Ujság, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
3 te Végváry József dr. Turulfővezér nyilatkozata Végváry József dr., a Turul Szövetség fővezére, következő nyilatkozatának közlésére kért fel bennünket: — Egyes lapok rosszindulatú és tendenciózus beállításban kommentálják a Turul Szövetség nagygyűlésért elhangzott felszólalásokat, nemkülönben azokat a célkitűzéseket, amelyek a szövetséget ,a nagygyűlés- összehí félpohár Qj0ffSF| kiTnyeg isi Hosszú élet A-B-C-je: L gyen rendes emésztése — legyen piros tiszta nyelve Szorulás az oka Számos betegségnek, De „I g m a n d 1“ v i z z e ! Sok bajt megelőzhet. Az ügyvédi összeférhetetlenség vitáidhoz Az ügyvédi hivatásnakközérdekből való lényege a függetlenség, amely talán egyetlen foglalkozásnál sem olyan különös jelentőségű, mint éppen az ügyvédkedésnél, amelynek alapja a bizalom. Helytelen volna azonban az ügyvédi függetlenség (összeférhetetlenség) kérdését más anyagi, vonatkozású kérdéssel kapcsolni össze, amelyek ügyvédi közérdek szempontból jelenthetnek pillanatnyi előnyt, de amelyet nem volna helyes idegen lobogó alatt csempészni be. Amikor tehát ügyvédi összeférhetetlenségről beszélünk, akkor ne akarjuk ezt a kérdést az ügyvédség anyagi helyzetének megjavítására irányuló próbálkozásokkal keverni össze, mert ha lehet is vitatkozni arról, hogy az ügyvédség mai kétségtelenül nagyon nehéz anyagi viszonyai között jó volna találni módot arra, hogy a túlduzzadt ügyvédi létszám lecsökkenjen, e lecsökkentés indokául azonban egy ettől független problémát az összeférhetetlenség kérdését bedobni, nem felel meg az ügyvédség egyetemétől joggal elvárt tárgyilagosságnak. A nyugdíjat élvező ügyvédet meg lehet esetleg fosztani ügyvédkedésétől, vagy meg lehet kívánni azt is, hogy ügyvédkedése ideje alatt nyugdíjáról az ügyvédség egyeteme javára mondjon le, de lehetetlenség azt mondani, hogy az a helyzet, hogy valaki közintézménytől vagy bárhonnan nyugdíjat élvez az őt az ügyvédi hivatással összeférhetetlenné tenné. A két kérdés ugyanis nem függő öss. A hangsúly csak azon lehet, ami az ügyvéd rendtartásban igen szépen megvalósílt,hogy az ügyvédi hivatás egész embert kívánván, az mellékfoglalkozásként nem űzhető, mindentől eltekintve, egyszerűen azért, mert akkor hivatását maradéktalanul betölteni nem tudja. Amennyire tehát összeférhetetlen az ügyvédséggel minden szolgálati viszony amikor a szolgálat nem ügyvédi tevékenységésen nyilatkozik meg, ugyanúgy nem tekinthető összeférhetetlennek az a körülmény ha valaki jogi tevékenységének egy részét vagy akár egészét is, előre meghatározott díjazás ellenében bocsátja bárkinek is a rendelkezésére. Azok az esetek, amelyeket példaként felhoz e kérdésről írott cikkében Virányi József dr., azok nem általános, hanem egyes esetre szóló összeférhetetlenségi esetek, illetve valójában fegyelmi vétségek. Nyilvánvaló, hogy az ügyvéd nem adhat tanácsot és nem vállalhat ügyet saját ügyfelével szemben, éppen ezért a szolgálati viszonyban lévő ügyvéd nem vállalhat ügyet közvetve vagy közvetlenül szolgálatadójával szemben. Ez azonban nem összeférhetetlenségi kérdés, a kérdés lényeges ismérveit nézve, hanem egyszerű fegyelmi vétség, hiszen mai rendtartásunk is bünteti az ügyvédet, ha két ellenérdekű felet egyszerre képvisel, sőt a kialakult gyakorlat szerint egyik legsúlyosabb fegyelmi vétségként jelentkezik ez. Az ügyvédség az összeférhetetlenség kérdését csak annak eszmei szemszögéből vizsgálhatja és nem abból a szempontból, hogy pillanatnyilag több vagy kevesebb kenyér jut-e az elintézés folyományaként az egyes ügyvéd számára.