Ujság, 1936. július (12. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-08 / 154. szám

­A Ára 1.50 ék. Budapest, 1936 szerda, Julius 8 Megjelenik vasárnap és Ünnepnap utáni napok kivételével minden napÚJSÁG - ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyed­évre____________10.80 pengő Egy hónapra__________4.— pengő Ausztriában egy hóra.._ 5 Schilling Egyes szám óra Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 10 ül­. vasárnap...................................... aafin­. hétkóznap Wlenben „ 24 Groschen e nsztrla egyéb helyein 80 Groschen asarnap_____________40 Uroschen Xá/évfolyam, 154. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI. Aradi-utca 10 TELEFON: +1-207-57 1-207-56, 1-207-57 1-207-54 Budapest 112, potnaék 282 f­iókkiadó hivatal KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Tel.­ 1-616-28 UTAZÁSI ÉS IRÉNET JEGYIRODA (Telefont 1-316-28 és 1-410-84) Ezzsébet-körút 43 (Royal-épíl­et) Crainquebille kordélya Pest vármegye közgyűlésén a környék képviselői tiltakoztak a kövezetvám fel­emelésének terve ellen, de ugyanúgy til­takozhatott volna ellene Budapest köz­gyűlése is. A vármegyei pártok vezér­szónokai támadták a fővárost, amelyet sorompós valósággal külön vámterü­letként szeparálnak az országtól, de a vámszerződés privilégiumából legalább annyi, ha nem több teher szakad a fő­város közönségére, mint a környék Bu­dapest felé gravitáló lakosságára. Hiába külön vámterület a főváros, nem rendez­kedik be autarchiára, nem szántathatja fel aszfaltjait bolgár kertekké és idegen­­forgalmi attrakciói, híres kertjei helyén nem szervezhet tyúkfarmokat. Budapestet a környék és az ország táplálja s ha a vámtételek emelése sérel­mes a termelőkre, akik a húst, a főzelé­ket és a többi elsőrendű szükségleti cik­ket behozzák a fővárosba, a pesti em­berre már nem is sérelmes, hanem élet­bevágó, mert a felemelt vámtételek át­hárításától megint az ő létminimuma rendül meg azokkal a „fillérekkel am­elyeket a hivatalos kalkuláció olyan könnyedén­­bagatellizál, de amelyeknek értéke a hivatalos árdrágítás e szezon­jában haladvány formájában nő. E lap hasábján folyt a napokban polémia a bu­dapesti vendéglői árak abnormális emel­kedéséről . S a szakemberek kimutat­­ták, hogy a magas árak túlnyomó részét a közterhek nyelik el. A közterhek ár­drágító szerepéből nem éppen megve­tendő százalék jut a kövezetvámra, amely annál elkeserítőbb, mert valójá­ban időszerűtlen csökevény és Európa nagy részében már éppúgy kiveszett, mint a hídvám, vagy a városok egyéb történelmi eredetű gazdasági kiváltsága. Már a szomszédos Bécs határain is lerombolták a háború után a finánc­bódékat, mert antiszociálisnak tartották, hogy a dolgozó nagyvárosi tömegek közellátását hivatalosan megdrágítsák s a községi költségvetésben az elmaradt jövedelmet olyan új közterhekkel pótol­ták, amelyek nem pontosan a kispolgári és a munkáslakások konyháinak budget­­jét dúlják fel. De a másik, a napos ol­dalról nézve is képtelenség a kövezet­vám rendszerének továbbfejlesztése, mert ma már a luxusautó is kövezet­vámmentesen szalad Hegyeshalomtól Pá­rizsig, mégpedig olyan országokon ke­resztül, amelyekben a városi önkor­mányzat sokkal régibb tradíció és sok­kal feszesebben kiépített szervezet, mint nálunk, de amelyek engedtek egyrészt a szociális