Ujság, 1935. november (11. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-15 / 260. szám
szavazatok száma lényegesen csökkent az előző választáséhoz képest. Az egyik kerületijén például a konzervatív párt 6000 szavazatot veszített, ezzel szemben a munkáspárt ezekben a kerületekben mindenütt gyarapította szavazatainak számát, így egyikben 5700 szavazattal. Great Yarmouth kerületben, ahol a nemzeti liberális párt jelöltje győzött, a legutóbbi választáson szerzett 15.263 szavazattal szemben ezúttal 5340 szavazattal kevesebb esett a párt jelöltjére, míg a munkáspárt 5900 szavazattal többet kapott, mint 1931-ben, a mandátumot azonban nem sikerült a munkáspárti jelöltnek megszereznie. Ez a négy választási eredmény természetesen semmiesetre sem mutat általános képet. Mindenesetre feltűnő a munkáspártra leadott szavazatok számának emelkedése. Lapzárta A pártok állása greenwichi idő szerint este 11 órakor, beleértve a 40 egyhangú választást, a következő: Konzervatív..........................27 nemzeti szabadelvűek . . 4 független vagy pártonkívüli 1 Kormánytámogató összesen 32 mandátum. Ellenzéki munkáspárt . . 15 egyéb ellenzéki pártok . . 0 Ellenzéki pártok összesen 15 mandátum. Az eddigi választási eredmények — lapzártáig — a következők: A kormánypárt 37 — köztük 31 konzervatív — mandátumot kapott, az ellenzék soraiban eddig 17 mandátum sorsa dőlt el, ezeket a munkáspárt kapta. A munkáspárt eddig a konzervatívok rovására három, a nemzeti liberálisok rovására két mandátumot hódított, a nemzeti liberálisok egy mandátumot elhódítottak a konzervatívoktól. A Tiszáninneni Református Egyházkerület közgyűlése Miskolc, november 14. A Tiszáninneni Református Egyházkerület csütörtökön reggel ült össze ezévi rendes tanácskozásaira, a felsőmagyarországi egyházmegyék vezető tényezőinek jelenlétében. Farkas István püspök-elnök imádsága és Farkasfalvi Farkas Géza országgyűlési képviselő, főgondnok megnyitóbeszéde után az egyházkerület tántoríthatatlan hűségét és ragaszkodását fejezte ki a kormányzó iránt kormányzói jubileuma alkalmából. Nem mehetek el szó nélkül — így szólt a főgondnok — azok mellett a tünetek mellett sem, amelyek azt mutatják, hogy ifjúságunk sincsen megkímélve azon tendenciáktól, hogy telébe idegen, a magyar szellemmel, a magyar karakterrel, a szabadság eszméjével, a protestantizmus egész lényegével szöges ellentétben álló új, divatos eszméket tetszetős, félrevezető jelszavakkal dugómként csempésszenek be. A megnyitó után elhatározták, hogy a főgondnok beszédét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítik meg és táviratilag üdvözölték Horthy Mikós kormányzót. A püspöki jelentés előterjesztése után ünnepi aktus következett: Nádházy Bertalan diósgyőrvasgyári lelkész, tanácsbíró feltűnően meleg szavakkal méltatta Farkas István püspök szolgálatait, a főpásztor ugyanis éppen most harminc esztendeje kezdte meg lelkészi pályáját Farkas püspök elfogadott szavakkal mondott köszönetet a nem várt ünneplésért. Ezután áttértek a százhúsz pontból álló napirend tárgyalására. Este, a miskolci Kossuth utcai templomba vonultak a kerületi közgyűlés résztvevői és itt harminc új lelkipásztort szentelt pappá nagy ünnepélyességgel Farkas István püspök. • Ünnepélyesen megnyitották a balatoni út újjáépített szakaszát Winchkler István kereskedelemügyi miniszter csütörtökön délelőtt nyitotta meg ünnepélyesen a balatoni útnak új szakaszát, mely Baracskától elágazva a Velencei-tó déli partján halad Székesfehérvár felé és a város előtt torkollik be a régi országútba. A minisztert