Ujság, 1932. november (8. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-08 / 250. szám

s Hölgyek öröme a szép fehérnemű és pizsama, legolcsóbban készíti hozott anyagból is mÉLKA“ FEHÉRNEMÜVÍtEM, Pohiny-utea 28, I. 15. Állandó raktár­­a. A TÖRVÉNY • Ügyvédek és detektív bonyolult bűnügye egy h­ázeladás körül. A büntetőtörvényszék Horváth­­tanácsa hétfőn folytatta annak a bűnpernek tárgyalását, amelynek vádlottjai ügyvédek, olaj­­kereskedők, egy detektív és még többen. A vád szerint Kohn László és Bleier József olaj­­kereskedők Kemény Arnold és Havas ügyvé­dek közbejöttével összeköttetésbe léptek De­­mény Antal háztulajdonossal házának eladá­sára. Szerepel az ügyben Varga Sándor detek­­­­tív is, aki Újvári Jánosné részére akarta meg­vásárolni az ingatlant. A háztulajdonos 150.00K­ pengőt kért a pesterzsébeti házért, amely után Kohn 13.000 pengő jutalékot kapott volna. De­­mény Antal háztulajdonos írásbeli meghatalma­zást adott Bleiernek és Kohnnak, ezen azonban ez eladási összeg nem volt feltüntetve és a vád szerint később erre az üres helyre 150.000 pengő helyett 80.000 pengőt írtak be. Ilymódon megkárosították a háztulajdonost. Vértes Alfréd, Láhm Henrik és Tamaskovics Péter ellen bűn­­pártolás címén indult meg a bűnvádi eljárás, mert a vádirat szerint hamis tanúvallomást tettek. A többi vádlottak ellen okirathamisítás, illetve csalás címén adott ki vádiratot az ügyészség. Varga Sándor detektív ellen egy má­sik ügyből kifolyólag zsarolás büntette címén is vádat emelt az ügyészség, mert a detektív állítólag erőszakos módon kényszerített ki Slar­­rer Katalintól egy bundát. Hétfőn délután hir­dette ki Horváth Géza dr. törvényszéki tanács­elnök az ítéletet. Eszerint Kohn Lászlót három­­rendbeli magánokirathamisítás bűntettéért, egy­­rendbeli közokirathamisítás bűntettének kísér­letéért és hamis tanúzásra való rábírásért két­évi és háromhónapi fegyházra, Bleier Józsefet m­agánokirathamisításért, közokirathamisításért és hamis tanúzásra való rábírás bűntettéért kétévi fegyházra, Varga Sándor detektívet ma­gánokirathamisítás és közokirathamisítás bűn­tettéért kétévi és hathónapi fegyházra, Tamás­­kovics Péter szabómestert magánokirathamisí­tás bűntettéért és bűnpártolás vétségéért egyévi börtönre, Láhm Henrik szabósegédet magán­­okirathamisításért és bűnpártolásért nyolchó­­napi börtönre, Újvári András Jánosnét közok­irathamisítás bűntettének kísérletéért tízhónapi börtönre, Vértes Weisz Alfréd kirakatrendezőt pedig bűnpártolás vétségéért négyhónapi fog­házra ítélte el. Kemény Arnold és Havas József ügyvédeket a vád alól részint bizonyíték, részint bű­ncselekmény hiányában felmentette a tör­vényszék. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen. Ezután következett a tárgyalás legizgalmasabb ítésze. Grottó László dr. ügyész a fegyházra, ii­léiré börtönre ítélt vádlottak azonnali letartóz­tatását indítványozta. A védők ellenezték a letar- stóztatást. A bíróság tanácskozásra vonult vissza és kihirdette, hogy a törvényszék elrendeli Kohn László, Bleier József, Varga Sándor, Tamás­­kovics Péter és Újvári András Jánosné azonnali letartóztatását. Ujváriné erre hangosan felzo­kogott és olyan mozdulatot tett, mintha el akarna menni. Az elnök erélyesen rászólt: ■— Tessék ittmaradni! A védők óvadék ellené­ben kérték védenceik szabadlábra helyezését, a bíróság azonban az indítványokat elutasította és az öt letartóztatottat fegyőrök kisérték le a törvényszék fogházába. § Túl gyors ismerkedés. A törvényszéken Sza­­bolcska Mihály dr. egyesbíró hétfőn tárgyalta Vigor Ferenc műegyetemi hallgató ügyét. Ko­­kotanics Júlia tisztviselőnő