Ujság, 1932. október (8. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-26 / 241. szám

SZERDA, 1932 OKTÓBER 20 ÚJSÁG „HindenburgnaK joga volt a porosz kormányt elmozdítani, de ennek mégis joga van Poroszországot képviselni" A lipcsei főtörvényszék nem vizsgálta meg, hogy a szükség' rendelet jogi alapja ienforgott-e. Az ítélet érdekes indokolása Lipcse, október 25. (Wolff.) A Poroszország, Bajorország és Baden által a birodalom ellen az államtörvényszéknél indított perben liumke dr. birodalmi törvényszéki elnök ma pár perccel 12 óra után a következő ítéletet hirdette ki: A birodalmi elnök 1932 julius 20-án kell, Poroszország közrendjének és nyugalmának helyreállítása érdekében kiadott rendelete a birodalmi alkotmánnyal teljesen összeegyez­tethető, amennyiben a birodalmi kancellárt Poroszország birodalmi biztosává nevezi ki és felhatalmazza őt, hogy porosz minisztereket átmenetileg hivatalos hatáskörük betöltése alól felmenthessen és hatáskörüket maga töltse be vagy más személyekre, mint birodalmi biztosokra ruházza át. A felhatalmazás azon­ban nem terjedhet ki arra, hogy a porpsz kor­mánytól vagy annak tagjaitól megvonhassa Poroszország képviseletinek jogát a birodalmi gyűlésben, a birodalmi tanácsban, vagy bár­hol a birodalommal szemben, továbbá az or­szággyűléssel, az államtanáccsal, vagy a biro­dalom többi országaival szemben. Az ítélet indokolása többek közt ezt mondja: Mindenekelőtt afelett kellett határozni, vájjon a julius 20-i rendeletnek megvan-e a megkívánt alapja a birodalmi alkotmány 45. cikkének első bekezdésében. Erre a kérdésre az államtörvényszék nem­mel válaszolt. Az államtörvényszék még sohasem foglalt állást abban a kérdésben, hogy vájjon az államtörvényszéknek egy vitás esetben az al­kotmány 48. cikkének minden előfeltételét meg kell-e vizsgálnia, vagy hogy az államfő véle­ményét kell e alapul vennie. Jelen esetben sincs szükség arra, hogy ebben a kérdésben állás* foglaljon, mert nyilvánvaló, hogy a ju­lius 20-i rendeletet olyan időben bocsátották ]ci, amikor a közbiztonságot és rendet súlyo­san megzavarták és veszélyeztetlek. Egyszers­mind azonban fennállott az a komoly veszély Ss, hogy a belpolitikai feszültség tovább foko­zódik és az alkotmányos élet alapjainak köz­vetlen veszélyeztetésévé fajul. Az alkotmány alapján való közbelépés elő­feltételei tehát minden további nélkül adva voltak. A veszély nagyságából következik, hogy a bi­rodalmi. elnöknek joga ps kötelessége volt a közbiztonság és rend helyreállítása érdekében minden alkalmasnak látszó eszközt felhasználni, amennyiben ez a birodalmi alkotmánnyal összeegyeztethető. A birodalmi eilnök ebben a helyzetben kötelességszerü mérlegelés után arra a felfogásra juthatott, hogy szükséges lenne a birodalom minden államhatalmi szer­vét Poroszországban egy kézben egyesíteni és annak politikáját egységes keretbe foglalni. Ezen nem változtathat az a körülmény sem, ha Poroszországnak helytálló az az állítása, hogy a veszélyes helyzet, legalább is részben, c birodalmi kormány belpolitikai intézkedé­seire vezethető vissza. Ebből az alapfelfogás­ból kifolyólag elesnek Poroszországnak azok a kifogásai, hogy a julius 20-i rendelet vissza­élést vagy túlkapást tartalmaz. A birodalmi alkotmányból az ellen sem lehet indokolt aggályt támasztani, hogy a birodalmi biztost oly jogkörrel ruházzák fel, hogy tisztviselőket ideiglenesen nyugalomba helyezhet, kinevezhet, előléptethet vagy elbocsáthat. Az Ítélet kihirdetése előtt a lipcsei rendőrség nagy rendőri készültséget helyezett el a biro­dalmi törvényszék épületében és az épület kö­rül. A tárgyalási terem zsúfolva volt érdeklő­dőkkel. A lipcsei ítélet „különös kompromisszum" és még jobban összekuszálta a helyzetet Berlin, október 25. A berlini sajtó egészen más megvilágításban látja a lipcsei állami tör­vényszék Ítéletét a porosz kormány és a biro­dalom perében, mint az