reggeli 10 órára várták a 38. kilométerkőnél, ahol fogadtatására megjelent Széchenyi Viktor gróf főispán nagyszámú kísérettel. A miniszter megérkezése azonban egy órával eltolódott, mert, amint Winchkler István Budapesten autójába szállott, régebben kificamodott térdét megrántotta és Martonvásáron orvosi segítséget is kellett igénybe vennie, így Havranek József alispán hivatalos üdvözlőbeszéde csak 11 óra tájban hangozhatott el. Az út megépítésének történetét Scheller Lajos főmérnök ismertette, megemlítve, hogy az építés alatt két és félmillió pengőt fizettek ki munkabérben és az út elkészítéséig 250.000 köbméter földet kellett helyéből elmozdítani. Az ünnepélyes útmegnyitás után a miniszter Székesfehérvárra autózott, ahol ünnepi ebéden vett részt, majd 3 óra tájban visszatért Budapestre. ÚJSÁG PÉNTEK, 1935 NOVEMBER 15 — in ■■ — Jövő hélre is áthúzajlik a borvita Miért kell megváltoztatni a borcégek nevét. Negyven százalékba telne.Kellett a borfogyasztás Budapesten Bobory György elnök délután négy órakor nyitotta meg a Ház csütörtöki ülését. Bemutatta Festetics Sándor gróf levelét, amelyben lemond debreceni mandátumáról. A listán utána következő Balogh Istvánt fogják behívni képviselőnek. Folytatólagosan tárgyalták a bortörvényjavaslatot. Czermann Antal szólalt fel elsőnek. Azzal kezdte, hogy Fábián Béla legutóbbi beszédére akar válaszolni, de nehéz a helyzete, mert Fábián Béla az előbbi ciklusokban sorozatosan támadta miniszteriális működését. Most — folytatta —, amikor képviselővagyok, remélem, jobban meg tudjuk érteni egymást Fábián Bélával. Részletesen kifejtette azt az álláspontját, hogy a „váci püspöki uradalmi bérpince" nevét meg kell változtatni. Hosszasan fejtegette, hogy a világháború után kifejlődött autarchiában nagyon megnehezült a magyar borexport. Valamikor a monarchia teljesen át tudta venni és el tudta fogyasztani a magyar bortermelést, azóta azonban Ausztria szinte teljesen elzárkózott a magyar bor elő s ugyanígy Csehszlovákia is önállósítja magát. Az 1926. és 1981. közti öt évben Ausztria és Csehszlovákia hatszorosára fokozta bortermelését, Németország és Svájc ugyanebben az időben háromszorosra emelte a szőlőtermelést. Ennek arányában csökkent a borbevitel ezekbe az országokba. Olcsóbb lett a bor az egész világon és jelentős mértékben visszaszorította a drága sört. Czermann Antal egyórás meghosszabbítást kért. _ Farkas István: Annyira szereti a bort! Czermann Antal: Szeretem és kívánom, hogy mindenkinek jusson belőle! A Ház megadta a meghosszabbítást. Czermann Antal azzal folytatta, hogy a borkereskedőknek és fogyasztásnak is nagy érdeke volna a hitelkérdés rendezése. A kereskedőket mentesíteni kell a borfogyasztási adó alól, mert zaklatással jár s a bevétel nincs arányban a költségekkel. Borközraktárak felállítását sürgette. Bornemisza Géza iparügyi miniszter beterjesztette a villamosítási tervezetről szóló tájékoztató jelentést. Matasits Géza a fogyasztók szempontjából bírálta a borjavaslatot. Rámutatott arra, hogy bár a miniszterek minden díszpolgári oklevél átvételekor hangsúlyozzák a belső fogyasztás emelésének szükségét és semmit nem tesznek a fogyasztás emelése érdekében. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Negyven százalékkal emelkedett Budapesten a borfogyasztás! Farkas István: Mert választások voltak! Marasits Géza a szőlőmunkások helyzetével foglalkozott, adatokat sorolt fel arra, hogy napi 60 fillérért végzik nehéz feladatukat. Szóvátette a városokban, főként Budapesten megtelepedett úgynevezett uradalmi borpincék ügyet, amelyek kedvezőbb helyzetben vannak adózási szempontból a vendéglátó iparnál, kevesebb rezsivel is dolgoznak. Hol legyen zárt terület Priezich István igazat adott Malasitsnak abban, hogy a munkások bér- és szociális helyzetét szabályoznk kell. Majd kifejtette, hogy az 1923 as törvény a szőlészet érdekében a túltermelést meg akarta szüntetni és elsősorban a nemes hegyvidéki borok érdekeinek védelmét célozta. Ezeknek a szempontoknak kell érvényesülniük az új törvényben is. Helyes a javaslatnak az az intézkedése, hogy a kilenc fokon aluli borokat ecetgyártásra lehet felhasználni. Kívánatos volna, ha csak a hegyvidékeket nyilvánítanák zárt területekké. Szükség van a hegyvidéki borok kiviteli prémiumának biztosítására, valamint borainknak külföldi elenőrzésére. Félbeszakították a vitát és elhatározták, hogy a borjavaslatot pénteken délután négy órakor tárgyalják folytatólagosan. Váratlanul sok szónek jelentkezett és bizonyosra veszik, hogy a bérvita a jövő hétre is áthúzódik, így, bár napirendre van tűzve, az orvoskamarai javaslat vitája később kezdődik. „Olaszország védekezése nagyon is cselekvő lesz" A szankciókkal együtt életbe lépnek az ellenszankciók Róma, november 14. A római lapok jelentése szerint ugyanazon a napon, amikor a népszövetség életbe lépteti az Olaszországgal szemben kimondott megtorló intézkedéseket — vagyis november 18-án — Olaszország is életbelépte: az ellenszankciókat. November 18-tól kezdve tehát semmiféle importáru nem jöhet be azokból az államokból, amelyek részt vesznek a népszövetségi szankciók végrehajtásában. Gyakorlatilag a behozatali tilalom csak valamivel később lép életbe, miután a már régebben megkötött importüzletek lebonyolítása elé az olasz kormány nem akar akadályokat gördíteni- Az európai államokból jövő importcikkek november 28-ig még átmehetnek az olasz határon, sőt a tengerentúlról jövő árukat egészen december 18-ig beengedik. Az olasz sajtó egyébként ismét behatóan foglalkozik a büntető rendszabályok alkalmazásával és azzal az ellenállással, amelyet Olaszország tanúsítani fog. Mindenki előtt világos tehet — írja Gauola a Giornale d’Italia hasábjain —, hogy Olaszország védekezése nem csak passzív, de nagyon is cselekvő lesz. Hangoztatja, hogy Olaszország ugyanolyan mértékben fog válaszolni, mint amilyen mértékben az egyes államok részt vesznek a gazdasági vesztegzárban. November 18-tól kezdve Olaszország határain áthághatatlan sorompó fog emelkedni mindazok felé az országok felé, amelyek megtiltják az olasz áruk behozatalát. Olaszország mindössze néhány napot fog engedélyezni a külföldi áruk számára olyan mértékben, amilyen mértékben az illető államok beengedik az útban lévő olasz szállítmányokat Olaszország már szervesen felkészült a gazdasági háborúra, megállapította az A- és B-táblázatban, hogy mely áruk jöhetnek be az országba a kormány engedélyével és mely áruk azok, amelyek a baráti államokból zavartalanul, a büntető rendszabályokban résztvevő államokból egyáltalán nem jöhetnek be. Aki az olasz árukat száz százalékig kitiltotta, annak az áruit Olaszország is száz százalékig ki fogja zárni. Aki mérsékli rendszabályait, azzal szemben Olaszország is hasonlóképp mértékletes lesz. Olaszország azonban nem szüntetheti be saját rendszabályait a büntető rendelkezések befejeztével. A behozatali engedélyek rendszerét sokáig fenn kell majd tartani, mert Olaszország kénytelen lesz újra összegyűjteni aranytartalékát, ami — tekintve az elszenvedett súlyos sebeket — nem érhető el rövid idő alatt. Másrészt a hazai termelés