Ujság, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-01 / 273. szám
Rádiómelléklet: Teljes budapestPDi külföldi műsor Budapest, 1933 péntek, december 1 Ára 2.50 dinár IX. évfolyam, 273. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK Megyedévre ...... 10.80 pengd egy hóm _______ 4.— pengd Ausztriában egy hóra _ _ _ Schilling egyet Ilimóm Budapesten, vidékei, és pályaudvarokon hétköznap 18 fillér vasárnap _________ 32 fillér Ausztriában hétköznap _ 30 Orosehen vasárnap 60 Orosehen Megjelenik vasárnap as ünnep utáni napok kurátorával minden napÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI. Aradi utca 10 TELEFol: 207—54, 207-55, 207-56, 207 57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, VII. Erzsébet-körut 43 (Royal. Opillett. telefon: 316—28 Utazási és menetjegyiroda: Budapest, VII, erzsébet-körut 43. Telelon: 418—34 A revízió útja A hatalmas angol birodalom felé irányul az utóbbi napokban az egész magyarság fokozott figyelme. Két különböző pártállást, de tüzes magyarságában együttérző és együttgondolkozó magyar politikus vívja az angol közvélemény előtt békés viadalát Magyarország igazáért. Bethlen István gróf és Eckhardt Tibor egyidőben appelláltak az angol nyilvánosság előtt a jogérzetre, az elkövetett igaztalanság reparálására, a Dunamedence és ezzel kapcsolatban az európai béke érdekeinek felismerésére. Az a mélyreható történelmi fejtegetés, amely alapja a Bethlen István gróf hatalmas és az egész mai helyzet megvilágítását szolgáló beszédének, az okfejtés világosságával és meggyőző erejével föltétlenül kell, hogy gondolkodóba ejtse azokat is, akik eddigelé bizonyos idegenkedéssel és idegességgel fogadták a mozgalmat a trianoni végzetes szerződés revíziója érdekében. Fölösleges hangsúlyozni, hogy ugy Bethlen István gróf, mint Eckhardt Tibor az egész ■magyarság lelkű idéből beszélt és hogyminden szavuk és érvelésük száz százalékig azonos a magyar nemzet osztatlan felfogásával. Aki elolvassa Bethlen István gróf beszédét, szinte lenyűgözve érzi magát annak formai és tartalmi tökéletességétől. Különösen kiemelkedik előadásából az a rész, mely a nagyhatalmak szerepét fejtegeti a revizió körül. Alig kétséges — konstatálja Bethlen gróf — az elkövetett hibák felismerése Európa öt nagyhatalma közül négynél máris utat tör magának. Ezt megállapítván, Franciaországra appellál, mely nem vállalhatja egy részrehajló és igazságtalan állapot fentartása érdekében örök időkre a zsandár szerepét a Dunamedencében, hisz már ott is kezdenek annak tudatára ébredni, hogy a Dunamedence népei Európa békéjének szilárdabb pillérei lesznek, ha igazságos osztály révén megértés jön létre köztük. S amely napon ez a felismerés utat tör magának az összes nagyhatalmaknál, meghúzták a trianoni szerződés halálharangját, mert Európa egyhangú akaratával nem dacolhatnak azok a kis országok, amelyek létüket és hatalmukat nekik köszönhetik. Megható, lelkes szavakban fordul Angliához a revízió érdekében, bizalommal a hatalmas angol nemzet igazságérzete iránt, mely hozzásegítheti Európát, hogy a béke, jólét és megelégedés visszatérhessen. Amint látható, a fősulyt Bethlen beszéde a francia megértésre helyezi. S ebben párhuzamos gondolat tükröződik az Eckhardt Tibor érvelésben gazdag vitája során, melyet az angol magyarbarát bizottság előtt folytatott ,rra az angol részről felvetett