Ujság, 1932. augusztus (8. évfolyam, 171-192. szám)

1932-08-02 / 171. szám

KEDD, 1932 AUGUSZTUS 2 ÚJSÁG 9 ■viszonyok alapos mérlegelése után csatlakozik a jobboldalhoz és koalícióra lép a német nemzeti párttal, valamint a nemzeti szocialistákkal. A nemzeti párt vezére, Hugenberg, Hitlerhez hasonlóan szintén kiáltványt tett közzé, amelyben azt mondja, hogy a német nemzeti néppárt újból bebizonyította életerejét s a legutóbbi választások eredményéhez képest növelte szavazatai számát. A pártonkívüli jobboldali Deutsche Allgemeine Zeitung azt írja, hogy a weimari koalíció megsemmisítő vereséget szenvedett. A nép nagy többsége jóváhagyta a Pape kormány erélyes fellépését a porosz kormánnyal szemben s a választások eredménye bebizonyította, hogy az idejétmúlt weimari koalíció nem lehet többé a német politika alapja. A német nép a választások eredménye után ítélve, azt akarja, hogy vonják be a kormányzásba a nemzeti szocialista pártot és hárítsák rá a legfőbb állami felelősség egy részét. A jelszó legyen: a Papen-kormányt át kell alakítani s nemzeti szocialista minisztereket kell kinevezni. A lap szerint a helyzet további alakulása attól függ, milyen eredménnyel jár Hitler Adolf és Hindenburg elnök küszöbönálló találkozása Nyugodt a párisi sajtó Páris, augusztus 1. Az esti lapok minden meglepetés nélkül könyvelik el a német választások kimenetelét. A Temps szerint a választások eredménye az, amit józan ésszel várni lehetett. Műve a jobb- és baloldali koncentráció egyaránt kizártnak látszik, a lap szerint a Papen-kormánynak sok esélye van arra, hogy helyén maradhasson. A választások eredménye a valóságban semmis — írja az Intransigeant —, mivel egyetlen pártnak sincs abszolút többsége. "Ami a jövőt illeti, egy dolog biztosra vehető, az tudniillik, hogy külpolitikai téren Németország magatartása, amely Franciaországéval határozottan ellentétes, semmit sem fog változni. Hitlernek egyébként — írja a lap— a német arisztokraták értésére adták, hogy még várakoznia kell. A Journal des Debats szintén úgy véli, hogy a német pártok új erőviszonyainak nincs nagy jelentősége. Lényeges az, hogy a mai Németország már nem i igen különbözik az 1914-es Németországtól, legfeljebb csak annyi a változás, hogy Németország törekvései azóta nagyobb erőre kaptak. A Petit Parisien úgy véli, hogy az új birodalmi gyűlésen a kormányzás nagy nehézségekbe ütközik, miután egyik párt sem rendelkezik többséggel. Ebben a helyzetben a középen álló katolikus pártnak döntő befolyása lesz a birodalmi gyűlés politikai irányzatára. Az Ere Nouvelle kiemeli, hogy a szélsőjobboldal némi tért vesztett, a kommunisták pedig előrenyomultak. Az Oeuvre megállapítja, hogy Papen, illetve Schleicher továbbra is megmarad a hatalmon. A Figaro szerint a demokrata Németország most a diktatúra állandósítása, vagy a birodalom helyreállítása irányában halad. Mit ír az angol sajtó? London, augusztus 1. *A reggeli lapok hosszú tudósításokat közölnek a birodalmi gyűlési választások eredményéről, részletes kommentárokat azonban még nem nagyon fűznek hozzá. A Times berlini tudósítója azon a véleményen van, hogy a választás eredménye megfelel Papen kancellár várakozásának. A Daily Telegraph véleménye szerint a nemzeti szocialista szavazatok száma elsősorban azért nem emelkedett tovább, mert a nemzeti szocialista tábor egy része rossz néven vette vezérétől, Hitler Adolftól, hogy néhány nappal ezelőtt érintkezésbe lépett Schleicher tábornokkal és