Ujság, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-18 / 237. szám

30 ÚJSÁG VASÁRNAP, 1931 OKTÓBER 18 Hogyan lesz hetven fillérből Lehetetlenné teszi a kis­emberek "hét “pedsgo e pereit az Új illetékszabályzat. Hétezerötszáz száza­lékkal emelkedik némely irat illetékkötelezettsége Rendkívüli felzúdulást váltott ki az ügy­védség körében a tervezett illetékügyi re­form­ Az ügyvédi kamara péntek esti köz­gyűlésén — mint megírtuk — számtalan erős kifakadás hangzott el miatta. Ez a kér­dés azonban nem csupán az ügyvédség ma­gánügye és nem kizárólag ezt a tengődő szakmát támadja meg rendkívül érzékenyen és igazságtalanul, hanem súlyos, csaknem elviselhetetlen terheket ró a nagykö-­­zönségre is, amely jogainak érvényesítésére — manap­ság egyáltalán nem ritkaság — kénytelen a bíróság segítségét és védelmét igénybe venni. Természetesen már eddig is fontolóra kellett venni a publikum szegényebb tag­jainak, hogy indítsanak-e pert jogos köve­teléseik behajtására, vagy érdekeik védel­mére, hiszen a per mindig költségekkel jár és kimenetele rendszerint bizonytalan. Az új illetékrendelkezés szaporítani fogja ezek­nek a hamleti töprengéseknek a számát s a valószínű az, hogy a töprenkedés a legtöbb esetben azzal az elhatározással fog lezárulni, hogy inkább jogáról és pénzéről mond le a s szegénysorsú ember, semhogy kitegye ma­gát a perrel járó horribilis anyagi kocká­zatnak és ami a legrosszabb: előlegezni legyen kénytelen az eljárás mértéktelenül megszaporodott költségeit. A publikumra vonatkoztatva főként az az igazságtalan és antiszociális ebben a meg­döbbentő rendeletben, hogy az alacsony összegű perek — tehát a kisemberek perelnek — illetékkölt­ségeit aránylag magasabbra emelik, mint amilyen a nagy perek bélyeg- és illetékkötelezettsége. Néhány rendelkezést kiszakítunk a reform­ból, ízelítőül és példaképpen arra, hogy a kisembernek százszor is okos lesz meggon­dolni, amíg pereskedni fog. A keresetlevélre, más beadványokra és a tárgyalási jegyzőkönyvekre eddig a perér­ték 1%-át kellett bélyegben felragasztani. Ezt a kötelezettséget most hatszorosára­ ­emelték. Különösen kirívó ennél a pontnál az ötezer pengőn felüli perek ilyen bélyeg­kötelezettsége: ismét csupán 1% marad, tehát a humánus és logikus progresszív skála helyett az egészen indokolatlan és degresszív skálát alkalmazták. A végrehaj­tási kérvényre eddig egy tízezreléknyi bé­lyeget kellett ragasztani, most száz pen­gőig ötven fillért, ezer pengőig egy pengőt. Régebben ezer pengőig tíz fillér volt a bé­lyeg összege, most egy pengő, tehát a régi­nek­­ tízszerese. Igen sok perben a beadványt két pél­dányban kell elkészíteni. Régebben minden másodpéldány illetéke nyolcszáz pengőig két fillér volt, most száz pengőig ötven fil­lér, azonfelül egy pengő. Az eddigi két fil­lér helyett tehát annak huszonötszöröse az, amit le kell róni. Mellékletek és úgynevezett felzet eddig két fillért fizetett nyolcszáz pengőig, ezen­túl száz pengőig harminc filért, azonfelül negyvenet. A fellebviteli beadvány eddig negyven pengőig tizenhat fillér, nyolcvanig negyven fillér és azontúl nyolcvan pengőnként negy­ven fillért fizetett. Itt is az alacsonyabb kategóriákban emelte az illetéket a rendelet, amennyiben száz pengőig két pengő, két­száz pengőig három pengő, ezer pengőig öt pengő és minden megkezdett ezer pengő után újabb öt pengő fizetendő. A nagy perek tehát itt is kivételes el­bánásban részesülnek­­., a régi olcsó tarifa szerint rójják le az illetékeket. Ugyanígy áll a helyzet a fel­­folyamodási eljárásban, amelyben negyven pengőig nyolc fillér, nyolcvan pengőig tizen­hat fillér volt a beadvány illetékköltsége, ezentúl pedig száz pengőig egy pengő, két­száz pengőig két pengő, négyszáz pengőig kettő pengő ötven fillér lesz, az eddigi 2 ez­relék tehát a kisebb összegű pereknél egy százalékra, tehát