is kénytelen lesz átállítani működését és ezt a helyzetet nem lehet egy csapásra megváltoztatni. Olaszország gömbfét vásárolt Ausztriától Róma, november 14. (Inf.) Olaszország félmillió métermázsa gümbfát vásárolt Ausztriától. Az óriási mennyiségű gömbfát Stájerországból és Felső-Ausztriából szállítják Olaszországba. Az olasz lapok szerint az üzlet megkötésével az olasz kormány tehermentesíteni akarta az osztrák fapiacot és segítségére akart lenni az osztrák kormánynak az eladhatatlan gömbfafeleslegek értékesítésében. A félmillió méter mázsa gömbfa átvétele természetesen a szerződésileg megállapított kontingensen felül történik. London, november 14 A Press Association értesülése szerint a jugoszláv kereskedelmi minisztérium külkereskedelmi osztályának főnöke és több főtisztviselő Angliába érkezett, hogy tanácskozzék az angol kormánnyal az Olaszország elleni megtorlásokkal kapcsolatos külcsönös segélyről. A megbeszélések hétfőn kezdődnek Londonban a jugoszláv kormány kezdeményezésére; céljuk a megtorlások következtében Jugoszláviát fenyegető károk csökkentése. A megtorló intézkedések főként a jugoszláv sertés-, baromfi- és tojáskivitelt fenyegetik. Együttes Jegyzékben válaszolnak az olasz tiltakozásra London, november 14. (Német Távirati iroda.) A London és Párizs között lefolyt eszmecserék eredményeként a francia kormány hozzájárult az angol kormánynak ahhoz a javaslatához, hogy az olasz tiltakozó jegyzékre az érdekelt hatalmak együttes jegyzékben válaszoljanak. Bornemia Géza beterjesztette a villamosító tervezetét Bornemisza Géza iparügyi miniszter a képviselőház csütörtöki ülésén jelentést terjesztett be az országos villamosítás tájékoztató terve tárgyában. Az iparügyi miniszter a jelerdésben rámutat arra, hogy a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1936. évi XVI. tc. úgy rendelkezik, hogy a kereskedelemügyi miniszter készíttesse el az ország villa-, mosdásának általános tájékoztató tervét és ezt a tervet a törvényhozásnak mutassa be. Minthogy közben a kereskedelemügyi minisztériumot kettéválasztották, a villamosítás ügykörét pedig az iparügyi minisztérium hatáskörébe utalták, így tehát az iparügyi miniszterre hárult az a feladat, hogy a fentemlített törvény rendelkezésének eleget tegyen. Éppen ezért bemutatja jelentését az országos villamosítás terve tárgyában. A jelentés négy fejezetre oszlik és az első fejezet a villamosítás fejlődését és mai állapotát, a második fejezet a még el nem látott területek villamosítását, a harmadik fejezet a villamosművek bővítését, együttműködést és az új erőtelepek létesítését, a negyedik fejezet pedig a villamosművek és fogyasztók jogviszonyainak szabályozását és tarifapolitikai kérdéseket tartalmaz. Az első fejezet, amely a villamosítás fejlődésével és mai állapotával foglalkozik, érdekes statisztikai adatokat tartalmaz, amelyekből azt látjuk, hogy amíg 1925-ben Magyarországon a villamosított városok és községek száma 336 volt, addig 1934. évben ez a szám 1040-re emelkedett. Az 1934. év végén tehát az ország 3400 városának és községének csak 30,6 százaléka volt villamosenergiával ellátva. A következő fejezet a még el nem látott területek villamosításáról szól. Rámutat arra, hogy Magyarországon még 2360 községet kellene villamosítani. Minden gazdasági nehézség ellenére a községek villamosításával foglalkozni kell, mert ez az egyik leghatásosabb mód a vidék és községek életének gazdasági, kulturális és népegészségügyi vonatkozásban való fellendítésére.. Elmondja a jelentésnek ez a fejezete, hogy a válalkozókkal