Ujság, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

3 t­e Végváry József dr. Turul­­fővezér nyilatkozata Végváry József dr., a Turul Szövetség fő­vezére, következő nyilatkozatának közlésére kért fel bennünket: — Egyes lapok rosszindulatú és tenden­ciózus beállításban kommentálják a Turul Szövetség nagygyűlésért elhangzott felszólalá­sokat, nemkülönben azokat a célkitűzéseket, amelyek a szövetséget ,a nagygyűlés- összehí­ félpohár Qj0­ffSF| kiTnyeg isi Hosszú élet A-B-C-je: L gyen rendes emésztése — legyen piros tiszta nyelve Szorulás az oka Számos betegségnek, De „I g m a n d 1“ v i z z e ! Sok bajt megelőzhet. Az ügyvédi össze­férhetetlenség vitáidhoz Az ügyvédi hivatásnak­­közérdekből való lényege a függetlenség, amely talán egyetlen foglalkozásnál sem olyan különös jelentőségű, mint éppen az ügyvédkedésnél, amelynek alapja a bizalom. Helytelen volna azonban az ügyvédi függet­lenség (összeférhetetlenség) kérdését más anyagi, vonatkozású kérdéssel kapcsolni össze, amelyek ügyvédi közérdek szempontból je­lenthetnek pillanatnyi előnyt, de amelyet nem volna helyes idegen lobogó alatt csempészni be. Amikor tehát ügyvédi összeférhetetlenségről beszélünk, akkor ne akarjuk ezt a kérdést az ügyvédség anyagi helyzetének megjavítására irányuló próbálkozásokkal keverni össze, mert ha lehet is vitatkozni arról, hogy az ügyvéd­ség mai kétségtelenül nagyon nehéz anyagi vi­szonyai között jó volna találni módot­ arra, hogy a túlduzzadt ügyvédi létszám lecsökken­jen, e lecsökkentés indokául azonban egy ettől független problémát az összeférhetetlen­ség kérdését bedobni, nem felel meg az ügy­védség egyetemétől joggal elvárt tárgyilagos­ságnak. A nyugdíjat élvező ügyvédet meg lehet esetleg fosztani ügyvédkedésétől, vagy meg lehet kívánni azt is, hogy ügyvédkedése ideje alatt nyugdíjáról az ügyvédség egyeteme ja­vára mondjon le, de lehetetlenség azt mon­dani, hogy az a helyzet, hogy valaki közin­tézm­énytől vagy bárhonnan nyugdíjat élvez az őt az ügyvédi hivatással összeférhetetlenné tenné. A két kérdés ugyanis nem függ­ő ös­s. A­ hangsúly csak azon lehet, ami az ügyvéd­ rendtartásban igen szépen megvalósílt,­­hogy az ügyvédi hivatás egész embert kívánván, az mellékfoglalkozásként nem űzhető, min­dentől eltekintve, egyszerűen azért, mert akkor hivatását maradéktalanul betölteni nem tudja. Amennyire tehát összeférhetetlen az ügyvédséggel minden szolgálati viszony amikor a szolgálat nem ügyvédi tevékeny­ségésen nyilatkozik meg, ugyanúgy nem te­kinthető összeférhetetlennek az a körülmény ha valaki jogi tevékenységének egy részét vagy akár egészét is, előre meghatározott dí­jazás ellenében bocsátja bárkinek is a ren­delkezésére. Azok az esetek, amelyeket példaként fel­hoz e kérdésről írott cikkében Virányi Jó­zsef dr., azok nem általános, hanem egyes esetre szóló összeférhetetlenségi esetek, illetve valójában fegyelmi vétségek. Nyil­vánvaló, hogy az ügyvéd nem adhat taná­csot és nem vállalhat ügyet saját ügyfelé­vel szemben, éppen ezért a szolgálati vi­szonyban lévő ügyvéd nem vállalhat ügyet közvetve vagy közvetlenül szolgálatadójával szemben. Ez azonban nem összeférhetetlen­ségi kérdés, a kérdés lényeges ismérveit nézve, hanem egyszerű fegyelmi vétség, hi­szen mai rendtartásunk­ is bünteti az ügy­védet, ha két ellenérdekű felet egyszerre képvisel, sőt a kialakult gyakorlat szerint egyik legsúlyosabb fegyelmi vétségként je­lentkezik ez. Az ügyvédség az összeférhetetlenség kérdé­sét csak annak eszmei szemszögéből vizsgál­hatja és nem abból a szempontból, hogy pil­lanatnyilag több vagy kevesebb kenyér jut-e az elintézés folyományaként az egyes ügyvéd számára.__Az ügyvédség, amely valójában nagy többségével hárítja el magától a nume­rus clausus gondolatát az ügyvédség, amely csak a közelmúltban is a leghevesebben til­takozott az ellen, hogy tagdíj vagy nyugdíj ki nem fizetése miatt az egyes ügyvédtől ügy­védkedése megvonható legyen, aki tehát ezekben a kérdésekben az egyéni anyagi ér­dekek fölé tudott emelkedni, az az összefér­hetetlenség kérdését is csak az ügyvédi hi­­vatás lényegéből kiindulva vizsgálhatja és csak ott állapíthat meg és láthat összeférhe­tetlenséget, ahol ez tényleg a hivatás lényegé­ből kiindulóan fenforog és ebben az esetben csak arra az álláspontra helyezkedhetik hogy az ügyvédi rendtartás ezirányú rendel­kezése ma is változatlanul megfelelő törvényi rendezése ennek a kérdésnek. Vészi Mátyás dr. UJSÁG PÉNTEK, 1935 FEBRUÁR 1 Erősítik mi ifjúsági reformmozgalom Nagygyűlésen fejtik ki célkitűzéseiket a Vigasiéssan Váratlanul nagy élénkséget vitt be politi­kai életünkbe az a megmozdulás, amely a „re­form-nemzedék" elnevezéssel új utakra akarja vinni az ország egész politikai és gaz­dasági rendszerét. Hónapok óta folyik a szervezkedés olyan célok érdekében, ame­lyeknek megvalósítására a fiatalok nem tart­ják elég megfelelőnek a kormány pártját é­s céljaik igazi harcosait Eckhardt Tiborban, a független kisgazdapárt vezérében, továbbá a kormány táborában szerephez jutott fiata­labb korosztályban látják. Politikai árnyalat szerint három területről toborzódott az új szervezkedés: a nemzeti egység pártjáért, a keresztény pártért és a független kisgazda­­pártért lelkesedő fiatalabb generációból .or­­rondralépését az a körülmény siettette, hogy Eckhardt Tibornak nem sikerült kettészakí­tania az egységes pártot, amely tudvalévően éppen a keddi izgalmas értekezleten egysége­sen bizalmat szavazott a miniszterelnöknek és felajánlotta segítségét Gömbös Gyula mi­niszterelnök reformtörekvéseinek megvalósí­tására. Eszerint tehát a kormány a jövőben is a nemzeti egység pártjára támaszkodik, de ugyanakkor felbomlott az a megállapodás, amely a miniszterelnök és a független kis­gazdapárt vezére között már régebben létre­jött, nemcsak a választójog reformjára, ha­nem egyéb alapelvekre vonatkozólag is. Eck­hardt Tibor bontotta fel ezt a megegyezést a miniszterelnökhöz intézett közismert levelé­ben s népszövetségi fődelegátusi megbizatá­sát is visszaadta a kormánynak. Ennek to­vábbi következményeként a független kis­gazdapárt arra az elhatározásra jutott, hogy rövidesen erőteljes akciót kezd az egész or­szágban azoknak az elgondolásoknak megva­lósítására, amelyeknek diadalra juttatása az eredeti taktika alapján nem kecsegtetett si­kerrel. Ebből nem következik, hogy a füg­getlen kisgazdapárt feladta volna legközvet­lenebb célját: az egységes párt megbuktatá­sát. Ezért indul meg az országos agitáció is,­­de ezen túlmenően most meggyorsítják tem­­pójukat abb­art az i­tstrgban­tójogi reformon kívül -a­­többi célkitűzés k közelebb­­jusson a­ megvalósulás­hoz.