tett ellene feljelen­tést azzal, hogy neki házasságot ígért és aprán­ként 820 pengőt csalt ki tőle. A tárgyalás ma­tériájából az derült ki, hogy sértett és vádlott ez Angol parkban ismerkedtek meg és a meg­kérés úgyszólván még az estén történt. A leány szerint a fiatalember magát mérnöknek adta ki, de ezt a vádlott tagadja. Felolvastak egy levelet, amelyben a vádlott a leány és saját jö­vőjét összefüggésben állónak írja. A vádlott erre azt feleli, hogy nem házasságra, csupán „tartós barátságira célzott. Végül a leány ki­jelentette, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, csak a pénzét akarja. Székely Gyula ügyész elejtette a csalás vádját, mert komoly­talan az ügy és csupán hitelezésről lehet szó.­­A bíró a további eljárást megszüntette. § Perek az adó miatt. Jövedelemadó elleni­­jövedéki kihágás miatt emelt vádat a pénzügy­­igazgatóság Gyöngy Lajos, Abonyi Ödön és Bauer Aladár bukmékerek ellen. A törvényszék mint jövedéki bíróság, hétfőn tárgyalta a pert. Láber dr. tanácselnök megállapította, hogy sem a vádlottak, sem a vádhatóság nem jelent meg. Halász Miklós dr. védő bejelentene, hogy ez azért történt, mert megegyzés alapján a pénz­ügyigazgatóság visszavonta a vádat. A jövedéki kihágás ügyében a bíróság a további eljárást megszüntette, a másik, az adócsalási ügyben az eljárás tovább folyik. § Előbb tüzesen udvarolt, aztán tűzvészt oko­zott. Három és félévi fegyházra ítélte a balas­sagyarmati törvényszék ifj. Fehér Ferenc 22 éves bujáki földmívest, mert kissé ittas állapo­tában egy fiatal leányt hevesen ostromolt. A leány addig sikoltozott, amíg a vad legény menekülni volt kénytelen. Erre mérgében fel­gyújtotta a leány apjának a házát. A tábla Kál­­lay tanácsa az ítéletet jóváhagyta, súlyosbító körülményül tudva be, hogy a vádlott cselekmé­nyét olyan időben követte el, amikor a gyúj­togatás ellen statárium volt érvényben. Ügyész, védő semmiségi panaszt jelentett be.­­ Játékpisztollyal rémítgetett egy trafikosnőt. Stern Géza ifjú hímzőtanonc az Ó­ utcában egy trafikot akart kirabolni és pisztollyal rémíz­­gette a trafikosnőt. A suhancot elfogták és ekkor kiderült, hogy a pisztoly csupán afféle játékpisztoly volt. A törvényszék Kraysell-ta­­nácsa a szárnypróbálgató ifjút kéthavi fogház­­büntetésre ítélte.­­ A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya november 12-én, szombaton este 17 órakor a Buda­pesti Ügyvédi Kamara helyiségében (Szemere­ utca 10) ülést tart, amelynek tárgya: Nagy Dezső Bálint dr. elő­adása: Kívánatos-e a törvénykezési illetékek lerovási módjának megváltoztatása? (2) Kéz és láb szerepe­ lt kéz vagy dolgozik vagy pihen. Vannak ideges emberek, akik kezüket pillanatig sem tudják nyugodtan tartani. Vagy a ruhájuk­kal, gombjukkal, ékszerükkel játszanak, vagy mindent megfogdosnak, gyufát tördel­nek, fogpiszkálót, kenyeret gyúrnak, papírt tépegetnek, ízléstelen és neveletlen szokás, azonkívül idegessé teszi azt is, aki nézi. Ép­pen így az is, ha ujjunkat tördeljük, vagy malmozunk vagy vállunkat rángatjuk. A ba­jusz és szakáll sem arra való, hogy fogdos­­suk, játsszunk vele, nők pedig a körmük­nek, hajuknak, arcuknak hagyjanak békét. A körömrágás ízlés­telenségéről nem is szólunk. A lehámozott gyümölcshéj sem já­téknak való.