illetékes tényezők. Az­zal a hivatalos beáilitássál szemben, hogy a lipcsei Ítélet a Papen-kormány százszázalékos győzelmét jelenti, majdnem valamennyi táp megállapítja, hogy a lipcsei ítélet sem a biro­dalomnak, sem Poroszországnak nem hozott teljes győzelmet, hanem csak még jobban ósz­­szekuszálta az alkotmányjogi helyzetet. Még a kormányhoz közelálló jobboldali lapok is azt írják, hogy a lipcsei Ítélet „különös kompro­misszum", amely rendkívül súlyos politikai helyzetet teremt. Előrelátható volt — Írják ezek a lapok —, hogy jogi szempontból más ilelelrl nem lehetett hozni, a birodalmi kormánynak azonban ezzel már a kezdet kezdetén számolnia kellett volna. Az eltávolított porosz kormány tagjai — Írja a Deutsche Allgemeine Zeitung — a lipcsei Ítélet alapján különböző jogokat kö­vetelhetnek s a végeredmény az lesz, hogy egy­Kézbesítési vagy más reklamációkat, cím­változásokat közvetlenül a ki­adóhivatallal közöljük, leve­lezőlap vagy telefon utján. szerre három kormány is lesz Poroszországban: a birodalmi kormány, a kormánybiztosi porosz kabinet és az eltávolított, jogilag azonban most visszahelyezett Braun-kormány. Valamennyi bal­oldali lap megállapítja, hogy az állami főtör­vényszék ismét bebizonyította, hogy politikai kérdésekben nemcsak az erőszaknak van szava hanem a jognak is. A baloldali sajtó szerint a lipcsei ítélet kétharmadrészben elismeri a po­rosz kormány panaszának jogosultságát és re­habilitálta .az eltávolított porosz kormányt. A Vossische Zeitung szerint a lipcsei Ítélet inlö-A múlt évben kormányrendelet jelent meg. amelyben politikai gyűlések tartását az egész vonalon betiltották. Ez ellen rengeteg kritika hangzott el a parlamentben s a különböző parlamenti pártok szónokai számos érvét so­rakoztattak fel annak bizonyítására, hogy a politikai gyüléstilalom csak ronthat a hely­zeten. Gömi>ö<s Gyula miniszterelnök ebben a kérdésben más álláspontot képvisel, mint az előző kormány: rendeletet adott ki, amelyben megengedi, hogy a parlamenti pártok ezentúl zárt helyen ismét tarthatnak politikai gyűlé­seket, de ehhez előzetesen meg kell szerezni a rendőrhatósági engedélyt s az engedélye­zett gyűlések csak a rendőrhatóság felügye­lete mellett tarthatók meg. A kormányrendeletről a Magyar Távirati Iroda a következőket jelenti: A minisztérium a következő rendeletet London, október 25. Az angol font ár­folyama kedden is olcsóbbodó irányzatot mutatott. Tőzsdezárlatkor egy font ster­lingért már csak 3.30 dollárt űzettek, szem­ben az előző napi 3.32 'A dolláros jegyzés­sel. A kontremin szabadon garázdálkodott a piacon s a fedezetlen eladások az angol állampapírok árfolyamát is megingatták. A font zuhanásával párhuzamosan az arany­piacon viharos hossz volt s a szinarany ára Groszmann Pál tőzsdés, akiről keddi szá­munkban megírtuk, hogy valutacsempészéi gyanúja miatt letartóztatták, kedden délután átszáltitották az ügyészség fogházába. A tőzs­­dést ügyvédjének, Kemény Győző dr.-nak kí­vánságára nem a rendes rabszállitóautóval vitték át a Markó-ulcába, hanem szürke taxin. Groszmann egyébként súlyos gerincbántat­­makban szenved és állandó orvosi kezelés alatt állt, úgyhogy ügyvédje erre való tekin­tettel arra kérle a királyi ügyészség fogházá­nak igazgatófőorvosál, vizsgálja meg Groszmann Pált és ren­delje el, hogy a fogház úgynevezett be­tegszobájában várja be sorsának to­vábbi fordulatát. Igen érdekes egyébként, hogy kedden dél­után az ügyvéd rágalmazás elmén külön feljelentést adott be Szekulesz József ellen. Ennek a feljelentésnek igen érdekes háttere van. Emlékezetes még, hogy amikor Szekulesz jel mindazoknak, akik azt hiszik, hogy úgy kí­sérletezhetnek az alkotmánnyal, ahogy csak akarnak. A Berliner Tageblalt felszólítja Papén kancellárt, terjesszen Hinlenburg elnök elé uj szükség: endeletet, vonja le a lipcsei Ítélet kon­zekvenciáit és küszöbölje ki véglegesen a német alkotmánytörténelemből