-'-—" - . Ezzel szemben az egységes párt állja azt a természetes programmpontját, hogy az al­­­­kotmányos kormányzás bázisaként támogatja a kormányt és kész megvalósítani minden­­ olyan reformot, amit a kormány az ország érdekében szükségesnek tart. Őrzi egységet­­ és éppen pozíciójának erősítésére sürgősnek , hirdeti az egész helyzet alapos tisztázását a­­ párton belül és azon kívül. Mert kétségtelen , hogy tisztáznivaló bőven van. Így a többi­­ között az is, hogy a kibontakozó ifjúsági , mozgalom mennyiben függ össze magával a­­ nemzeti egység pártjával és felelős tényezői­­­vel,­­ de sürgős és észszerű megoldását követeli. Azokban pedig, akik továbbra is becsü­lettel küzdenek e válságos idők komoly kibontakozásáért , üzenjük, hogy minden­kor maguk mögött tudhatják a nemzet ifjúságának zárt rendekben felsorakozott, meg nem alkuvó elszánt tömegét. „Turul“ Szövetség. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesültnek Országos Központja". Az ifjúsági mozgalom plakátja A Turul Szövetség — amelynek gyűléséről beszámoltunk — csütörtökön zöldszinű pla­kátot ragasztott ki a főváros utcáin. A pla­kát szövege a következő: „Magyar Testvéreink! Az 1848-ban megindult nagy nemzeti reform-mozgalmat közel kilencven eszten­dőn át elsikkasztották. Eredmény: három­millió magyar koldus, széteső nemzeti tár­sadalom, összezilált, nincstelen közép­­osztály, igazságtalan jövedele­mmegoszlás, a bankokrácia és a kartelek korlátlan dikta­túrája, a nemzetközi kapitalizmus parasztot, munkást és kispolgárt kalmár lélekkel ki­használó uralma és nagybirtokok egészség­telen túltengése. A reformok megvalósításának órája el­érkezett! Az egészsége­s földbirtokreform, a tervszerű telepítés, a munka és a tőke vi­szonyának nemzeti szempontból való ren­dezése, valamint a jöve­delem,megoszlás igazságos alapokra való helyezése halasz­tást nem tűr. Mégis, ezeknek a reformoknak már csak puszta előszelére is felhördültek úgy a nemzetközi tőke lakájszellemű kiszolgálói, mint a feudális nagybirtoknak — a múlt­ból még mindig okulni nem akaró — képvi­selői, és egységfrontba tömörültek a refor­mok ellen. 1920-ban még sikerült elodázni a komoly reformok megvalósítását és kétbalkezes megoldással kátyúba juttatni a nemzet vitális érdekeit. Ma ébren figyelünk és minden olyan tö­rekvéssel, mely látszatmegoldásokra törek­szik, élesen szemben állunk! Követeljük a radikális földbirtokreform megvalósítását! Követeljük a bankokrácia és a kartelek megrendszabályozását! Köve­teljük a munka becsületes­ védelmének, a munka alkotmányának megalkotása és ko­difikálása révén való biztosítását. Azok, akik az idő sürgető szavát nem értik meg, szemben találják magukat a magyar ifjú­sággal, amely minden erejével és idealizmu­sával a nemzeti reformtörekvések békés. A „reform-nemzedék"" vezetősége Gim­bás Gyula miniszterelnöknél A „reform-nemzedék" vezetősége csütör­tökön délben megjelent a miniszterelnöknél, hogy ismertesse az ifjúsági mozgalom célki­tűzéseit. Gömbös Gyula miniszterelnöknek és a „reform-nemzedék" küldöttségének ta­nácskozásáról az alábbi hivatalos közlést adták ki: — Gömbös Gyula miniszterelnöknél csü­törtökön délben megjelentek a „reform­nem­zedék" képviseletében vitéz Bánsági György, Bornemissza Béla, Rajniss Ferenc és Szent­­pály I­ászló és bejelentették azt az óhajukat, hogy február közepén a Vigadóban nagy­gyűlést tarthassanak, amelyen a „reform­­nemzedékinek az időszerű közéleti problé­mákkal kapcsolatos állásfoglalását világítta­nák meg. Gömbös Gyula miniszterelnök ki­jelentette a küldöttség tagjainak, hogy a ké­relmet hajlandó meggondolás tárgyává tenni Jól értesült politikai körökben úgy tudják, hogy a belügyminiszter engedélyezni fogja a reform nemzedék" nagygyűlését. Memorandum a miniszter­elnök asztalán A mozgalomban résztvevő ifjúsági szerveze­tek a kiáltvánnyal egyidejűleg memorandum formájában a miniszterelnök elé terjesztették konkrét