tárgyalásokat folytatott vele. A választások legnagyobb meglepetése az a körülmény — írja a Daily Telegraph —, hogy a kommunista párt ismét feltámadt és nagy pusztításokat vitt végbe a szociáldemokrácia szavazói sorában. A News Chronlete berlini tudósítója azt írja, hogy a nemzeti szocialisták várakozásai nem valósultak meg. A vasárnapi választás döntő csapást mért a Hitler-táborra és megsemmisítette azt a reményüket, hogy fel tudják építeni a harmadik birodalmat. Hadüzenet nélkül átlépték a bolíviai csapatok a paraguayi határt Newyork, augusztus 1.' A bolívia-paraguayi háború most már elkerülhetetlennek látszik. A háborús láz mindkét állam fővárosában tetőfokára hágótt. Miután a bolíviai kormány már napokkal ezelőtt megkezdte a hadműveletek előkészítését, hétfőn a paraguayi kormány is elrendelte az általános mozgósítást. Az ostromállapotot, amelyet a múlt hét végén rendeltek el és amely hétfőn éjszaka lejárt volna, további intézkedésig meghosszabbították. A mozgósított csapatok egy része már útban van a határ felé. A főváros, Assuncion védelmére tízezer főnyi hadsereget vonnak össze. A bolíviai csapatok előőrsei a hétfőre virradó éjszaka , többhelyütt átlépték a paraguayi határt és elfoglalták a Boqueron-erődöt. A vitás Choco-terület felé állandóan folynak a csapatszállítások. A katonavonatok csak éjszaka közlekednek, mert a kormány nem akarja nyugtalanítani a lakosságot. A chilei kikötőkön át nagymennyiségű fegyver- és muníciószállítmányok érkeznek Bolíviába. A tartalékos korosztályok közül eddig az 1926—29. évi korosztályokat rendelték be szolgálattételre. Kitört a háború Buenos Aires, augusztus 1. (Havas) frvalóra, Paraguay követe az újságírók előtt kijelentette, hogy a bolíviaiaknak a Boqueron-erőd ellen intézett támadása következtében a háború a valóságban már ki is tört. Assuncionból jelentik, hogy a kormány felkérte a kongresszust az általános mozgósítás elrendelésére. Állítólag vesztegetéssel is próbálkozik a Borvendég alpolgármester szigorú vizsgálatot rendelt el Félhivatalosan jelentik: Borvendég Ferenc alpolgármester, aki helyettes polgármesteri minőségben most a főváros ügyeit vezeti, a következő hivatalos nyilatkozatot tette: „Egyes napilapokból arról szereztem tudomást, hogy a kereskedelemügyi miniszter úrnak a szikviz-tankok használatáról szóló rendeletével kapcsolatban a szikvizkartelt ért támadások során néhány fővárosi tisztviselőt is megvádoltak azzal, hogy a hivatalos minőségben kifejtett ténykedésükkel a szikvizkartel érdekeit szolgálnák a kartelen kívül álló gyárosok rovására. Ebben az ügyben egy konkrét feljelentés is érkezett, melynek alapján az ügy jelenleg vizsgálat alatt áll, alatt áll. A vizsgálat befejezése előtt természetszerűleg nem áll módomban érdemben nyilatkozatot tenni, de annyit már most is kijelenthetek, hogy amennyiben a folyamatban levő vizsgálatból az derülne ki, hogy az ebben az ügyben, hivatalos megbízás alapján eljárt fővárosi tisztviselők oly tevékenységet is kifejtettek volna, mely csak a legkisebb mértékben is hibáztatható, vagy illegitim anyagi előnyhöz jutottak volna, az illetőkkel szemben a legszigorúbb megtorló eljárást fogom alkalmazni." — Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor- és bélzavarok, máj- és lépduzzadás, hát- és derékfájás ellen a természetadta „Ferenc József" keserűvíz, naponként többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos mefigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József