ötvenszeresére emelkedett. Különösen­ súlyos az a­ rendelkezés, amely megváltoztatja azt a szabályt, hogy az íté­leti illetéket eddig csak harminc pengőig kellett bélyegben leróni, azonfelül az ille­tékkiszabási hivatal szabta ki jóval későb­ben. Ezt az értékhatárt most ötven pengőre emelték. Lényegesen emelkedett a megha­talmazásokra felragasztandó okmánybélye­­gek összege is. De különböző más rendelke­zések is drágítják a törvénykezést. Bírósági iratok hitelesítéséért eddig egy pengő hat­van volt fizetendő, ezentúl két pengő. Az olyan pereknél, amelyekben a vagyonjogi igény összegét nem lehetett kifejezni, a járásbíróság előtt ezer pengőben, a törvény­szék előtt kétezer pengőben állapították meg a per értékét és ehhez képest kellett az illetéket is leróni, ezentúl a járásbíróságon kétezer pengőnek, a törvényszéken pedig ötezer pengőnek fogják fel az ilyen perek értékét. A régebbi 15, illetőleg 30 pengős ítéleti illeték helyett tehát most 25, illetve 50 pengős illetéket kell fizetni. Megneheze­dett az ingatlan végrehajtási eljárás is, amennyiben ezentúl készpénzben kell le­róni az illetéket, mégpedig előre. Hasonlítsunk össze egy port, amely a régi illetékszabályok szerint folyt le, egy olyan­nál, amely az új illetékszabályok alapján fog megindulni. Tegyük fel, hogy egy társas cég tartozik árukért egy másik kereskedőnek. A keres­kedő megindítja a pert. A keresetlevelet négy példányban köteles beadni, amelyek közül egyik a cég, a másik kettő pedig a két cégtárs címére szól. Be kell nyújtani azonfelül, még egy felzetet, amelyen a tárgyalás napjáról értesült a bíróság, meg­hatalmazást és könyvkivonatot. Ez sablon eset, mindennapos per, minden kompliká­ció nélkül. A régi szabályok szerint a ke­resetre 16 fillér, a meghatalmazásra ugyan­csak 16 fillér, a könyv­kivonatra 2 fillér, a másod- és harmadpéldányra 12 fillér, a bí­rósági negyedpéldányra pedig 2 fillér, végül a felzetre újabb 2 fillér ára bélyeget kellett felragasztani, ami összesen 70 fillért tesz ki. Az új szabályok szerint ennek a pernek a költségei így alakulnak: első példányra a pengő, másod- és harmadpéldányra ösz­­szesen 2 pengő, negyedpéldányra ismét 1 pengő, meghatalmazásra 50 fillér, könyv­kivonatra 40 fillér, felzetre 40 fillér,­ ösz­­szesen 6,90 pengő. Tehát az eddigi 70 fillér 6 pengő 90 fillérre kerekedik­­ fel,­egy egé­­szen kis összegű pernél. Ha azonban csak némileg bonyolultabb esetet veszünk, ahol például több mellék­letre van szükség, akkor ez a számadás már egészen groteszk eredményekre vezet. Ha valaki nem ismeri el, hogy a felperes, mondjuk húsz esetben árut szállított a cí­mére és a felperes be akarja mutatni az átvételi elismervényt, akkor erre a húsz mellékletre összesen újabb 8 pengő bélye­get kell ragasztania. Ha a cégnek nem kettő, hanem mondjuk öt tulajdonosa van, akkor az egy pengő is felszaporodnék öt pengőre. Igen könnyen elképzelhető az eset, hogy jelentéktelenül kis összegű per­­nél még a megindulása előtt — tehát nem számítva a perköltségeket, portó­költségeket, a végrehajtónak fizetendő összegeket, — húsz—harminc pengő legyen a költség, amely nélkül jogainak érvényesítésére senki sem gondolhat. Az ügyvédek praxisukat látják végzetes veszedelemben e rendelkezések miatt, mert a magas illetékeket rendszerint nem előle­gezik, ügyfeleik pedig valószínűleg nem­ lesznek hajlandók minden egyes behajtási perre ilyen tetemes összegeket áldozni. A rendelet végrehajtását bizonytalan időre felfüggesztették, de az ügyvédi kar és vele együtt a jogos érdekeiket féltő szegény kis­emberek is azt kívánják, hogy vonják visz­­sza ezt a felesleges, árdrágító és kártékony reformot. Kívan nyújtani tagjainak, előreláthatólag, a kö­­­elező takarékosság miatt azonban, nem lesz a műsor olyan gazdag, mint volt az előző években.5 • •. . . Az­ Erzsébet­városi Kör amely