kívánságaikat. Ennek a memoran­dumnak gondolatmenete a következő: " Történjék intézkedés a telepítések immár halasztást és reakciós gátlásokat nem tűrő ha­ladéktalan megoldására. Ettől elválaszthatat­lanul kerüljön napirendre a hitbizományok­­nak és a holtközi javaknak egyetemes nemzeti szempontból való megreformálása a szociális igazságosság jegyében. Ugyanígy siettessék a tagosításoknak az egyes többségek birtokviszo­nyaihoz mért észszerű keresztülvitele. Adassák lehetőség az Alföld és a Dunántúl elhanyagolt úthálózatának az önkéntes,­ később esetleg kö­telező munkaszolgálat útján való fokozottabb kiépítésére. Az egyke és az egyie elleni ered­ményes harcnak előfeltételeként hozassák be több öröklési rendszer és ezzel párhuzamosan intézkedés történjék az önkéntes — indokolt esetekben kötelező — cseretelepítések ügyé­ben. A földbirtokreformmal kapcsolatosan a mezőgazdasági birtokok területi maximálása 500 holdban. A telepítés kapcsán fordíttássék különös figyelem az életképtelen törpebirto­kok arányszámának csökkentésére, az új mezőgazdasági agglomerációk megfelelő ipari felkészültségére, a szociális biztosításnak a mezőgazdasági munkásokra történő kiterjesz­tésére. A telepítésre felhasználandó földterüle­teknek elsősorban az 1914-ig, ezek kimerítése Mt» wfojflgö­ttP Pl1.''1 kisajátítása és ezeknek pixadékb­irtok­ok for­májában történő betelepítése. A kisajátitotta­k WttffDrgSfffirfárB^g^ef‘1­6.^ hit­­tányos és teljes kártalanítása. A telepítés rész­beni finanszírozását szolgáló recscomptábilis járadék­kötvényeknek a bankok, pénzintéze­tek, ipari és kereskedelmi vállalatok alaptőké­jéhez mért kvotális kényszerjegyzése, végül, de nem utoljára az életre hívott új mezőgazda­sági birtokoknak termelő és értékesítő szövet­kezetekbe való tömörítése és mezőgazdasági exportunkba való intézményes bekapcsolása. Annak bizonyítékául, hogy a magyar ifjúság nemcsak követelni tudja a reformokat, de azok megvalósításában tevékeny részt is vál­lal, a Turul Szövetség felajánlja a kormány­nak az álln­a létesítendő­ önkéntes nemzeti munkatábor közreműködését az első telepes­község felépítésére. A memorandum így végződik: „Hisszük és reméljük, hogy ezek a kíván­ságok méltánylást is fognak találni az erre i­lletékes helyen és hogy megvalósításuk első fok lesz azon a lépcsőn, amely egy új, boldo­gabb, igazabb magyar élethez vezet." Pályázati szelvény az Újság és a Metró „Az első meg a m­áso­dik” című film­pályázatra. NÉV ............................................................... CÍM: ............................................................... Ez a szelvény melléklendő a pályázathoz. Pályázati feltételek a filmrovatban. vásában vezették. A Turul Szövetség e nagy­gyűléssel nem akart beavatkozni a kormány­zat munkájába, még kevésbé akart illegitim befolyást gyakorolni azon problémák meg­oldására, amelyek napjainkban a közélet po­rondján napirenden vannak. A Turul Szö­vetség csak azt akarta, hogy az ifjúság egy­séges állásfoglalásával demonstrálja azt a nézetét, hogy Magyarországot a ma ii nehéz belső és külső helyzetében csakis egy körül­tekintő, éles perspektívájú és lelkiismeretes reformpolitika segítségével lehet a konszoli­dáció szilárd talaján megtartani.