Ujság, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)
1931-10-18 / 237. szám
30 ÚJSÁG VASÁRNAP, 1931 OKTÓBER 18 Hogyan lesz hetven fillérből Lehetetlenné teszi a kisemberek "hét “pedsgo e pereit az Új illetékszabályzat. Hétezerötszáz százalékkal emelkedik némely irat illetékkötelezettsége Rendkívüli felzúdulást váltott ki az ügyvédség körében a tervezett illetékügyi reform Az ügyvédi kamara péntek esti közgyűlésén — mint megírtuk — számtalan erős kifakadás hangzott el miatta. Ez a kérdés azonban nem csupán az ügyvédség magánügye és nem kizárólag ezt a tengődő szakmát támadja meg rendkívül érzékenyen és igazságtalanul, hanem súlyos, csaknem elviselhetetlen terheket ró a nagykö-zönségre is, amely jogainak érvényesítésére — manapság egyáltalán nem ritkaság — kénytelen a bíróság segítségét és védelmét igénybe venni. Természetesen már eddig is fontolóra kellett venni a publikum szegényebb tagjainak, hogy indítsanak-e pert jogos követeléseik behajtására, vagy érdekeik védelmére, hiszen a per mindig költségekkel jár és kimenetele rendszerint bizonytalan. Az új illetékrendelkezés szaporítani fogja ezeknek a hamleti töprengéseknek a számát s a valószínű az, hogy a töprenkedés a legtöbb esetben azzal az elhatározással fog lezárulni, hogy inkább jogáról és pénzéről mond le a s szegénysorsú ember, semhogy kitegye magát a perrel járó horribilis anyagi kockázatnak és ami a legrosszabb: előlegezni legyen kénytelen az eljárás mértéktelenül megszaporodott költségeit. A publikumra vonatkoztatva főként az az igazságtalan és antiszociális ebben a megdöbbentő rendeletben, hogy az alacsony összegű perek — tehát a kisemberek perelnek — illetékköltségeit aránylag magasabbra emelik, mint amilyen a nagy perek bélyeg- és illetékkötelezettsége. Néhány rendelkezést kiszakítunk a reformból, ízelítőül és példaképpen arra, hogy a kisembernek százszor is okos lesz meggondolni, amíg pereskedni fog. A keresetlevélre, más beadványokra és a tárgyalási jegyzőkönyvekre eddig a perérték 1%-át kellett bélyegben felragasztani. Ezt a kötelezettséget most hatszorosára emelték. Különösen kirívó ennél a pontnál az ötezer pengőn felüli perek ilyen bélyegkötelezettsége: ismét csupán 1% marad, tehát a humánus és logikus progresszív skála helyett az egészen indokolatlan és degresszív skálát alkalmazták. A végrehajtási kérvényre eddig egy tízezreléknyi bélyeget kellett ragasztani, most száz pengőig ötven fillért, ezer pengőig egy pengőt. Régebben ezer pengőig tíz fillér volt a bélyeg összege, most egy pengő, tehát a réginek tízszerese. Igen sok perben a beadványt két példányban kell elkészíteni. Régebben minden másodpéldány illetéke nyolcszáz pengőig két fillér volt, most száz pengőig ötven fillér, azonfelül egy pengő. Az eddigi két fillér helyett tehát annak huszonötszöröse az, amit le kell róni. Mellékletek és úgynevezett felzet eddig két fillért fizetett nyolcszáz pengőig, ezentúl száz pengőig harminc filért, azonfelül negyvenet. A fellebviteli beadvány eddig negyven pengőig tizenhat fillér, nyolcvanig negyven fillér és azontúl nyolcvan pengőnként negyven fillért fizetett. Itt is az alacsonyabb kategóriákban emelte az illetéket a rendelet, amennyiben száz pengőig két pengő, kétszáz pengőig három pengő, ezer pengőig öt pengő és minden megkezdett ezer pengő után újabb öt pengő fizetendő. A nagy perek tehát itt is kivételes elbánásban részesülnek., a régi olcsó tarifa szerint rójják le az illetékeket. Ugyanígy áll a helyzet a felfolyamodási eljárásban, amelyben negyven pengőig nyolc fillér, nyolcvan pengőig tizenhat fillér volt a beadvány illetékköltsége, ezentúl pedig száz pengőig egy pengő, kétszáz pengőig két pengő, négyszáz pengőig kettő pengő ötven fillér lesz, az eddigi 2 ezrelék tehát a kisebb összegű pereknél egy