reprizét minden­esetre megindokolja az a tény,­ hogy olyan színésznővel rendelkezik, mint Bajor Gizi, aki ezt az izgalmas nőalakot egy nagy színész hihetetlenül gazdag apparátusával szólaltatja meg s külön érdeme, hogy ez a nagy szí­nésznő kifogástalanul ismeri a nő-fifika min­den fogásait is. Izgató és érdekes és az ember tényleg megérti a kóborló diákot, aki egyet­len éjszakájáért az életét áldozza fel. Kár, hogy ez a kitűnő művésznő az Andrássy­ úti Színházban és a Kamaraszínházban tulságo­­san megszokta a kis méreteket és intim ha­tásokat s igy szerepének sok finomsága a nagyméretű színházban elveszett, illetve csak­ a proscenium páholyok s legfeljebb az első sorok számára érvényesült. láray Tivadar a mindent feláldozó szerelmes liraiságát for­málta ki a legnemesebben, Kiss Ferenc vas­ból öntött őskan. Ennek a nagyszerű színész­nek felszabadulása és kibontakozása egy olyan színészi tehetséggel ajándékozza meg a magyar színpadokat, amelyhez hasonlót visszamenőleg keveset találhat az ember. Az előadás többi szereplői közül a jóhumorú Bartos, Kiss Irén és Nagy Adorján emelkedik még ki. A rendezés sok szép hatást ér el, bár sokszor nem céltudatos s maga sem tudja, hogy mit akar s pillanatnyi hatásokért ál­dozza fel a stílusegységet. Azt a brutális hi­bát, hogy a felvonóhíd leeresztésével az egész lakodalmas násznépet a várból egyszerűen kirekeszti, csak a munka lázának tudhatja be a kritikus s meg kell, hogy bocsássa a né­hány szép tömegjelenet kedvéért. P. * Jubileum az Andrássy­ úti Színházban. Januárban bemutatott nagyszerű műsorával ma érte meg ötödik jubileumát az Andrássy­­úti Színház, ahol pénteken zsúfolt nézőtér előtt 125-ször került színre. A ritka rekordot megért műsorban most is Lengyel Menyhért derűs vígjátéka, a Tihamér, Török Rezső re­mek vidéki életképe, a Magdaléna és Békef­i kacagtató bohózata aratott nagy fels­ést, amelyeknek főszerepeiben Bajor Gizi, Vas­vári­ Piroska, Dajbukát Ilona, Bársony, Rádai és Páger kapott viharos tapsokat, úgyszintén a brilliáns konferanszáért Békeffi László. * Végig Európán... Évek óta járja Eulósiát Gallai Nándor, a Király Színház volt népszerű tagja és két partnere. Tánctriót alapítottak és mindenütt a legjobb varietékben szerepelnek. Ma érkezett haza hosszú körútjáról Gallai Leg­utóbbi turnéja Triesztből indult ki és Velencén, Firenzén, Rómán, Nápolyon, Bécsen, Párison és Essenen keresztül vezette haza ismét Budapestre, ahonnan rövidesen visszautazik Párisba. Az Em­­pire-szinbáld­na fog fellépni.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék