Ujság, 1932. október (8. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-15 / 232. szám

­ Nem ismeri el a szerződések szentségét az Ufa igazgatójának megkérdezése nélkül szerződtettek és fel­lépése előtt néhány órával utaztattak el egy pesti színészt a budapesti színigazgatók igen nagy elke­seredéssel tárgyalják azt a kíméletlenséget, amelyet az Ufa a Vén gazember filmfelvéte­lei folyamán velük szemben tanúsít. Soha Válságosabb időket a színigazgatók nem él­tek és most aggodalommal látják, hogy mi­helyt valami eredeti ötletet termelnek ki. Vagy tehetséges színészt fedeznek fel, a film­gyártás vezetői felrúgva minden színházi törvényt, szokást, szerződéses kötelezettsé­get, rájuk vetik magukat és kisajátítják. A helyzet különösen az Ufá-nak Magyarorszá­gon való filmgyártása óta mérgesedett el.­­Amint tudnivaló, a hatalmas német vállalat m­agyarországi filmgyártásához egész appa­rátusát Berlinből hozatta el s itt Pesten pusztán epizódszereplőket és statisztákat keresett. Eközben történt, hogy a Pesti Szín­háznak egyik működő tagját, Ilosvay Gusz­távot, anélkül, hogy a színház igazgatóságát jelezőleg értesítette volna, elszerződtette. Ez­­­­el a színházat kitette annak a meglepetés­nek, hogy előadásának egyik szereplőjét el­vesztette. A Pesti Színház igazgatója — bár nem jelentős erejét vették el — kénytelen m­ost az Ufával szemben igazát megvédeni­­és törvényes keretek között védelmet ke­resni ilyenfajta meglepetések ellen. Meg a­karja akadályozni, hogy külföldi vállalat a m­aga tőkeerősségével erőszakos lépéseket tehessen, amelyek esetleg egy színháznak az­­egzisztenciáját rendíthetik meg. Az esetet az Újság munkatársának a Pesti Színház főrendezője, Szabolcs Ernő a követ­kezőképpen mondotta el: -a. A Pesti Sz­nház igazgatója, Bródy Ist­ván már nagyon sok alkalommal bebizonyí­totta, hogy kezdő színészekből és színésznö- Vendékekből nagy művészeket tud nevelni, a pályától távolálló társaságbeli hölgyekből­­és urakból színészeket tud faragni. Fana­tikusan keres és kutat fiatal tehetségek után, akiket felléptet és olyan sikerhez segít, hogy később elsőrangú tagjai lesznek a magyar Színjátszásnak. A nyáron Bródy István egy magántársaságban megismerkedett Ilosvay­­Gusztáv orvostanhallgatóval. A fiú megtet­szett neki és havi 150 pengő fizetéssel — a mnai körülmények között fiatal, sziné­k, boldogan szerződnek ilyen pénzért fővár­osi színházhoz — leszerződtette. A Tévében lép­­tette fel, ahol Ilosvay önmagát gitáron­ kí­sérve, nagyon kedvesen és finoman énekelt el angol sanzonokat. A teljesítmény nem volt valami különös nagy művészi produk­ció, csak kedves színfoltja az előadásnak. A fiú legelején van tehetsége kibontakozásá­nak és így tulajdonképpen a crimen nem az, hogy ezt a fiút tőlünk az Ufa formálisan m­egszöktette, hanem a mód, amely alkalmas arra, hogy esetleg ugyanígy a főszereplőt is­­el lehessen vinni. És akkor esetleg megáll az egész előadás. . . Mielőtt az Ufa ezt az Ilosvay Gusztáv nevű fiatalembert szerződtette volna, egész igazgatósága és rendezői vezérkara végig­járta a pesti színházakat és legalább ötven színésszel próbálkozott. Bródy István felfe­dezettjén, Ilosvay Gusztávon, akadt meg a Szeme, meghallgatta előadását, próbafelvéte­leket készített s azután a „Vén gazember 1” egyik szerepének eljátszására kétezer pen­gővel szerződtette. Minderről a színház igaz­gatósága nem tudott. Egy nap délelőtt tizen­egy óra felé Ilosvay megjelent az igazgatói irodában és bejelentette, hogy este nem lép fel. Bródy István éppen nem volt jelen és úgy én kérdeztem meg, hogy mi történt. — Elmegyek az Ufóhoz filmezni. —­ Mikor? — kérdeztem.­­— Már ma este utazom. — — Dehát, hogy képzeled ezt — mondtam neki, — hiszen téged szerződés köt színhá­zunkhoz és kötelességed este fellépni. — A fiú megindulva beszélte el, hogy kar­rierjét látja a filmezésben és olyan nagy összeg számára a kétezer pengő, amit há­romheti munka fejében kap, hogy kénytelen a szerződésszegést elkövetni.­­— Természetesen tőlem és a színház egész igazgatóságától távol áll, hogy egy fiatal szí­nésznek esetleges karrierjét és egy szegény fiúnak gyors pénzszerzési lehetőségét meg­akadályozza, így tulajdonképpen nem is vele van ügyünk, hanem az Ufa itteni igaz­gatóságával. Nyomban a színész bejelentése után, felhívtam az Ufa Antal nevű igazgató­ját és megkérdeztem, hogy gondolja azt az Ufa, hogy jogállamban szerződéseket lábbal tiporhat, fittyet hányhat Színész Szövetség­nek, Színigazgatók Szövetségének és igazga­tókat meg sem kérdezve, színészeit úgy szer­ződteti le egyik napról a másikra, hogy még csak módot sem ad arra, hogy a színház elő­adását biztosíthassa. Antal igazgató igen rö­viden és keményen csak ennyit válaszolt: — Semmi közünk sem a Színész Szövet­séghez, sem az igazgatókhoz. Ez a fiú tetszik nekünk és elvisszük.­­— Természetesen ebbe, — nem a konkrét eset miatt, mert Ilosvay Gusztávnak a Tévé­ben való fellépése egyáltalán nem jelentett valami különösebb értéket, — de az elvi igazság miatt nem nyugszunk bele. Minden rendelkezésünkre álló eszközt igénybe vet­tünk, hogy az Ufát a törvények és jogszoká­sok betartására kényszerítsük. Elvitt színé­szünk ellen a Színész Szövetségnél megtettük a feljelentést, úgy hogy a szerződésszegésért el kell járnia és bejelentettük az esetet a Színigazgatók Szövetségének is, hogy közös állásfoglalással a színészek számára meg­gondolandóvá tétessük, hogy érdemes-e nekik alkalmi filmfellépésekért budapesti szerződésüket megbolygatni. Az Ufa ellen a bíróságnál keresünk elégtételt. Színházunk ügyésze, Sugár Ferenc dr. már megtette a szükséges lépéseket. Az ügy kimenetele elé nagy érdeklődéssel néznek színész és igazgatói körökben, mert képtelenségnek tartják, hogy a bíróságok ne szolgáltassanak jogvédelmet a hazai színházi vállalkozóknak, akik itt igen nagy áldozatok árán tartják fenn üzemeiket, foglalkoztatják a magyar színészek és színházi munkások százait, szemben az Ufá-val, amely vendég­képpen jön el Magyarországra, kihasználva a gazdasági feszültség okozta árkülönböze­teket s egy-egy filmet gyártva jóvátehetetlen károkat okozhat az egész magyar színházi kultúrának. ÚJSÁG SZOMBAT, 1932 OKTÓBER 15 Megegyezés a német-olasz gazdasági konfliktusban A Birodalmi Bank a kontingens-rendszer ellen Berlin, október 14. A péntek esti berlini lapok értesülése szerint szombaton létrejön a meg­egyezés a német-olasz gazdasági konfliktusban, amelyet tudvalévően az idézett elő, hogy az olasz kormány betiltott minden Németországba irányuló deviza-átutalást, megtorlásképpen a német árubehozatali korlátozások ellen. A né­met és az olasz kormány között megindult egyezkedő tárgyalások sikerrel végződtek s szombaton előreláthatóan már aláírják az új provizórikus megállapodást, amelynek értelmé­ben Olaszország felfüggeszti a megtorló intéz­kedéseket és elismeri, hogy a német kormány­nak a válságos gazdasági