ezt a tragikomikus epi­zódot. A porosz kormány minisztertanácsot tart A porosz kormány, amelynek ideiglenes fel­függesztése az állami főtörvényszék Ítéletével jogerőre emelkedett, szerdán Braun miniszter­­elnök elnöklésével minisztertanácsot tart. A po­rosz kormány julius 20-án történt eltávolítása óta ez lesz a Braun-kormány első miniszter­­tanácsa. A minisztertanács, hir szerint, leszö­gezi, hogy a lipcsei Ítélet szövege szerint a kor­mány felfüggesztése csak „átmenetileg és ideig­lenesen" történt és hogy a birodalmi kormány­biztos kinevezése a porosz kormány jogszerű exisztenciáját nem érinti. A minisztertanács azt a kérdést is megtárgyalja, hogyan képviselje a jövőben a birodalmi gyűlésben és a birodalmi tanácsban a Papen-kormánnyal szemben l po­rosz államot, amire a lipcsei ítélet alapján joga van. adta ki a gyülekezési jog korlátozásáról szóló 4980/1931. M. E. számú rendelet módosítá­sáról és kiegészítéséről: A gyülekezési jogról szóló 11.004/1921. M. E. számú rendeletet felfüggesztő 4980/1931. M. E. számú rendeletben kimondott tilalom alát az országgyűlésen képviselt politikai pártok részéről zárt helyen tartandó politi­kai jellegű gyűlések kivétetnek. A rendőrhatósági előzetes engedély meg­szerzése és a rendőrhatósági felügyelet tekin­tetében azonban azok is az 0481/1914. M. E. számú rendelet 2. §.-ának a rendelkezései alá esnek. Ez a rendelet azonnal hatályba lép és azt a belügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1932. évi október hó 25-én. Vitéz Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök unciánként 2 shilling 5 pence-szel drágult, A szinarany hivatalos árjegyzése 125 shil­ling 4Ví pence volt. Ilyen magas aranyárra 1931 szeptember óta nem volt példa. Mér­tékadó tőzsdei körökben azt állítják, hogy az angol kormánynak igen nagy mennyiségű devizák állanak rendelkezésére, amelyek­nek segítségével bármely pillanatban meg­állíthatná a font zuhanását, a kormány azonban még nem látja elérkezettnek az időt a valuta alátámasztására. Józsefet Becsben egy detektív letartóztatta, ez a letartóztatás pillanatában egy levelet akart átadni Weisz nevű tőzsdés barátjának és a szemfüles bécsi detektív ezt a levelet le­foglalta. A levél a Bécsben felvett jegyzőkönyvekkel és a többi iratokkal együtt Budapestre ke­rült és jelenleg Enyedy Róbert vizsgálóbíró­nál van az akták között. Ennek a levélnek igen érdekes a tartalma. Nagyjában azt írja ebben a levélben Szekulesz anyósának, Szőkénének, aki a zürichi rendőrség foglya, hogy az ali­bitanuk rendben vannak és különben is összeköttetései révén „sikerül majd az ügyet elintézni". „Egyébiránt ami a Julius Beer et Co. zürichi bankcégnél levő bankletétemet illeti, intézkedtem, hogy társam, Grosz­mann Pál is diszponálhasson az össze­gek felett." Miután a Groszmannra való hivatkozás okozta azt, hogy Groszmannra bizonyos gyanú terelődött és ebből kifolyólag került vizsgálati fogságba, az ügyvéd rágalmazás cí­mén feljelentést tett Szekulesz József ellen. Enyhül a gyüléstilalom Parlamenti pártok zárt helyen ismét tarthatnak politikai gyűléseket Szabadon oarazdálKodott a Kontremin az angol tont ellen Viharos hossz a londoni aranypiacon Groszmann Pált az ügyészségre szállították Súlyos gerincbafa miatt kórházi ápolást kért a letartóz­tatott tőzsdés. Szekulesz József levélben irta meg, — ame­lyet elfogott a rendőrség — hogy Groszmann Pál a társa 4|A k? lávái fitt egy AH orár ■ V normál szobát nt Haial barnaazénnol a 2 aüitás Rekord kályha tökéletesen lüt. Ára GO pengőtől leszállítva, felszerelve Ar'egyzékei UCDrO I Ingyen küld: n C ö C « kályha- éstüzhe.ygyára, Vilmos I császár-ut 30. (rlajós-u. sarok.)I Ugyanitt az eladási mintái aktár. I | mezei Ernő | Meghalt a legöregebb, a legideálisabb ma­gyar publicista. Akinek neve fogalom volt. Mezei Ernő, a láinglelkü, 82-ik éilelé.vét már tavasz óta meghaladott vezércokkiró a