százalékra, tehát ötvenszeresére emelkedett. Különösen súlyos az a rendelkezés, amely megváltoztatja azt a szabályt, hogy az ítéleti illetéket eddig csak harminc pengőig kellett bélyegben leróni, azonfelül az illetékkiszabási hivatal szabta ki jóval későbben. Ezt az értékhatárt most ötven pengőre emelték. Lényegesen emelkedett a meghatalmazásokra felragasztandó okmánybélyegek összege is. De különböző más rendelkezések is drágítják a törvénykezést. Bírósági iratok hitelesítéséért eddig egy pengő hatvan volt fizetendő, ezentúl két pengő. Az olyan pereknél, amelyekben a vagyonjogi igény összegét nem lehetett kifejezni, a járásbíróság előtt ezer pengőben, a törvényszék előtt kétezer pengőben állapították meg a per értékét és ehhez képest kellett az illetéket is leróni, ezentúl a járásbíróságon kétezer pengőnek, a törvényszéken pedig ötezer pengőnek fogják fel az ilyen perek értékét. A régebbi 15, illetőleg 30 pengős ítéleti illeték helyett tehát most 25, illetve 50 pengős illetéket kell fizetni. Megnehezedett az ingatlan végrehajtási eljárás is, amennyiben ezentúl készpénzben kell leróni az illetéket, mégpedig előre. Hasonlítsunk össze egy port, amely a régi illetékszabályok szerint folyt le, egy olyannál, amely az új illetékszabályok alapján fog megindulni. Tegyük fel, hogy egy társas cég tartozik árukért egy másik kereskedőnek. A kereskedő megindítja a pert. A keresetlevelet négy példányban köteles beadni, amelyek közül egyik a cég, a másik kettő pedig a két cégtárs címére szól. Be kell nyújtani azonfelül, még egy felzetet, amelyen a tárgyalás napjáról értesült a bíróság, meghatalmazást és könyvkivonatot. Ez sablon eset, mindennapos per, minden komplikáció nélkül. A régi szabályok szerint a keresetre 16 fillér, a meghatalmazásra ugyancsak 16 fillér, a könyvkivonatra 2 fillér, a másod- és harmadpéldányra 12 fillér, a bírósági negyedpéldányra pedig 2 fillér, végül a felzetre újabb 2 fillér ára bélyeget kellett felragasztani, ami összesen 70 fillért tesz ki. Az új szabályok szerint ennek a pernek a költségei így alakulnak: első példányra a pengő, másod- és harmadpéldányra öszszesen 2 pengő, negyedpéldányra ismét 1 pengő, meghatalmazásra 50 fillér, könyvkivonatra 40 fillér, felzetre 40 fillér, öszszesen 6,90 pengő. Tehát az eddigi 70 fillér 6 pengő 90 fillérre kerekedik fel,egy egészen kis összegű pernél. Ha azonban csak némileg bonyolultabb esetet veszünk, ahol például több mellékletre van szükség, akkor ez a számadás már egészen groteszk eredményekre vezet. Ha valaki nem ismeri el, hogy a felperes, mondjuk húsz esetben árut szállított a címére és a felperes be akarja mutatni az átvételi elismervényt, akkor erre a húsz mellékletre összesen újabb 8 pengő bélyeget kell ragasztania. Ha a cégnek nem kettő, hanem mondjuk öt tulajdonosa van, akkor az egy pengő is felszaporodnék öt pengőre. Igen könnyen elképzelhető az eset, hogy jelentéktelenül kis összegű pernél még a megindulása előtt — tehát nem számítva a perköltségeket, portóköltségeket, a végrehajtónak fizetendő összegeket, — húsz—harminc pengő legyen a költség, amely nélkül jogainak érvényesítésére senki sem gondolhat. Az ügyvédek praxisukat látják végzetes veszedelemben e rendelkezések miatt, mert a magas illetékeket rendszerint nem előlegezik, ügyfeleik pedig valószínűleg nem lesznek hajlandók minden egyes behajtási perre ilyen tetemes összegeket áldozni. A rendelet végrehajtását bizonytalan időre felfüggesztették, de az ügyvédi kar és vele együtt a jogos érdekeiket féltő szegény kisemberek is azt kívánják, hogy vonják viszsza ezt a felesleges, árdrágító és kártékony reformot. Kívan nyújtani tagjainak, előreláthatólag, a köelező takarékosság miatt azonban, nem lesz a műsor olyan gazdag, mint volt az előző években.5 • •. . . Az Erzsébetvárosi Kör