­­ Éppen ilyen hiba azonban, ha kezünket túlzottan me­reven tartjuk, hogy szép formáját vagy a rajta lévő ékszereket jobban érvényre jut­tassuk. Természetesség a legszebb, nyugalom-­­ mal párosulva. Kezün­ket magyarázatra se nagyon használjuk. A hadonászás, gesztiku­­lálás csúnya. Beszéd közben másnak a ru­háját ne rángassuk, senkit ne tapogassunk. A lábat éppen így, nyugodtan kell tartani. Dobogás, csoszogás, ütengetés, mozgolódás csúnya és ízléstelen Azonkívül arra is vi­gyázzunk, hogy lá­bunkkal soha, senki­nek útjába ne legyünk. Akárhol ülünk, vagy állunk, másnak a lábát meg ne érintsük, rá ne lépjünk. Különösen színházban, hang­versenyen ügyeljünk, nehogy mozgolódással mást zavarjunk. ICopsrlsht bw D a n f­e­­sainkat. Ne gondoljuk, hogy a kifejezéste­len arc előkelői De a túlzott csodálkozás, ijedtség, színészi, erős mimika sem szép és nem illendő. Sokszor látjuk, hogy igazán nem szép em­berek arca nagyon vonzó, ezt a kifejezés teszi. Fegyelmezett, de barátságos arc a legkellemesebb látvány, mely alkalmazkodik a környezet hangulatához, beszédtárgyá­hoz, de nem kívánja azt túlzottan, torzan tükrözni. Vannak, akiknél bizonyos arcmozdulat, az arc izmainak állandó mozgatása rossz szokássá vált. Ez minden szemlélőre kelle­metlen, idegesítő. Nagyon vigyázzunk hát, hogy ilyesmit már a gyermeknél megszün­tessünk. Ha beteges oka van, gyógykezelni kell, mert ez a rángatózás egyre fokozódik, egyre csúnyább. Éppen ilyen csúnya a merev, u. n. „prima­­donnamosolygás“, mely értelmetlen torz­képpé lesz. Nagyon csúnya és illetlen dolog az állandó gúnyos, fitymáló arckifejezés. Ez igazán a lelket tükrözi ! Ne feledjük az arcot ugyan készen kapjuk fővonásaiban, de részleteiben magunk ala­kítjuk, akár a szobrász ! Igyekezzünk hát vonzóvá tenni. Érveid súlyát ne a partnered ruháján próbáld ki Csak kocsonyában öröm a köröm Többet szóval, ésszel, mint kézzel ÚJSÁG KEDD, Í932 NOVEMBER 8 Arckifejezés, mimika A jólnevelt ember arca is fegyelmezett. Az arc lehet a lélek tükre, de túlságosan erős indulatainkat, érzelmeinket mégse tükrözze vissza, legalább is mások előtt ne. Lehet valakinek nagy bánata, azért nem szabad állandóan megtört, fájdalmas arccal járni­­kelni és mások hangulatát ezzel rontani. Lehet bosszúságunk, kellemetlenségünk, ezt a hangulatot is győzzük le annyira, hogy ar­cunkról senki le ne olvashassa. Ez nem ha­zugság, hanem fegyelmezettség. Éppen ilyen hiba, ha valaki féktelen jókedvén nem tud uralkodni, ha mindig nevetve jár, kél, hi­szen lehetnek útjában, a társaságban em­berek, akiknek nincs éppen ilyen jó ked­vük. És az örökös nevetés léhaságra mutat, munkánkban is akadályoz és hamis képet nyújt lelkünkről. A merev, mozdulatlan arc csúnya, ijesztő, a lélek ürességére, gyenge szellemi tehet­ségre mutat. Ilyennel se rémítsük embertár­ Ha bánatot vagy jókedvet mutatsz, kárörömet , irigységet aratsz A beszéd illemtana A beszéd arra való, hogy vele gondolatain­kat közöljük. Ami azt jelenti, hogy csakis akkor beszéljünk, ha van modanivalónk, ha valamit közölni akarunk vagy kérdezünk. Miután a beszéd is külső megnyilatkozás, te­hát szabálya, hogy másnak tetszetős legyen. Beszéljünk tehát értelmesen, hibátlan kiejtés­sel, hogy megértése senkit ne fárasszon. Hangsúlyunk legyen határozott, a monoton, egyhangú beszéd halálosan fárasztó a hall­gatóra nézve. Hangsúlyunk legyen magyaros, azaz a szó első tagját nyomjuk meg. Az értel­­messég nem jelent kiabálást, a nagyon han­gos beszédet szintén fárasztó hallgatni, azon­kívül illetlenség is, mint minden ami feltűnő. A hangsúly sohase legyen éneklő, modoros. Ha magyar ember idegenes kiejtéssel beszéli, rosszul hangsúlyozza anyanyelvét, ez nem előkelő, hanem csúnya, affektált. Az értel­­mességhez tartozik a szavak helyes, pontos kiejtése. Ne hadarjunk hát, ne nyeljünk el egy szótagot sem, de ne is beszéljünk olyan lassan, hogy hallgatóinkat idegessé tegyük vele. Még a hang színét is szabályozni lehet. A túlságosan mélyhangú dörmögés, magas­­hangú sipilozás rendszerint