viz alhasi megbetegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. Izgalmas ülésen tárgyalja Miskolc közgyűlése a városi mozi ügyét Miskolc, augusztus 1. Mikszáth Kálmán úr, főispán nemrégiben fegyelmi vizsgálatot rendelt el Peiker Béla városi főszámvevő ellen a városi kezelésben lévő Apolló mozgóképszínházzal kapcsolatos szabálytalanságok ügyében s a főszámvevőt egyszersmind a fegyelmi vizsgálat tartamára felfüggesztette állásától. Miskolc törvényhatósági bizottságának július 28-án tartott kisgyűléséhez Hodobay Sándor dr. polgármester, Silbiger Bertalan dr. városi tiszti főügyész, valamint Piánk Miklós dr. városi főjegyző beadványt intézett és a fegyelmi vizsgálat kiterjesztését kérték személyükre. A kisgyűlés e javaslata alapján a városi törvényhatóság julius 28-a óta tartó folytatólagos közgyűlés ma a fegyelmi vizsgálatot mind a három városi főtisztviselő ellen elrendelte. Reisinger Ferenc törvényhatósági bizottsági tag ezzel kapcsolatban indítványt terjesztett elő, hogy a fegyelmi vizsgálat tartamára úgy a polgármestert, mint a másik két fel nem függesztett főtisztviselőt a közgyűlés állásuktól függessze fel. Az indítvány felett a közgyűlés titkos szavazással döntött és Hodobay Sándor dr. polgármester és Silbiger Bertalan tiszti főügyész felfüggesztésére vonatkozó indítványt nagy többséggel elvetette, ellenben Piánk Miklós dr. városi főjegyzőt negyvenöt szavazattal harminc ellenében felfüggesztette állásától a lefolytatandó fegyelmi vizsgálat tartamára. Piccard újból felszáll Brüsszel, augusztus 1. Piccard tanár útban van Zürichbe, ahol — ha az időjárás megfelelő lesz — e hét végén másodízben fel akar szállni a sztratoszférába. Piccard ma hajnalban öt órakor indult el teherautón, amelyen az új gondolát is elhelyezték. Piccard egész Zürichig maga is ezen az autón akar menni. Vele megy Kiffer Pál és Cosyns fizikus is. Piccard hangoztatta, hogy a második repülésnél nem magassági rekordra törekszik, hanem az ultrasugarakat akarja tanulmányozni. Abbáziába utazhat líra nélkül, pengő nélkül, atanyozás nélkül, hmm RESIDENZ-Bwálladékmnkban nyaralni. A legolcsóbb penzió személyesen megtárgyalható Erényi Béla gyógyszerésznél, Károly körút 5. (»—13-ig és S—5-ig) lel. S 1-6-1P Uncle Sam veteránjai írta Szőllősi Zsigmond Azt hiszem, hogy az a párhetes háborúskodás, amely Washingtonban az úgynevezett frontharcosok és a karhatalom szervei között egészen kétségtelen kimenetellel lefolyt, egyik legérdekesebb és legnevezetesebb fejezete lesz az Amerikai Egyesült Államok történetének. Nem hadtörténelmi szempontból és nem azért, mintha azok a tumultusok, amelyek a Fehér Ház és a Kapitólium körül támadtak, csak álmodozhatnának is arról, hogy a história nagy csatái között emlegessék őket. Nem ütközet, de utcai demonstráció és vásári verekedés is volt már számtalan, amelyiken több vér folyt, több sebesültet vittek el lepedőben, sőt több halottat is kellett eltakarítani, mint ahány áldozatot ez a sajátos tömegmozgalom követelt. Azt se lehet mondani, hogy az emberi nyomorúság legnagyobb mélysége és legirtózatosabb képe lett volna az, ami a veteránok alkalmi légióinak marsában a világ szeme elé tárult. Ez a sok mindenhez hozzáedződött szem látott már még rongyosabb csoportokat is, amelyeket még kegyetlenebb ínség korbácsa kergetett és amelyeket sokkal kevesebb is kielégített és boldoggá tett volna, mint amit ez követelt. Miről volt szó? A hálás Unió bizonyos járadékot ad mindama fiainak, amik mikor beleirivánkozott a világháború grandiózus akciójába, a zászlói alá sorakoztak, átsiettek a tengeren, hogy a döntés érdemében hazájuknak részt és dicsőséget biztosítsanak, ezt a részt vérük bőséges hullajtásával elintézték, azután a győzelem boldog és annak, hogy valami nagy örömük e győzelemben nem igen lehet, kevésbé boldog tudatával — ki épkézláb, ki kéz vagy láb nélkül megint hazahajókáztak. Olyan gazdag, hogy mindeniknek örök életére minden gondját elvehesse és kastélyt, autót, yachlot nyújthasson át a rokkantaknak és veteránoknak, a gazdag Amerika se volt, akkor se, amikor momentán még gazdagabb lett. De kétség se, igenis férhet hozzá, hogy az amerikai rokkant, aki hasonlíthatatlanul jobb ellátásban, gazdagabb fölszereltségben, bőségesebb és változatosabb koszton félannyit se viselt a háború szörnyű viszontagságaiból, mint akikkel szemben állok, kisebb százalékos rokkantság jogcímén is sokkal nagyobb járandóságot kap, mint európai sorstársai. És amit kap, azt a dollárban kapja. • Hogy pontosan és bizonyos előnyök meg könnyítések körítésében, ez természetesen minden külön megemlítés nélkül is magától értetendő. Mert az ő hálás hazája nemcsak szintén hálás, hanem teheti is. Vagy legalábbis tehette. Az idők telésével kiderült, hogy nemcsak a háború rossz üzlet, a győzelem se örökre trágyázza dúsan termővé a boldog birtokos földjét. A dollárkalász elkezdett véknyan fizetni, sőt egyszerre ijedten és dühösen eszmélték rá, hogy a takarásért is kár, mert semmi mag sincs benne. A veteránok továbbra is pontosan megkapták a járandóságukat. De nem kapták meg többé azt a munkát, aminek az árával ezt a járandóságot megpótolhatták annyira, hogy a szokott, életmódjukhoz vagy egyáltalában a megélhetésükhöz elegendő legyen. Ezért szervezkedtek össze arra a követelésre, hogy tőkének adják a kezükbe azt az összeget, amelynek megfelelő kamatját havi segélyül kapták. Végkielégítést kívántak abban a feltevésben, hogy ezzel a summával a kezükben tudnak valamihez kezdeni, ami többet hajt a mostani járandóságuknál. Ez volt a marcia sül Washington lobogója, dobpergése és trombitaszava. • Hogy a kommunisták se mulasztották el a gyújtogatásnak ezt a gyönyörű alkalmát és vederrel cseppentették a tüzelő mérget a felfakadt sebbe, azt nehéz fel nem tenni. Biztosan szorgalmasan lobogtatták a pirosat, hogy az indulatok minél jobban megvaduljanak. De a karakterét és az indítékát ennek a határozottan kísérteties jellegű mozgalomnak nem ők adták, ők csak ott termettek, mert nem állja a természetük, hogy egy ilyen lakodalomban, akármelyik világrészben, meg ne jelenjenek. Lehetséges az is, hogy a formája kialakulásához is hozzájárultak. Az bizonyos, hogy ez a forma megrendítő volt. Egy nagy és gazdag város közepén, ahol egy nagy és gazdag nemzet a maga reprezentációs intézményeit elhelyezte, monumentális márványpaloták és aranyozott rácsú hatalmas díszkertek közé egy nyári nap fényében egyszerre beözönlik és beékelődik a fekete és még félkelőbbre kifestett nyomor közel húszezer főnyi serege. Kikoplalt, lesoványodott, borostásképű ,bénák és nyomorékok rongyokba bugyolált légiói borítják el a széles, ápolt, előkelő utcák medrét és festik végig a hajléktalanok menedékhelyének félelmetes, gyötrő képével. Jelenetekkel, amelyek némán is idegeket tépő és csontokat hasogató erővel sikaltanak. Olyan látvány, amelyet megpillantani holtig kísértő élménye az irtózatnak, huzamosan elviselni pedig lehetetlenség. Már