mindenkor politikai klubnak is számí­­tott, mert a főváros kerületei közül a legnépe­­sebbn­ek, a VII. kerületnek polgárait gyűjtötte össze, most különösen megérzi az idők­­válto­zásait. Nem annyira a gazdasági helyzete teszi ezt, mint a politikai meghasonlottság, amely ennek a klubnak a falai közöt éleződött ki különösebben, amikor próbára tették, hogy sí liberálisan gondolkodó polgárságot be lehet-e vinni a kormány támogatásába. Bent a körben azok győzedelmeskedtek, akik Ugron Gábor és Dési Géza támogatását tartották célszerűnek. Ez azonban a tagok igen jelentékeny részét el ii idegenítette­ a körtől, ahová most csak a régi tagok közül járnak délutánonként és esténként ötvenen-hatvanan. A politikai ellentéteket a klubélet keretén belül sem tudták még át­hidalni és így nincs szó sem arról, hogy a klubélet fejlesztése érdekében műsoros esté­lyekkel vagy bálokkal segítsenek a mostani tespedtségen. Pest előkelő kaszinói is érzik az idők változását Kevesebb házi hangverseny és táncestély lesz a télen Budapest élete a század eleje óta a kávé­házakból átterelődött a kaszinókba. Az évtize­des, nagymúltú kaszinók mellett újabbak és újabbak alakultak, hogy a polgári társadalom­nak fellegvárai legyenek és politikai és társa­dalmi együttműködésre szoktassák a férfiakat. Ezekben a társadalmi egyesülésekben nagysze­rűen pezsgő élet fejlődött ki, művészi estélye­ket rendeztek, társasvacsorákon fűzték szoro­sabbra a tagok közötti barátságot és a hivata­los együttléteken kívül módot adtak napi szó­rakozásokra is. A komoly és mindig magasabb céloka szolgáló kaszinók sohasem azonosítot­ták magukat a játékklubokkal, amelyek egye­dül csak azért alakultak, hogy tagjaikat kár­­tyáztassák és így minél nagyobb munkajövede­lemre tegyenek szert. Ezeknek a komoly és szépmúltú kaszinóknak az élete mindig a ta­gok gazdasági helyzete szerint igazodott és most, amikor mindenütt panaszok hangzanak, természetes, hogy ők is érzik a helyzet rosz­­szabbra fordulását. Különböző szimptomái vannak ennek a szomorúra fordult állapotnak. A­ legsajnálatosabb közöttük az, hogy éppen a művészi és kulturális célok szolgálatában kény­telenek a maguk áldozatkészségének a kaszi­nók határt szabni, bár valamennyi érzi, hogy kötelessége tagjainak művészi produkciókat nyújtani. Az egyes kaszinók életéről és helyze­téről a következőket mondották el azok ve­zetői. Az Országos Kaszinó, amely a történelmi osztály tagjait, a földbir­­tokososztályt, miniszteriális tisztviselőket, ka­tonatiszteket és a polgári társadalom kiemel­kedő egyéniségeit tisztelheti tagjai sorában, aránylag nem érzi meg az idők változását. A kaszinó helyiségeit elég szép számmal látogat­ják, délutánonként és esténként a társadalom különböző rétegeinek képviselői vannak együtt, akik ott beszélik meg a napi aktualitásokat Az Országos Kaszinó tagjai között rengeteg po­litikus is van és így a politikai történéseknek nem egyszer a kaszinó helyiségei a születési helyük. Most is igen szép számmal vannak or­szággyűlési képviselő tagjai a kaszinónak, amely hivatalosan természetesen nem politizál. Az igazi szezon a kaszinóban mindig ősszel kezdődött, amikor a földbirtokostagok vissza­érkeztek birtokaikról. Igen örvendetes jelen­ségnek tartják, hogy állandóan vidéken lakó földbirtokostagok is igen sokszor és huzamos időn át tartózkodnak mostanában Budapesten és ilyenkor természetesen mindennapi látogatói a kaszinónak. A vezetőség az általános helyzet­hez simulva, kénytelen szintén takarékos­kodni. Ennek egyik megnyilatkozása, hogy az idei évben mindössze egy hangversenyt fog tagjai számára rendezni A Fészek művészek klubja továbbra is favoritja a ka­szinóknak. Gyönyörű termeiben délután,és este együtt van a színművészet, irodalom, képző­művészet, újságírás minden számottevő tagja. Színesebbé teszi a klubéletet, hogy a tagok