Viget­­szanatóriumban levő lakásán csendesen el­hunyt. Senki nem látta haláltusáját. Olyan volt a halála, aminő az élete. Magányos em­ber volt, nesztelenül üilt a maga ujságráko­­mánya körül. Senkit nem zavar!, senkinek terhére nem volt. A világ , zajából ő semmit mem hajlott. Ez volt a legnagyobb csapás, ami őt érte. De tatán inkább sorskegy volt az nála. Befelé érző, meditáló, bödesedkedő, érzékeny lelkű férfiú, aki, mint csiupa-sziv ember, aligha lett volna képes átélni és vé­gigszenvedni mindazt, amit csak homályo­san látott, de nem hallott. Néhány évvel ezelőtt valami villamos-bal­eset érte. Összetörve bevitték a Róicus-kcr­­házba, E sorok írója, mint legrégibb ba­rátja, felkereste őt és ekkor Mezei Ernő —­­amin! azt akkoriban az Újság hasábjain meg is irtuk — e szavakkal fogadta e sorok Íróját: — Ha meghalok, akkor maga fog rőilain írni, kedves barátom. Erre baráti együttérzé­sünk predesztinálja magát. Balsejtelmeit el akarván oszlatni, hasonló kérelemmel fordultam hozzá, biztosítván őt arról, hogy valamennyiünket tutié.. Ennek immár öt éve. A muilt héten felkerestem öt állandó tanyáján, a ..Holland ia“-kávcház­­bán, ahol egy nemosílelkü hölgy1, Ctóihef Sándonné, a kávéház tulajdonosa, védő­­angyalként óvta minden bajtód az immár önmagával tehetetlen agg publicistát, akinek minden aprólékos, nem aprólékos gondja az ő vattaira nehezedet!. Éppen akkor is ő töl­tötte meg csészéjét kávéval. Ernő barátnőn nagyon rekedt vált és tréfás hangon ismé­telte m eg kérését, hogy én párén (ál ja m el. Mikor a válaszom ismét a távoli jövőt pro­gnosztizálta, Mezei Ernő elkomorodott és ezek voltak hozzám, legrégibb barátjához, intézett szavai: — Kizárt dolog, hogy én ezt a tetet át­éljem. A legelső zord, hideg nap elvisz engem. Szomorúan bevált jóslata. Nekem pedig szomorú kötelességem, hogy beváltsam a tő­lem többszörösen kivált! Ígéretet. Nem csupán barátja, hanem választója és kortese voltam Mezei Ernőnek. Korának 5 volt a legragyogóbbtollu, leglelkesebb és leg­­meggyőződésesebh függetlenségi publicistája. Egész lényének, önzetlenségének és kristály­­tiszta politikai hitének hu tükre 1885-ben mutatta ől be a maga valóságában az ország közbecsülésének. Addig Tisza Kálmán bal­­középi, ellenzéki pártjának Ilii katonája. Csernátony Lajos lapjának vezércikkírója, aki az „ellenzék keserű kenyerét" ette és tisztes szegénységben élte éveit. De mikor Tisza Kálmán hatalomra került és miniszter lett, Mezei Ernő otf hagyta Tiszát is, Cserná­­tonyt is, mert ö hallani sem akart közös ügyekről és Ausztriával való kapcsolatról. Tehát csatlakozott az intranzigens független­ségi párthoz és tovább ette az ellenzékiség keserű kenyerét. Egy olyan, karakterben, er­kölcsi és értelembeli emelkedettségben tün­döklő férfiú, mint Mocsáry Lajos, a függet­lenségi és 48-as párt akkori elnöke kellett ahhoz, hogy magát a legteljesebb mértékben exponálja, éppen a tiszaeszlári gonosz izga­tások idejében a külsőség dolgában valóban nem nagyon mutatós, nagy testi fogyatékos­sággal megvert kis Mezei érdekében. Az ügy nehezen ment. De Mocsáry Lajos nagy te­kintélye ellenállhatatlan volt. így aztán si­került Miskolcon a diadal. Mezei Ernő füg­getlenségi programmal legyőzte Miskolc vá­rosának legtekintélyesebb férfiát és régi or­szággyűlési képviselőjét. Arról a diadalmá­morról, ami akkoriban ezt a választást kí­sérte, a mai nemzedék alig alkothat magá­nak fogalmat. Mocsáry Lajos és Mezei Ernő között a legbensőhb barátság fejlődött ki. Nemcsak a sirig, de még azon lul is. Mert Mezei Ernő még a kriptába is követte Mo­csáry Lajos koporsóját és ott búcsúzott el tőle. Három évig tartott Mezei Ernő képviselői pályája, de ez alatt a három év alatt a par­lament egyik legérdekesebb alakjává nőtte ki magát. Debatter — sajnos — nem válha-É « i I 5 CTterén vezet ■ a világhírű „zennir-Hátvha

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék