Ujság, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
2 MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSA írta SIPŐCZ JENŐ Dr. Budapest székesfőváros polgármestere A világtörténet legcsodálatosabb vonása az a tény, mely az isteni tragédiában jutott kifejezésre nagypénteki gyásszal és húsvéti fényességgel. A fájdalom, a kálváriás szenvedés váltotta meg az emberiséget A világtörténet isteni homlokát tövis, koszorúzza és fájdalom redezi be. A messiási munka önfeláldozás és vértanúság műve volt. Kálvárián keresztül jutott el az örök eszme a húsvéti dicsőségbe. Hiába hengerítették a nehéz követ az örök gondolat sírjára, hiába feszítették meg az örök igazságot, az feltámadt a harmadik napon halhatatlan erővel és örök dicsőséggel. A magyar sors is hosszú kálváriautat jelent, a magyar igazságot is megfeszítették a trianoni nagypénteken, de kitör a sírból a lélek erejével, a szellem hatalmával. A magyar föld sok gyásznak, sok temetésnek a földje, úgy érezzük, sokszor a magyar bánat örökös felhője alatt, mintha ezt az országot a Getszemanekertből hasították volna ki, mintha a Kárpátokkal övezett Magyarország a szenvedések és vértanúságok Krisztuspalástja volna. Különösen hangzik, de azt mondhatjuk, hogy a magyar nemzet csodálatos, lebírhatatlan életereje éppen a kálváriás sorsban, a szenvedésektől megedzett lélekben rejlett. Az égiek életet és dicsőséget szántak ennek a népnek, mert különben nem raktak volna a vállára oly súlyos keresztet és annyi nehéz életgondot. A magyar imádság azt mondja, hogy „hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában.11 Nagy mélységet ölelnek át ezek a szavak, nagy igazságot fejeznek ki, amelyben benne van egész lényünk, egész lelkünk. Az isteni örök igazság kálváriával, nagypénteki földindulással és húsvéti semmit........................ .......... feltámadással bizonyította a maga örök hatalmát és mi is ennek az igazságnak a fényében járunk, a szellemi erejéből élünk. Magyarország feltámadása halhatatlan hitünk, a halálnál erősebb meggyőződésünk, mert nem pusztulhat el, nem veszhet el az a lélek, mely a megpróbáltatások, kálváriák útján ilyen nagy hittel és önfeláldozással hordozza a keresztjét rendületlen erővel. Még nagypénteki gyásztól vonaglik a szívünk, még a Golgotha árnyékában járunk, de már pitymallik a láthatáron a magyar igazság húsvéti fénye. Hiába hengerítették Nagy-Magyarország sírjára a trianoni követ, eljön feltámadásunk napja! Eljön az az idő, amikor kitör a sírból a magyar gondolat, amikor megkapja jutalmát a kálváriák nemzete. A gyász és szenvedés egyszer nagy örömbe olvad, messiási diadalt fog hozni. Magyarország feltámadását az isteni örök igazság munkálja. Ezt hiszszük olyan hittel, melyről az írás azt mondja, hogy megmozdítja a hegyeket.. A búvár — Elbeszélés — írta Márai Sándor Puha ütést érzett, kissé féloldalra idült, s megadta a jelzést, hogy talajt ért, megállt a hajócsonk közelében és körülnézett. A víz nem volt különösebben mély itt, talán tíz—tizenkét méter. Félhomályban járt, melyet megszokott már, lámpa nélkül is meglehetősen eligazodott. Az ólomcsizmákban óvatosan mozgott fel és alá néhány lépést, nézelődött, nem volt még kedve munkához látni. A csákányt kihúzta övéből, megnézte, tegnap kicsorbult, mikor a kazánház ajtaját feszegette, este szólt is a műhelyben, köszörüljék ki, de persze hozzá sem nyúltak. „Semmiben nem bízhat az ember“ — gondolta mérgesen. — „Persze, ott fenn okoskodni, kritizálni, azt tudnak a kolléga urak. S hogy mit tudsz te, mondják, csak lemegy kényelmesen a mélybe, ott sétifikálsz, merengsz, egy kicsit fűrészelsz, s aztán feljösz, mint aki jól végezte dolgát, mint a primadonna, aki tapsot vár, amíg mi fenn gürcölünk, a műhelyben, az irodában, addig ő a mélyben mereng és állítólag keres valamit... Ezt mondják.*" Rosszkedvűen megállt, lassan emelte a csákányt, belevágta a propeller oldalába. Valamilyen örvény, áradás járhatott erre, félkézzel megkapaszkodott a hajó korlátjában Az oxigént is nehezen kapta ma, már hetek óta mondja fenn, hogy rossz a vezeték, cseréljék ki, de ezeknek hiába beszél az ember. Persze, redukálni, az általános helyzetre hivatkozni, azt tudnak! De ki törődik azzal, hogy rendesen kapja-e az oxygént?. .. Igen, szemre és kifelé ő az attrakció, a vezérigazgató néha külföldi vendégeknek is bemutatja, mint afféle idomított fókát, senki nem bírja olyan sokáig lenn... de mit tudják ezek, milyen áron bírja? S a túlórákat nem fizetik meg. Ma is házi perpatvarral kezdte a napot, Jolán panaszkodott, hogy a beöltözést nem számítják a munkaidőbe, s ezen a címen levontak a múlt héten hat pengőt, ő nem szól, bánja is ő, vonják le. Leült a hajó karfájára, a világosság felé bámult, szép, meleg idő lehet most odafönn, reggel, mikor a villamossal utazott, a külvárosi házak kertjében észrevett már néhány virágzó gyümölcsfát. Ezek a szédülős, koratavaszi napok ... jó lenne járni egyet ilyenkor az új erdőben, leülni egy padra, cigarettázni, olvasni, gondolkozni. De még örülni kell, hogy itt ülhet a mélyben, szívhatja a rossz oxygént, s hogy őt küldték ki erre a kis munkára; vacak munka, szóra sem érdemes, banális napi eset, persze, más lenne, ha bizonyítani tudná, hogy van valamilyen biztosítási csalás is mögötte... a motort délután mindenesetre kiemeli a gépházból és felviszi, talán kiderül valami, azzal lehetne esetleg egy kis extrát keresni. Valahogy nem volt kedve ma amunkához. Csak ült és bámészkodott Utolsó időben gyakran meglepte ilyen különös fáradtság. Erről nem szólt senkinek, feleségének sem, s a legkevésbé persze fenn az irodában. Még csak az kellene, hogy megtudják! Minősítése kifogástalan, tizenöt éve dolgozik a társaságnál, tudják róla, hogy soha nem kapott a biztosító társaságoktól személyes borítékot, s akármilyen mélybe leküldhetik egyedül, nem amerikázik odalenn, nem lopja az időt, gyors munkás és jól bírja a nyomást is. Bizalmi feladatokra használják, mondhatnak akármit, hogy a Tarczali gyorsabban és ügyesebben fűrészel, biztosabb a fogása, s érdekesebb az anyag, amit felhoz... na igen, Tarczali mindig a mutatós anyagot keresi össze, s különben is, fűrészelni már nem olyan nagy eset, de mig az ember eljut oda, hogy megközelíti az anyagot, csákányai és ólomkörömmel... s tüdővel és idegekkel, mindig odafigyelve, s ez a különös nyomás, az idegen elem, amelynek zúgását néha éjszaka is hallja ... könnyű nekik, ott fenn a levegőn! Igen, talán még a bányászoknak is könnyebb, lenn a földben, ez valahogy mégis az ismerős elem, az ember kissé otthon van a földben. S nincs az a szorongó, kísérteties csend, az ember nem hallja a saját szavát. És jó a repülőknek, ezeknek a nyílt, könnyű, szabad lelkeknek, munka közben mégis látják a földet és levegőt szívnak, s tisztességesen is fizetik őket. S a levegő, ez is az ember eleme, az igazi. Csak ő él itt, ebben a másik anyagban, ebben a híg ellenállásban, ebben a mozgó félhomályban, s az ólombörtönben, ebben a miniatűrfogdában, melybe reggel beköltözik, s aztán nem hall és nem lát többé a világból, csak amennyit a fejhura ablaküvege mutat, s néha elúszik homályos libegéssel valamilyen ismeretlen élőlény ... s ez a siket csend, ez a magány az idegenben, ez a nesztelen sürgés-forgás! Biztos, az idegek megsinylik ezt a különös atmoszférát. Elhatározta, hogy krómot szed majd. Nincs semmi baj, mondta, s a csákánnyal lomhán sujtott egy riadtan menekülő hal után. Ez a mesterség ára, ez a fáradtság. Végre is, az ember búvár, vagy nem az. Ugyan hány búvár él, hány igazi, hivatásos búvár él a világon? Ajkát biggyesztette: kevés, nagyon kevés. . . Amit így hallani néha, exotikus naturalistákról, a ceyloniakról, akik képzettség és felkészültség nélkül buknak a mélybe, oly kevéssé megbízhatós különben is, módszeres és lelkiismeretes kutatás nélkül mit ér az egész mesterség? Alapos munkát csak módszeresen, a megfelelő tréninggel, s tökéletes segédeszközökkel lehet végezni. Sajnos, rengeteg a kontár. Ma úgy jelentkeznek már búvárnak az emberek, mint régebben államhivatalnoknak... aki egyszer fejest ugrott az uszodában, már azt hiszi, elmehet búvárnak. Gúnyosan nevetett. Most már ideje lett volna munkához látni: az idő ritka és drága idelenn, már zúg a füle s azt a nehéz nyomást érzi mellében. Hát igen, kezdjük, gondolta ... Szétszedem a motort és felviszem, hátha kiderül, hogy biztosítási csalás az egész, s akkor dicséretet kapok a társaságtól... ez szép szenzáció lenne! Apró munka, de hát ilyen apró munkákkal telik el az élet... ma egy elsüllyedt propeller, holnap valamilyen prominensebb vizi hulla, kővel a derekán, a napi anyag, ami éppen akad ... hát