kérdésre, hogy mily gyakorlati eszközökhöz kellene folyamodni a revízió megvalósítására, Eckhardt nyomatékosan hangsúlyozta, hogy elsősorban Franciaországot kell meggyőzni a revízió szükséges voltáról. Így kiegészítve, a Bethlen gróf és Eckhardt Tibor következtetései abban csucsosodnak, hogy a revizió gyakorlati útja mindenekfölött Franciaországon át vezet. S ezt az utat egyengetni, kellő irányba terelni Anglia lenne hivatva Annál is inkább, mert hiszen e részben Olaszországban is nemcsak megértő, de hathatós támogatásra talál, Németország pedig természetesen készségesen állt mellénk. Hisz maga is a revíziótól várja ! ROVAJ Megengedjük magunknak, hogy a Nemzeti banknál fölvett százmillió állami kölcsönről cinikusan vélekedjünk. Ha a gazdapártolók áldozatul megkövetelik a százmilliót, sőt ennél is többel, akkor inkább a Nemzeti Banktól vegye kölcsön a kormány, mint a kizsarolt társadalomtól adóba. A Nemzeti Bank inkább bírja el a kölcsönt, mint az ország az adót. Hogyan állunk az aranyfedezettel? Már régen nem törődnek az aranyfedezettel ott, ahol szükségből mással kell törődni. Kitűnő elv, hogy, a Nemzeti Bankot az állam ne használhassa föl. De már régen nem élhet semmi ország elvekből. Az élet a fontos, nem a körülírások és szigorú szabályszerűségek. Eleget vérzett az ország az elvelért, most egy kicsit vérezzen az elv az országért.♦ Bethlen István gróf nagyszerű angol előadásai után ítélve az irredenta politika tért engedett a praktikusabb revíziós politikának. Néhány évvel ezelőtt aligha beszélt volna arról, hogy csak a magyarlakta területekre tartunk igényt, a többit népszavazás döntse el, Erdély pedig ne legyen ismét a miénk, aminek ellenében Romániáé se legyen. Túlzással ezek után már nem igen vádolhatnak betűsünket makacs intranzigenciával sem.* Tökéletesen igaza van Wolff Károlynak és Friedrich Istvánnak: kényszeríteni senkit sem lehet névmagyarosításra. Hozzátesszük: az idegen neve megtartására sem, ha magyarosítani akarja és amíg ez a méltatlanság uralkodott, WollV és Friedrich belenyugodtak. Az uj méltánytalanságban különben nem érdektelenek. Hiszen az egyik WollV, a másik Friedrich. Meg vannak elégedve nevükkel, jó teszik. Sipőcz is meg lehet elégedve török nevével, mely magyarul drágakövet jelent, a WollTé pedig a Farkasé. Kis Sipőcz sokkal szerényebb, ha nem tártja magát drágakőnek, mint WollV, ha nem érzi magát farkasnak. Éles kritikák a Házban a Nemzeti Bank alapszabályait módosító törvényjavaslatról Magyar Pál, Hann Ferenc és Sándor Pál érvei a törvényjavaslat ellen öt órakor nyitotta meg Almásy László elnök a képviselőház csütörtöki ülését. A megnyitás után Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter beterjesztette a magyar tengerhajózási vállalatok kedvezményeiről és a külföldi származású áruk hamis megjelölését tiltó nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadták a gazdavédelmi törvényjavaslatot, majd rátértek a Nemzeti Bank létesítése és szabadalmáról szóló 1924. évi V. t.c. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot Zsindely Ferenc előadó ismertette. Az első szónok Magyar Pál volt. — Az alapszabálymódosítást — mondotta — nem tartom egyszerű technikai műveletnek, mert ez kihat majd egész pénzgazdálkodásunk jövőjére. Mindenekelőtt egy logikai tévedésre kívánok rámutatni : ezt a törvényjavaslatot azután hozták a Ház elé, amikor ennek az indokául szolgáló gazdavédelmi törvényjavasatot már elfogadtuk. Ha már most bármilyen okból a Ház nem tenné magáévá a mostani javaslatot, hiába fogadtuk volna el a gazdavédelmi rendeletet, a kormánynak nem lenne meg a lehetősége, hogy a törvény hatályosságát biztosítani tudja. Ebben megint azt látom, hogy a mai kormányzati rendszerben a mi szerepünk másodrendű és csak külső formák betöltése szempontjából van ránk szükség.. A jegybankok függetlensége — A jegybankoknak — foghatja — mindig függetleneknek kell tenni a kormányoktól. A pénz fedezetét az aranyfedezet mellett a könynyen beváltható követelések jelentik s ezért gyakorolnak szigorít ellenőrzést a jegybankok, hogy csak biztosan beváltható váltókat számítoljanak le. Az erre vonatkozó óvatosság különösen fontos lenne nálunk, hiszen mi igen jelentős mértékben szálltunk le aranyfedezet tekintetében. A Nemzeti Bank ma szinte egyedüli forrása a hiteléletnek és ezért látom aggodalommal a javaslatot. Ezt a javaslatot csak akkor tudnám akceptáli, ha még egy szakaszt vennénk fel, nevezetesen azt, hogy a pénzügyi kormányzat a következő esztendőkben ezt a javaslatot precedensül nem tekinti és nem jön hasonló célkitűzési javaslattal a Ház elé, nem használja ki hasonlóképen a jnterszerzésnek ezt a könnyű módját. Nem félek az inflatórius hatástól és tudom, a közönségben nem fog a pengő iránti bizalom meginogni, mert erre nincs ok. A kormány igénybe vesz százmilliós hitelt , mert ennek semmi rossz hatása nem lesz a pénzügyi helyzetre, ez csak megerősíti a pengőbe vételi hitet. A Nemzeti B Bank politikája azonban nem felel meg a gazdasági élet szükségleteinek. Azt szokták hirdetni, hogy a bajok oka a kis bankjegyforgalom. Ez tévedés. A követelések fizetését nem utasították vissza egy esetben sem azzal, hogy nincs elegendő bankjegy, vagy azért, mert a betétekre vonatkozólag olyan moratóriumféle intézkedések lennének, mint például Jugoszláviában A pénzláb leszállítása nem szolgálná a gazdasági helyzet javulását. Ma, amikor sikerült a pengő iránti bizalmat nagy áldozatokkal biztosítani, akkor gondolni sem szabad a nagy előny lerontására, nem tehet meggyengíteni a pengő stabilitását, ami a jövő kibontakozásának egyik legfőbb alapja. a béke biztosítását. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy most már a revízió útja könnyű lesz Sok akadály fornyosul még az útban. De Európa közvéleményét felvilágosítani, a kérdés minden oldalát, leitárni, a lehetőségeket megmutatni:ez a hatalmas angliai propaganda a két magyar politikus elvitazhatatlan érdeme. És reméljük némi sikere is. Beszédeik és agitációjuk valóban tett volt. Erinek érzi és méltányolja az egész magyar nemizét. Mi nem mérhetjük össze viszonyainkat sem Angliával, sem Amerikával. A belső tőkeképződést kell elősegíteni . Ma minden figyelmet a reális lehetőségek felé kell fordítanunk, amelyek több tredingiyt is Ígérnek. Ha visszatérhetünk egyszer aatkcimális gazdasági viszonyokhoz, nem mondom, hogy nem kerülhet sor a pengő aranyértékertek végleges megállapítására. Addig azonban, tiniig, ilyen nehéz viszonyok között élünk, aiu/krój/ például a kötött valutagazdálkodás béklyói is szorítanak minden ilyen kísértet csak nehezebbé tenné a helyzetet. Olyan kiviteli politikát kell követnünk, amely biztosítja intervalutáris viszonylatban, hogy a termelő a kivitt terményes teljes értéket megkapja. Minden eszközzel elő kell segíteni a belső tőkeképződést s óva intek mindenkit attól, hogy ezt a folyamatot megakassza. Nagy elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy, az utolsó két esztendő azokat igazolta, akik más értékállóbbnak hitt valutákkal szemben a pengő iránt viseltettek bizalommal . Visszatérve a törvényjavaslatra, szerencsésebbnek tartottam volna, ha a kormány nem a jegybank, hanem külön szert,utján oldotta volna meg a kérdést és így, nem kellett volna a jegybank alapszabályát megváltoztatni és a jegybankok nemzetközi működésével annyira szemben álló módot választani. A javaslatot nem fogadta el. Nem lehet infláció Hegedűs Kálmán azt fejtegette, hogy az infláció nem a bankjegyek mennyiségétől hanem minőségétől függ Inflációt elhatározni nem lehet, ez azoknak a ballépéseknek a következménye, melyeket egy pénzügyminiszter és egy jegybank együttesen követnek el. Klárn Ferenc: Úgy var! Úgy van! Nem is tudja, milyen igaza van Hegedűs Kálmán: Ennél a javaslatnál ettől nem kell félni. Ez a javaslat szoros összefüggésben van a gazdajavaslattal, ez teszi lehetővéannak végrehajtását. Beszéde végén a közterhek arányosítását szorgalmazta. Azt az öttetit ajánlotta a pénzügyminiszter figyelmébe, hogy félmilliárdnyi nyeremény kölcsönt bocsásson ki. A javaslatot elfogadta. A független Kisgazdapárt nem szavazza meg a javaslatot Utána Ulain Ferenc szólalt fel. A kormány — mondotta— százmilliókölcsönt kér a Nemzeti Banktól. Nekem azt kell most kérdeznem, igaz-e, hogy 1924-ben a Nemzeti Bank létesítésével kapcsolatban olyan törvényt hoztunk, amely kimondja, hogy az állam és egyéb közüzetek a bank eszközeit sem közvetve, sem közvetlenül nem vehetik igénybe saját céljaikra anélkül, hogy arányban annak ellenértékét be ne szolgáltassák. Ezt a törvényt azért csináltuk akkor, hogy a Nemzeti Bank független legyen, mert csak így tudja a feladatát elvégezni. Kilenc év óta most történik meg először, hogy a kormány pénzt akar felvenni a Nemzeti Banktól és azt kéri, hogy adja ezt a Nemzeti Bank minden fedezet nélkül. Hát itt az a kérdés, hogy a Nemzeti Bank valutáris fedezete hogyan áll? A Nemzéti Banknak van egy 119 milliós arany tartozása a BSZ- nél és ha ez a helyzet, akkor felmerül a kérdés, szabad-e százmilliótfelvenni ettől a Nemzeti Banktól. 1934-től 28 százalékosnak kellene lenni az aranyfedezetnek Most a kormány azt kívánja, hogy az legyen 24 százalék. De én azt mondom, hogy ha ezt a százmilliót felveszi az állam, akkor csak 19 százalék lesz Egy ilyen módon megterhelt Nemzeti Banktól nem szabad kölcsönt felvenni, különösen nem ilyen feltételek mellett. Mi tehát nem vagyunk hajlandók ezt a javaslatot megszavazni, egyrészt mert hiábavaló módon terheli a Nemzeti Bankot, másrészt mert az áldozat teljesen hiábavaló. A Nemzeti Bank gazdálkodása • A Nemzeti Bank ma már csak egy szurrogátum, valójában nem is jegybank, mert nem teljesíti két feladatát, a készfizetések biztosítását és a pengő értékének fentartását. A Nemzeti Bank megalakulása óta kedvence volt a magyar gazdasági életnek. Ezután statisztikai adatokat olvasott fel a bank jövedelméről. Megemlítettük, hogy az utolsó hat esztendő alatt a 34 millió alaptőkével rendelkező bank 126 millió nyers jövedelmet ért el, ebből, a tiszta bevétel 53 millió pengő volt. Csak osztalékra 24 millió peng