helyzetre való tekin­tettel jogában áll bevezetni a behozatali áru­kontingensek rendszerét. A pénteki minisztertanácson, amelyen Luther dr., a Birodalmi Bank elnöke is részt vett, fel­olvasták a Birodalmi Bank igazgatótanácsának levelét, amelyben a Birodalmi Bank súlyos aggodalmat hangoztat a kormány részéről tervbe vett árukontingentálási politika ellen. A levél szövegét nem hozták nyilvánosságra, azzal az indokolással, hogy abban a Birodalmi Bank és a birodalmi kormány­­belső ügyéről van szó. „Észszerű“ preferenciális vámokat akar adni Ausztria Dollfuss kancellár előadása Bécs, október 14. Doll­fuss dr. szövetségi kancellár pénteken az alsóausztriai ipari­­a felszerülésért Gazdasági politikánk útjai címmel előadást tartott; trágítttunk ahhoz — mon­­dotta —, hogyha valamely államnak a ke­reskedelmi szerződésben vámmérséklést nyújtunk, ez azt az aggodalmat váltja ki, hogy helyzetünk ezáltal rosszabbodhatnék. Észszerű preferenciális rendszer mellett ennek a hatásnak egyáltalában nem kell be­következnie. Adhatok valamely államnak preferenciát anélkül, hogy ez áraim leszorí­tására vezetne. Egy előfeltétele van a dolog­nak. A szükséglet fedezésére még szükséges részt, mintegy 30—40 százalékot, preferen­ciamentesen kell meghagyni. Ha ez a nem­­preferenciális mennyiség valóban szükséges a szükséglet fedezésére, természetszerűleg befolyást fog gyakorolni az áralakulásra. Ez esetben az az ország is, amely a prefe­renciát kapta, részesedik az én hasznomból és engem az árakban nem ér károsodás! Megfordítva nekünk is minden érdekünk megvan abban, hogy a preferenciák különö­sen a keleti területeknek valóban használ­janak. A szövetségi kancellár ezután a behoza­tali tilalmakkal foglalkozott, amelyek sze­rinte szükséges átmeneti rendszabályok. A kancellár egyébként tisztában van azzal, hogy a mai viszonyok között radiká­lis agrárpolitika a mezőgazdaságnak csak átmeneti hasznot jelentene, végeredményben azonban súlyos kárt okozna, mert megfosz­taná fogyasztóitól. Helyreállt a rend a Magyar Bridge Klubban A belügyminiszter jóváhagyta az alapszabályokat Pénteki számunkban részletesen foglalkoz­tunk azokkal az eseményekkel, amelyek a nemrégen megalakult Magyar Bridge Klub körül keletkeztek. Újabban kiderült, hogy a Magyar Bridge Klubban most már nincsenek olyan nagy bajok, mint ahogy először lát­szott. Hirtelenül megváltoztatta a tagok véle­ményét az a hír, hogy a belügyminisztertől visszaérkeztek a jóváhagyott alapszabályok. Azok a vezetőségi tagok, akik magukra nézve sérelmesnek találták a bizottságokból való ki­hagyásukat, részben visszavonták lemondásu­kat, részben megnyugodtak, mert az igazgató­ság sietve reparálta az elkövetett hibákat. A béke most tehát helyreállt és hogy a kedélyek megnyugodtak, az főleg annak köszönhető, hogy a legfőbb vezetést Dormándy Géza ny. tábornok, a Dunagőzhajózási Társaság vezér­­igazgatója vette a kezébe, akinek markáns egyénisége most már biztosíték arra, hogy a jövőben a legteljesebb rendben és közmegelé­gedésre fognak a dolgok a Magyar Bridge Klubban lefolyni. Pénteken délután tartotta meg egyébként közgyűlését a Magyar Bridge Szövetség, amelynek megválasztott tisztikara majdnem hajszálra egyezik a Magyar Bridge Klub ve­zetőembereinek nevével. Talán ez az egyetlen aggasztó körülmény, mert sokan összeférhe­tetlennek tartják, hogy egy szövetséget ugyan­azok vezessenek, mint akik egy klubban vál­laltak vezetőszerepet. Ami a bridgezőket két­ségtelenül a legjobban érdekli, hogy ki lesz a szövetségi kapitány, aki a válogatott csapato­kat összeállítja, arra a kérdésre nem adott választ a közgyűlés. A Bridge Klub egy hár­mas­ bizottságot választott, hogy az október 28-i nemzetközi versenyre a magyar csapato­kat kiválogassa. Miután éles kifogások hang­zottak el­ az ellen, hogy a magyar válogatott csapatokat nem a Bridge Klubnak, hanem a szövetségnek kell kijelölnie, a válogató­ bizott­­­ág tagjai lemondottak, viszont a közgyűlés nagy meglepetésre, nem töltötte be a szövet­ségi kapitányi tisztséget. Nehéz ugyanis olyan embert, vagy elfogulatlan bizottságot találni, amely teljes közmegelégedésre tudjon válo­gatni. Sokan vették rossznéven azt is, hogy a Magyar Bridge Klub beleavatkozott a jól előkészített, október 28-i nemzetközi verseny rendezésébe, mert attól tartanak, hogy ez a beavatkozás nem fog a verseny nemzetközi nívójának hasznára válni. Mint értesülünk, a Magyar Bridge Klub eddig még csak egy bizottságot állított össze, amely­ben nem csináltak felekezeti kérdést. Ez a „já­­tékbizottság“ amelynek elnöke Ujj György, tag­jai Cohen Rafael, Gerlei Lajos, Keéri-Szántó Imre, vitéz Ladányi László dr., Palkovits Béla, hivatalból tagjai pedig az ügyvezető igazgató: S­eitner Ferenc és az ügyész: Farkas Mihály dr. A nemzetközi verseny előkészítésére kiküldött bizottságban pedig a következők szerepelnek: elnök Dormándy Géza, tagok: Kiinger Pál, Mol­nár Harry dr., Ujj György és hivatalból Leitner Ferenc, Farkas Mihály dr. Pénteki cikkünkben a kihagyott bizottsági ta­gok között említettük Gerlei Lajos vezérigazgató nevét is. Most úgy halljuk, hogy Gerlei Lajos a hozzáérkezett felhívásra készséggel vállalkozott az alakításban való részvételre, mert a kezdemé­nyezés élén olyan kitűnő férfiakat látott, akik­nek neve garancia volt előtte. Ami a bizottságok megalakítását illeti, Gerlei Lajos nem is tudott arról, hogy őt kombinációba vették-e vagy sem, annál is inkább, mert — miután ez nem érdekli őt, — az ilyen irányú tárgyalásokban részt sem vett Szombat este most már tehát a teljes béka jegyében ünnepélyes külsőségek között nyitják meg a Bristol-szálló emeleti helyiségeiben a Magyar Bridge Klubot. Kíváncsian várjuk a sok ezer magyar bridgezővel együtt, hogy az egye­­sület vezetősége meg fog-e felelni a beléje he­lyezett bizalomnak? A politika hírei Gömbös Gyula miniszterelnök pénteken nem jelent meg hivatalában. Gyengélkedése miatt orvosának tanácsára lakásán volt kénytelen maradni s ez akadályozta meg abban, hogy résztvegyen. Klebelsberg Kuno gróf volt kul­tuszminiszter temetésén. A miniszterelnök egyébként pénteken fo­gadta Mason­ Mac­Farlane angol katonai attasét, Oxilia alezredes, olasz katonai attasét, Papp An­tal érseket, Colonna herceg olasz követet, aki Bellardi-Ricci követségi titkár kíséretében jelent meg, Behidzs bég török követet, a TESz-nek hol­nap Olaszországba induló küldöttségét, Royall Tyler-t, a népszövetség pénzügyi szakértőjét, Im­­­rédy Béla dr. pénzügyminisztert és végül Appo­­nyi Albert grófot.★ Az a hír látott napvilágot, hogy a kormány a huszonöt vármegyét tizennyolc vármegyére vonja össze. Illetékes helyen kijelentették, hogy ilyen magánjellegű terv régebben való­ban került a belügyminisztériumba, de a ter­vet illetékes tényezők érdemi tárgyalásra sem találták alkalmasnak s igy azt teljesen tárgy­talannak kell tekinteni.★ Gömbös Gyula miniszterelnök felsőházi be­­szédének azzal az értelmezésével szemben, mintha az összeférhetetlenségi törvényjavasla­­tot a felsőházban visszavonni kívánná, illetékes helyen megállapították, hogy a miniszterelnök semmiféle ilyen szándékról kijelentést nem tett, annál kevésbé, minthogy az összeférhetetlen­ségi törvényjavaslatot a képviselőház már le­tárgyalta és elfogadta s így annak visszavonása alkotmányjogi akadályokba ütköznék. Elfoglalta hivatalát az uj sajtófőnök Antal István dr. miniszteri tanácsos, a mi­niszterelnökségi sajtóosztály vezetője, pénte­ken vette át hivatalát. A sajtóosztály tisztvi­selőkara nevében Rákóczy Imre dr. osztály­­tanácsos üdvözölte az uj sajtófőnököt felelős­ségteljes bizalmi állásában s felajánlotta munkatársainak lelkes munkakészségét azok­nak a nagy céloknak szolgálatára, amelyeket a miniszterelnök zászlajára tűzött. Antal István dr. miniszteri tanácsos közvet­len, meleg szavakkal köszönte meg az üdvöz­­lést, biztosította a tisztviselői kart jóindula­tról és kérte,, hogy felelősségteljes nehéz mun­kájában odaadással támogassák. Feltűnést keltő vezércikkben foglalkozik a Times Magyar­­ország helyzetével London, október 14. A Times „Magyar poli­tika" című vezércikkében meleg hangon fog­lalkozik az új magyar kormány programmjá­­val. A cikk kiemeli, hogy az egységes párt ere­detileg Bethlen István grófot kívánta az új kormány élére, de Bethlen, aki felelősséggel tartozik a jelenlegi magyar pénzügyi nehézsé­gekért, alkalmasabb pillanatot vár a kormány­alakításra, s ezért maga helyett Gömbös Gyu­lát ajánlotta a kormányzónak. Gömbös programmja máris megkapta úgy a bel-, mint a külföldi bírálatot. Gömbös, aki eddig meglehetősen konzervatív álláspontot képviselt, olyan intézkedéseket ígért, amelyeket a liberális­­ellenzék is örömmel üdvözölt. Kilá­tásba helyezte a statáriális rendelet visszavo­nását­ és a titkos szavazási rendszer bevezeté­sét a vidéki kerületekben is. Gömbös már elérkezettnek látta az időt arra, hogy a szavazás rendszerét titkos alapra helyezze, mert szerinte az ország politikai sta­bilitása már eléggé biztosítottnak látszik. A külpolitikában Gömbös Bethlen István gróf irányát fogja folytatni. A trianoni békeszerző­dést — mint minden magyar ember — ő sem szereti, de azt kizárólag békés úton akarja módosítani és olyan légkört kíván teremteni, amely a szomszédos államok és Magyarország között elősegíti a gazdasági összeköttetés hely­reállítását. Szerinte Magyarország és szom­szédai között létre kell hozni a gazdasági megegyezést. Gömbös reméli, hogy Magyarország nem­ lesz állandó katonai inferioritásra kárhoztatva, kijelentette továbbá, hogy az utódállamok Ma­gyarország pénzügyi és gazdasági bajaiban kénytelenek osztozni és éppen ezért az ő érde­kük is, hogy Magyarországgal együtt­működje­nek a régi osztrák-magyar monarchia gazda­sági egységének helyreállításán. Azonban a Magyarországra épp úgy, mint minden dunai államra nehezedő bajok fő oka az a tény, hogy azok a katonák, politikusok, nyelvészek és nacionalisták, akik a trianoni és saint germaini békék szerzői voltak, képtelenek voltak előre látni, milyen gazdasági következmé­nyekkel fog járni egy nagy és jól szervezett gazdasági egységnek apró és torzsalkodó álla­mok zűrzavaros tömkelegére való felbontása. A.*­ Elvetették Matuska semmiségi panaszait Bécs, október 14. A legfelső törvényszék elu­tasította a hatévi súlyos börtönre ítélt Matuska Szilveszter semmiségi panaszait

Next