amely mindenkor politikai klubnak is számított, mert a főváros kerületei közül a legnépesebbnek, a VII. kerületnek polgárait gyűjtötte össze, most különösen megérzi az időkváltozásait. Nem annyira a gazdasági helyzete teszi ezt, mint a politikai meghasonlottság, amely ennek a klubnak a falai közöt éleződött ki különösebben, amikor próbára tették, hogy sí liberálisan gondolkodó polgárságot be lehet-e vinni a kormány támogatásába. Bent a körben azok győzedelmeskedtek, akik Ugron Gábor és Dési Géza támogatását tartották célszerűnek. Ez azonban a tagok igen jelentékeny részét el ii idegenítette a körtől, ahová most csak a régi tagok közül járnak délutánonként és esténként ötvenen-hatvanan. A politikai ellentéteket a klubélet keretén belül sem tudták még áthidalni és így nincs szó sem arról, hogy a klubélet fejlesztése érdekében műsoros estélyekkel vagy bálokkal segítsenek a mostani tespedtségen. Pest előkelő kaszinói is érzik az idők változását Kevesebb házi hangverseny és táncestély lesz a télen Budapest élete a század eleje óta a kávéházakból átterelődött a kaszinókba. Az évtizedes, nagymúltú kaszinók mellett újabbak és újabbak alakultak, hogy a polgári társadalomnak fellegvárai legyenek és politikai és társadalmi együttműködésre szoktassák a férfiakat. Ezekben a társadalmi egyesülésekben nagyszerűen pezsgő élet fejlődött ki, művészi estélyeket rendeztek, társasvacsorákon fűzték szorosabbra a tagok közötti barátságot és a hivatalos együttléteken kívül módot adtak napi szórakozásokra is. A komoly és mindig magasabb céloka szolgáló kaszinók sohasem azonosították magukat a játékklubokkal, amelyek egyedül csak azért alakultak, hogy tagjaikat kártyáztassák és így minél nagyobb munkajövedelemre tegyenek szert. Ezeknek a komoly és szépmúltú kaszinóknak az élete mindig a tagok gazdasági helyzete szerint igazodott és most, amikor mindenütt panaszok hangzanak, természetes, hogy ők is érzik a helyzet roszszabbra fordulását. Különböző szimptomái vannak ennek a szomorúra fordult állapotnak. A legsajnálatosabb közöttük az, hogy éppen a művészi és kulturális célok szolgálatában kénytelenek a maguk áldozatkészségének a kaszinók határt szabni, bár valamennyi érzi, hogy kötelessége tagjainak művészi produkciókat nyújtani. Az egyes kaszinók életéről és helyzetéről a következőket mondották el azok vezetői. Az Országos Kaszinó, amely a történelmi osztály tagjait, a földbirtokososztályt, miniszteriális tisztviselőket, katonatiszteket és a polgári társadalom kiemelkedő egyéniségeit tisztelheti tagjai sorában, aránylag nem érzi meg az idők változását. A kaszinó helyiségeit elég szép számmal látogatják, délutánonként és esténként a társadalom különböző rétegeinek képviselői vannak együtt, akik ott beszélik meg a napi aktualitásokat Az Országos Kaszinó tagjai között rengeteg politikus is van és így a politikai történéseknek nem egyszer a kaszinó helyiségei a születési helyük. Most is igen szép számmal vannak országgyűlési képviselő tagjai a kaszinónak, amely hivatalosan természetesen nem politizál. Az igazi szezon a kaszinóban mindig ősszel kezdődött, amikor a földbirtokostagok visszaérkeztek birtokaikról. Igen örvendetes jelenségnek tartják, hogy állandóan vidéken lakó földbirtokostagok is igen sokszor és huzamos időn át tartózkodnak mostanában Budapesten és ilyenkor természetesen mindennapi látogatói a kaszinónak. A vezetőség az általános helyzethez simulva, kénytelen szintén takarékoskodni. Ennek egyik megnyilatkozása, hogy az idei évben mindössze egy hangversenyt fog tagjai számára rendezni A Fészek művészek klubja továbbra is favoritja a kaszinóknak. Gyönyörű termeiben délután,és este együtt van a színművészet, irodalom, képzőművészet, újságírás minden számottevő tagja. Színesebbé teszi a klubéletet, hogy a