­­ Egy ilyen állásfoglalást senkit sem ne­hezményezhet az egyetemi ifjúság részéről, hiszen mióta ily ifjúság egyáltalán létezik, mindig ez járt elől a nemzeti reformok meg­valósításának sürgetésében. A mai egyetemi ifjúság csak a nagy é­s nemes elődök szelle­mében vél eljárni, amikor a m­ai magyar élet napirendjén levő egyes sorskérdésekkel és azok megoldását célzó reformok ügyével be­hatóan, lelkiismeretesen foglalkozik. És­pe­dig mind tudományos alapcím­: az e célra ter­vezett szemináriumokban és előadásokban, mind pedig más nyilvános megmozdulásai­ban. E programmja keretében érdeklik őt a magyar föld összes kérdései: a földbirtokpo­­litika éppen úgy, mint az egyke, a pusztító népbetegségek ügye, a kisebbségi, valamint mindaz a­ sok más exisztenciális kérdés, amely a magyar faj életerejének kibontako­zásával oly szoros összefüggésben van.­­ Az említett nagygyűlésen tehát nem olyan kérdéseket tárgyalt a Turul Szövetség, amelyeket a mostani politikai szituáció vé­tett felszínre, ha­nem olyanokat, amelyekkel a szövetség igen hosszú idő óta behatóan és rendszeresen foglalkozik. Hogy egyes szóno­kok „radikális földreformról“ és „ötszázhol­­das“ birtoktestekről beszéltek, az nem je­lenti azt, mintha a szövetség egy forradalmi jellegű birtokpolitika mellett szögezte volna le magát Azért nem, mert először is a szó­nokok e kérdés felvetésénél nem a maguk álláspontját adták elő, de pusztán csak idéztek modern gazdasági irók közkeletű műveiből és­ másodszor, mert a Turul, Szövetség e kér­désben állást egyáltalában nem foglalt, nem is kíván foglalni. Azért nem, mert felfogása szerint e kérdésnek, mint„ az egész reform­politika kérdésének­­ megoldása egyes­­egyedü­l a magyar reformpolitika inaugu­­rálójára és vezérére, Gömbös Gyula minisz­terelnök úrra tartozik. Rendőri híren A csepeli halálos csónakkatasztrófa ügyében megállapította a rendőri nyomozás, hogy a sze­rencsétlenség másik halálos áldozata Sirhant József budafoki kőművesmester. A rendőrség megállapítása szerint a csónak utasai ittasak voltak. Az éjszaka Kőbányán az Albus-szappangyár irodahelyiségébe betörők hatoltak be, megfúrták a pénztárszekrényt és 10.000 pengő készpénzt vittek el. A Farsang László Rottembiller­ utca 29/a szám alatt lévő lakásába is betörtek és 1400 pengő értékű tárgyat vittek el. Szerdán a késő esti órákban megjelent a fő­­kapitányságon Németh József gyári munkás fele­sége és bejelentené, hogy László nevű fia meg­szökök hazulról barátjával, Csontos Lászlóval, aki szintén a Szegedi­ út 68. számú házban lakik. A két fiú 60 pengőt szerzet és úgy távozott el hazulról. A járásbíróság aulájában az utóbbi időben zsebtolvajok garázdálkodtak. A rendőrség most elfogta lovag Pless Viktor hírhedt zsebtolvajt és Hannis Jenő állásnélküli pincért, akiről az a gyanú, hogy ők követték el a járásbírósági tol­­vajlásokat. A rendőrség kéri, hogy akiket a központi járásbíróságon megloptak, jelentkezze­nek a főkapitányságon A­vinczy Roland dr. rendőrkapitánynál. Vidéki hírek Tolna vármegye főispánja kinevezte tisztelet­beli vármegyei tiszti főügyészekké: Albersz Rezső dr., Zsigmond Ferenc dr., Gulyás József dr., Kunczer Jenő dr., Török Ottó dr., Horváth Jenő dr., Marxreiter Alajos dr., Dulin Jenő dr. szekszárdi, Frühwirth Jenő dr. tamási, Bit­­ler Károly dr. bonyhádi, Szily Géza dr. tolnai, Ringbauer Ferenc dr. dunaföldvári ügyvédeket;­tb. vármegyei főorvosokká: Schall Kálmán dr. és Blum János dr. bonyhádi, Berky József dr. dunaföldvári, Damokos Irván dr. gyönki, Za­­bosi Béla dr. paksi, Fördős Dezső dr és Kele­men József dr. szekszárdi, Riesz József dr. dombóvári orvosokat, tb. főszolgabíróvá: Sza­­lay László dr. dombóvári szolgabirót. Drávaszabolcs községben Fehér János gaz­dálkodó tizennégyéves János fiát úgy megrúgta a ló, hogy a fiú meghalt

Next