__Az ügyvédség, amely valójában nagy többségével hárítja el magától a numerus clausus gondolatát az ügyvédség, amely csak a közelmúltban is a leghevesebben tiltakozott az ellen, hogy tagdíj vagy nyugdíj ki nem fizetése miatt az egyes ügyvédtől ügyvédkedése megvonható legyen, aki tehát ezekben a kérdésekben az egyéni anyagi érdekek fölé tudott emelkedni, az az összeférhetetlenség kérdését is csak az ügyvédi hivatás lényegéből kiindulva vizsgálhatja és csak ott állapíthat meg és láthat összeférhetetlenséget, ahol ez tényleg a hivatás lényegéből kiindulóan fenforog és ebben az esetben csak arra az álláspontra helyezkedhetik hogy az ügyvédi rendtartás ezirányú rendelkezése ma is változatlanul megfelelő törvényi rendezése ennek a kérdésnek. Vészi Mátyás dr. UJSÁG PÉNTEK, 1935 FEBRUÁR 1 Erősítik mi ifjúsági reformmozgalom Nagygyűlésen fejtik ki célkitűzéseiket a Vigasiéssan Váratlanul nagy élénkséget vitt be politikai életünkbe az a megmozdulás, amely a „reform-nemzedék" elnevezéssel új utakra akarja vinni az ország egész politikai és gazdasági rendszerét. Hónapok óta folyik a szervezkedés olyan célok érdekében, amelyeknek megvalósítására a fiatalok nem tartják elég megfelelőnek a kormány pártját és céljaik igazi harcosait Eckhardt Tiborban, a független kisgazdapárt vezérében, továbbá a kormány táborában szerephez jutott fiatalabb korosztályban látják. Politikai árnyalat szerint három területről toborzódott az új szervezkedés: a nemzeti egység pártjáért, a keresztény pártért és a független kisgazdapártért lelkesedő fiatalabb generációból .orrondralépését az a körülmény siettette, hogy Eckhardt Tibornak nem sikerült kettészakítania az egységes pártot, amely tudvalévően éppen a keddi izgalmas értekezleten egységesen bizalmat szavazott a miniszterelnöknek és felajánlotta segítségét Gömbös Gyula miniszterelnök reformtörekvéseinek megvalósítására. Eszerint tehát a kormány a jövőben is a nemzeti egység pártjára támaszkodik, de ugyanakkor felbomlott az a megállapodás, amely a miniszterelnök és a független kisgazdapárt vezére között már régebben létrejött, nemcsak a választójog reformjára, hanem egyéb alapelvekre vonatkozólag is. Eckhardt Tibor bontotta fel ezt a megegyezést a miniszterelnökhöz intézett közismert levelében s népszövetségi fődelegátusi megbizatását is visszaadta a kormánynak. Ennek további következményeként a független kisgazdapárt arra az elhatározásra jutott, hogy rövidesen erőteljes akciót kezd az egész országban azoknak az elgondolásoknak megvalósítására, amelyeknek diadalra juttatása az eredeti taktika alapján nem kecsegtetett sikerrel. Ebből nem következik, hogy a független kisgazdapárt feladta volna legközvetlenebb célját: az egységes párt megbuktatását. Ezért indul meg az országos agitáció is,de ezen túlmenően most meggyorsítják tempójukat abbart az itstrgbantójogi reformon kívül -atöbbi célkitűzés k közelebbjusson a megvalósuláshoz.-'-—" - . Ezzel szemben az egységes párt állja azt a természetes programmpontját, hogy az alkotmányos kormányzás bázisaként támogatja a kormányt és kész megvalósítani minden olyan reformot, amit a kormány az ország érdekében szükségesnek tart. Őrzi egységet és éppen pozíciójának erősítésére sürgősnek , hirdeti az egész helyzet alapos tisztázását a párton belül és azon kívül. Mert kétségtelen , hogy tisztáznivaló bőven van. Így a többi között az is, hogy a kibontakozó ifjúsági , mozgalom mennyiben függ össze magával a nemzeti egység pártjával és felelős tényezőivel, de sürgős és észszerű megoldását követeli. Azokban pedig, akik továbbra is becsülettel küzdenek e válságos idők komoly kibontakozásáért , üzenjük, hogy mindenkor maguk mögött tudhatják a nemzet ifjúságának zárt rendekben felsorakozott, meg nem alkuvó elszánt tömegét. „Turul“ Szövetség. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesültnek Országos Központja". Az ifjúsági mozgalom plakátja A Turul Szövetség — amelynek gyűléséről beszámoltunk — csütörtökön zöldszinű plakátot ragasztott ki a főváros utcáin. A plakát szövege a következő: „Magyar Testvéreink! Az 1848-ban megindult nagy nemzeti reform-mozgalmat közel kilencven esztendőn át elsikkasztották. Eredmény: hárommillió magyar koldus, széteső nemzeti társadalom, összezilált, nincstelen középosztály, igazságtalan jövedelemmegoszlás, a bankokrácia és a kartelek korlátlan diktatúrája, a nemzetközi kapitalizmus parasztot, munkást és kispolgárt kalmár lélekkel kihasználó uralma és nagybirtokok egészségtelen túltengése. A reformok megvalósításának órája elérkezett! Az egészséges földbirtokreform, a tervszerű telepítés, a munka és a tőke viszonyának nemzeti szempontból való rendezése, valamint a jövedelem,megoszlás igazságos alapokra való helyezése halasztást nem tűr. Mégis, ezeknek a reformoknak már csak puszta előszelére is felhördültek úgy a nemzetközi tőke lakájszellemű kiszolgálói, mint a feudális nagybirtoknak — a múltból még mindig okulni nem akaró — képviselői, és egységfrontba tömörültek a reformok ellen. 1920-ban még sikerült elodázni a komoly reformok megvalósítását és kétbalkezes megoldással kátyúba juttatni a nemzet vitális érdekeit. Ma ébren figyelünk és minden olyan törekvéssel, mely látszatmegoldásokra törekszik, élesen szemben állunk! Követeljük a radikális földbirtokreform megvalósítását! Követeljük a bankokrácia és a kartelek megrendszabályozását! Követeljük a munka becsületes védelmének, a munka alkotmányának megalkotása és kodifikálása révén való biztosítását. Azok, akik az idő sürgető szavát nem értik meg, szemben találják magukat a magyar ifjúsággal, amely minden erejével és idealizmusával a nemzeti reformtörekvések békés. A „reform-nemzedék"" vezetősége Gimbás Gyula miniszterelnöknél A „reform-nemzedék" vezetősége csütörtökön délben megjelent a miniszterelnöknél, hogy ismertesse az ifjúsági mozgalom célkitűzéseit. Gömbös Gyula miniszterelnöknek és a „reform-nemzedék" küldöttségének tanácskozásáról az alábbi hivatalos közlést adták ki: — Gömbös Gyula miniszterelnöknél csütörtökön délben megjelentek a „reformnemzedék" képviseletében vitéz Bánsági György, Bornemissza Béla, Rajniss Ferenc és Szentpály Iászló és bejelentették azt az óhajukat, hogy február közepén a Vigadóban nagygyűlést tarthassanak, amelyen a „reformnemzedékinek az időszerű közéleti problémákkal kapcsolatos állásfoglalását világíttanák meg. Gömbös Gyula miniszterelnök kijelentette a küldöttség tagjainak, hogy a kérelmet hajlandó meggondolás tárgyává tenni Jól értesült politikai körökben úgy tudják, hogy a belügyminiszter engedélyezni fogja a reform nemzedék" nagygyűlését. Memorandum a miniszterelnök asztalán A mozgalomban résztvevő ifjúsági szervezetek a kiáltvánnyal egyidejűleg memorandum formájában a miniszterelnök elé terjesztették konkrét kívánságaikat. Ennek a memorandumnak gondolatmenete a következő: " Történjék intézkedés a telepítések immár halasztást és reakciós gátlásokat nem tűrő haladéktalan megoldására. Ettől elválaszthatatlanul kerüljön napirendre a hitbizományoknak és a holtközi javaknak egyetemes nemzeti szempontból való megreformálása a szociális igazságosság jegyében. Ugyanígy siettessék a tagosításoknak az egyes többségek birtokviszonyaihoz mért észszerű keresztülvitele. Adassák lehetőség az Alföld és a Dunántúl elhanyagolt úthálózatának az önkéntes, később esetleg kötelező munkaszolgálat útján való fokozottabb kiépítésére. Az egyke és az egyie elleni eredményes harcnak előfeltételeként hozassák be több öröklési rendszer és ezzel párhuzamosan intézkedés történjék az önkéntes — indokolt esetekben kötelező — cseretelepítések ügyében. A földbirtokreformmal kapcsolatosan a mezőgazdasági birtokok területi maximálása 500 holdban. A telepítés kapcsán fordíttássék különös figyelem az életképtelen törpebirtokok arányszámának csökkentésére, az új mezőgazdasági agglomerációk megfelelő ipari felkészültségére, a szociális biztosításnak a mezőgazdasági munkásokra történő kiterjesztésére. A telepítésre felhasználandó földterületeknek elsősorban az 1914-ig, ezek kimerítése Mt» wfojflgöttP Pl1.''1 kisajátítása és ezeknek pixadékbirtokok formájában történő betelepítése. A kisajátitottak WttffDrgSfffirfárB^g^ef‘16.^ hittányos és teljes kártalanítása. A telepítés részbeni finanszírozását szolgáló recscomptábilis járadékkötvényeknek a bankok, pénzintézetek, ipari és kereskedelmi vállalatok alaptőkéjéhez mért kvotális kényszerjegyzése, végül, de nem utoljára az életre hívott új mezőgazdasági birtokoknak termelő és értékesítő szövetkezetekbe való tömörítése és mezőgazdasági exportunkba való intézményes bekapcsolása. Annak bizonyítékául, hogy a magyar ifjúság nemcsak követelni tudja a reformokat, de azok megvalósításában tevékeny részt is vállal, a Turul Szövetség felajánlja a kormánynak az állna létesítendő önkéntes nemzeti munkatábor közreműködését az első telepesközség felépítésére. A memorandum így végződik: „Hisszük és reméljük, hogy ezek a kívánságok méltánylást is fognak találni az erre illetékes helyen és hogy megvalósításuk első fok lesz azon a lépcsőn, amely egy új, boldogabb, igazabb magyar élethez vezet." Pályázati szelvény az Újság és a Metró „Az első meg a második” című filmpályázatra. NÉV ............................................................... CÍM: ............................................................... Ez a szelvény melléklendő a pályázathoz. Pályázati feltételek a filmrovatban. vásában vezették. A Turul Szövetség e nagygyűléssel nem akart beavatkozni a kormányzat munkájába, még kevésbé akart illegitim befolyást gyakorolni azon problémák megoldására, amelyek napjainkban a közélet porondján napirenden vannak. A Turul Szövetség csak azt akarta, hogy az ifjúság egységes állásfoglalásával demonstrálja azt a nézetét, hogy Magyarországot a ma ii nehéz belső és külső helyzetében csakis egy körültekintő, éles perspektívájú és lelkiismeretes reformpolitika segítségével lehet a konszolidáció szilárd talaján megtartani. Egy ilyen állásfoglalást senkit sem nehezményezhet az egyetemi ifjúság részéről, hiszen mióta ily ifjúság egyáltalán létezik, mindig ez járt elől a nemzeti reformok megvalósításának sürgetésében. A mai egyetemi ifjúság csak a nagy és nemes elődök szellemében vél eljárni, amikor