Ujság, 1936. július (12. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
Budapest, 1936 szerda, július 1 Ára 8 lei XII. évfolyam, 148. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK negyed évre...10.80 pengd Egy hónapra 4.5 pengdl Ausztriában egy hóra.... & Schilling Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 101111. vasárnap ..............................*21111. Kétköznap Wienben .. 24 Groschen Ausztria egyéb helyein 30 Groschen vasárnap........................ 40 Grosehen Megjelenik vasárnap és Ünnepnap utáni napok kivételével minden napÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI. Aradi utca 10 TELEFON: *1-207-57 1-207-50, 1-207-65, 2-207-54 Budapest 12, postattok 282 FIÓKKIADÓHIVATAL KOLCSÖKKÖNYVTÁR (Te...: 1-CIG-28 UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA (Telelom 1-SIS-ER és 1-418-84) "Erzsébet-körut 43 (Royal-épttet) hi „tilsán" genti nmintatársának másfélórás beszélgetése a négassal eenyérpolitika Együtt örvendezünk Darányi Kálmán földmevelési miniszter úrral a bőségesebb termésnek s vesszük tudomásul darányi Kálmán helyettes miniszterenök úr közlését a termés értékesítéséül. Kettőt mond: a több termés mellett s a tavalyi árak maradnak meg s a nagobb felesleg külföldi értékesítése is már biztosítva van. Az árat külértékesítés irányában örömmel üdvözöljük, a belföldi ár dolgában élni lehangoltsággal. Városok is vanak, munkások és egyéb szegény emberk, akik arra gondolhatnak: valami lényük nekik is lehetne Isten áldásául. Amiből sok terem, ahhoz olcsóbbanllenék jutniok, ahogy drágábban vásároltak, mikor kevés termett. A gazda tszteségét testvériesen megosztották a fgyasztók, a gazda előnyéből is meglenne némi töredék. Az ár változatlan marad, le kell mondani róla, hogynnek az egész ország örüljön. Ami a külföldi értékesítést illeti, nem készen jól értjük. Mi az, amit exportdeslegnek minősítenek? Eddigelé, a ■rinés és kereset szűkös esztendeiben tenötmillió métermázsát számítottak első fogyasztásnak. Ami azon felül van, ■lesleg. Az idén is így számolnak? Timötmillió métermázsát? Ez a mennyiség nem jelentette a szűkágletet, csak afedezetet, mely a lakosig keresetéből tellett. A táplálkozás aeresethez igazodik s az utolsó években izony nem volt annyi, hogy jóllakni illetett volna. Az exportra kerülő mennyiség jókora hányada a táplálkozás finuszából állt elő, sőt úgy lehet, ha a skosság annyit keresett volna, hogy ne elljen nélkülöznie, nem is maradt okia kivinni való. Az ínséget lerögzíteni a bőség ideére, az nem célja senkinek. Mindenki óhajtja, hogy az apa nagyobb karai helyeket szeghessen gyermekeinek. De vajjon a termés bősége változatlan árak mellett ad-e módot erre? Nem a valósággal való kötelesen rideg számolás-e, ha a kormány nem gondol nagyobb belső fogyasztásra? Igazságtalanok volnánk, ha ezzel a vádjal védenők a kormányt. Hiszen éppen a kormány tagjaitól halljuk állandóan a biztató jelentéseket. Hogy minden téren mutatkoznak a javulás jelei. A munkanélküliség következetesen apad, gyáraink többet termelnek. Több a széntermelés, a cukorfogyasztás. Mindnyájan látunk mozgalmasabb életet. Színházak, nyilvános helyiségek, tele közönséggel, százával vásárolják ismét az autókat, vidéki kirándulásokra, külföldi utazásokra bőven jelentkeznek résztvevők és a takarékbetétek lassú tempóban ugyan, de növekednek. A kormány az, melyezeket a jeleket az általános javulásnak tulajdonítja s a kormány volna az, mely nem gondolná, hogy a jobban boldoguló magyar társadalom több kenyeret fog fogyasztani, mint eddig? A javulás jelei nagyon megtévesztők.A nagyobb széntermelés mellett a falvak százai fáztak, mert nem szénnel fülének s fára sem tellett. A nagyobb cukorfogyasztás mellett is százezernyi gyerek van, aki nem ismeri a cukrot s a takarékbetétek növekedése idején is vannak faluk, ahol ötven pengő sem éi egy kézről-kézre. A nagyobb kenyér- ROVÁS: Csak három napja, hogy nyári pihenőre ment az országgyűlés, de a képviselő urak máris kipihenték magukat. Itt is beszélnek, ott is agitálnak, de itt