kényszernek, másrészt az ide­genforgalmi üzlet érdekének. Amikor Bécs, Innsbruck, Zürich, Pá­rizs nem szed kövezetvámot a Rolls- Royce után sem, ugyanakkor Budapest fel akarja emelni a kézi tolókocsi vám­ját is negyven fülérről két pengő negy­ven fillérre! Amikor a világ nagyváro­saiban­­a milliárdosok autói elől is eltá­volították a sorompót, nálunk hatszo­rosra akarják drágítani Crainquebille kézzel tolt főzelékes talyigájának vámját! Ugyanaz a vezérelv érvényesül itt is, amely a közüzemi drágításokban: a fő­város szegénységét a társadalom legsze­gényebb rétegeinek további elszegényíté­­sével kell csökkenteni! Az új kövezet­­vámtervezetet is ugyanazok készíthették elő, akik a BSzKRt tarifarevízióját. Rá lehet ismerni a képzelet és szociális ér­zékenység azonosságára, amely a kül­város szegény népével fizetteti a BSzKRt deficitjét s amely ugyanakkora kövezet­vámmal sújtja a szegény ember bútorát, mint a gazdag ember brilliánsát. De fel lehet ismerni a kövezetvám-tervezetben a többi szanálási akcióval közös, eredő- ROVA5 Láthatatlan és kitapogath­atatlan akna­munka folyik a balatoni fürdőhelyek ide­genforgalma ellen. Abban nem tudunk hinni, hogy idegenforgalmi propagandánk ellanyhult volna, tehát csak az tehető fel, hogy ellenséges kezek riasztják el az ide­geneket a Balaton látogatásától. Ez a rej­télyes aknamunka nem magánügye a bala­toni szálló- és penziótulajdonosoknak. Or­szágos érdeket veszélyeztet a titokzatos ellenpropaganda és az állam feladata meg­védelmezni ily elsőrangú nemzeti ügyet minden alattomos, gonosz célzatú támadás ellen. Vannak szinte tökéletes berendezésű propaganda-szervezeteink, amelyek mindent ki tudnak nyomozni politikusok és állam­férfiak ténykedéseiről. Talán nem lesz ne­héz megszervezni azt az irodát sem, amely kinyomozza, hogy kik szövik a hálót, amellyel elhalásszák előlünk az idekíván­kozó idegeneket. Van ez oly komoly kér­dés, mint az, hogy valamelyik politikus hol és kivel vacsorázik. Vagy mégsem? * Két minisztérium évekig tart, faragott az új fővárosi lakbérszabályzaton, amely végre is csaknem ugyanolyan szépséghibákkal ke­rült ki a kozmetikai intézetekből, mint ami­lyenekkel oda betért. A liftpénzen kívül alig szabályoztak érdembevágó dolgokat és a megszépített mű sem küszöböli ki a ház­­tulajdonos és bérlő közötti súrlódási felüle­teket. Hogy miért kellett ehhez háromévi munkaidő, nem tudjuk, viszont igaz, hogy a munka nem volt sürgős, mert a régi lak­bérszabályrendelet mellett is megéltünk va­lahogyan. Új korszakot tehát nem nyit augusztus elsején a rendelet, s talán ez az egyetlen előnye és erénye, mert megszok­tuk, hogy minden, amit új korszaknak ne­veznek, sokkal vénebb a legöregebb kor­szakoknál is.* Németország a nagy szfinx, amely nem felel, akármily szépen intézik hozzá a kér­déseket. Ez a némaság nyugtalanítja ma Európát, noha valószínű,­ hogy Európa ta­lálna még okot a nyugtalanságra, ha a né­met szfinx meg is szólalna. Az angol és francia municiósgyárak már akkor is éjjel­nappal dolgoztak, amikor Anglia még nem nyújtotta át a históriai jelentőségű kérdő­ívet Németországnak. De felelne-e Anglia őszintén arra a kérdésre, hogy miért és ki ellen fegyverkezik? Dehogy is felelne. Nem is értjük, mire valók az ilyen kérdések, hi­szen úgy sem hiszik el azt, amit válaszul adnak egymásnak. Élesen