tagok hölgyhozzátartozói is előszeretettel keresik fel a Fészek helyiségeit, amelyek annyira reprezentálóak, hogy a külügyminisztériumnak és kultuszminisztériumnak az utóbbi esztendőben alig volt olyan Budapestre érkezett vendége, akit el nem vittek volna a Fészek meglátogatására. Stílusos életéből a klub mit sem veszített, továbbra is nagyon sokan látogatják. Különös érdekessége a Fészeknek, hogy festőtagjai munkáiból állandóan tárlatokat rendez. Ezek az egymást követő képkiállítások nagy változatosságot hoznak és mind más és más keretét nyújtják a dekoratív termeknek. A klub művészi programmjából mit sem kíván feladni és ezért már október végén megkezdi népszerűvé vált csütörtök esti hangversenyeit, amelyeken mindig megjelent a társadalom előkelőségének válogatott nagy csoportja. A Lipótvárosi Kaszinó mindenkor elől járt, hogy tagjait szórakozást nyújtó művészi produkciókkal meglepje. Manden tél folyamán felléptette a maga rendezte hangversenyek keretében a legkiválóbb magyar művészeket és többször vendégszereplő külföldi művészeket is fölkért a kaszinó tagjai számára rendezett koncerteken való közreműködésre. A legszebb hagyományai vannak a több évtizedes múltú kaszinónak, amely a pénzarisztokrácia, az ipari és kereskedői világ nagyjainak és a szabadfoglalkozású férfiak legnevesebbjeinek együtteséből alakult ki. Most, itt is alaposan megérzik az idők változását mert hiszen a gazdasági válság elsősorban a szabadfoglalkozásunkat, a kereskedőket és gyárosokat érinti. A kaszinó látogatottsága egy keveset ellanyhult, de azért messzire sem olyan , olyan szomorú, hogy különösebb változásról beszélni lehetne. A télre többféle szórakozást A Liget Klub a Stefánia úton már a fiatalabb kaszinók közt számít, de mindig élénk lendülettel vett részt a közéletben, ami ismertté és tisztessé tette a nevét Ennek a klubnak az életét növeli az a nagyarányú fejlődés, amely a Liget és a Zugló környékén tapasztalható. Annyi új ház épült arrafelé, hogy szinte új városnegyed megalakulásáról lehet beszélni. Az új házakba költészött emberek szívesen csatlakoztak a Liget Klubhoz, amely sűrű egymásutánban rendes hangversenyeket és táncestélyeket, minden csütörtök este pedig társasvacsorára gyűjti össza tagjait. A politikai életből is kiveszi részét ez a klub. Az idén bőséggel kijutott a választási mozgalmakból tagjainak, mert a Zuglóban kétszer tartottak községi választást és minden reménység megvan arra, hogy újra választanak országgyűlési képviselőket. A déli kerületben ugyanis valószínűleg helyt adnak a keresztény ellenzék petíciójának és újra választatnak. Ezek a politikai izgalmak is élénkítik a klub életét, de különösen az ad jelentőséget fejlődésének, hogy az elmúlt hetekben egyszerre ötven főből álló csoport lépett be, csupa diplomás ifjuember, akik elevenséget és frisseséget hoztak a klub életébe. Ezzel beszámoltunk a legnépszerűbb budapesti kaszinók életéről, ami képet nyújt korunk polgárának igaz életéről. Ajánlás Hűdének Szerelmes vers az életem, E műfaj hitvány szószátyárkodásai És nagy nekilendülései És virágos hasonlatai És fogadkozásai Az életem soraiban is megvannak. Szived dobogása verte a ritmust, Mint ahogy a szived életem ritmusában vert Kusza, egyenetlen sorokat. Szabados versnek hívná a hivatásos esztéta, Könnyelmű, léha élet, mondanák mások. Sőt akadnak, akik sajnálkoznak is... Hiszen valami tényleg megcsillant a sorok mögül. Talán tetszetősebb versmértéket kellettvolna találnom. Hisz ha nem vesztettük volna el egymást ,annyiszor. Ha annyiszor nem találták volna megegymást újra, Rímek sem csengenének életemben. Talán már csak az ajánlás van hátra. Ajánlom a vers minden édes szomorúságát, Szerelmes céltalanságát neked. És az utolsó sort Szelíd anyáskodóan Zárja le Egy pont. Ifj. Nagy Endre.