Ujság, 1935. november (11. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-26 / 269. szám

KEDD, 1935 NOVEMBER 28 ÚJSÁG ii¥ Két hétig hempergett a város Vera ágyában. Nagyon szép ágy volt, nekem ugyan nem kellene, s nem is tudnék mit csi­nálni benne, de az ágy nem is nekem, hanem Verának készült. Rózsaszín ágy volt, lemtinon batisztból. Volt hozzá reggeli köpeny, vattás ágykabát, háló­ingek, persze minden rózsaszín, minden hattyúprémes, minden toledós, s az egyes darabokba finom kézihímzéssel varrták bele Vera nevét. Az ágyat meg­vetették, ahogy illik, s úgy állították ki a belvárosi üzlet kirakatába. Milyen ágy volt? Moziban látni ilyesmit. Harminc év előtt, Farkas Imre verseiben, e ne­mes és formás költő strófáiban álmodott a kis kadét leányokról, akik ilyen ágyba feküsznek. Amellett nem volt pontosan az a fajta ágy, amelyben pihenni óhaj­tana az ember. Ritkán alszom rózsa­szín selyempárnán, toledói csipkével sze­gélyezett, hattyúprémes ágykabátkámat is a legritkább esetekben öltöm csak föl éjszakára. Korszerűtlen ágy volt, de ne értsenek félre, nem éppen francia vígjátéki értelemben volt az. Rózsaszín selyem­párnán nem lehet ordenáréan, jóízűen, álomtól ittasan aludni. Ilyen ágyban például , hogy csal, egyetlen példát említsek — nem lehet horkolni. Sokan azok közül, akik két héten át nézték, nem is álmodták soha, hogy van ilyen ágy is, amelyben aludni és álmodni lehet. Vannak nők, akikkel az ember legszívesebben Maeterlinck régi színdarabjairól beszél csak, s nem is jut eszébe semmi más velük kapcsolat­ban. Ilyenfajta nők alusznak ilyen ágy­ban. Hattyúprémes, rózsaszín selyem­­paplant nem húz fáradt mozdulattal fü­lére az alvó. Ilyen ágyba nem fekszik csak úgy bele az ember, ordenáré fá­radtsággal, jól végzett napi munka után ilyen ágyban ... de hamarjában fel sem tudom sorolni, mit lehet és mit nem lehet az ilyen ágyban. Az ágy és a sok apró kacabajka részét alkotta Vera hálószoba kelengyéjének Él a városban egy finom és kecses Vera, aki férjhez menni készült, s ezt az ágyat kapta ajándékba. Boldog Vera! Az em­berek elmentek a kirakat előtt, megáll­tak, sárosan és fáradtan bámulták Vera ágyát és azt mondták: a haj__Bámé­szan nézték, mert ilyet még sohasem láttak. Marlene Dietrich kel föl ilyen ágyból, a film elején, mikor lenn tül­köl az ablak alatt hadihajójával a sze­relmes nagyherceg. Az ágy kilépett a filmből, az álomból, a másik világból, s eljött két hétre a pesti utca kirakatába. Sokan álmodtak róla. Emberek bámul­ták meg, akik soha nem kerülnek háló­szobák küszöbére, ahol felhúzzák este az ilyen ágyat. Nézték Vera hattyúprémes réklijét és mindenfélét gondoltak. Van egy ilyen világ is, gondolták, vannak ilyen ágyak. Mit lehet csinálni? Semmit. És: furcsa lehet, aludni ilyen ágyban. És: ilyen ágyban fogadja majd Vera, a bájos fiatal mama, az első látogatókat. Vagy nem gondoltak semmit. Csak meg­nézték és megdemperegtek gondolataik­kal és vágyaikkal Vera ágyában. Ezer: ■— kedves, titokzatos Vera — én a Maga helyében nem állítottam volna ki az ut­cára nászágyamat. Az ágy magánügy. A rózsaszín