szembeszáll a francia kormány a jobb­oldali szervezkedésekkel Pénteken kezdik kibocsátani az új belső államkölcsön kincstárjegyeit Paris, július 7. A Blum-kormány minden esz­közzel meg akarja akadályozni, hogy a feloszla­tott jobboldali alakulatok újból szervezkedni próbáljanak. A Solidarité Francaise vezető tag­jai hétfő estére alakuló gyűlést hirdettek s az volt a tervük, hogy a feloszlatott szervezetet politikai párttá alakítják át, a rendőrség azon­ban betiltotta a gyűlést s már jóval a hirdetett időpont előtt kordont vont az épület körül, ahol az alakuló gyűlést akarták tartani. Bucart igaz­ságügyminiszter utasította az államügyészséget, hogy indítson eljárást az új szervezkedés vezérei ellen. A főállamügyész kedden délben már vá­dat is emelt tiltott szervezkedés vétsége cílén. A törvényszéken már a vizsgálóbírót is kijelöl­ték. Beszámoló az államtanácson Az Elysée-palotában kedden délután állam­tanács volt Lebrun elnök elnökésével. Az érte­kezleten elsősorban a külpolitikai helyzetet tárgyalták. Delbos külügyminiszter beható je­lentést terjesztett elő a legutóbbi genfi tárgya­lásokról, különösen pedig a kulisszák mögött lefolyt diplomáciai megbeszélésekről. Az állam­tanács egyhangúan jóváhagyta a genfi francia küldöttség magatartását és egyúttal a montreuxi Dardanella-konferencián résztvevő francia meg­bízottak politikáját is. Fontos pénzügyi kérdések is szóba kerültek az államtanácson. Vincent-Auriol pénzügy­miniszter bejelentette, hogy pénteken megkez­dik az új belső államkölcsön kincstárjegyeinek kibocsátását. A kölcsön kamatlábát a csütör­töki államtanácson állapítják meg. Vincent- Auriol részletesen beszámolt minisztertársainak a spekuláció ellen indított harc eddigi eredmé­nyeiről is. A pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az utóbbi napokban egyes hitelintézetek és pénzcsoportok ismét gyanús spekulációt kezdtek a francia állami járadékok ellen. A kormány minden intézkedést megtett a jára­dékspekuláció letörésére. tét abban is, hogy minden érdekelt til­takozik ellene: nem kell a fővárosnak, nem kell a megyének, nem kell a terme­lőnek, nem kell a kereskedőnek, a nagy­iparnak és nem kell a munkásnak sem. S végül nem kell az autósnak és nem kell a talyigásnak — éppen ezért kell az illetékeseknek s ha másért nem, azért csinálják meg minden vármegyei menny­dörgés és fővárosi villámlás ellenére, mert hét vármegyében nem akad senki, akinek kellene. Nem b­iri tovább a kormány a gyárak és üzemek megszállását A szenátus kedden Haye Henrik szenátor, versaillesi polgármester interpellációját tárgyalta. Haye azt kérdezte a kormánytól, milyen intéz­kedéseket akar tenni, hogy biztosítsa a közüze­mek működését és a munkaszabadságot. A sze­nátor ismertette azokat a rendzavarásokat, ame­lyek a sztrájkmozgalom során tapasztalhatók voltak az országban. Haye hangsúlyozta, hogy a sztrájkmozgalomban elsősorban olyan mód­szert lát, amelyet Moszkvában készítettek elő és most Franciaországban akarják kipróbálni. Az utcai gerilla­harcok polgárháborúvá fajul­hatnak. • A vita során Bienvenue­ Martin baloldali szenátor azt kérdezte Salengro belügyminiszter­től, el van-e tökélve a kormány, hogy ne tűrje tovább az üzemek és gyárak megszállását. Salengro a kormány nevében kijelentette, hogy a kormány el van tökélve, hogy „véget vessen a