szemben milyen kívánalmakat kell támasztani, majd azt hangoztatja, hogy a villamosítás fejlesztésével kapcsolatban a következő két kérdés vár megoldásra: mindazokat a községeket, amelyek villamosítása életképes vállalkozások keretei között gazdaságosan megoldható, villamosítani kell, másodszor energiagazdasági szempontok szerint körzeteket kell kialakítani és arra kell törekedni, hogy ezeken a körzeteken belül a lakosság egységes feltételek mellett jó és gazdaságos energiaellátáshoz jusson. A harmadik fejezet a villamosművek bővítésével, a technikai kooperációval és új erőtelepek létesítésével foglalkozik. Azt hangoztatja, hogy a teljesítőképesség növelésére három út áll rendelkezésre: a meglévő villamos erősek-, pék kibővítése, együllműkötések létesítése, új, villamos erőtelepek létesítése. A teljesítőképesség tekintetében mutatkozó szükséglet kielégítésével kapcsolatban tehát idejekorán vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a három megoldás közül esetenkint melyik a célravezető, másodszor az egyes megoldásokat az egyébenergiagazdasági problémák figyelembevételévé kell megvalósítani, végül az országos villamosítás szempontjából jelentős erőtelepek és hálózatok között technikai kooperációkat kell létesíteni A jelentés negyedik fejezete a villamosműnek és fogyasztók jogviszonyának szabályozásával és tarifapolitikai kérdésekkel foglalkozik és a következő irányelvek követését tartja szükségesnek: szabályozni és egységesíteni kell az energiaszolgáltatás átalános és részletes feltételeit, egységes tarifarendszert kell bevezetni, árelemzést kell végrehajtani a villamosműveknél, ezzel kapcsolatban ellenőrizni a vállalatokat, hogy személyi és dologi kiadásaikat elfogadható mértékben tartsák, végül egyes országos viszonylatban is magas egységárak és terhes energiaszolgáltatási feltételek leszállítására illetőleg enyhítésére kell törekedni. Az iparügyi miniszterjelentését azzal végzi, hogy a villamosítás fejlesztése érdekében szükséges feladatok egyes részeinek megoldására a törvény már megadja a lehetőségeket, más része tekintetében azonban a törvényhozás felhatalmazását kell majd kikérnie. Gömbös beszédének visszhangja Párizs, november 14. (Magyar Távirati Iroda.) Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnapi beszédére a francia sajtóban újabb visszhang felel. A Petit Journal méltatja Gömbös kijelentéseit és egyben megértéssel ír Magyarországnak a megtorló rendszabályokkal szemben elfoglalt magatartásáról. Magyarország számára életszükséglet — írja a lap —, hogy Mi maradjon az olasz barátsághoz. A búzapiac kérdése Magyarország számára létkérdés — írja a továbbiak során a lap. A magyar búzatermés az olasz-magyar egyezmény következtében kapott piacot. A népszövetség által diktált kényszerintézkedések Magyarország gazdasági életében zűrzavart és mezőgazdasági válságot idéztek volna elő. Lehet-e egy országtól ilyen áldozatot kívánni? Egyesek felületes megítélés alapján azt állítják, hogy Mussolini kormányzati rendszere elbűvölte a magyar kormányt és Budapest meszszehangzó módon akarta kifejezésre juttatni az olasz diktatúra iránt érzett rokonszenvét. Ez teljesen téves beállítás — mondja a lap. A döntő szerepet a gazdasági tényezők játszották. Gömbös minapi beszéde határozottan ezt bizonyítja. Gömbös Gyula nem törekszik diktatúrára és idézi szavait. Magyarországot — folytatja a lap — földrajzi és gazdasági szükségletei arra kényszerítik, hogy ne szakítsa szét azokat a baráti kapcsolatokat, amelyeknek értéke a múltban, nehéz órákban megnyilvánult.