nászágy, ebben az éhes és szomorú városban, még sokkal inkább magánügy, üsse kő, most már megtör­tént; az ágy visszavonult a kirakatból, megszűnt vágyálom-alany lenni, s beál­lott valahol egy lakásban bútordarabnak. Szép álmokat, kedves Vera, Márai Sándor Berlini-tér: végállomás! BSzKRt terv a megbukot hurokvágány helyett. Milyen lesz a közlekedés Budapest egyik legforgalmasabb pontján Július 12-én, hétfőn lépett életbe Buda­pest új közlekedési rendje. Ekkor adta át a forgalomnak a BSzKRt a berlini téri hurokvágánykomplexumot, amelyet a köz­vélemény egyöntetűen alkalmatlannak minő­sített. A BSzKRt ennek ellenére is kitartott a hétfői napig a berlini téri hurokvágány mellett. Hétfőn fogadták ugyanis el a BSzKRt vezetői az előzetes tárgyalások alap­ján készült új tervet a Berlini­ tér közleke­désének megjavítására. A tervet rövid tár­gyalás után elfogadták és már a hétfői napon megtették az előkészületeket annak megvalósítására. Erre rövid időn belül sor kerül és akkor újabb meglepetés várja majd Budapest dolgozó és kenyér után sza­ladgáló polgárait a Berlini­ téren. Középre kerülnek a sínek a Lipót­ körúton és ezeken kizárólag 1-es és 7-es villamosok fogják lebonyolítani a forgalmat. A középre helyezett vágányok csak a Berlini-téren vál­nak el egymástól, ahol megkerülik a tér közepén levő és Banánsziget néven ismert járdaszigetet. Villamos a Banánsziget körül A Banánsziget alakja alaposan megváltozik és teljesen elveszti mai formáját. A jövőben — a BSzKRt kívánságának megfelelően­­— egy körülbelül 50 méter átmérőjű kört alkot, úgy hogy mellette mindhárom oldalon (Vil­mos császár-út, Váci-út és Lipót-körút) csak 9—9 méter széles sáv marad szabadon a jár­művek számára. Ezt a járdaszigetet öleli majd szorosan körül az a villamosvágány, melyen a 1-es és 7-es kocsik megkerülik a Banánt és visszafordulnak a Margithíd felé. A 6-os kocsik, tehát a Nagykörúton közle­kedő villamosok közlekedési rendjében nem tervez nagyobb változást a BSzKRt. Azok továbbra is a Jókai­ utcában fordulnak meg mint eddig. A Berlini-teret azonban az eddi­­ginél jóval nagyobb ívben keresztezik, kétszer átvágva a 1-es és 7-es kocsik vágányait is. így kívánja a BSzKRt elérni azt, hogy a Nagykörútról Budára haladóknak ne kelljen átszállás közben az úttesten keresztül halad­niuk. Berlini­ tér: végállomás Az igazi meglepetést azonban a Vilmos császár­ út közlekedési rendje hozza magával. Évtizedek óta járnak itt villamosok, melyek az azóta megszületett 11-es kocsik kivételé­vel a Lipót­ körútra fordulnak be. Ezen a jól bevált rendszeren kíván változtatni a BSzKRt azzal, hogy megszünteti a Vilmos császár­bról a Margit-híd felé kanyarodó villamos­­forgalmat. Az 5-ös, 11-es és 19-es kocsik a Vilmos császár­ úton csupán a Klotid­ utcáig mennek, itt bekanyarodnak a Sólyom-utcába és onnan kifordulva térnek vissza a Vilmos császár-utca a Bazilika felé. Új rend a Lipót-körúton A Lipót-körúton egyébként hétfőn áthe­lyezték a Margithíd pesti hídfőjének villa­mosmegállóit a Hollán-utca és a Fálk Miksa­­utca sarkára, az autóbuszmegálló pedig a Hollán­ utca másik oldalára került. A villa­mosra váró közönséget hétfőn délelőtt ellen­őrök utasították az új megállókhoz. A kö­zönség egy része kifakadásokkal fogadta az új rendelkezést és nem volt hajlandó belátni, hogy a Margithíd pesti hídfőjénél nem áll­hat meg a villamos, mert a kiszélesítendő Margithíd közlekedését lassítaná. Azok az utasok, akik eddig a Margithíd pesti hídfőjénél akartak átszállni a 2-es, 15-ös, 16-os és 22-es villamosokra, most kénytelenek visszafelé gyalogolni a Hollán­­utca, illetve a Fálk Miksa­ utca sarkától a Margithídhoz. A Margithíd pesti hídfőjénél különben teljesen megszűnt a gyalogos keresztközlekedés és ott az új aluljárót használják.­­ Százezreket költött telekspekulá­cióra Schwarzl Ferenc dr. ügyvéd, aki hétfőn délben agyonlőtte magát „Az idegeire mehetett az anyaifi gond“ — mondja a kétségbe­esett, zokogó felesége Hétfőn délben egy órakor fegyver dörrent a Gróf Tisza István­ utca 21. számú házban. A vadászfegyvert Schwarzl Ferenc dr. budapesti ügyvéd, a belsőlipótvárosi plébánia egyház­­község volt ügyésze fordította maga felé — súlyos anyagi gondjai miatt. Az öngyilkosság, amely Budapest katolikus köreit különösen megdöbbentette, gyászba dön­tötte Schwarzl Ferenc özvegyét és két leányát, akik közül az egyik júniusban ment férjhez Vájna Ede dr. volt közélelmezési tanácsnok fiához, Vájna Ede fővárosi tisztviselőhöz, míg a másik leánya néhány héttel ezelőtt lett­ menyasszonya egy ugyancsak jócsaládból szár­mazó fiatalembernek. Schwarzl Ferenc dr. tragédiája nem olyan tragédia, amelyet általánosságban ügyvéd-tra­gédiának neveznek. Nem az adta kezébe a gyil­kos fegyvert, hogy klientúrája megcsappant és ennek következtében került anyagi nehézsé­gekbe, hanem az anyagi gondokat szerencsét­len telekspekuláció okozta. Schwarzl Ferenc dr. neve akkor szerepelt először a lapok hasábjain, amikor ez év jú­niusában a belsőlipótvárosi plébánia egyház­­község anyagi ügyvitelében támadtak olyan dol­gok, amelyek miatt bűnvádi eljárás is indult. Mint emlékezetes, Laskay Imrét és Maksay Gyulát, a plébániahivatal két tisztviselőjét, von­ták felelősségre feljelentés kapcsán azért, mert a szegényalap nagyobb összegeiről nem tudtak pontos elszámolást bemutatni. A lipótvárosi egyházközség ügye Ennek a feljelentésnek előzményét némelyek annak idején politikai okokra vezették vissza. Úgy Laskay, mint Maksay tudniillik annak ide­jén a Wolff-párthoz tartoztak, később azután átpártoltak a NÉP V. kerületi szervezetéhez, amit egy Wol­f-párti városatya rossznéven vett, aki aztán addig kutatott, keresett, amíg hibát talált A vizsgálat megindult és a hiányt a két gyanúsított nem tudta kellőképen igazolni. Azt •i 180 év nagy idős Ennyi tapasztalat élt az 1756-ban alapított angol gyár mögött, mely a Kruschen sót hozza forgalomba. Évtizedek óta bebizonyított tény, hogy a világszerte kiterjedten alkalmazott szer igen fontos szervek működését szabályozza. A Kruschen só áldásos segédeszköz az egész­ség és jó közérzet fenntartásában. A leghíresebb gyógyforrásokban is található különböző ásványsók tökéletes kombinációja