közrend ellen irányuló minden támadásnak**. Bienvenue-Martin szenátor nem elégedett meg a válasszal és kijelentette, hogy nyílt választ kö­vetel atekintetben, hogy tűrni fogja-e a kormány a gyárak és vállalatok újabb megszállását. A belügyminiszter erre kijelentette, hogyha holnap üzletek, gyárak, vagy mezőgazdasági üzemek megszállását kísérelnék meg, a kormány minden megfelelő eszközzel szembeszállana ez­zel a szándékkal. A szenátus ezután határozatot fogadott el, amelyben tudomásul veszi a kormánynak azt a nyilatkozatát, hogy a közrendet a köztársasági törvények teljes tiszteletben tartása mellett biz­tosítani akarja. A francia kommunista képviselők állásfoglalása A kommunista párt képviselőházi csoportja ülést tartott, amelyen hevesen tiltakoztak a jobboldali fascista mozgolódások ellen. A párt közleményt adott közzé, amely szerint a kom­munista párt végrehajtó bizottsága fontosnak tartja, hogy lehetetlenné tegyék a fascista pár­toknak ezt a tevékenységét, amely a polgár­háborúra vezet. A kommunista párt ragaszko­dik ahhoz, hogy a ligákat ténylegesen is oszlas­sák fel és ezt elsőrendű kötelességévé teszi a belügyminiszternek. Franciaországban és Pá­rizsban rendnek kell lennie. A kommunista párt végrehajtóbizottsága elhatározta még, hogy Franciaország olimpiai részvétele ellen foglal állást. Itélés a tüntetők feled A párizsi törvényszék kedden délelőtt mon­dott ítéletet a vasárnapi tüntetések alkalmával tettenért és letartóztatott tüntetők és lázítók felett. A bíróság a vádlottakat hatóság elleni erőszak és lázadás miatt nyolc naptól hat hónapig tartó börtönbüntetésre ítélte. London barátsági és szövetségi szerződést köt Kairóval London, július 7. Kairói jelentések szerint már csaknem befejezték az angol-egyiptomi tárgyalások katonai részét. A Times szerint az új szerződés barátsági és szövetségi szerződés lesz. Egyik leginkább figyelemreméltó rendelkezése az lesz, hogy Egyiptomnak és a Szuezi-csatornának külföldi támadásokkal szemben való védelmét végered­ményben maga Egyiptom vállalja magára, nem­ pedig Anglia. Az átmeneti idő alatt, vagyis ad­dig az időpontig, amikor már az egyiptomi hadsereg maga tudja átvenni a védelmet, még Egyiptomban marad az angol helyőrség. Az angol katonaság székhelye azonban nem­ Kairó­ban lesz, hanem Ismaila sivatagi városban, csupán a főparancsnokság marad Kairóban. Az egyiptomi hadsereg megerősítésével egyidejűleg csökkentenék az angol helyőrséget, másrészt viszont megerősítenék az Egyiptomban állomá­sozó angol légi haderőt, továbbá Alexandriában szárazföldi katonaság és tengerészcsapatok ál­lomásoznának. Az egyiptomi kormány kötele­zettséget vállal jó utak építésére, hogy — szük­ség esetén — lehetővé tegye az angol haderő­nek Ism­ailából Egyiptom más részeibe való gyors szállítását. A Daily Mail megtámadja a kormányt, ami­ért különböző eredményeket tett Egyiptom­nak. A kormány — írja — túltette magát a katonai tanácsadók tanácsain. Egyiptom ellen­­szolgáltatásképen hajlandó Angliával támadó- és védő­szövetséget kötni, továbbá ígéretet tesz arra, hogy más nemzetekkel nem köt olyan szerződéseket, amelyek Anglia szempontjából hátrányosak. Az angol csapatoknak Kairóból való visszavonása valószínűleg csak néhány év múlva következik be, amikorra a Szuczi-csa­­torna körzetében már megépítette a 15.900

Next