rossz szokás, amit fegyelmezni kell. Akinek természettel nem kellemes a hangja, az igyekezzék hal­kabban beszélni, hangszínét tompítani. Ha magyarul beszélsz, beszélj igazán ma­gyarul. A nyelv szabályaira, szépségére vi­gyázz, helytelen, csonkított szavakkal el ne rontsd. Különösen a nagyvárosi ember vétke­zik ez ellen sokat. Valósággal külön nyelvet használ, amelyet a divat alakít ki. Ezek a torz és egészen más értelmű szavak tönkre­teszik a nyelv szépségét, bántóak, csúnyák és ezért illetlenek is. És ami legveszedelme­sebb, annyira megszokjuk őket, hogy nem is tudunk már rendesen, értelmesen beszélni! Ez a torz nyelv a pénzt „dohányának, az élősdi, nyegle fiatalembert „jampec“-nek, a hiszékenyt „pali“-nak mondja. Túlságos helyett „tul“-t mond, a zálogházat „zaci“-ra rövidíti, elragadtatásának kifejezésére min­dig valami torz állandó jelzőt használ, „rém­­gyönyörű", „rémsok“, „rémhelyes“ az ál­landó szavajárása. A csirkefogó (jassz) nyelv kifejezései sem jólnevelt ember használatára valók. Idegen szavakat lehetőleg ne használjunk. Még akkor sem, ha helyesen tudjuk őket használni. Megrontják a nyelv összhangját. Azonkívül lehet a társaságban olyan, aki nem érti őket. Csaknem mindenikre van jó és ki­fejező magyar szó, ne sajnáljuk a fáradságot, keressük ki és tanuljuk meg őket. Csak a tu­dományos beszélgetés tűri el az idegen sza­vak használatát, vagy amikor műszavakról, terminus technikusokról van szó. Hiba a tájszólás használata is, akár hang­súlyban, akár kiejtésben, akár egész szavak­ban. Igyekezzünk róla leszokni és ne higyjük, hogy ettől beszédünk magyarosabb és zama­tosabb lesz. Kerüljük beszédben is, akár arcjátékban vagy mozdulatainkban a túlzásokat. Lehet előadásunk, elbeszélésünk nagyon színes, vál­tozatos, ha nem tűzdeljük is tele fokozással, túlzásokkal. Mennél közelebb áll szívünkhöz a tárgy, melyről beszélünk, annál óvatosab­bak legyünk, mert a folytonos legfelsőbb fok használata nevetséges, fárasztó és értékelé­sünket gyanússá teszi. Akivel beszélsz, arra nézz. De ne olyan mereven, hogy zavarba hozd. Sohase beszélj kényeskedve, modorosan, mert kinevetnek. (Folytatása következik) FŐVÁROS (Csordás főorvos szerint ellenőrizni kell az élelmiszergyártást.) Csordás Elemér dr. tiszti­főorvos most adta ki jelentését Budapest köz-­ egészségügyi állapotáról október hónapban. A jelentés szerint 1134 fertőző megbetegedés tör­tént. A tisztifőorvos hangsúlyozza, hogy a sú­lyos gazdasági helyzet mindinkább érezteti ha­tását a főváros közegészségügyi állapotában is. Az összes betegségek száma emelkedett, főleg a légzőszervek hurutos bántalmainál tapasztal­ható nagy emelkedés. Tekintettel a számos gyo­mor- és bélmegbetegedésre, a főorvos szük­ségesnek véli az élelmiszerek gyártásának és forgalombahozatalának fokozottabb ellenőrzé­sét. Mivel a fertőző kórházak ágyait jórészt vidéki betegek foglalják le, Csordás főorvos intézkedést követel, hogy a távolabbi vidékek­ről egyáltalán ne, a közeli községekből pedig csak feltétlenül szükséges esetben szállítsák be a fertőző betegeket Budapestre. (28.000 iskolásgyermeket oltottak be diftéria ellen.) A tisztifőorvosi hivatal kezdeményezé­sére nemrégiben megkezdték a főváros iskolái­ban a tanulóknak diftéria elleni beoltását. Csak azokat oltották be, akik szülői beleegyezés alapján önként jelentkeztek. A védőoltások első sorozata most befejeződött és Braunhoff­­ner Jenő dr. és Bora József dr. tisztiorvosok jelentést terjesztettek elő a védőoltások során tapasztaltakról. Huszonnyolcezer gyermek ka­pott diftéria elleni védőoltást. Látszólag a há­roméveseknél és a tízéveseknél mutatkozik