a Kruschen só. Teljesen íztelen, tehát a kávé és tea ízét nem befolyásolja. Rendszeresen és kellő ideig alkalmazandó, hogy közismert kitűnő hatása állandósíttassék. Mint kitűnő tonicum naponta veendő reggel éhgyomorra, kávéban, teában, vagy esetleg egy pohár meleg vízben. Minden üveghez mérőkanálka jár, hogy meg­könnyítse az adagolást. Aszerint hogy milyen betegség vagy rend­ellenesség okozta a panaszokat, a napi adag fél vagy egész kávéskanálnyi, állították, hogy a pénzt politikai célokra köl­tötték el. Ezt az igazolást természetesen nem fogadhatták el, letartóztatták őket, később azon­ban Gál Jenő dr. védő fellebbezése folytán sza­badlábra kerültek. Ezzel az üggyel kapcsolatosan meglehetősen kellemetlen helyzetbe került Ortvay Rezső dr. apátplébános is, a belsőlipótvárosi egyházkerü­let főfunkcionáriusa és vele együtt Schwarzl Ferenc dr. is, aki ügyésze volt az egyházkerü­letnek és az eset után megvált állásától. Az ügyészi állás elvesztése rendkívül érzéke­nyen sújtotta Schwarzl Ferenc dr.-t. Nem azért, mintha e stullum hiánya folytán határozott jö­vedelemcsökkenést szenvedett volna irodája, hanem mert azok az előkelő katolikus férfiak, akik az egyházközséghez tartoztak és eddig őt választották ügyvédül, most elfordultak tőle. Az is nagyon bántotta Schwarzl dr.-t, hogy ezentúl nem segíthette jogi tanácsaival a plébánia­hivatalhoz tartozó szegényeket, akiknek eddig minden szombaton délután ingyenes fogadóórát tartott Ezek is, isten tudja mi okból, elfordul­tak tőle.­­ Elv­ész egy h­ázgondnokság is... Néhány héttel ezelőtt, ugyancsak a fenti ügy­ből kifolyóan, újabb kellemetlenség érte az ügyvédet. Évek óta húzódik ugyanis egy per, amelynek tárgya a Vadász­ utca 12. számú ház. Ezt a házat az egyházközség részére hagyta tib­ban Rupp Lili, az örökséget azonban meg­támadta az örökhagyó családja. A per folya­mán az ellenfél azt kifogásolta, hogy a szóban­ forgó háznak ne lehessen a gondnoka Schwarzl Ferenc dr., még­pedig azért nem, mert hiszen nem tudta gondját viselni az egyházközség egyéb anyagi ügyeinek sem, amint ez a Las­­kay-Maksay ügy során bebizonyosodott, így történt, hogy Schwarzl dr. a Vadász­ utca 12. számú ház gondnokságától is elesett, ami pedig meglehetős anyagi jövedelmet is jelen­tett volna, sőt nem tudta megkapni azt a 7—8000 pengőnyi követelését sem, amelyet a lefolytatott perek tárgyalásainak díjaképpen meg kellett volna kapnia. Az ellenfél ügyvédje ugyanis különböző kifogásokat emelt ezen ügy­védi honorárium kifizetésével kapcsolatosan , ennek következtében az árvaszék az ügyvédi honoráriumot letétbe helyeztette. Szerencsétlen telekspekuláció Most derült csak ki, hogy mindezek a súlyos és inkább lelki gondokat okozó bajok mellett Schwarzl Ferencnek igen szerencsétlen telek­­spekulációs ügye is támadt, amelybe családja két tagját is belevitte. Az ügyvédnek azt aján­lották, hogy Rákos környékén vásároljon na­gyobb komplexumot, amelyet azután parcellá­zás révén busás haszonnal lehet értékesíteni. A telkek megvételéhez azonban nem volt pénze Ü JÓAZ^IFEXt t*f mfllj&gandl kervnyen,

Next