is, meg ott is egyformán ígérnek jókat, szépeket. Sajtószabadság, titkos választójog, szociális reformok! Amíg az országgyűlés együtt volt, tettekkel bizonyíthatták volna, hogy akarják mindazt, amit most ígérnek. Aki hallja, vagy olvassa ezeket a beszédeket, azt hiheti, hogy a képviselőháznak nincs más rendeltetése, mint megakadályozni annak a megvalósítását, amit az urak ígérnek. Aki pedig a vesékbe is belát, nemcsak hiszi ezt, de meg van arról győződve, hogy az urak azért oly bőkezűek most az ígéretben, mert bizonyosak afelől, hogy az országgyűlés úgysem engedi megvalósítani az ígéreteket. ■k Mecsér András azt állítja, hogy az ipar nem teljesítette a mezőgazdasággal szemben kötelességét. Bornemisza iparügyi miniszter viszont azt mondja, hogy de bizony teljesítette. A két vélemény ellentmond egymásnak, de tekintve azt, hogy Mecsér a mezőgazdasági kamara elnöke, Bornemisza pedig az iparügyek minisztere, az ellentmondást érthetővé teszi az az ellentét, amelyet hibásan felfogott érdekből támasztottak mezőgazdaság és ipar között. A valóság az, hogy itt mindenki teljesítette kötelességét. Mindenki: ipar, kormány, fogyasztó, termelő. De Mecsér Andrásnál a kötelesség teljesítése keveset számít és nála a kötelesség az áldozathozásnál kezdődik. Még így sem lehet oka panaszra. Sosem ettünk még olyan drága kenyeret, mint most. Pedig a búzát nem az ipar gyártja. És mégis ő a hibás. Bizony, ha nem volna ipar, ki kéne azt találni, hogy legyen, akire panaszkodhassanak. * Kedden éjfélkor megszűnik a Korányi- és a Grósz-klinika. Ilyen tragikus hangon régen szólt az éjféli toronyóra. Minden óra halála, egy új órának a születése is, de itt elmúlik valami, aminek nem lesz folytatása, nem lesz újjászületése. Hogyan is lehetne más alakban folytatása valaminek, ami a tudomány mai állása mellett a tökéleteset jelentette? Nem hiszik? Kérdezzék meg azt az ötven orvostudóst, akik a világ minden tájáról idejöttek, hogy részt vegyenek a nyomorékok gyógymódszerének kongresszusán. És figyeljék meg, milyen csodálkozó arcot vágnak majd mind az ötvenen, ha a Korányi- és a Grósz-klinika után érdeklődve, azt a választ kapják, hogy ezek a klinikák megszűntek, nincsenek többé. Nem hiszik majd el. Az esemény valóban hihetetlennek is látszik. Ezek a klinikák a legkomolyabb kultúrkapcsolatba hozták Magyarországot a világgal. És még utazni se kellett idegenbe, hogy a kapcsolat létrejöjjön. Magától csinálódott meg És most megölték. Holnap pedig utazni fognak, hogy új kulturkapcsolatokat teremtsenek. Ami ezek után nagyon is ránk fér. KifolySték a ngust az gMWSI újságírók Petitben Halié Szetesssié a n4r-í**,u4« ®aeK- Amfcam* nyelven adj- else noBd«nlw«lcht Genf, június 30. A népszöv"3®^* közgyűlés 16. ülésszakának második kedden *,é* után kezdődött meg angol külügyminiszter elnöklésével. -6 A közgyűlés délutáni ülésén mindenekelőtt felolvasták **nes csehszlovák köztársasági elnök terem, amelyben lemond a közgyűlés elitikséi*ről A lemondólevél felolvasása közben lépe* *be a közgyűlési terembe Ilailé Szetaszaz abesszin küldöttség élén. A négus és a küldöttség minden tagja fekete ünnepi ruhát viselt. Benes lemondólevelének felolvasása után Edén a közgyűlés nevében köszönetet mondott Benes eddigi elnöknek. A közgyűlés elhatározta, hogy táviratban mond köszönetet Benes csehszlovák köztársasági elnöknek. A közgyűlés ezután elfogadta a mandátumos bizottság jelentését. A jelentés szerint Paraguay, San Salvador és Guatemala államok nem küldtek delegációkat a közgyűlésre. A bizottság nem foglalt állást annak eldöntésére, hogy fogyasztás volna a megbízható jele az egyetemes javulásnak s akik a válsággal mint múlttal számolnak, erre a jelenségre kell elkészülve lenniük. Hinni a javulásban és nem számolni vele, ellentmondás. Mindenki kételkedhetik benne, csak a kormány nem. Lehet, sőt reméljük, hogy tévedünk. A kormány nem gondol arra, hogy az országot a bőség idején is ínségkenyérporcióra ítélje s csak a kivitel növelésére törekednék. Nemzeti érdek, hogy az ínséges táplálkozás is enyhüljön, ne