hölgyhozzátartozói is előszeretettel keresik fel a Fészek helyiségeit, amelyek annyira repre­­zentálóak, hogy a külügyminisztériumnak és kultuszminisztériumnak az utóbbi esztendőbe­n alig volt olyan Budapestre érkezett vendége, akit el nem vittek volna a Fészek meglátoga­tására. Stílusos életéből a klub mit sem veszí­tett, továbbra is nagyon sokan látogatják. Kü­lönös érdekessége a Fészeknek, hogy festő­­tagjai munkáiból állandóan tárlatokat rendez. Ezek az egymást követő képkiállítások nagy változatosságot hoznak és mind más és más keretét nyújtják a dekoratív termeknek. A klub művészi programmjából mit sem kíván feladni és ezért már október végén megkezdi nép­szerűvé vált csütörtök esti hangversenyeit, ame­lyeken mindig megjelent a társadalom előkelő­ségének válogatott nagy csoportja. A Lipótvárosi Kaszinó mindenkor elől járt, hogy tagjait szórakozást nyújtó művészi produkciókkal meglepje. Man­den tél folyamán felléptette a maga rendezte hangversenyek keretében a legkiválóbb magyar művészeket és többször vendégszereplő kül­földi művészeket is fölkért a kaszinó tagjai számára rendezett koncerteken való közre­működésre. A legszebb hagyományai vannak a több évtizedes múltú kaszinónak, amely a pénzarisztokrácia, az ipari és kereskedői­ világ nagyjainak és a szabadfoglalkozású férfiak leg­nevesebbjeinek együtteséből alakult ki. Most, itt is alaposan megérzik az idők változását mert hiszen a gazdasági válság elsősorban a szabadfoglalkozásunkat, a kereskedőket és gyá­rosokat érinti. A kaszinó látogatottsága egy keveset ellanyhult, de azért messzire sem olyan , olyan szomorú, hogy különösebb változásról­­ beszélni lehetne. A télre többféle szórakozást A Liget Klub a Stefánia­ úton már a fiatalabb kaszinók közt számít, de mindig élénk lendülettel vett részt a közéletben, ami ismertté és tisztessé tette a nevét Ennek a klubnak az életét növeli az a nagyarányú fejlődés, amely a Liget és a Zugló környékén tapasztalható. Annyi új ház épült arrafelé, hogy szinte új városnegyed megala­­kulásáról lehet beszélni. Az új házakba költés­zött emberek szívesen csatlakoztak a Liget Klubhoz, amely sűrű egymásutánban rendes hangversenyeket és táncestélyeket, minden csü­­törtök este pedig társasvacsorára gyűjti össza tagjait. A politikai életből is kiveszi részét ez a klub. Az idén bőséggel kijutott a választási mozgalmakból tagjainak, mert a Zuglóban két­szer tartottak községi választást és minden re­­­ménység megvan arra, hogy újra választanak országgyűlési képviselőket. A déli kerületben ugyanis valószínűleg helyt adnak a keresztény ellenzék petíciójának és újra választatnak. Ezek a politikai izgalmak is élénkítik a klub életét, de különösen az ad jelentőséget fejlődé­sének, hogy az elmúlt hetekben egyszerre ötven főből álló csoport lépett be, csupa diplomás ifjuember, akik elevenséget és frisseséget hoz­­tak a­ klub életébe. Ezzel beszámoltunk a legnépszerűbb buda­­pesti kaszinók életéről, ami képet nyújt ko­runk polgárának igaz életéről. Ajánlás Hűdének Szerelmes vers az életem, E műfaj hitvány szószátyárkodásai És nagy nekilendülései És virágos hasonlatai És fogadkozásai Az életem soraiban is megvannak. Szived dobogása verte a ritmust, Mint ahogy a szived életem ritmusában vert Kusza, egyenetlen sorokat. Szabados versnek hívná a hivatásos esztéta, Könnyelmű, léha élet, mondanák mások. Sőt akadnak, akik sajnálkoznak is... Hiszen valami tényleg megcsillant a sorok­­ mögül. Talán tetszetősebb versmértéket kellett­­volna találnom. Hisz ha nem vesztettük volna el egymást ,annyiszor. Ha annyiszor nem találták volna meg­­egymást újra, Rímek sem csengenének életemben. Talán már­ csak az ajánlás van hátra. Ajánlom a vers minden édes szomorúságát, Szerelmes céltalanságát neked. És az utolsó sort Szelíd anyáskodóan Zárja le Egy pont. Ifj. Nagy Endre.

Next