kezdjük. Lomhán felállott, előhúzta a fűrészt, s imbolyogva megindult a kazánház felé. Nem látott jól, meggyújtotta a lámpát. Hat pengőt, gondolta mellékesen, van lelkük levonni azt a hat pengőt. Szeretett volna kiköpni, de nem tudott, vízben nem lehet köpni. Már a kazánház ajtaja előtt állott, mikor még egyszer felnézett a fény felé, valami húzta fel ma, idő előtt, aztán körülnézett, bámulta a rozsdás alkatrészeket, s egyszerre mérhetetlen csodálkozás fogta el. Igen, most majd dolgozik egy-két órát idelenn, aztán felhúzzák, hazamegy... rendes búvár, jó a minősítése, hogyne. De erről volt szó, annakidején? ÚJSÁG VASÁRNAP, 1934 ÁPRILIS 1 ............. Mussolini nem tartja a helyzetet katasztrofálisnak Nem »delinitív«, hanem »velenzlv« német felszerelésről beszélt Páris, március 31. A Petit Soir közli Rómába küldött különtudósítójának, Perreuxnak intervjúját Mussolini miniszterelnökkel. Az általános világhelyzetet Mussolini egyáltalában nem tartja katasztrofálisnak és nem hisz küszöbönálló háborúiban. Hangoztatta, hogy a Rómában aláírt jegyzőkönyvek senki ellen nem irányulnak, hanem ellenkezőleg, kezdetét jelentik a középeurópai együttműködésnek, amelyen mindenki, aki kívánja, résztvehet. A Duce ezután hangoztatta, hogy legutóbbi nagy beszédét meglehetősen eltorzították. Egyáltalában nem gondol arra, amit állítottak, hogy t. i. a leszerelési kérdésiben eddig elfoglalt álláspontját elejtse, így nem beszélt „definitív“ német felfegyverkezésről, hanem „defenzív" felfegyverkezésről és ez mégis csak más. Hangoztatta ezután, hogy az olasz terv tulajdonképpen a legjobban megközelíti a francia álláspontot, úgy, hogy nem érti, miért nem fogadja azt el Franciaország. Arra a kérdésre, várjon a szerződések revízióját áthághatatlan akadálynak tartja-e, Mussolini kijelentette, hogy a revízió mindig aktuális, főleg azoknak az országoknak számára, amelyek a mostani európai határmegállapodásokat sínylik. A békeszerződések igazságtalanságokat teremtettek. Ezeket a szerződéseket egyébként aláírásukkor egyáltalában nem tekintették örökéletűeknek. Nem gondolkozott így róluk Franciaország sem, de Benes és Masaryk ki is jelentették, hogy bizonyos feltételek mellett, politikai és gazdasági kiegyenlítések élőfeltételezésével, a revízió kérdését fontolóra lehetne venni. Miért nem csatlakozott Bulgária a balkáni szerződéshez? Szófia, március 31. Bulgária híve a népszövetségnek, amely a nemzetek között a háború következtében támadt egyenlőtlenségben egyedül képes helyreállítani a nemzetközi egyensúlyt és megszüntetni, amennyire lehetséges a fennálló igazságtalanságokat. Musanov megemlékezett a török, a magyar és a román államférfiak Szófiában tett látogatásáról, valamint az uralkodók találkozásáról. Rátérve ezzel kapcsolatban a bal y Jesec&fu V 4 ety'fXM szrv(rolfa mví clelLnb 4-3 Szítíi AUTIK iráni szerződésre, megállapította, hogy Bulgária tovolmaradása megfosztja ezt a szerződést az egész Balkánra kiterjedő szerződés jellegétől, majd kifejtette, miért lehetetlen Bulgária csatlakozása a szerződéshez, megállapítva, hogy a bolgár kormánynak ez a lépése az egész bolgár nép egyhangú helyeslésével találkozott. Úgy gondoltuk és gondoljuk ma is — mondotta —, hogy ez a szerződés felesleges. Meggyőződésem szerint a Balkán békéjét, amelyet különben senki sem fenyeget, sokkal egyszerűbb eszközökkel lehet biztosítani és megszilárdítani, olyan eszközökkel, amelyek nem keltenek bizalmatlanságot vagy gyanakvást. A szerződés ugyan a béke megszilárdítását tűzi ki céljául, másrészről azonban a népszövetségi alapokmány ama rendelkezése ellen irányul, amely lehetővé teszi a békeszerződések békés módosítását. A szerződéshez való csatlakozás tehát részünkről azt jelentené, hogy önként lemondunk arról a reményről, amely a népszövetségi alapokmány 19. szakaszának ünnepélyes ígéretére támaszkodik. Bulgáriának a szomszéd államokkal való viszonyával kapcsolatban Musanov miniszterelnök kijelentette, hogy Bulgária politikája a balkáni szerződést aláíró négy állam iránt ugyanaz marad, nevezetesen a jószomszédi és baráti viszony politikája. Összeesküvés a dalai láma ellen Peking, március 31. A tizeti Lhasszában összeesküvést fedeztek fel, amely a dalai láma ellen irányult. Negyven embert letartóztattak, a bűnszövetkezet huszonnyolc tagját pedig azonnal kivégezték.