pedig ez a kép úgy rendezkedett be, hogy ott terpeszkedjék Washington szívében, amig a színeit arannyal át nem festik. A paloták és parkok drága szép kapui, amelyeket sietve csukott be és zárt el minden pánttal és lakattal a rémült iszonyat, mikor a nyomor rongyos és nehézszagú áradata , a városba behömpölygött, napok hosszú során át nem nyílhattak ki és nem húzhatták fel az ablakredőnyöket se, amelyek a félő szemeket az infernális látványtól óvták. A „halállégiók" nyomorék veteránjai ez első napokban nem is fenyegetőztek mással, mint azzal, hogy ott maradnak, amíg a hatalom meg nem váltja magát tőlük. De irtózatosabb fenyegetés ennél nem is lehetett. Azoknak, akik a márványfalak zárt kapui és csukott ablakai mögé kellett, hogy húzódjanak előlük, az idegeit erősebb és kínzóbb próbára az se tehette volna, ha ágyukkal és bombákkal ostromló sereg keríti be őket. Ha ami történt, csak olyasmi volt is, mintha állandóan kések hegyével karcolják az összes ablaküvegeket, ez se kevés ahhoz, hogy akár a téboly lángját lobbantsák fel az agyongyötört idegeken. Ha az ember meggondolja azt, hogy talán minden ország között a dollárok hazája az, amelynek szerencsés múltjában a legkevesebb alkalma volt a kényszerűséghez, hogy ilyen vagy hasonló ostromokhoz hozzáedződjék, nem lehet el nem ismerni, hogy meglepő, sőt imponáló idegerővel állta meg a szörnyű próbát. Érezni lehetett, amin csodálkozni igazán nem szabad, hogy sokáig vergődött a szörnyű lelki nyomás terhe alatt, eltanácstalanodva kereste magában a megoldást, tétovaságból volt türelmes és tehetetlenségből ellentálló. De ingadozva se hajolt meg és végül is keményen marokra fogta az eszközt, amelytől, amig csak lehetett, húzódozott. Sereget állított a sereggel szembe, erősebbet, fiatalabbat, a harcban értékesebbet, a veteránok frontját áttörte, a nyomor légióit felgöngyölítette, szétszórta, a táborhelyüket — kitakarittatta, fellocsoltatta, kisöpörtette és bizonyára ki is vákuumoztatta. A nyomorúság hadserege felbomlott, elkotródott és visszabujt az odvaiba, amelyek, reméljük, talán nem is ,olyan kietlenek, mint amilyen volt a nagy felvonulás rongyainak reprezentatív feltárulása, ők elvesztették a csatát. De megnyerték-e azok, akikkel akár maga a keserűség, akár a bujtogatás is, amely alágyujtott neki, tengelyt akasztatott vele? Helyesnek a megoldást, amelyet az amerikai hatalom választott, bizonyára nagyon sok okkal, sőt talán teljes joggal lehet mondani. De a tradíciósnak ez a megoldás valahogy kevésbé érzik. Uncle Sam hagyományos alakjával a hagyományos felfogás harmonikusabbnak érez egy más megoldást. Azt, hogy mikor a nyomorúságnak ezt a rongyos, kikoplalt seregét meglátja, Uncle Sam szót se vár, hanem belenyúl az egyik zsebébe ,és odalök neki kér annyit, mint amennyit kérni merne, ha hozzájuthatna, hogy kinyissa a száját. Az egyik zsebébe, mert annyit, amennyiért a másikba is bele kellene nyúlnia, nemcsak kérni, de elgondolni se lehet. Ez az, amiről azt érezte volna az ember, hogy ez — amerikaiul van. És ha nem így történt, sőt egészen irtásként történt, ez talán nem is azt jelenti, hogy a természete változott meg Uncle Samnek. Jelentheti és valószínűbben csakugyan azt is jelenti, hogy a zsebe változott meg. A zsebe változott meg, úgyhogy ma már kettőből se tud annyit előkotorni, amennyitől valamikor egy se lett üres. Amerika se az már, ami egykor volt. Tehát ideje lenne, hogy egy új Columbus megint hajóra szálljon egy újat felfedezni.