csak a külkereskedelmi mérleg javuljon. A miniszteri bejelentés csak szűkszavú s ezt részletnek tekinti, melyet nem említ fel, mivel magától értetődik. A gazdával együtt mindenki örül, a javulás valóságában mindenki hisz s át van hatva a reménykedéstől, mely fokozza az életerőt s a nemzet egyetemes érdekében annyira kívánatos. Ezt a lélektani termékeny állapotot egyszeribe lecsappantana egy kormányálláspont, mely azt jelezné, hogy nagyobb kenyérfogyasztásra az új termésből nem számít. a négusnak van-e joga Abesszíniát kiküldöttként képviselni. A bizottság szerint ugyanis e kérdési eldöntése nem tartozik a mandáttmos bizottság hatáskörébe. Ezután a közgyűlés elnökének megválasztására került sor. A választást titkos szavazás útján folytatták le és ennek eredményeképpen Van Zeeland belga miniszterelnököt választották meg a közgyűlés elnökévé. Van Zeeland a szavazás eredményének közzététele után azonnal szólásra emelkedett és beszédében utalt azokra a súlyos feladatokra, amelyeket a mostani közgyűlésnek meg kell oldania. Szllass emllék Es’at Van Zeeland ezután felolvastatta az olasz kormány terjedelmes emlékiratát, amelyet Ciano gróf olasz külügyminiszter küldött meg 1936 június 29-i ki keltezéssel a népszövetségnek. Az olasz kormány jóakaratának bizonyítására az emlékirat felsorolja a Lavala Hoareféle béketervezet ügyében folytatott decemberi tárgyalásokat, valamint a népszövetségi tanács tizenhármas békéltető bizottságával lefolyt márciusi és áprilisi tanácskozásokat. Mindezek a tárgyalások az abesszin-kormány magatartása miatt lassultak meg. Ugyanígy eredménytelenül végződtek az olasz és az abesszin kormány rendkívüli megbízottjainak Adenben és Dzsibutiban folytatott közvetlen tanácskozásai is. Kevéssel azután, hogy Abesszínia május utolsó napjaiban véglegesen leszögezte, hogy elutasít minden további tárgyalást, a négus külföldre szökött, mert az abesszin nép mindenütt fellázadt s a független császárság lopása elkerülhetilennné vált. Mielőtt még olasz csapatok bevonultak volna Add's Aoebába, a törvényes abesszin kormány Megszűnt. Qj/Zorszagnak tehát kötelessége volt, hogy hitet teremtsen s erre az abesszin törzsek azt kérték, amelyek nem akartak továbbra is megmaradni az eddigi alacsony életszínvonalon. A törzsek egymásután lázadtak fel a vegus ellen s a bevonuló olasz csapitMkrP~~ mint felszabadítót üdvözölték. Az a ttkok ön, é l erjyMj*áfaz abessziniai cserhöl o ,' civilizáció ér. i’idéhrn Yt^szent hivatást. OMSZór* - ^-p^zuucisécji alapszpl^'U^ szellemé- L.Ön fórt el, s minden, amit tett, megfelel a nemzetközi okmányokban lefektetett alapelveknek. Ezek az alapelvek a civilizáció terjesztésén nyugszanak s Olaszország valóban nem tett mást, csak civilizációt vitt a négus országába. Az olasz uralom biztosítja a teljes vallásszabadságot és megszünteti a rabszolgatartás, valamint a kényszermunka középkori intézményét. Olaszország nem akarja felhasználni az abessziniai benszülötteket katonai célokra s nem fogja katonai szolgálatra kötelezni őket. A benszülöttek csak olyan mértékben teljesítenek majd katonai szolgálatot, ahogyan az ország bel- és külbiztonsága megkívánja. Az emlékirat ezután ünnepélyesen leszögezi, hogy Olaszország újból hajlandó ténylegesen közreműködni a népszövetség munkájában. Az olasz kormány osztja azt az általános meggyőződést, hogy a népszövetségi alapszabályokat meg kell reformálni és készséggel hajlandó közreműködni ebben a reformban. A memorandum végül ismerteti, hogy milyen helyzetbe hozta a népszövetség politikája Olaszországot és hogy mennyire szükség van most arra, hogy elhárítsák a mesterséges akadályokat a nemzetközi együttműködés útjából. Wiert BaSws&tfta össse &rg@si&£r?!& a nes9S2@iF®Ssáíg3 kSzgyUSést IP (antile. Argentína főmegbizottja megindokolta, miért hivatta össze kormánya a közgyűlést. — Argentína — mondotta — azokért az elvekért akar síkraszállani, amelyek Amerikában oly régiek, hogy nyugodtan lehet mondani: érvényben vannak, amióta csak a délamerikai köztársaságok megszülettek. A legfőbb ilyen