a mai magyar élet napirendjén levő egyes sorskérdésekkel és azok megoldását célzó reformok ügyével behatóan, lelkiismeretesen foglalkozik. Éspedig mind tudományos alapcím: az e célra tervezett szemináriumokban és előadásokban, mind pedig más nyilvános megmozdulásaiban. E programmja keretében érdeklik őt a magyar föld összes kérdései: a földbirtokpolitika éppen úgy, mint az egyke, a pusztító népbetegségek ügye, a kisebbségi, valamint mindaz a sok más exisztenciális kérdés, amely a magyar faj életerejének kibontakozásával oly szoros összefüggésben van. Az említett nagygyűlésen tehát nem olyan kérdéseket tárgyalt a Turul Szövetség, amelyeket a mostani politikai szituáció vétett felszínre, hanem olyanokat, amelyekkel a szövetség igen hosszú idő óta behatóan és rendszeresen foglalkozik. Hogy egyes szónokok „radikális földreformról“ és „ötszázholdas“ birtoktestekről beszéltek, az nem jelenti azt, mintha a szövetség egy forradalmi jellegű birtokpolitika mellett szögezte volna le magát Azért nem, mert először is a szónokok e kérdés felvetésénél nem a maguk álláspontját adták elő, de pusztán csak idéztek modern gazdasági irók közkeletű műveiből és másodszor, mert a Turul, Szövetség e kérdésben állást egyáltalában nem foglalt, nem is kíván foglalni. Azért nem, mert felfogása szerint e kérdésnek, mint„ az egész reformpolitika kérdésének megoldása egyesegyedül a magyar reformpolitika inaugurálójára és vezérére, Gömbös Gyula miniszterelnök úrra tartozik. Rendőri híren A csepeli halálos csónakkatasztrófa ügyében megállapította a rendőri nyomozás, hogy a szerencsétlenség másik halálos áldozata Sirhant József budafoki kőművesmester. A rendőrség megállapítása szerint a csónak utasai ittasak voltak. Az éjszaka Kőbányán az Albus-szappangyár irodahelyiségébe betörők hatoltak be, megfúrták a pénztárszekrényt és 10.000 pengő készpénzt vittek el. A Farsang László Rottembiller utca 29/a szám alatt lévő lakásába is betörtek és 1400 pengő értékű tárgyat vittek el. Szerdán a késő esti órákban megjelent a főkapitányságon Németh József gyári munkás felesége és bejelentené, hogy László nevű fia megszökök hazulról barátjával, Csontos Lászlóval, aki szintén a Szegedi út 68. számú házban lakik. A két fiú 60 pengőt szerzet és úgy távozott el hazulról. A járásbíróság aulájában az utóbbi időben zsebtolvajok garázdálkodtak. A rendőrség most elfogta lovag Pless Viktor hírhedt zsebtolvajt és Hannis Jenő állásnélküli pincért, akiről az a gyanú, hogy ők követték el a járásbírósági tolvajlásokat. A rendőrség kéri, hogy akiket a központi járásbíróságon megloptak, jelentkezzenek a főkapitányságon Avinczy Roland dr. rendőrkapitánynál. Vidéki hírek Tolna vármegye főispánja kinevezte tiszteletbeli vármegyei tiszti főügyészekké: Albersz Rezső dr., Zsigmond Ferenc dr., Gulyás József dr., Kunczer Jenő dr., Török Ottó dr., Horváth Jenő dr., Marxreiter Alajos dr., Dulin Jenő dr. szekszárdi, Frühwirth Jenő dr. tamási, Bitler Károly dr. bonyhádi, Szily Géza dr. tolnai, Ringbauer Ferenc dr. dunaföldvári ügyvédeket;tb. vármegyei főorvosokká: Schall Kálmán dr. és Blum János dr. bonyhádi, Berky József dr. dunaföldvári, Damokos Irván dr. gyönki, Zabosi Béla dr. paksi, Fördős Dezső dr és Kelemen József dr. szekszárdi, Riesz József dr. dombóvári orvosokat, tb. főszolgabíróvá: Szalay László dr. dombóvári szolgabirót. Drávaszabolcs községben Fehér János gazdálkodó tizennégyéves János fiát úgy megrúgta a ló, hogy a fiú meghalt