a legtökéletesebb eredmény. Az oltások eredménye az, hogy átlagban hetvenhat százalékkal sike­rült csökkenteni a diftéria-megbetegedések szá­mát. (Az új kerületi rendőrbírók.) A polgármester kerületi rendőrbirókal, akik az elöljáróságokon, kihágási ügyekkel foglalkoznak, kinevezte Föld­vári Imre dr. főjegyzőt, Komáromy­ Hiller dr. főjegyzőt, Farkas Imre dr. fogalmazót, Tom­­csányi Tamás dr., Gamenczy Béla dr. és Sánt­dor Tibor dr. segédfogalmazókat. (A Városi Mérnökök Országos Szövetsége) a minap memorandumot intézett a főváros veze­tőségéhez és ebben elszomorító helyzetük fel­­panaszolása mellett hatvanegy ideiglenes hiva­talnoki állásnak segédmérnöki állássá való át­­szervezését javasolják. Ezzel hatvanegy főisko­lát végzett, átlag harminchároméves és öt év­nél hosszabb ideje szolgáló tisztviselő jutna megérdemelt pozícióba.. (Kevesebb tant­em jár a BSzKRT igazgató­­sági tagjainak.) Láng Lajos dr., mint annak­idején megírtuk, többizben felszólalt és köve­telte, hogy a BSzKRT igazgatósági és végre­­hajtóbizottsági tagjainak honoráriumát csök­kentsék. Láng dr. egyidejűen azt is követelte, hogy a villamosvállalat alvállalatainál is ha­­­sonlóképpen történjék meg a tank­émredukció. Sipőcz Jenő dr. polgármester magáévá téve a kívánságot, a tanács csütörtöki ülése elé javas­latot terjeszt erre vonatkozólag. Eszerint a BSzKRT igazgatósági tagjai a jövőben havi 150 pengő, a végrehajtóbizottsági tagok pedig az igazgatósági tagságért járó 150 pengőn felül 450 pengő, összesen tehát 600 pengő díjazás­ban részesülhetnek. Az elnök és az alelnök a rendes igazgatósági és végrehajtóbizottsági dí­jakon felül még havi 800 pengő díjazást kap, úgy hogy összhonoráriuma 1400 pengő lesz. Az említett összegen felül az igazgatóság és a végrehajtóbizottság tagjai semmiféle más dí­jazásban nem részesülhetnek. A BSzKRT al­vállalatainál, az úgynevezett kisvasutaknál, az igazgatóság tagjai a jövőben ülésenként 100 pengő díjazásban részesülnek, ez a honorárium azonban az évi 400 pengőt meg nem halad­hatja. Végül a polgármester bejelenti előter­jesztésében, hogy mind a három kisvasútnak, így a budapesti szentlőrincinek, a BVR-nak és a földalattinak a részvénytársasági formáját változatlanul fenn kell tartani. I RÁDIÓMŰSOR KEDD, NOVEMBER 8 9.15: Hangv. — Közben 9.30: Hirek. — 11.10: Vízállásjelentés magyarul és németül. — 12: Harangszó, időjárás. — 12.05: Az Országos Postászenekar hangv. — Közben 12.25: Hirek. — 1: Időjelzés, időjárás, vízállás. — 2.45: Hi­rek­, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 3.30: A rádió diákórája. — 4: Amerikai vő­legények. Oláh I.ilián dr. felolvasása. — 4.45: Időjelzés, időjárás, hirek. — 5: ifj. Sáray Ele­mér és cigányzenekarának hangv. — 6: Színész A rossz viszonyok dacára kii­­onos vevőimnek RÉSZLETRE 1 CSILLÁRT. márkás RODEOT GRDffimOFONT .KADELBURGER K&rsi Uk­talan árjegyzék­ és kritikus. Gergely István előadása. — 6.25: A m. kir. Operaház előadásának ismertetése. —­ 6.30: A m. kir. Operaház előadása: XValkür. —* Az I. felv. után: Időjelzés, hirek. — A II. felv. után: Hirek, ügetőversenyeredmények, időjárás, jelentés. — Az előadás után: győri Vörös Misi és cigányzenekarának hangv. az Emke-kávé­­házból. KÉPZŐM­ŰVÉSZET ** Budai Szépművészeti Társaság. Új ottho­nában (Pálffy­ tér 5) ez a tevékeny fiatal egye­sület érdekes kiállítást rendezett néhány más csoportbeli festő bevonásával. A falakon függő képek között Bellányi Viktor, Borsos J. József, Hermán Lipót, Országh Ferenc, Bozay László, Marócsik, Lovas Lajos, H. Perlusz Gyula, Mé­­­száros Mihály, Pol­ter Paula munkái a legiin­kább figyelemreméltóak. (e. n.)

Next